Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-26 / 144. szám, szerda

Három nap alatt hét hidat robbantottak fe! a dél-vietnami hazafias @rők Saigon (CTK) — Az amerikai re pűlőgépek hétfőn is folytatták a Viet nami Demokratikus Köztársaság terű letének bombázását. Saigoni jelentés szerint Hanoitól 150 kilométerre délre fekvő területeket bombáztak. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí­tási Front csapatai a Saigon és Da Nang közti vasútvonalon tegnap reg gel három hidat robantottak fel és ezzel megszakadt a vasúti összekötte tés Dél-Vietnam északi és déli része között. A hazafias erők három nap alatt hét hidat és két alagutat rob­bantottak fel. Saigonban tegnap pánikot keltett egy amerikai katonai képviselő ki­jelentése, hogy négy „ismeretlen" re­pülőgép megtámadta a dél-vietnami kormánycsapatok a 17. szélességi fok­tól délre fekvő állásait. Azt állította, hogy ezek á repülőgépek a támadás után a Dél-kinai tenger irányában tűntek el. Röviddel e hir közzététele után bebizonyosodott, hogy négy ame­rikai repülőgépről volt sző, melyek a VDK ellen akartak támadni de elté­vesztették az irányt és Gian Linhben az Egyesült Államok saigoni szövet­ségeseinek állásait támadták, öt dél­vietnami katona életét vesztette, és nagyobb anyagi kár keletkezett. Iskolát és kórházat bombáztak qz amerikaiak Hanoi (CTK) — Ha Van Lau, a viet­nami néphadsereg összekötő misszió­jának parancsnoka tiltakozó levelet küldött a vietnami nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottságnak, mely­ben bejelentette, hogy amerikai repü őgépek vasárnap Nghia Danban az iskolát és a kórházat, Tho Xuanban pedig a piacteret bombázták. A tárna dásnál több mint 70 ember — több ségük asszony és gyermek, valamint a kórházak betegei — életüket vesz tették. A levél rámutat az amerikai táma dások embertelenségére és követeli az amerikai és dél-vietnami légierők gaztetteinek kivizsgálását. A VDK azt követeli, hogy az amerikaiak és a saigoni rendszer szüntesse be azonnal a VDK elleni agresszióját, a dél-viet­nami háborút és tartsák be a Viet­namra vonatkozó 1954. évi genfi egyezményeket. A vietnami néphadsereg főparancsnokságának tiltakozása Hanoi (CTK) — A vietnami nép­hadsereg főparancsnokságának össze­kötő missziója a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottságának kül­dött levelében tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Államok és a saigoni rendszer katonai objektumokat épít Dél-Vietnam különböző részeiben. Az üzenet rámutat arra, hogy ez ellentétben áll a fenti egyezmények­kel. Példaként említette meg a Hu la-i repülőtér építését, melyben 6000 amerikai katona vesz részt. További példaként hozta fel a Can Tho repülő­teret, melynek kibővítéséhez az Egye­sült Államok 50 millió dollárral já­rult hozzá. A levél megemlíti a Hue mellett épülő repülőteret, melyen kor­szerű támaszpont lesz. Változások a saigoni kormányban Saigon (CTK) — Phan Huy Quat miniszterelnök ismertette az új kor­mány összetételét, öt új miniszter ju­tott a kormányba és három eddigi megváltoztatta tárcáját. Ezenkívül mi­nisztériumot létesítettek, mely a vidé­ki ügyekkel fog foglalkozni. Belügyminiszterré Tran Ban Zhoan volt ezredest, tájékoztatásügyi minisz­terré Dinh Trinh Hinh ügyvédet ne­vezték ki. Tekintettel arra, hogy Nguyen Tan Hong alezredes, Ifjúság­ügyi miniszter kilépett a hadsereg kötelékéből, az új kormányban csu­pán egy tiszt van — Nguyen Van Thieü tábornok hadügyminiszter, mi­niszterelnök-helyettes. Phan Khac Suu államfő határozatot írt alá, mely szerint kilenc dél-viet­nami tábornokot, köztük Duong Van Minht, nyugdíjaztattak. Saigonban nyíltan kijelentették, hogy az intézkedések célja a kommu­nisták elleni harc fokozása. Ä dél-vietnami kormány nem akar újból olyan kész tények elé kerülni, mint az 1954. évi genfi egyezmények — jelentette ki Phan Huy Quat mi­niszterelnök. Quat azt állította, hogy a dél-vietnami rendszert nem kötele­zik a nemzetközi egyezmények, mivel a dél-vietnamiak azokat nem Írták alá. Vihar előtti csend Santo Domingóban (Folytatás az 1. oldalról) a biztonsági övezetet, majd helikop­terekkel szállították őket a Nemzeti Palotába. Az Amerikai Államok Szervezeté­nek különbizottsága Washingtonban az Amerika-közi csapatokról tárgyal. A csapatok főhadiszállása a Santo Domingó-i Jaragua-szállóban lesz. A csapatok fenntartási költségeit a katonaságot kiküldő országok fedezik. A Washington Post közlése szerint Johnson az FBI ügynökeinek csoport­Ját Dominikába küldte, hogy tanul­mányozzák a kommunisták befolyását a polgárháborúban. A napilap szerint ennek a határozatnak körülményeit titokban tartják. Az FBI nem volt hajlandó nyilatkozni a kérdésről. Johnson elnök igyekezete arra, hogy bebizonyítsa, a dominikai ál­lamfordulatot kommunisták szervez­ték, kudarcba fulladt — Jelentette ki Morse demokrata szenátor. Rámu­tatott, hogy Johnson kormánya túl­lépte Jogkörét és az amerikai csa­patok Santo Domingóba küldése elé­gedetlenséget keltett az Amerikai Ál­lamok Szervezete tagállamai között. A Biztonsági Tanács vitája Hétfőn ismét összeült a Biztonsági Tanács, hogy folytassa a dominikai helyzet vitáját. A vita megkezdése előtt szétosztották a résztvevők kö­zött U Thant dominikai megbízottjá­nak jelentését, amely a helyzet bizo­nyos fokú enyhüléséről számol be. A Biztonsági Tanács vitájának első felszólalója, Stevenson amerikai kül­dött tájékoztatta a tanácsot az AÁSZ tevékenységéről az Amerika-közi erők létrehozásával és megszervezé­sével kapcsolatban, beszámolt arról, hogy néhány csapategység már meg is érkezett a Dominikai Köztársaság­ba. Ezután Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője szólalt fel. Hangoztatta, hogy az AÁSZ-haderő zömét továbbra ls az amerikai kato­nák képezik, s az Egyesült Államok változatlanul a nemzetközi zsandár szerepében lép fel. U Thant elitéli az USA dominikai agresszióját New York (CTK) — U Thant ENSZ­főtitkár Maybore, Santo Domingó-i megbízottjának beszámolója alapján nyilatkozatot adott ki, melyben elítéli az Egyesült Államok dominikai in­tervencióját. Amerikai képviselők közölték Mayo­brevel, hogy az ún. biztonsági öveze­tet, ha ezt az amerikai fegyveres erők szükségesnek tartják, kiszélesí­tik. így válaszolnak Caamano pana­szára, hogy az övezet kiszélesítésé­vel elnyomják az alkotmányos kor­mány csapatainak akcióit. Mayobre közlése szerint összetű­zésre került sor az amerikai csapatok és a Caamano ezredes katonái kö­zött. Mayobre felhívta az amerikai nagykövetség figyelmét ezekre a té­nyekre és magyarázatot követelt. A BELGA KORMÁNYKOALÍCIÓ pártjai elvesztették kétharmados többségüket Hétfőn Belgiumban nyilvánosságra hozták a vasárnapi parlamenti választá­sok végeredményét. A kormanyalakitó koalíciós pártok [Keresztény Szocialista Párt és a Belga Szocialista Párti elvesz­tették kétharmados többségüket a par­lamentben. A két pírt 39 mandátumot vesztett, s Ily módon összesen csak 141 mandátumhoz jutott. A 212 tagú parla­mentben a kétharmados többséghez 142 mandátumra lett volna szükségük. Ez a nagyarányú veszteség azért érinti érzé­kenyen a koalíciót, mert a kormány al­kotmánymódosításra törekedett. Az al­kotmánymódosítás — amely új alapokra helyezte volna a flamand és a vallon lakosság viszonyát — csak a parlament kétharmadának jóváhagyásával emelked­het törvényerőre. A koalíció meggyengüléséből a Jobb- és a baloldal |utott előnyhöz. A legnagyobb nyereségre a jobboldalt liberálisok tet­tek szert, húszról 48-ra növelték man­dátumaik számát. A Belga Kommunista Párt az ország déli Ipari centrumaiban nyert szavaza­tokat: mandátumainak számát ötről hatra növelte. BEFEJEZŐDÖTT az EFTA Minisztertanácsának ülése Bécs (CTK) — Bécsben befejeződött az Európai Szabadkereskedelmi Tár­sulás (EFTA) Minisztertanácsának kétnapos ülése. Az ülés harmadik ta­nácskozásán a szervezet belügyeivel foglalkoztak. Annak ellenére, hogy az értekez­leten résztvevő miniszterelnökök többsége megelégedéssel nyilatkozott az értekezlet eredményéről, nem ér­tek el egységet az EFTA további po­litikájának kérdésében. Háromféle nézet merült fel. Nagy-Britannia el­lenzi az EFTA és Közös Piac közti viszály elmélyítését. Ausztria csatla­kozni akar a Közös Piachoz. A skan­dináv országok viszont szorosabb együttműködést követelnek az EFTA keretében. ÖSSZETŰZÉSEK KOLUMBIÁBAN Bogota (CTK) — Bogotában hétfőn este heves összetűzésre került- sor a diákok és a rendőrség között. Több diák megsebesült. Az Egyesüli Álla­mok dominikai intervenciója ellen tüntető diákok a város egyes részei­ben barikádokat emeltek. Az amerikai nagykövetség épületét erős rendőrőrjáratok őrzik. Rendőrség szállta meg az újságok szerkesztősé­geit, a rendőrállomásokat és a város stratégiai pontjait. Ibagueban a kormányellenes tünte­téseknél 48 diákot tartóztattak le. Medellinben, ahol a diákok folytat­ják tüntető mozgalmukat, eddig 118 diákot vettek őrizetbe. Guillermo Leon Valencia kolumbiai elnök hétfőn este fogadta a diákok küldöttségét és azzal fenyegette meg őket, hogy a tüntetések folytatása esetén bezárják a főiskolákat. A sztráj­kolók számát 30 000-re becsülik. A diáktüntetések során eddig egy diák életét vesztette, több mint szá­zan megsebesültek. üzenet Afrika napja alkalmából Addisz Abeba (CTK) — Ma ünne­jetjük az Afrikai Egység Szervezete alapokmánya aláírásának második év­fordulóját — áll Dlallo Tellinek, az AESZ főtitkárának 'az Afrika napja alkalmából közzétett üzenetében. Az izenet megemlíti, hogy Afrika napja megünneplésénél, két fajta érzés — a büszkeség és szomorúság tölti őt el. Büszke azért, hogy a gyarmati rend­szer felszámolásának folyamata roha­mosan fejlődik és szomorúsággal azért, mert több millió afrikai test­vér még mindig nem élvezi az alap­vető emberi jogokat. Afrika készen áll a gyarmati rend­szer, az elnyomás, a faji megkülön­böztetés teljes felszámolására. Afrika most arra törekszik, hogy reális ér­telmet adjon politikai függetlenségé­nek. Az üzenet testvéri üdvözleteket küld az afrikai szabadságharcosoknak és hangsúlyozza, hogy az Afrikai Egy­ség Szervezete mindig mellettük fog állni. Köszönetet mond azoknak az országoknak, melyek erkölcsi és anya­gi segítséget nyújtanak az afrikai or­szágoknak a függetlenségért folyta­tott harcukban. ÜNNEPSÉG DAR ES SALAAMBAN Dar es Salaam (CTK) — Dar es Salaamban nagy ünnepség keretében emlékeztek meg Afrika napjáról. A nemzeti felszabadító mozgalom tagjai a tanzániai hadsereg és rend­őrség és a dolgozók felvonulást ren­deztek Tanzánia fővárosának utcáin. A menet élén fiatalok haladtak „Har­colnunk kell Afrika szabadságáért" Jelszót hirdetve. A felvonuló tömeg Afrika egységét követelte, s elitélte Csőmbe, Smith rendszerét. A menet átvonult a város afrikai negyedén, majd a Függetlenség tere közelében tüntetést rendeztek, melyen a függet­len afrikai országok egységét és a gyarmati rendszer maradványainak felszámolását követelték. Az egész haladó emberiség Afrika oldalán d11 A MOSZKVAI PRAVDA VEZÉRCIKKE Moszkva (CTK) — A moszkvai Pravda vezércikket közölt Afrika nap­ja alkalmából. A vezércikk hangsú­lyozza, hogy az afrikai nemzetek sza­badsága nem harcolható ki az afrikai törzsek és államok közti gyűlölködés légkörében, melyet az imperialisták szítanak. Az egység a gyarmati rend­szer felszámolásáért vívott küzdelem győzelmének záloga. Afrika gazdag világrész. Az ameri­kai imperialisták úgy vélekednek, hogy nekik Joguk van természeti gazdagságra. Az imperialisták a leg­agyafúrtabb eszközöket akarják ke­zükbe kaparintani a volt gyarmatok kincseit, öt éve tart az afrikai fel­szabadulási folyamat, eddig 36 ország vívta ki függetlenségét. Nagy jelen­tőségűek a függetlenné vált országok­ban végbement szociális változások. Számos afrikai ország független kül­politikája agasztja az imperialistákat. Afrika ma már nem áll egyedül a függetlenségért folytatott harcában. A Szovjetunió és a szocialista orszá­gok önzetlen, testvéri segítséget nyúj­tanak a független afrikai államoknak. Afrika örökre le akarja rázni az im­perializmus igáját. Nem engedi meg soha, hogy újból rabszolgaságra ítél­jék. Az egész haladó emberiség Af­rika oldalán áll. A szovjet emberek ma Afrika napja alkalmából szabadságot kívánnak azoknak a nemzeteknek, melyek ed­dig még nem harcolták ki, és a füg­getlenség megszilárdítását azoknak* melyek már önálló független életet élnek. Világhírű a kubai szivar. Világhírét nemcsak a dohány kiváló minősé­gének, de a különleges gyártási folyamatoknak is köszönheti. Az egyik legismertebb szivargyár a havannai La Corona. Képünk ennek az üzem­nek abban a részlegében készült, ahol a különböző dohányleveleket vá­logatják össze. (CTK — Šaroch felvétele) IFRANZ KUNÉRT BÉCSI TÁVIRATA Franz Jonas bécsi polgármesternek, a Szocialista Párt jelöltjének szövet­ségi elnökké választása a demokra­tikus erők diadala volt a reakció fe­lett. 2 millió 324 ezer 474 szavazatot kapott, vagyis az érvényes szavazatok 50,69 százalékát nyerte el. Győzelmé­hez nagymértékben hozzájárultak a kommunista választók. Jonas ellenjelöltjét, Gorbach volt szövetségi kancellárt, néppárti elnököt a Néppárt szélső jobbszárnyának ve­zetői állították jelöltnek abban a re­ményben, hogy a német nacionalisták és a neonácik ls reá szavaznak majd. Közismert dolog ugyanis, hogy Gor­bach már 1946 óta a volt osztrák náci vezetőkkel való kibékülést szorgal­mazta. E kibékülés jegyében folyt Gorbach egész választási kampánya is. A választási gyűléseken és a sajtóban egyaránt a hitleri háborút igazolta, és egyre hangoztatta, hogy az Auszt­riát annektáló német Wehrmachtba bekényszerített osztrákokat kötelezte az eskü. Ezzel a kijelentéssel tulaj­donképpen az ellenállási harcosokat és a fasizmus áldozatait gyalázta meg. Szolidaritását fejezte ki a fasiszta baj­társi szövetséggel, és védelmébe vet­te a szövetség által tervezett (de közben a belügyminiszter által a munkásszervezetek kérésére betiltott) provokációs menetet. A Néppárt stá­jerországi lapjában a volt nácik ne­vében felhívást intézett a lakosság­hoz, hogy szavazzon Gorbachra. A demokratikus erők győzelme az osztrák elnökválasztáson A kampányt a Néppárt amerikai mintára óriási pompával, kereskedelmi reklámhadjárat szerűen vezette. Gor­bach autón vagy helikopteren látoga­tott a választási gyűlésekre, bűbájos mosollyal és meleg kézfogásokkal „főzte" a választóközönséget. A Nép­párt eszközeiben nem volt válogatós. Gorbach — hangoztatták propagandis­tái — istenfélő katolikus, Jonas vi­szont felekezetnélküll, ennél fogva Is­tentagadói Gorbach tapasztalt diplo­mata, Jogász és doktori cím viselője. Jonas ezzel szemben műveletlen, ta­pasztalatlan, egyszerű munkás. Nem riadtak vissza a rágalmazó, suttogó propagandától sem. Jonas — úgy­mond — már évek óta nem látogat­ta meg édesanyját. (A valóság:édes­anyja mér 10 éve halott.) Családi kör­ben csak csehül beszél — rebesget­ték —, hogy ezzel a választópolgárok­ban soviniszta előítéleteket szítsanak. A Szocialista Párt e rágalomhadjá­rat ellen sokáig csak védekezett. Ha azonnal világosan kijelentette volna: Jonas a dolgozó nép jelöltje, és Gor­bachot a reakció s a fasiszták támo­gatják, akkor minden bizonnyal sike­rült volna még több szavazatot nyer­nie Jonas számára. Másrészt várható volt, hogy Jonas csak csekély többséggel kerekedik fe­lül. Az 1963-ban tartott szövetségi el­nökválasztásokon a közben elhunyt Schärf a szavazatok 55 százalékát nyerte el. A Jelenlegi választásokon Jonas 148 875 .szavazattal kevesebbet kapott, mint annakidején Schärf. Ám Schärf akkor előnyben volt: egy meg­bízatási időszakot már letöltött, és csak újraválasztásáról volt szó. Ezen­kívül ellenjelöltje, az akkor már sú­lyos beteg Raab, nem vezette teljes hévvel kampányát. Helyesebb ezért a most lezajlott választásokat inkább az 1957-es választásokkal összehasonlíta­ni, amikor Schärf első ízben Indult, és a Néppárt a Szabadság Párttal együtt közös ellenjelöltet állított. Schärf akkor (úgyszintén a kommu­nisták támogatásával) 2 259 975 szava­zatot (51,5 százalékai) kapott. Denk tanárra, az ellenjelöltre 2 160 551-en szavaztak, vagyis a szavazatok 48,9 százaléka esett reá. Jonas tehát most 64 ezer szavazattal többet tudott ma­gának megszerezni, mint Schärf 1957­ben. Gorbach kudarca annál szembeöt­lőbb, mivel a többnyire nácikból álló Szabadság Párt is őt támogatta. Ennek tagjai valóban nagyrészt Gorbachra szavaztak, úgyhogy a választási ered­mények elemzéséből kitűnik, hogy számos néppárti választó érvénytelen szavazatot adott le, vagy Jonasra sza­vazott, nehogy a neonácikat erősítse. Csupán a szocialisták és a kommu­nisták szavazataival Jonas még nem győzedelmeskedett volna, mivel ebben az esetben a többség elnyeréséhez még hozzávetőleg 228 ezer szavazata hiányzott volna. A kommunista párt Központi Bizott­sága nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a választási küzdelemben hason­ló antifasiszta arcvonal alakult kl, mint a nemrég lezajlott fasiszta pro­vokációk utáni antifasiszta tüntetése­ken. Az antifasiszta egység tehát a szövetségi elnökválasztások alkalmá­val is bevált. Bebizonyosodott: ha a munkásosztály egységesen lép fel, akkor saját sorain kívül ls szerez híveket. Ezzel egyúttal megcáfolódott a Szocialista Párt terjesztette jelszó, miszerint a szocialistáknak el kell határolniuk magukat a kommunisták­tól, mert ellenkező esetben az Inga­dozó választókat elriasztják maguk­tól. A békéért, a semlegességért és a demokráciáért kiálló, nemzeti öntudat­tal bíró osztrákok egysége megakadá. lyozta, hogy az ország élére a leg­sötétebb reakció exponense kerüljön. Indokolt a remény, hogy ez az egy­ség a reakciós áramlatok felett a to­vábbiakban is győzedelmeskedik, éa hozzájárul ahhoz, hogy az ország po­litikája új, haladóbb irányt vegyen. 1965. május 28. * (Jj SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom