Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-08 / 157. szám, kedd

Emíliu A L E Z E R VILÁGSIKERE Minden műszaki probléma kulcsa? • A fénytűk kirajzolják a holdfelszín képét • Műtét sebészkés nélkül • Húszezer televíziós adás egy fénysugárral • Hajszálvékony nyílások fúrása gyémántba • Megoldódik a huzal nélküli energiaátvitel? Az 1960. év egyik napján szokatlan tegalom uralkodott a kaliforniai „Hughes Aircraft Corporation" társaság laboratóriumában. Dr. Theodor Maiman, aki már évek óta a látható iény felerősítésének problémáján dolgozott, bejelentette, hogy bemutatja „csodálatos" sugarait. Halk moraj futott végig az előadóteremben, amikor Dr. Maiman bevezető szavai után eloltották a villanyt. A sötét vetítővásznon aztán váratlanul egy parányi vörös pont jelent meg; átmérője alig érte el az egy millimétert, mégis igen intenzíven világított. A valódi szenzáció azonban másnap született meg, amikor a világsajtó a következő meglepő hírt közölte: Az a fényforrás — a világ első lézerkészüléke —, amely a vörös fénypontot sugározta, több ezer méternyire volt a vetítővászontól! Ilyen távolságból repültek a fénysugarak, csaknem párhuzamosan, zavarás és szóródás nélkül. Olyan „élesek" voltak, hogy a vászonba való ütközésük helyén csupán elenyésző folt maradt... Mi a lézer? Talán még sohasem használt kl a technika egy fizikai felfedezést olyan gyorsan, mint ez a lézer (laser) esetében történt. Rendkívül gyorsan „divatba jött", s szerte a világon számos laboratórium fejleszti és kutatja alkalmazási lehetőségeit. A lézer — akár kristály, akár gáz, akár folyadék vagy félvezető formájában — különleges fényerősítő vagy oszcillátor, amely koherens, egyirányú fénysugarakat bocsát ki. Nyílásszöge rendkívül szűk, szóródása csak diffrakció (elhajlás) útján következik be. Rendkívül kis térrészre koncentrálható, miáltal ott igen nagy energiasűrűség érhető el. Miben különbözik a lézer a „klaszszikus" fényforrásoktól? Mint tudjuk, a fény nem más, mint bizonyos hullámhosszú elektromágneses, rezgés. Fény akkor keletkezik, tra elektronok ugranak át az atommagtól távolabbi pályáról egy közelebbi pályára. A sugárzás forrásai tehát maguk az atomok. A lézerek feltalálásáig azonban a fény keletkezését nem tudtuk közvetlenül befolyásolnt. A lézerek éppen ezért jelentenek újdonságot, mert bennük az atomokat kényszeríteni tudjuk arra, hogy a vezérlő fel ütemében sugározzák ki fényüket. Szilárd vagy gázalakú anyagban (újabban folyadékokban és félvezetőkben is) olyan feltételeket teremthetünk, hogy az atomok ugyanazon Irányba, egy meghatározott fázisban és rezgésszámmai sugározzanak. A lézersugár keletkezését a rubinkristályban a mellékelt ábra szemlélteti. Fent a fekete pontok a gerjesztett atomokat jelzik, a fehérek a legerjesztetteket, és a nyilak a kibocsátott fényt. Mint látjuk, a fény mindenfelé irányul; a középső ábrán a jobb és bal oldalon húzott vastag vonal azt jelzi, hogy a kristály pontosan csiszolt végeit nagyon vékony tükröző fémfelülettel vonták be; ennek az az eredménye, hogy a kristály hosszában irányuló fény a tükrök között ide-oda cikázik, és amikor elért egy bizonyos erősséget, áttöri a tükröző réteget (alsó ábra, vastag fekete nyíl). A lézer így erősítőként ls felfogható, mert a gyűjtés által ritkább, de erős impulzusokat bocsát ki; ezek olyan rendezettek, hogy úgy kezelhetők, mint egy rádiósugár és hullámhosszuk ls azonos. A lézersugarak kiváló tulajdonságai (nagyfokú egy irányúságuk, párhuzamosságuk s nagy fényerejük) azt eredményezték, hogy a lézer nagyon hamar elhagyta a laboratóriumokat, és gyakorlati segédeszközzé vált. Maiman felfedezésének nyilvánosságra hozatala után 18 hónappal már 440 amerikai társaság foglalkozott a lézerekkel, számos további Cég pedig szerződést kötött az USA kormányával a lézertechnika fejlesztésére. A lézerek felhasználási területét így csoportosíthatjuk: 1. tudományos célokra, 2. információ átvitelre, 3. a lézersugár igen nagy energiasűrűségének felhasználására pl. a technológában, esetleg katonai célokra. A lézer mint kutató A tudományban elsősorban a kvantumgenerátorok (ilyen a lézer is) rezgésszámának nagy stabilitását értékelik nagyra. A lézer segítségével például olyan „atomórát" szerkesztettek, amelynek pontatlansága 300 év alatt mindössze egy másodperc. Hasonló elven új idő- és hosszúságmértékeket lehet létrehozni, lényegesen pontosabbá lehet tenni számos optikai eszközt, és meg lehet gyorsítani a számológépek működését. A lézer lehetővé teszi a kémiai folyamatok irányítását, a fizikusokat segíteni fogja az atomok és molekulák struktúrájának leleplezésében, és módot nyújt nekik a relativitáselmélet következtetéseinek hitelesítésére. A rezgésekre érzékeny gázlézer jő szolgálatot tesz a szeizmikus kutatásban és a nagy vízi erőművek kilengéseinek ellenőrzésénél. Szovjet tudósok lézersugár segítségével fényjelt közvetítettek a Hold Jelszínére, ahonnan ennek „visszhangja" visszatért a Földre. Nyilvánvaló, hogy a lézersugarakat fel lehet majd használni a holdfelszín részletes felderítésére és a pontos Hold-térképek elkészítésére. A lézert radarként lehet használni, és a visszaverődésből meghatározható a tárgy (pl. a mesterséges égitest) távolsága. A távolságmérés olyan pontos, hogy ha mondjuk két űrhajó 150 ezer kilométerre van egymástól, a pontatlanság legfeljebb 1 kilométer! Az elmúlt évben parányi szilárd részecskéket sikerült kimutatni a légkör felső rétegeiben a lézersugár közreműködésével. A kutatók egy rubinlézer erős felvillanásait irányították légkörünk felső rétegei felé egy kisméretű távcső segítségével. A gyenge visszavert fénysugarakat 12 hüvelykes tükrös távcsővel fogták fel. A fényvisszaverő tárgyak magasságát az impulzusok kibocsátása, valamint a „visszhang" felfogása között eltelt időből számították ki. A gyógyító lézer A gyógyászatban többek között egyes élő sejtek és szövetek „felszámolására" kívánják felhasználni a lézert. Sikeres állatkísérleteket végeztek már vele a rákos daganatok eltávolítására. Nagy lehetőségek állnak a lézer előtt a sebészetben is. A fókuszáló rendszer a test kis részére összpontosíthatja a fénysugarakat, így a sebészkéshez hasonlóan vághatja a szövetet. Nagy jelentőségű itt a műtét teljes sterilitása és az a tény, hogy a páciens nem érez fájdalmat. Varsóban nemrégiben sikeres szemmű tétet végeztek lézerrel. A szem meg sérült recehártyáját „hegesztették vissza" a helyére. Minthogy a lézer impulzus olyan rövid ideig tart, hogy a szem közben képtelen elmozdulni, a szem legérzékenyebb részei ls kezelhetők ilyen módon. Információk átvitele A gázlézer aránylag erős és egyszínű sugárzás stabil forrása. Sugara rendkívül keskeny, jól irányított, sávszélessége minimális, és egyetlen rezgési móddal működik. A sugár modulálható, így információ átvitelére E

....0 • J o o O O^il >*° •. A lézersugár keletkezése (magyarázat a szövegben) ls alkalmas. Kaliforniában a lézerrel kísérletezve 30 kilométeres távolságra továbbították az emberi hangot. Sikeres volt a félvezető lézer infravörös sugárzásával történő információ-átvitel is. Megállapították, hogy az ilyen sugár 20 televíziós -vagy-akár 20 OOOrádióműsort sugározhat egyidejűleg. Elméletileg arra lehet következtetni, hogy a jövőben egyetlen lézersugárnyalábbal akár 100 millió telefonbeszélgetést vagy 25 000 televíziós műsort is közvetíteni lehet... A lézer-„postás" legértékesebb felhasználására azonban nyilván a kozmikus térben kerül majd sor, például az Idegen naprendszerekkel való öszszeköttetés megteremtésénél, vagy — ami ma még csak fantázia — a csillagközi űrhajók hajtására. Lézer a technikában Ha lencserendszerrel összpontosítjuk a lézersugarakat, néhány ezredmásodpercre milliószorta nagyobb hőfokot érhetünk el, mint amilyen a Nap felszínén uralkodik. A lézersugár azonban ilyen rövid idő alatt is könnyűszerrel átégett a legkeményebb anyagokat, pl. a gyémántot. Felhasználható a lézersugár finom miniatűr alkatrészek összekapcsolására is, például a zárt elektroncsőburában (üvegen át is használható). Létezik már olyan lézer is, amely mikroáramkörök és más félvezető elektronikus elemek összehegesztésére szolgál. Az Ilyen berendezés kicsiny pontba fókuszált erős fénysugara a másodperc törtrésze alatt olvadási hőmérsékletre hevíti az összehegesztendő elemeket. A lézersugár pontos Irányíthatósága kilátást nyújt a huzal nélküli energiaátvitel megoldására is, aminek különösen a sarki és sivatagi vidékeken lenne nagy Jelentősége. A hollandiai Eindhovenben levő Philips kutató-laboratóriumban a félvezető lézerek alapjaiban új felhasználási lehetőségeivel kísérleteznek. Megállapították, hogy ha az áramsűrűség a lézerben bizonyos érték alatt marad, a szerkezet több energiát sugároz ki, mint amennyi villamosenergiát felvesz, s ily módon hőt von el a környezetétől — hűt. Az új fizikai elv hasznosításának a szakértők nagy jövőt jósolnak. Plasztikus televízió, elképzelhetetlenül pontos műszerek, amelyek felmérik a Hold felszínét, a kontinensek mozgását, a gleccserek elmozdulását, a tengerek dagályát stb. és sok más eszköz vár megszületésére a lézerből kiinduló összpontosított fény alapján. Úgyszólván minden héten újabb hírt olvashatunk a lézer érvényesüléséről. Bár ötéves korát tekintve még csak gyermekcipőben jár, már ma is csodákat művel, és kétségtelenül még sok meglepetést tartogat számunkra. A Varsói Orvosi Akadémián sikere; szemműtétet hajtottak végre lézersugarak segítségével. A lézer „visszahegesztette" a megsérült recehártyát. - JCuÜúta Prágai színházi levél A prágai színházak legutóbbi bemutatói között néhány figyelemre méltó előadást láttunk. Klasszikusok és modern darabok egyaránt szerepelnek a színházak műsortervében s a színvonalas, jó előadások a kulturális események gazdag forgatagában is telt házat vonzanak. A Nemzeti Színház Václav Špldla rendezésében, Martin Rúžekkal a főszerepben Moliére híres Tartuffe-jét újította fel. Hogy a háromszáz esztendővel ezelőtt írt komédia még mindig izgatóan mai, az egyrészt az író zsenialitását, másrészt az embertípusok változatlanságát bizonyltja. A képmutatás, álszentség, karrierizmus ma sem ismeretlen tulajdonságok. Moliére sziporkázó humorral, bölcs emberismerettel, nagyszerű éleslátással állít tükröt kortársai és egyben az utókor elé s a forma ahogyan ezt teszi, felveszi a versenyt a jelenkori vígjátékok, szatírák bármelyikével. A színészi teljesítmények közül elsősorban Martin Rfižekot, a a közelmúltban nemzeti művész címmel kitüntetett Jifina Šejbalovát, a kitűnően játszó Bohuš Záhorskýt és Marié Glazarová érdemes művészeket kell kiemelni. Nem olyan régen volt a müncheni Kamara Színházban Heinar Kipphardt német író Az Oppenhetmer-ügy című színművének az ősbemutatója és ma már az egész világon beszélnek róla. Elismerést érdemel a Csehszlovák Hadsereg Színház, hogy a múlttól eltérően, amikor a külföldi újdonságok néha több éves késéssel jutottak el hozzánk, ezúttal késedelem nélkül tűzte műsorra ezt a megtörtént esetet feldolgozó autentikus, ma is élő személyeket szerepeltető érdekfeszítő drámát. Róbert Oppenheimert, korunk egyik legnagyobb fizikusát, „az atombomba atyját" a hidegháború legsötétebb éveiben az USA biztonsági szervei megvádolták, hogy rokonszenvezik a kommunizmussal és nem lojális állampolgára az Egyesült Államoknak. A szerző a több hétig tartó vizsgálati eljárás 3000 oldalas jegyzőkönyvet és egyéb dokumentumát izgalmas színjátékba sűrítette. A közönség előtt a filmszerűen pergő előadás során megjelennek a per koronatanúi, az Oppenheimer mellett és ellen állást foglaló kortársai Edward Téller, Hans Bethe.--Iea«c Rabi világhírű fizikusok, a német biztonsági tanács tagjai, a védők és természetesen maga Oppenheimer, aki a tudomány felfedezéseinek katonai és pusztító célokra való felhasználását összeférhetetlennek tartja a tudós lekiismeretével. Kipphardt darabjával bebizonyította, hogy az életből merített hiteles dráma, érzékeny művészi tolmácsolásban olyan élményt nyújt a közönségnek, amilyet mesterségesen kigondolt konfliktussal aligha lehet elérni. A Csehszlovák Hadsereg Színház nagyszerűen játszó színészgárdája Ľuboš Pistorius kitűnő rendezésében tökéletesen oldotta meg ezt a művészektől és rendezéstől egyaránt rendkívül Igényes teljesítményt követelő dráma színpadra vitelét. Arthur Miller Közjáték Vichyben című színműve a híres amerikai Irő legújabb drámája. A darab Franciaországban, a náci megszállás Idején játszódik le, amikor még az ország déli része Vichyvel mint fővárossal látszólag önálló. Ide menekülnek az üldözöttek, itt próbálják átvészelni a fasiszta terrort. A nácik azonban ezen a területen is korlátlan hatalommal rendelkeznek, állandóan razziákat tartanak. Egy ilyen razzia alkalmából véletlenül összekerült tíz ember sorsa bontakozik kí a néző előtt. A tíz ártatlan ember közül csak kettőnek nincs félnivalója, ők fajilag tiszták, a többiről fokozatosan kiderül, hogy származásuk miatt eleve a pusztulás vár rájuk. Hogyan viselkednek a különböző nézetű, életfelfogású, foglalkozású emberek a halál árnyékában? Hogyan vergődnek tehetetlenségük elviselhetetlen tudatában, emberi méltóságuktól megfosztva, hogyan fogadják céljaik, ideáljaik, reményeik egyik pillanatról a másikra való teljes megsemmisülését? — erről szól ez a pszichológiai dráma. Millert az auschwitzi gyilkosok ellen folytatott frankfurti per ihlette a darab megírására. A drámában a vádlottak padján ártatlan üldözöttek ülnek. Valójában, a szerző rajtuk keresztül, sorsuk bemutatásával a nácizmust, az embertelenséget vádolja és figyelmeztet az esztelen háborúk beláthatatlan következményeire. Nincs olyan ember a nézőtéren, akit ne rázna meg, ne gondolkoztatna el a mesterien megírt színmű s a Burian Színház gondos, a legapróbb részletekig kidolgozott előadása, a színészek mélyen átélt, remek játéka méltári váltja kí a közönség őszinte elismerését. Az S. K. Neumann Színház műsorpolitikájára jellemző, hogy nem riad vissza a kísérletektől, a magas színvonalú, de sikerrel nem mindig kecsegtető daraboktól. A legutóbbi bemutatót, Franz Kafka Kastély című regényének színpadi változatát is felcsigázott érdeklődéssel várta az igényes színházi közönség. Az írónak ezt a sokféleképpen értelmezett művét barátja és kortársa Max Brod dramatizálta. A színpadon, híven a regény mondanivalójához érvényesül a központi gondolat: az ember (akit Kafka csak K. kezdőbetűvel illet, ezzel is illusztrálva, hogy nem egy bizonyos személyről van szó) harca kitörni az elszigeteltségből, a magányból, valakihez vagy valakikhez tartozni. Az elérhetetlen Kastély, amelynek bevehetetlen kapuján szeretne átlépni tulajdonképpen csak jelkép. Az élet iróniája, tragédiája: a közösség K.-t csak halála után fogadja be s._ a . néző érzi^_ hogy ez másképpen nem történhetett. Ä' láthatatlan, megfoghatatlan elleni harc akkor, abban a társadalomban másként nem végződhetett. Dicséretet érdemel Václav Lohniský kitűnő rendezése, a bonyolult lélektani figurákat megformáló együttes művészi teljesítménye. A hazai szerzők bemutatói ezúttal nem a legjobban sikerültek. Jiŕí Šotola Antiorfeusz című drámáját a görög mitológiából Ismert legenda modern változatának szánta. A darab azonban meglehetősen cselekményszegény, hiányzik a feszültség. Az előadást, amennyire lehet, a színészek játéka teszi élvezhetővé. A fiatalság közkedvelt színháza, a Semafor Jiŕí Suchý Szekta című legújabb színjátékának bemutatásával csalódást okozott híveinek. Suchý írta és rendezte a darabot, aminek a szerző bevallása szerint az önzést kellett volna pellengérre állítani. Ügy látszik, túlságosan szabadjára engedte a fantáziáját, mert a közönség nehezen értette meg az elképzelését. A kedves dalbetétekkel viszont Suchý sikeres sanzonjainak száma ismét szaporodott. KIS ÉVA Akik ébren álmodnak BRUNOVSKÝ GRAFIKÁI A Városi Képtárban Albin Brunovský első önálló tárlatán mutatja be ötesztendei grafikai termésének válogatását. A Prágában és Pesten, Moszkvában, Leningrádban és Varsóban, Nyugat-Berlinben meg Düsseldorfban, Belgiumban s Hanoiban rendezett csoport- és egyéb kiállításokon már jóval előbb ismerkedtek meg műveivel a fekete-fehér művészet értői. Sőt, 1964-ben a luganói Grafikai Bienálén díjjal tüntették ki. A harmincesztendős Brunovský Zohorban született. A bratislavai főiskolán mestere V. Hložník volt. Már 1956-ban ébreszt figyelmet lapjaink hasábjain megjelenő rajzaival. Rendkívül termékeny illusztrátor, amiről félszáz könyv tanúskodik. A borítólapokat s az egyes köteteket nem csupán ékesítik, szövegüket, tartalmukat, nemcsak kísérik vagy hangsúlyozzák kőrajzai, metszetei, hanem önálló művészi elemként teljesítik ki. — Igényes akkor is, amikor hazai verses- vagy meséskönyveket, vagy Andersen bűvös költői világát idézi a gyermekek gyönyörűségére. Sajátos érzékenységgel és elmélyültséggel közelíti meg Apulejus és Ovidius, Cervantes, Gogoly ás Tolsztoj, Balzac s Flaubert, Longfellow, M. Twain és Dreiser, Takhur, Bábel meg Jevtusenko, Kostra és Tatarka s még annyi más író, költő alkotásának egymástól gyökeresen különböző gondolati-érzelmi tartalmát, eltérő szemléletét. Brunovský nem a könnyű és tetszetős megoldások embere. Bravúros rajztudással, kifinomult technikával dolgozik. Különböző hatásokra érzékeny (az antik formatökély, a dadaisták és szürrealisták, V. Hložník), de önállóságát mindig megtartja. Ismeri és elemzi a valóságot. A felszín alá hatolva boncol és összegez. Műveiben reális és képzeletbeli, a megfogható és a megfoghatatlan bizarr együttesben él egymás mellett, jelzések és metafórák barokkosan szeszélyes halmozásában. Azok közé tartozik, „akik ébren is álmodnak. Művészi látással döbben rá a különös összefüggésekre. Képzelete a lélek bonyolult rétegeiben kutat, ft Bibliai tájakról a Szabin nők elrablásá- _ ig, Arcimboldon keresztül a vitatkozó- ' kig, a Kártyázó nőktől s az Éremgyűjtőktől a Meneküléstől a Zenéig semmi sem idegen, vagy hozzáférhetetlen számára. BÄRKÄNY JENÖNÉ 1965. június 8. * (jj SZÖ S