Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-06 / 124. szám, csütörtök

Á rádió közvetíteHe... EMBEREK ÉS ÉLMÉNYEK Hosszú időn keresztül mindig ér­deklődéssel hallgattuk a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének a Bratislavai randevú címmel havonta sugárzott egyik legjobban szerkesz­tett műsorát. A Bratislavai randevú azonban az idők folyamán megörege­dett, kissé únottá, egyhangúvá vált. A rovatnak „szaknyelven" szólva: „szakálla nőtt"... A rádió vezetősé­ge és a szerkesztő IN agy Jenő J he­lyesen tette, mikor néhány hete vég­leg elbúcsúzott a Bratislavai rande­vútól és helyette új összeállítással: az Emberek és élmények című mű­sorral jelentkezett. Az Emberek és élmények — bár felhasználja mind­azt, ami az eddigi adásoknál bevált, és ami sok kedves emléket szerzett (jó hangkulisszák, megfelelő zenei alá­festés, időszerűség, ötletesség, eleven kapcsolat az élettel, színesség stb. j — alapjában új, az előbbitől teljesen eltérő műsorforma. Az eddig három alkalommal su­gárzott Emberek és élmények kimon­datlanul is körvonalazta, hogy ebben az adásban elsősorban úgynevezett „kuriózumok" (ezen belül is a sajá­tosan hazai vagy az itteni tájjal és élettel kapcsolatos emberek és él­mények szerepelnek) — kapnak he­lyet. Ez az adás így mintegy bele­folyik, azaz a maga eszközeivel ki­egészíti és támogatja azt a törekvést, amely a haladó népi és klasszikus hagyományaink megőrzése, feleleve­nítése és továbbfejlesztése érdekében az utóbbi időben kulturális életünk minden szakaszán megindult. A Cse­madok például az állami és népi szervekkel karöltve az elmúlt évben a sok egyéb hasznos munka mellett, születése, illetve halála évfordulója alkalmából Erdélyi János, Madách Imre és Bihari János emlékét ünne­pelte igen méltóan. A sor folytató­dik. Egy-egy évforduló alkalmából a kultúrának [tájainkkal valamilyen kapcsolatban álló) további nagyjai­ról emlékezünk rövidesen meg. A rá­dió ezt az emlékezés-sorozatot az Emberek és élmények című rovatának már az első összeállításával támogat­ta. Az öt részből álló adás során a Látogatás Szinnyet Merse Pál szülő­falujában című kép — eleven do­kumentumokat szolgáltatva — arra figyelmeztetett, mink van, mire érde­mes figyelni, mit lenne jő szintén gondjainkba venni... Tálffti nálűnk ís kevesen tudják, hogy Szinnyei Me'rsé Pál a Majális, • a Pac'strta, a Zitáruhás nő és több más világhírű festmény szerzője, Munkácsy Mihályon kívül a magyar festészet legnagyobb alakja a keiet­szlovákiai Sároson (ma: Jernye) szü­letett. Itt van eltemetve ís. Sírja, a faluhoz fűződő emléke azonban elfe­lejtett ... Mint már annyi ember ré­gebben, ezúttal a rádió is egyértel­műen sugallta: érdemes lenne Sziny­Barátaink üdvözlete A Német Demokratikus Köztársaság prágai kulturális és tájékoztatási köz pontjában „20 év múltán" címmel ér dekes fényk pklállítás nyílt meg. Az Emberek és élményeknek eb- « ^Tzetnefa faSuTľe'lettl ben az adásában érdekes beszélgetés I nemzetnek a fasizmus lelett hangzott el Ctibor Stítnickývel Az \ fl'L, ^ h ff" ember tragédiája és a Bánk bán szlo- I Ä, h«h„, ä" „si, i„.j»Ai<„. i c, i a nemet kérdés háború utáni fájlodé­vá k forditojával a csehszlovák magyar r t , . p„ vp7mŕnv n, AI rL t ň, irodalmi és kulturális kapcsolatok- „„L-L . nyel Merse Pál emlékét feleleveníte ni, ápolni, megbecsülni. ról. Az Árvái tél, A dal szerelmesei, és Az utolsó vízimolnár című riport egy-egy szívbemarkoló életrajztöre­déket adott. Az elsőnél kissé halványabbra si­került a második összeállítás. Ezúttal a Campanella című képben Liszt Fe­renc rokona a Bratislavában lakó, ma 87 éves Iza néni elevenítette Tel emlékeit, aki hétéves korában gyak­ran beszélt Liszt Ferenccel s aki gyakran hallotta a nagy művészt ját szani. Utána Negyven évig tanított egészen napjainkig. Fényképek, tér képek és számadatok bizonyítják a Német Demokratikus Köztársaság kö­vetkezetes harcát a militarizmus és neofasizmus felélesztése ellen, Német ország demokratikus alapokon törté­nő egyesítéséért, az atomfegyverke zés betiltásáért, a két német állam közötti kulturális, gazdasági és jogi kapcsolatok rendezéséért, az alapta lan diszkrimináció megszüntetéséért. A történelmi fényképdokumentumo kon kívül a kiállítás látogatója meg tekintheti az NDK néhány világhírű címmel, a tanítók napja alkalmából lpar i gyártmányát — optikai műsze Kónya JózseJ (a rádió Bálint bátyó- ' r eket, háztartási cikkeket és a köz­ja) beszelt tanítói élményeiről. Az ; kedvelt Trabant népautó legújabb tí egyórás adás keretében végül Az ! pu sát. utolsó Jiákkerosok egyike címmel be- A kiállítást Rudolf Dehmel, az NDK prágai nagykövetségének tanácsosa nyitotta meg. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás is „vil­szélgetést hallottunk Komárom lamosának" vezetőjével. Az adás érdekes volt. Az egy-egy képnek szánt húsz percet mégis so- j hozzá akar járulni' a csehszlovák nép kálijuk. Ha az emlékezők jobban a i felszabadulása 20. évfordulójának lényegre mennek, és rövidebbre fog- : gazdag ünnepségsorozatához, ják mondanivalójukat, fele annyi idő (sm) alatt is többet mondhattak volna. A műsor így kissé elnyúlt, helyenként már-már üresjárattá vált . . I MrÁZOVÁ Múlt vasárnap hangzott el a har­j L,Sia 1 madik Emberek és élmények. Elsőnek | I II I ­megint olyanok szólaltak meg /Bulla 1 legUjaOD Kepei Elma, Palotai Boris J, akik valamilyen | „ , w , „ „ . t. vonatkozásban, kapcsolatban állnak A bratislavai Majern k Galéria tar­Szlovákiával, az itteni tájjal és em . let i helyisegének falait ^a Mrázová berekkel. A pozsonyi születésű Bulla i ? három uto só esztendőből va­Elma szavalt, a kassai születésű Pa- 10 vászna i színesítik-díszltik. A for­lotai Boris ifjúkori emlékét idézte '» aba n « azd a« l s sínben tobzódó Az ő szavaihoz fűzte mondanivalóját H Ó" aP° k s° rozatb a" a v« ° z ó lä t! V: Duba Gyula. Majd Erdős Pál. a világ : szako k sajátosságaiból akadó látás, hírű matematikus beszélt élményeiről, él!? é n, ye k A f^elm, tarta ómmal teli­idevonatkozó emlékeiről. Az interjú '^nek. A képek dusszinességű ter­során elhangzott szakkifejezéseket - ! m e/ zet í """ľ?™ 1 ^ep egysegbe ol­saját élményükkel kiegészítve - aLf.!ľ" kf ! Andrási Marica és Hirs Bea matema tika-szakos főiskolás magyarázta. Ennek az összeállításnak különö sen az utolsó része hatott igazán em i ,„ f i t„, berinek kifeiezőnek sokatmondónak zet t festmények nagy formájú figu­A,őmAh 'r sokat m°™° na k, rái tömegükben és körvonalaikban is Az előbbi részben (az egyik képről I dek o, ratí v s rend eitetésűek. A merész zású figura. A „Lámpa" meleg fényé­ben dekoratív foltokban bontakozik ki az otthon bensőséges hangulata. Az Inkább síkban mint térben ér­a másikra történő átváltásnál) kissé! ľ," „,.„. k . „„,,„ . , ... , ' . színfoltok feszültséget visznek a 1 Ä LĽ'JlT*!' ! többnyire lazán komponált képbe az alakítás. Egyébként egészében vé ve ez az adás is érdekes volt, tet­szett. Ügy érezzük, Nagy Jenő Emberek és élmények című műsorával új és ér­tékes színfolttal gazdagodott nem­csak a rádió magyar adása, hanem általában egész kulturális életünk. Olyan műsorforma született, amely él­ményt jelent, amely emlékezetünk­ben marad, és amely a hagyományok­ban i':s kulturális értékekben rendkí vül gazdag életünknek kissé a szeiz­mográfja ... Mrázová kedvelt műfaja a színész­portré. A valóság s a kulisszák köz ti látszat világának, drámának és lí­rának megszemélyesítői is vonzották Ezúttal Huba nagyvonalúan formált gorkiji figurája, — az Atlantídában szereplő Kvietik átszellemült alakítá­sa és az Antigoné és a többiek der­mesztően tragikus levegőjét éreztető Gruberová arcmása tűnnek itt föl. A hazai modern díszítő művészet­ben falkárpit és plexiüveg festés ben elismert Mrázová művészetének összetevői: az impresszionizmus, a APRÓHIRDETÉS 'b) j német expresszionizmus, a fauvlzmus és a hazai népművészet megejtő szín­pompája. Mindezt teremtő képzelettel fogja új egységbe. A múltban meg­babonázta Párizs s a francia festé­szet és ezek vívmányainak szintézisé re törekszik. Erősen egyéni és költői felfogása, jelképekhez és metafórák­hoz ragaszkodása és humanizmusa ls A kérvényeket kérjük a kővetkező j ei z i, k> hogy a z 1909-es nemzedékhez címre: Riaditelstvo výstavby sladov- i tartozik. • jókarban tartott, égetett téglá­ból épített, kétszobás lakást üveg­folyosóval, nagy gyümölcsössel és szőlőkerttel szabad kézből eladok. Nagy József, Čierna Voda, 107. ház­szám, galántai járás. 0—061 • Sládkovičovón az állomás mel­lett, 18. szám alatt családi ház ol­csón eladó és azonnal beköltözhe­tő. Két szoba, 2 konyha külön be­járattal, éléskamra, fürdőszoba, kamra, pince, garázs és angol WC. Ü—062 • Devínben nagy kert azonnal el­adó hivatalos áron, telefonszám 659-722. 0—064 ne a pivovaru Hurbanovo (telefon 534). ÜF—048 • A parduhicei Plynostav n. v. a szervezett munkaerőtoborzás kere­tében 50 kubikost BÁRKÁNY JENÖNÉ Közlekedési balesetek 1 Job András martosi lakos az Ögy-alla felé (komáromi járás) vezető úton ha­alkalma?. az épül&tszerelési részié- ! ladv a váratlanul egy arra robogó mo­gén. A feltételeket részletesen is- ! t°rkerékpár elé lépeti. Kelemen József merteti a vállalat munkaerő-szer­bajcsi motorkerékpáros elütötte a vi­• Építőipari technikust azonnal felveszünk a hurbanovói Maláta és Sörgyár építésének ellenőrzésére. Felvételi feltétel: építőipari közép­iskolai vagy főiskolai végzettség. A MUNKAÉRDEMRENDDEL KITÜNTETETT PRIEMSTAV N. V. BRATISLAVÁBAN azonnali felvételre keres nagyobb ipari építkezései számára: kőműveseket, ácsokat, villanyszerelőket szerelési mun­kára, lakatosokat, bádogosokat, esem nézőket. . „. eyázatlan gyalogost. A motorkerékpár vezési osztalya - cím: Plynostav vezetöjé t, utasát és Jo b Andrást kórház­n. p. Pardubice — és a járási nem- , h a szállították, zeti bizottságok munkaügyi osztá- j _ + _ 'y* 1- ÜF—065 | g tefan M túlsebesen hajtott gépkocsi­.,. u .•l'HH'lü'1 1 i fi ' í 4n 2 lévai járásban a Velký Dur és l^íri rr ^l jyiHi.l.lMj l l Töhöl közötti úton. Az egyik dombról I lefelé robogva elvesztette uralmát a gép­• Őszinte köszönetünket fejezzük ! kocsi fölött, amely felborult. A gépkocsi ki rokonainknak, a munkatársak- ! vezetője és sógora mintegy három-havi kórházi kezelésre szorul. Az anyagi kár 20 000 korona. - * — Gejza Javor 19-éve« motorkerékpáros a galántai járásban Sintava községen keresztül robogva meg akarta előzni az előtte haladó teherautót és nagy sebes­séggel belerohant egy másik, szembe­jövő teherautóba. Á motorkerékpáros [a kórházba szállítás közben belebalt i sérüléseibe. MH nak és ismerősöknek, akik utolsó útjára elkísérték drága édesapán­kat és mély fájdalmunkban osztoz­tak velünk. Bogdán Mihály gyászo­ló családja, Szene, Marxová 5. Ü—063 szigetelőket, darukezelőket, baggsrkezelőket földgyalukezelőkel (bulldozerlstákat), épftőmunkásokat. KEDVEZŐ ELSZÁLLÁSOLÁS, ÉTKEZÉSI, ÉS ELŐNYŐS KERE SETI LEHETŐSÉGEK. Jelentkezni a vállalat igazgatóságán lehet: Bratislava, Volgogradská ul. č. 10. OF-053 Tüzet okozott a villanykörte A trnavai járásban a vrbovéi EFSZ tehénistállójában éjszaka tűz ütött ki. Az istállóban világító villanykörtétől tüzet fogott a felhalmozott szecska, amelyből mintegy 12 mázsa elégett. A tüzet még idejében észrevették és eloltották. A marhaállományban nem esett kár. —Is AZ INDÍTÉKOK SZEREPE AZ IDŐSZERŰ OKTATÁSI és neve­lési kérdések között lontos helyet foglal el a gyermekek és az ifjúság helyes erkölcsi magatartásának s a tanuláshoz, valamint a munkához va­ló szocialista viszonyának új, haladó módszerekkel történő kialakítása. Ez a feladat nagyon bonyolult. Most csupán egy fontos tényezőre szeret­nénk felhívni az új nemzedék nevelé­sével és oktatásával foglalkozók fi­gyelmét, melyet sokszor nem méltá­nyoltak kellőképpen, bár jelentősége mind a nevelésben, mind az oktatás­ban vitathatatlan. A nevelés és a ta­nítás indítékairól szeretnénk néhány szót szólni. Minden emberi cselekvésnek belső indítéka van, mely ezt a cselekvest, vagy bármilyen emberi megnyilvánu­lást elindítja. Ezt nevezzük indíték­nak vagy motívumnak. Például a gyermek, ha tanulmányai során ered­ményeiért elismerésben részesül, me­lyet az érdemjegy ls kifejez, belső ösztönzést kap kötelességeinek még jobb teljesítésére. Különösen az al­sóbb osztályokban befolyásolja az ilyen sikerélmény hosszabb ideig a gyermek tanulását, feltéve, ha egyéb zavaró körülmények nem akadályoz­zák kötelességei teljesítését. A meg­érdemelt jó osztályzat tehát motivál­ja a gyermeket. Ebből azt a követ­keztetést vonhatjuk le, hogy a gyer­mek magatartását és a tanuláshoz va­ló viszonyát kellő lélektani és peda­gógiai ismeretek birtokában s helyes módszerek alkalmazásával kedvezően befolyásolhatjuk — miközben értel­mére és érzelmeire hatunk — anél­kül, hogy a kényszerítés módszeréhez folyamodnánk. Áz oktatás és nevelés szempontjából éppen ebben van a mo­tiválás nagy jelentősége. A motivációs tényezők rendkívül sokfélék. Nem kívánjuk közülük meg­említeni azokat, amelyek biológiai eredetűek, pl. az éhség, a szomjúság, a szexuális ösztön stb., inkább azok közül említenénk meg néhányat, amelyek társadalmi jellegűek. Nem lehet közömbös a szülőknek, de a tanítóknak sem, hogy a gyerme­kek milyen körülmények között, mi­lyen módszerek s hatások alkalmazá­sával teljesítik a velük szemben tá­masztott oktatási és nevelési köve­telményeket. Feladatuk az, hogy a gyermekek elé kitűzött célokat a leg­eredményesebb eljárásokkal érjék el. A fentiekben már említettük, hogy a sikerélmény jelentős motivációs té­nyező. Ezt a gyakorlati életben mind­nyájan tapasztalhatjuk. A felnőttek között is, még a legszerényebb embe­rek esetében is, egy elismerő szó, ju­talom vagy más formában megnyil­vánuló buzdítás újabb lendületet ad a feladatok elvégzésére, a nehézségek leküzdésére. A siker átélésére az em­bernek szüksége van s ez olyan vi­selkedési formák és cselekvések is­mételt elvégzésére ösztönzi őt, ame­lyek feloldják benne e szükséglet okozta feszültséget. A gyermekben szintén elég korán jelentkezik a si­kerélmény szükséglete által előidé­zett feszültség. Az elismerés annál is inkább hat rájuk, mint motivációs té­nyező, mert rendszerint a felnőttek részéről nyilvánul meg, akiktől függ­nek, és akiket hivatottnak éreznek arra, hogy magatartásukat és cse­lekedeteiket elbírálják. AZ ELISMERÉSSEL azonban óvato­san kell bánni. Ha visszaélünk vele, könnyen elveszítheti motiváló hatá­sát. Csak akkor alkalmazzuk, ha a gyermek képességeinek megfelelő, de ugyanakkor bizonyos erőfeszítést igénylő feladatot old meg. Az elismeréssel ellentétben például a megrovás vagy a büntetés is lehet olykor pozitív motivációs tényező. Például a gyermek, ha erkölcsi szem­pontból helytelen magatartást tanú­sít, árulkodik, hazudik stb. — s ha a szülő vagy a tanító ezért követ­kezetesen megrója, esetleg megbün­teti, később arra törekszik, hogy a negatívan értékelt cselekvést ne is­mételje meg. Az olyan cselekvési for­mákat viszont, amelyekért mindig el­ismerést kap, igyekszik szokássá ala­kítani. Jelentős motivációs tényező az is, ha a gyermek elé világos, pontosan körülhatárolt feladatokat tűzünk. Rendkívül kedvezőtlen, a többivel szemben annak a gyermeknek a hely­zete, aki előtt nincsenek célok sem a magatartást, sem pedig egyéb cse­lekvést illetően. A feladatok és a cé­lok egyértelmű meghatározása és ki­tűzése tudatosságot visz a gyermek cselekvésébe, s ez a tudatosság már motiváltságot jelent. A gyermek tud­ja, mit miért kell tennie, a cél vonz­za őt, erőt és kitartást kölcsönöz ne­ki a cselekvésben. A világos célkitűzésnél azonban lé­nyegesen értékesebb motiváló erőt biztosít az az eljárás, amikor a ma­gatartás szabályát vagy például a tananyagot bizonyos célkitűzésből ki­indulva sajátíttatjuk el a gyermekkel. Ez azért értékesebb, mert felkelti ér­deklődését, próbára teszi akaratát és erőfeszítését a helyes magatartás el­sajátításának és az ismeretek meg­szerzésének folyamatában. A MOTIVÁLÁSRA kedvező lehető­séget ad az az eljárás is — külö­nösen az oktatásban —, amelynek során rámutatunk arra, hogy az adott tananyag milyen „miértekre" és „ho­gyanokra" ad választ, illetve, hogy a megkövetelt erkölcsi szabály el­sajátítása a társas élet szempontjá­ból miért szükséges. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lényegesen na­gyobb igyekezettel tanulnak a gyer­mekek, ha tudják, hogy az elsajá­tított ismereteket a gyakorlatban is felhasználhatják majd. A magatartási és erkölcsi szabályok elsajátításánál hasonló a helyzet. A motivációs tényezők között nagy szerepe van a gyermekek érdeklődé­sének ls. A legtöbb gyermek termé­szeténél fogva érdeklődik környezete iránt. Az iskoláskorban azonban ezt az érdeklődést céltudatosan kell irá­nyítani, mert az iskolai feladatok el­végzése állandósult és összeponto­sított érdeklődést igényel. Vannak olyan feladatok is, amelyek jelle­güknél fogva kevésbé vonzók a gyer­mek számára. Ilyen esetben a gyer­mezhez közel álló problémák felállí­tásával kell érdekessé tenni a felada­tot, vagy számukra jelentős tevé­kenységgel, művelettel kell összekap­csolni a „száraz" ismeretek elsajá­títását. A gyermek érdeklődésének felkeltése nem könnyű feladat, jelen­tős pedagógiai tapasztalatot és elmé­lyült gyermekismeretet igényel. A NEVELÉS időszerű kérdései kö­zül, különösen napjainkban, előtérbe került a munka megszerettetésének problémája, mely a családi és az is­kolai nevelésnek egyik legfontosabb feladata. Ezzel kapcsolatban szeret­nénk megjegyezni, hogy a gyermek lényegesen könnyebben végzi el azt a szellemi vagy fizikai munkát, ame­lyet helyesei) motiváltak. Fontos, hogy a gyermek előtt világos legyen az elvégzendő munka célja, és hogy ezt a célt a gyermek magáévá is te­gye. A gyermeket csak képességei­hez mért feladat megoldásával bíz­hatjuk meg. A jó tanulók például kedvüket vesztik ha túl könnyű fel­adatokat kell megoldaniuk, ellustul­nak s megrekednek a fejlődésben. A gyengébb tanulók viszont nagyon gyakran azért válnak szárnyszegetlé, mert túl igényes munka elvégzését várjuk tőlük. A feladatokat minden gyermek egyéni képességeinek meg­felelően kell kiszabni. A munka meg­szerettetésével kapcsolatban meg kell még jegyeznünk, hogy a gyermekek nagy odaadással és kitartással vég­zik az olyan munkát, amellyel kap­csolatban megfelelő módon sikerült kötelességérzetükre és felelősségtu­datukra hivatkoznunk. Minél időseb­bek a gyermekek, annál eredménye­sebben alkalmazható ez a motiváló erő. Az ifjúság körében rendezett kü­lönböző versenyek népszerűsége bi­zonyítja, hogy a saját értékek és ké­pességek erejének átélése és azok megmutatása nagyon komoly motiváló erő. A társadalom elismerésének ki­vívásán kívül az önbecsülést és az önértéktudatot is igyekeznek megta­lálni az ilyen vetélkedők alkalmával. E vonatkozásban a szülőknek és a nevelőknek feladata megteremteni az ilyen versenyek, vetélkedők, játé­kok stb. feltételeit és sokoldalúan tá­mogatni a gyermekeket és fiatalokat törekvéseik megvalósításában. SZÖLNI KELL MÉG a szülők, a ta­nítók és általában a felnőttek sze­mélyiségéről mint motivációs ténye­zőről, mely mind a magatartás kiala­kulásában, mind az iskolai tanulás­ban fontos szerepet játszik. A gyer­mek szüleinek, kedvenc tanítójának vagy annak a személynek erkölcsi nézeteit, elveit és magatartását igyekszik utánozni, aki életében fon­tos helyet foglal el. A szülők sok­szor megfigyelhetik, hogy gyermekeik egyes tanítók tantárgyával nagy sze­retettel foglalkoznak, másokét vi­szont unják. Az sem ritka eset, ami­kor a gyermek pályaválasztására a kiválasztott példakép gyakorol ha­tást. A szülőknek és tanítóknak nem­csak az a feladatuk, hogy a gyerme­keket neveljék, hanem az állandó ön­nevelésre is gondot kell fordítaniuk. Csak így tudják személyiségükkel helyesen motiválni a gyermeküket. A motivációs erők felderítésével és helyes felhasználásával nemcsak sok energiát takarítunk meg a nevelés során, hanem közelebb jutunk tár­sadalmunk nevelési célkitűzéseinek megvalósításához is. KULACS DEZSŐ, adjunktus 1965. május 6. * (jj SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom