Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-01 / 150. szám, kedd

Barangolás a gáton SOMORJATÓL KOMAROMIG • CSALLÓKÖZ AZ „EZER TÓ" VIDÉKE • A DUNASZERDAHELYI JARÁSBAN 3000, A KOMAROMIBAN 6000 HEKTÁR VIZ ALAH • ALLANDÓ KÉSZENLÉT • NAGYOBB KART A TALAJVÍZ OKOZOTT • LEGELŐ NÉLKÜL A JÓSZÁG KÉT HONAPJA ÁRAD A DUNA. Időnként leapad ugyan néhány centimétert, hogy néhány nap múlva fél méterrel emelkedjék a víz szintje. Rettegés, gond, féltés lopakodott a Duna menti községek lakosaiba ezalatt a 60—70 nap alatt. Mi lesz, ha átszakad a gát? Hova menekül a falu népe? Rersze nem vártak ölbe tett kéz• zel. Az árvízvédelmi operatív bizottság a falvak lakosságára támaszkodva éberen őrködött az emberek biztonsága és a nép vagyona fölött. A gátőrök éjjel-nappal figyelték, vizsgálták a töltést. Ha kellett riaszA GÄTÔR: Nagyszerű dolog a homokzsák A tották a falvak népét, s ment kí a gátra minden épkézláb ember.., Egy ürgelyuk is bonyodalmat okoz Helyenként átszivárgott a töltés. Mit csinálnak ilyenkor. A laikus sze^ rint mi mást, betömik és kész. Igen ám. A víz tovább nyugtalankodik. A Duna szintjének emelkedésével nagyobb a nyomás, fennáll a további szivárgás veszélye. A gátőr tudja teendőjét, Szamaránszky László is. Március 24 óta figyelemmel kíséri a töltést. Bőstől nem messze a malomfölei zsilip térségében tart szolgálatot társaival. A minap észrevette, hogy a zsilip egyik oldalán, a töltés alján felbugyog a víz. Azon nyomban értesítette a felettesét, aztán egy kis idő múlva már ott volt a segítség. Homokzsákokkal körülkerítették a helyet, a kis vályúszerű területen addig emelkedett a víz, amíg el nem érte a Duna szintjét. Ezzel kialakították az ellennyomást. Csak néhány homokzsák kellett, különben autószámra hordhatták volna ide a Kildet, nem tudták volna megszüntetni a szivárgást. Mindez egy ürgelyuk miatt... Vadrepcéért nem fizet a biztosító A töltésről bemegyünk a faluba, Felbárra. A szövetkezet gazdasági telepén az elnököt keressük. Szerencsére az elnök, Kuncz András éppen az irodában van. Több esztendeje elnök, és nagyon szereti a szakmáját. Pedig nem könnyű. Másfél ezer hek tárja van. — Sokan azt hiszik, hogy az elnök csak utasít, vagy aláír, pedig nem Így van. Annyi most a gondom, azt sem tudom, hol a fejem. — A Duna — mondom — még csak tetézi mindezt. — Ogy van. Kétszázötven hektár szántónk vetetlen. Ellepte a talajvíz. Száznyolcvan hektár őszi vetésünket pusztítja. Ezen még csak tudunk segíteni. Ásót, kapát fogunk, leeresztjük a vizet. A nagyobb baj az, hogy nem tudunk vetni. Pedig még sok kukoricavetőmag van a zsákban. De nem esünk kétségbe. Ha két bétea NÉMETH ANTAL HNB MUNKÁBAN A FAMENTÖ BRIGÁD belül leszalad a víz, bevetjük a földet. Igaz, a vetésforgót úgy meg kellett kevernünk, hogy az ördög sem igazodik el rajta. De mit tehetünk, vetni kell. A vadrepcéért a biztosító nem fizet. — Azért valami kártérítést csak kapnak? — A tönkretett ősziekre igen, de a bevetetlen földekre semmit... Ez sem bosszantana annyira, mint az, hogy naponta 250 vagon zöldtakarmányt etetünk fel terven felül. Legelő nélkül maradt a jószág, mert a víz azt is ellepte. Ezek ellenére sem siránkozunk. Bár megérezzük a kárt (közel félmillió korona), azért mégsem a víz az úr nálunk. Még sok mindenről jó volna beszélgetni, de mennünk kell. Kuncz András meghív bennünket, látogassunk el szeptemberben újra. Akkorra elkészül az új irodaház a fürdőkkel. Meg aztán az erdő is szebb szarvasbőgés idején. Tehenek a parkban Bakán, az árvízvédelmi bizqttság elnökét a HNB irodájában találtuk. 0 a HNB elnöke is. Elővesei a kis noteszt Németh Antal. — Hogy mennyi földet öntött el a Duna? Nem sokat. Nálunk inkább az erdőben tett nagyobb kárt. A vad is elmenekült az árterületről. A bakai erdőben 30 csordára tehető szarvas volt... Szegények szaladtak az ár jöttével, el a víztől biztonságosabb helyre. A gyengébbeket pedig elvitte az ár. Érezhető kár lesz ebből is. — Es a szövetkezet földjeiP. — Négy hektárt a töltésen átszivárgott víz öntött el, 188 hektárt a talajvíz. Ez utóbbi bevetett terület. A 34 hektárnyi cukorrépánk fele víz alatt áll. Másfél méter magasan hömpölygött még egy héttel ezelőtt. Már lassan visszahúzódik. Az árpánk is veszélyben van. A 72 hektár búzáról a Nagy-Dunát a Kis-Dunával összekötő kapálisba vezettük el a vizet. Megmentettük a kenyérnekvalót. — Kimehetünk a határba — mondja. — Nézzék meg, mit művelt az ár és a talajvíz. Közben érdekes dologra figyelmeztet. — Nézzen csak kl az ablakon. Itt a HNB parkjában a jószág. Békésen legelnek a tehenek a park vén fái tövében. — Nem kár a fűért, tönkreteszik a bokrokat is? — Az idén úgy is rendezni akarjuk, meg aztán a szükség törvényt- bont. Az erdőbe jár ki minden évben a csorda. De ott most a fák koronájáig ér a víz. Az állatnak meg kell a friss levegő. A határban Bármerre lépsz, a töltéstől csaknem egy kilométeres szélességben süppedős a talaj. Helyenként mint egy nagy tavon, úgy hullámzik a talajvíz maga alá kényr szerítve a szövetkezetek őszi, tavaszi vetését és a még bevetetlen földeket. Bős határából 800 hektár került víz alá, ebb&l 578 hektár a bevetett terület. A kulcsodiakat, a cstcsóiakat sem kímélte az § ár, és a víznyomás következtében feltört a talajvíz. Amerre a szem ellát, látszólag a víz az úr. Ám az ember, a technika segítségével gátat elnök: Fele ré- vet útjának, nem pánk a víz alatt engedi teljesen szabadjára. Igaz, ilyen hosszú ideig már régen „tartózkodott" a határban. Nagyságát tekintve csupán az 1954-es nyári árvík volt ilyen méretű. A csatornába minden oldalról ömlik 8 rögtönzött árkokba a bcfkalak és a bösisk földiéiről a. uíz. Stthán Péter lapátolgat itt... medrébe kényszeríti az elszabadult talajvizet. — Orbán bácsi idősebb ember. Bizonyára emlékszik több árvízre? — Volt itt víz mindig, amikor megáradt az öreg Duna. Csak most könynyebben elbánnak vele. Van hová elvezetni. Amig nem volt ez a fő csatorna, bizony soká kellett várni, míg a föld beitta a vizet. Most meg elvezetjük a Kis-Dunába. Ez a csatorna bírja. 530 hektár víz alatt A Duna árterületén levő erdőket hetek óta víz mossa. Egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy az ár milyen kárt tett a kitermelt fában, a facsemetékben. Mindenesetre az erdőgazdaság dolgozói nem várják tétlenül az árvizet és amit lehet, mentenek. — A Dunaszerdahelyi Erdőgazdaság sülyi részlegén 530 hektárt bori-, tott el a víz. 288 köbméter kitermelt ipari és tűzifa van az ártéren — mondja Kimer Károly mérnök, főerdész. — Eddig még nem lehet panaszra okunk, mindössze a legutóbbi árhullám sodort el 10 köbméternyit belőle. A sűlyi részleg dolgozói idejekorán hozzáláttak a mentéshez s a veszélynek kitett fát biztonságba helyezték. A részleg dolgozói jelenleg az erecsi erdészetben segítenek a fa partra szállításában. A nehéz körülmények között is nagy teljesítményre képesek az erdőgazdaság dolgozói. Sós Ferenc motorcsónak-kezelő és csoportja ORBÁN PÉTER: Ez a csatorna bírja (Tóth A. felvételei J eddig 300 köbméter és 700 űrméter fát mentett ki a vízből. Veszélyben a facsemeték Kirner Károly főerdész szerint a fiatal erdőkben sajnos rosszabb a helyzet. Itt már alig lehet szó a facsemeték megmentéséről. Erős volt az ár sodra s körülbelül egy hektárnyi területen kimossa a fiatal fákat a víz. A Dunaszerdahelyi Erdőgaidaság más területein is fennáll ez a vtszély. Előreláthatólag 50 hektárnyi területen teszi tönkre az ár az új telepítéseket. Ahol több fát veszélyeztet az ár A nagymegyeri részlegen 980 űrméter és 730 köbméter kitermelt fa rekedt az ártéri részen. Az erdőgazdaság dolgozói, bár mindent megtettek, a nagy mennyiségű fát már nem tudták biztonságba helyezni a közelgő ár elől. — Mind a gömbfát, mind az ölfát összekötöttük dróttal — mondja Štefan Knotek főerdész, — hogy az ár ne sodorja el. Ez az intézkedés sokat segítaü. és a veszteségek nem nagyok. A fát természetesen még így sem hagyják az árvíz kénye kedvére. 530 űrméter ha sított fát és 150 köbméter gömbfát mentettek ki tíz nap alatt. Az erdőgazdaság dolgozói a többi fát is igyekeznek biztonságba helyezni. Kockázatos munka Napi 10—11 órai megfeszített munkát végeznek az erdőgazdaság dolgozói. Egy-egy motorcsónakkal 6—7 tagú csoport 30 űrméternyi fát ment naponta. A nehéz fizikai munka emellett veszéllyel is jár. A víz helyenként eltakarja a lenyesett fűzfá kat, amelyre ha a csónak ráfut, felborul. A sekélyebb vízben viszont megakadhat a csónak, vagy a kiálló gyökök a csőnak motorjában tehetnek kárt. Az egyik napon Lelkes József cso portja karókkal és evezőkkel volt kénytelen partra szállítani egy rakományt, mert menet közben leszakadt a csónak motorja. A halászoknak sem kedvez az árvíz A Szapi Állami Halászat dolgozói is panaszkodnak. Az árvíz óta — amint mondják — csak a vizet szűrik. 5—6 kiló halat fognak naponta, ám a tervteljesítésben vajmi keveset jelent. Naponta 250 kiló halat kellene kifogniuk, hogy eleget tegyenek feladataiknak. Mindkét negyedévben elveszítették a tervteljesítésért járó • 300—300 korona prémiumot. Ha soká tart az árvíz, az évi tervet sem tudják teljesíteni, mert több mint két va gon hal eladásával már lemaradtak. Bíznak azonban a szerencsében, és remélik, hogy az őszi hónapokban behozzák a lemaradást. Már nem tarthat sokáig Ott jártunkkor ugyan még (a múlt hét derekán) Ausztriából áradást jeleztek, sok helyütt harmadfokú készültséget rendeltek el, de a szakértők szerint rövidesen lassú apadás várható. Ideje is volna már. Egyrészt azért, mert a földet minél előbb be kell vetni takarmánynyal, másrészt már megelégelte a Duna menti lakosság a sok bizonytalanságot. Dicséretükre legyen mondva azonban az itt lakóknak, hogy ha szükséges volt, az egész falu egy emberként fogott össze és a hadsereg tagjaival együtt dolgoztak azon, hogy számottevő kárt ne okozzon az ár. Dunamocson elmosta a töltés nélküli partot a víz. Amilyen gyorsan csak lehetett, 300 köbméter rekesztő anyagot szállítottak a helyszínre. Nagykeszin éjszaka átszakadt a gát. Úgyszólván az egész falu talpon volt. Zokszó és pánik nélkül hagyta el otthonát a Komárom melletti szigettanya 8 családja, mert az ár miatt veszélyben voltak. Sok mindenről jő volna még írni, hiszen az összefogás nagyszerű példáját adta Csallóköz népe e nehéz napokban. Búcsúzkodunk. Elhagyjuk a gátat, a hömpölygő vízáradatot, a medréből kilépett vén folyót a rajta himbálódzó csónakokkal, halászbárkákkal... Még visszanézünk. A Nap lebukóban van. Bíbor fénye ráterül a tájra, a vízből kikandikáló falevelekre. Tenger fél Csallóköz, de nem örül ennek a földműves, sem a halász, sem az erdész. A vízből is megárt a sok, különösen akkor, ha az ég csatornái is gyakran megerednek. MERY FERENC — BENYUS IŐZSEF Komoranyban tegnap összeült az állandó meteorológiai hírszolgálati csoport, amelyben valamennyi szocialista ország képviselteti magát. A NAPOKBAN megjelent Ján Sirácky „Jugoszlávia" című könyve az Obzor vállalat kiadásában. A szerző ismerteti a baráti ország, földrajzi és történelmi adatait, kulturális, valamint gazdasági fejlődését. MÁJUS 30-án A BRATISLAVAI Kultúra és Pihenés Parkjában megnyílt a Német Demokratikus Köztársaság múzeumai és kulturális kincsei tematikájú, két részből álló kiállítás. A kiállítás június 15-ig tart. MEGÖLTE AZ ELEKTROMOS gitárban levő áram a 20 esztendős Róbert Pecorari olasz fiatalembert. BRATISLAVÁBA ÉRKEZETT Hohndorf (NDK) bányaváros pionírénekkara, az NDK legjobb gyermekkórusainak egyike. A bemutatkozó hangversenyt május 31-én tartották. KILÉPETT MEDRÉBŐL az Odra folyó szombatról vasárnapra virradó éjszaka Alsó-Sziléziában (Lengyelország). Dzierzoniow, Swidnica, Nowa Ruda, Klodzko és Zambkowice járásokban jelentős károkat okozott. SZLOVÁKIA SZÉPSÉGEIRŐL készül riportot írni Monika Göbel, a Holland Légiforgalmi Társaság „Der Fliegende Hollünder" c. lapjának szerkesztője, aki június 16-án egyheti tartózkodásra hazánkba érkezik. RÉGÉSZEK VIZSGÁLJÁK a molpiri (trnavai járás) várrom hallstatti erődítményét, amely a tudósok véleménye szerint az i. e. V—IV. századból származik. A „Brno 65" kiállítást vasárnap több mint 100 ezer érdeklődő tekintette meg. A rendező bizottság 50 ezer két személyre szóló belépőjegyet adott el. KÜLÖN ENGEDÉLY nélkül folytathatják turistáink az útjukat a Domicai cseppkőbarlang folytatását képző magyarországi Aggteleki cseppkőbarlangban, június 1-től. A turisták 20 csehszlovák koronáért 28 forintot kapnak a belépődíj fedezésére. Dr. Ján Racek professzor, a Munka Érdemrenddel kitüntetett zenetudós és író ma ünnepli Brnóban 60. születésnapját. JONIUS 6-án a bratislavai főiskolások 20-tagű csoportja utazik Kazasztánba, a szűzföldekre 3 hetes brigádmunkára. A három hét eltelte után 10 napos üdülésen vesznek részt. A bratislavaikon kívül Brnöból 20, Prágából pedig 25 főiskolás vesz részt brigádmunkán a Szovjetunióban. Ugyanakkor szovjet fiatalok jönnek hazánkba. Az egyik 20-tagú csoport júliusban Poprád környékén fog dolgozni —né— A trnavai Kovosmalt május végéig 250 ezer koronával lépte túl exporttervét. Gyártmányait 36 országba szállította. MEGTALÁLTÁK Henry Barbusse francia író Natália Blagoevovához, Dimitrij Blagoevnak, a Bolgár Kom-, munista Párt megalapítójának lányá-. hoz írott levelét a bolgár rendőri le-, véltár rendezése közben. A Brameast Textile Machinery brit vállalat Prágában tegnap az angol textilipari gépek gyártásáról előadássorozatot kezdett. A HYDROSTAV építkezési vállalat június 15-én és 16-án Vágsellyén megrendezi az építkezési technika újdonságainak napjait. Az első napon a résztvevők megtekintik a vegyi üzem építkezéseit, majd a vállalat több szakembere tart előadást, amelyet vita követ. —né— Csehszlovákiába érkezett tanulmányútra a Vasutak Barátainak Nemzetközi Szövetsége 102 tagja. A legöregebb résztvevő a 81 esztendős Richard H. Iness, az angliai Darlington város mozdonvcsarnokának volt főnöke. < ' rm mm p i m {! : — Milyen ajándékot kaptál apu'- dtói a gyermeknapra?. Oj mamát. Cl SZÚ 4 * 1965. Június t,