Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-31 / 210. szám, szombat

A népgazdaság fő ágaiban túlszárnyaltuk a termelési tervet (Folytatás u 1. oldalról) területnek csak 2 százalékát kellett ki­szántani. A tavaszi mezei munkákat ko­rábban kezdték meg, mint a múlt évek­ben. Később azonban a bosszan tartó előzések jelentfis késedelmet okoztak, a tavaszi gabona egy részét csak az agro­technikai határidő után vetették el. Leg­inkább a cukorrépa vetése maradt le, a burgonyaültetés és a cukorrépa kiegye­láse is jelentősen késett. Az idei év elsfi felében a rendkívül bfi csapadék kedvezően hatott a takar­mányfélék növekedésére. A szántóföldek­ről és a rétekről a széna betakarítását a múlt évhez viszonyítva mintegy 14 nap­pal késfibben kezdték meg. Az EFSZ-ek is az állami gazdaságok ez év júliusá­nak közepéig a szántóföldek és rétek Ciaknem 77 százalékáról betakarították a szénát és e terület 33 százalékáról be­takarított takarmányt mesterségesen szó­lították. Az EFSZ-ek és állami gazdasá­gok ez év július közepéig 2020 ezer ton­na fehérje és télfehérjetartalmú silót ké­szítettek, vagyis 23 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ebben az évben összesen 2443 ezer hektáron vetettek gabonát, ebből 824 ezer hektáron búzát, 666 ezer hektáron árpát, 161 ezer hektáron szemes kukori­cát, 142 ezer hektáron hüvelyeseket, 220 ezer hektáron ipari cukorrépát, 443 ezer hektáron burgonyát, takarmányfélét pe­dig összesen 1449 ezer hektáron vetet­tek. Az elfizetes eredmények szerint a ve­tésterületen a szemesek hányada 50,8 százalékot tett ki az 1964. évi 51,7 szá­zalékkal szemben. Az elsfi félévben a mezőgazdasági üze­meknek 32,7 ezer tonna műtrágyát szál­lítottak tiszta tápanyagban számítva, vagyis 8,7 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló Időszakában. A silózás­hoz a mezőgazdaság az első félévben S227 tonna konzerváló vegyszert kapott. A mezőgazdasági üzemek az első fél­évben további új gépeket kaptak. Fi. 7147 traktort, 1504 gabonakombájnt, 449 gépet a cukorrépa többmenetes betakarí­tására, 3061' vetőgépet, 1648 burgonyaül­tető gépet, 3506 traktorekét, 1964 nagy tehergépkocsit, 2785 pótkocsit, 518 te­hergépkocsit. A mezőgazdaságnak szállí­tott gépek maradéktalan kihasználását agyre inkább veszélyezteti a fiatal szak­képzett dolgozók hiánya, jelenleg az EFSZ-ekben a traktorok és a gabona­kombájnok csak mintegy ötödét kezelik szakképzett dolgozók. Az állattenyésztésben az idei év elsfi telében kedvezfi eredményeket értek el a gazdasági állatok hasznosságát ille­tően. Az átlagos napi tejhozam az elsfi félévben a tavalyi év hasonló időszaká­hoz viszonyítva egyharmad literrel nö­vekedett. Az átlagos havi tojáshozain egy darabbal emelkedett. A gazdasági ál­latállomány július l-ig a következőkép­pen alakult: Szarvasmarha összesen 4443 ezer, ebből tehén 1970 ezer, sertés ösz­szesen 5914 ezer, ebből anyasertés 467 ezer, juh 758 ezer, tyúk 20 752 ezer. A szarvasmarha-állomány fejlődése az első félévben hasonló irányzatot muta­tott a múlt évek fejlődéséhez. Továbbra is kedvezőtlen elsősorban a tehénállo­mány növekedése. A tejtermelés a múlt évek hasonló időszakaihoz viszonyítva kedvezőbben fejlődött. A fő állattenyésztési termékek felvá­sárlásának tervét ez év június végéig valamennyi mutatóban túlszárnyalták. A vágóállatok félévi felvásárlásának ter­vét 119,2 százalékra, a tejfelvásárlás ter­vét 104,6 százalékra, a tojásét 106,1 szá­zalékra teljesítették. Az erdőgazdálkodás rendkívül nehéz feltételek között teljesítette tervfelada­tait. Az állami erdőkben a fakitermelés az első félévben a tavalyi évhez viszo­nyítva 7,9 százalékkal, ebből Szlovákiá­ban 40,9 százalékkal növekedett. Az er­dősítés munkájának félévi tervét az ál­lami erdészeti vállalatok 105,8 százalék­ra teljesítették, az újonnan fásított terü­let 12,4 százalékkal volt kisebb, mint 1964 első félévében. III. BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉS ÉS ÉPÍTÉSZET 1965. első félévében a népgazdaság­ija 18,1 milliárd koronát ruháztak be, vagyis az évi terv 42,7 százalékát. A megvalósított munkák és szállítások ter­jedelme az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 7,4 százalékkal nagyobb. Ezenkívül az állami igazgatóság által Irányított szervezetek az állóalapokban 4,4 milliárd korona értékű főbb javítást végeztek el. (vagyis az évi lerv 44,1 szá­zalékát). A beruházási építkezés tervének telje­sítésében eddig nem került sor alapve­tőbb változásra a hosszan tartó togyaté­kosságok kiküszöbölése tekintetében, fő­ként nem sikerült lerövidíteni az épít­kezési időt, csökkenteni a befejezetlen építkezések számát és a kitűzött határ­időben átadni a tervezett termelőhelye­ket éc állóalapokat. Az elsődleges fontosságú építkezése­ken az évi tervet június végéig 45,4 szá­zalékra teljesítették. Jó eredményeket értek el főként az Élelmiszeripari Mi­nisztérium építkezésein, valamint a Ko­hóipari és Ércbányászati Minisztérium építkezéseinek többségén. 1965 első felében az állami gazdasági szervek által irányított szervezetek és a lakásépítő szövetkezetek 12,3 milliárd korona értékű állóalapot helyeztek üzembe, vagyis csaknem annyit, mint 1964 hasonló időszakában. A lakásépítés terén 29,9 ezer lakást fejeztek be (az évi terv 37,0 százalékát) vagyis csak 326 lakással többet, mint az előzfi évben. Ebből az állami építke­zés keretében 7,9 ezer lakás, a szövet­kezeti építkezés keretében 17 ezer la­kás és az egyéni családiház-építkezés keretlében 4,9 ezer lakás épült. Javul az átadott lakások minősége, de továbbra is húzódik a lakótelepek műszaki és egyéb létesítményeinek építése. Az egyes kerületekben ip&lt lakisok száma: ip&lt lakisok kerület befejezett lakások száma Prága főváros 1888 Közép-csehországi 1533 Dél-csehországi 1015 Nyugat-csehországi 2181 Észak-csehországi 2084 Kelet-csehországi 1312 Dél-morvaországi 2364 Északmorvaországi 6285 Nyugot-szlorákiai 5127 Közép-szlovákiai 3191 Kelet-szlovákiai 3147 Az épltővállalatok saját dolgozóikkal az elsfi félévben 11 448 millió korona értékű építkezési munkát végeztek el és ezzel 102,6 százalékra teljesítették a fél­évi tervet. A lakásalap építészeti karbantartása kapacitáshiány következtében lemaradt a szükségletek mögött. Az egész építészeti ágazatban állandó munkaerőhiány mutatkozik. Az épitővál­latokban 1965 első félévében 442 000 dol­gozó dolgozott, a tavalyi év hasonló idő­szakához viszonyítva számuk összesen 118-caI, vagyis 0,3 százalékkal emelke­dett. Az év kezdetétől a tervhez viszo­nyítva átlag több mint 6000 személy hiányzik, ebből több mint 4300 munkás. Az egy dolgozóra eső munkatermelé­kenység 1964 első feléhez viszonyítva 6.2 százalékkal növekedett. A munkater­melékenység tervét 104,1 százalékra tel­jesítették. Az építőiparban dolgozó munkások átlagos havi bére az előző év hasonló időszakához viszonyítva 1576 koronáról 1662 koronára vagyis 5,5 százalékkal növekedett. Az építkezési munkánál tovább tart az önköltség csökkenésének irányzata s ezáltal a feltételezett veszteségek csök­kenése is. Az elsődlegesen biztosított építkezése­ken az első félévben a szállítói szerző­dések alapján összesen 2294 millió ko­rona értékű építkezési munkát végeztek el, ezáltal 103 százalékra teljesítették a félévi tervet. A tervfeladalokat nem teljesítették 95 építkezésen, ahol a terv­hez viszonyítva 37,1 millió koronát tett ki a lemaradás. IV. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVÖSSZEKÖTTETÉS A közlekedés 1965 első félévében a népgazdaság egyes ágainak szállítási igényeit jobban teljesítette, mint a múlt év hasonló időszakában. A tervezett szállítást a közlekedés 103,5 százalékra teljesítette, ami 1964 első félévéhez vi­szonyítva 5,6 százalékos növekedést je­lent. Az egyes közlekedési ágazatok az áruszállításban és a teljesítményekben a következőképpen részesedtek: Közle­kedés általában összegen 199,8 millió tonna, ebből a vasút 107,1 millió tonna, a Csehszlovák Autófuvarozási Vállalat 91.4 millió tonna, a folyami közlekedés 1.3 millió tonna árut szállított. A sze­mélyszállítás terén a vasút 317 millió, a Csehszlovák Autófuvarozási Vállalat 839,8 millió, a légiforgalom 0,6 millió személyt szállított. A közlekedés színvonalának emelke­déséhez hozzájárultak az új, nagy tel­jesítményű közlekedési eszközök. 1965 elsfi félévében a CSAFV kocsiállománya 2112 tehergépkocsival és 223 autóbusz­szal bővült. A vasúti személyszállításban az első félév folyamán 1,2 százalékkal növeke­dett a szállított személyek száma. A III. Országos Spartakiád alatt 339 különvo­natot indítottak és számos szerelvényt megerősítettek. A városi közlekedés az első félévben 815 millió személyt szállított, vagyis 2 százalékkal többet, mint 1964 első felé­ben. A távösszeköttetési teljesítmények ter­vét az első félévben 2,4 százalékkal túl­teljesítették. Az első félév végéig már több mint 1446 ezer telefon működött, vagyis 12 ezerrel több a tervezettnél. Száz lakosra 20,24 telefon jutott. A posta 1965 első felében 1022 millió közönséges küldeményt kézbesített, eb­ből 543 millió újságot és folyóiratot. V. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi forgalom az elsfi félévben tovább növekedett és 18,7 mil­liárd koronát tett ki külföldi árakban, vagyis 10 százalékkal haladta meg a múlt év első felében elért forgalmat. Tovább bővült a KGST országokkal, el­sősorban a Szovjetunióval, az NDK-vai, Lengyelországgal és Jugoszláviával foly­tatott kereskedelmünk. Bővült a fejlődő országokkal, főként Indiával, az Egye­sült Arab Köztársasággal, Szíriával, Ni­gériával, Indonéziával stb. folytatott árucserénk is. VI. ÉLETSZÍNVONAL 1985 első félévében a nominális mun­kabérek a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 5,1 százul kai növekedtek. A létfenntartási költségek emelkedése lassúbb volt a nominális munkabérek emelkedésénél, úgyhogy a dolgozók reális pénzjövedelme 3,8 százalékkal nö­vekedett. A népgazdaságban (az EFSZ-eken kí­vül) az első félévben 5390 ezer személy dolgozott, vagyis 2,3 százalékkal több, mint a múlt év első felében. A foglal­koztatott személyek 43,5 százaléka volt nő az első fél év végéig. Az alkalma­zottak átlagos havi brutto bére az első félévben 1445 koronát tett ki és 3 szá­zalékkal növekedett. 1965 első felében nyugdijak, táppén­zek, szolgáltatások stb. címén 12,7 mil­liárd koronát tizeitek ki, vagyis 5,7 százalékkal többet, mint a múlt év első leiében. / A kifizetett nyugdíjak száma az első félév végéig 2622 ezret tett kl, vagyis 25 000-el többet, mint tavaly. A beteg­biztosítás keretében, beleértve a szövet­kezeti parasztok járadékait is, az első félévben 4,8 milliárd koronát fizettek ki, vagyis 6,6 százalékkal többet, mint a tavalyi év első felében. Tovább növe­kedtek a lakosság takarékbetétjei is. A takarékbetétek az első félév folyamán 3781 millió koronával gyarapodtak. BELKERESKEDELEM Az állami és szövetkezeti kiskereske­delmi forgalom az idei év elsfi felében 50,9 milliárd koronát tett ki. A félévi tervet 100,5 százalékra teljesítették. A kiskereskedelmi forgalom a múlt év első félévéhez viszonyítva 3,6 százalék­kal növekedett. Az élelmiszercikkek árai, beleértve a közétkeztetést is, az előző év első fél­évéhez viszonyítva átlagosan valamivel növekedtek. Az első félév folyamán né­hány élelmiszer és ipari cikk árát le­szállították. Ezzel szemben emelkedtek a tiszta selyem szövetek, valamint a zsebkendők és a bőrkesztyűk árai. 1965 első félévében több kiárusításra került sor, amelyek során csaknem 50 millió korona értékű árut adtak el. Az Állami Takarékpénztárak kölcsönö­ket nyújtottak a dolgozóknak közszük­ségleti árucikkek vásárlására. Az első félévben 1194 millió korona összegű csekket adtak ki áruvásárlásra, ebből kiegészítő kölcsönre 931 millió koronát. SZOLGÁLTATÁSOK A helyi iparvállalatok és ipari terme­termelőszövetkezetek 1965 első félévé­ben 2319 millió korona értékű fizetett szolgáltatást nyújtottak a lakosságnak, vagyis 3,7 százalékkal többet, mint a ta­valyi év első felében. A helyi iparvállalatok és ipari terme­lőszövetkezetek javftó és karbantartó munkáinak értéke a tavalyi évhez viszo­nyítva 6,2 százalékkal növekedett. EGÉSZSÉGÜGY, ISKOLAÜGY ÉS KULTÜRA Tovább növekedett az egészségügyi gondoskodás, amiről például az egész­ségügyi intézményekben az ágyak szá­mának állandó növekedése, valamint a fertőző betegségek elleni sikeres küz­delem tanúskodik. Az egészségügyi létesítményekben az első félév végéig 176 076 ágy állt rendel­kezésre, ebből a kórházakban 110 552. A kórházi ágyak száma a múlt év első feléhez viszonyítva 914-el emelkedett. A bölcsődei férőhelyek száma az első félév végéig 61 597 volt. A férőhelyek számának növekedése következtében a tavalyi év első feléhez viszonyítva 4317-el több gyermeket lehetett a böl­csödékben elhelyezni. Az idei év első felében csökkent egyes fertőzéses megbetegedések száma. Az 1965—66 OS tanévben a főiskolák első évfolyamaiba rendes hallgatóként 32,6 ezren jelentkeztek. Az egyes tanul­mányi szakok iránt hasonlóképpen, mint az előző években, nem volt egyforma érdeklődés. A felvételi vizsgák első sza­kaszában a hallgatók 25,1 ezer tervezett számából az első évfolyamokba 15,7 ezer hallgatót vettek fel. A LAKOSSÁG GYARAPODÁSA 1965 első félévében csaknem 47 000 házasságot kötöttek, az engedélyezett válások száma némileg csökkent. 4000 rel több gyermek született, mint az előző év első felében. Az első félévben mint­egy 69 000 lakos halt meg. A lakosság 1965 első félévében össze­sen 52 000 személlyel gyarapodott. Június 30 lg a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságnak 14 159 ezer lakosa volt, ebből a cseh kerületekben 9785 ezer, Szlová­kiában 4374 ezer. VII. SZLOVÁKIA GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Szlovákiában az Ipari üzemek brutto termelési tervüket az első félévben 103,1 százalékra teljesítették. 1964 első félévé­hez viszonyítva a brutto termelés 13,0 százalékkal növekedett. Az első félév­ben a brutto termelés tervét a legna­gyobb mértékben a Központi Energeti­kai Igazgatóság vállalatai szárnyalták túl (6,7 százalékkal.) Az iparvállalatokban a munkatermelé­kenység tervezett színvonát 3,8 százalék­kal túlteljesítették. Az Iparvállalatok költségei tervének teljesítésében csak­nem egyszázaékos megtakarítást értek el. A délszlovákiai árvízkatasztrófa kö­vetkeztében keletkezett veszteségeket és károkat még nem lehet teljesen fel­becsülni, de azok igen jelentősek. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen idő­járás miatt lemaradtak a tavaszi munkák, nem tartották be egyes növények terve­zett vetésterületét. Az állattenyésztési termékek felvásárlási tervét az első fél­év folyamán magasan túlteljesítették. A húsfelvásárlás 1964 első félévéhez vi­szonyítva 17,5 százalékkal, a tejfelvá­sárlást 6,9 százalékkal, tojásé 4,3 száza­lékkal emelkedett. Az. első félévi beru­házások terjedelme 6 milliárd koronát tett ki, az évi feladatnak 42 százalé­kát teljesítették. Az építkezési munkát az első félévben 102,5 százalékra teljesí­tették. Az első félévben 11,5 ezer lakást fejeztek be, vagyis az évi terv 37,9 szá­zalékát. Az állami és szövetkezeti kis­kereskedelmi forgalom tervét az első félévben 100.4 százalékra teljesttették. Szlovákia gazdasága ez év első fél­évében gyorsabb ütemben fejlődött az országos átlagnál. KÖZPONTI NÉPI ELLENŐRZÉSI ÉS STATISZTIKAI BIZOTTSÁG Évről évre sikeresebben fejlődnek kapcsolataink Prágába érkezett a kanadai parlamenti küldöttség Prága (CTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése elnökségének maghívására tegnap délelőtt 9 napos hivatalos látogatásra Prágába érkezett a kanadai parlament 17 tagú küldöttsége, amelyet ALAN A. MACNAUGHTON, a képviselőház elnöke vezet. A vendégek fogadására a ruzynéi repülőtéren megjelent BOHUSLAV LASTOVIČKA, a Nemzetgyűlés elnöke, dr. JOZEF KYSELÝ, a Nemzetgyűlés alelnöke, dr. ALOIS NEUMAN igazságügyminiszter, dr. VILÉM PITHART, a külügyminiszter helyettese, nemzetgyűlési képviselő és más közéleti funkcionáriusok. A küldöttség üdvözlésére megjelent MALCOLM NORMAN BOW, Kanada prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a nagykö­vetség tagjaival, A kanadai küldöttséget Bohuslav LasotviCka elvtárs kö­szöntötte. Üdvözlő beszédében a többi között a következőket mondotta: A Nemzetgyűlés nevében szívélye­sen üdvözlöm önöket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság földjén. Első ízben jött hozzánk Kanada parlamenti küldöttsége, amely ország­gal évről évre sikeresebben fejleszt­jük kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Önök olyan országba érkeztek, amelynek népe békés építő­munkát végez, minden tevékenységé­vel és politikájával elősegíti a világ­béke megerősítését, a békés együtt­élést és barátságot minden nemzettel. Örülünk annak, hogy néhány napot hazánkban töltenek és kellemes tar­tózkodást kívánunk önöknek. Az üdvözlő beszédre Alan A. Mac­naughton, a képviselőház elnöke, a kanadai küldöttség vezetője válaszolt. A vendégek a repülőtérről prágai tartózkodási, helyükre hajtattak. A kanadai küldöttség tegnap ke­gyelettel adózott az ismeretlen kato­na emlékének. A küldöttség vezetője és a többi vendég koszorút helyezett el az ismeretlen katona vítkovi sírjá­nál. Az utolsó két évtizedben többnyire csak a jégkorong-pályán találkoztunk a messzi Kanada fiaival. Éppen ezért jelent eredményt az, hogy kapcsola­taink most kereskedelmi téren is el­mélyülnek. 1958-ban még mindkét fél csupán kísérletképpen lépett kereske­delmi kapcsolatba, a lebonyolított forgalom értéke alig érte el a har­mincmillió dollárt, öt éven belül azonban az eredmények minden vára­kozást túlszárnyaltak, és Kanada a szocialista országokba 332 millió dol­lár értékű árut szállított, tehát öt év alatt az áruforgalom a tizenegyszere­sére növekedett. A kanadai kereske­delem a legnagyobb örömmel és készséggel fogadja a csehszlovák, szovjet, lengyel, magyar és a többi szocialista partnert, miután tudják, hogy megbízhatóak és pontosan telje­sítik fizetési kötelezettségeiket, ami a nyugati államokkal folytatott keres­kedelem egyik igen fontos feltétele. Bizonyos, hogy a kapcsolatok még tovább mélyülnek és ezeket mindkét fél hasznosnak tartja. Éppen erről a kérdésről tárgyal ezekben a napokban a kanadai par­lamenti küldöttség, amely Allan Mac­naughton-nak, a kanadai parlament elnökének vezetésével érkezett Prá­gába. A tárgyalások azonban nem csupán a kereskedelmi kérdéseket, hanem a két állam kapcsolatának számos más területét ls érintik. Bár nézeteink nem mindig azonosak, ez nem gátolja a kölcsönös közeledést és nem akadályozhatja az együttmű­ködés lehetőségét sem. Itt nemcsak a sportra gondolunk, amely eddig a legnagyobb szerepet játszotta, hanem elsősorban a tudományos és kulturá­lis dolgozók cserelátogatásaira, az egyes szakterületeken elért eredmé­nyek kölcsönös ismertetésére és nem utolsó sorban egymás sikereinek megismerésére. Ilyen körülmények között önkénte­lenül adódik a kérdés, jelenleg va­jon milyen külpolitikai Irányt követ Kanada? Washington nyomására a kanadai kormány nem foglalt állást a dominikai amerikai intervencióval kapcsolatban. Mlg a latin-amerikai államok határozott véleményt mond­tak, Kanada inkább a háttérbe húzó­dott és kikerülte a véleménynyilvá­nítást. Kanda a NATO-ban viszont annál egyértelműbben visszautasítja azt e javaslatot, hogy az Északatlanti Töm­böt is vonják be az atomfegyverke­zésbe. Természetesen a kanadai kor­mány határozottan nem száll szembe az amerikai politikával. Az Egyesült Államok jelentős tőkebefektetése (1962-ben elérte a 20 milliárd dol­lárt) befolyásolja a kanadai kor­mányt. P. M. A csehszlovák kormány jegyzéket intézeti a NATO tagállamaihoz (CTK) — A csehszlovák kormány e napokban diplomáciai úton ismét komo­lyan figyelmeztette a NATO tagállamai­nak kormányait az abból eredő veszély­re, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság saját atomfegyverekhez akar jutni. CSÜTÖRTÖKÖN augusztus 5-i számunkban MEGKEZDJÜK f r. r'aMelňi című színes, érdekes írás folytatásos közlését. 1944-ben egy májusi hajnalon Lipník cseh város vasútállomá­sáról katonai szerelvény gör­dült ki. Cseh katonákat vittek az olaszországi frontra német tisztek vezényletével. Ekkor már négy éve tartott Csehország német megszállása. A cseh hazafiak leírhatatlan megpróbáltatásokat álltak ki. Olaszországba érve azonnal kapcsolatot kerestek az olasz ^rtizánokkal ... Az frás a ma is élő, egykor német felUgyelet alatt Olasz­országba vezényelt cseh kato­nák elbeszélése alapján ké­szült. Legalábbis a tervezett sokoldali atomerű keretében, amint azt a közel­múltban Schröder szövetségi külügymi­niszter mondotta. A csehszlovák kor­mány jegyzékeiben kérte az illető kor­mányokat, magyarázzák meg álláspont­jukat az NSZK kormányának ismételten hangoztatott követelésével kapcsolatban, A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya egyúttal diplomáciai úton tájékoztatta álláspontjáról azokat a kor­mányokat, amelyeknek képviselői Genf­ben részt vesznek az ENSZ leszerelési bizottságának munkájában, valamint né­hány további állam kormányát ls. A SZOVJETUNIÓ külügyminisztériumá közOlte, hogy a moszkvai brit nagykö­vetség másod-titkárát Anthony Bishopot nemkívánatos személynek minősíti és felszólítja, hogy azonnal hagyja el a Szovjetuniót. A kiutasított diplomata fel­használván a beosztásából származó előnyös helyzetet, szovjetellenes tevé­kenységet fejtett kl. (CTK) AZ EGYESÜLT Államok július 30-án középeurópai idő szerint 14,00 órakor a Saturnus-1 típusú nehéz rakéta segítségével Föld körüli pályára jut­tatták a „Pegas 3" műholdat. Felada­ta a mikrometeoritok mennyiségének és erejének mérése. (CTK) A CALCUTTAI dolgozók és diákok pénteken eleget téve a baloldali pár­tok felhívásának, általános sztrájkkal tiltakoztak a villamosok viteldíjának emelése ellen. (CTK) AUGUSZTUS l-től felemelik Fran­ciaországban a villanyáram árát. Ugyanakkor emelkedik a gász ára is. (CTK) A PÄNAFRIKAI KONGRESSZUS tíz tagját pénteken a dél-afrikai Port Elisabeth-ben összesen 51 évi bör­tönnel büntették. Az elítéltek meg­sértették a kommunistaellenes tör­vényt. AZ EQUADORI katonai junta július 29-én engedélyezte 16 személy vissza­térését. akik részt vettek a július 9-i kormányellenes tüntetéseken. Ül SZLŰ 2 * 1965. július 21-

Next

/
Oldalképek
Tartalom