Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-27 / 206. szám, kedd

A hús minőségét ma ügyszólván az egész világon vizsgálják. Különösen a sertéshúsról mondható, hogy általában nagyon zsíros, amit nemcsak a fogyasztók kifogásolnak, hanem a húsfeldolgozó üzemek is. Az említett probléma megoldásával a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos dolgozói is foglalkoznak. (J. Bakala felvétele — CTK] Mennyi hús kallódik el A VÁG ÓH IDA KON Egyesek azt tartják: legjobb étel a hús. Hús nélkül nem tudja elkép* zelni az étkezést. De vannak olyan nagyevők is, akik ebből a tételből kl. indulván különös következtetésekre jutottak: állítólag a húsfogyasztás terén megelőztük az Egyesült Államokat. Evés közben jön meg az étvágy Hát ez kissé túlzás. Hús van elegendő, de azért Amerikát még sem utói nem értük, sem el nem hagytuk. Viszont igaz, hogy ezen a téren világviszonylatban is az elsők közé tartozunk. Nyugat-Németországhoz hasonlóan Csehszlovákiában is az egy személyre eső évi húsfogyasztás 59 kg. 1945 óta a fogyasztás évenként átlag 2 kilóval emelkedik és úgy látszik, még ez is kevés. Annak ellenére, hogy majdnem minden lakosra jut egy egész hízó, az állományt tovább növeljük. Természetesén a szarvasmarha, baromfi és nyúl-* állományt is. Ebből is látható, hogy, evés közben jön meg az étvágy. Önkéntelenül adódik a kérdés, hogy mennyi húst kell és lehet enni. Azt mondhatjuk, hogy téli étrendünk éppen a túlzott húsfogyasztás miatt káros. Megfeledkezünk a zöldségről, gyümölcsről, sajtról és tejről. Ennek következményei a felesleges elhízás, gyomor-, bél- és szívbántalmak és avitaminózis. Hús a lángokban Ha valaki előttünk égetne el egy darab kolbászt, szalámit, debrecenit, vagy egy akármilyen kis darab húst, csak úgy ok nélkül, bizonyosan bolondnak tartanánk. És ha ezt valaki rendszeresen csinálná, akkor vagy a közbiztonsági szervek, vagy az ideggyógyászat emberét küldenénk hozzá. Ki hallotta, hogy a húst — amely, őszintén szólva, még nem olcsó — csak úgy elégessük!? Menynyi munkába kerül és mennyi költséget jelent egy kilő hús termelése! Ezt legjobban a mezőgazdasági dolgozók tudják. De az is köztudomású; sok mezőgazdasági dolgozó, szakember, sőt tudós foglalkozik a húster* melés fokozásával és az önköltség* csökkentés kérdésével. Sok milliós befektetéssel, vegyi és gyógyászati találmányokkal igyekszünk a hús* termelést növelni és minőségileg ja* vítaní, ám könnyen megfeledkezünk arról, ami a kafilériák kazánjaiban füstté válik. Legjobban bizonyítják ezt a statisztikai adatok. Egészség* ügyi és higiéniai okokból, helytelen technológiai eljárások miatt a következő húsmennyiségeket kellett elko* boznl: 1960-ban 76 391 sertést, 1961ben 78 046, 1962-ben eddig már 80 390 darabot. Évről évre rosszabb a helyzet. Három év alatt legalább 6 ezer tonna disznóhúst veszítettünk. A fenti okok* ból ezenkívül évente milliónyi tüdőt, vesét, belet kénytelenek vagyunk elégetni. Viszont sok hús marad a disznóólakban is. Ugyanis a takarmány- és vitaminhiány, valamint a hideg környezet következtében a veszteség eléri az 50 százalékot. Ha ezeket a fogyatékosságokat megszün* tetnék, akkor az ország minden la* kosára majdnem két hízó jutna. És ezek után panaszkodunk, hogy drága a hús! Vajon csodálható ez, ha a hús ezer mázsái lángok marta* léka lesz, ha ilyen hatalmas értékek* kel szegényebbé tesszük önmagun* kat? Vajon mi az oka? Hogyan jellemezhetjük a fenti tényeket? Törvényszerűség, tehetetlen* ség, vagy könnyelműség? Nem aka* rok még könnyelműséggel sem vás dőlni senkit, de ahogy gyermekkor romban nem értettem a szomszédot* aki egy darabka hurkáért nyomorék1 ra verte az én szegény négylábú ba» rátomat, a Tarzan kutyát, ugyanúgj ezt sem értem ... L. KUCHTÄ / CteCmeô, &zäaetňezeteáe& Az árvíz idején ** megfigyeltem, milyen élelmes Szilas község lakossága. Higgadtan, meggondoltan mentette mind a közös, mind az egyének vagyonát. A komáromi járásnak ebből a kis falujából ls menekülnie kellett a gyengébb nemnek. Vagy nyolcvan munkaképes férfi maradt a faluban, ők mentették a bútort, etették a háztáji baromfit, dolgoztak a szárazon maradt szőlőben. Mikor az árvíz megállapodott, csónakon indultunk határnézésre. Győri László elnök és Rákócza József agronómus csak azt könyvelhette el, hogy a termésből bizony vajmi kevés maradt. Reménykedtek abban, hogy a Csorda-út melletti árpát és lucernát megmentik. A két dülön nem volt magas a víz és a Csorda útra csatornák ásásával le is lehettett engedni. Hiába igyekeztek, azonban az akkor tejesérésben levő árpának megszűnt a vegetálása, s a termés nem ért meg. Kiázott a lucerna is, mindössze két hektárnyi maradt belőle. Megmaradt még 7 hektár szőlő és gyümölcsös és 9 hektárnyi búza. Az 573 hektáros határból mindössze ezekről a parcellákról takaríthatja be a szövetkezet a termést. Nagy a kár, mondogatják a szilasiak és sajnálják a gazdag termést. Kétségbe azonban nem estek, a minap jártam a faluban, a bekötő utakon még folydogált a víz, de már gyalog is be lehetett jutni. Bartalos Tibor a szivattyú csövekkel dolgozott. Tőle tudjuk meg, hogy a falu* ban most kevesebben laknak, mint a legnagyobb veszély idején. Negyvenkét szövetke* zetes Ceské Budgjovicére, 44-en meg Valagská Bélára (prievidzai járás) mentek szénát gyűjteni. Valašská BeIáról két pótkocsival már hoztak is szénát, Budgjovlcéről pedig vasúton szállítják ide a takarmányt. kieglndult az élet a falu határá» ban ls, a kiszikkadt talajokat felszántják és takarmánykeverékekkel vetik be. Bíznak abban, hogy még így is biztosíthatnak némi takarmányt. Nagy szükségük van rá, állatállományuk nagy és megakarják tartani. Élelmes falu, s kitűzött céljainak elérését szorgalmas munkával biztosit1 Ja= IbJ.J ÜJ UTAKON KÖRSÉTA A JABLONECI NEMZETKÖZI BIZSU KIÁLLÍTÁSON A jabloneci bizsukiállítás bár évről évre megnyílik, mégis mindig az újszerűség erejével hat, eseményszámba megy, külföldön is visszhangra talál. A 16 állam 30 üzemének részvételével megrendezett idei bizsutárlat különösen nagy jelentőségű: bizsugyártásunk történetében először nyújt alkalmat legjobb képzőművészeinknek, technikusainknak és munkásainknak, hogy összehasonlítsák munkájukat kartársaikéval. Az egyes államok képviselőiből összeállított nemzetközi zsűri helyzete bizony cseppet sem irigylésre méltó, ha az új technika, az Ízlés, a minőség és nem utolsósorban a divat sajátos követelményei szempontjából igazságosan meg akarja ítélni a sok ezer bizsufajtát. És bár nagy a konkurrencia, mégis úgy tűnik, aggodalomra semmi okunk. A külföldiek körében Az egyes országok itt közelebb vannak egymáshoz, mint a térképen. Alig néhány perc alatt minden különösebb fáradtság nélkül több államba is ellátogathatunk. Megtekinthetjük a koralokkal kirakott japán estélyi retikülöket, a sokszínű gyöngyös papucsokat, a kávészemekből és egyéb trópusi termékekből készült csinos karkötőket, nyakláncokat. Az egyesült állambeli változatos manzsettagombok, ékszerrel díszített cipők, a grönlandi fókabőr nadrágok, bizsuval kivarrott fehér estélyiruhák mind-mind elbűvölő, szokatlan látvány. Ötletesek az angol és francia gyártmányú ruhadíszek és egyéb divatcikkek, karperecek. MegcsodálA világhírű jabloneci bizsutéria a nőket sétájukon is díszítheti. (B. KrejCí felvétele — ČTK) juk a megtévesztésig hű magyar ékszerutánzatokat is. Nem haladhatsz el a csecsebecsék mellett közömbösen. Minden darab megtekintése Jó időbe telik, hiszen a szem fel sem fogja pillanatok alatt azt, ami alkotóitól annyi fejtörést, találékonyságot, fantáziát igényelt, aminek művészi kivitelezése tőlük páratlan ügyességet, hozzáértést követelt. A kiállított anyag minősége indokolja, hogy az egyes vitrinek előtt állandóan torlódnak a szemlélődök. De a közönség türelmes. Élvezi a szépet, műértő tekintettel párhuzamokat von, „gusztál", és minden bizonnyal elégedett. Mindenütt jó, de legjobb otthon Különösen a csehszlovák pavilonok iránt nagy az érdeklődés. Ezt nemcsak az üvegszekrényekben és a paneleken bemutatott ékszerkülönlegességek, a finomművű fülbevalók, nyakdíszek, gyűrűk, brossok keltik, de az ízléses, minden művészi igényt kielégítő elrendezés is. Az egyik üvegfal mögött például vastag fatörzs ágaira függesztett bizsu körül élő kolibrik és más apró egzotikus madarak röpködnek. Tarka szárnyuk és a ragyogó ékszerek a vakító fényben csillogva pompás színösszetételnek bizonyulnak. A következő helyiségben fonalakra felfűzött, villogó gyöngyszemeket meglátogató, a szivárvány minden színében tündöklő pillangók láthatók. A finom fémdíszmüvek, a színüket változtató csiszolt üvegből előállított csatok és tűk a forgó asztalkákon, a reflektorok fényében olyan látványt nyújtanak, amelyen mindenki szívesen rajta felejti tekintetét. Ezért természetes a jabloneci bizsu népszerűsége, s az, hogy évente mintegy húszezer új mintadarabbal gyarapodó gyártmányaink iránt ma mér 112 ország mutat élénk érdeklődést. önkiszolgáló gép és bizsuvásár Az új automatának is sok csodálója akad. Akinek ugyanis kedve van — és ennek aligha tud valaki ellenállni — az a gép nyújtotta „szolgáltatást" igénybe véve puszta gombnyomással a saját ízlésének megfelelő gyöngysorokat állíthat össze, amelyeket aztán olcsón meg is vásárolhat. Az automata a kívánt gyöngyszemeket kiszórja magából, és pillanatok alatt fel is fűzi a kazettában levő szálra. Érthető, hogy a saját „gyártmányú" nyakék sokkal becsesebb annál, amit mások készítettek. Vagy talán vannak, akik más véleményen volnának? Nyilván ilyenek is akadnak, hiszen sokan a gazdagon felszerelt bizsuboltot részesítik előnyben, amelyben olyan áru is kapható bőséges választékban, amilyennel másutt eddig nem is találkoztunk. Ezeket az újdonságokat csak a jövő évben láthatjuk a piacon. Mi a divat? Az egyszerű minták helyébe az úgynevezett koktail bizsu, a csiszolt kristályból, préselt és viaszgyöngyökből kombinált, fénylő, szikrázó ékszeregyvelegek lépnek. A brosok közül a legkedveltebbek nyilván a csillagalakban kirakottak és a pulóvereken, gallérokon, kosztümkabátok kihajtóin viselhető gombdíszek lesznek. Gyöngyökből és strasszból összeállított, legkülönfélébb formájú darabok hívják magukra a figyelmet. Ezeket nemcsak az estélyi ruhákon, de a hajban is hordják, sőt az övre, kalapokra, de még a zsebre, néha a kosztüm ujjára is tűzik. Dédanyáink divatjával találkozunk: a zsebet a gomblyukkal összekötő keskeny aranylánccal, amelyen aranyérem függ. Mutatós kellék a bizsu, emeli, jól kiegészíti öltözékünket, de azért — mint mindenben — ebben is ajánlatos a mértéktartás. Mert például a különböző fajtájú, egymástól elütő buzsukombináció a ruhán nemcsak Ízléstelen, hanem nevetséges is. A blzsúval túlságosan felcicomázott nő rossz benyomást kelt. Ezért ne feledjük: csak akkor lesz sikerünk az ékszerrel, ha Ízlésesen megválogatjuk. Ebben láthatjuk a kiállítás nevelő hatását, melynek célja nemcsak a divat bemutatása, nemcsak az, hogy szemünket legeltessük mindazon, ami szép. Ennél többre törekszik, ízlésre is tanít. Az új irányítási rendszer és a bizsu Mondottuk már, a jabloneci bizsut ma az egész világon ismerik és kedvelik. Ezzel magyarázható, hogy csupán a tőkés államokban irányított bizsuexportunk az utóbbi években több mint 170 millió koronával emelkedett. A múlt évben tehát a bizsu az országos kivitelben 18 százalékkal szerepelt, de a távlati terv szerint 1970-ig az egész ország exportjának 30 százalékát teszi majd. Vajon teljesíthető ez az igényes terv? Erre a kérdésre a választ a kísérletképpen bevezetett új irányítási rendszer ős a jabloneci dolgozók anyagi ösztönzése, adja meg. J. Kopal vezérigazgató szavai szerint a dolgozók igazságosan részesednek a bevételekből. Ezért közvetlen érdekük a minőség Javítása, a választék gazdagítása, az új, divatos minták szaporítása, a piac követelményeinek kielégítése. A jabloneci nemzetközi kiállítás célja nem csupán a vetélkedés. Egyben meggyőzi a külföldi és a hazai látogatókat: a jabloneciek új utakon járva a korszerűség jegyében élnek új lehetőségeikkel... KARDOS MÄRTA ÉPÜL A MESEKIRALYFI HOMOKVARA VIRÄGRUHÁBA öltözött gyümölcs, fák, mézszőke búzakalászok, magringat6, napsütötte földek: Komárom, Nagymegyer, Nemesócsa ... Csallóköz. A földek szélén a Duna hullámaiban hűsítik lombos homlokukat a parti fűzek. De mintha a víz megirigyelte volna a föld és a napfény szerelmét, pusztítva tört ki korlátai közül és elborította á szárba szökkent emberi reményt és a bölcsős otthonok ezreit. A pusztítás híre gyorsan terjedt és elérte a tájat, ahol a mélyben csákányok bontják a feketén csillogó szenet. Es a mélyben — a karvinai Május 1. Bánya tárnáiban megdobbantak a szívek, riadót vertek dobbanásai — a szeretet riadóját. Menekülő családoknak adtak szállást, nehéz munkával keresett bankjegyek gyűltek halomba, de ugyanakkor a Beszkidek szikláin emelkedő bányászüdülő kapui is megnyíltak 140 csallóközi gyermek előtt. A pusztulás látványától riadt gyermekszemek felragyogtak. Az erdőben nőtt üdülő szépsége, a hideg és meleg víz, a körhinta, a homokozó feledtette a borzalmakat. Es a kemény munkától kérges tenyerek megszépítik a kis menekültek napjait. AZ APRÖ EMBERVIRAGOK példás fegyelme és a tanítók lelkiismeretes munkája szinte megható. A tanító együtt ül velük az asztalnál, a nagyobb lányok háztartási munkára tanítják a kisebbeket — a kollektív élet csodálatos példája. A gyerekek olvasnak, játszanak, tanulnak... forog a körhinta megállás nélkül és apró kezek építik a mesekirályfi homokvárát ... Valahol a Duna mentén pedig már cementtel és téglával rakott teherautók dübörögnek, hogy új falakba szilárduljon a szeretet, hogy felépüljön az új otthon a Beszkidekben jelenleg homokvárat építő kis emberfcék számára. Ül SZLŰ 4 * 1965. július 21Kicsit csodálkozva hallgatják a cseh nyelv muzsikáját, de sokan vannak közöttük, akik szlovákul mesélik el élményeiket. A LEGNAGYBB öröm számukra a levél, mert hírt ad a szülőkről, a visszahúzó, örökre kötő hazai tájról. Ezt várják a tanítók is — Varga Imre, Tüske Jolán, Boncskó László, Nagy Dezső, Ludovec Márta és Horváth Eva ts. Ezt várták a legnehezebb napokban is rettegve, könnyes vágygyal, de védenceik előtt nem mutatták aggódásukat, hanem elfoftva a félelem jajszavát, mosolyt szórtak a gyermekek közé. A bánya dolgozót minden gyermeknek 600 korona értékű ruhaneműt vásároltak és ettől is szebbé, fényesebbé lett 140 csallóközi gyermek szeme. Es beszámolóm végén szeretném átadni a legkisebbek üzenetét a távolban levő anyukáknak és apukáknak: „jól vagyunk, itt minden nagyon szép, majd otthon mindent elmesélünk" — ezt üzenik Máté Tibor, Kürthy Katalin, Marosi István, Kürti Mária, Szépe Katalin, Nagy Eva, Nagy László, Németh Janika és testvérei László, Irén és István, Tóth Erazmus és testvérei Regina, Teréz, Julis és Viola, valamint Nagy István és László. A BESZK1DEKI üdülőben forog a körhinta megállás nélkül és apró kezek építik a mesekirályfi homokvárát... HANA KUCHAROVÁ Karviná