Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-21 / 170. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljelek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1963. ICNIUS 21. Hétfő XVIII. ÉVFOLYAM 170. szám Ára 30 fillér Csallóköz lankadatlan erővel küzd az árral Csallóközt járva úgy érzi az ember, szegényes a szótárunk ahhoz, hogy pontosan nevén nevezzük azt az emberfeletti hősies küzdelmet, melyet az országnak ez a része napok óta vív az áradattal. Az északnyugati ré­szen a védekező munkák mellett szorgosan dolgoznak a határban, az utak mentén azonban serény kezek töltik a homokzsákot, autókaravánok szál­lítják a gátakat erősítő anyagokat, hogy a kritikus helyeken gyors se­gítségben ne legyen hiány. A segítség azonban nemcsak innen, hanem az ország minden részéből ér­kezik. Komárom—Dunaszerdahely tér­ségében a rendszámok alapján látha­tunk Žilina, Brno, Hradec Králové, Trnava, Senica, Osti nad Labem ... egyszóval az ország minden részéről érkező gépkocsikat és munkagépeket. Mindenütt az összefogás, az emberi teljesítőképesség hihetetlen erejének lehetünk tanúi. Éjjel-nappal, megsza­kítás nélkül hadakoznak az árral, mentik és védik az emberi életeket, gazdasági javakat egyaránt. Egymást váltják a gátakon, az épülő rögtön­zött védővonalakon, százak és ezrek a pihenés nélkülözhetetlen óráit is munkában töltik. A csicsói gátszakadás következté­ben Csallóköz déli része szinte a ten­gerhez hasonlít. Az áradat Nagyme­gyertől Ekecs, Apácaszakállas, Alistál, illetve Gúta irányába húzódik. Nagy­megyeren, Ekecsen, Nyárasdon és más községekben lankadatlan erővel erő­sítik a nyúlgátakat. Nagymegyer Csi­csó felőli oldalán építik a második védelmi vonalat, s egyldőben küzde­nek a város északi irányából, Izsap felől fenyegető víz ellen. Az új tej­gyár köré ugyancsak védelmi gyűrűt vonnak. A kiürítés Ekecsen, Apáca­szakállason folytatódik, s Nagyme­gyerről a munkabírók kivételével ugyancsak biztonságosabb helyre szál­lítják a lakosságot. Az említett köz­ségekből , ugyanakkor az állatállo­mányt is elszállították. A dunaszerdahelyi járásban Ladislav Kršák elvtárs tájékoztatása alapján a védekező munkálatok tovább fokozód­nak. Doborgaz környéke viszonylag jónak mondható, s Bős térségében változatlanul kedvező a helyzet. So­morja környékén a feltörő belvizek okoznak gondot, s ezek lokalizálására megtették a intézkedéseket. Az élelmiszerellátást illetően annak ellenére, hogy mintegy 10—15 ezerrel növekedett a fogyasztók száma, az ellátás folyamatos. Kottmann járási tisztiorvos véleménye szerint egész­ségügyi szempontból sem merült fel különösebb eset. A körülzárt terüle­tek vízellátásáról és az ottmaradt la­kosság ellátásáról állandóan gondos­kodnak. A járásban a katonák és a polgári lakosság mellett mintegy 1200 főiskolás segédkezik a gátakon. Kü­lönösen a buzgárok, a fakadó, feltörő vizek jelentenek nagy veszélyt, azért a gátak ellenőrzése szinte percenként történik. Az emberi összetartás erősebb az árnál A galántai árvízvédelmi bizottság­tól kapott telefonjelentés szerint rész­leges kiürítést hajtottak végre Nád­szegen. A járás minden intézkedést megtett a szomszédos, veszélyeztetett járások területéről elköltöztetett la­kosság elhelyezésére. Egy emberként segítik az árvízzel sújtott lakosságot, internátusokban, iskolákban és csalá­doknál helyezik el őket. Eddig a ko­máromi járásból több mint 3500 sze­mély és több száz gazdasági állat el­helyezéséről gondoskodtak. Az árvíz­védelmi bizottság tagjai ugyanakkor telefonon tájékoztatják az érdeklődő­ket hozzátartozóik hollétéről. A nagy­arányú erkölcsi segítség mellett ha­tékony segítséget nyújtanak a véde­kező munkálatokban is, s a gépi erők A veszély tovább tart Komáromban és környékén a ka­tonaság és a polgári lakosság együtt harcol az ár ellen. A Duna szintje csökken, a csicsói szivattyútelepnél kiömlő víztömeg azonban mind na­gyobb területeket önt el. Tegnap a szennyes hullámok végleg körülkerí­tették Bogya és Tany községet s még a délelőtti órákban átcsapott a víz a Komárom—Bratislava műúthoz csat­lakozó nemesócsai bekötő úton is, Nemesócsáról már elszállították a la­kosság többségét, de a szövetkezet állatállományának nagy része még a faluban van. A hadsereg alakulatai nagy erőfeszítéssel menük a Gellér ós Csicsó közötti Kécs pusztáról a csicsói szövetkezet állatállományát. Ez a puszta egy magasabb szigetet képez a víztengerben, ahol több mint 400 szarvasmarha, 900 sertés és több száz baromfi vár megmentéire. Az ál­latok elszállítását tegnap reggel kezdték meg a hadsereg alakulatai kétéltű gépjárművekkel. A Gellér— Csicsó—Csilizradvány térségben egy szovjet, valamint Kovács Tibor veze­tésével egy magyar alakulat kétéltű gépkocsikkal már harmadik napja szinte pihenés nélkül menti az egyes falvakban rekedt lakosságot. Komárom körül mind szorosabbra zárul a vízgyűrű, már csak a Komá­rom—Gúta—Érsekújvár útvonalon le­het bejutni a városba. Ha a Duna szintje rohamosan nem csökken, ak­kor feltételezhető, hogy ez az út is víz alá kerül. Gútáról elszállították a szövetkezet teljes állatállományát és az ország legnagyobb faluját több mint kétezer személy hagyta el. Ko­máromból, valamint a járás árvíz súj­totta falvaíból már több mint 20 000 személyt szállítottak biztonságos hely­re. A lakosság mindenütt fegyelme­zetten fogadja az árvízvédelmi bizott­ság utasítását és önfeláldozóan részt vesz a mentési munkálatokban. Ko­máromban tovább dolgoznak a felső védelmi gát erősítésén, s bár a Duna, Vág és a Nyitra folyók szintje csök­kent, a gátak azonban annyira átáz­tak, hogy minden eshetőségre fel kell készülniük. Csető János Apad a szlovákiai folyók vize Bratislavánál tegnap délután 865 cm volt a Duna vízállása (CTK) — Bratislavánál tegnap 26 centiméterrel apadt a Duna vízál­lása, reggel hat órakor 870 cm volt. Az apadás Bősnél 12 cm, Komáromnál és Párkánynál 3 cm volt. Vasárnap 17 órakor 865 cm volt Bratislavánál a Duna vízállása és ma előrelátható­lag nem haladja meg a 860 centimé­tert. A Vág Vágsellyénél 41 centiméter­rel, a Nyitra Érsekújvárnál 32 centi­méterrel apadt. A Morava Moravský Ján közelében állandósult vízállása 350 cm. A többi szlovákiai folyó je­lenleg nem fenyeget áradással. A gátakon változatlan a helyzet. Doborgaz közelében fennállt a gátsza­kadás veszélye, amit azonban szünte­len árvízvédelmi munkálatokkal sike­rült elhárítani. A katonaság és a la­kosság vállvetve szilárdítja a gátak sértetlen részeit. A csicsói szivattyú­állomás közelében bekövetkezett gát­szakadás rését fokozatosan betömik az árvízvédelmi alakulatok. Mint már közöltük, e napokban a komáromi járásban Tany közelében szintén beomlott a gát egy része, ahol most a Duna szintje azonos a Komárom környéki elárasztott, terü­let vízszintjével. Az árterület napról napra nagyobb, mégpedig nemcsak Itt, hanem a csicsói szivattyúállomás közelében keletkezett gátrés környé­kén is. Az illetékes szervek folytatják az elárasztott és a veszélyeztetett községek lakosságának kitelepítését. A komáromi járásban eddig 34 köz­séget ürítettek kl és a dunaszerdahelyi járásból több mint 33 000 lakost köl­töztettek máshova. Folyamatos a ve­szélyeztetett területek ellátása élelmi­szerekkel és gyógyszerekkel. mellett több mint 170 000 homokzsá­kot küldtek a veszélyeztetett járások­ba. Bár a pillanatnyi helyzet nem mond­ható kedvezőnek, s a veszély még to­vább tart, mindenütt tanúi lehetünk az emberi összetartás és segíteni akarás hatalmas erejének. Aligha ne­vezhetnénk másként ezeket a mosta­ni napokat, mint idegtépőeknek, még­is, nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a fegyelmezettséget és önfeláldo­zást, melyet ezekben a napokban a gátakon dolgozó katonák és a polgárt lakosság egyaránt tanúsít. S bár a körülzárt és a veszélyeztetett falvak­ból kiköltöztetett lakosságnak min­dene — köztük a legdrágább, a csalá­di otthon — a víz fogságában vergő­dik, mégis bizakodók az emberek. Emberfeletti munkával védik a gáta­kat, s szívszorongva várják a szeny­nyes ár elvonulását, érzik azonban azt is, hogy gondjuk az ország gond­ja. Most, ezekben a napokban láthat­ják, az emberi összefogás mi minden­re képes, s tudják azt is, hogy ez a hatalmas, hitet és erőt kölcsönző erő lesz a holnapok és a holnaputánok jellemzője is. Fónod Zoltán Jozef Lenárt miniszterelnök meglátogatta az árvízsújtotta területeket Szombaton J. Lenárt miniszterelnök, A. Dubček, az SZLKP Központi Bizott­ságának első titkára és J. Kudrna belügyminiszter a Duna és a Vág mentén az árvíz sújtotta területekre látogatott. Medvén felkeresték néphadsere­günk alakulatát, amely rendkívül ne­héz feltételek közepette is arra tö­rekszik, hogy az átszakadt gáton be­ömlő víztömegek elé gátat emeljen. Ezután — "röviddel elutazásuk előtt — a komáromi járási árvízvédelmi bi­zottság tagjaival tanácskoztak. Válaszolnak a felhívásra (ČTK) — Vasárnap kedvezett az időjárás a földműveseknek, akik a trnavai járásban arra törekedtek, hogy minél gyorsabban s minél na­gyobb mennyiségben begyűjtsék a ta­karmányt. Szombaton és tegnap 1878 hektárnyi területről takarították be a lóherét. Az említett járásban 5586 ember, közöttük a védnökségi üze­mek 603 brigádmunkása dolgozott a földeken. A trnavai járás földművesei jelen­leg hathatós segítséget nyújtanak a komáromi járás földműveseinek. Az árvízsújtotta területekről 1500 szarvas­marhát, mintegy 3800 sertést és több mint 200 juhot vettek gondozásba. Szép eredmények Ez évben már többször hírül adtuk — s ezt mindig nagyon szívesen tesszük, — hogy a ke­let-szlovákiai gépgyárban fi­gyelemreméltó sikereket érnek el tervfeladataik teljesítésében. Nem telt el egy hónap sem anélkül, hogy a gyár ne telje­sítette volna feladatát, sőt ter­ven felüli teljesítménnyel dicse­kedhet. Az 1965-ös év munkasikereit leg­jobban bizonyítja az a tény, hogy a gépgyár az év elejétől eltelt öt hónap alatt 103,9 százalékra teljesítette áru­termelési tervét, s a tervhez viszo­nyítva két és negyedmillió korona értékű áruval többet értékesített. Az áruértékesítés terén éppen a májusi hónap volt a legeredménye­sebb, amikor a gyár tervét 107 szá­zalékra, az exportfeladatok tervét 101, ebből a Szovjetunió részére 107,2 százalékra teljesítette. Ezelc a munkaredmények nem tet­ték elbizakodottá a gyár dolgozóit. Sőt, ellenkezőleg. Minden igyekeze­tüket latba vetik, hogy a munkaszer­vezés terén bevált eddigi tapasztala tokát minél szélesebb alapokon fel használva sikereiket tovább növelhes sék és eredményesen megbirkózzanak az első félévi majd az egész évi terv­feladatokkal. —ik. Ma érkezik hazánkba a Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége A delegációt Jumzsagijn Cedenbal elvtárs vezeti A CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának meghívására jum zsagijn Cedenbal elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mon­gol Népköztársaság minisztertanácsa elnökének vezetésével ma baráti lá­togatásra hazánkba érkezik a Mongol Népköztársaság párt- és kormánykül­döttsége. Jumzsagijn Ce­denbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt központi bi zottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke 1916. szep­tember 17-én sze­gény pásztorcsalád gyermekeként szü­letett az ubszanur­szki ajnakban (ke­rületben). Az alapfokú és a középiskola elvég­zése után pénzügyi és közgazdasági tanintézetben foly­tatta tanulmányait, majd tanítóként dolgozott. Jumzsagijn Ceden­balt 1939 elején a mongol pénzügy­miniszter helyette­sévé, később pénz­ügyminiszterré ne­vezték ki. Egyide­jűleg ellátta a mon­gol kereskedelmi és ipari bank igaz­gatósága elnöké­nek tisztségét is. A Mongol Népi Forradalmi Párt 1940-ben megtar­tott X. kongresszu­sán a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak tagjává, a Központi Bizottság tel­jes ülésén pedig a párt Központi Bi­zottsága elnökségének tagjává és a Központi Bizottság főtitkárává válasz­tották meg. A második világháború idején, ami­kor a mongol nép pártja s kormánya vezetésévei minden erejét a fasiszta támadók elleni harcba vetette, Ce­denbal elvtárs a mongol forradalmi néphadsereg főparancsnokának he­lyettese, a hadsereg politikai főosztá­lyának főnöke volt, és érdemdús tevé­kenységével jelentősen hozzájárult ha­zája véderejének megszilárdításához. Jumzsagijn Cedenbal az 1946—1948. években az állami tervbizottság el­nöke ls volt, és 1948-ban kinevezték a Mongol Népköztársaság miniszter­elnök-helyettesévé. Cedenbal elvtárs 1952 májusa óta látja el a Mongol Népköztársaság mi­nisztertanácsa elnökének tisztségét. 1958 novemberében ismét megválasz­tották a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárává, Cedenbal elvtárs a Mongol népi Forradalmi Párt küldöttségének tag­Jaként részt vett a kommunista és munkáspártok képviselőinek Moszkvá­ban 1957-ben s 1960-ban megtartott tanácskozásain. Ezenkívül a kommu­nista és munkáspártok központi bi­zottságai első titkárainak s a KGST­országok miniszterelnökeinek számos tanácskozásán is jelen volt. Jumzsagijn Cedenbal több ízben járt hazánkban, többek között 1957-ben ő vezette a Mongol Népköztársaság Csehszlovákiába látogatott kormány­küldöttségét. Cedenbal elvtárs évek óta szívósan s következetesen törekszik a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának, a Mongol Népköztársa­ság kormányának a szocialista orszá­gokkal való barátságának és egységé­nek sokoldalú megszilárdítására, s el­sőrendű célkitűzésének tartja a mar­xizmus—leninizmus elveihez ragasz­kodó nemzetközi kommunista mozga­lom felzárkózottságát. Béke-nagygyűlés Ležákyban Jozef Lenárt miniszterelnök beszéde (CTK) — Vasárnap több mint 15 000 főnyi tömeg vett részt azon a kerületi nagygyűlésen, amelyet a chrudími járásban azon a helyen rendeztek, ahol a hitleri fasiszták 23 évvel ezelőtt felperzselték Ležáky községet. A manifesztáclón részt vett Jozef Lenárt miniszterelnök vezeté­sével pártunk és kormányunk kül­döttsége, továbbá Jarmila Doležalová és Mária Ježábková, a kelet-csehor­szági kerület küldöttei, akik Ležáky lakossága közül egyedül élték át a község pusztulását. Megjelentek a Szov­jetunió, Jugoszlávia, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország prágai nagykövetségé­nek képviselői is. A hitleri fasizmussal szembeszegülő népünk harcainak egyik emlékezetes helyén jöttünk ma össze — mondotta beszédjében Jozef Lenárt miniszterelnök, majd így folytatta: A német tasiszták Lidice után Ležákyt is elpusztították, halomra lőtték a férfiakat és nőket s a legtöbb gyermeket is meggyilkolták. Mély megilletődéssel emlékezünk meg azokról, akik életüket áldozták fel a fa­sizmus elleni harcban. Végakaratukat teljesítjük, felvirágoztatjuk szocialista hazánkat. Dolgozó népünk Csehszlová­kia Kommunista Pártjának vezetésével két évtized alatt felbecsülhetetlenül so­kat tett a haza érdekében. A második világháború utáni változá­sokra — hangsúlyozta a miniszterelnök — különösen az a tény jellemző, hogy a fasizmus elleni következetes harc Né­metország jelentős részében is győzelmet aratott és a Német Demokratikus Köz­társaság velünk együtt őrködik a béke lelett, velünk együtt tartozik a szocia­lista országok táborába. Jói tudjuk azt is, hogy a másik német államban — a Német Szövetségi Köz­társaságban is szép számmal vannak reálisan gondolkodó emberek, az iránt azonban nem lehelünk közömbösek, hogy a nyugat-németországi militaristák és revansisták semmit sem tanultak a múlt­ból, most atomfegyverek megszerzésére törekszenek s egyre gyakrabban intéz­nek kirohanásokat Csehszlovákia és más országok ellen. Köztársaságunk s a többi szocialista ország azonban elég erős ahhoz és a szükséges eszközökkel is rendelkezik, hogy szavatolhassák országaik népének biztonságát. A békét és a szocializmust főleg az­zal szilárdíthatjuk ha egyre sikereseb. ben végezzük országépftű munkánkat — hangsúlyozta a miniszterelnök. Lenárt elvtárs ezután részletesebben tájékoztatta a jelenlevőket iparunk, me­zőgazdaságunk eredményeiről, jelenlegi problémáiról és további célkitűzéseiről. A ležákyi nagygyűlés résztvevői a mi­niszterelnök beszédének elhangzása után határozatot hagytak jóvá, amelyben töb­bek között a következőt hangsúlyozták: „Támogatjuk a Szovjetunió s a szocia­lista országok békés törekvéseit. Erélye­sen tiltakozunk az ENSZ revansistáinak állandó provokációi és az ellen, hogy a bonni kormány teljesen indokolatlanul túlságosan engedékeny a háborús go­nosztevőkkel szemben, akik így elke­rülik igazságos megbüntetésüket. Tilta­kozunk az amerikai imperialisták agrcsz­sziója ellen Vietnamban, a Dominikai Köztársaságban és más latin-amerikai or­szágokban. (CTK) — A hitleri fasiszták 26 év­vel ezelőtt Ostrov nad Ohŕíban épí­tették az első csehországi koncentrá­ciós tábort. A város tegnap nagysza­bású kerületi békenagygyűlésnek és a határőrség napja ünnepségének színhelye volt. A nagygyűlésen a Szovjetunióból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból és Franciaországból érkezett fasisztaellenes harcosok is részt vettek. A határőröknek Josef Kudrna bel­ügyminiszter kívánt sok szerencsét további tevékenységükben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom