Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-01 / 119. szám, szombat

„Közös nyelvünk: Távszabályozású cyklotron (CTK felvétel) AZ ELETET ADÚ SUGARAK BIRODALMÁBAN Távol a főváros zajától, mégis alig egy kőhajításnyira tőls, az eziistvízű, kanyargó Vltava partján, Režben épült Magfizikai Kutató Intézetünk. A csendes kis atomváros, nagy ablakos, korszerű épülettömbjeivel, a bennük végzett nagy jelentőségű tudományos tevékenységgel tízéves múltra tekint vissza. Rövidnek tűnik ez az idő az elért eredményekhez, sikerekhez, s a jövőre kitűzött tervekhez képest, melyek az intézet fizikusainak, mérnökeinek, technikusainak szakmabeli felkészültségét, tapasztalatait, tudását dicsérik. R

ežben nyoma sincs a füstnek, koromnak, piszoknak. Jiŕí Teplý atomfizikus munkaköpenye ezért marad sokéig hófehér. — Munkánk és céljaink egyaránt tiszták, becsületesek — mondja az itt folyó békés építésre utalva. Az atomok, radioizotópok nálunk a haladás, a társadalom, az emberiség szebb jövője biztosításának szolgálatában állnak. Törekvéseik elé hazánkban nem tornyosulnak akadályok, és így a kedvező feltételek megteremtése, kihasználása áz ö kezükben van. Az intézet dolgozói élnek is a lehetőségekkel, mindent megtesznek a nemes cél érdekében. Lázas munkájukat a fejlődés, az ezzel járó egyre növekvő követelmények teszik indokolttá. A népgazdaság valamennyi ágában, különösen az iparban, a mezőgazdaságban, a biológiában, az orvos- és a természettudományokban végzett széles körű kutatásaik eredményei ma már a többi fejlett államokhoz hasonlóan nálunk is nélkülözhetetlenek. A radioizotópok megkönnyítik, egyszerűbbé, gazdaságosabbá teszik a termelés ellenőrzésével kapcsolatos feladatok megoldását, a különféle munkafolyamatok figyelemmel kísérését, a gyógykezelést. De a magfizikában és kémiában végzett kutatások is elképzelhetetlenek volnának a radioizotópok nélkül. — Munkakörünk annyira kiterjedt, hogy aligha sikerül mindenről beszámolnom — véli az atomfizikus. — De kezdjük talán a villanyárammal. Népgazdaságunk a fejlődés során egyre több, egyre nagyobb mennyiségű energiát követel. Egyéb híján egyelőre még kénytelenek vagyunk beérni a klasszikus energiaforrásokkal. Néhány év múlva azonban már nem lesznek képesek tartósan kielégíteni a rohamosan növekvő igényeket, ezért van nagy szükség a szén és a kőolaj mellett további forrásokra az áramtermelés biztosításához. Ma már műszakilag nálunk ls megoldották az urán, vagyis az atommag hasadása útján történő energiaszerzést. A további lépés: a magfejlesztő energiaközpontok építése kézenfekvő követelmény. Ez a küldetése a Trnava melletti Bohuntcén épülő első kísérleti atomerőműnek is, mely a terv szerint 1968-ban készül el. De a követelmények nagyok, s így nem elégedhetünk meg ezzel az atomerőművel. Rövidesen továbbiak építésére is sor kerül. Az ezzel kapcsolatos kérdések már most foglalkoztatják az intézet dolgozóit. Nem egyet közülük sikerült is megoldaniuk; például a „borai" előállításának problémáját. Ez ä külföldön drága pénzen vásárolt speciális ötvözet nálunk nem gyártható, az atomerőműveknél azonban rendkívüli tulajdonságainál fogva, hogy biológiai védelmet nyújt a romboló hatású sugarak ellen, igen fontos. A szakemberek számára tehát nem marad más hátra, mint hogy addig törjék a fejüket, addig kísérletezzenek, tanácskozzanak, míg végül is megtalálják a helyes megoldást: a borai ma már közönséges acéllal is pótolható. A

bohunicel és a további felépítésre kerülő atomerőművek dolgozói másért is hálásak lesznek a ŕeži tudósoknak és atomfizikusoknak. Indikátorok segítségével az atomreaktorok automatikus távszabályozását is megoldották. — Ennek a legnagyobb előnye a munkaerő-megtakarításon kívül a pontosabb és biztonságosabb üzemeltetés — tájékoztat Teplý mérnök. Az intézet egyik szakemberének, Kovanie atomfizikusnak a Szovjetunióban, az USA-ban és Franciaországban is nagy visszhangot keltett tanulmányáról van sző, amelyért szerzőjét kollektívájával együtt 1963-ban a Klement Gottwald államdíjjal tüntették ki. A ŕežiek nem ismerik a fáradtságot, a lehetetlent. Szívvel-lélekkel végzik munkájukat, s ezzel magyarázható, hogy annyi maradandó érdemet szereznek maguknak. Teplý elvtárs arról beszél, hogy a sűrűn lakott területeken az atomerőművek üzemeltetése megfelelő óvintézkedéseket igényel. Az elővigyázatlanság veszélyeztetné a lakosság egészségét, sőt végzetes kimenetelű is lehetne. Sok gondot okozott például a radioaktív szennyvízből a stroncium eltávolítása. — Minden víz bizonyos mennyiségű kalciumot tartalmaz — magyarázza az atomfizikus. — A bökkenő éppen az volt, hogy a stroncium hasonlít a kalciumhoz. Végül is megtalálták a módját annak, hogyan választható el a kettő egymástól, célszerűen és gazdaságosan. A víz tisztítása ma már nem okoz gondot. Az új eljárás kitűnően bevált, és teljesen megbízható. Persze a radioaktív anyagoktól elsősorban azokat a dolgozókat kell óvni, akik velük érintkezésbe kerülnek.' Rendszeres és állandó ellenőrzésük kötelező, ez a biztonságos munka legfontosabb feltétele. Az ellenőrzés a méréstechnikai módszerek kidolgozását követően sugárzásmérő műszerekkel történik. Laboratóriumokban végzett kísérletek alapján ezeket ők maguk állítják elő. A dolgozók zsebében állandóan ott található a ceruza formájú műszer. Ha a műszer a megengedettnél több radioaktivitás! mutat ki, a dolgozót egy időre más munkával bízzák meg. Milyen berendezésekre van szükség a radioizotópok előállításához? — Saját kikísérletezett módszereink alapján reaktorunkban és cyklotronunkban ötvenhat fajta radioizotőpot állíthatunk. elő — válaszolja, a mérnök. — Behozatalukra jóformán már nincs is szükség, olyan mennyiséget állíthatunk elő. Ennek a devizamegtakarításon kívül több előnye is van. Sokszor sürgős szállításokról lévén szó, a megrendeléseknek azonnal eleget tehetünk, és az izotóp sem veszít értékéből! Mert például az agydaganatok gyógyításához alkalmazott radioaktív arzén importálása gyors bomlás folytán nagy veszteséggel jár. A

radioizotópokkal végzett kísérletek eredményei a magfizikában és a kémiában is felbecsülhetetlenek. Megismertetnek az atommagban végbemenő folyamatokkal, az atommag és a sugárzás különféle tulajdonságaival, és még sok más olyan tudnivalóval, ami mind újabb módszerek, eljárások megismeréséhez, újabb tapasztalatokhoz vezet. E kutatómunka révén olyan igényes berendezések előállítása is sikerült, amire azelőtt gondolni sem mertek. Ilyen például a déčíni Královo Pole-i Gépgyár feladatköre, a héliumot cseppfolyósító készülékek gyártása, amihez a szükséges adatokat a ŕeži intézetben dolgozták ki. Amint látjuk, a radioizotópoknak igen nagy a jelentőségük. És hogy a szocialista Csehszlovákia a radioizotópok előállítása terén a legfejlettebb államok közé sorolható, az nagyrészt a ŕeži Magfizikai Kutató Intézet érdeme. KARDOS MÁRTA m Jövedelmező e lléktermelés A piešfanyi erdőgazdasághoz tartozik a dechticei halgazdaság. A volt grófi birtokon, ahonnan már 1880-ban élő halat szállítottak Budapestre, a felszabadulás után 7 hektárnyira bővítették a vízterületet. Évente mintegy 40 mázsa pisztrángot és 15 mázsa pontyot termelnek. Az utóbbi években a haltenyésztés mellett eredményesen foglalkoznak értékes szőrmésáílatok tenyésztésével. Tavaly 226 nutriát értékesítettek. (pl) KESKENY IRODAHELYISÉGBEN beszélgetünk. A fiatal mérnök, Stefan Janek mindössze harminc éves. Szerényen, csendben jubilál: most áprilisban öt éve, hogy a komáromi hajóépítők nagy családjának tagja lett. Fél évtized így látszatra nem nagy idő, de az ő számára sokat, nagyon sokat jelent... Vidáman mondja, hogy élete alakulásában a matematika játszotta a legnagyobb szerepet. Az iskolában az első osztálytól az érettségiig kedvelte. Érdekelték a gépek is, azért a kassai Műszaki Főiskolán a nehézgépipari szakot választotta. Ha nem szerette volna annyira a matematikát és nem kapott volna rögtön az első vizsgán egyest, akkor az igényességéről jól ismert Jurga docens bizonyára nem neki ajánlotta volna, hogy folytassa tanulmányait a Szovjetunióban. Az ajánlat meglepte. Eddig a nyelvekben csak a kötelező tantárgyat látta. Az orosz nyelvet az akkori középiskolás szinten ismerte. Prágában a felvételi bizottság előtt alaposan megizzadt. Akadozva beszélt, de a matematikai, fizikai és kémiai képleteket jól tudta. A bizottságnál ez utóbbi, a tárgyi tudás volt a döntő. 1954 szeptemberében már Gorkijban, a hajóépítő mérnököket képző főiskolán kezdte a tanévet. Egészen véletlenül választotta a szakmát. Mikor Prágában elébe tették a választható szakok névsorát, fellobbant emlékezetében első nagy gyermekkori élménye: az ezüstösen csillogó gépmadár- Hatéves volt, mikor az Ung melletti kis falu felett először pillantott meg repülőgépet. Édesapja, a sokat tapasztalt falusi tanító látva a gyermek érdeklődését, a pilótákról mesélt, akik azért vezethetnek csillogó gépet, mert nagyon jól megtanultak számolni. S a gyermek szívében talán akkor gyúlt ki egy tantárgy szeretetének szikrája... Hiába, a névsoron nem szerepelt a repülőgéptervezői szak. Az egyik tanár látva a töprengését megkérdezte: nem szeretne-e hajót építeni? Ez a kérdés döntötte el élete további alakulását. ÜT ÉS FÉL ÉVET, csodálatosan szép öt nyarat töltött a Szovjetunióban. Járt a Kaukázusban, Szocsiban, látta az Ogyessza környéki hajógyárakat, végig hajózott a Volgán a matróztól a kapitányig mindenféle beosztásban. A tengernyi emlékből sok előbukkan... Egyszer, még a második szemeszter elején technológiából vizsgázott. Irta a képleteket, rajzolt, magyarázott. Hirtelen elakadt. Ne.m találta a megfelelő szót. Elfogyott a krétája? — ennyit kérdezett csupán az idős tanár. Önbizalma rögtön visszatért. Megértette, a tanár nem a szép szavakra, hanem a képletekre kíváncsi. S mivel ezeket ismerte, egyest kapott. Hasonló eset másokkal is megtörtént, s a diákfantázia rögtön megszülte a találós kérdést: Mi a kölcsönös megértés eszköze? A -kréta — zengett a válasz. Régen volt... Komáromi fogadtatásáról mosolyogva beszél. A hajógyárban egy mérnököt vártak, s ők ketten érkeztek. Gorkijban nemcsak mérnöki diplomát szerzett, hanem élettársat is választott. Lidia osztálytársa volt, együtt végeztek, s barátságukból szerelem, majd házasság lett. Éppen öt éve, ihogy a hajógyár személyzeti osztályán elibük tették az ajánlatot: van szabad hely a technológián és a konstrukciós osztályon, de a technológiára csak férfi mehet- Tessék választani! volna egy munkahelyen dolgozn!, egymásnak segíteni. A fiatalasszony, aki akkor még csak oroszul tudott, gyorsan határozott: megyek a konstrukcióra. S mikor látta, hogy férje k ll a munica mennyire töpreng, gyorsan eszébe juttatta a régi találós kérdést. A személyzetis meg csak nézte a két ismeretlen embert, s aligha sejtette vidámságuk okát... ÜJ MUNKAHELYÜKÖN valóban a kréta és a ceruza lett a kölcsönös megértés eszköze. Ma mindez már csak emlék... Az ifjú mérnök egy húsztagú műszaki csoport vezetője, ők dolgozzák ki a gyártás alapvető technológiáját. Nézegetjük a legutóbbi elemzések' felhasználásával készült táblázatot. Műszakonként követik a gyártás menetét a kezdettől a befejezésig. Feltüntetik, mikor milyen berendezéseket próbálnak ki, ami egyben biztosíték a hibák gyors leküzdésére is. Problémájuk akad bőven. Előnye, hogy ismeri az orosz nyelvet. Oroszra ugyanis minden jelentősebb német, angol, japán stb. szakkönyvet lefordítanak, vagy legalább ismertetik a tartalmukat. — Munkatársaim is szorgalmasan tanulják az orosz nyelvet. Az érdekes cikkeket, tanulmányokat megvitatjuk. Sajnos a nyelv tanítására mind kevesebb időm jut. Nemrég még egyike volt az orosz nyelvtanfolyamok legszorgalmasabb előadóinak. Mióta megválasztották a Stefan Janek mernOK Az' ajánlaton mindketten derültek. Miből lehet itt választani? Minden olyan komikusan hatott. Szerettek A komáromi hajógyár kikötője (CTK felvétel) kerületi nemzeti bizottság képviselőjévé, nem dicsekedhet szabad idővel. Ha részt vesz a helyi, városi járási és kerületi nemzeti bizottság ülésén, ez már négy napot jelent. Nem szólva arról, hogy a rábízott feladatok teljesítése további időt igényel. Beosztották a kerületi nemzeti bizottság munkaerőügyi szakbizottságába. Minden hónapban más járásban tartanak ülést A legutóbb — nem véletlenül — éppen Komáromban tanácskoztak. A foglalkoztatottság alakulásának problémáit vitatták. A déli járásokban e kérdést csak a női munkaerőket foglalkoztató üzemek építésével lehet megoldani. Konzervgyárat, textilüzemet, üvegcsiszolókat stb. kellene létesíteni. A tervek megvalósítását szorgalmazni kell... Ezt a munkát végzik a képviselők. Vállalják a megbízatást, a társadalmi munkát, és helyt állnak munkahelyükön is. Számukra a funkció többletmunkát jelent, s végzik becsülettel. Ki tudja azt, hányszor dolgozik Janek mérnök éjfélig, hogy pótolja az üléseken elmulasztott napokat és megoldja határidőre a feladatot. A hajógyárban a kitűzött határidők betartása mindjobban becsületbeli kérdéssé válikAKI ISMERI A GYÁRAT, a több ezer munkást foglalkoztató üzemet, annak e jelenség igen sokat mond. Hiszen a hajógyárat akár nemzetközi üzemnek is nevezhetnénk. A készülő hajó fedélzetén magyar hegesztő dolgozik, a szerelőcsarnok darufülkéjéből szlovák leány figyel a mester Intésére, és az irodákban szlovák, magyar, cseh mérnökök, technikusok hajolnak a készülő rajzok fölé. A munkahelyeken, a ceruza mellett három nyelv a megértés eszköze, s a mérnökök orosz könyvekből, folyóiratokból tanulmányozzák a legújabb technológiai eljárásokat. Igen találóan jegyezte meg Janek mérnök, hogy a hajóépítők közös nyelve: a munka. CSETŰ JÁNOS ÜJ SZÖ 6 * 1985. MÁIUSJ.