Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-19 / 137. szám, szerda

Kölcsönös támogatás - sokoldalú fejlődési Az Ipoly tavaszi áradása rendsze rint minden évben tengerré változtatja Tesmag határát. A víz közel hatvan hektár termőföldet önt el. Az áradás jelentős bevételektől fosztja meg a szövetkezet tagságát, s nem csoda, ha ilyenkor a károk felsorolásával fogadják a látogatót. Dr. Frimla Gyula könyvelő és Bartos Lajos szövetkezeti elnök azonban mégsem a károkról, hanem a közös gazdálkodás közeli távlatairól tájékoztatott. — Meleg, homokos talajunk — kezdte a könyvelő — kiváló lehetőséget nyújt a jól jövedelmező földieper termesztésére. Egyelőre csak három hektáron kísérletezünk, de az elért eredmények arra biztatnak, hogy ez idén legalább megkétszerezzük e hasznos gyümölcs termelésének területét. Az elnök közben alig várja a pillanatot, hogy az e tájon meghonosult és felkarolt korai burgonya termelésének eredményeivel hozakodjon elő. — Néhány év óta — mondja — tizhektáros területről átlagosan százötven mázsát értékesítünk. Persze, ettől még nagyobb mennyiséget is eladhatnánk ... A hatszáz hektáros közös gazdaság az utóbbi két esztendőben mérföldes léptekkel haladt előre. Mi segítette fejlődéshez a régebben rosszul gazdálkodó, kevés hasznot nyújtó gazdaSágot? Talán az embereket cserélték ki? A választ Pásztor Tibor, a HNB elnöke adta meg: — Valóban igaz, hogy nem sok jót lehet mondani a „régi" szövetkezetről. Ugyanazokkal az emberekkel dolgozunk, mint évekkel ezelőtt. Természetesen a tagság felfrissítéséről soha egy pillanatig sem feledkeztünk meg. A fiatalok, akik csupán ez idén mintegy húszan kérték felvételüket, az előző évek során nagyot lendítettek a szövetkezet kerekén. A pártszervezet és a helyt nemzeti bizottság komoly és megfontolt tárgyalás után arra az eredményre jutott, hogy a szövetkezet fiataljait a leghatásosabban az anyagi érdekeltség fokozásával lehet munkára serkenteni, jelenleg húsz koronát ér egy munkaegység, amit a szövetkezet teljes értékben kifizet fiatal tagjainak. A falu vezetői az anyagi érdekeltA rotációs eke Az elmúlt napokban Brnóban bemutatták az új csehszlovák gyártmányú rotációs eke prototípusát, melyet a Prága melletti Chodovi Mezőgazdasági Géptervező Kísérleti Intézet szakemberei készítettek. Az új eke a szántással egyidőben elvégzi a porhanyítást és henigerezést is. A talajművelés szempontjából lényegesen jobb, mint az eddigi ekék és rendkívül jó hatással van a hektárhozamok fokozására. Egyébként több országban, Olaszországban, Hollandiában és a Német Szövetségi Köztársaságban már régóta használnak rotációs ekét. ség megteremtése mellett a helyi környezet megváltoztatását is fontos kér désnek tartották. Hiszen a fiatalság lassanként elszállingózott volna a faluból, ha a pártszervezet és a HNB oly sok éven keresztül nem küzd a régen ígért művelődési otthon mielőbbi felépítéséért. Ez az igyekezet végül is tavaly a község felszabadulása évfordulóján érte el győzelmét, amikor ünnepélyes keretek között adták át a falunak a minden igényt kielégítő művelődési otthont. A lakosok elenyésző kivételtől el tekintve valamennyien részt vettek az építésben. Kavicsot bányásztak, mai tért kevertek, téglát adogattak, és a helybeli mesterek keze-munkája nyomán — bár több évet vett igénybe az építés — fedél alá került a 250 férőhelyes kultúrház. — Az épület értéke — mondja a HNB elnöke — 640 ezer korona. A falunak azonban csak 286 ezer koronájába került, a többit a lakosok társadalmi munkájának értéke teszt kt. A vezetők beváltották ígéretüket, lényegesen javult a község szövetkezete, jobb megélhetési lehetőségek kínálkoznak a faluban. Ezek azok az érvek, melyek mind a kommunisták, mind a HNB tekintélyét oly nagyra emelték. Smiknya István pártelnök szívesen beszél az elért eredményekről, hiszen a megtett út sikerei egyúttal a pártmunka helyességét igazolják. — őszintén elmondhatom — hangsúlyozta —, hogy a kommunisták példát mutattak a község mai életének formálásában. Blen jártak a szövetkezet talpraállításában, a művelődési otthon építésében. A tizenhat szervezett tagon kívül a távolabbi munkahelyeken dolgozó tizennégy regisztrált tagunk is osztozik a pártszervezet munkájában. A pártszervezet vezetősége nagy súlyt vet a tagság ideológiai nevelésére is. A pártoktatási év keretében népgazdaságunk fejlesztésének időszerű kérdéseit tanulmányozzák. Az előadások igen vonzóak. Jól felkészült előadók a falu életének mindennapos kérdéseivel kötik össze az előadásokat. A pártoktatásban a kommunistákon kívül sok pártonkívüli is részt vesz. Érthető tehát, hogy ők is segítik érvényre juttatni a párt célkitűzéseit. Tavaly hárman, az idén ketten kérték felvételüket a pártszervezetbe. A községben két évtized alatt végképp eltűntek a viskók, 62 új családi ház, 120 tv-készülék, mosógép, bútor," szőnyeg, két autó, temérdek motorkerékpár hirdeti a jólétet. A további fejlődésnek minden feltétele adva van, noha több akadályt kell még legyőzniük a falu vezetőinek. Ezek azonban csak részletkérdések, együttes erővel a kommunisták, a község dolgozói sikeresen megoldhatják őket. Az Ipolyt persze csak saját erejükből nem zabolázhatják meg, ehhez az állam, az egész társadalom hathatós támogatására van szükségük, ami már tervbe is van véve. SZOMBATH AMBRUS Brnói kaleidoszkóp... Az első be

nyomások Aki csak a vásár heteiben jár a morva fővárosban és igénybe kell vennie a brnói polgárok — egyébként jól megszervezett — „fizetővendég"-szolgálatát, most válogathat a szállodákban, mondjuk a régi és patinás Grand, az Impozáns International vagy a legfiatalabb: a Continental között, mely utóbbi, ha „B" kategóriába is sorolták, semmiben sem marad a luxusszállodák mögött. Az előszobában a ruhaszekrény mellett kisebb szekrény: „Tegye ide a ruháját, cipőjét, reggelre kitisztítjuk" — olvasom a felszólítást. Pompás ötlet (lám, milyen" hasznos a külföldi szállodaipar tanulmányozása!) — ezt kipróbálom. Reggel csalódottan veszem ki a holmimat: még jó, hogy „biztonság kedvéért" egy ruhakefét és cipőtisztító felszerelést is tettek a szekrénybe ... Mennyit fizet a négylábú vendég? Csöndes, elhagyott a vásár területe ilyenkor, a pavilonok üresen tátonganak. A látogatóban önkéntelenül felvetődik a kérdés: nem lehetne ezt a területet máskor is felhasználni, nemcsak szeptember két hetében? Nos, megnyugtató választ kaptam jifí. fanfrő-tól, a vásár „propagandafőnökétől". — Népgazdaságunk új irányítási rendszere, mely előtérbe helyezte a gazdaságosság elvét — itt a vásár területén is érvényesül. Már ebben az évben egész sor akciót rendezünk: máius 20-tól a Pragoexpo külkereskedelmi vállalat mutatja be újdonságait a külföldi szakembereknek, május 23tól pedig eladással egybekötött textil-, ékszer-, bútor- és bőrdíszműáru-kiállítás nyílik. Két további akciő iránt külföldön is nagy az érdeklődés: júniusban kutya-világkiállítás és vadásztrófea-kiállítás lesz a vásár területén. Ez előbbi sok problémát jelent a ren dezőknek, hiszen nem egyszerű feladat az eddig benevezett 2000 négylábú vendég élelmezése és elszállásolásai Mint ismeretes, nálunk kutya nem lakhat szállodában. De azért találtak megoldást erre is, mert a városi főhigiénikus kivételt tett erre a néhány napra. Már azt is tudjuk, hogy a gazdának egy pótágy díjszabását kell majd fizetnie a szállodában a „szépségverseny" résztvevőjéért 1 Az új városnegyed Makettjével többször is találkoztam a brnói utcákon. Többnyire 6—8 emeletes házak, melyek — amennyire a makett ezt érzékeltetni tudja — nem uniformizáltan, katonás sorrendben állnak egymás mellett, hanem hol egymásba néző, hol egymással párhuzamosan épült és stílusukban is eltérő háztömbök szinte váratlanul bukkannak elő az erdők, parkok lombjai közül. A várostól északra, erdős, dombos vidéken épül a „Tišnovka" — az új városnegyed, ahová már nem ér el a brnói gyárak korma, füstje. A 120 hektáron épülő városnegyed 20 500 embernek ad új otthont, 1970-ig 5900 lakás épül itt fel. Az első szakasz építése már megkezdődött — mindenütt aszfaltozott utak, a házakkal egyidőben épül majd az üzlethálózat, az iskolák, óvodák, éttermek, garázsok, a szolgáltatások háza is. Mielőtt hozzáfogtak volna az építkezéshez, elkészítették a csatornázást, lefektették a gázvezetéket. A riporter lázasan jegyzi a brnőí Magasépítő Vállalat tervezőirodájában e „szenzációs" adatokat, csak azután döbben rá, hogy ennek nem volna szabad másképpen lennie az ország többi építkezésén sem! Házassági tanácsadó Csöndes belvárosi utca. Nemrégen nyílt meg itt — prágai mintára — a ŕiíi^iÄ j; C-f'Í iife W? IPlÍ^-illiffii®^ IH jgggg&i;: Bmmm H F % i 3

J A handlovái bányászok a csökkentett munkaidő ellenére túlteljesítik a tervet. Gábor Antal munkacsoportja (1. kép) az év kezdete óta több mint 6000 tonna szenet jövesztett terven felül. Ladislav Kurdy munkacsoportja (2. kép) az év eleje óta mintegy 4000 tonna szénnel teljesítette túl a tervet. JOZEF TADIAN házassági tanácsadó-szolgálat. „Csodálom, hogy maguknál még nincs ilyesmi" — mondta bemutatkozásom után dr. Eva Madrová pszichológus, az iroda vezetője. „Mert annyi levelet kapunk Szlovákiából, hogy azt hiszem, Bratislavában is elkelne egy ilyen iroda..." Jelenleg mintegy 400 házasulni kívánót tartanak nyilván. A nők többségben vannak. A korhatár? 18től 71 évig — és ami talán meglepő: a legtöbb jelentkező értelmiségi dolgozó: tanító, tanár, mérnök. — Nem jelent konkurrenciát a lapok kibővült házassági hirdetés-rovata? — kérdem. „Nem — mi megbízhatóbbak vagyunk. A hirdetésekben mindenki igyekszik magát a legkedvezőbb színben jeltüntetni — mi viszont a kitöltött kérdőívek alapján — tudományos módszerességgel akarjuk kiválasztani a legmegfelelőbb partnert!" „Mit fizet a jelentkező?" „Hetven koronát, ez elég sok, de így legalább csak a komoly érdeklődő fordul hozzánk, hiszen tréfának ez kissé drága lenne!" Az új színház „Riporttémát keres? — nézze meg az új színházat!" Csaknem mindenütt ezt hallom Brnóban. Estefelé arra sétálok. Az épület egyik felét még zsaluzás borítja, a hatalmas ablakban hegesztőpisztoly fénye villan — a túloldalon azonban zene szűrődik az előcsarnokba. „Szándékosan hamarabb készültek el a színpadi részekkel, próbatermekkel, mint a nézőtérrel — hogy megkezdődhessenek a próbák" — világosít fel Karel Matal, a színház műszaki vezetője. Az 1961ben megkezdett és 103 milliós költséggel épülő színházat augusztus 4-én nyitják meg: itt rendezik meg a Mendel-évforduió alkalmából a biológusok világkongresszusát, és az őszi idényben — már folynak Janáček A ravasz rókácska című operájának próbái — ezt a művet mutatja be először az új Janáfiek-színház! Végigjártuk a próbatermeket, a hangkeverő szobákat, a négy színpadot. Néhány figyelemre méltó adat: a színpad magassága: 47 méter, a forgószínpad rádiusza: 18 méter és a forgatáson kívül bármelyik irányban 30 fokos szögben billenthető! Az akusztika — beépített mikrofonok nélkül is — tökéletes. Az 1400 férőhelyes nézőtér fölött a mozi vetítőszobájához hasonló helyiség: kibernetikus gép van itt, mely programvezérléssel biztosítja a fényhatásokat. Eddig csak Svédországban próbálták ki ezt a berendezést, most a déčini és a prágai automatizációs gépgyár dolgozóinak jóvoltából Brnóban Is alkalmazni fogják. Már csak a földszinten elhelyezett, egész nap nyitva tartó kávéházat és éttermet — nyári terasszal — említem, hogy levonhassam a végső következtetést: VíSek, Oplatka, Zavrel és Roler tervezőmérnökök művének alig akad ma párja Európában! DELMÁR GÁBOR És újból csend. Lassan virradni kezd. A nap mintha undorodna lenézni a földre. Csak ma ne fukarkodjon a sugaraival. Ma igazén ne fukarkodjon. Ma ne. Világítson úgy, ahogy az erejéből telik, hogy meg lehessen élesen különböztetni mindent, az árnyékot a fénytől, a feketét a fehértől. Csakhogy Ciprikém, amannak is haszna lesz belőle. Mindkettőnknek egyformán világít majd. De neki már többé nem fog. Ma világít utoljára. így kell lennie, mert különben sokaknak a mieink közül nem világítana többé. Úgy mint tegnap a Galbának. A zászlóalj legjobb felderítőjének. Még a kórházban is, sebesülten, azt mondták, hogy felderítet egyet-mást. Nevettünk rajta. Hiába, nem menekült meg amattól, lelőtte szegényt. Szegény Galba. Nem örülhetett sokáig a kitüntetésének. Már a tüzérek is idegesek, ök aztán igazán jól álcázzák az optikájukat, mégis már vagy harmadszor lőtte szét a műszereiket. Hajszálpontosan célbatalálnak a lövései. Már vagy hat embert lőtt le közülünk. Köztük a parancsnokot is. Nappal senki sem érzi biztonságban magát előtte... Nem feledkeztem meg semmiről. Innen már állva is figyelhetek. Mozogni csak lenn a gödörben fogok. Csak felülről vehetnek észre. Majd vigyázok magamra. Ha repülőgépet veszek észre, meg sem moccanok. De ennem is kellene ám valamit, na meg innom egy-két korty teát. jó forró. Kitűnő dolog ez a kulacs. A meleg ital után mindjárt jobban lát az ember. Nézd csak, még szalonnát Is csomagoltak. Az őrmesterünk gondoskodott így rólam. Na gyerünk, mert virradni kezd. Magamra terítem a kisebbik álcázó hálót és már fekszem is a tüzelőállásban... Na nézzük csak. A senki földje... először támpontokat keresünk... A háború előtt itt biztos legelő volt. A puskát jobban el kell rejtenem. Nem szabad kilátszania a földből. A távcső... gömbölyű bokor az első számú támpont. Gyanús hely, talán ott bújhat meg mögötte. Sok ott a vakondtúrás is. Közülük biztos valamelyik ... vagy pedig azok mögött bújhat meg. A hátam mögött balra látni a mi állásainkat... a németekét TfODOR FIS

1 c elől. Tegnap úgy tűnt, hogy a gödör pontosan a senki földje közepén van. De innen másképpen látszik. Jó kétszáz méterrel oldalt és sokkal közelebb a németek vonalaihoz. Hogyan? Itt valami nincs rendben. Eltévedtem? De hát akkor... egészen máshol vagyok, ez a gödör... másik, nem az amelyiket két napal ezelőtt szemeltem ki magamnak ... Hű, a kutya mindenit, de melegem lett... a távcsövem is elködösödik ... Ott... ott van, most tisztán látom. A magasra nőtt gaz épp olyan, mint ahogy tegnap láttam... úgy néz ki, mint egy remete, igen, ugyanúgy fest, mint a giz-gazzal benőtt árokpart otthon a falu végén. Már a követ ls meg lehet különböztetni a gyom között. Semmi kétség. Másik gödörben vagyok! Na ne izzadj úgy, komám. Eltévedtem. De hisz a különbség csak alig száz méternyivel lehet több. Köszönöm szépen. Csak! Az én szakmámban gyakran centimétereken múlik az ember élete. Most mihez kezdek? Várjam meg, amíg besötétedik és térjek vissza a zászlóaljhoz. Másnap meg újból jöjjek el. Másodszorra biztosan nem tévedek el. Menjek vissza? Csalódnának bennem az alakulatom katonái. Most is biztosan rám gondolnak, türelmetlenek és aggódnak miattam. Szépen néznék ki, amint betoppannék s azt mondanám, eltéved tem ... Nézzük csak ... kidűlt kerítés. Ez egészen új előttem. Amazok a bokrok ls. Innen tényleg jó a kilátás. Ma talán jól lehet majd látni. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztanom. Itt maradok. Mindent előkészítettem, maradnom kell. Na, láss hozzá a munkához, Cipriánl Vedd a távcsövet és kezdd el balról... kidűlt kerítés ... körülötte vakondtúrások ... magasra nőtt fű. Magasabb, mint máshol. Miért? Talán aknák? Itt-ott ritkán, szétszórtan bokrok. Nem szabad róluk levennem a szemem. Ott a gödör, mellette a remete. Igen, innen mégiscsak másképp fest. Mögötte göröngyök. Tavaly szánthattak ott utoljára. Egyébként nem látni ott semmi különöset. Csupa fű./. De amaz ott közte leselkedhet. Milyen lehet? Magas, alacsony? Elztos kékszemű. Közülük sokan azok. De nemcsak közülük, közülünk is. Nem számít, hogy milyen a szeme. A feje, hogyan dolgozik az esze, az a fontos. Talán egyforma korúak is vagyunk. Nem lesz harmincnál idősebb. Az olyanok már nemigen kaphatók erre a mesterségre. Talán kortársak vagyunk. Kortársak, akik egymásra lesnek. Inkább csak én őrá. Tudod Ciprián, mondotta a zászlóaljparancsnok, szöget szöggel... Amannak mit mondhat a parancsnoka? Hansz, ha ma hármat leterítesz, szabadságot kapsz... Vagy nem, Hansznak nincs szüksége szabadságra, ö a nácik legvadabbja. Ma kimetszem a puskatuson a negyvenharmadik rovátkát. Ha mehetnék szabadságra, vajon mennék-e? Csak ne fújna a szél. Honnan fúj? Észak-nyugat felől. Vigyáznom kell, hol mozog másképpen a fű. Mennék-e szabadságra, vagy sem? Kikéredzkednék három napra. Ahány éve vagyok távol hazulról, minden évért egy napot vennék ki... tovább ki sem bírnám otthon. Csellengjek odahaza, amíg mások a fronton harcolnak? De ha nős lennék mint a Galba, s két gyerekem lenne? Ki tudja. Nehéz erre felelni. Az utóbbi időben a Galba egyre gyakrabban vette elő a tárcájából a fényképet. Nézegette, mosolygott és egyszer csak megeredt belőle a szóáradat. Észre sem vette, hogy mindazt már egyszer elmondta nekünk. Azelőtt csendesebb, magábazárkőzottabb volt. Csak itt a Duklán oldódott meg a nyelve. Hosszú ideje veszteglttnk már itt: ő nsdi«? alig hetven kilométernyire lakott innen! Egyre türelmetlenebb lett. Ilyenkor az ember már nem elég elővigyázatos. Különben nem lőhette volna le ... Szakadoznak a felhők. Süthetne már a nap. Legalább megszáradna a fű és jobban is látnék. Meglehet, hogy amaz ma éppen pihen. Valahol a bunkerben csücsül, én pedig itt rostokolok hiába. Ostobaság. Miért éppen ma henyélne? Minden pillanatban csattanhat a lövése. Tegnap ilyenkor, kilenc óra tájban Galbát találta el. Nem egész hetven kilométernyire... Talán mindenről megfeledkezett és elmerengett a kilométerekbe. Sajnálom szegény Máriáját. Mit csinál majd, ha megtudja? Mi vonzotta tulajdonképpen Balázst az oroszokhoz? Én például már otthon úgy készültem, hogy átállok. Így búcsúztam hazulról, az apámtól meg a jó anyámtól... De Galba? Benősült egy szép gazdaságba, s nemigen törődött a politikával. De mint egy jóravaló gazdához illik, meg akarta tudni, hogyan gazdálkodtak a háborúig a kolhozokban. Egyáltalán nem volt elragadtatva. Azt mondta, hogy neki egy hektárnyi földön sokkal több megterem. A Kaukázusban egy évvel ezelőtt senki sem parancsolta neki, hogy szökjön át. Biztos mérlegelte is, hogy menjen-e vagy sem. Előbb mindent alaposan átgondolt. Számolnia kellett a bizonytalansággal és különböző nehézségekkel is. Az idő tájt azt mondogatták, hogy korosztályát kivonják a frontszolgálat alól, így azt ls remélhette, hogy rövidesen ép bőrrel hazakerül. És mégis átállt az oroszokhoz. Mi ösztönözte őt erre? Egyszer valamiféle német gyerekekről beszélt. Hangjából a gyűlölet és harag szikrázott. Felesége, a Márlka azt panaszolta egyszer a levelében, hogy a szomszéd fürdőbe német gyerekeket hoztak. Annyian vannak, mint az egerek és mint a sáskák, az egész környék élelmét kipusztítják. Mindent kapnak, amit csak szemük-szájuk megkíván, méghozzá élelmiszerjegyek nélkül. Ezekre én nem dolgozom, de kenyeret sem termelek nekik, a gyilko soknak, kiabált Galba magából kikelve ... (FGLYTATftIKI ŰJ SZÖ 4 * 1965. május 19.