Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-25 / 174. szám, péntek

Algírban növekszik a feszültség Az afrikai és ázsiai külügyminiszterek értekezletét elhalasztották szombatra • Az algériai diákok az FLN Központi Bizottságának azonnali összehívását követelik • Ma estére nagy tüntetés készül a fővárosban Algír (CTK j — Az afrikai és ázsiai országok külügyminisztereinek értekezletét, amelynek tegnap kellett volna összeülnie, június 26-ra halasz­tották el. Ahmad Laid, az algériai küldöttség vezetője bejelentette, hogy küldöttsége június 24-ét javasolta az értekezlet időpontjául, de végül a töb­bi küldöttség javaslatát jogadták el. A miniszterek Algírtól kb. 20 kilomé­terre a tervezett ajroázsiat csúcsér­tekezlet színhelyén szombaton 16 óra­kor ülnek össze. Az algériai hírügynökség adatai szerint Afganisztán, Ceylon, a Kínai Népköztársaság, Etiópia, a Fülöp-szi­getek, India, Indonézia, Irak, Japán, Jemen, Jordánia, Kamerun, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság, Kuwait, Libanon, I-fbia, Marokkó, Mali, Maure­tánia, a Mongol Népköztársaság, Ne­pál, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán, Szíria, Thaiföld, Tunisz, Tö­rökország, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Arab Köz­társaság képviselői már Algériában tartózkodnak. Általános vélemény szerint az ér­tekezlet színhelyének megváltoztatá­sa összefügg azokkal a hírekkel, me­lyek szerint a fővárosban újabb tüntetéseket terveznek a külügymi­niszteri értekezlet Idejére. Algírban szerdán egész nap nyugalom volt, de az esti órákban a diákok újabb tün­tetéseket szerveztek, leiszavakat hir­dettek a lorradalmt tanács ellen. A stratégiai pontokat erős katonai őr­járatok védik. A MEN hírügynökség Jelentése sze­rint a fővárosban növekszik a feszült­ség. Tegnap röpiratokat terjesztettek, melyek nagy tüntetésre hívják fel a lakosságot péntek estére. A röpirat Bumedien ezredest árulónak bélyeg­zi. Első ízben lordul elő, hogy előre belelentik a Bumedien elleni tünte­tést. A tüntetéseket és gyűléseket mind betiltották és így ma, ha való ban megvalósul a tüntetés, összetű­zésre kerülhet sor. Jugoszláviából, Bulgáriából, az EAK-ból és Kubából érkező hírek sze rint, az ezekben az országokban tanuló algériai diákok elítélik az új forra­dalmi tanácsot Az algériai diákok országos szövetségének végrehajtó bi­zottsága nyilatkozatot adott kl, mely­ben az FLN Központi Bizottságának azonnali összehívását követeW, melyen a letartóztatott vezetők számot ad­hatnának eddigi tevékenységükről. A Francia Kommunista Ifjúsági Mozgalom azt követeli, hogv a VI­lágifjúságt Találkozó előkészítő bi zottsága helyezze át székhelyét Algé riából más országba. A mozgalom nyilatkozatában javaslatát az algériai fordulattal indokolja meg. Az előké­szítő bizottság nem folytathatja tevé­kenységét, mivel az új rendszer üldözi az algériai Ifjúsági mozgalom vezetőit. Az országban bizonytalan a helyzet, az előkészítő bizottság tagjai nem téphetnek kapcsolatba szervezeteikkel. Hajkal, az Al Ahram főszerkesztő­je Az algériai csúcsértekezlet elha­lasztásának lehetősége címmel beszá­molt nemrégi algériai látogatásáról Hajkal szerint az algériai esemé nyek miatt valószínűleg elhalasztják az afroázslal csúcsértekezletet. Sze­rinte különleges feszültség uralkodik Algírban. Ö maga nem látott tünte­téseket, csupán híreket hallott az In­cidensről és egy állítólagos ellenál­lási mozgalom kialakulásáról. Szerinte az algériaiak az értekezlet megkezdésére várnak, hogy tünteté­seik az egész világon visszhangot keltsenek. Egy külföldi algériai nagy­követre hivatkozva azt közölte, hogy a lakosságnak legalább 70 százaléka Ben Bellát támogatja. Bumedien vi­szont ellenőrzése alatt tartja az al­gériai hadsereget. A cikk szerint Bu­medien nem akar vérontást, de a csúcsértekezlet megtartása nem kívá­natos akciókhoz vezethetne. Hajkal közlése szerint az EAK az új algériai rendszerre bízza a dön­tést az algériai értekezlet összehívá­sáról. Bumedien elnökölt az algériai kormány ülésén Algír (CTK J — A forradalmi tanács által kiadott Mundzsahid napilap köz­lése szerint az algériai kormány teg­nap Bumedien elnökletével ülést tar­tott. Meghallgatta Bumedien beszámo­lóját az ország helyzetéről és az Amer marsallal folytatott tárgyalások eredményéről. A lap szerint a kor­mány az afroázslai értekezlet és a Világifjúsági Találkozó előkészületei­ről is tárgyalt. A kormány megelége­déssel fogadta az ország támogatását, valamint a lakosságnak a volt dik­tátor leváltása után tanúsított nyu­galmát, fegyelmezettségét és örömét — írja a lap. Hadiállapot Dél-Vietnamban A saigoni kormány megszakította diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal Saigon (CTK) — Tran Van Do, az új katonai rendszer külügyminisztere bejelentette, hogy Dél-Vietnam meg­szakította diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal. Nguyen Van Thieu tábornok, dél-vietnami államfő hadi állapotot hirdetett kl. Ezt az intézke­dést már régen várták, míg a diplo mácial kapcsolatok megszakítása meg­lepetést jelentett. Tran Van Do azzal vádolta De Gaul­le kormányát, hogy közvetve, vagy közvetlenül segítséget nyújt az ellen­ségnek és bizonytalanságot kelt a dél­vietnami hadseregben és a nép köré­ben. Ezzel a Dél-Vietnam semlegesíté­sére tett javaslatokra célzott. Ezentúl Franciaország és Dél-Viet­nam csupán konzulárls szinten tart fenn kapcsolatot egymással. A Francé Presse az eseményről ír­va úgy véli, hogy a kapcsolatok meg­szakításával az új katonai kormány meg akarja mutatni a közvéleménynek, hogy jelentős döntéseket is hozhat. Erre vall az ls, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nem érinti Franciaország gazdasági érdekeit Viet­namban. Nguyen Van Thieu államfő kije­lentette, hogy a hadiállapot lehetővé teszi, hogy a kormány intézkedéseket tegyen a hadifeladatok teljesítésére. Dél-Vietnamban 1963 novemberétől statárium van. Tegnap 46 amerikai repülőgép bombázta a VDK területét Saigon (CTK J — Tegnap 46 ameri­kai repülőgép hatolt a Vietnami De­mokratikus Köztársaság területe fölé. A Hanoitól északnyugatra fekvő terü­leteket bombázták. A támadásban 12 F-105 Thunderchief típusú repülőgép, 8 F 4C Phantom típusú repülőgép és 26 további repülő vett részt. Saigoni amerikai katonai körök be­jelentették, hogy a Vinh város ellen végrehajtott keddi támadás óta egy B-57 Camberra típusú repülőgép el­tűnt. Eredetileg azt jelentették, hogy valamennyi repülőgép visszatért a támaszpontokra. A repülőgépet való­színűleg a VDK légvédelmi csapatai lőtték le. Szerdán a VDK fölött három ameri­kai repülőgépet lőttek le, melyek részt vettek a Son La város elleni kalóz­támadásban. A VDK fölött lelőtt ame rlkal repülőgépek száma ezzel 348-ra emelkedett. A Da Nang-1 amerikai támaszponton tegnap lezuhant egy Skyraider típusú amerikai repülőgép. A pilóta súlyosan megsebesült. A szovjet kormány válasza Nagy-Britannia, Ghana és Nigéria nagykövetének Moszkva (CTK) — Nagy-Britannia, Ghana, és Nigéria moszkvai nagykő vetei a Brit Nemzetközösség londoni értekezletének megbízásából arra kér­ték a szovjet kormányt, fogadja Nagy Britannia, Ghana, Nigéria, Trinidad és Tobago kormányainak misszióját amely Vietnamról tárgyalna. A szov jet kormány a javaslatot visszautas! tattá, és kijelentette,, nincs felhatal­mazva, hogy a vietnami kérdés meg­oldásáról tárgyaljon. A szovjet kormány azon a vélemé­nyen van, hogy a missziónak az ag­-esszió áldozataival — a VDK kor­mányával és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal kellene tár­gyalnia. Ezenkívül fel kellene hívnia az amerikai kormányt, szüntesse be beavatkozását Vietnam belügyeibe. Imbert elutasította ax AÁSZ kormányalakítási javaslatát Santo Domtngo (CTK J — Imbert tábornok juntája visszautasította az Amerikai Államok Szervezetének, ja vaslatát egy Ideiglenes dominikai kormány megalakitására, mely a vá lasztásokig maradna hivatalában. Im bert tábornok azzal az állítással in­dokolta meg a kompromisszumos Ja­vaslat visszautasítását, hogy a Junta „ideiglenes kormány, mely a domini­kai nép valamennvi demokratikus erőit képviseli." A junta röviddel azután utasította el a javaslatot, miután azt Caamano ideiglenes alkotmányos kormánya bi zonyos ellenjavaslatokka) elfogadta. Imbert tábornok az általános válasz­tások elhalasztását követelte. Ezen­kívül a junta azt követeli, hogy az AÁSZ szervei utasítsák ki az ország bői a kommunista vezetőket és a ka­tonai törvényeket megsértő katoná­kat állítsák bíróság elé. Ez az in­tézkedés lehetővé tenné, hogy Imbert eltávolítsa az április 24-t felkelésben részt vevő katonákat és tiszteket, va­lamint azokat a katonákat, akik a demokratikus erők oldalán a reakciós csapatok ellen harcoltak. Az egységért vívott harc tanulsága A moszkvai Pravda cikke Moszkva (CTK) — Az Imperialista agresszió elleni egységért vívott küz­delem ma elsősorban a kommunista mozgalomban levő nehézségek leküz­désével függ össze — írja F. Burlac­ktj, a moszkvai Pravda hírmagyará­zója ,,Az egységért vívott harc tanul­sága" című cikkében. „A kommunis­ták akcióegysége alkotja ugyanis az összes Imperiallstaellenes erő össze­tömörülésének alapját. A hírmagyarázó rámutat, hogy az egység megteremtése érdekében ta­nácskozott nemrégen a 19 kommunis­ta és munkáspárt Moszkvában, vala­mint az európai tőkés országok kom­munista pártjai Brüsszelben. A múltban a munkásosztály az ösz­szes háborúellenes demokratikus erők egységét már csak a háború alatt érte el. Most ezt az egységet előbb kell megteremteni, azért is, hogy meggátoljuk a háború kitörését. Ezzel mindenkinek egyet kell értenie, aki­nek számára értékesek a szocialista országok népeinek, a munkás-világ­mozgalomnak és a nemzeti felszabadí­tó mozgalomnak a vívmányai. A KNDK kormánya az amerikai katonák távozását követeli Dél-Koreából Pjöngjang (CTK) — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya június 24-én memorandumot adott ki a koreai háború kitörése 15. évfor­dulójának előestjén, melyben követeli az amerikai csapatok azonnali távo­zását Dél-Koreából. Az emlékirat többek között felhív­ja a figyelmet arra, hogy rendszere­sen megsértik a fegyverszüneti egyez­ményt, és a provokációs akciók egész sorát követik el a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság területi épsé­ge és sérthetetlensége ellen. A kor­mány emlékiratában nyomatékosan tiltakozik az ellen, hogy Dél-Korea Japánnal paktáljon, és rámutat, hogy az Egyesült Államok azért támogatja a Japán—dél-koreai szerződést, mert reméli, hogy így könnyebben tákolhat össze új agresszív tömböt a Távol­Keleten. Egyediili megoldás a tárgyalás A ghanai elnök nyilatkozata London (CTK) — Nkrumah ghanai elnök, a Commonwealth londoni érte­kezletén részt vevő ghanai küldöttség vezetője nyilatkozatot adott ki, mely­ben azt tanácsolja, hogy a Brit Nem­zetközösség missziója elsősorban azt mérlegelje, hogyan segíthetné elő a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a dél-vietnami kormány tár­gyalását. Nkrumah elfogadhatatlan­nak tartja a Nemzeti Felszabadítási Frontnak a Vietnam Jövőjéről folyta­tott tárgyalásokból való kizárását. A ghanai elnök a megoldáshoz ve­zető első lépésnek az Észak-Vietnam elleni amerikai támadások azonnali beszüntetését tartja. Az Egyesült Ál­lamok nagy katonai ereje ellenére sem győzheti le a Nemzeti Felszaba­dítás! Frontot. Győzelmet csakis va­lamennyi ereje bevetéséve] érhetne el, ami viszont világháborúhoz vezet­ne. így az egyedüli kiút a tárgyalás — mondotta Nkrumah. Az ENSZ két évtizede K ét évtizede már, hogy a második világháború szörnyűségei után 51 ország képviselői aláírták San Franciscóban az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmányát és ezzel megkezdte tevékenységét a vi­lágszervezet. A sokat szenvedett em­beriség azt remélte, hogy az ENSZ a világbéke őrzője és 8 népek közötti megértés magasztos eszméinek követ­kezetes harcosa lesz. Olyan szervezet megteremtését tűzték ki, amely alap­jaiban más lesz, mint gyászos múltú elődje, a Népszövetség. Most ha két évtized után felmérjük az ENSZ meg­tett útját és értékeljük tevékenységét, felvetődik a kérdés: Mennyiben felelt • meg azoknak a követelményeknek, | amelyekért létrehozták? Egyértelmű választ nem lehet adni erre a kérdésre. Az elmúlt húsz év alatt a világon komoly változások, for­radalmi átalakulások történtek és az ENSZ-tagállamainak száma immár 114-re növekedett. Ma egészen más a helyzet, mások az erőviszonyok az ENSZ-ben, mint fennállásának első év­tizedében, amikor az Egyesült Álla­mok imperialista politikájának befo­lyása alatt állt. Az amerikai „szavazó­gépezet" az ENSZ-ben kikényszerített olyan szégyenteljes határozatokat, mint a koreai háború. A hidegháború éveiben az Egyesült Nemzetek Szer­vezete csak igen ritkán volt képes a haladás ügye mellé állni, de még ekkor is bizonyos pozitív szerepet töl­tött be a világpolitikában, mivel fó­rumán a szocialista országok leleplez­hették a gyarmatosítók, az imperialis­ták fondorlatalt, cselszövéseit. A lapvető változás akkor történt az ENSZ-ben, amikor a nemzeti felszabadító mozgalom harcá­nak eredményeként számos ország el­nyerte függetlenségét és tagja lett a világszervezetnek. Ezeknek az or­szágoknak többsége még akkor is, ha nem tudott megszabadulni a nyugati befolyástól, a haladás ügye mellé állt és hozzájárult az amerikaiak megszo­kott szavazattöbbségének felszámolá­sához. 1963-ban lényegében sikerült kivezetni a világszervezetet a hideg­háborús politika útvesztőjéből és egész sor jelentős határozatot hozott. Az Egyesült Államok és szövetségesei rádöbbentek, hogy szavazógépezetük felmondta a szolgálatot és már nem lehet a régi módszerekkel az ENSZ­et felhasználni agresszív politikájuk céljaira. A szocialista országok a pozitív semlegességet hirdető államokkal egy imperiallstaellenes frontot teremtettek az ENSZ-ben, amely kedvezően be­folyásolta a szervezet munkáját és nö­velte tekintélyét. A Szovjetunió kidol­gozta az általános és teljes leszerelés részletes tervét és előterjesztette az ENSZ-ben. Sajnos a nyugati hatalmak gáncsoskodása miatt mindeddig csak egy részleges atomcsendegyezményt sikerült kötni, amely biztató kezdetet jelentett további megegyezések felé. A nemzetközi légkörnek ez a javu­lása azonban nem tartott sokáig. Washingtonban új intrikákat szőttek a világszervezet munkájának megbé­nítására, amely lehetetlenné tette a 19. ülésszak munkáját. „A pénzügyi válság" ürügyén az Egyesült Államok szerette volna rákényszeríteni a Szov­jetuniót és a szocialista országokat, hogy anyagilag támogassák az ENSZ olyan akcióit (közel-keleti, kongói stb.J, amelyeket az imperialisták be­avatkozása váltott ki és az alapszabá­lyok ügyes kijátszásával (a Biztonsági Tanács megkerülésével j valósítottak meg. Washington ennek ürügyén sze­rette volna megvonni az ENSZ-ben a Szovjetuniótól a szavazati jogot. A válság nyílt kirobbanásának elke­rülésére végül is elhalasztották a közgyűlés munkáját és egy bizott­ságra bízták a probléma megoldásá­nak tanulmányozását. Egyelőre nem sikerült kiutat találni a pénzügyi nehézségekből. Az Igaz, hogy az alapokmány nem tökéletes, a fő probléma azonban az, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi hó­napokban újra felülkerekedtek a szél­sőséges agresszív erők, s ezek semmi­be veszik az ENSZ alapokmányát, amely megtiltja más szuverén orszá­gok belügyeibe való beavatkozást. A vietnami szennyes háború, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság elle­ni rendszeres kalóztámadások, inter­venció a Dominikai Köztársaság ellen azt bizonyítják, hogy az amerikai kor­mány messze jutott azoktól az alap­elvektől, amelyeket húsz évvel ez­előtt aláírt. A z ENSZ-tagállamainak többsége jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy rendes kerékvágás­ba terelje a világszervezet munkáját. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államokban győz a bé­kés együttélés szükségességének fel­ismerése. A legutóbbi közgyűlésen megalakított leszerelési bizottság nemrég jóváhagyta egy leszerelési vi­lágértekezlet összehívását. Ezen vala­mennyi ország (a népi Kína is) kép­viselve lenne. Az értekezlet kedvező feltételeket teremthetne a világszer­vezet további eredményes munkájára és talán kisegíthetné a zsákutcából a leszerelési tárgyalásokat. Hazánk jó munkát végzett a világ­szervezetben és annak számos bizott­ságában. Javaslatainkkal igyekszünk elősegíteni, hogy az ENSZ valóban azokat a nemes célokat szolgálja, amelyeket tőle a békeszerető embe­riség elvár. Tudjuk, hogy a tagálla­mok nagy többsége is ugyanezt akar­ja és azért bízunk benne, hogy a vi­lágszervezet a harmadik évtized kü­szöbén megbirkózik problémáival és eredményesen fogja szolgálni a népek együttműködését és a világbékét. SZŰCS BÉLA nlélhlálnly BAR AZ IDF.I TAVASZ a Szovjetunió egyes mezőgazdasági körzeteiben a szo­kásosnál hosszabb ideig váratott magá­ra, valamennyi mezőgazdasági terményt a tervezettnél nagyobb területen vetet­ték el. Az Időjárás most nagyon kedve­ző, s a Szovjetunió déli területein már néhány héttel ezelőtt megkezdődött az aratás és jó termés Ígérkezik. (CTK) — Bari olasz tartományban a mező­gazdasági munkások sztrájkba lépteik. Foggiában már 8 napja tart a mezőgaz­dasági munkások sztrájkja, mivel a föld­birtokosok nem hajlandók tárgyalni az új szerződésről. Az Italslder állami tár­saság valamennyi üzemében 40 ezer munkás sztrájkba lépett a munkaterme­lékenység állandó növelése során bekö­vetkezett üzemi balesetek miatt. Cam­pánia területén az építkezési munká­sok félbeszakították munkájukat. (CTK J BUNDY AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER­HELYETTES 587 millió dollárt kér a tá­vol-keleti Amerika-barát országok kato­nai megsegítésére. Ezeknek az országok nak 390 millió dollár értékű gazdasági segítséget nyújtanak. Bundy követelését azzal Indokolta, hogy a kelet-ázsiai hely zet nagyon súlyos és bizonytalan. A kért összegbe nincsenek beleszámítva a dél­vietnami háború s a távol-keleti katonai támaszpontok fenntartására fordított költségek. (CTK) JOSZIP BROZ TITO JUGOSZLÁV ELNÖK és kísérete tegnap Irkuszkbó! Bratszk­ba utazott. A jugoszláv vendégeket A. I. Mtkojan, az SZKP Közpönti Bizottsága elnökségének tagja, a Legfelsőbb Tanács elnökságének elnöke és további hivata­los személyiségek kisérik. (CTK J SZERDÁN BEFEJEZŐDÖTT a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet értekezlete, melyen számos határozatot fogadtak el. Az egyik legfontosabb határozat elítéli Portugália gyarmatosító politikáját. A szocialista és fejlődő országok kül­döttel beszédükben elítélték az Egyesült Államok imperialista és gyarmatosító politikáját. Több ízben bírálták a Dél­afrikai Köztársaságot, Portugáliát és Spa­nyolországot is. A ROMAN NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS IRÁN hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt írt alá. Az egyezmény értelmében Romá­nia különféle berendezéseket, gépeket, vegyipari termékeket, gyógyszereket szállít Iránba, Irán viszont gyapotot, rizst, bőrt és más árut szállít Romániá­ba. (CTK) URUGUAYBAN AZ ÁLLAMI ALKALMA­ZOTTAK 48 órás sztrájkba léptek. Fize­tésük rendezését követelik. A légt for­galom, a yilanyerőművek, a vasutak és más ágazatok alkalmazottjai is a bérek emeléséért sztrájkolnak. (CTK) MOHAMMED REZA PAHLEVI iráni sah és felesége kíséretével Volgogradból Szverdlovsakba érkezett. (CTK) A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT Bol­gáriában tartózkodó küldöttsége tegnap Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titká­rával és további pártvezetőkkel tárgyalt. A francia küldöttséget Roland Leroy, az FKP politikai bizottságának tagja veze­ti. (CTK) A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG szerda dél­utáni ülésén Arnold Smith kanadai kül­ügyminiszter-helyettest nevezték ki a Brit Nemzetközösség titkárságának főtit­kárává. (CTK) AZ IZVESZTYIJA KÖZLÉSE SZERINT a közeljövőben kezdik meg Luganszkbam Ivan Melnyikov perének tárgyalását, aki­ről bebizonyosodott, hogy részt vett az Ifjú Gárda tagjainak üldözésében és kín­zásában. (CTK) KONGÓI HAZAFIAK csoportja bevette a Laopoldvtlle-től északkeletre 380 km-re fekvő Niokl várost. A hazafiak szerdáig tartották a várost, akkor újból megszáll­ták Csőmbe zsoldosai. (CTK) KONGÖ (BRAZZAVILLE) KÜLDÖTTSÉGE Moszkvában befejezte 14-naios kereske­delmi tárgyalását. A tárgyalások befe­jezéséül megállapodást írtak alá. mely­nek értelmében a Szovjetunió építőanya­got és közszükségleti cikkeket szállít Kongónak hitelbe. (CTK) SZOLNOK MEGYÉBEN megkezdődött az aratás. A törökszentmiklósi Alkot­mány TSZ földjein az első nap 98 hek­tárt arattak le. Három nap múlva a kombájnok ls bekapcsolódnak a mun­kába. (CTK) 1885. júniu* 25. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom