Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-08 / 157. szám, kedd

Imbert tábornok juntája néhány dominikai városban vérfürdőt rendezett. A képen: Az alkotmányos csapatok katonái elszállítják sebesült bajtársai­kat (CTK felvétele] A látszólagos nyugalom ellenére is feszült a helyzet Dominikában Az alkotmányos kormány híveinek nagy tüntetése • Mexikó népe szolidáris a dominikaiakkal • Paraguay katonákat küld Dominikába Santo Domingo (CTK) Santo Do­mingőnak a Caamano-csapatok ellen­őrzése alatt álló részében nagy tün­tetés volt az amerikai beavatkozás ellen. Mintegy 15 ezer főnyi tömeg fejezte ki támogatását az alkotmá­nyos kormánynak. Caamano ezredes beszédében hangoztatta, hogy a je­lenlegi válságot nem lehet külső be­avatkozással megoldani, hanem visz­sza kell állítani az 1963-as alkot­mányt, s ennek alapján kell megala^ kltanl az új kormány. Mayobre, az ENSZ-főtitkár külön­leges megbízottja visszatért Santo Domingóba. Vasárnap a nyugalom jegyében telt el. Gyakori jelenség, hogy a lakosság tömegesen fejezi kl Caamano kormányának nyilvános tá­mogatását. Haina kikötőbe befutott egy me­xikói hajó, amely 500 tonna kukoricát és 500 tonna babot hozott a domini­kai népnek. A paraguayi képviselőház jóváhagy­ta Strössner elnök javaslatát, s pa­raguayi katonákat küldenek Domini­kába, hogy segédkezzenek az ún. Amerika-közi fegyveres erőknek. Egyelőre 110 paraguayi fegyveres ki­küldéséről van szó. Katonaság szállja meg a bolíviai ónbányákat La Paz (CTK)' — A bolíviai kor­mányzó junta bejelentette, katoná­kat vezényel a bányákba, hogy meg­valósíthassa bércsökkentési és el­bocsátási tervét. Candla tábornok, a katonai junta elnöke bejelentette, hogy a csapatok rövid Időn belül megszállják a bányákat. A junta folytatja a szakszervezeti vezetők elhurcolását. Lechln volt al­elnököt, a bányászok szakszervezeté­nek vezetőjét már néhány héttel eze­lőtt erőszakkal Paraguayba hurcol­ták. Ez volt a bányászok májusi sztrájkjának közvetlen oka. A hadse­reg durván elnyomta a bányászok sztrájkját, miközben több személy életét vesztette. A katonaságnak azonban nem sikerült leszerelnie a felfegyverzett bányászokat. A katonai junta döntése ezért újabb vérontás­hoz vezethet. Kambodzsa elutasítja Anglia terveit Phnom Penh (CTK) — A kambod­zsai sajtóiroda nyilatkozatot adott ki, melyben elítéli Nagy-Britannia állás­pontját egy Kambodzsára vonatkozó nemzetközi értekezlet összehívásának kérdésében. A nyilatkozat megállapít­ja, hogy a kambodzsai kormány már május l-l nyilatkozatában ismertette álláspontját. Nézete szerint az ér­tekezletnek olyan jellegűnek kellene Filmtörvény és filmbotrány Még el sem hárult az olasz ke­reszténydemokraták által szorgal­mazott filmtörvény körül kirob­bant viszály, mely a kormánykoa­líció felborulásával fenyeget, máris botrány robbant ki a filmművészet berkeiben. A római bíróság meg­idézte „pikáns megjelenés miatt Gina Lollobrtgida és Vtrna List népszerű olasz ftlszínészeket. Ve­lük együtt meg kell jelennie a ró­mai ügyészségen több más film­színésznek és rendezőnek ts, a Le bambole (A babák I című ftlm egyes jelenetei miatt. A feltehetően merész témájú ftlm egytk kifogásolt jelenetében Lollobrtgida csaknem meztelenül mindent elkövet, hogy elcsábítsa egy bíboros unokaöccsét. Vtrna Lt­st, a szőke szexbomba egy másik Jelenetben pedig „rendkívül inger­lő" helyzetben telefonon beszélget a mamájával, mtkőzben férje nem győzi kivárni a beszélgetés végét, és ostromolja őt. A megidézett színésznők és szí­nészek — köztük fean Sorel fran­cia színművész is — ügyvédeik kí­séretében jelentek meg az ügyész­ségen. Lollobrtgida és Vtrna List azzal védekeznek, hogy felvétel közben nincsen módjukban ellen­őrizni, hogy a felvevőgép lencséje hová irányul. lennie, mint az 1954. évi genfi érte­kezlet volt. Az értekezleten nem len­nének jelen a saigoni rendszer kép­viselői és kizárólag a kambodzsai problémákról tárgyalnának. A nyilatkozat rámutat arra, hogy az angol kormány nem tanúsít megér­tést a kambodzsai álláspont iránt, és a saigoni kormány képviselőjének Je­lenlétéért harcol az értekezleten. A Londonból érkező hírek szerint az angol kormány nem veszi komo­lyan a ml álláspontunkat és Javas­latainkat — állapltja meg a nyilat­kozat. Az angol kormány kitart állás­pontja mellett, hogy az értekezleten Kelet és Nyugat képviselői folytassa­nak nem hivatalos eszmecserét a viet. naimi problémáról. Szudánban zavaros a helyzet Khartúm (CTK) — A khartúmi pos­ta alkalmazottjainak sztrájkja miatt a város el van zárva a világtól. A szu­dáni rádió hírei szerint a kormány vasárnap a rend helyre állítására te­endő rendkívüli Intézkedésekről tár­gyalt. A rádió hírei azonban nem tud­nak pontos képet alkotni a helyzet­ről. A feszültséget növeli, hogy teg­nap kellett bejelenteni az általános választások eredményét és csütörtö­kön kellene először összeülnie a par­lamentnek, hogy kinevezze az új kor­mányt. Űj híveket toboroz a Ku-Klux-Klan Atlanta (CTK) — A Ku-Klux-Klan több száz híve felvonulást rendezett a Georgia állambeli Atlantában. A fel­vonulók többsége a Ku-Klux-Klan Ív mert csuklyálban vett részt a fajüldö­zők menetében. Murphy, Liuzzo asszony egyik gyil­kosának védője arcátlanul kijelentet­te, hogy a faji egyenjogúságért har­coló mozgalom résztvevőinek gyilko­sai kommunista összeesküvők voltak. U THANT: HARCOLNI KELL A HÁBORŰ, NYOMOR ÉS BETEGSÉGEK ELLEN New York (CTK) — U Thant ENSZ­főtitkár kijelentette, véleménye sze­rint a fiataloknak van még miért harcolniuk. Az igaz — mondotta, hogy egyes célokat már kiharcoltunk. Az egész világon azonban határozott harcot kell folytatnt a nyomor, a tudatlanság, a betegségek és a hábo­rú ellen. „Ha egynapos sétát teszünk vala­melyik nagyvárosukban, vagy egy ke­vésbé szerencsés vidéki területen, esetleg egy elővárosban lépten-nyo­mon olyan jelenségekkel találkozunk, melyek figyelmeztetik az értelmi­séget", — mondotta U Thant a fia­tal amerikaiak címére. U Thant megjegyezte, ha ez így van az Egyesült Államokban, a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb országában, akkor ez kétszeresen érvényes a világ többi területére. AKTIVIZÁLÓNAK AZ ANGOLAI SZABADSÁGHARCOSOK Brazzaville (CTK) — A winnebai afroázsiai szolidaritási értekezlet ha­tározott lépést jelent az imperializ­mus, a gyarmati rendszer és az új­gyarmatosítás elleni harcban. Elítél­te az Egyesült Államok ázsiai, afri­kai és latin-amerikai agresszióját — áll az Angola Felszabadításáért Küz­dő Népi Mozgalom közleményében, melyet Brazzaville-ban hoztak nyil­vánosságra. A közlemény hangsúlyozza, hogy az Angolára vonatkozó határozat buz­dítólag hat az angolai népre a por­tugál gyarmatosítók ellen folytatott harcában. • • • Lisszabon (CTK J — A Mocambique­ban állomásozó portugál csapatok parancsnoksága beismerte, hogy a partizánokkal való legutóbbi összetű­zés során négy portugál katona éle­tét vesztette. A jelentés szerint a par­tizánok fokozzák tevékenységüket. FOLYNAK AZ AFROÁZSIAI KONFERENCIA ELŐKÉSZÜLETEI • Algír (CTK) — Ben Aknoun algé­riai egyetemi városban megnyitották 110 algériai magas rangú hivatalnok tanácskozását. Ezek a hivatalnokok fogják kísérni az ázsiai és afrikai or­szágok második értekezletén részt vevő küldöttségeket, ök ismertetik majd a küldöttekkel az értekezlet műszaki és anyagi kérdéseit. Ezenkí­vül ők lesznek az összekötök az al­gériai kormány és az pgyes küldött­ségek között. Az értekezleten az algériai nemzeti néphadsereg 70 tisztje is részt vesz, akik az értekezleten részt vevő állam­fők személyes biztonságát védik. QBMMSWaBMBfll A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT SZERVEZETI SZABÁLYZATÁNAK TERVEZETE A román lapokban megjelent a Ro­mán Kommunista Párt szervezeti sza­bályzatának tervezete, amelyet vita után a IV. pártkongresszus elé ter­jesztenek. A tervezet többek között javasolja, hogy Románia társadalmi fejlődése je­lenlegi szakaszának megfelelően, a párt végső célját, a kommunista tár­sadalom felépítését kifejezve a Ro­mán Munkáspártot nevezzék el Román Kommunista Pártnak. A szervezeti szabályzat tervezete meghatározza a párt szerepét és ál­talános feladatait a politikai, gazda­sági és társadalmi életben. A Román Kommunista Párt tevékenységében a marxista—leninista tanításra támasz­kodik s azt Románia sajátos viszo­nyainak megfelelően alkalmazza. A Román Kommunista Párt a pro­letár nemzetköziség, a marxista-le­ninista elvek és a kölcsönös kapcso­latok normál szellemében együttmű­ködik a testvéri kommunista és mun­káspártokkal, aktívan elősegíti a nem­zetközi kommunista és munkásmoz­galom egységének és összeforrottsá­gának erősítését. A tervezet kiemeli az alapszerveze­tek feladatait. A párt szervezeti fel­építésének és tevékenységének vezér­elve a demokratikus centralizmus. Tekintettel a párt és a társadalom életében bekövetkezett minőségi vál­tozásokra a tervezet javasolja a tag­jelöltség eltörlését. HAZATÉRT KUBÁBÓL AZ OKP KÜLDÖTTSÉGE Vasárnap este visszaérkezett Rómá­ba az Olasz Kommunista Párt kül­döttsége, amely az Egységes Forra­dalmi Párt meghívására kb. egy hóna­pot töltött Kubában. A küldöttség Ftdel Castróval és más vezetőkkel tárgyalt. A megbeszélésekről közös közleményt adtak kl. Mario Alicata, a küldöttség vezetője kijelentette, hogy pozitívan értékeli a két párt munkáját, céljaik elérésére irányuló törekvését. Hangoztatja, hogy a mun­kás- és kommunista mozgalom, vala­mint az összes forradalmi erők fel­adatait illetően azonos nézeteket vallottak. A kubai elvtársak az amerikai pro­vokatív cselekmények miatt különösen érzékenyek ezekben a kérdésekben, s nagyra értékelték pártunk állás­pontját, hogy a demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelem elvá­laszthatatlan szerves részének tartja az ázsiai, afrikai és latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalommal vállalt aktív szolidaritást. WALDECK ROCHET A SZOCIALISTA PÁRT KONGRESSZUSÁRÓL Waldeck Rochet, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára a rádlő tudósító­jának adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a szocialista párt kong­resszusa a valóságban szabad kezet adott Gaston Defferrenek arra, hogy összefogjon az MRP-vel és a reakció­val. Mi, kommunisták őszintén sajnál­juk ezt, mert most is az a meggyőző­désünk, hogy csak a munkás- és de­mokratikus erők szövetsége vethet véget a személyi hatalom rendszeré­nek, és juttathat hatalomra új, de­mokratikus rendszert. Most már csak egy lehetőségünk van — olyan elnök­Jelöltet állítunk, aki a haladó erők egyesítésére és az igazi demokrácia megteremtésére fog törekedni. ERHARD KANCELLÁR TV-INTERJÚJA Washington (CTK) — Az amerikai televízió interjút közölt Erhard ny-u­-gaiaémet kanmUárral.. Erhard hang­súlyozta, hogy nem akarja a közvetí­tő szerepét játszani az Egyesült Ál­lamok és Franciaország között. Kije­lentette, hogy a NATO két szövetsé­gesének a legrövidebb Időn belül meg kellene oldania a kölcsönös vi­tás kérdéseket. A hét végén Bonn­ban tárgyalni fog De Gaulle francia elnökkel. Közli majd vele, hqgy Né­metországnak létérdeke a NATO meg­őrzése. Az atomfegyverkezésről beszélve ki­jelentette, hogy Nyugat-Németország nem akar közvetlen ellenőrzést az atomfegyverek fölött, csupán részt aka-r venni Európa atomvédelmének tervezésében. BEFEJEZŐDÖTT A FRANCIA SZOCIALISTA PÁRT KONGRESSZUSA Párizs (CTK) - Clichýbén, Párizs elővárosában befejeződött a Francia Szocialista Párt, a SFIO 55. kong­resszusa. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a határozati Javaslatot, mely Defferre követeléseit tartalmaz­ta. A határozat egy demokratikus-: szocialista szövetség létrehozását kö­veteli, melyben a SFIO és a közép­páTtok lennének képviselve. A hatá­rozat azt javasolja, hogy a legrövi­debb időn belül kezdjenek tárgyalá­sokat ebben a kérdésben. Bírálja a kommunista párt politikáját, melyet többek között a gaulle-lsta rendszer támogatásával ls vádol. NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK Értelmiségi ellenzék Johnsonnal szemben Johnson chicagói beszéde Washing­tonban — újságírói és diplomáciai körökben egyaránt — nagy zavart keltett. Az elnök ugyanis utóbbi be­szédeiben egyre inkább a régi, primi­tív, az ötvenes évek elejét jellemző antikommunista hangot ütötte meg. Johnson nem átallotta, hogy szovjet­ellenes keretet adjon a második vi­lágháború befejezése 20. évfordulója alkalmából mondott beszédének is. A chicagói beszéd Jelentősen eltér et­től az irányvonaltól, mert Johnson egyszerre ismét közös szovjet—amert­kat érdekeket emleget, a barátság és a kölcsönös megértés szükségességét hangoztatja. Johnsonnak e beszéde annál ís na­gyobb zavart keltett, mert McNamara amerikai hadügyminiszter két nappal azelőtt a NATO párizsi miniszteri ér­tekezletét olyan fontos tényekről tá­jékoztatta, amelyek arról tanúskodtak, hogy az amerikai külpolitika újabb feszültséget Idéz elő Európában. McNamara, az elnök egyik legköze­lebbi tanácsadója kijelentette, hogy az Egyesült Államok folytatja atom­haderejének gyors növelését Nyugat­Európában, s e potenciálja a követke­ző évben az 1961. évinek kétszeresé­re emelkedik. Emellett ismeretes, hogy az Egyesült Államok Nyugat­Európában vonta össze taktikai atom­fegyvereinek több mint 80 százalékát. Amint McNamara mondotta, az Egye­sült Államoknak Nyugat-Eurőpában több ezer atomfegyvere van, s e fegy­verek száma csupán az utóbbi öt hó­nap alatt tlz százalékkal növekedett. Emellett semmilyen ok nincs az Ilyen eljárásra. Európában a helyzet az utóbbi évek folyamán általánosan ja­vult, s a hidegháború korlátait foko­zatosan kiküszöbölték. Emellett emlí­tésre méltó, hogy McNamara az Egye­sült Államok nyugat-európai atom­fegyvertárának növelését nem mérle­gelés céljából közölte a szövetsége­sekkel, hanem egyszerűen kész té­nyek elé állította őket. Johnson május 8-1 beszédének szovjetellenes hangja, a Németország feletti győzelem megünneplésének be­tiltása az Egyesült Államokban gya­korlati példákkal illusztrálja Johnson chicagói fellépését. A szocialista or­szágokkal összekötő ún. híd építésé­nek politikája értelmét vesztette a szocialista Vietnam elleni agresszió folytán, s most értelmét veszti Euró­pában is — hisz az atomfegyver so­hasem szolgálta hídépítés célját. Johnson chicagói beszéde csupán taktikai húzás volt, miután összeom­lott Johnson „agytrösztjének" mind­két feltevése. Az egyik az volt, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság az amerikai agresszióval szemben nem kap hatékony segítséget, a másik pe­dig az, hogy az Egyesült Államokban „általános helyesléssel" fogadják Johnson politikáját. Az amerikai katonai szakértők be­ismerik, hogy a VDK szüntelen bom­bázása nem hozta meg a várt straté­giai hatást. Johnson elnök és Rusk külügymi­niszter most idegesen bizonygatja, hogy senki sem akadályozhatja meg az Egyesült Államok Észak-Vietnam elleni agresszióját. Pontosan ez a rej­tett értelme Johnson chicagói beszé­dének is: „a Szovjetuniónak nem le­het érdeke, hogy szembeszálljon a VDK elleni amerikai agresszióval." Ez igen arcátlan, ugyanakkor ostoba lo­gika. . Az Egyesült Államokban azonban a lakosságnak egyik jelentős csoportja, mégpedig a liberális értelmiség egyre jobban elhatárolja magát Johnson kormányénak politikai irányvonalától. Ez az elégedetlenség már hetek óta megnyilvánul az amerikai egyeteme­ken — s most igen jelentős erkölcsi támogatásban részesítik őket az ame­rikai írók, festőművészek, és más, fő­ként az Egyesült Államok keleti part­vidékén élő művészek népes csoport­ja. Az amerikai értelmiség tavaly még támogatta Johnsont, mert nem volt más lehetősége, de az elnök annak a rokonszenvnek egy kis töredékét sem élvezte, amelyet az értelmiségiek Kennedy iránt tápláltak. Johnson ezt jól tudja, s különféle akciókkal igye­kezett az értelmiség rokonszenvét megnyerni. Ha azonban folytatja ed­digi külpolitikai Irányzatát, ez a szakértők nézete szerint végleges „szakadást" okoz Johnson és az ame­rikai értelmiség Kennedyt pártoló ré­sze között. Az ötvenes évek kezdete óta először utasította el az Egyesült Államok külpolitikáját az ADÁ szer­vezet, (amerikaiak a demokratikus akciókért), amelynek elnöke még nemrégen Humphrey alelnök volt. JIftl HOCHMANN 1963. június 8. * ŰJ SZŐ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom