Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-11 / 129. szám, kedd

am Kedd, május 11. FILMSZÍNHÁZAK (bratislavai: HVIEZ­DA: Rövid nyár (svéd) 15.45, 18.15 20.30, SLOVAN: Angyalok földje (magyar) 15.30, 18, 20.30, PRAHA: A törvény bal­keze (angol) 10.30, 13.30, 18, 18.30, 21, METROPOL: Különös osztály (cseh) 15.30, 18. 20.30, POHRANIČNÍK: Mam mutvadászat (cseh) 15.45, 18.15, 20.45, TATRA: Dobok (cseh) 15.45, 18.15, 20.45, NIVY: A tárgyalás (angol), 17.30, 20, DUKLA: Nagy föld (amerikai) 18, 19.30, PALACE: Boldog menyasszony (angol) 22. OBZOR: A rongyszedö (me­xikói), 18, 20.30, MIER: Szeretetlenfll (mexikói| 18.30, 19, PARTIZÁN: Egy bo lond krónikája (cseh) 17, 19.30, MAJ: Nekem nem játszanak bluest (szlovák) 18, 20.30, MLADOSŤ: Az öreg halász és a tenger (amerikai) 17.30, 20, ISKRA: Az egész város egy utca (szovjet) 17.15, 19.45, ZORA: Ugrás a sötétségbe (cseh) 17.30, 20, POKROK: Arsene Lupin contra Arsene Lupin (francia) 17, 19.30. FILMSZÍNHÁZAK (KoSicel: SLOVAN: A kilencedik név (cseh), .TATRA: Ham­let (szovjet), PARTIZÁN: Barbora Hlav­sová (cseh), ÚSMEV: Csend II. rész (szovjet), DUKLA: Hol a tábornok? (len­gyel)­SZÍNHÁZAK (Bratislava): HVIEZDO­SLAV SZlNHÁZ: A vágy villamosa (19), KIS SZÍNPAD: Ki fél Virginia Woolftól? (39), 0) SZÍNPAD: My Fair Lady (19.30), ZENEI SZÍNHÁZ: Beethoven VI. (Pasto­rale) szimfónia, Csajkovszkij: VI. (Pa­tetikus) szimfónia (19.30). ÁLLAMI SZlNHÁZ (Košice): MA: Kék rózsa, HOLNAP: Nyolc nő (19). MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ: Deáki: Kismadár (19.30). A TELEVÍZIÓ MŰSORA BRATISLAVA: 9.00 Természetkedvelők­nek (ism.). 10.30 A napló bizonyít (ism.) 11.10 Tv-érdekességek. 16.40 Angol nyelvlecke haladóknak. 17.15 Az Inter­vízló műsora. A békeverseny közvetíté­se. 18.00 Ifjúsági műsor. 19.00 TV Hír­adó. 19.30 Kíváncsi kamera. A határvi­dék lakói. 20.15 Telesport. 21.15 Kö­szöntjük azokat, akik 20 évvel ezelőtt Ismerkedtek meg. 22.15 TV Híradó. BUDAPEST: 8.05—11.20 Iskola-tv. 14.00— 17.15 Iskola-tv (ism.J. 17.28 Az Iskola­tv-postája. 17.45 Hírek. 17.50 A csillagok városa. Közvetítés az egri Palota Mú­zeumból. 18.35 Mai vendégeink: Heves megye vezetői. 18.55 Esti mese. 19.05 TV Híradó. 19.30 Peter Karvaš: Diplo­maták. Közvetítés a veszprémi Petőfi Színházból. Az I. szünetben: Demeter Imre riportműsora a színházból. A II. szünetben: Boldizsár Iván belghimi Jegy­zete. Kb. 22.00 TV Híradó, 2. kiadás. Felhőátvonulások, helyenként eső. Vár­ható legmagasabb hőmérséklet 12—15 fok, északon 10 fok körül. Elénk, a Du­na menti síkságon időnként megerősö­dő északnyugati szél. A Limonádé Joe vezet A Csehszlovák Filmexport 278 egész estét betöltő filmre kötött a múlt év folyamán szerződést. A külföldi filmforgalmazó vállala­tok a legnagyobb érdeklődést a Li­monádé Joe iránt tanúsították — 21 államba adtuk el. Tizenöt or­szág vásárolta meg az Amikor a macska Jön, 9 a Vádlottat, 8 a Bolond krónikáját, a Fekete Pé­tert és az öregek a komlóföldön, 7 az Éjszaka gyémántjait és a Halál neve Engelchen című film­alkotásunkat. Kereskedelmi szem­pontból a Jánošík című filmet em­lítjük, amely iránt 5 állam érdek­lődött. Szokatlan kérdések a kerékpárról Utcáinkon és országutainkon tízez­rével futnak a kerékpárok. Vannak országok, ahol ez a legtömegesebb közlekedési eszköz. A legpöttömnyibb gyermektől az ősz hajú aggastyánig mindenki könnyűszerrel megtanulja a kerékpározás művészetét és vígan „tapossa" a pedálokat. A kerékpár szórakozási és közlekedési eszköz egyaránt. Ki gondolkozott el már azonban arról, miért is nem dől el menet közben a kerékpár? Vagy ki tudja, mikor született az első kerék­pár? Ezekre és más érdekes, a köz­kedvelt biciklivel összefüggő kérdés­re igyekszünk most válaszolni. Az első kerékpár már 150 éves. 1815-ben K. Drais ba­deni főerdőmester találta fel az első kétkerekű, lábbal hajtott, egynyomú közlekedési eszközt. Eredetileg velo­cipédnek nevezték. S ha azt mond­juk, hogy lábbal hajtott közlekedési alkalmatosságról volt szó, ezt szó szerint kell érteni. Az első kerékpá­ron ugyanis még nem voltak lábpe­dálok, a rajta utazó tulajdonképpen gépén ülve futott, lábaival lökdöste előre velocipédjét. A lábpedált M. Fischer német mechanikus alkalmazta először 1850-ben. 1880-ban Londonban nagy első kereket kezdtek használni a sebesség fokozására, ez azonban nem bizonyult megfelelőnek. A lég­tömlős kerékabroncsot 1886-ban Dun­lop angol állatorvos találta fel. A mai kerékpárok a technika re­mekei. A hegesztett acélvázra köny­nyű, sodronyküllős kerekeket, golyós­csapágyakat, szabadon futó agyat, ellenféket stb. szerelnek, esetleg mo­toros meghajtást (segédmotort) is alkalmaznak. A kerékpár tökéletesíté­sével párhuzamosan — a többi köz­A többszemélyes kerékpárok ná­lunk nem váltak be, külföldön azon­ban közkedveltek. A képen szereplő háromüléses gépet Franciaországban sorozatban gyártják. lekedési eszközhöz hasonlóan — itt is fokozatosan kialakult egy sport­ág—a kerékpársport. 1896 óta olim­piai versenyág. A legnagyobb távú, amatőr kerékpárverseny ma a Ber­lin—Prága—Varsó városokat érintő ún. Békeverseny, amelyet éppen nap­jainkban bonyolítanak le. A legna­gyobb méretű országúti verseny az 5000 km-es távon, három héten át lebonyolított Tour de Francé, a Fran­ciaország körüli verseny. A kerékpározás fizikája Mindenki tudja, hogy a kerékpáros a gépen haladva könnyen megtartja az egyensúlyt, viszont egy helyben támasz nélkül nem képes rajta ülni. Kevés ember akad azonban, aki ezt a jelenséget a fizika szempontjából meg tudná magyarázni. Miért nem dől el a haladó kerékpár? Röviden így válaszolhatunk erre a kérdésre: azért, mert a gravitáció ha­tását itt a forgó kerekek tehetetlen­sége kiegyenlíti. A kerékpár mindad­dig fut, míg a kerekek el nem vesz tik forgási sebességüket. Hasonlóan viselkedik a pénzérme is. Bajosan áll meg, ha „élére" állítjuk, a gravitáció hatására leesik. Ám ha hevesen előre­lendítjük, azt a benyomást kelti, mintha nem is hatna rá a gravitáció. Nem esik le, hanem egyre tovább gurul, míg csak el nem veszíti se­bességét. Ugyanez vonatkozik a kerékpározás­ra is, csakhogy itt a jármű nem las­sul le, ameddig mozgási energiát kap. Elegendő méretű térségen tehát tet­szőlegesen hosszú ideig mozogna. Más a helyzet az országúton, ahol a ke­rékpáros változtatja az irányt. A kez­dő kerékpárosnál azt látjuk, hogy állandóan jobbra, balra rángatja a kormányt, hogy egyensúlyban marad­hasson. Miért? Tegyük fel, hogy ol­dalra akar dőlni a kerékpár. Ha jobb­ra irányítjuk a kormányt, a kerékpár jobbra hajló ívben kanyarodik. Ámde ekkor fellép a balra ható röpítőerő, ami újra felemeli a kerékpárt. Ebben a pillanatban a kerékpáros újra egye­nesbe fordítja a kormányt. Részben már megmagyaráztuk, de mégis feltesszük a következő kérdést: Miért könnyebb az egyensúlyt megtar­tani a gyorsan haladó kerékpáron? — Sebes haladás közben már csekély kormánymozdulat is elegendő ahhoz, hogy a kis hajtású ívben egyik irány­ba kanyarodó kerékpárt az ellenkező Irányú röpítőerő kiegyensúlyozza. Ezenkívül a kerékpár gyorsan forgó kerekei már elegendő nagy erővel igyekeznek helyzetüket megtartani, a kerékpár szinte önmagát egyensúlyoz­za. Miért lett olyan gyorsan a legked­veltebb sport a kerékpározás és iga­zi népi közlekedési eszközzé a kerék­pár? Mert valóban meglepő, hogy mi­lyen könnyű kerékpáron haladni. Ha gyalog teszünk meg mondjuk másfél óra alatt egy 10 kilométeres, utat, ala­posan elfáradunk. Ha kerékpáron utazunk másfél óráig, meg sem érez­zük, szinte szórakozás és üdülés az út. Miért könnyebb kerékpáron ha­ladat, mint gyalog, amikor testünkön kívül még a kerékpárt ts nekünk kell mozgatni? A válasz. Kerékpáron ke­vesebb munkát végzünk. Gyaloglás közben ugyanis egész testünket emel­getjük. Kerékpározás közben csak a lábunkat. Gyaloglás közben egész testsúlyunkat lábunk hordja, ez ön­magában is fárasztó. Kerékpározás közben pedig ülünk. Végezetül még egy gyakorlati kér­dés: mikor könnyebb kerékpározni, ha a gumi kemény, vagy ha puhább (egyforma sebesség mellett?) Attól függ, hogy milyen az út felülete. Si­ma, kemény úton (pl. aszfalton] ke­mény gumival haladunk könnyebben, göröngyös, kavicsos úton a puhább gumival. Ha ugyanis hepehupás, egyenetlen felületű úton ls keményre fújjuk a gumit, akkor a kerékpár na­gyon ráz. A kerékpárnak mindig fel kell emelkednie, amikor átmegy az akadályon. A sok emelgetés sok mun­kát jelent. A puha gumi ezzel szem­ben kevésbé ráz, mert a kő vagy más akadály felett egyszerűen belapul, és nem emeli fel annyira a kerékpárt, kisebb a munkavégzés, kevesebb erő­kifejtéssel, könnyebben haladunk. A kerékpáros mint „gép" A kerékpáros erőkifejtésének pon­tos ismerete nem csupán azért érde­kes, mert ennek alapján a kerékpá­rok célszerűbb áramvonalazására, Jobb megszerkesztésére és elérhető se­bességhatárára lehet következtetni, hanem azért is, mert a kerékpárhoz hasonló taposó berendezéseket a tech­nikában is több helyütt felhasznál­ják. Érdemes, tehát meghatározni azt is, hogy a kerékpáréhoz hasonló Külföldön egyre több olyan kerék­pármodell jelenik meg, amely első­sorban a nagyvárosi forgalomban való érvényesüléssel számol. Furcsán hangzik, de a világvárosokban las­san a kerékpár lesz a leggyorsabb közlekedési eszköz; könnyebben mo­zog a mellékutcákon és parkolásával sincs annyi baj. A svájci Zürichben nemrégiben megrendezett nemzetkö­zi kerékpárkiállításon a képen látha­tó érdekes modell váltotta ki a leg­nagyobb szenzációt. berendezést hajtó ember hány lóerőt, pontosabban a lóerő hányadrészét tudja teljesíteni, annál is inkább, mert az utóbbi időben ismételten elő­térbe kerültek az izomerővel hajtott repülőgépek. Cranfieldben, az angol repülésügyi "főiskola szélcsatornájá­ban számos kísérletsorozatot végeztek annak meghatározására, mekkora erőkifejtésre képes egy átlagos és egy versenykerékpáros. Az eredmények valóban meglepőek voltak. A teljesítmény értéke a következő­képp en alakult: 32 km/óra sebessé­gen a kerékpáros 0,25 lóerőt fejt ki, ami 43,2 km/óra sebességen 0,53 ló­erőre és 54 km/óra sebességen 0,98 lóerőre nő fel. Mint látjuk, az elér­hető maximális sebességgel haladó ke­rékpáros erőkifejtése megközelíti áz egy lóerőt, ami valóban tiszteletre méltó érték, hiszen egy átlagos ló teljesítménye sem szokta meghaladni a háromnegyed lóerőt. „Termeszpaloták 4' a Riviérán Franciaország új Riviérát kíván ki­épiteni a Földközi-tenger partján. A befutott pályaművek korszerű s nem­egyszer meglepő megoldást javasol­nak. A képen: Gruissan üdülőhelyen csillag alaprajzú palotákat javasol a műépítész, amelyek a termeszek „építményeire" emlékeztetnek. Min­den szálloda 1500 vendég számára Tszolgálna. (Szöveg nélkül) A BRATISLAVAI Talajkutató Intézet 11 munkatársának segítségével meg­kezdték a prešov! járás 110 000 hek­tár kiterjedésű mezőgazdasági terüle­tén a talajminőségi vizsgálatokat. MÁJUS 15-ÉN a nyugatnémet Bo chumban megnyílik a modern cseh­szlovák képzőművészet kiállítása. A kiállításon 40 képzőművész 82 fest­ményét, 43 plasztikáját és 130 rajzát mutatják be. HAZAI GYÁRTMÁNYÚ radar-készü­íékekkel végeznek kísérleteket a Csehszlovák Dunahajózás egyes ha­jóin az év második felében. A radar­készüléket az opoCinkai Tesla szak­emberei szerkesztették. 11 KÖZLEKEDÉSI BALESET történt szombaton és vasárnap Csehszlová­kia országútjain. Hat személy meg­halt, tizenegy súlyosan megsebesült. AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK atomerő­mű berendezését gyártó üzem ter­veinek megvalósítását kezdték el a Dubnica nad Váhom-i Gépipari és Fémkohászati Művek. NAGYCÉTÉNYBEN a régi kultúrház már nem felelt meg a több mint 230U lakosú községnek, ezért a helyi párt­szervezet, a HNB és a tömegszerveze­tek vezetői elhatározták kibővítését. (P. I ) EZER GYERMEK nyerte vissza egészségét egy év alatt Lučivnán, a Gyermekgyógyászati Intézetben. A kis páciensek többnyire asztmatikus, lég­zőszervi megbetegedéssel kerültek a klinikára, ahol az iskolaköteles gyer­mekek számára alapfokú kilencéves iskolát is létesítettek. BUDAPESTI VENDÉGMŰVÉSZEK szerepelnek május 19-től 23-ig a bra­tislavai Tatra revü színpadán. A ven­dégek között Zsoinay Hédi, Vay Ilus, Hofi Géza és Gyimesi Éva lépnek a bratislavai közönség elé. A TÁTRAI NEMZETI PARK védett területén élő állatállomány minden évben jelentékeny károkat okoz a rezervátummal határos szövetkezeti földeken. A jövőben beosztott dolgo­zók őrzik majd éjszakánként az erdei csapásokat és összekötö-utakat és dobszóval hajtják el az állatokat. A BRNÚI Královo Pole-i Gépgyár készíti el a montreali világkiállításra a csehszlovák pavilon acélszerkeze­tét Ez az érdekes gép, a hannoveri nemzetközi nagyvásáron kiállított automata gallymetsző 2—4 perc alatt eltávolítja az álló fatörzs gallyait. A felvételen láthatjuk a különbséget a gallyak kézi és gépi metszésében. (CTK — felvétele) 18 EGYÜTTES 300 tagja vesz részt június második felében a levocai sze­pességi népművészeti ünnepen. A LOSONCI Csehszlovák Gépkocsi­javító Vállalat eredményesen teljesí­tette az első negyedév termelési fel­adatait. A brutto termelés mutatóit 112,2 százalékra, az árutermelési mu­tatókat pedig 112,4 százalékra teljesí­tették. (agj ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT május 10-én a kladnói Jaroslav Prűcha Szín­ház hivatásos színjátszótevékenysége 50. évfordulója alkalmából. AUTOMATIKUS burgonyamosó és hámozó gépek, elektromos kenyérsze­letelők, nagy mosogatógépek és kü­lönleges főzőedények kötik le a láto­gatók figyelmét a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkban rendezett lengyel konyhaüzemi berendezések kiállítá­sán. A kiállítás május 15-ig reggel 9 órától 18 óráig megtekinthető, (dl) A ŠVET SOCIALIZMU című cseh­szlovákiai képes hetilap a TASZSZ három fotoriporterét jutalomban ré­szesítetté. Az első díjat Genda Rotí, a másodikat Lev Porter és a harma­dik díjat Lev Kaszin művei nyerték. 1985. május 11. * f]l 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom