Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-12 / 161. szám, szombat

Ismerkedésem az an• golai szabadságharcosokkal az Angola Felszabadításáért Küzdő Népi Mozgalom (MPLA) Központi Bizottságában kezdődött. A zölddel befuttatott kis házikóban ecsetelték az ország helyzetét, lefestették a harc nehézségeit. — Szóval szeretné látni a felszabadított vidékeket. Semmi akadálya, ha nem rettentik vissza az út nehézségei és egyéb kellemetlen dolgok. .. . Vonaton és autón órákhosszat utaztunk, mfg elértük a partizánok bázisát. A támaszpontról estefelé indultunk tovább, amikor már nem tűzött oly kegyet'enül a nap. Nyugaton sűrűsödő féllégek úsztak az égen. Az országútról rátértünk egy elefántfűvel benőtt ösvényre. Hirtelen eltűnt az út, a nap, eltűntek bajtársaink. Csak az ösvény szélességének megfelelő sávot láttunk az égből. Elől menetel Coreirho e'vtárs, az Az égen feltűnt a telihold ezüstös fénye, kigyúltak a csillagok. Időnkint villanylámpa világítja meg az utat. Fő az óvatosság Az ösvényt csak az elől baktatók neszéből következtetve találja el az ember. Hírtelen kiáltás hangzik. — Allf, kl vagy?! MPLA vezetőségi tagja, mögöttem pedig dr. Thomaz Medeiros vág utat a sűrűségen keresztül. Az MPLA hadseregének egyenruháját viseljük Vállunkon fegyver, összegöngyölve személyi használati cikkek, nálam még fényképező és fiimezőgép. Az út emelkedni kezd. Elviselhetetlen a hőség. Mintha paprikát szórtak volna a szemem közé, úgy csíp a verejtékem. Elő' menetelő bajtársunk pihenőt javasol, mert nehéz útszakasz következik az őserdőn keresztül. Belépünk a dzsungelbe. Nyirkos és csúszós az üt. Szinte a fák ls izzadnak. Valahonnan folyó csörgedezése hallatszik. Bár már elérnénkl Végre: vízi Ruhástul belehajolunk a folyóba, és habzsoljuk az üdítő nedűt. Megint felfe'é botorkálunk. Halvány fénysugár tűnik fel a távolban. Mindjárt kijutunk a dzsungelből, akkor majd könnyebb lesz az út... — MPLA — válaszolja vezetőnk. Még egy kis darabot gyalogolunk, s az őserdő hátterében csatasorba állított hadsereget pillantunk meg. Géppisztolyt és karabélyt szorongatnak Angola szabadságharcosai. Az alakulat parancsnoka jelentést tesz az MPLA vezető emberének. A politikai biztos megnevezi a harcosokat. — JÓ estét, elvtársakt Hagyományos, férfias kö szönéssel válaszolnak: — Vitorla ou morte! Győ zelem vagy halál! Már nem is éreztünk fá radságot- A parancsnokság kalyibája tele volt partlzá nokkal. Sohasem értek vol na véget kérdéseik, ha a parancsnok nem küldi őket aludni. — Barátaink nehéz és fárasztó utat tettek meg, pihenniük kell. A kalyiba lassan kiürül. — Most talán elbeszélgethetünk — szólal meg a mellettem fekvő komisszár. — Persze halkan, mert mindjárt tdesereglenének. — Jó, de most önön a sor, maga beszéljen. Nevetnek. — Bizonyára tudja, hogy hadseregünk gyarapodik. Lassan, de mégis sokasodik. Amikor négy esztendővel ezelőtt Angola népe felkelt a portugál gyarmattartók ellen, a szabadságvágynál egyebe nem volt. A portugálok mezítlábas bosszúállóknak neveztek bennünket. Katonáink valóban mezítlábasok voltak, legfeljebb, ha pálmalevélből tudtak maguknak bocskort csinálni, eqyensapkájuk sem volt, még, mint most, kókuszhéjbói eszkábáltak maguknak trópusi sisakot. Egyedüli fegyverük a catana volt, az afrikai tőr. Csak keveseknek futott canhangula, ősi, kovás puska, amelyből qolyó helyett kődarabokkal, üvegszilánkokkal, vasdarabokkal tüzeltek. Ilyen partizánhadseregnek kellett szembenéznie Portugália korszerűen felfegyverzett qyarmatt büntetőexpedíclólval. A harcokban 80 ezer afrikai esett el- Noha az MPLA már nincs egyedül, az ellenállás ma sem könnyű. mert a NATO-országok, elsősorban az Eqyesült Államok fegyverutánpótlási bázisa változatlanul Portugália mögött áll Elhallgatunk. Csak cigarnttánk fénye világítja meg időnkint barátaim arcát Megértem, hogy nehezükre esik az emlékezés a sok ál dozatra, melyet a győzelem nevében hoztak. Erre terelődik a szó. — Angola helyzete nagyon nehéz és bonyolult, ň kapitalisták behálózták hazánkat. Az utóbbi Időben Portugália, az Egyesült Államok és Anglia után a nyugatnémet tőke hatolt be. Bizonyá Partizán-reggeli — Ma rajtaütöttünk egy portugál osztagon. Amtt ttt lát, a zsákmány egy része. Csaknem kivétel nélkül, még a frissítő tabletták ts, amerikaiak. MADE IN USA. — Hát csak használják 'frissítő tablettáikat- Van egy angolai közmondás: Ha talpad alatt, ég a föld, sehová sem bújhatsz. — szól közbe a komisszár. A portugál gyarmattartók lába alatt pedig igazán ég a föld. Sok nehézséggel küszködünk. Vannak olyan vidékek, ahol elég egy sztkra. és bekövetkezik a robbanás. Csakhogy az embereknek nincs fegyverük E vidékeket a portugálok és Csőmbe zsoldosai VITORIAOU MORTE! tYÖZELEM VAGY HALÁL — HIRDETI AZ ANGOLAI HAZAFIAK PLAKÁTJA ra tudfa, hogy Angola qyémántprodukciója világméretben Katanga után mindjárt a második helyen van. A gyémántbányászásba eszközölt befektetések kétharmada az amerikaiaké Ezért nem sajnálták a portugálok hadviselésére fordított pénzt. Nézze: A parancsnok egy ládát mutatott. A zseblámpa fénye csinos kis csomagot világított meg. elzárták tőlünk, de ml reméljük, hogy áttörünk. Békés nyugodt reggel. Mintha a portugál állások közelében nem leselkedne veszély az emberre. A partizánok élete a háború törvényeihez igazodik. Miközben mosakodunk, három gépfegyverrel, gépplsztolylyal és puskával felfegyverzett partizán ereszkedik le. Egyikük, aki tele van aggatva géppuskahevederrel, a parancsnokhoz lép, és Jelentkezik: — Parancsnok elvtárs, az első számú őrszem feladatának teljesítésére indul. Reggelizni megyünk. Egy darab kenyér s két kanál forró vízzel hígított tejpor a reggelink. — Nem sok — mondja a komisszár —, többet azonban nem engedhetünk meg magunknak. A parancsnok a megfigyelőhelyre vezet. A dombon, kör alakú lövészárokban Ruszu és DozsdaJ elvtársak. Ez az álnevük RÖszu oroszt jelent, viselője azért vette fel. mert olyan akar lenni, mint az orosz katonák. A dozsdaj mesterlövészt Ifilent, viselője rászolgált e névre. Figyeljük az országutat. Egyelőre nyugalom van mindenütt. A levél sem rezzen a fákon. Ha valami mégis megmozdulna, feltűnne, a rangidős őrszem s rádlőn jelentené, aztán megtennék a szükséges intézkedést. A szolgálatosok késő este, sötétben térnek vissza a ' táborba. Rövid Jelszó — t az őrszem tovább engedi őket... Igy él a partizántábor Angola egyik felszabadított vidékén. Az osztag lóval a hajnal előtt talpon van. Az erdőben még sötét van, csak az égbolton pislákolnak fáradt csillagok. A gyér hajnalfény alig tör magának utat a dús növényzetben, de a harcosok máris kivonulnak a messzi és közeli megfigyelő helyekre. Amikor elhaladnak a tábort őrző fegyveresek mellett, egy szót sem szólnak, csak összeszorított és felemelt ököllel köszönnek. Ez a Rot Front idejére emlékeztet. A partizánkonyhában gyülekezünk. Ez egy gondosan álcázott kalyiba, középütt tűzrakás. Víz forr. Mindenki megkapja a maga tejporada'gját, ezt felhígítja forró vízzel, s ezt Issza a darabka kenyérhez. A felszabadított terület más vidékein kedvezőbbek a viszonyok, ám ott óvakodni kell a maláriától. Minden nap kinin! Ennek ellenére a trópusi maláriát egyesek mégis megkapják. Szőrnvű betegségi Sok álmatlan éjszakát okozott dr. Thomas Medeirosnak. Az angoli partizánok nagy Érdeklődéssel hallgatták partizántörténeteimet. Elmesélem Kovpak és FJodorov nehéz meneteléseit, a belorusziai ellenállók hőstetteit Gegson igyekszik minden szavamat leírní. Hangosan betűzve bejegyezi: Z-a-sz-l-o-n-o-f Egyik kalyibától a másikba járok, és hallgatom a harcosokat, életükről, élményeikről, haditényeikről mesélnek. MIHAIL DOMOGACKIH ANGOLAI RIPORTJA j

Mezítlábas bosszúállók' * A CHINOIN GYÄR ÜJ SZINTETIKUS GYARTŰ CSARNOKA Igazi „varázsszerek" alkotói A MAGYAR GYÓGYSZERGYÁRTÁS HAT EREDMÉNYES ÉVTIZEDE Híppokratészre, a görög tudósra és Claudius Galénoszra gondoltam, amíg a magyar főváros forgatagában a Magyar Gyógyszeripari Tröszt felé vitt az autó Vajon mit szólna a gyógyszerészet két nagy tudósa ha láthatná a jelent? Megpróbáltam elképzelni a világ első gyógyszertárát, amely 754 ben nyílt meg Bagdadban, továbbá a salernói orvosi iskola tanárait és tanulólt, akik valamikor a XII. században foglalkoztak a gyógyszerekkel. A kezdetet Magyarországon az jelentette, amikor 1901-en felépült a Rtchter-Gedeon-féle gyógyszergyár. Természetesen ez csak az Ipari szintű termelés kezdetének Időpontja, mert a magyar kutatók munkája már azelőtt is közismert volt. Jendrassik, Vámossy, Szentgyörgyi és Törő professzorok kutató tevékenysége számtalan, vllágviszonvtatban ls egyedülálló új gyógyszerrel gazdagította a gyógyászatot. • AZ ÚT NEHÉZ VOLT... Hangsúlyozni kell két fontos körülményt. Az egyik az, hogy a magyar gyógyszerészet tudósai először egy monarchisztlkus elnyomás alatt sínylődő, majd a Horthy-féle klerikalista-kapltalista és már 1930-tól egyre erősebben fasizálódó országban végezték munkájukat. A másik tény az, hogy a találmányok a felszabadulás előtt nem az egész társadalom, hanem csak a kivételesek érdekeit, gyógyulását szolgálták, mert az akkori társadalombiztosítási rendszer fő elve a takarékosság volt Hogy ezen a téren milyen nagymérvű a változás, azt egy adat érzékelteti a legjobban: 1931-ben az egy biztosítottra eső évi gyógyszerfogyasztás értéke 4,10 pengő, 1949-ben 71 forint, és 1964-ben 276 forint volt. Talán nincs még egy olyan ország, amelynek olyan sok és olyan sokrétű nehézségeket kellett leküzdenie a második világháború után, mint Magyarországnak. Bombáktól romba döntött, kifosztott, és babonákkal zsúfolt szelleml örökségtől terhelt országot kellett felépíteni. Ez sokszorozza az elért eredmények értékét a gyógyszerkutatás és gyógyszergyártás szakaszain is. • HETVEN ORSZAGBAN ISMERIK A MAGYAR GYÓGYSZERT 1950-ben létesült a Gyógyszerkutató Intézet, és azóta a magyar gyógyszerek nevét megtanulták Burmában és Londonban, Ankarában és Moszkvában egyaránt. Az Intézet dolgozóinak nevéhez fűződnek a fehérvérűség esetén alkalmazott Degramol, Mannogramol és Myellbromol. a Triaxazin nappali nyugtató, valamint a Frendon nyugtató és szivkoszorúér-tágító. A Magyar Tudományos Akadémia Orvostudományt Kísérleti Intézetének csoportja állította elő a Mydocalm Izomernyesztő perifériás értágltőt, a Karton légzésközponti izgatót (újszülöttek életét menti meg számtalan esetben). De említést érdemel a Chlnoincsoport találmánya: a Nospa görcsoldó vagy a Richter-csoport Depersolon készítménye, amelyet reumatlkus megbetegedések esetén alkalmaznak. A fenti nagyon vázlatos felsorolás ls bizonyltja, hogy a magyar gyógyszerkutatás alapos, sok irányú, és világviszonylatban is Jelentős. Ezt bizonyítják a statisztikai adatok ts: a világ gyógyszergyártó országai között Magyarország a 11—12. helyen van, és a világ gyógyszertermelésének i,25 százalékát gyártja. A világ gyógyszerexportjából 5 százalékkal veszi ki részét, s ezzel a gyógyszereket exportáló államok között az előkelő 7. helyet foqlalfa el. Hetven országba szállítják a magyar gyógyszeripar termékeit, amiből csak 35 százalék a belföldi szükséglet, és a gyógyszerek 65 százaléka kivitelre kerül. Ezek után valóban nem csodálható, hogy 1964-ben a gyógyszerkivitel adta az ország összexportjának 6 százalékát. • TÖBB MINT 13 000 DOLGOZÓ A kutatók évente 30 új gyártmánnyal járulnak hozzá az egészségügy fejlesztésé hez Ezek közül 1—2 preparátum világviszonylatban ls eredeti. Pedig a gyógyszerfejlesztés nehéz és hosszadalmas munka. Első lépés az ötlet. Ezt követi a kutatás — vagyis az állatkísérletek szinte végtelen sora. majd az 1—2 évi klinikai kísérletek korszaka. Az ötlettől a gyártásig ötször váltja a tavasz a telet, és kl tudja, hány hajszál válik deressé a tudósok halántékán. De hiába a kutatók lelkesedése, tudása, alapossága, ha az Ipar nem áll a kutatással azonos színvonalon. Nos — nyugodtan állíthatom, hogy a magyar győgyszerkutatásnak azonos értékű partnere a gyógyszeripar. Az öt gyógyszergyár 13 és fél ezer embert foglalkoztat, ezeknek 10 százaléka kutató. Ugyanakkor a gyógyszeriparban foglalkoztatott 1000 diplomásból 320 a kutató. És a kutatók között hét Kossuth- és három állami díjas tudós dolgozik. Hiányosságok? Nehézségek? Vannak. Nemcsak Magyarországon, hanem minden országban. A gépesítés a gyógyszeriparban elsősorban a csomagolás gépesítését lelen ti. A másik nehézség nálunk Is közismert. Egy több milliós értékű gyógyszerhez szükséges csomagolóanyag (doboz, címke stb.) gyártása a csomagolóanyagokat gyártó vállalat számára csupán Jelentéktelen hasznot hoz, tehát nem szívesen vállalják készítésüket és szállításukat. De a hibák ellenére ls rendkívüli a magyar gyógyszeripar fejlődése. 1949-hez viszonyítva a termelés 1965ben ötvenszeresére, a ktoítel pedig száznegyvenszeresére emelkedett. • MINEK KÖSZÖNHETŐK AZ EREDMÉNYEK? Amikor a meglepő és örömteljes eredmények okait vizsgáljuk, a már felsorolt tényezőkön kívül továbbiakkal is találkozunk. Az egyik az állani gondoskodása: 1959-től 1965-ig másfél milliárd forintot fordított gyógyszeripari beruházásokra. A másik ok a hagyomány, a 60 éves múlt, a név jó hírneve a világpiacokon, ami hatalmas szellemi tőkét jelent. A harmadik tényező az, hogy következetesen gondoskodnak az utánpótlásról. Az élgárda mellé fiatalok kerülnek, akik menet közben ugyancsak élgárdává válnak, és tudásukat tovább adják, hogy a szellemi lánc soha meg ne szakadhasson. A kutatás és gyártás közös jelmondata: egyszerűen, jól, gyorsan és haszonnal! Humanizmus és ökonómia, tudomány és ipar valóban hasznos találkozásai Utoljára hagytam a valóban kiváló — világszerte elismert — minőség kérdését. És ez — bármilyen különös — egy nagyon egyszerű közIgazgatási Intézkedésből ered. A magyar gyógyszeripar a nehézipari minisztérium hatáskörébe tartozik, a minőség ellenőrzést, a gyógyszerek törzskönyvezését viszont az egészségügyi minisztérium szervei végzik. És ez nagyon fontos tényező. Ugyanis olképzelhetó. hogy az Ipar a várható anyagi eredmény miatt hajlandó önmagával szemben blzonvos toleranciára a minőség kérdésében; az egészségügyi minisztérium illetékes szerveit azonban nem érdekli a nehézipar pénzügyi helyzete, nem veszi figyelembe sem a költségeket, sem a tervezett hasznot, hanem következetesen ragaszkodik a gyártmányok kifogástalan, tökéletes minőségéhez. Még akkor is, ha ezáltal az ipart veszteség ért! Ezeket a sorokat már ismét Itthon írom. És valahol Indiában vagy Dél-Amerikában talán éppen ebben a pillanatban menti meg egy ember életét valamelyik magyar gyógyszer.... PÉTERFI GYULA