Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-18 / 136. szám, kedd

mm Műszaki újítások a sportban Számos eredményjavítás és a sport­ágak fejlődése nagymértékben a tech­nika közreműködésének köszönhető. Különösen az utóbbi évtized renge­teg olyan műszaki újítást, megoldást hozott, amelyek a sportban élenjáró országokban új lendületet adtak a csúcsok megjavításához. Műpáiyák. Uvegrudak Semmilyen atlétikai versenysza­bályzat nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a pálya talajának kizárólag sa­lakból kell lennie. Mindenki tudja 'a szakvilágban, hogy az amerikai atlé­ták — közöttük a rúdugrók is — a téli idényben a nagyszerű teljesítmé­nyeket mindenekelőtt a fedett pálya rugalmas padlójának köszönhetik. A finnek az elsők között voltak, akik a szabályok adta lehetőségekkel él­tek és szabadtéren Is fa-nekifutó pá­lyát építettek. Az amerikaiak az Oregon állambeli Eugenben már 1960-ban valami egé­szen újszerűt alkalmaztak, amidőn a távol-, magas- és a rúdugrók részére olyan hordozható (összeszerelhető) nekifutó pályát építettek, mely kü­lönleges aszfalt keverékből állott. A nekifutó pályát a versenyek előtt a jesen biztos mindenfajta időjárási vi­szonyok és befolyások között. A fejlődés nem állt meg. Két-há­rom évvel ezelőtt az NSZK-beli Lü­beckben kipróbálták az első európai „aszfalt"-futópályát, melyet kaucsuk, parafa és gumi keverékéből készítet­tek. A belső pályákon valamivel több parafát használtak, hogy a talaj pu­hább legyen a közép- és hosszútáv­futók számára. A külső pályán a rö­vidtávfutók számára viszont kemé­nyebb pályát készítettek. Az ugrók részére a beérkezés helyén parafa­gumi keverékéből készült betéteket alkalmaztak az ugrók Izületeinek vé­delme érdekében. A műpálya mellett az üvegrúd a „keresztapja" még az amerikai rúd­ugrók sportteljesítményeinek. Ma már több európai versenyző is használ­ja. Ez a különleges összetételű üveg­rúd olyan meghajlás! szöget is elbír, mely alatt az eddig használatos bam­busz, avagy alumíníumrúd eltörik. A meghajlott üvegrúd viszont vissza­hajtás közben szinte átlövi a testet a léc felett. Az üvegrúd különleges alkalmazási „technikájának" elsajátí­tása után az atléták egy éven belül közel 50 cm-rel emelték teljesítmé­nyüket. .Futógép", iramdiktáló gépezet Az 6116- és kitartó képesség fej­•if5äSÄs,Ä> Az egyik legújabb műszaki sportberendezés a képen látható gép, amely állítólag 35 perc alatt felújítja a labdarúgók testi erejét. A felvételen H. Herrery felügyelete alatt G. Facchetti, az Internazionale játékosa kipró­bálja a berendezést. '•'•li. • •• o ' ( • v;. ... fűbe ágyazták bele. Ezen a verse­nyen azután valamennyi induló tá­volugrásban nagyszerű eredményt ért el: Hermann 8,00 m-t, Andersen 7,85 lésztése érdekében többfajta gépet m-t, Yang Csuan-kvang 7,75 m-t ug- használnak a kerékpárosok, evezősök, rott. Soha előtte, sem utána egyikük Érdekes az egyik magyar „futógép" sem ért el — még megközelítőleg is, amely az atléták számára készült: sem — ilyen teljesítményt! guml.utószalagból áll, mely egymás­A pályakonstrukció fő része a tói 3—4 méterre elhelyezett két hen­„grastex" nevű keverék bitumenből ger között szalad, és forgási sebes­és aszfaltból áll; rugalmasság szem- sége szabályozható. Az atléta tulaj­pontjából semmivel sem marad a leg- donképpen egyhelyben fut, de követ­jobb salakpályák mögött, emellett tel- nie kell a beállított sebességet, ellen­Az üvegrúd visszahajtás közben szinte átlövi a testet a léc felett. kező esetben leesik róla. A sebes­ség szabályozható, így az edzés a kí­vántnak megfelelően végezhető. Sokkal közelebb áll az élethez a Japánok iramdiktáló gépezete. A gé­pet, melyhez hasonlót az angolok al kalmaztak először, a futópálya belső szélén elhelyezett sínen futtatják. A gép másodpercenkénti tízméteres se­bességre képes, vagyis túlszárnyalja a világcsúcsot. A gép technikai be­rendezése azt Is lehetővé teszi, hogy a pálya szélén ülő edző mikrofonba mondott utasításait a gép hangosbe szélőn továbbítsa a futóhoz. Fűtött futballpályák Ä labdarúgás őshazájában már ré­gen kísérleteznek fűtött pályák épí­tésével. Ilyen pályát az elmúlt évek­ben Kölnben is megkíséreltek létre­hozni. A pálya alá elektromos fűtő­hálózatot fektetnek, és így melegítik fel a fagyott talajt. Egyelőre azonban az építőknek sok gyakorlati nehéz­séggel kell megküzdeniük, ügyelve a pázsitot képező fűszálak gyökereire. Egy nemrégi hír szerint ezť a prob­lémát ls a műanyag oldja meg: Phi­ladelphiában olyan sportpálya nyílt meg, melynél a pázsitot műanyagból készített fűzöld színű szőnyeg helyet­tesíti. A műanyag szőnyeg könnyen mosható, gyorsan szárítható, színét nem veszti el. Nem érdektelen az elektronika be­hatolása sem, mely tulajdonképpen a vívással vonult be a sportba. Jelen­leg két változata, a párbajtőr- és a tőrvívó- találatjelző gép ismeretes. Ezzel azonban korántsem fejező­dött be a technika felhasználása a sport terén, áttekintésünkben is csak néhány megoldást említettünk, min­dig új és új alkalmazásáról kapunk hírt. A világ legnagyobb helikoptere totta hajtőműtől kapja. Ez kétáramú gázturbina, amely kb. 18 000 LE tel­jesítményt nyújt. A turbina több mint 'A Bölkow-cégnél, amelynek szék- végleges formájában 44 m átmérőjű K 5 a* m; ny° mássa I préseli a kipufogó helye a München melletti Ottobrunn, rotor között. Ezért az óriás rotort a£„ ) a,! a"„,. A ? á z_° k előkészületben van egy legalább 50 t viszonylag kis nyomású hajtóművek­hőmérséklete kb. 240 C fok. A gá­teher szállítására alkalmas hellkop- kel kell hajtani, és maximálisan 50 t z° k­k iifP° s et>essége a rotorlapátok emelőerejét a mozgó tömegekre való végen 3600 m/ s (majdnem 1500 km/ő). ter. Ez lenne nyilván a világ legna­gyobb forgószárnyas repülőgépe. A helikopter a rajztáblán ős modellben nél kell elérni, már alakot öltött. Hatalmas rotorja, tekintettel már kis kerületi sebesség­A torlősugárhajtőműves rotor elő­nyeit így foglalhatjuk össze: Elsősor A probléma megoldása a szárnyak- ban nincs szükség forgatónyomaték­amelynek ezt a légóriást fel kéli hoz hasonló lapokkal ellátott rotor kiegyenlítésre; már ez is megtakarít emelnie a földről, már sok hónapja volt. A rotor lapátjai belül üregesek, bizonyos műszaki és szerkesztési költ­működik a müncheni gyár próbapad- alumínium bevonatuk szegecselve és ségeket, nem is szólva a „holt súly­ján. ragasztva van. A rotorlap végén tere- róľ. Ezáltal sok, egyébként szüksé­A kísérleti forgószárny (Heidel- lőlapátok vannak a kis nyomással ges hajtómű, tengelykapcsoló és a berg-rotornak nevezik szellemi atyja, kiáramló, hajtó gázsugár eltérítésére, tengely feleslegessé válik. Ez egy­Heidelberg fizikus után) lapátjai 15 A roto r „működése nagyon érdekes, szerusiti a légijármű javítását és méter átmérőjűek 24 m mélyek és Induláskor a rotort zérus beállítási karbantartását. Az üzemanyagfogyasz­36 t emelőteljesítményre vannak ter- szöggel bizonyos fordulatszámra tás is - a tekintélyes emelőképes­vezve. Ilyen méretű rotor már na- gyorsítják. Ezután a pilóta kissé meg- seg ellenére - ésszerű határok kö­gyon nagy súlyú rotorfejet követelne, változtatja a lapok állásszögét - a zott van. ha a szokásos módon akarnék meg- repülőgép szárnyainak állásszögéhez • — szerkeszteni. EGY 1915. ÉVI SZABADALOM ÉRVÉNYESÜLÉSE A Bölkow-terv nagyon gazdaságos­hasonlóan —, ezáltal a légijármű ele- n ak ígérkezik. A helikopter jól hasz­gendő hajtást kap a függőleges In- nálható közlekedési eszközzé válhat duláshoz. A helikopter felemelése próblémá­Jának megoldására Heldelberg vissza- futThatalmas 'erejét" až n t olonnrt-lMchn? amp- ľ luu uť uu j" » , 1 kis távolságon, és előnyösen hozzá­járulhat a növekvő légi tömegszálll­tás problémájának megoldásához — . , , mind a személyforgalomban, mind az A kísérleti rotor, amely jelenleg a áruszálIításba n. EDDIGI EREDMÉNYEK (A Műszaki Elet nyomán) nyúlt ahhoz az elgondoláshoz ame- £ merikai Gene r^ Elect ric cég gyár­lyet a repülés egyik német úttörője, Hellmuth Hirth a repülés „gyermek­éveiben" szabadalomként bejelentett, de amellyel soha nem ért el kereske­delmi sikert. Hirth 1915 ben azt ja­vasolta, hogy a repülőgép motorjának elhasznált gázait egyszerűen a lég­csavarlapát végén levő kii nyílásokon át vezessék ki, amivel járulékos tel jesítménynyereséget lehet elérni. Ilyen elv szerint elkészült egyébként nemrégiben a Dornier-cég gyárában egy együléses kis helikopter. Ennek a Do 32 jelű légijárműnek a rotor­ját egy kis BMW gázturbina kipufogó gázai hajtják. A Le Mansban megtarlandó ez évi 24-órás autóversenyen részt vesz f Természetesen nagy különbség van Rover— B. R. M. jelű gázturbinás gépkocsi is. A dugattyús motoros autók egy viszonylag kis méretű torlósugár- kai együtt fog startolni az edzésen elért idő szerint at 1600 vagy 200B hajtóműves rotor és egy 30 m, Illetve ccm-es kategóriában. JCuÜwta Az embereszmény megtestesítője HÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT DANTE A középkor mintegy másfél évezre­det felölelő korszaka, a klasszikus formák évszázados szunnyadása után új tavasz, a reneszánsz ígérete köszön­tött az emberiségre. E mozgalom szü­lőhazája és legfőbb hordozója a nagy­szerű olasz középkori város, Firenze, s a szellem megújhodását két név fémjelzi: Dante és Giotto. Az iroda­lom és képzőművészet együtt Indul itt virágzásnak, s a meghirdetett „dolce stíl nouvo"-nak, az édes új stí­lusnak az irodalomban Dante a fő­képviselője. Mesterei, Guido Guinicelli és Guido Cavalcanti után Dante (tel­jes nevén: Dante Alighieri) viszi so­sem álmodott diadalra a „nyelv di­csőségét". Firenze szülötte ő, ősei városlakó nemesemberek, s bár teljes bizonyos­sággal születésének Időpontját sem tudjuk (1265. május 18 és 31 között), műveit a világirodalom legnagyobbjai, Shakespeare és Goethe műveivel együtt tartják számon. A világiroda­lom legizzóbb politikai szenvedélyű költője, aki művével egy nemzeti nyelvet a formai tökéletesség legma­gasabb fokára emelt. Mellőzve ugyan­is a középkorban természetes szokást, nem latinul, hanem a nép nyelvén, „firenzei nyelven" irt, s ezzel nem­csak a köznyelvet emeli irodalmi mél­tóságra, hanem kifejezésre juttatja azt az elhatározását is, hogy harcosan avatkozzék bele a valóság alakításá­ba. Ugyanakkor, amikor a népnyelvet a latin nyelv rangjára emeli,, a világi kultúrát is védi — az egyházzal szemben. A középkori kultúra egészé­vel rendelkezik, s egyéniségével át­itatva fogja össze a középkor tudásá­nak és hitének összességét. Versei­ben — a lovag-világ felfogásától el­térően — utánozhatatlanul támasztja fel az antik költészet formai tökéle­tességét (terzina), a vergiliusi hexa­méterek nehéz méltóságát. Müveit méltatva Szerb Antal írja róla: „A vi­lág költőinek nyájában Dante a nagy ragadozó, oroszlán, vagy párduc. Egy ember, akiben nincs semmi kisszerű­ség, minden csupa méltóság és erő, minden mozdulása monumentális." Életművében a misztika és raciona­lizmus, a középkor transzcedens vi­lágszemlélete ütközik össze az újkor r&áHs - szemléletmódjával. Nagyságát nemcsak a Commedia jelzi, melyhez az utókor (első magyarázója, Boccac­cio] függesztette az istent jelzőt, ha­nem első nagy jelentőségű Irodalmi műve, a Vita nuova (Oj élet, 1294) s azt követőn a Convivio (Szeretetla­koma), 1305—8), és a De Monarchia (Az egyeduralomról, 1314—15) is. Az £// élet első szerelme, Beatrice iránt érzett eszményi vonzalmának költői krónikája, melynek Epilógusában már feldereng nagy művének, az Isteni színjátéknak a gondolata, melyre tu­lajdonképpen az élők sorából korán eltávozott nagy szerelme ösztönözte. A Monarchiáról írott latin nyelvű po­litikai főművében, mint államférfi, nemcsak az egyházzal szembeforduló világi államot megtestesítő ghibelliz­mus eszméit hirdeti, hanem az újkori állam tudományos megfogalmazását is adja. Az apró városállamokra' tagolt Itá­liában a német—római birodalomról és a világbékéről álmodozott, s szen­vedélyes pártharcokat vív ellenfelei­vel. Szülővárosában egy Időre elnyeri a legnagyobb méltóságot, mint a prio­rok egyike irányltja a várost, 1302­ben azonban Firenzében a pápa vilá­gi fennhatóságát elismerő ún. fekete guelfek jutottak uralomra, s a pápai követelésekkel szemben álló (a ghl­bellinekhez közeledő) ún. fehér guel­fek vezetőit, köztük Dantét is szám­űzték. Ettől kezdve élete folytonos, nélkülözésekkel tarkított, bolyongás volt. Bár sosem mondott le arről, hogy szülővárosába visszatérjen, s éle­te végéig munkálkodott az olasz egy­ségen (ez utóbbi érdekében császá­rokkal is levelezett), vágyainak és reményeinek a teljesülését nem érhet­te meg. Az a reménye is, hogy költői munkássága, a „Szent Dal" nyitja meg a „drága karám" kegyetlen ka­IDÉNY ELŐTT pult, szertefoszlott, a szülőföld mind­végig idegenül, kegyetlenül viselke­dett nagy szülöttjével szemben. Ba­bits Mihály írja Dante-életrajzában az életnek a poklát megjárt költőről: „A hagyomány azt tartia, hogy Hen­rik halála után a Santa Croce de Fon­té Avellana nevű klastromba ... egy idegen zarándok érkezett, kopott, sze­gényes öltözetben, külső és belső megtörtség Jeleivel, s amikor a bará­tok szánakozva kérdezték, mit keres zárdájukban, ezt az egyetlen szót fe­lelte: — Békét!" S bár utolsó éveit leszámítva, ál­landó osztályrésze volt az őt körül­vevő világ békétlensége és idegensé­ge, ez a sorstragédia nagy tanúságot is Jelentett számára: az Isteni szín­játékban, a világirodalom e legna­gyobb lírai költeményében saját lel­kének vívódását mondja el. „Szembe fordulva a világ aljával és salakjával, mely megzavarta útját," az egyént énekelve — az emberiség eposzát te­remti meg. Főművében, az Isteni színjátékban korának hű képét adja, mely állandó viszályoktól, sérelmektől, a pápaság és császárság küzdelmétől tarkított, de ugyanakkor felöleli a középkor teológiáját, filozófiáját, fizikai és csil­lagászati ismereteit is. Olyannyira, hogy a kortársak számára is magya­rázni kellett művét, s a bonyolult cél­zások megértésének ma is ez az útja. Az a túlvilág, ahová a kísérőként vá­laszon szimbolikus Vergilius és Beat­rice vezetik Dantét, nem valami élet­től elrugaszkodott fantázia terméke, hanem maga az Élet, felfokozva, mű­vészien sűrítve. A Pokol és a Purga­tórium szinte enciklopédikus teljes­séggel, történelmi alakokba sűrítve, minden emberi bűnt, szenvedélyt, gyöngeséget felölel, s a zord fantá­ziától vezérelt, képzelt — de méltó­nak vélt — büntetés sem marad el. Az alvilág-járás nem volt ugyan ide­gen az antik irodalomban, Danténál azonban maga a gondolat is megren­dítő: élő emberek lelkét mutatja a po­kolban, azokét, akik már itt a földön ls poklot tudnak teremteni — ma­guk és mások számára egyaránt. S bár az Élef számára egy nagy ke­rülő volt, végsősoron az Igazsághoz juttatta el őt, poklon, tisztltótűzön és mennyországon át költői hitének nagy Fényességéhez: a szeretethez. Ahogy ő mondja: „Szeretet... mozgat napot és minden csillagot". Költőhöz mél­tóan, szeretetlenül is a szereteten, a megértésen munkálkodott. Dante személyiségéről szólva az irodalomtörténészek egyöntetűen ki­emelik méltóságtudatának legjellem­zőbb vonását, a büszkeséget. (Ezzel a büszkeséggel szemben még a Pokol­ban ls elnéző.) „Gőg, szigor és fér­fiasság" müveinek alaphangja — írja róla Szerb Antal. S ez jellemzi a há­romszor 33 énekes (bevezető énekkel együtt kereken 1001), egyes szám el­ső személyben elmondott csodálatos túlvilági utazását, az Isteni színjáté­kot is, mely immár közel 700 éve egyedülálló a maga nemében. Életútja a firenzei bölcsőtől a ra­vennai koporsóig 56 évet ölel fel. S bár száműzött csontjait ma is ide­gen part őrzi — a kegyetlen virágvá­ros, szülőhazája, hiába kérte vissza holttestét — munkásságát a világiro­dalom a legnagyobbaknak kijáró tisz­telettel és megbecsüléssel övezi. T. S. Ellot szerint „Shakespeare az emberi életnek nagyobb kiterjedését és vál­tozatosságát érti meg, mint Dante; Dante a lealacsonyulás mélyebb és a felmagasztosulás magasabb fokára ju­tott el". Munkásságának ehhez a tömör Jel­lemzéséhez tegyük még hozzá azt ls< a köz- és magánélet Dantenál kitel­jesedő egysége, érdeklődésének sok­rétűsége és tudós alapossága, vala­mint az élet forgatagaiban jelenlevő s mindent felfokozott érzéssel és tu­datossággal átélő költő egyben az embereszmény megtestesítésének is kiváló képviselője. FONOD ZOLTÁN ' t Mint arról már lapunk is hírt adott, Alsósztregován Madách Imre halálának 100. évfordulója alkalmá­ból Madách Múzeum nyílt. A hat he­lyiségből álló múzeumot már eddig is sok ezren felkeresték. Az igen be­cses Irodalom-történeti értékek Iránt tovább fokozódik az érdeklődés. Al­sősztregovára nemcsak belföldről, ha­nem külföldről is sokan látogatnak. A turlstaldény beálltával várható nagy forgalom zavartalan biztosítása érdekében a helyi szervek már meg­tették a szükséges intézkedéseket. A múzeum rendszeresen nyitva tart és képzett turistavezetők kalauzolják a látogatókat. A járás területén több útkereszteződésnél a múzeum irányét mutató kétnyelvű táblákat helyeztek el. Nagy gondot fordítanak a kör­nyék csinosítására. A tervezett Mik­száth-szoba és a szlovák-magyar irodalmi és történelmi kapcsolatot bemutató kiállítás sajnos még nem valósult meg. Remény van azonban arra, hogyha kiürülnek a kastély­nak erre a célra szánt, és jelenleg óvodának, valamint tanítói lakásnak szolgáló szobái, tető alá kerül a Mik­száth-szoba, valamint az állandó jel­legű kapcsolattörténeti kiállítás is. (bl 1965. május 14. * (JJ §20 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom