Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)
1965-06-19 / 168. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljelek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IMHHMMMm I I BRATISLAVA 1885. fÜNIUS 19. Szombat, I tvm. ÉVFOLYAM ! 1SB. szám „Ára 50 fillért K 8 •••nMMnMMaHnBM Befejez ődött a Nemzetgyűlés hatodik ülésszaka Üj törvényeket hagytak jóvá az úti okmányokról és a külföldiek itt-tartózkodásáról A Nemzetgyűlés hatodik ülésszakának 4. napján I. Teper, a Központi Bányahivatal elnöke, az Állami Bányaigazgatóság szervezésével kapcsolatos kiegészítő, a bányaigazgatóság hatáskörét elmélyítő törvényes intézkedést indokolta meg. A robbantási munka fokozatosan a technológia részévé válik a bányászatban, de más iparágakban is. Ez a tevékenység eléggé veszélyes és ezért a robbantásokat szigorú biztonsági és egyéb előírásoknak kell szabályozniuk. Az Állami Bányaigazgatóság ezen a téren szerzett tapasztalatai ellenére sem volt eddig jogosult az említett előírások kiadására, a robbantószerek alkalmazását szabályozó feltételek kidolgozására. Az új törvényes Intézkedés hivatott e fogyatékosság kiküszöbölésére. Az új intézkedés azzal ls számol, hogy a robbantóanyagokkal dolgozók szakképzését, oktatását — műszaki ismeretek elsajátításáról van sző — a központi gazdasági szervek fogják irányítani. A törvényjavaslat a 64/65 számú kormányhatározat követelményét is figyelembe veszi, mely szerint a robbantóanyagok előállítására vonatkozó előírások kiadása a Vegyipari és az Altalános Gépipari Minisztérium feladata. Az új törvény célja továbbá a robbanóanyagok használatának lelkiismeretesebb ellenőrzése, a felügyelet elmélyítése és a munkabiztonság fokozása. Az üj előírások a tudomány és technika fejlesztése alapján figyelemmel vannak a hazai és a külföldi tapasztalatokra is. J. Černý képviselő vitafelszólalásában az Állami Bányaigazgatóság hatáskörét elmélyítő új törvénnyel kapcsolatban elmondotta, hogy eddig a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozott a már említett előírások kiadása. Ma minden Jel arra mutat, hogy a Belügyminisztérium szervei helyett a gazdasági szervek számos feladatot sokkal előnyösebben oldhatnak meg. Az Állami Bányaígazgatóság szervezési kérdéseivel foglalkozó törvény jóváhagyását követően V. Dávid külügyminiszter a meglevő előírásokat egyesítő, az útlevelek és egyéb utazási okmányok kiadásának elveit szabályozó törvényt ismertette. Az eddigi eljárást lényegesen leegyszerűsítő Intézkedést a fejlődő turistaforgalom tette szükségessé. Az 1949-ben kiadott törvény előírásai a megváltozott helyzet követelményeivel már nem tarthatnak lépést. A szocialista Csehszlovákia az utóbbi évek során majdnem valamennyi európai szocialista állammal megállapodott a devizakötelezettségek eltörlésében magánutak esetén. A határ menti vagy rövid időtartamú turistaÚton a hazánkba látogató mongol párt- és kormányküldöttség Ulánbátor (CTK J — A Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége tegnap Ulánbátorból hivatalos látogatásra indult Csehszlovákiába. A küldöttséget Cedenbal, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke vezeti. Átutazóban a moszkvai vnukovói repülőtéren Alexej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözölte a Cedenbal elvtárs vezette küldöttséget. (CTK) — A Duna vízállása Bratislava mellett tegnap reggel B órakor 910 cm volt, tehát csütörtök este 21 óra óta 2 cm-rel apadt. Bős mellett csütörtök 12 Ara óta tegnapig 12, Komárom mellett 26, Párkány mellett 8 cm-rel apadt a Duna. Ez az aránylag jelentős apadás annak a következménye, hogy a Duna a csicsói szivattyúállomás közelében tegnapelőtt áttörte a védőgátat. A Vág Vágsellye mellett tegnapelőtt reggel őta 38 cm-rel apadt, s a legközelebbi napokban nem befolyásolja lényegesebben a Duna Komárom melletti vízállását. A Morva folyú Moravský Ján mellett tegnapelőtt óta 18 cm-rel apadt. Állandóan apad a Latorca és a Bodrog is, melyeknek jelenlegi vízállása már nem ad okot aggodalmakra. A tóbbi szlovákiai folyó szakaszán a tegnapelőtti kiadós eső után némileg e- legAz egész ország lakossága feszült figyelemmel hallgatja ezekben a napokban a rádiót: vajon sikerült-e megfékezni a dühöngő Dunát. Az ország minden részéből százával érkeznek most Dél-Szlováklába a tehergépkocsik, a kétéltű katonai járművek. A Bratislava—Komárom közötti Duna-szakasz fölött repülőgépek és helikopterek keringenek. Ez a lázas tevékenység egyetlen célt szolgál: "" ár megfékezését. KÉSZÜL A TORLASZ A csicsói szivattyútelep és a medvei híd között nem bírta tovább a töltés. Tegnapelőtt délután — bár az emberek minden tőlük telhetőt megtettek a dühöngő elem megfékezésére — mintegy huszonöt méter széles szakaszon itt is bekövetkezett a gátszakadás. A sebes ár egyre szélesíti a töltésen keletkezett rést. A néphadsereg alakulatai, a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok és a magyar katonák azonban nem nézik tétlenül a pusztítást. A magyar oldalról szinte percekkel a gátszakadás után felajánlották a segítséget. Nagymegyeren tegnap már a koradélelőtti órákban megjelentek az első szovjet és magyar kétéltű Járművek. A Duna-parton a három ország vízügyi szakemberei jöttek össze tanácskozni. Elhatározták, hogy a kritikus ponton több terméskővel teli uszály elsüllyesztésével próbálják megakadályozni a víz előretörését. Már vágják és robbantják is a Duna eredeti medre és a töltés közötti fákat, hogy az uszályok számára szabaddá tegyék az utat. Mindenáron meg kell állítani a vizet, hiszen eg.ész forgalom, valamint a beutazási engedély, vagyis vízumkötelezettség megszüntetése és az utazási forgalom fellendítése további megállapodások tárgyát képezték. Az útlevelek mellett a szocialista államok turistái részére egyéb utazási okmányok, nevezetesen a személyi igazolványokhoz csatolt lapok bevezetésére ls sor került. Ez a megoldás lényegesen leegyszerűsíti az utazással kapcsolatos formalitásokat. Erre azért is szükség van, mert az utóbbi időben egyre növekszik azoknak a száma, akik tapasztalatcsere, üdülés, szórakozás vagy tanulmányi célokból külföldre látogatnak és ezzel ls hozzájárulnak a nemzetek közötti barátság megszilárdításához. A tény, hogy ma már tömegesen adjuk ki polgáraink részére az úti okmányokat, szocialista államunk erejét, politikai egységét és polgáraink öntudatosságát igazolja. Az új törvény leszögezi az úti okmányok kiadásának elveit és felsorolja a feltételeket, melyek polgárainkat külföldi tartózkodásra jogosítják fel. Ezentúl mindenki igényt tarthat az úti okmányok kiadására. Az új intézkedések csupán azokat az okokat sorolják fel, amelyek miatt megtagadható az okmányok kiadása. Abban az esetben a jövőben az eddigi helyzettel ellentétben a megtagadás okát is közölni kell a kérelmezővel. Az okiratok kiadása a Belügyminisztérium és az általa meghatalmazott szervek feladata. Kivételt csak a külföldön szolgálatot teljesítő dolgozók diplomáciai és szolgálati útlevelei képeznek. Az új Intézkedés előnye abban ls megmutatkozik, hogy a polgárok úti okmányaik kiadását lakhelyükhöz közel, a Belügyminisztérium Járási osztályain, sőt gyakran (Folytatás a 2. oldalon) ^^^ f^^ ^g'j-TľMffi^^^i^^n'WWTnWť 'II 'iiirff^WlBlK^liy*^ .. * Ezekben a napuKuau Xuzep-i.urúpaban a Duna a legfélelmetesebb folyó. I Képünkön: A komáromi és a dunaszerdahelyi járásban folynak a mentési munkálatok. (Svrček felvétele) Az évszázad legnagyobb árvize Mohács környékén. (CTK — MTI felvétele) P I Helyszín i jelentés a dunai gátakról Országos összefogás a Duna megfékezésére Eltorlaszolják Medvénél a víz útját • Nyolcszáz gépkocsi menti a lakosság vagyonát • Néphadseregünk az árvízvédelem élvonalában • Ideiglenes gáttal védik Nagymegyert és a többi falut feljebb 25 cm-rel — emelkedett a víz szintje, ami azonban nem okoz különösebb nehézségeket. A komáromi és a dunaszerdahelyi járásban el kellett rendelni a lakosság s a gazdasági állatok kitelepítését. A dunaszerdahelyi járásban ki kellett üríteni Kulcsod, Medve, Szap községeket, részben Nagymegyert is, a komáromi járásban pedig Füst, Kolozsnémát, Nagy- és Kiskeszit. Az árvízvédelmi szervek megtették már a szükséges intézkedéseket az átszakított gátakon keletkezett rések kiszélesedésének korlátozására, jelenleg elegendő szállítóeszköz áll rendelkezésre az elárasztott községek lakosságának kitelepítésére, ezenkívül nehézgépek és különféle anyag a gátak megszilárdítására, magasabbra emelésére. A szlovákiai árvízvédelmi bizottság ismét arra kéri az árvízsújtotta és a veszélyeztetett községek lakosságát, hogy a legkövetkezetesebben tartsák be a felelős árvízvédelmi szervek utasításait. Közép- és Alsó Csallóköz biztonságáról van sző. Ezért a gátszakadás betömésén kívül még a második védelmi vonalat is kiépítik bizonyos távolságra a gátszakadás helyétől. Remény van tehát rá, hogy a további vízömlést aránylag rövid időn belül megállítják. GONDOSKODNAK A LAKOSSÁG BIZTONSÁGÁRÓL Kolozsnémán, Kulcsodon, Csicsőn, meg a többi közvetlenül veszélyeztetett községben a lakosság csodálatra méltó önuralomról és bátorságról tett tanúbizonyságot. Ez jelentős mértékben annak köszönhető, hogy mind(Folytatás • 2. oldalául CL tett éá a ó>zd etejéaeí Mi az alapvető feltételé annak, hogy az új gazdaságirányítási rendszer fokozatosan életbe léptetve, meghozza a kívánt és várt eredményt? Megoldottnak tekinthető-e a kérdés azzal, hogy a párt legfelső szervei és a kormány kitűzik az erre vonatkozó irányelveket és megfelelő határozatokat hoznak? Természetesen az irányelvek, a határozatok döntő fontosságúak, hiszen ezek adják meg a tennivalók alapját és szabják meg azok hogyanját és mikéntjét. Ám nagyon jól tudjuk az életből — vannak már tapasztalataink —, hogy minden irányelv, határozat és intézkedés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, A megvalósítás, a valóra váltás pedig azon múlik, hogy az emberek milliói, akik mindennapi munkájukkal változtatják tetté és valósággá a szót, mennyire értik meg és teszik magukévá a kitűzött feladatokat. Ez pedig mit jelent? Azt, hogy az irányelveket, a határozatokat és Intézkedéseket meg kell magyarázni, az embereknek. Meg kell győzni őket azok helyességéről és szükségességéről. Méghozzá nem egyszer és nem alkalomszerűen, hanem céltudatosan és naponta. A meggyőző és felvilágosító tevékenységre úgy kell tekinteni, mint állandó folyamatra, amelynek az a célja, hogy a dolgozókat szüntelenül megnyerje a szocializmus építéséből eredő feladatok teljesítésére. Mit bizonyítanak az eddig elmondottak? És főleg mit bizonyít az élet? Azt, hogy célkitűzéseink elérésében,a feladatok teljesítésében milyen hallatlanul nagy szerepe van az ideológiai-politikai munkának. Bár való igaz, hogy egyesek, éppen az új gazdaságirányítási rendszerrel kapcsolatban azt vallják, minek ehhez politika, ez gazdasági kérdés, s éppen ezért gazdasági eszközökkel kell megoldani. Legfőképp az anyagi érdekeltségre hivatkoznak és azt mondják, hogy ez majd megoldja a problémákat: aki nem dolgozik úgy, ahogy kell, annak megfelelően fizetik is majd. Ez így igaz, és nagy hiba volna az anyagi érdekeltség jelentőségét nem felismerni és alkalmazni, csak hogy aki az új gazdaságirányítási rendszert csupán az anyagi érdekeltséggel azonosltja, az igen leegyszerűsíti a nagyon ís bonyolult dolgokat. Mert ha bármily nagy jelentőséget is tulajdonítunk az anyagi érdekeltségnek, akkor is az anyagi érdekeltség csak egyik eleme az új irányítási rendszernek. De ha csak magát az anyagi érdekeltséget vesszük is, naiv elképzelés volna azt hinni, hogy minden ember oly egyértelmű helyesléssel fogadja majd, (a rossz munkát rosszul fizetik! J s éppen ezért annak bevezetése ne igényelné a politikai meggyőző munkát. Ám ha ez mondható az új irányítási rendszer egyik eleméről, akkor mennyivel inkább elmondható az új irányítási rendszer egészéről. Mire célzunk ezzel a kijelentéssel? Arra a köztudott dologra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer gyökeres szakítást jelent az immár elavult régivel, ú] koncepciók, új elvek lépnek életbe, várnak megvalósításra. Ám az élet nem is egy esetben arra tanított bennünket, hogy a régitől, a megszokottól — lett légyen bármiről is szó — nem is oly könnyű megszabadulni. Éppen ezért az új nem egyszer csak nehezen, harcok áíán tud utat törni magának. Kell-e különösebben hangsúlyozni, hogy pl. a megszokottság milyen súlyos kolonc, mennyire rabjává válhat az ember, s mennyire gátja lehet az újnak, a haladásnak. A megszokottság az embernél könnyen kényelemszeretetté válhat, és olyan álláspontot válthat kí, hogy ha eddig jó volt, akkor miért ne lenne jó ezután is. Sajnos, nem mondhatjuk, hogy ilyen nézetekkel, ezzel a megszokottságból eredő kényelemszeretettel nem találkozni az új gazdaságirányítással kapcsolatban is. Mert vannak ilyen nézetek, amelyeknek képviselői ugyan nem azt mondják, hogy az új rossz, hanem azt magyarázzák, hogy a régi miért jó. Itt és ezen a ponton jut döntő szerephez a pártszervezetek tevékenysége, politikai nevelőmunkája. Harcolni a maradiság, a megszokottság, a visszahúzó erők ellen, leküzdeni a fejlődést gátló körülményeket: forradalmi lendület, bátorság és tett. Harc és osztályharc a javából. Felvilágosítani és meggyőzni az embereket arról, hogy megszokott nézeteiket elvetve cselekvően vállalják az újat, nem kisebb és nem könnyebb, sőt mert bonyolultabb, nehezebb feladat, mint az osztályharc volt. Ma a pártmunka sokrétűségét, rugalmasan alkalmazkodni tudását az adja, hogy gondolatok, nézetek és szokások ellen kell harcolni. Ám éppen ez a körülmény nemhogy csökkentené, hanem csak még jobban növeli a pártmunka szerepét és jelentőségét. BÁTKY LÁSZLÚ