Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-01 / 119. szám, szombat

„Közös nyelvünk: Távszabályozású cyklotron (CTK felvétel) AZ ELETET ADÚ SUGARAK BIRODALMÁBAN Távol a főváros zajától, mégis alig egy kőhajításnyira tőls, az eziistvízű, kanyargó Vltava partján, Režben épült Magfizi­kai Kutató Intézetünk. A csendes kis atomváros, nagy ablakos, korszerű épülettömbjeivel, a bennük végzett nagy jelentőségű tudományos tevékenységgel tízéves múltra tekint vissza. Rö­vidnek tűnik ez az idő az elért eredményekhez, sikerekhez, s a jövőre kitűzött tervekhez képest, melyek az intézet fiziku­sainak, mérnökeinek, technikusainak szakmabeli felkészültsé­gét, tapasztalatait, tudását dicsérik. R ežben nyoma sincs a füstnek, koromnak, piszoknak. Jiŕí Tep­lý atomfizikus munkaköpenye ezért marad sokéig hófehér. — Munkánk és céljaink egyaránt tiszták, becsü­letesek — mondja az itt folyó békés építésre utalva. Az atomok, radioizo­tópok nálunk a haladás, a társada­lom, az emberiség szebb jövője bizto­sításának szolgálatában állnak. Törekvéseik elé hazánkban nem tornyosulnak akadályok, és így a kedvező feltételek megteremtése, ki­használása áz ö kezükben van. Az in­tézet dolgozói élnek is a lehetősé­gekkel, mindent megtesznek a nemes cél érdekében. Lázas munkájukat a fejlődés, az ezzel járó egyre növek­vő követelmények teszik indokolttá. A népgazdaság valamennyi ágában, különösen az iparban, a mezőgazda­ságban, a biológiában, az orvos- és a természettudományokban végzett széles körű kutatásaik eredményei ma már a többi fejlett államokhoz hasonlóan nálunk is nélkülözhetetle­nek. A radioizotópok megkönnyítik, egyszerűbbé, gazdaságosabbá teszik a termelés ellenőrzésével kapcsolatos feladatok megoldását, a különféle munkafolyamatok figyelemmel kíséré­sét, a gyógykezelést. De a magfizi­kában és kémiában végzett kutatások is elképzelhetetlenek volnának a ra­dioizotópok nélkül. — Munkakörünk annyira kiterjedt, hogy aligha sikerül mindenről be­számolnom — véli az atomfizikus. — De kezdjük talán a villanyárammal. Népgazdaságunk a fejlődés során egyre több, egyre nagyobb mennyisé­gű energiát követel. Egyéb híján egyelőre még kénytelenek vagyunk beérni a klasszikus energiaforrások­kal. Néhány év múlva azonban már nem lesznek képesek tartósan kielé­gíteni a rohamosan növekvő igénye­ket, ezért van nagy szükség a szén és a kőolaj mellett további források­ra az áramtermelés biztosításához. Ma már műszakilag nálunk ls meg­oldották az urán, vagyis az atommag hasadása útján történő energiaszer­zést. A további lépés: a magfejlesztő energiaközpontok építése kézenfekvő követelmény. Ez a küldetése a Trna­va melletti Bohuntcén épülő első kí­sérleti atomerőműnek is, mely a terv szerint 1968-ban készül el. De a kö­vetelmények nagyok, s így nem elé­gedhetünk meg ezzel az atomerőmű­vel. Rövidesen továbbiak építésére is sor kerül. Az ezzel kapcsolatos kérdések már most foglalkoztatják az intézet dolgozóit. Nem egyet közülük sikerült is megoldaniuk; például a „borai" előállításának problémáját. Ez ä külföldön drága pénzen vásárolt speciális ötvözet nálunk nem gyárt­ható, az atomerőműveknél azonban rendkívüli tulajdonságainál fogva, hogy biológiai védelmet nyújt a rom­boló hatású sugarak ellen, igen fontos. A szakemberek számára te­hát nem marad más hátra, mint hogy addig törjék a fejüket, addig kísér­letezzenek, tanácskozzanak, míg vé­gül is megtalálják a helyes megol­dást: a borai ma már közönséges acéllal is pótolható. A bohunicel és a további felépí­tésre kerülő atomerőművek dolgozói másért is hálásak lesznek a ŕeži tudósoknak és atomfizikusok­nak. Indikátorok segítségével az atomreaktorok automatikus távszabá­lyozását is megoldották. — Ennek a legnagyobb előnye a munkaerő-meg­takarításon kívül a pontosabb és biz­tonságosabb üzemeltetés — tájékoz­tat Teplý mérnök. Az intézet egyik szakemberének, Kovanie atomfizikus­nak a Szovjetunióban, az USA-ban és Franciaországban is nagy visszhangot keltett tanulmányáról van sző, ame­lyért szerzőjét kollektívájával együtt 1963-ban a Klement Gottwald állam­díjjal tüntették ki. A ŕežiek nem ismerik a fáradtsá­got, a lehetetlent. Szívvel-lélekkel végzik munkájukat, s ezzel magya­rázható, hogy annyi maradandó ér­demet szereznek maguknak. Teplý elvtárs arról beszél, hogy a sűrűn lakott területeken az atomerőművek üzemeltetése megfelelő óvintézkedé­seket igényel. Az elővigyázatlanság veszélyeztetné a lakosság egészségét, sőt végzetes kimenetelű is lehetne. Sok gondot okozott például a radio­aktív szennyvízből a stroncium eltá­volítása. — Minden víz bizonyos mennyiségű kalciumot tartalmaz — magyarázza az atomfizikus. — A bök­kenő éppen az volt, hogy a stron­cium hasonlít a kalciumhoz. Végül is megtalálták a módját annak, hogyan választható el a kettő egymástól, cél­szerűen és gazdaságosan. A víz tisz­títása ma már nem okoz gondot. Az új eljárás kitűnően bevált, és telje­sen megbízható. Persze a radioaktív anyagoktól el­sősorban azokat a dolgozókat kell óvni, akik velük érintkezésbe kerül­nek.' Rendszeres és állandó ellenőrzé­sük kötelező, ez a biztonságos munka legfontosabb feltétele. Az ellenőrzés a méréstechnikai módszerek kidolgo­zását követően sugárzásmérő műsze­rekkel történik. Laboratóriumokban végzett kísérletek alapján ezeket ők maguk állítják elő. A dolgozók zse­bében állandóan ott található a ceru­za formájú műszer. Ha a műszer a megengedettnél több radioaktivitás! mutat ki, a dolgozót egy időre más munkával bízzák meg. Milyen berendezésekre van szükség a radioizotópok előállításához? — Sa­ját kikísérletezett módszereink alap­ján reaktorunkban és cyklotronunk­ban ötvenhat fajta radioizotőpot ál­líthatunk. elő — válaszolja, a mérnök. — Behozatalukra jóformán már nincs is szükség, olyan mennyiséget állít­hatunk elő. Ennek a devizamegtaka­rításon kívül több előnye is van. Sok­szor sürgős szállításokról lévén szó, a megrendeléseknek azonnal eleget tehetünk, és az izotóp sem veszít ér­tékéből! Mert például az agydagana­tok gyógyításához alkalmazott radio­aktív arzén importálása gyors bomlás folytán nagy veszteséggel jár. A radioizotópokkal végzett kísér­letek eredményei a magfiziká­ban és a kémiában is felbecsülhetet­lenek. Megismertetnek az atommag­ban végbemenő folyamatokkal, az atommag és a sugárzás különféle tu­lajdonságaival, és még sok más olyan tudnivalóval, ami mind újabb mód­szerek, eljárások megismeréséhez, újabb tapasztalatokhoz vezet. E ku­tatómunka révén olyan igényes be­rendezések előállítása is sikerült, amire azelőtt gondolni sem mertek. Ilyen például a déčíni Královo Pole-i Gépgyár feladatköre, a héliumot cseppfolyósító készülékek gyártása, amihez a szükséges adatokat a ŕeži intézetben dolgozták ki. Amint látjuk, a radioizotópoknak igen nagy a jelentőségük. És hogy a szocialista Csehszlovákia a radioizo­tópok előállítása terén a legfejlettebb államok közé sorolható, az nagyrészt a ŕeži Magfizikai Kutató Intézet ér­deme. KARDOS MÁRTA m Jövedelmező e lléktermelés A piešfanyi erdőgazdasághoz tarto­zik a dechticei halgazdaság. A volt grófi birtokon, ahonnan már 1880-ban élő halat szállítottak Budapestre, a felszabadulás után 7 hektárnyira bőví­tették a vízterületet. Évente mintegy 40 mázsa pisztrángot és 15 mázsa pontyot termelnek. Az utóbbi évek­ben a haltenyésztés mellett eredmé­nyesen foglalkoznak értékes szőrmés­áílatok tenyésztésével. Tavaly 226 nutriát értékesítettek. (pl) KESKENY IRODAHELYISÉGBEN be­szélgetünk. A fiatal mérnök, Stefan Janek mindössze harminc éves. Sze­rényen, csendben jubilál: most ápri­lisban öt éve, hogy a komáromi hajó­építők nagy családjának tagja lett. Fél évtized így látszatra nem nagy idő, de az ő számára sokat, nagyon sokat jelent... Vidáman mondja, hogy élete ala­kulásában a matematika játszotta a legnagyobb szerepet. Az iskolában az első osztálytól az érettségiig ked­velte. Érdekelték a gépek is, azért a kassai Műszaki Főiskolán a nehéz­gépipari szakot választotta. Ha nem szerette volna annyira a matematikát és nem kapott volna rögtön az első vizsgán egyest, akkor az igényessé­géről jól ismert Jurga docens bizo­nyára nem neki ajánlotta volna, hogy folytassa tanulmányait a Szovjetunió­ban. Az ajánlat meglepte. Eddig a nyel­vekben csak a kötelező tantárgyat látta. Az orosz nyelvet az akkori kö­zépiskolás szinten ismerte. Prágában a felvételi bizottság előtt alaposan megizzadt. Akadozva beszélt, de a matematikai, fizikai és kémiai képle­teket jól tudta. A bizottságnál ez utóbbi, a tárgyi tudás volt a döntő. 1954 szeptemberében már Gorkij­ban, a hajóépítő mérnököket képző főiskolán kezdte a tanévet. Egészen véletlenül választotta a szakmát. Mi­kor Prágában elébe tették a választ­ható szakok névsorát, fellobbant em­lékezetében első nagy gyermekkori élménye: az ezüstösen csillogó gép­madár- Hatéves volt, mikor az Ung melletti kis falu felett először pillan­tott meg repülőgépet. Édesapja, a sokat tapasztalt falusi tanító látva a gyermek érdeklődését, a pilótákról mesélt, akik azért vezethetnek csil­logó gépet, mert nagyon jól megta­nultak számolni. S a gyermek szí­vében talán akkor gyúlt ki egy tan­tárgy szeretetének szikrája... Hiába, a névsoron nem szerepelt a repülő­géptervezői szak. Az egyik tanár lát­va a töprengését megkérdezte: nem szeretne-e hajót építeni? Ez a kérdés döntötte el élete to­vábbi alakulását. ÜT ÉS FÉL ÉVET, csodálatosan szép öt nyarat töltött a Szovjetunió­ban. Járt a Kaukázusban, Szocsiban, látta az Ogyessza környéki hajógyá­rakat, végig hajózott a Volgán a mat­róztól a kapitányig mindenféle be­osztásban. A tengernyi emlékből sok előbukkan... Egyszer, még a második szemesz­ter elején technológiából vizsgázott. Irta a képleteket, rajzolt, magyará­zott. Hirtelen elakadt. Ne.m találta a megfelelő szót. Elfogyott a krétája? — ennyit kérdezett csupán az idős tanár. Önbizalma rögtön visszatért. Megértette, a tanár nem a szép sza­vakra, hanem a képletekre kíváncsi. S mivel ezeket ismerte, egyest ka­pott. Hasonló eset másokkal is meg­történt, s a diákfantázia rögtön meg­szülte a találós kérdést: Mi a kölcsö­nös megértés eszköze? A -kréta — zengett a válasz. Régen volt... Komáromi fogadtatásáról moso­lyogva beszél. A hajógyárban egy mérnököt vártak, s ők ketten érkez­tek. Gorkijban nemcsak mérnöki dip­lomát szerzett, hanem élettársat is választott. Lidia osztálytársa volt, együtt végeztek, s barátságukból szerelem, majd házasság lett. Éppen öt éve, ihogy a hajógyár személyzeti osztályán elibük tették az ajánlatot: van szabad hely a technológián és a konstrukciós osztályon, de a techno­lógiára csak férfi mehet- Tessék vá­lasztani! volna egy munkahelyen dolgozn!, egymásnak segíteni. A fiatalasszony, aki akkor még csak oroszul tudott, gyorsan határozott: megyek a kon­strukcióra. S mikor látta, hogy férje k ll a munica mennyire töpreng, gyorsan eszébe juttatta a régi találós kérdést. A sze­mélyzetis meg csak nézte a két is­meretlen embert, s aligha sejtette vidámságuk okát... ÜJ MUNKAHELYÜKÖN valóban a kréta és a ceruza lett a kölcsönös megértés eszköze. Ma mindez már csak emlék... Az ifjú mérnök egy húsztagú műszaki csoport vezetője, ők dolgozzák ki a gyártás alapvető technológiáját. Nézegetjük a legutóbbi elemzések' felhasználásával készült táblázatot. Műszakonként követik a gyártás me­netét a kezdettől a befejezésig. Fel­tüntetik, mikor milyen berendezése­ket próbálnak ki, ami egyben bizto­síték a hibák gyors leküzdésére is. Problémájuk akad bőven. Előnye, hogy ismeri az orosz nyelvet. Orosz­ra ugyanis minden jelentősebb né­met, angol, japán stb. szakkönyvet lefordítanak, vagy legalább ismerte­tik a tartalmukat. — Munkatársaim is szorgalmasan tanulják az orosz nyelvet. Az érde­kes cikkeket, tanulmányokat megvi­tatjuk. Sajnos a nyelv tanítására mind kevesebb időm jut. Nemrég még egyike volt az orosz nyelvtanfolyamok legszorgalmasabb előadóinak. Mióta megválasztották a Stefan Janek mernOK Az' ajánlaton mindketten derültek. Miből lehet itt választani? Minden olyan komikusan hatott. Szerettek A komáromi hajógyár kikötője (CTK felvétel) kerületi nemzeti bizottság képviselő­jévé, nem dicsekedhet szabad idővel. Ha részt vesz a helyi, városi járási és kerületi nemzeti bizottság ülésén, ez már négy napot jelent. Nem szól­va arról, hogy a rábízott feladatok teljesítése további időt igényel. Be­osztották a kerületi nemzeti bizottság munkaerőügyi szakbizottságába. Min­den hónapban más járásban tartanak ülést A legutóbb — nem véletlenül — éppen Komáromban tanácskoztak. A foglalkoztatottság alakulásának problémáit vitatták. A déli járások­ban e kérdést csak a női munkaerő­ket foglalkoztató üzemek építésével lehet megoldani. Konzervgyárat, tex­tilüzemet, üvegcsiszolókat stb. kelle­ne létesíteni. A tervek megvalósítá­sát szorgalmazni kell... Ezt a munkát végzik a képviselők. Vállalják a megbízatást, a társadal­mi munkát, és helyt állnak mun­kahelyükön is. Számukra a funkció többletmunkát jelent, s végzik be­csülettel. Ki tudja azt, hányszor dol­gozik Janek mérnök éjfélig, hogy pó­tolja az üléseken elmulasztott napo­kat és megoldja határidőre a felada­tot. A hajógyárban a kitűzött határ­idők betartása mindjobban becsület­beli kérdéssé válik­AKI ISMERI A GYÁRAT, a több ezer munkást foglalkoztató üzemet, annak e jelenség igen sokat mond. Hiszen a hajógyárat akár nemzetkö­zi üzemnek is nevezhetnénk. A készü­lő hajó fedélzetén magyar hegesztő dolgozik, a szerelőcsarnok darufül­kéjéből szlovák leány figyel a mester Intésére, és az irodákban szlovák, magyar, cseh mérnökök, technikusok hajolnak a készülő rajzok fölé. A munkahelyeken, a ceruza mellett há­rom nyelv a megértés eszköze, s a mérnökök orosz könyvekből, folyó­iratokból tanulmányozzák a legújabb technológiai eljárásokat. Igen találó­an jegyezte meg Janek mérnök, hogy a hajóépítők közös nyelve: a munka. CSETŰ JÁNOS ÜJ SZÖ 6 * 1985. MÁIUSJ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom