Új Szó, 1965. június (18. évfolyam, 150-179.szám)

1965-06-15 / 164. szám, kedd

Illlllf y A színes látástól a színes televízióig Az elműlt hetekben az európai or­szágok képviselői Bécsben azon vitáz­tak, a színes televízió melyik rend­szerét vezessék be egységesen egész Európában. A tárgyalás nem végző­dött eredményesen, mert a küldöttek nem tudtak egységes nézetre jutni. Tudni kell ugyanis, hogy a színes te­levízió ma már megoldott kérdésnek tekinthető, többféle rendszert is ki­fejlesztettek a színes kép átvitelére, a kérdés most az, melyik rendszert részesítsék előnyben, melyik számít­hat további fejlődésre, melyik felel meg legjobban a követelményeknek s az egyes országok érdekeinek. A francia „SECAM" rendszer mel­lett foglalt állást 22 delegáció, töb­bek között a Szovjetunió, Algéria, Bulgária, Spanyolország, Franciaor­szág, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Tunisz kül­döttsége. A nyugatnémet „PAL" rend­szert 11 küldöttség, például Dánia, Finnország, Ausztria, Olaszország, Norvégia, Svédország, Svájc, az NSZK stb. részesítette előnyben. Az ameri­kai „NTSC" rendszert 7 küldöttség, többek között Nagy-Britannia és Hol­landia javasolta, öt küldöttség pedig még nem döntött a színes TV-rend­szer kérdésében. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) tehát még nem hozhat döntést abban, milyen módon fogjuk élvezni a színes televíziós adást. Az a tény azonban, hogy ma már széles fórum tárgyal a színes távolbalátásról, s hogy a napisajtó is élénk érdeklődést nyilvánít e kérdés iránt, azt bizonyít­ja: a színes televízió inár nem „vízió", hanem reális kilátás. Két ország, az Egyesült Államok és Japán már rend­szeresen sugároz színes televíziós műsort. A színes TV-adásra való áttérés azonban távolról sem olyan egyszerű, mint sokan gondolják. A világon ma különböző — a becslések szerint mintegy 150 millió televíziós készülék van üzemben — ami azt jelenti, hogy mintegy háromszor annyi néző követi a televízió műsorait. A kutatók főleg annak a problémának a megoldásán dolgoznak, hogy a színes televízió adásait a fehér-fekete képernyős TV­készülékeken is venni lehessen és fordítva: a színes TV-készülékeken lehetséges legyen a „normális" műsor vétele. A televíziós közvetítés ma csak fe­hér-fekete képet ad ugyanügy, mint a fehér-fekete film vagy fénykép. Meg­szoktuk már, hogy a fehér-fekete, csupán fényárnyalatokból felépített képet természetesnek fogadjuk el, a színárnyalatokat csak nagyon ritkán hiányoljuk. Mindamellett kidolgozták a televíziós képközvetítés módszereit a színes képek átvitelére is. Ez a módszer azonban igen bonyolult és minden valószínűség szerint a közel­jövőben sem terjed el szélesebb mér­tékben. A bonyolultság azzal is együtt­jár, hogy mind az adó- mind a vevő­készülék ára jóval drágább, mint a fehér-fekete képek közvetítésére al­kalmas berendezésé. A színes televíziós közvetítés meg­értéséhez egészen röviden meg kell ismerkednünk azzal, hogyan is látjuk tulajdonképpen a színeket? A SZÍNES LÁTÁS Szemünk fényérzékeny felületén, a retinán kétféle idegvégződés van: az ún. pálcikák és a csapocskák. A pál­cikák fényérzékenysége igen nagy, de a fény színére (a fénybenyomást kel­tő elektromágneses rezgések hullám­hosszára) nem érzékenyek. Ezzel szemben a csapocskák érzékenysége kisebb, mint a pálcikáké, de meg tudják különböztetni a beérkező fény­rezgéseket hullámhosszuk, színük sze­rint. A csapocskák színérzékenységének kérdése még nincsen kellőképpen fel­derítve. Valószínű azonban, hogy há­romféle csapocska van, amelyek főleg három különböző hullámhosszúságú fényrezgésre érzékenyek. Természete­sen ezek a csapocskák nem túlságo­san „szelektívek", azaz nemcsak egyetlenegy hullámhosszúságú fény képes gerjeszteni őket, hanem ennek a hullámhosszúságnak a közelében levő fényhullámok egész csoportja. Ezt az elméletet bizonyítja az, hogy valamennyi színérzet előállítható a három kiválasztott (vörös, kék zöld) alapszín meghatározott arányú keve­rékével. [Ezt a jelenséget hasznosít­ják például a színes nyomtatás tech­nikájánál, amikor három alapszínben kiképzett kép egymásranyomásával állítják elő az összes színeket.) A „há­rom alapszín" elvét egyébként James Maxwell angol fizikus fedezte fel ke­rek száz esztendővel ezelőtt. Fűzzük még hozzá, hogy a keverékszín kel­téséhez nem szükséges, hogy a három alapszín pontosan ugyanazon a terü­leten jelenjék meg, az sem szükséges, hogy egyidejűleg legyenek jelen. SZÍNES KÉPTOVÁBBÍTÁS A színes képtovábbítás gondolata már a Nipkow-tárcsás berendezéssel végzett, nagyobbára kísérleti jellegű adások idején felmerült. A fekete-fehér képet továbbító tele­víziós adó- és vevőberendezés csupán az egyes képpontokból kisugárzó fénymennyiséget érzékeli és dolgozza fel. Ezzel szemben a színes televízió az összefüggő képet nemcsak pontok­ra, hanem rögtön alapszínekre is fel­bontja, és így továbbítja a képeleme­ket. Hogyan működik a színes televízió? A gyakorlati megoldás még nem ki­forrott, egyelőre majd minden adó más és más eljárást alkalmaz. Áz alapelv azonban lényegében egy és ugyanaz: A képelemeket színszűrők­kel a három alapszínre bontják, a színeket külön-külön továbbítják és végül a vevőkészülékben ismét össze­függő képpé egyesítik a pontokat. Az első színes felvevőkamerák és vevőkészülékek három-három képbon­tőcsővel dolgoztak: egyik a vörös, másik a zöld, harmadik a kék színt bontotta ki a képből. Drága és végte­lenül bonyolult feladat volt azonban a különálló, mégis szorosan összefüg­gő rendszert alkotó elektronsugárcsö­vekben keletkezett képek optikai egyesítése. Ezért új, tökéletesebb el­járást dolgoztak ki, melyhez már csupán egy felvevőcsőre és egy kép­csőre van szükség. Ezekben a csö­vekben mindegyik alapszín számára egy, tehát összesen három elektron­ágyú és egy, körülbelül 200 000 lyu­kacskával ellátott lemez vagy korong van elhelyezve. A képcső ernyőjét vö­rös, zöld, Illetve kék fénnyel vilá­gító anyaggal vonják be. Az egyes színeket továbbító elektronsugarakat úgy irányítják, hogy a lemez lyukacs­káin áthaladva csak az általuk „kép­viselt" színt villantják fel a vevőké­szülék képernyőjén. A Villám 1. szovjet távközlési mesterséges hold segítségével sugárzott szí­nes televíziós adás kiváló képet biztosított. A szovjet berendezések jól beváltak. A moszkvai televíziós stúdióban (a képen) május 27-én több órán át figyelhették a mesterséges hold útján közvetített színes képeket. A kísérleti adáson számos külföldi szakember is részt vett. BONYODALMAK Ä színes televízió elterjedését az adóállomás és a vevőkészülékek drá­gább voltán kívül (az USA-ban pél­dául a TV-koncesszionárlusoknak csak mintegy 1,5 százaléka rendelke­zik színes TV-készülékkel) még erő­sen gátolja, hogy az eddig leírt mó­dokon működő színes televíziós köz­vetítésekhez más rendszerű vevőké­szülék szükséges, mint a fehér-fekete képek vételéhez. Márpedig olyan „mindentudó" televíziós átviteli rend­szerre van szükség amelyik teljesíte­ni tudja az alábbi követelményeket: 1. a színes vételre berendezett ké­szülék tudja a színes adást színesen venni, de legyen alkalmas a szokásos fehér-fekete adás fehér-feketén törté­nő vételére is; 2. a régi típusú fehér-fekete rend­szerű vevőkészülék vehesse a színes adást, természetesen nem színesen, hanem fehér-feketén. Ezeknek a kívánságoknak a telje­sítése lehetséges. Fizikai alapja az, hogy a színek keveréséhez a kivá­lasztott három alapszín nemcsak bi­zonyos szín lehet, hanem sokféle cso­portosításban lehet három olyan alap­színt találni, amelyek jóformán va­lamennyi szín kikeveréséhez alkalma­sak. Elméletileg bármelyik szín vá­lasztható alapszínnek, ebben az eset­ben azonban a másik két alapszín már pontosan meg van határozva. Ez­zel magyarázható, hogy a fehér-feke­te kép vételére alkalmas vevőkészü­lékkel is vehető a színes adás, mert nem kell mást tennünk, csak a há­rom átvitt alapszín közül az egyiket, a fehér-feketét venni és máris látjuk az átvitt színes képet fehér-feketén. Tovább menve: ha a színes képek vételére alkalmas géppel szokásos fe­hér-fekete adást veszünk, nem törté­nik más, mint hogy gépünk a három alapszín közül csak az egyiket, a fe­hér-feketét kapja meg. MELYIK RENDSZER GYŐZ? A világon ma három olyan fő szí­nes televíziós rendszer létezik, amely minőségével számot tarthat a szab­ványosításra. Legrégibb az amerikai „NTSC" rendszer, amely az 1950— 1954-es években keletkezett (kifej­lesztése mintegy hárommilliárd dol­lárba került!). A francia „SECAM" rendszert 1958-ban szabadalmaztatták. Eredetileg felfedezője után a „Henry de Francé" nevet viselte. Legfiatalabb vetélytárs a „PAL" rendszer, amelyet a nyugatnémet „Telefunken" fejlesz­tett ki. Nem hanyagolható el a szov­jet rendszer sem, amely sok tekin­tetben szintén kiváló előnyökkel ren­delkezik. Melyiket vezessük be Európában? Ez a kérdés igen komoly és sürgető, mert például a mai fehér-fekete adás­nál is az okozza a legnagyobb nehéz­séget a nemzetközi műsorcserénél, hogy egyes országok más-más számú képbontást használnak (Nagy-Britan­nia 405, Franciaország és Belgium egy része 819, Nyugat-Németország 625 stb.). A színes televízióval szemben tá­masztott követelményeket mind a há­rom rendszer teljesíti: csaknem azo­nos berendezéseket használnak, a TV­készülékek vevőcsöve sem sokban kü­lönbözik egymástól, a vett képek mi­nősége is megközelítően egyforma. A „SECAM" rendszer mégis több vo­natkozásban kiemelkedik a többiek közül: lényegesen egyszerűbb és ol­csóbb stúdióberendezésre van szük­sége, a színes vevőkészülékek 10 szá­zalékkal olcsóbbak, ami nem elha­nyagolható körülmény, hisz a „szí­nes'' készülékek kétszer-háromszor drágábbak lesznek, a maiaknál, a színvisszaadás tökéletesebb (az „NTSC" rendszernél például rendsze­resen a színek „utóhangolására" van szükség, a „SECAM" rendszernél a színek szabályozása lényegesen egy­szerűbb). Nagy jelentőségű ezzel kapcsolat­ban a szovjet—francia egyezmény a színes televízió fejlesztéséről. Gya­korlatilag azt jelenti, hogy a Szov­jetunió a SECAM televíziós rendszert fogja használni. Franciaország üzemet épít a Szovjetunióban színes képer­nyők és vevőkészülékek gyártására. A Szovjetunióban már két év múlva, a Nagy Októberi Szocialista forrada­lom 50. évfordulójának ünnepségeit színes televízióval kívánják közvetí­teni... Európában fokozódik a színes tele vízió körüli harc. A bécsi konferen­cián ugyanis nem csupán a kiemelt 25 műszaki kritérium körül folyt a vita, amelyek szerint a szóban forgó rendszereket értékelték. A kereske­delmi szempontokon kívül politikai háttere is van az egyes delegációk döntésének. 230 000 TELEVÍZIÓ KÉSZÜLÉKET gyártanak 1966-ban a Nižná nad Ora­vou-! Tesla üzemben. KÉT ÜJ FEJTŰKOMBÁjNT helyeztek üzembe májusban a kékkői szénbá­nyákban. Az új gépek segítségével Tóth Tibor csoportja 6 és Dér Mihály csoportja 20 százalékkal teljesíti túl a tervet. KÜLFÖLDI ÉS HAZAI szakemberek résztvételével kezdődött hétfőn Jeva­nyban a IV. állami hidrogeológiai konferencia. AZ AUTOMATIKUS IRÁNYÍTÁS kér­déseivel foglalkozó négynapos konfe­rencia résztvevői meglátogatták a Csehszlovák Tudományos Akadémia elméleti, tájékoztási, automatlzációs, valamint számtantechnikai intézeteit Prágában. DIESEL VILLANYTELEPET szállí­tott az akúsi (Ghana) egyetem szá­mára a Strojexport külkereskedelmi vállalat. A telep kapacitása 150 kWó és a ghanai partner két további te­lepre küldött megrendelést. ÜZEMBE HELYEZTÉK a Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzemek szerelői a Nepalban épített cukor­gyárat. Az építkezéshez mintegy 300 vagon anyagot szállítottak a Szovjet­unión keresztül az építkezés helyé­re. MILOSLAV LAPIERT mérnöknek, a Központi Postaigazgatóság igazga­tójának vezetésével öttagú küldöttség utazott Berlinbe, hogy eleget tegyen Rudolf Schulz, a NDK postaügyl mi­nisztere meghívásának. HÁROMSZÁZ ORVOS vesz részt a Nový Smokovec-i Tüdőszanatórium fennállásának 40. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségeken. AZ INDIAI HIVATALOK jelentése szerint Aszám államban az elmúlt két hónap alatt 780 személy esett áldozatul a bélhurutos megbetegedé­seknek. A járvány tovább terjed. TÖBB MINT 60 szlovák képzőmű­vész alkotásai szerepelnek a Szlovák képzőművészet az 1918—1965-ös évek ben című kiállításon. A kiállítást ma délután nyitják meg Košicén a Kelet­szlovákiai Galériában és egészen jú­lius végéig tart nyitva. A II. ÁRVÁI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL alkalmából a žilinai Peter Jilemnický Színház együttese június 14 és 18 kö­zött Árvaváralján vendégszerepel. HÁROM MUNKÁS MEGHALT és ket­tő súlyosan megsebesült a lanclanói (Olaszországi vegyiművekben bekö­vetkezett robbanás alkalmával. LEZUHANT EGY KATONAI REPÜ­LŐGÉP Neuburgban (NSZK) a vasár­napi „Nyitott kapuk napja" kereté­ben rendezett sétarepülés közben. Négy személy meghalt. A KÖZTÁRSASÁG BÁRMELY RÉ­SZÉN kiállított betétkönyv betétjéből 1000 koronáig terjedhető összeget ki­fizetnek június 24-től július 10-lg az Állami Takarékpénztár prágai fiókjai. JÜNIUS 14-re VIRRADÓ ÉJSZAKA a Košice—Žilina vonalon Spišské To­mášovce állomás közelében el­ütötte egy tehervonat Martin Lau­cošt és Ján Korbasát. Martin Lacoš a helyszínen meghalt, míg Ján Korba­sa csak kisebb sérüléseket szenve­dett. Ebben az évben ezen a helyen már a harmadik balesetet okozta a biztonsági előírások megszegése. (Szöveg nélkül) Kedd, június 15. FILMSZÍNHÁZAK (Bratislava): HVIEZ­DA: Egészen elintézett ember (cseh) 15 45, 18 15, 20 30: SLOVAN: Paula Gau­tlva f argentin | 15.30, 18, 20.30, PRAHA: Kis világ hőse (angol) 10, 12.45. 15.30, 18.15, 21, METROPOL: L alakú szoba Iangol | 15 30, 18, ZU.30, POHk ANICNIK: A gyűlölet áldozata (angol) 15.45, 18.15 20.45, TATRA: A gripsholmi várkastély (NSZK) 15.45, 18.15, 20.45, NIVY: Blood kapitány fia (francia—olasz—spanyol) 17.30, 20, DUKLA: Old Shatterhand (NSZK) 15.30, 18, 20.30, VÁRUDVAR: Rö­vid nyár (svéd) 20, HVIEZDA (kertmozi): Majdnem új ruha (lengyel) 20, PALACE: A baskerville-i kutya (angol) 22, MIER: Fehér cethal (amerikai) 16.30, 19, OB­ZOR: Nyugtalan nyár (jugoszláv) 18, 20.30, PARTIZÁN: Limonádé Joe (cseh) 17, 19.30, POKROK: Cleo öttől hétig (francia) 17, 19.30, MÁJ: A tehén és a hadifogoly (francia) 18, 20.30, MLADOSŤ: Különös osztály (cseh) 17.30, 20, ISKRA: Dúvad (magyar) 17.15, 19.45, ZORA: A rendőr (olasz) 17.30, 20, SZÍNHÁZAK (Košice): SLOVAN: Kis világ hőse (angol), TATRA: Fekete bár­sony (NDK): PARTIZÁN: Magánélet (francia), ÜSMF.V: Bűnözők (olasz), DUKLA: A híd (NSZK). SZÍNHÁZAK (Bratislava): HVIEZDO­SLAV SZÍNHÁZ: Nagy paróka (19), KIS SZlNPAD: Ki fél Virginia Woolftől? (19), ÚJ SZlNPAD: My fair Lady (19.30), ZE­NEI SZÍNHÁZ: Satchmo nálunk—(IS,30). ÁLLAMI SZlNHÁZ (Košice): MA: Az öreg hölgy látogatása, HOLNAP: Nagy, paróka (19). MAGYAR TERÜLETI SZlNHÁZ: FELSÖ­SZELI: Lőcsei fehér asszony (19.30). A TELEVÍZIÓ MŰSORA BRATISLAVA: 9.15 Arcképcsarnok: Martin KukuCIn (ism.). 9.35 Májfák, színmű tv-változata (ism.). 10.30 Tv-ér­dekességek. 18.10 A diákklubok műsora. 18.45 Napi Jegyzetünk. 19.00 TV Híradó. 19.30 Minden évben tizenhatodikán. A halászidény megnyitása. 19.40 Ki mit tud. Pszichológiai vetélkedő befejező ié­sze. 21.00 Csend, csend, csend, tv-revü­film. 21.40 TV Híradó. 22.10 U. nemzet­közi tv-fesztivál. BUDAPEST: 17.43 Hírek. 17.50 Tapasz­talatok, tanulságok. 18.15 Bagolyvár. Növénygyűjtés. 18.45 Visszapillantó tü­kör. 1B.55 Másfél esztendő múltén (hely­színi közvetítés a mohácsi Farostlemez­gyárból). 19.20 Esti mese. 19.30 TV Hír­adó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 Ko­vács Apollónia és Turpinszky Béla éne­kel. 20.15 Beszélgetés a VIT előtt Algé­riában Járt KISZ-küldöttséggel. 20.15 Filmmozaik (kisfilmösszeállítás). Kb. 21.55 Jelentés a völgyből (látogatás Áp­rily Lajosnál). 22.15 TV Híradó, 2. ki­adás. IDŐJÁRÁS Változó felhőzet, a déli és délutáni órákban helyenként, főként Észak- és Kelet-Szlovákiában eső vagy zivatar. Leg­magasabb nappali hőmérséklet 18—22 fok. Északnyugati, északi szél. Már csak néhány napig lehet jelentkezni az IFJÚ OLVASÓK KLUBJA 3. ÉVFOLYAMÁBA amely a következő kiadványokkal gazdagítja a fiatalok könyvtárát: • Vojtech Zamarovský: Minden Szuméban kezdődött • Mária Ďuričková: Danka és Janka • May Károly: Az ezüst tó kincse • Rudo Móric: A kincses vadásztarisznya Ezek a könyvek nem hiányozhatnok egyetlen hönyv­tárból sem. A kiadványokat csak tagok kaphatják meg Hol lehet jelentkezni az Ifjú Olvasók Klubjába? A tanulók az iskolai könyvfelelősnéí, mások a következő címen jelentkezhetnek: ÚF-121 Klub mladých čitateľov, Bratislava, Martanovičova 10 1985. június 15. • 0] SZŐ S

Next

/
Oldalképek
Tartalom