Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-01 / 180. szám, csütörtök

V IKTOR NYEKRASZOV: TITOKZATOS VILÁG ľ kármennyire is bizonygatják ne­kem, hogy a szekrény vagy például az asztal élettelen tárgy — soha nem hiszem el. Mind­egyiknek megvan a maga jelleme, szokása, külölegessége. Azok is el-el­gondolkoznak, tudnak valamit, sze­retnek és gyűlölnek. Gyakran meg­haragszanak ránk, emberekre, s ilyen­kor bosszút is állnak rajtunk. Ha el­tűnik valamelyik holmink, legyen az sapka, kesztyű, a kedvenc ceruza, könyv — ez még egyáltalán nem azt jelenti, hogy elveszett. Csupán meg­vált tőlünk. Valamiért megneheztelt ránk, s most bosszant minket. Igen, a tárgy maga, s nem az ördög akihez így fordulok: Ördög, ördög, kutasd fel, azután meg hozzad el. íme, a példa. Kamcsatkát jártuk. Mikor Mednij­szigethez értünk, mi fotósok azonnal gépünkhöz kaptunk, hogy megörökít­sük felhők takarta zord, sziklás part­ját. Ekkor derült ki, hogy nincs több film a gépemben, új tekercset kell be­tenni. Épp, hogy elővettem a kazet­tát, s alig fogtam hozzá a művelethez, amikor hívtak: valami nem működött jól Leonyid Timofejevics filmvevőjé-. ben, és segítséget kért. Mikor öt perc múlva visszatértem, nyomban feltűnt, hogy a filmmel te­li kazettának, melyet — tisztán em­lékszem — az asztalon hagytam, nyo^ ma veszett. Kutatni kezdtem. Átnéz­tem mindent, amit csak lehetett, ki­forgattam a zsebeimet, földúltam az egész kajütöt, kiráztam a párnákat és a lepedőket mindkét ágyról — hiá­ba ... Dühösen és bosszúsan Jura Muravin­hoz futottam, elkunyeráltam tőle egy fél tekercset, mert még volt időm fényképezni a partraszállásig. Elvet­tem a fél tekercset, s visszamentem a fülkénkbe. Az asztalon békésen fe­küdt a kazettám, pontosan azon a he­lyen, ahová tettem. Feküdt és kunco­gott. Igen, az élettelen tárgyaknak is van lelkük. Néha túlságosan is érzékeny — ezt nem kell rossz néven venni tőlük —, és kapcsolatuk is van egy-, mással sajátos barátság, kölcsönös segélynyújtás, klikkszellem él közöt­tük. Most már tudom, miért kuncogott rajtam az a kazetta, miért sértődött meg, s miért tört borsot az orrom alá, És, hogy kiért —, azt is tudom. jjj lakásba költöztünk. S nyom­I ban elénk meredt az ilyenkor u szokásos gond: új bútor kelle­ne. Az előbbi, a szolgálati lakásban egymás mellett állt a rozzant szek­rény, a hepehupás dívány, s a köny^ vek alatt rogyadozó polc. Bár mind­ez nem volt valami szép és kellemes sem, mégis a legteljesebb mértékig megfelelt „a külvárosi" igényeinknek, a hasonló minőségű konyhai és a WC-ben levő lámpákkal, kapcsolók­kal együtt. Az új fürdőszobás, kony­hás, kétbalkonos lakásban mindnyá­jan megindultan néztünk körül. A vi­lágosszínű falnál és a tükrösre fénye­zett parketten álló öreg szekrények, polcok és furnérüléses székek lehan­goló látványt nyújtottak. Üj berende­zés kellett ide. Két vidám kárpitosmester először egy széles és hatalmas pamlagot ké­szített. Aztán egy tálalóval ellátott ruhásszekrényt, s kétkarú heverőt vet­tünk. Ezután hat székkel befejeztük a bevásárlást. A podoli áruházban leltünk erre a hat székre, melyek valamennyiünk megelégedését kiváltották. Aranysár­ga színűek voltak, pompás üléssel és kényelmesen elhelyezett háttal. S rá­adásul nem kerültek sokba. Hárman voltunk, tehát mindegyikünkre két szék jutott, melyekkel szerencsésen haza is értünk. Megjelenésünkkel nyomban vidá­mabb lett a lakás. Négyet az ebédlő­asztal köré raktunk, a másik kettőt félre tettük. Ám, amikor vendégek jötteik, ez a két szék is, az asztalhoz került. Minden vendégünknek nagyon tetszettek a székek, megkérdezték, hol vettük őket, s lehet-e kapni még belőlük abban a podoli áruházban. így éltünk együtt néhány évig ezekkel a székekkel. Megszoktuk egy­mást, megbarátkoztunk egymással. Áz egyik egy kicsit bicegett — ezt a mama szerette. A másik ülése az ember hátuljához idomult már, erre mindig egyik barátnőnk telepedett. A harmadik rendkívül muzikálisan nyikorgott. Egyszóval, mindegyiknek megvolt a maga sajátossága, s na­gyon jól megfértünk egymás mellett. A bonyodalom akkor kezdődött, amikor családi ünnepet rendez­tünk. Sok volt a meghívott, és kevés a szék. Ki kellett hoznunk a konyhából az ülőkéket, padokat, az asztalt pedig a heverőhöz toltuk. De csak vesződség volt velük, a vendé­gek pedig kényelmetlenül ültek. S amint épp azon töprengtük, ho­gyan helyezzük el a vendégeket, egy barátunk ezt mondta nekem: — Nemrég felújítás volt nálunk, s új bútorokat vettünk. Négy fölösle­ges székünk megmaradt. Hozd el. Is­ten neki! Jó kárpitozott székek .., Nálunk csak útban vannak a folyosón egymás hegyén-hátán. Nem kellett sokáig mondania — elfogadtam az ajándékot. A négy új székszépség hozzánk költözött. Mert szépek voltak. Ragyogb feke­te, világos kárpittal bevont székek az asztal négy sarkára kerültek, s ezzel a szoba nyomban ünnepélyes külsőt vett föl. Mindenki dicsérte a székeket. És a barátomat, aki ezzel a csodálatos ajándékkal meglepett. Pompás székek voltak, kényelmesek, szépek, újak. Másnap, amikor az utcáról jövet a szobába léptem, valami szemet szúrt nekem. Először nem tudtam, hogy mi. Aztán rájöttem. Az önelégültség ... Az új székek önelégültsége. Ott ter­peszkednek az asztal körül, elkényez­tetetten, ragyogó fényesen s olyan nyugodtan, elkényelmesedetten, mint­ha az egész életükben itt lettek vol­na. A mi kedves aranysárga, melodi­kusán nyikorgó, rozzant lábú öreg­jeink pedig a fal mellett húzták meg magukat. Azóta valahányszor bemegyek a szobába, mindig szégyenérzet fog el. Ez a négy önelégült, arcátlan betola­kodó, mely odaragadt az asztalhoz, rá sem hederített a házigazdára ... Az öregek csak nagynéha esténkínt jutnak az asztalhoz, aztán me^nt visszakerülnek a helyükre, a fal mel­lé ... Ha szöget kell a falba verni, vagy helyreigazítani a függönykari­kát, ezeket a bitangokat megkímélik, hiszen olyan finom az ülésük, s az öregeket veszik elő, mert értük már nem kár, kibírják. M egszűnt a békesség ebben a szo­bában. És én semmit sem tehe­tek. Eltűnnek a ceruzák, kana­lak, dísztűk, a fontos újságpéldányok. Néha megkerülnek, néha nem. Ám én tudom, hogy ez nem magától tör­ténik. S az előszobai telefon mellé száműzött öreg, sárga székre sem ok nélkül pattant a repedés: elszakítja az öltönyödet, belecsíp a lábadba, ha rövidnadrágban ráülsz. Ekképp állnak bosszút rajtam régi barátaim. S ez a film is bosszút állt, nem magáért, hanem — másokért. így tett a fény­képezőgép is. Medníj-sziget partszalagját egyetlen kockán sem láttam — fehér maradt a film. IFERENC GYŐZŐ ford.) Ny aron is legyen napirend élünk, dolgozunk, szórakozunk. A nap bizonyos ritmusban múlik el, reggel felkelünk, munkába megyünk, dolgo­zunk, ebédelünk, haza megyünk, a ház körüli teendőket végezzük el st_b.. stb. — hogy csak nagy vona­lakban ismertessük — s mindez a napnak mindig azonos időszakában történik. Persze, mi ezt már nem ész­leljük, észre sem vesszük, annyira Cseresznyeszüret (Hasko felvétel) Svidníki tanulság — Gombaszög előtt A CSEHSZLOVÁKIAI UKRÁNOK ÉS MAGVAROK ÜNNEPSÉGE Néhány napja Losoncon, Füleken, Rimaszombatban, Tornaiján és Rozs­nyón azt vizsgáltuk, miként folynak a csehszlovákiai magyar dolgozók X. országos dal- és táncünnepélyének előkészületei, milyen az érdeklődés. Az állami és népi szervek bevoná­sával mindenütt több tagú - bizottság dolgozik, amelynek az a feladata, hogy népszerűsítse a X. országos gomba­szögi magyar dal- és tancunnepélyt, nemzeteinknek es nemzetisegeinkneK ezt a maniíesztációs jellegű, nagysza­bású találkozóját. Gombaszögön a két nap alatt a leg­jobb hazai magyar, szlovák, ukrán es lengyel népművészeti együttesek, va­lamint neves külföldi művészek mel­lett rendkívül gazdag természeti szép­ségekkel is megismerkedhetnek a né­zők. A Sajó völgye, a gombaszögi völgy, a gombaszögi cseppkőbarlang, valamint a múzeális értékekben rend­kívül gazdag közeli Rozsnyó, Betlér és Krasznahorka — mind-mind olyan élményt, ismeretet és látnivalót ígér, amiért érdemes áldozni, az ország bármely részéről elmenni. A szerve­zők mintegy öt-hatezer látogatót vár­nak Gombaszögre, mind a losonci, mind a rimaszombati járásból. Ennél több nézőre számítanak Rozsnyóról és Kassáról, összesen huszonöt-har­mincezer ember találkozójáról van szó, miután dolgozóink magukénak érzik, igénylik és támogatják ezt az ünnepséget. Vérmes reményeket azért táplálunk, mert most' zajlott le Svidníken a csehszlovákiai ukrán dolgozók XI. or­szágos dal- és táncünnepélye, ame­lyen húsz-huszonötezer ember vett részt. Bejárva az említett járásokat, itt kötöttünk ki, hogy lássuk, hogyan ünnepelnek az ukrán dolgozók, mi­lyenek tapasztalataik. Borús volt az ég, reggel még esett. Sokan lemondtak arról, hogy szombat délután és vasárnap Svidníken sza­badtéri dal- és táncünnepély lesz. Ki­látástalannak tűnt a szervezők remé­nye is. Ok mégis bíztak. Készenlét­ben tartották az autóbuszokat, feldí­szítették a színpadot és úgy készül­tek, mintha sose esett volna. Amikor kedvezőre fordult az idő, megindultak Svidník és környékének lakói. Szom­bat este nem jöttek össze annyian, mint máskor, a nézőteret azonban ezúttal is több ezer ember töltötte meg. Másnap már délelőtt, mire meg­kezdődött a műsor, vagy húsz-huszon­öt ezer ember ült a hatalmas nézőté­ren. összesen mintegy harminc nép­művészeti együttes lépett fel. Az uk­ránok mellett bemutatkoztak cseh, szlovák, szovjet és magyar együttesek is. A legnagyobb sikert a Duklaaljai Ukrán Népművészeti Együttes, a Kar­patin nevű táncegyüttes, valamint a vendégszereplő külföldi együttesek aratták. A legtöbb műsor librettóra épült és az élet egy-egy epizódját vitte színre. Az összeállításoknál túl­tengett a népművészeti rész. A táncok és népi játékok értékét a jól válasz­tott színpompás népviselet is növelte. Szerintünk helyes arányban helyet kapott a bemutatókon a nem kifeje­zetten népművészeti műsorforma is. A párosítások kiegészítettték egymást és élénkké, változatossá tették a mű­sort. A népművészet formanyelvének továbbfejlesztéséről sem feledkeztek meg. Több olyan kísérletet láttunk, amely művészi értékét tekintve talán nem is, újszerűségénél fogva azonban meglepetést jelentett. A délelőtti műsor 4öbb mint négy órát tartott. E program nekünk hosz­szúnak tűnt, a kevesebb talán több lett volna. A nézők úgy látszik nem sokallták, mert végig ülve maradtak, feszülten figyelték, élvezték az elő­adást. A délutáni műsor jobb volt, ennek megfelelően még több néző jött össze, még nagyobb érdeklődés kísér­te valamennyi fellépést. Nekünk e ta­lálkozó elsősorban tanulságaival nyúj­tott sokat. Gombaszög előtt erről sze­retnék elmondani egyet-mást. A legnagyobb és legjobb benyomást az ukrán dolgozóknak az országos dal- és táncünnepély iránt tanúsított érdeklődése keltette. Tanulságos volt még számunkra az ukrán dolgozók ünnepén az is, hogy Svidníken a dal­és táncünnepély alkalmából néprajzi és képzőművészeti kiállítást nyitot­tak* Ezek a bemutatók önmagukban is vonzók, és sokat kifejeznek egy nép életéről. Jónak tartjuk a bemu­tató alkalmából kiadott műsorfüzetet, valamint az ukrán dolgozók gazdasági és kulturális életét bemutató képes­könyvet. ÜJBÖL BEFEJEZŐDÖTT egy iskola- beidegződött. A gyermek nyári szün­év, beköszöntött a nyári szünidő: idejének napjait is bizonyos törvény­Nagy örömet jelent ez szülőknek, szerűségek vezetik. A napirend ösz­gyermekeknek egyaránt, hiszen tíz szeállításánál ezekből a törvénysze­hónap megfeszített munkája előzte rűségekből kell kiindulni. Határozzuk meg. Hogy ez a két hónap valóban m e8 a gyermek felkelésének idejét, a pihenés és erőgyűjtés ideje legyen, a z ebéd- é s vacsoraidőt, valamint a azt ennek az időnek ésszerű kihasz- lefekvés idejét. A közbeeső órákat nálásával, megszervezésével érhetjük igyekezzünk úgy kitölteni, hogy a el. megszokott életmódtól eltérően a A £ ... foglalkoztatás óráit csökkentjük és A gyermekek nagy része néhány tf t5 h jrtfit h a„ vl]n k c 7 ňrako7ásra hetet pionírtáborban tölt. A szünidő t0bb ,d0t ha f^ u" k szórakozásra, kezdete a táborozásra való felkészü- A GYERMEKTOL megkövetelhetjük léssel telik el. A pionírtáborokban a é s elvárjuk, hogy segítsen a háztar­gyermekek napirend szerint élnek tásban é s más munkákban, de ne fe­Visszatértük után szinte természetes- ledkezzünk meg arról, hogy a gyer­nek veszik, hogy odahaza sem tén- me k gyorsan kifárad, kisebb munka­fereghetnek, hanem napjaikat bizo- Mrású, mint a felnőtt. Ezt tartsuk nyos szervezettség jellemzi. A szü- szem elöt t> araikor a gyermeket egy­lőknek főleg arra kell törekedniük, egy feladat végeztével játszani küld­hogy biztosítsák az egészséges napi- í ü k> mégpedig úgy, hogy felvázoljuk rend betartásának feltételeit. Azok- előtte, milyen munka vár még rá és nak a szülőknek, akik erre az időre meddig játszhat. Ne feledkezzünk hagyták évi szabadságukat, a nyár m eg soha arr6 1' h o8y a ny ári szü n" hátralevő idejének programmal való id ő elsősorban a gyermek felüdülésé­feltöltése nem okoz nagyobb gondot. r e. megerősödésére szolgál, s ezért Hiszen a közös nyaralás, fürdőzés és vigyáznunk kell a foglalkoztatás és más szórakozás csak kellemessé te- a szórakozás helyes, arányos váltako­hett a szünidő napjait. zására. Az alábbiakban leginkább azokhoz t Mé g„ ef. J onto s Körülményre sze­a szülőkhöz kívánunk szólni, akik r® , ^^"L t SZ U W"?; életkörülményeik folytán nem tudják a gyermekek nyári szórakozási ilyen egyszerűen megoldani gyerme- ^tőségeinek helyén a fürdőzés keik nyári időtöltését. Főleg föld- *»' er r. 0 1 ke'1 szólnunk néhány szot. művesszövetkezetekben dolgozó szü- Gyakoneset, hogy a gyermekek fe ­lőkre gondolunk. Altalánosln ismert ™» e k ľzámta an v'eszTy \t dolog ugyanis, hogy ezek az anyák .J^,,? * ,, . veszély le­és apák - főleg a nyári hónapok- selkedl k ľ, ál u k" A gyermek egeszsé­ban - reggeltől estig kint dolgoz- sot éne k megmentése érde­nak a földeken és nem tudnak nap- ke b^ aľ?J an a"°jí"* a sz u' o k^' közben több időt szentelni gyerme- n e t s aI nŔ 1J á k « l d° H é. s a f á" df" kelknek got és l eg aiabb a fürdőidény kezde­. ,, , * , „ tén, de főleg az első alkalommal Minden évben hallunk és olvasunk me nj en ek el gyermekeikkel fürödni, megrázó szerencsétlenségekről, me- töltsenek el velük néhány őrát a vI z lyeket a felügyelet nélkül maradt partján gyermekek okoztak. Ezt szeretnénk Már ennyf ldő ls ele gende ahhoz, megelőzni, s ezért hívjuk fel a szü- hogy a szülő megismertesse gyermeké­lók figyelmét arra hogy mindjárt a vel mindazok at a szokásokat és sza­szünidő elején készítsenek gyerme- báIy 0k a t, melyeknek ismerete feltét­keiknek - legalább nagy vonalakban ]enül szükséges a gyermekek bizton­- napirendet. Ne kelljen többé azt sága sze mpontjából. Természetesen olvasnunk a lapok hasábjain, vagy nem úgy értjük ezt> hogy gép iesen hallanunk a rádióban, hogy itt, vagy feIsor oljuk a szabályokat, hanem ar­amon a meg nem szervezett napi- ra a természete s közlésmódra kell rend, a hiányos felügyelet kovetkez- m is é Itenl ami a szülö és a : tében baleset, Szerencsétlenség, kár, me k bensőséges viszonyából termé­vagy haláleset tortént. Ezeknek a szetesen ad6dl k. De még az ilyen be­fe/encsétlenségeknek megelozese vezetés melIett sem hanyagolh atjuk érdekeben írjuk ezeket a sorokat. el az ellenörzést A gyerm ek érezze, Azt szeretnénk elérni hogy a szü- h gondoskodásunkkal állandóan lok, tanacsamkat megfogadva a ter- követjü k. Esténként számoljon be na­veze t és szervezett napirenddel ad- { munkájár61i szőr akozásairól, a janak konkrét tartalmat a gyerme- sz{UŐ dl h ei ye slésével vagy bírá­kek szünidei szabad idejének. latával seg{tsen a gyermeknek me g_ Nem szeretnénk, ha szülők ezt a találni minden körülmény között a szót „napirend" viszolygással fogad- helyes magatartást, a helyes viselke­nák. Ha azt mondanák: „szegény dést, a helyes utat. gyermek, elég, ha tíz hónapig kor- MEG KELL MÉG EMLÍTENÜNK a daban tartják, hadd futkározzék leg- ár korj tűzes eteit, melyeket a alább a vakáció alatt szabadon. j öbb ese(ben gyermeke k okoznak, Mert ez is egy állaspont, de nem 0l gyermekeki akl k felügyelet nél­egeszen helyes. Végeredményben y a- kül tétlenségb en töltik napjaikat, lamennyien bizonyos napirend szerint Ezek a sajnálato s tűzesetek óriási veszt esége ket okoznak népgazdasá­gunknak. A gyermekek felelőtlen já­Svidníken hatalmas, körülkerített tékábő 1 , miU16s káro k keletkeznek, nézőtér és kőszínpad van. Az együt- f° l e8 Műhelyen, ahol a szövetkezet tesek az idén már Gombaszögön is épületeiben, raktáraiban a betakan­kőszínpadon lépnek fel. Svidníken táskor több v ag° n szemes takarmányt évente több bemutatót tartanak, a hordtak egy helyre össze, nézőtér fejlesztése kifizetődő. Gomba- A ví d, ék i, szülök elsősorban az szögön eddig évente csupán egy be- »y e n Játékoktól tiltsák el gyermeke ­mutatót tartottak. Ebből eredt az a ke t- , sze rf " énk l "Rímeik meggondolás is: vajon érdemes-e ™® ak u„ uÍ s° k ? nJľÍ nľ!" Gombaszögön állandó színpadot épí- * "" " "" " teni. Szerintünk nemcsak érdemes, ha­sülnének, mert ez ugyan a szülői ne­velés legmegszokottabb módszere, nézetünk szerint viszont a leghatás­.., . . „ . talanabb. Az örökös tiltást a gyermek nem szükseges is. Az, hogy Gomba- ann megs Zokja, hogy már nem is SZ Cl g« t, £T 1, eSlk 8 la t területekto 1' tula donit neki fontosságot. A gya­a közlekedes mai színvonala mellett már nem okozhat gondot. korlat azt mutatja, hogy sokkal ha­tásosabb, ha gyermekünknek elmesél­Azt akarjuk, hogy az emberek ne j ü k egy-egy tűz keletkezésének tör­négy fal, esetleg csupán a saját fa- ténetét és kellemetlen következmé­lujuk, vagy városuk határa között él- nyeit, melyek a gyermekre, a szü­jék le az életüket, hanem utazzanak, [gkre és végső fokon az egész tár­ismerkedjenek más vidékekkel is. sadalomra kihatnak. Gombaszög a kimozdulás" és a „ter- BEFEJEZÉSÜL csak annyit: a nyár meszet,áras kitunó lehetósege. kellemetlenségei kikerülhetők, ha Probléma az, hogy ilyen szép he- j d e]ében és jól összeállított — a he­lyen valóban kevés évente csupán ly i viszonyok figyelembe vételével — egyszer fellépni. Országos dal- és napirenddel szabályozzuk a gverme­táncünnepély azonban nem tarható kek szaba d idejét, a nyári szünidőt, havonta. Más, kulturális műsorral , összekapcsolt bemutatót viszont a FEKETE MARIA nyári hónapokban többször is lehet- ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ ne itt rendezni. A gombaszögi völgy IB^HBHBHHBBBBBBBBBBI^B táborozásra is kitűnő. Nem beszélve arról, hogy valamilyen sajátosságokat g Párizsban roppant népszerű lett áruló „csárda", mennyire vonzaná ide az a kiállítás, amely nyíltan lép fel kedv ei, 0 ^hazaiakat és képzőművészeti alkotásokkal a fasiz­kulföldieket. De erről és Gombaszög adottságainak kihasználásáról már nem a mi feladatunk elmélkedni. mus, a fajgyűlölet és a gyarmati rend­szer erőszakosságával szemben. A má­„ sodik világháború fényképes doku­A gombaszogi bemutató előtt, a Svid- mentumai egészítik kl a tárlato t. Sz á. níken szerzett tapasztalatok alapján mos klámtott közöu az érde k. csupán néhány tanulságot mondtunk Iődés középpontjában áUnak az olas z el - *üán eredménnyel. festő: Renate Guttuse sorQzata: g Gq U BALÁZS BÉLAmit uns" és algériai tematikájú képel. Ül SZÖ 6 * 1965. július 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom