Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-29 / 178. szám, kedd

Munkatársaink helyzetjelentése: Az utolsó fejezet előtt Vasárnap is szakadatlanul folyt a munka az átszakadt gát elrekeszté­sén. Este 18 óráig a körgát Medve fe­lől épülő szakaszán 601 tehergépko­csi ürítette ki kőterhét, és 11 méter­rel tovább nőtt a töltés. Sikerült túl­jutni a mélyebb (mintegy 9—10 mé­teres) vizén, és Így a munka meg­gyorsul. A Csicső felőli gátszakaszon víz sekélysége csúcsteljesítmény el­érését tette lehetővé. Itt 24 óra le­forgása alatt 341 fuvarral 54 métert haladtak előre. Hétfő reggelig az éjszakai műszak­ban további 4, illetve 17 méteres elő­rehaladást értek el a körgát építésé­ben. P. Sumichrast elvtárs, az építkezési törzskar tagja leszögezte, hogy ezen a napon nagyjából befejezték a csi­csői gát építését. A kővel megrakott uszályok már egészen közel horgo­nyoznak az elsüllyesztés színhelyéhez. Közben az árterületen tovább döntö­getik kl a fákat, hogy azok a betörő Duna-víz rohanását megfékezzék. P. Horny főmérnök hétfőn a kora délutáni órákban újra részletes se­regszemlét tartott. Egyik fiatal be­osztottja ennyit mondott: — Most már jobb kedve van az öregnek... ö maga pedig röviden Igy nyilat­kozott: — Most már nagyon biztató a helyzet. Minden Jel arra vall, hogy siker koronázza több száz ember küzdel­mét, hogy útját állják a betörő Du­na-víznek. GÁL Y IVÁN Komáromi helyzetkép A város védőgátja előtt a második lakótelep szakaszán már több mint 1 méterre emelkedett a viz szintje, s az árhullám tovább nő. A Vág víz­szintje lassan csökken. Az előzetes elképzelést, hogy a város felett ösz­szegyülemlő vizet a Vágba engedik, még nem lehet megvalósítani. Teg­nap a szeles idő hatalmas hullámokat korbácsolt a víztengeren, s ezzel sok gondot okozott a gátőröknek. Több falubői Jelentették házak összeomlá­sét, mert főként a vályogházak nem sokáig bírják elviselni a hullámve­rést és a víz sodrását. Az árvízvédelmi bizottságnak sok gondot okoz a vízzel körülzárt fal­vakban levő állatállomány takarmá­nyozása, valamint a lakosság élelme­zésének biztosítása. Az árvíz sújtotta falvakban maradt lakosoknak kétél­tű gépkocsikon szállítják az Ivóvizet, a sört, a frissítőket, a kenyeret és egyéb élelmiszert. A községeket há­rom csoportba osztották, egy-egy köz­ségbe — katonai kétéltű járművel — minden harmadik napon jutnak el a Jednota dolgozói. A városban és az árvíz sújtotta fal­vakban különféle intézkedéseket fo­ganatosítanak a járványveszély elke­rülésére. Gyors ütemben gyűjtik ösz­sze az elpusztult állatok tetemeit, és repülőgépekről megkezdték a szúnyo­gok Irtását. A járás területén tilos a folyókban való fürdés, mert az ár­hullám annyira szennyes, hogy külön­féle bőrbetegségeket idézhet elő. Komáromban annak ellenére, hogy a víz folyton emelkedik a városi vé­dőgátak előtt, az élet kezd visszatér­ni a rendes kerékvágásba. A nagyobb üzemekben megkezdték a termelés megindításához szükséges előkészüle­teket. Mivel a hajógyárban, a kikötő­ben és egyéb üzemekben sok vidéki dolgozott, az említett üzemek Igye­keznek munkásaiknak a városban biztosítani lakhelyet. Gyermekvonat Tegnap délután különvonaton in­dult útnak Komáromból 407 iskola­köteles gyermek a Zlaté Moravce-i és Uherské Hradišté-i járásba, ahol tanítói felügyelet mellett 2 hónapot töltenek üdülőközpontokban. A mai napon további 300 gyermeket indíta­nak útnak. A JNB iskolaügyi szak­bizottsága annyi üdülési ajánlatot ka­pott, hogy az árvízsújtotta falvakból és a városból minden iskolaköteles gyermeket el tudnak helyezni üdülő­központokban és pionírtáborokban. A gyermekek élelmezéséről és ruhá­zatáról teljesen ingyen gondoskod­nak. A kitelepített szülők a jelenlegi tartózkodási helyükön jelentsék be az iskola igazgatójánál, hogy gyerme­küket szeretnék üdülni küldeni. Ké­résüket teljesítik. A komáromi járás­bői több mint 8000 iskolaköteles gyermek települt kl, de már az eddigi ajánlatok szerint ls mindenkit el tud­nak helyezni nyári üdülőközpontok­ban. Értékes segítség A cslcsól gátszakadáson még min­dig ömlik a víz Csallóközbe. Az or­szág segíteni akarásának jelei ide is eljutottak. Elsőként a nyitra járás ajánlatát kapta meg a JNB. Egy falu Apácaszakállas felett vállalt védnök­séget. Tegnap újabb ajánlat érkezett. A dél-morvaországi kerület 9 szövet­kezet újjáépítését vállalta. A kerület minden járása egy-egy szövetkezet felett vállalt védnökséget. Örömmel Jelenthetjük az izsai, csicsői, tanyl, nemesőcsai, nagykeszi, lipovél, ekeli, csallőközaranyosl és gútai szövetkeze­teseknek, hogy mátől kezdve egy-egy morvaországi Járás dolgozói osztoz­nak gondjaikban. A védnökséget vál­lalt járások minden segítséget meg­adnak ahhoz, hogy a falvak újjáépül­jenek. Ez a felajánlott segítség jó ér­zést, bizalmat ébreszt az emberekben. (cs) ülésezett az SZNT iskola- és kulturális ügyi bizottsága (CTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács Iskola- és kulturálisügyi bizottságának tegnapi Ülésén Július Llhocký, a meg­bízott helyettese tartott beszámolót. Töb­bek között közölte, hogy a kilencéves iskolák negyedik, illetve ötödik osztályá­ban ez év szept. 1-töl fokozatosan beve­zetik a félig szakosított oktatást, és a 9. osztályban a tanulók képességének s érdeklődésének megfeleld szakosított oktatást. Az általános középiskolákon ugyan­csak szeptember slsejétöl vezetik be a kétirányú oktatást, ami annyit jelent, hogy az emiitett Iskolákban ezentúl ter­mészettudományi és humanista osztályok lesznek. Az újabb intézkedések célja a főisko­lai oktatás színvonalának emelése. Különbizottság létesült az árvíz okoz­ta problémák megoldására. Az árvíz súj­totta városokban, Illetve községekben a víz elvonulása után megkezdődik a szük­séges új iskolák építése, a megrongált iskolaépületek tatarozása stb. A józan ész fegyelmet követel Legutóbbi jelentéseinkben, tudósítá­sainkban már arról adtunk hírt, hogy egyes helyeken az árvízveszély kissé csökkent. Igaz, ehhez rögtön hozzá kellett és most is hozzá kell tenni, hogy ez a helyenkénti és bizonyos fokú apadás egyáltalán nem jelenti a veszély megszűntét, s hogy a fi­gyelmet, az éberséget akár egy pilla­natra is csökkenteni lehet, A helyzet továbbra is súlyos, a víz ostromával, az átszlvárgásokkal és a buzgárokkal végig az egész csehszlovák Duna-sza­kaszon, jóformán a nap minden per­cében számolni és küzdeni kell. Ezekben a jelentéseinkben ugyan­akkor — ha csak néhány szóval ls ^ arról is szóltunk, hogy ez a helyen­kénti apadás a kitelepített lakosság közül egyesekből annak reményét váltja kl, hogy a közvetlen veszély elmúltával most már hazamehetnek falujukba. Tudunk esetekről, hogy a kiürített falvakba, például Csilizköz néhány községébe a hatóságok tudta és beleegyezése nélkül többen vissza­mentek. Ez viszont olyan jelenség, amelyről a helyzet komolysága meg­kívánja, hogy szóljunk. Vajon miért? Semmiesetre sem azért, mert bárki is bárkit akadályozna abban, ha majd itt lesz az ideje, hogy falujába, ott­honába mielőbb visszatérjen. Ha Itt lesz az Ideje! De még nincs lttl Nincs itt még a visszatérés ideje nemcsak azért, mert a helyzet a bizonyos fo­kú helyenkénti apadás ellenére to­vábbra is súlyos, hanem azért sincs, mivel a helyzet súlyosságát, a ve­szélyt nem kizárólag a Duna vízállása okozza. Nem kisebb veszélyt jelent­het ennél az egészségügyi előírások szigorú be nem tartása, tehát az, ha a még nem fertőtlenített falvakba, há­zakba a lakók visszatérnek. Az árvíz ezekben a falvakban ugyanis ihatat­lanná és használhatatlanná tette a kutak vizét és az ár sok, az egész­ségre ártalmas veszélyes szennyet ho­zott magával. Azonkívül bár az elön­tött területekről az állatállomány leg­nagyobb részét sikerült biztonságos helyre szállítani, ám ennek ellenére sem lehetett megakadályozni bizo­nyos pusztulást, nem ls beszélve ar­ról, hogy a vadállomány egy része a víz áldozata lett. Bár az is igaz, hogy az elpusztult állatok felkutatására, összegyűjtésére és elégetésére minden intézkedés megtörtént, s ma is erőteljes ütemben folyik, ám minden erőfeszítés ell'e­Az árvízkárosultak figyelmébe (CTK) — A Szlovák Nemzeti Ta­nács pénzügyi megbízotti hivata­la a Duna menti árvízkatasztrófá­val kapcsolatban több ízben fel tett kérdésekre válaszolva közli, hogy ez év június 24-én külön uta­sításokat adott az árvíz okozta kiadások fedezésére. Ami az árvíz sújtotta területekről kitelepített lakosság elszállásolását és ellátá­sát illeti, a következő szabályok érvényesek: a) A kitelepftetteket általában középületekben — diákszállókban, iskolákban, társas helyiségekben, üdülőközpontokban stb. kell el­szállásolni. Az említett intézmé­nyek és szervezetek egyelőre saját eszközeikből térítik meg az elszál­lásolási kiadásokat. b) A kitelepített egyének elvi­leg tömeges étkeztetési intézmé­nyekben — iskolai, egészségügyi étkezdékben, a Jednota étkezdéi­ben stb. étkeznek. Az említett in­tézmények naponta személyenként lü—18 Kčs értékű természetbeli­vel látják el a kitelepítetteket. Kü­lönösen indokolt esetekben — ha nincs lehetőség az említett étke­zési múdra (a kitelepített legfel­jebb 13 koronát kaphat házi ét­kezésért járó visszatérítés címén. Az étkeztetési költségeket az a helyi nemzeti bizottság téríti meg, amelynek körzetében vannak a ki­telepített személyek elszállásolva, illetve amelyik körzetben étkez­nek. c) A mentési munkálatokban részt vevő brigádmunkások és más dolgozók élelmezésének pénzben kifejezett értékét — aszerint, hogy milyen nehéz a végzett munka — az illetékes árvízvédelmi bizottság elnöke állapítja meg. Ez az osz­szeg nem haladhatja ineg a 24 ko­ronát. A munkaviszonyban levő brigádinunkások (EFSZ-tagok ki­vételével), akik teljes ellátást kap­nak, nem tarthatnak igényt koszt pénzre, (diéta). d) A kitelepített munkaképes egyéneket ideiglenes lakóhelyük körzetében munkára kell beoszta­ni. Az illetékes helyi nemzeti bi­zottság nem részesíti ingyenes élelmezésben azokat az egyéneket, akik indokolatlanul megtagadják a munkát. Az élelmezési költségeket az il­letékes kerületi nemzeti bizottság pénzügyi osztályának utasításai szerint nyitott különszámiák ter­hére kell elkönyvelni. Egyéb pénzügyi kérdések meg­oldásának a következő elvekhez kell igazodnia: a munkaviszony­ban levő egyének fizetését, illet­ve bárét s a nyugdíjasok nyugdí­ját a munkaadó, illetve az álla­mi társadalombiztosítási hivatal köteles kifizetni vagy átutalni. Szükség esetén a helyi nemzeti bizottság adhat az említett egyé­neknek előleget. Az esetben, ha valaki nincs munkaviszonyban, a társadalombiztosítási bizottság az illetékes járási nemzeti bizottság költségvetéséből nyújthat arányos szociális segítséget. Ezenkívül az állami takarék­pénztár járási fiókintézetei egysze­rűsített eljárással folyósítanak kölcsönt az ezt igénylő kitelepí­tetteknek. Novi Sad-i tefefonj'elentés Minden erővel védjük városunkat Szombat éjjeltől talpon van a vá­ros. Általános mozgósítás van. A cse­larevől gátszakadás után az ár meg­indult a város felé. Begecsnél építettük meg az első gátat. Futaknál a másodikat. A harmadi­kat pedig közvetlenül a város peremén: Novi Sad és Veternik kö­zött. A begecsi gát, a mostani első védel­mi vonal, amely 20 kilométernyire van a várostól, hétfőn még állta a víz ostromát. Az emberek ezrei, a gépek százai és a homokzsákok tíz­ezrei vannak a helyszínen. A munka, a védekezés pokoli tempóban folyik, éjjel-nappal. Cselarevo, Begecs, Futak és Veter­nik Jő részét kiürítették. BaCka Pa­lankát két oldalról támadja a Duna. A Novi Sad—palankai műúton a gép­járművek megszámlálhatatlan sora közeledik. Begecsen túl, Palanka irá­nyában az út már vízben áll. A frissen épült gát begecsnél két tengert választ el: a tengerré nőtt Dunát, és a búzatáblák beláthatatlan tengerét. És a veszély mégis mindig ott buk­kan fel, ahol a legkevésbé várjuk. Hétfőn reggel szinte hajszálon múlott, hogy teljes erővel nem tört be Novi Sad külvárosába, az úgynevezett Te­lepre. A régen kiépített erős gát fel­mondta a szolgálatot, megrepedt. Az ott ügyeleteskedők hárították el a veszélyt a homokzsákok százaival. Minden épkézláb ember, férfi és nő (az utóbbiak önkéntesen) a gá­ton van, az emberek egymást váltják. Válságos órák előtt állunk. Novi Sad­nál vasárnap dáltől hétfő délig a vízállás újabb 18 centiméterrel emel­kedett. A hétfő reggeli Jelentés dióhéjban: vasárnap a Duna menti töltéseken 30 000 polgár, több ezer katona, több mtnt 100 magyarországi szakmunkás, 148 tehergépkocsi, 540 traktor, 465 jogát, negyven építészeti gép, 100 földmunkagép, hat dereglye dolgozott, és majdnem 100 000 homokzsákot épí­tettek be a töltésekbe. Novi Sad belvárosát is gátak védik, mert a szilárd rakpartot, amely mel­lett a város fekszik, már Jóval túl­nőtte a víz. Hétfő délután van: Remegünk az ár miatt, és félünk az esőtől, amely minden pillanatban lezúdulhat, mert az égbolt felhős. Novi Sad minden munkaközősségé­ben brigádokat alakítottak. A gyárak­ban a termelés egyelőre nem szüne­tel. Erre a végső esetben kerül sor. Az ország minden részéből érkezik segítség. Mindent megteszünk, hogy megvédjük városunkat. Szerencsés József KOZLE a CSKP Központi Bizottsága elnökségének és a kormány együttes üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ják az ez évi terv túlteljesítése lehe­tőségeinek elemzését a terv teljesí­téseiben elért eredmények és az 1980 —1970. évi tervjavaslat megjobbított kiindulási alapja kihasználása alap­ján.Az ez évi állami tervteljesítés eredményei —, amivel kapcsolatban áll a jövő évi terv kidolgozása —, kiindulási alapjának értékelése azt bizonyítja, hogy a népgazdaság gyor-! sabb iramban fejleszthető, mint ahogy ezt a terv előirányozza. Az ipar ter­ven felüli termelésének értéke május végén elérte az 1,9 milliárd koronát, miközben a termelés növekedését a tervezett munkaerőállomány hiánya ellenére az év elejétől 90 százalékban a munkatermelékenység növelésével érték el. A CSKP Központi Bizottsága és a kormány újból hangsúlyozza a beve-. zetett tökéletesített irányítási rend­szernek és a népgazdaságnak, a hosz­szú lejáratú terv problémái megoldá­sával elérhető további fejlődésében az oszthatatlanságát és egységét. Ez azt jelenti, hogy már a terv kidolgo­zásának szakaszában az üzemekben az irányítás valamennyi elérthető gazdasági eszközét fel kell használni, Emellett nem szabad szem elől tér vesztenünk, hogy az ötéves tervet ab­ban az időben készítjük elő, amikor a tökéletesített irányítási rendszer egyes elemeit még csak kidolgozzuk, és egyeseket közülük csak az 1966 —1970-es évek folyamán valósítha-. tunk meg. Az ülésen kitűzték az ötéves terv előkészítése második szakaszának fel­adatait. A népgazdaság további folya­matos fejlesztése és a nép életszínr vonalának biztosítása érdekében úgy kell eljárni, hogy a termelési fel­adatokat és az irányelvekből eredő minőségi mutatókat valamennyi sza­kaszon minimálisnak tartsák, és az anyagi, valamint pénzügyi eszközöket és a munkaerőket maximálisnak. Ezen a területen a gazdasági szer­veknek felelősségteljesebben kell tel­jesíteniük a kormány akcióprogram­ját és határozatait. Elsősorban a be­ruházási építkezések területén levő követelmények — a további munka^ erőket illetően — nincsenek össz­hangban a népgazdaság forrásai hat­hatós fejlesztésének tervévél. Az ülés hangsúlyozta, hogy az ilyen irányzat térhódítása megbontaná az erők össz­pontosításának távlati irányzatát a népgazdaság fejlesztése extenzív for­máitól az intenzív irányzathoz valő átmenetben, amit magában foglal a CSKP Központi Bizottsága áprilisi plénumának irányvonala. Az ülés kiemelte, hogy a gazdasági és állami szervek a dolgozóknak az ez évi terv teljesítésére és az 1966— 1970. évi terv kidolgozására irányuló törekvését elsősorban a munkaterme­lékenység feltételezett növelésének betartására és emelésére, a külkeres­kedelemmel szemben vállalt kötele^ zettség túlteljesítésére, a belkereske­delem alapjának biztosítására, az anyag, nyersanyag és energiafogyasz­tás csökkentésére, a költségek csök­kentésére és a termelés minőségének megjavítására irányítsák. A párt­szervek és szervezetek is ezekre a döntő fontosságú kérdésekre ÖSSZT pontosítják figyelmüket és tevékeny.^ ségüket. Az ülésen befejezésül Novotný elv­társ szólalt fel. nére a vízben még vannak elhullott állatok, amelyek az ember egészségét veszélyeztetik. A helyzetet súlyosbí­totta a múlt heti kánikula, amely a vízbe fúlt állatok bomlását meggyor­sította. Mindez az egészségügyi szer­veket hallatlanul nagy feladat elé állította. Talán nem kell különöseb­ben hangsúlyozni, hogy az árral el­öntött területeken a fertőtlenítés legalább akkora munkát ad, mint a gátak helyrehozatala. Emberileg teljesen érthető, hogy az otthonából kitelepített ember a leg­kisebb jó hír hallatára is rögtön a hazatérésre gondol. Hiszen arról az otthonról van szó, amely az ember számára a legtöbbet jelenti. Ám, ahogy kiürítéskor félretéve minden érzelmi momentumot, a legnagyobb fegyelmezettségre volt szükség, ugyanúgy most is kívánatos a józan ész diktálta fegyelem. Szeretnénk meggyőzni az árvíz sújtotta falvakból kitelepítetteket arról, hogy a fegye­lem, a hatóságok rendelkezéseinek szigorú betartása elsősorban és leg­főképpen az ő érdekeiket szolgálja. Hiszen meggyőződhettek arról, hogy szocialista államunk és társadalmunk minden áldozatot meghozva a bajba jutottak mellé áll. BÁTKY LÁSZLÓ A közellátás fennakadás nélkül folyik Csallóköz lakosait már hetek óta sújtja az áradás. Az emberek éjjel-nappal küzdenek a kegyetlen folyóval. Ez az ádáz harc azonban nemcsak emberfeletti fizikai munkát követel, hanem rendes táplálkozást Is. Dunaszerdahelyen jártunk­ban ellátogattunk a Jednota fogyasztási Szövetkezet Jérásl igazgatóságához, ahol felvilágosítást kaptunk a közellátás helyzetéről. Idej'ében kezdték el a szervezést Ürögl László, a kiskereskedelmi osztály főnökétől megtudjuk, hogy a Jednota ve­zetősége rögtön a cslcsól gátszakadás után szervező munkához látva, Irányító csoportot alakított, állandó telefonössze­köttetést teremtett a járás valamennyi élelmiszerboltjával, vendéglátóipari üze­mével. Jelentéseket kaptak, sürgős ren­deléseket intéztek el. Már előre elegen­dő számú teherautót, pótkocsival ellá­tott motorkereket biztosítottak a portéka eljuttatására. Nagy mennyiségű árucikk kerül a fogyasztókhoz — Üzemeinket éjjel-nappal nyitva tart­juk, vasárnap sem kivétel — magyaráz­za Ürögl elvtárs. — A napokban 100 000 darab májpástétom-konzervet, 20 000 da­rab készétel-konzervet, 40 mázsa sajtot, nagy mennyiségű száraz szalámit, lisz­tet, olajat, zsírt, palacksört, árvány- és szlkvlzet, gyümölcsízt, szirupokat és so­káig elálló árucikket küldtünk járásunk lakosainkat. Persze ez nem elegendő, mert az embereknek meleg ételre ts szüksége van. Tábori konyhákat állítot­tunk fel vendéglátóipari üzemeink dol­gozóinak segítségével. Egy konyha 6—700 lakost lát el meleg étellel. A helyzet változására való tekintettel kénytelenek voltunk több falu lakossá­gát összevonni. Gondjaink annyival ls megnőttek, mert 1400 főiskolai brigádost ls élelmezünk. A gátakon dolgozóknak 2500 pár gumicsizmát, 1800 öltözet mun­karuhát, 4000 darab sajkát küldtünk. Kezdeményezően — gyorsan Az evakuáltaknak fokozott figyelmet szentelünk. A gyermekes családok élel­mezése különösen szívügyünk. A kitele­pítettek száma napról napra változik, Igy tehát ennek megfelelően élelmiszert is kell készenlétben tartanunk. Szeren­csére a nyugat-szlovákiai kerület a hús­felvásárlás tervét a legutóbbi dekádban 204 százalékra teljesítette, s ebből tete­mes mennyiséget ad járásunk az árvíz­sújtottá lakosságnak. Igazgatóságunk minden dolgozója ereje megfeszítésével azon van, hogy megkönnyítse az érral küzdő emberek munkáját. Amikor az ár gyors terjedése követ­keztében sok falusi bolt és raktár víz alá került, a megmentett árut biztonsá­gosabb helyekre kellett szétosztanunk. Ebben nagy segítségünkre volt a bratisla­vai nagykereskedelmi központ. Kérésün­ket azonnal teljesítették, árucikkel ma ls állandóan kisegítenek bennünket. Hornyánszky Tibor Ül SZÖ 2 * 1985. június 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom