Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-20 / 169. szám, vasárnap

í HARA M I ÁK 14. ÁBRÁNDOS LELKŰ HADVEZÉREK Mivel a csápjukat Nyugat felé ki­nyújtó német ún. „diplomatáknak" sem szép szóval, sem a keresztény kultúra közös védelmének zengzetes hangoztatásával nem sikerült az an­gol-amerikai hadvezetőséget a Szov­jetunió ellen hangolniuk, kénytelenek voltak „önsegélyhez" folyamodni. A keletről és nyugatról egyaránt vissza­özönlő német alakulatoknak végül is valahol „találkozniuk" kellett egy­mással. Az „önsegély" helyét tehát tulajdonképpen szükségszerűen az ak­kori katonai helyzet teremtette meg, s Így az Alpok vidékére esett. Így született meg az Alpenjestung, az „al­pesi erőd" létesítésének gondolata. Az osztrák és a bajor Alpok nehezen megközelíthető szurdokaiban akarták utolsó mentsvárukat kiépíteni. A kér­lelhetetlen „kitartás-politikusok" és csatlósaik szeme előtt afféle sün­disznóállás kialakításának terve le­begett, háttal a semleges Svájcra „tá­maszkodva". Azt remélték, hogy a szorosokat és hágókat olyan sokáig tudják tartani, amíg az ott összetalál­kozó angol—amerikai és szovjet csa­patok egymás ellen fordítják fegyve­reiket. Akkor majd — úgymond — könnyebb lesz velük különbékét köt­ni, hogy egyesült erővel a szovjetek ellen indulhassanak. Hosszas vita után végül Ernst Kal­tenbrunner SS-Obergruppenführer, a birodalmi biztonsági főhivatal főnöke vette át az alpesi erőd parancsnoksá­gát, aki Hitlerhez, Himmler-Hitztnger­hez, Skorzenyherí még sok más rablóvezárliez hasonlóan szintén ausztriai származású volt. A KIVÁLASZTOTTAK ' Kaltenbrunner 1945 elején meg­kezdte a birodalmi biztonsági főhi­vatal áttelepítését az alpesi erődbe. Ide hozatta a legmegbízhatóbb és leg­jobban bevált biztonsági rendőröket. Hitler dédelgetett kedvence, Ottó Skorzeny SS-Obersturmbannführer utasítást kapott egy alpesi SS-védőr­ség felállítására. Skorzeny még 1962­ben is következő kijelentésével sirat­ta hőn szeretett vezérét: „A Hitler Adolf haláláról 1945. április 30-án ér­kezett jelentést először hihetetlennek tartottuk, olyan szilárdan bíztunk a Führer eljövetelében a készülő alpesi erődbe." Az alpesi erődnek nevezett búvóhe­lyet a Magyarországról, a Balkánról, Olaszországból és a nyugati hadszín­térről visszaözönlő Wehrmacht-alaku­latok lettek volna hivatva védelmez­ni. Ezekhez járult egy ejtőernyős-had­osztály, továbbá vagy kétezer válo­gatott SS-legény, akik felesküdtek, hogy a végsőkig ellenállnak, és sem­milyen parancsra sem teszik le a fegyvert. Érthető, hogy a náci előke­lőségek alig várták, hogy mindenre elszánt védőik oltalmába helyezzék magukat. Különben is minden remé­nyüket az alpesi erőd bevehetetlensé­gébe vetették. A náci hatalmasságok azonban a hegyekbe érkezésükkor tá­volról sem keltették szervezett kato­nai alakulat látszatát. „Felvonulásuk" inkább költözködő lakáscserélőkre vagy pereputtyostul kiránduló csalá­dokra hasonlított. Mert a rettegett gégemetszők most családostul, szere­tőstül és gazdag konyhafelszereléssel „zarándokoltak" utolsó mentsvárukba. A salzkammerguti Aussee környéke csakhamar óriási sátortáborra hason­lított, ahol Kaltenbrunner utolsó fő­hadiszállását ütötte fel. Ide vonult vissza a hírhedt Adolf Eichmann SS­Obersturmbannführer zsidógyilkoló különítményével, valamint dr. Wil­helm Höttl „balkánszakértő". Ugyan­itt tűnt fel újból a tehetséges hamis­pénzterjesztő, Fritz Schwend, alias dr. Wendig, akinek komoly esélyei voltak közélelmezési miniszteri szék­re. Megjelentek továbbá Fabiunke, Hitler kedvenc tábornoka, August Eigruber és Konrád Henlein náci kör­zetvezetők. Az utóbbit jól ismerjük a csehszlovákiai szudétanémet pártban kifejtett felforgató és hazaáruló tevé­kenységéről. AUSSEE ÉS VADREGÉNYES VIDÉKE Amint már említettük, 1945 feb­ruár végén teljesen felszámolták a sachsenhauseni koncentrációs tábor 18/19. számú barakkjait. Az összes pénzhamisító berendezést a foglyok­kal és készletekkel együtt Mauthau­senen keresztül Redl-Zipfbe szállítot­ták, s ott hevenyében újból üzemké­pes állapotba helyezték a gépeket. Alig fejezték be a szerencsétlen Himmler „nedves trezorjában" — a Toplitzi tóban még legalább 40 nagy láda rejtőzik. Az első bójával meg­jelölt lelethelyet még nem kutatták át. Minden Jogot fenntart a Deutscher Militärverlag, Berlin foglyok emberfeletti robotjukat, meg érkezett Berlinből a rabszolgahajcsár, Bernhard Krüger. Ugyanerre az időre esik a pénzhamisítási tevékenység be fejezése. A gépparkot, fogolytábort, náci előkelőségeket és testőrségüket magába foglaló alpesi erőd aránylag szűk helyet, a nácik utolsó „védett területét" foglalta el Aussee térségé ben, a Totes Gebirge és Dachstein nevű hegyvonulatok között. Ennek közepén csillog a Toplitzi-tó vize amelyet csak három hegyszoroson át lehet megközelíteni. A már külföldre kicsempészett értékeken kívül vala mennyi náci zsákmányt és rablott holmit ide gyűjtötték. Mivel Németor szág fegyverletétele már csak napok kérdése volt, az összes javak egysze rűen eltűntek ezen a néhány négy zetkilométernyi területen, méghozzá a föld alatt, a hegyekben, a hegyek tárnáiban és barlangjaiban. Minden jel arra vall, hogy a nácik előbb utóbb újból fel akarták keresni kin cseskamrájukat, hiszen minden eshe tőséggel számítva hatalmas fegyver raktárakat is létesítettek. A hírhedt Skorzeny például erre a célra a kö zeli Salzburg mellett szemelt ki ma gának egy elhagyott bányát, ahová alpesi SS-védőrségének segítségével valóságos arzenált hordott össze. A tárnába vezető bejáratot azután fel robbantották, hogy az üreget hozzá férhetetlenné tegyék. Másutt viszont hamis nyomra vezető útjelzőket állt tottak fel. MINDENKIT NEM TUDTAK ELHALLGATTATNI Habár a Német Szövetségi Köztár saságban „szenzációs" történetek ke ringenek, eddig vajmi kevés szemtanú jelentkezett, aki látta a nácik utolsó „sakkhúzásait". Ezek egyike a jelen­leg egy habarovszkl vasúti raktárban dolgozó Iván P. Volkov, aki brianszki körzetben Klincy városában született. Vallomása kivonatosan így hangzott: 1942-ben letartóztattak a náci or szágrablók és elhurcoltak Németor szágba, mert egy illegális ifjúsági csoport tagja voltam. Többszöri szö­kési kísérletem ellenére ismételten elfogtak, és 1943-ban ki akartak vé gezni. Az utolsó pillanatban megvál toztatták elhatározásukat, és beosz tottak egy aknakereső osztaghoz. Ber Itnben és egyéb városokban fel nem robbant bombákat kellett felkutat­nunk, ártalmatlanná tennünk és el szállítanunk. Egyik lábunkkal a föl dön, a másikkal állandóan a „menny­országban" voltunk. 1945 májusában azután 30—100 kg súlyú fémládák' szállttására rendeltek ki bennünket. Fogolytársaimtól megtudtam, hogy ezek a ládák aranyat, valutákat és egyéb értéktárgyakat tartalmaznak amelyeket Hitler emberei raboltak össze. A háború befejezése előtt te­herkocsikon elhurcoltak az Alpokba, ahol egy útjelző táblán olvastam a „Toplitz-See" nevet. A fémládákat fo­golytársainknak csónakokra kellett rakniuk, de a visszaérkező csónakok­ban már csak katonákat láttunk, fog­lyokat nem. Amikor ez többször meg ismétlődött, egy Richard nevü német fasisztaellenes fogolytábortársam fi gyelmeztetett, hogy a náci szörnye­tegek mindnyájunkat a tó vizébe akarnak fojtani. Neki köszönhetem, hogy átcsempészett egy másik fogoly­csoportba, amelynek tagjait titkos munkára szemelték ki valamilyen tár­nába. Az utolsó percben sikerült a ha­lál torkából kiszabadulnom. KÖVETKEZIK: 15. ELSÜLLYESZTETT LÄDÁK Közép-szlovakiai mozaik MEDVE A KARÁMBAN rA napokban a Kunešovi Állami Gaz­daság juhászai hivatlan látogatót kaptak: éjszaka medve tört be a gaz­daság juhakoljába és 18 juhot megölt. A vérszomjas vad tíz juhot elvonszolt rejtékhelyére, nyolcat pedig a hely­színen hagyott. KÖZLEKEDÉSI FŐISKOLA 2ILINÁN Már jóváhagyták a Zilinán felépí­tésre kerülő új közlekedési főiskola épületének tervelt. Az épület húsz emeletes lesz, s a beruházás összege meghaladja a 235 millió koronát. A főiskola kapacitása 5500 hallgató lesz. A munkálatokat a jövő év elején kez­dik meg és 1966-ban tízmillió koro­nát ruháznak be. POTORI SIKER Sikeres volt a kombájnfejtés az el­múlt hónapban a pőtori szénbányák­ban. A második részleg bányászainak terve szerint kombájnokkal 7890 ton­na szenet kellett volna jöveszteni, az eredmény azonban jóval maga­sabb — 9591 tonna volt. TELJES BEFEJEZÉS ELŐTT A MIKŠOVÁI GÁT Á mtkšovái 1. és 2. gátat már átad­ták rendeltetésüknek, de még vagy harminc kisebb objektum építését kell befejezni, hogy a gátrendszer teljes üzemben működhessen. Június folyamán adják át Mikšová 2. erőmű­vet, a második földgátat és a bekötő utat. Az építők eddigi eredményei alapján feltehető, hogy az utolsó fel­adatokat is maradéktalanul teljesítik. 230 ÉVES BÁNYÁSZISKOLA Igen, június 22-én ünnepli fennál­lásának 230. évfordulóját a Selmec­bányái bányásziskola, amelyet 1735­ben alapítottak bányász-középkáderek nevelésére. Az iskola nagy szerepet játszott a bányászat fejlesztésében hazánk területén, mert később belőle alakult meg az első bányászakadémia. MUNKAVERSENYÉRTÉKELÉS — GÉPPEL A žilinai Slovena-textllgyár fonó­részlegén korszerű számítógépek se­gítségével értékelik a szocialista munkaverseny eredményeit. A gép a műszak végén összesíti az eredménye­ket, és másnap műszakkezdéskor minden dolgozó már pontosan tudja az előző napi eredményt és azt, mit kell aznap tennie, hogy eleget tegyen a terv követelményeinek és a terme­lés egyenletes maradjon. A gépi szá­mítás módszerét rövidesen több más részlegen ls bevezetik. MELYIK ÁLLOMÁS A LEGSZEBB? „A legszebb vasútállomást keres­sük" címmel verseny indult az állo­mások dolgozói között. A Selmecbá­nyái vasutasok nemcsak tisztán tart­ják állomásukat, hanem fel is díszí­tették a III. Országos Spartakiád tisz­teletére. A versenybe nagy eséllyel nevezett be a losonci állomás is. AZ IFJŰSÁGI GÁT ÜNNEPE Június 17—18-án rendezték meg Púchovon az Ifjúsági Gát ünnepsé­geit. Ez a nap a gát üzembe helyezé­sének évfordulója. Az Ifjúsági Gáton összesen 55 000 fiatal dolgozott 1950­és 1957 között. 65 000 KORONA EGY ÜZEMBŐL A dubnicei Gépgyár fiataljai a szo­lidaritási alapra eddig 65 000 koro­nát gyűjtöttek. A vállalások szerint 9300 brigádórát dolgoznak le, hogy más országok fiataljait az algíri VIT­re segíthessék. A dubnical fiatalok eredményükkel országos viszonylat­ban az élenjárók között foglalnak helyet. NEM LEHETNE FORDÍTVA? Ä statisztika szerint a közép-szlo­vákiai kerületben minden személyre átlagban 205 korona jut a lakosság takarékbetéteiből. Ezzel egy Időben a szeszes italokra elköltött összeg a kerületben fejenként 360 korona. El­gondolkoztató adat. Nem lehetne for­dítva? VILCSEK GÉZA A CSÍKOS anyag nemcsak divatos, hanem a hosszanti, keskeny csíkozás előnyösen nyújt­ja ai alakot. A zöld-fehér csíkos szidarából készült iiatalos ruhát váltható fe­hér gallér és apró gombok díszítik. Ha egy kendőre is jut az anyagból, még csinosabb lesz az együttes. - Maradékból készült a vállpántos megoldású, egyszínű zsebekkel és cérnacsipkével díszített kislányruha. - A tarkacsíkozású vászonruha dísze és karcsúsító eleme a hosszanti szegödíszítés és az apró gombok elhelyezése. Övvel is viselhetjük. - Sokféle változatban használhatjuk a kétrészes, csíkos nyári kosztümöt. A kabátkát egyszínű ruhához és szoknyá­hoz, a szoknyát blúzokkal, pulóverrel viselhetjük. - Egyszerűségében elegáns az eredeti betétrésszel megoldott, kék-fehér csíkos selyemruha. - A fehér vá­szonnadrághoz sötétkék-fehér csíkos, fehér galléros kiskabátot visel a kisfiú. VALTOZATOS VACSORÁK ézUrMs Húspuding: Vs kg főtt vagy sült sovány húst kétszer ledarálunk, elke­verünk 3 dkg zsírral. Négy deka lisztből és 4 dkg zsírból fehér rán­tást készítünk. Mikor kis­sé kihűlt, hozzáadunk három tojássárgát, a só­val és borssal ízesített húst, végül a tojások ke­ményre vert habját. Ki­kent formába öntjük, amelyet félig vízzel telt edénybe állítunk és így sütjük meg a pudingot kis lógnál, letakarva, 35-40 percig. Velökrokett: 3 drb. ser­tésvelőt hideg vízben a VÍKENDHÁZ hártyától megtisztítunk. Egy fej apróra vágott vö­röshagymát zsírban meg­pirítunk, hozzáadjuk az apróra vagdalt velőt, sóval, borssal, kevés ma­joránnával és apróra vágott zöldpetrezselyem­mel ízesítjük, megpirít­juk. 4 dkg vajból és 4 dkg lisztből világos rán­tást készítünk, másfél deci tejjel sűrűre főzzük, majd hozzáadjuk a ve­lőt, két egész tojást s ezzel ismét zsírig fesiíK jük. Kihűtjük, kis ruda­kat formálunk belőle, melyeket lisztbe, tojás­ba, morzsába mártva, forró zsírban sütjük. Gomba- vagy paradi­csommártással tálaljuk. Sajtfelfújt: 5 dkg vajjal, 5 dkg liszttel, 3 dl tej­jel sűrű fehérmártást készítünk. Ha kihűlt, hozzákeverünk 3 tojás sárgáját, 8 dkg reszelt sajtot, végül a három tojás keményre vert hab­ját. Vajjal kikent, liszte­zett, hosszúkás tűzálló edénybe öntjük. Vízzel félig ffeft tepsibén 40 percig sütjük forró sü­tőben. g tetejét papírra) letakarva. Ha megsült, a fejfújtat hosszúkás tál­ra borítjuk és megszór­juk reszelt sajttal. Egyre több család gondol arra, hogy szabad napjait vagy akár az egész nyarat saját víkendházában töltse. A ház berendezésénél az ügyeskezű családfő sok min-; dent maga is elkészíthet. ! Bór a nyaralás idején ke­veset tartózkodunk magában L ­a házban, annak az állandó lakáshoz hasonló igényeket (alvás, mosdás, főzősarok, ét­kezés, pihenés) kell kielégí­tenie sokkal kisebb területen. A berendezés könnyű bútordarabok­ból, beépített szekrényből vagy csupán függönnyel elválasztott, ügyesen meg­oldott polcokból álljon. Legtöbb helyet a hálóhely foglalja el, s ezért több ta­gú család esetén válasszuk a függöny­nyel elválasztott, beépített emeletes ágy-megoldást. Színes műanyagból, pasztellszínű ol­dalfalak, mintás vászonfüggönyök, egy­két kép illik a nyaraló berendezésé­hez. A víkendház körüli terület gondozá­sa, kövek lerakása, virágok, gyümölcs­fák kiültetése még Hangulatosabbá te­szi kedves nyári lakunkat. KL MINT VETI AZ ÁGYÁT Az alváshoz elsősorban nyugalomra — és jó fekvőhelyre van szükségünk. Le­fekvés előtt a szobát jól szellőztessük* <ki. A legegészségesebb egész éjjel nyi­tott ablaknál aludni. A jó alváshoz nélkülözhetetlen egész-, ségügyi követelmény a tiszta ágyneműi és hálófehérnemű. Dunyhóval nem egészséges takaróz ni. Egyesek úgy megszokták, hogy té len-nyáron ezt használják. Egyrészt el­puhulnak tőle, másrészt izzadnak alat­ta és így az alvás nem frissíti fel őket. Legjobb a pehelykönnyű tiszta takaró aki pedig megszokta a tollat, pehely paplan. Dunyhából meg lehet csinál tatni. Sokan azt vallják, hogy teli gyomor . ral nem lehet jól aludni, mert az emész­tőszervek működése zavarja a nyugodt ólmot. Ezzel szemben látjuk, hogy a pólyásbaba szoptatás után remekül al­szik es sok ember is mélyen tud aludni o jól elfogyasztott ünnepi ebéd után. Ugy látszik tehát, hogy mégsem árt alvás előtt enni. Vonalaink azonban egy­hamar megérzik az ilyen életmódot. Étkezés után azonnal lefeküdni a legjobb hizokura. Ezért így szól a szabály: közvetlenül lefekvés előtt ne együnk sokat. Sokkal okosabb étkezés után egy kis sétát tenni és úgy térni pihenőre, mert­elsősorban a jó olvás kölcsönöz üde külsőt, nagyobb teljesítőképességet. C] SZÖ 4 * 1965. június 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom