Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-10 / 99. szám, szombat

Ho Si Minh elnök az amerikaiak távozását követeli Vietnamból Hanoi (ČTK) — A vietnami prob­léma csak akkor oldható meg, ha az Egyesült Államok kivonja csapatait Dél-Vietnamból — jelentette ki Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elnöke az Akahata japán na­pilapnak adott interjújában. Az Egye­sült Államoknak lehetővé kell tennie, hogy a dél-vietnami nép önállóan döntsön jövőjéről és azonnal be kell szüntetnie provokációs támadásait a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, — hangsúlyozta az elnök. E követelmények teljesítése — foly­tatta Ho Si Minh — megteremtené az 1954. évi genfi értekezlethez ha­sonló értekezlet összehívásának ked­vező feltételeit. Ez az egyedüli jogos és ésszerű álláspont, mely kedvező a béke biztosítása és az amerikai nép szempontjából is. Évente egymilliárd dollár a délkelet-ázsiai felszabadító mozgalom elfolytására Washington (ČTK) — Johnson el­nök csütörtökön tartott váratlan saj­tóértekezletén bejelentette, hogy az Egyesült Államok évente csaknem 1 milliárd dollárt költ a Délkelet-Ázsiá­ba szállított bombákra, rakétákra, re­pülőgépekre, valamint az ezen a te­rületen szolgálatot teljesítő ameri­kai csapatok fenntartására. Ezenkí­vül az USA évente 500 millió dollár értékű közvetlen katonai segítséget nyújt a délkelet-ázsiai reakciós rend­szereknek. Johnson közölte, hogy az Egyesült Államok a jövőben ezt az összeget e terület gazdasági fejlesz­tésére szeretné fordítani. Újabb amerikai csapaterősítések Dél-Vietnamba Saigon (ČTK) — Amerikai hivata­los körök közlése szerint a közeljö­vőben újabb csapaterősítéseket kül­denek Dél-Vietnamba. Az amerikai tengerészgyalogság két zászlóalja közül az egyiket a hűéi repülőtér tér­ségében helyezik el. Ez alkalommal 3000 amerikai katonát,küldenek Dél­Vietnamba. A Dél-Vietnamban állomásozó ame­rikai csapatok létszáma jelenleg ne­hezen mérhető fel, mivel újabb és újabb csapatokat vezényelnek ide, az Egyesült Államok délkelet-ázsiai tá­maszpontjairól. Csupán márciusban a tenge­részgyalogság 3000 katonáját, az ame­rikai katonai rendőrség 6000 tagját Halálos ítéletek Saigonban Saigon (ČTK) — A saigoni katonai bíróság halálbüntetésre Ítélte a 22 éves Nguien Van Hait, akit a saigoni amerikai nagykövetség ellen elköve­tett bombamerénylettel vádolnak. Ugyanakkor életfogytiglani börtön­büntetésre ítélték a 22 éves Do Ndoc Hant. A harmadik vádlott tárgyalását tovébb folytatják. A saigoni katonai bíróság tegnap délután halálra ítélte Tran Van Don­got, akit azzal vádolnak, hogy bom­bamerényletet készített elő az ellen a saigoni szálló ellen, melyben ame­rikai tisztek vannak elszállásolva. Tran Van Dongot március 20-án tar­tóztatták le a saigoni repülőtér köze­lében. Robogójában 10 kiló robbanó­anyagot találtak. Társának sikerült megszöknie. A rendőrség azt állítja, hogy a robbanóanyagot a szálló bejá­ratában akarta elhelyezni. Ez elegen­dő volt ahhoz, hogy a fiatalembert halálra ítéljék. és további csapatokat küldtek Viet­namba. Ezenkívül sok amerikai katonát összpontosítottak a Dél-Vietnam kö­zelében levő támaszpontokon. Így például március második felében a tengerészgyalogság 7000 katonáját vezényelték át a Hawai-szigetekről Okinavába. Amerikai lapok szerint az amerikai csapatok létszámát 100 000­re akarják emelni Dél-Vietnamban. A Vietnami Hazafias Front felhívása Hanoi (ČTK) — A Vietnami Haza­fias Front Központi Bizottsága felhív­ta a vietnami népet, egyesült erővel küzdjön az amerikai agresszorok el­len. A Hanoiban közzétett felhívás rámu­tat arra, hogy az amerikai imperia­lizmus nem mond le agresszív tervei­ről és háborús provokációiról. Nyílt háborút kezdett Vietnam ellen. Sárba tiporta az 1954. évi genfi egyezmé­nyeket, veszélyezteti a vietnami nép szuverenitását és az indokínai, dél­kelet-ázsiai, sőt a világbékét. A dokumentum felhívja a világ bé­keszerető emberiségét, követelje a genfi egyezmények betartását, a dél­vietnami amerikai agresszió és a VDK elleni katonai akciók beszüntetését, az amerikai csapatok eltávozását Dél-Vietnamból, valamint annak biz­tosítását, hogy a dél-vietnami nép ma­ga dönthessen sorsáról. DA NANG dél-vietnami városban lezuhant egy amerikai helikopter. A gép a város főutcáján több járóké, lőt súlyosan megsebesített. - ÚJRA HIDEG SZELEK FÚJNAK! A vietnami elnök kijelentette, hogy a vietnami nép békét akar és követ­kezetesen teljesíti a genfi egyezmé­nyeket. Szilárd elhatározása, hogy a győzelemig fog harcolni az agresszo­rok ellen. Ha az amerikai imperialis­ták folytatják agresszív politikájukat, teljes vereség vár rájuk, jelentette ki a VDK elnöke. AZ AMERIKAI KORMÁNY VÁLASZA AZ EL NEM KÖTELEZETT ORSZÁGOK FELHÍVÁSÁRA Washington (ČTK) — Az amerikai kormány válaszolt a 17 el nem kö­telezett országnak a vietnami prob­léma megoldására vonatkozó felhí­vására. Az amerikai kormány hajlan­dóságát fejezi ki a tárgyalásra, de azért hangsúlyozza, hogy „az agresz­szió befejezéséig" teljesíteni fogja kötelezettségeit Dél-Vietnammal szem­ben. Ezzel tulajdonképpen visszauta­sította az el nem kötelezett országok felhívását, mivel az agresszió befe­jezésén a dél-vietnami nép felszaba­dító harcának megszüntetését érti. Az amerikai kormány válasza, me­lyet Ball külügyminiszter-helyettes adott át négy el nem kötelezett or­szág nagykövetének, alapjában egye­zik Johnson elnök Baltimore-ban tett kijelentéseivel. Sikeres hadgyakorlatok az NDK-ban Berlin (ČTK) — Az NDK nemzeti néphadserege és a szovjet csapatok április 5-e és április 11-e között kö­zös hadgyakorlatot tartanak az NDK területén. A hadgyakorlat első szaka­sza sikeresen véget ért. Az ADN hír­ügynökség katonai szemleírója szerint már most bebizonyosodott, hogy a hadgyakorlat célját elérte. A csapatok az ez évi téli gyakorlatozó időszak anyagának elsajátításáról adtak bi­zonyságot. Csak a két német állam tárgyalása hozhat eredményt AZ NDK ÁLLAMTANÁCSA A NYUGAT­NÉMET PARLAMENT ÜLÉSÉRŐL Berlin (ČTK) — Az NDK Államtaná­csa csütörtöki ülésén támogatta a kormánynak a nyugatnémet parla­ment nyugat-berlini ülésével kapcso­latos intézkedéseit. Az ülésen Ottó Winzer külügymi­niszter-helyettes beszólt a bonni kor­mány revansista politikájáról. Hang­súlyozta, 'hogy a parlament nyugat­berlini ülése ellentétben áll a nem­zetközi Joggal. A második világhábo­rú után kialakult feltételeket figye­lembe véve a német kérdés csak ak­kor oldható meg békés úton, ha Né­metországot leszerelik és a két né­met állam tárgyalásokat kezd. Wilson április 15-én találkozik Johnsonnal Washington (ČTK) — Wilson angol miniszterelnök április 15-én Washing­tonban találkozik Johnson elnökkel, jelentette a Fehér Ház. A hírt John­son elnök is megerősítette. Valószínű, hogy elsősorban a viet­nami helyzetről, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia további délkelet-ázsiai politikájáról fognak tárgyalni. Valószínűtlennek tartják, hogy pontosan meghatározzák az ülés napirendjét. Wilson a találkozó előtti napon elő­adást tart a New York-i gazdasági klubban. Wilson miniszterelnök elő­ször tavaly decemberben látogatott Washingtonba. Valószínű, hogy Wilson csak néhány órát tartózkodik majd Washingtonban. BEN BELLA elnök bejelentette, hogy Algériában 1200 foglyot szaba­don bocsátanak, és a fővárosban vég­leg felszámolják a Barberousse bör­tönt, melyben a francia megszállók az algériai hazafiakat kínozták. Újabb húsz évre szóló lengye!—szövget szerződést kötöttek Wladysíaw Gomulka elvtárs beszéde A KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY PALOTÁJÁBAN RENDEZETT NAGYGYŰLÉSEN Gomulka elvtárs méltatta a lengyel —szovjet szerződés nagy politikai je­lentőségét. Kijelentette, hogy a két ország szövetsége és együttműködé­se „a jövőben is biztonságunkat és határaink biztonságát szavatolja, ösz­tönzi országaink gazdasági fejlődé­sét és az európai béke fontos ténye­zője". Gomulka ezután arről szólt, hogy húsz esztendővel a hitleri Németor­szág szétzúzása után az NSZK-ban ismét a hagyományos német milita­rizmus uralkodik, amely atomfegy­verekre áhítozik, szítja a hideghábo­rút, területi követeléseket támaszt, és revánsról álmodozik. — Ezért az új szerződésben kimondjuk, hogy a felek együttesen alkalmaznak minden rendelkezésükre álló eszközt, hogy kiküszöböljék az agresszió veszélyét, mind a nyugatnémet militarista és revansista erők, mind pedig a velük esetleg szövetségre lépő bármely más állam részéről — mondotta Gomulka elvtárs. Megjegyezte: az NSZK-nak semmi esélye sincs arra, hogy vágy­álmait megvalósítsa, csupán a lég kört mérgezi Európában, és ez ál­landó nemzetközi feszültség forrása. Elítélte a nyugati hatalmakat, ame­lyek erőpolitikájukkal egyre jobban meghajolnak az NSZK nagyhatalmi törekvései és agressziós tervei előtt. A szónok ezután arról beszélt, hogy: „korunkban a kapcsolatok bé­kés fejlődésének fontos biztosítéka a szocialista erők egysége, a szocialista államok és a nemzeti felszabadító mozgalmak egysége a békéért és a népek függetlenségéért, valamint az imperialista agresszió ellen folyta­tott következetes harcban. Erre az egységre feltétlenül szükség van arra a helyzetre való tekintettel, amely jelenleg alakult ki Indokínában. A népi Lengyelország — mondotta Go­mulka — rokonszenvvel viseltetik a vietnami nép hősi harca iránt mind északon, mind pedig délen, és köve­teli az agressziós cselekmények azon­nali megszüntetését. Szolidárisak va­gyunk a Szovjetunióval, amely nem hagyta a VDK-t az agresszió prédá­jául, hanem kész egyre hatékonyabb segítséget nyújtani az ország szuve­renitásának és biztonságának megvé­déséhez. A LEMP támogat minden olyan intézkedést, amely arra irányul, hogy leküzdjék a nézeteltéréseket a szocialista táborban és lehetővé te­gyék a közös akciót valamennyi párt és szocialista állam részére a béke és a népek függetlenségének megvé­désében" — mondotta Gomulka. Gomulka végezetül kijelentette: a szovjet párt- és kormányküldöttség­gel folytatott tárgyalásaink az őszin­te barátság, a teljes egyetértés és a teljes nézetazonosság légkörében folytak le, gyümölcsözőek és hasz­nosak voltak a további szoros együtt* működés szempontjából. Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde Brezsnyev elvtárs beszédének beve­zető részében méltatta az elmúlt 20 esztendőre aláírt szovjet—lengyel ba rátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerző­dés, valamint a most megújított ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentősé­gét. — Teljesen egyetértünk azzal — mondotta Brezsnyev —, ahogyan Go­mulka értékelte a szovjet—lengyel szövetséget. Ez a szövetség megfe­lel mindkét ország érdekeinek. Ezzel egyidejűleg fontos láncszeme az eu­rópai szocialista országok szerveze­tének — a Varsói Szerződésnek. A szónok rámutatott, hogy a szer­ződés tovább szilárdítja az egész szocialista közösséget. — Igen fon­tos az a tény — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az új szerződés biztosítja a népi Lengyelország határainak sért­hetetlenségét. Beszédének további részében az SZKP Központi Bizottságának első titkára a szocialista országok között kialakult új típusú szocialista és in­ternacionalista kapcsolatokkal foglal­kozott. — A szocialista országok jól értelmezett egysége — mondotta a szónok — megköveteli a szocialista közösség minden tagja függetlenségé­nek és szuverenitásának szigorú tisz­teletben tartását. Ugyanakkor a szo­cialista népek objektív érdekei meg követelik, hogy az imperializmus el­len, a közös érdekek megoldásáért együtt küzdjenek, ezen a területen a lehető legszorosabban működjenek együtt és kölcsönösen segítsék egy­mást. Azt is meg kell érteni, hogy a különböző körülmények között le­vő v.szuverén szocialista államok eset­leg nem ugyanazt az utat választják bizonyos problémák megoldására, ér­dekkülönbség állhat fenn bizonyos bel- vagy külpolitikai jellegű kérdé­seket illetően. Az ilyen jelenségek azonban, ha helyesen értelmezzük őket, nem ronthatják a viszonyt a szocialista közösségben, nem gyengít­hetik az egységet. Ha ezekhez a különbségekhez mar­xi—lenini módon" közeledünk, ha po­litikánk elvi kérdéseiben egységesek vagyunk, akkor minden bizonnyal kö­zösen harcolhatunk a szocializmus győzelméért, valamennyiünk ellensé­ge — az imperializmus ellen, vala­mint azért, hogy barátilag megbe­széljük a nézeteltéréseket és a tel­jes egyenjogúság, a kölcsönös tiszte­let és az elvtársi szolidaritás alap­ján erősítsük a szocialista világrend­Bonn nem mond le területi követeléseiről M. Kopfiva rajza Bonn (ČTK) — A bonni kormány újból megerősítette, hogy nem mond le a szocialista országok ellen irá­nyuló revansista politikájáról. A nyu­gatnémet kormány szóvivője Bonnban sajtóértekezleten kommentálta az új szovjet—lengyel barátsági együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírását. Kijelentette, hogy a bonni kormány kitart eddigi állás­pontja mellett, és nem ismeri el az Odera—Nelsse határt még akkor sem, ha ez nem a Német Szövetségi Köz­társaság határa. A hivatalos nyilatko­zat elveti a szovjet—lengyel szerző­désből eredő biztonsági garanciát. Mi­után a bonni szóvivő újból elismétel­te, hogy Nyugat-Németország igényt tart Lengyelországnak az Odera— Neisse vonalon túli területére, kijelen­tette, hogy a szocialista országokat Nyugat-Németország részéről nem fe­nyegeti veszély. szer harci egységét — mondotta Brezsnyev elvtárs. Brezsnyev kijelentette: hogy mire képesek az imperialisták abban a meddő törekvésükben, hogy vissza­fordítsák a történelmet, elnyomják a szabadságért és függetlenségért küz­dő népeket, azt az Egyesült Államok indokínai cselekményei bizonyítják. Nem elég, hogy durván beavatkozik Laosz és Kambodzsa ügyeibe, hogy évek óta véres Intervenciót folytat a szabadságszerető dél-vietnami nép el­len, most nyílt agresszióba ment át a VDK ellen. Mindenki tudja, hogy még a fasiszták sem mertek mérges gázokat használni a második világ­háborúban. Az amerikai imperialisták a vietnami nép szabadsága és függet­lensége ellen folytatott hadüzenet nélküli bűnös háborújukban hideg­vérrel megtették ezt. A szónok fi­gyelmeztetett arra, hogy a békesze­rető vietnami nép elleni agresszió megindítójára a szégyenen és a ve­reségen kívül más nem vár, majd így folytatta: a Szovjetunió reális támo­gatást nyújt a vietnami nép igazsá­gos harcához. Azt akarjuk, hogy min­denki előtt világos legyen: a Szov­jetunió kész megadni a VDK-nak min­den olyan támogatást védelmi eszkö­zei szilárdításához, amelyre vietnami barátainknak szükségük van az ame­rikai imperialisták agressziójának visszaveréséhez. A segítségnyújtás fo­lyamatosan megvolt és meglesz. A szónok ezt követően az európai békéről és biztonságról szólva han­goztatta: a jelen pillanatban Európá­ban nincsen ugyan közvetlen hábo­rús veszély,' de megbocsáthatatlan rövidlátás lenne, ha nem jegyeznénk meg, hogy a világnak ebben a tér­ségében is elég sok gyúlékony anyag halmozódott fel. A nyugatnémet re­vansisták újabb politikai provokáció­ját — a bonni Bundestag törvényel­lenes nyugat-berlini ülését említve Brezsnyev kijelentette: gondolom, hogy Erhard úr, valamint ennek a parlamenti kiruccanásnak a kezde­ményezői egy pillanatra sem remény­kednek abban, hogy ezen a módon szereznek jogot Nyugat-Berlinre. Brezsnyev beszédét a következő szavakkal fejezte be: a jelenlegi nem­zetközi helyzetben mindennél fonto­sabb az összes forradalmi erők ak­cióegysége. Az akcióegységben, az imperialista agresszió ellen, a szocia­lizmus diadaláért, a népek nemzeti felszabadulásáért, a tartós békéért folytatott harcban az SZKP, a LEMP és más marxista—leninista pártok a legmegfelelőbb módot látják ahhoz, hogy leküzdjék a kommunista világ­mozgalomban jelenleg fennálló nézet­eltéréseket. E nézeteltérések mester­séges felfújása gyengíti a forradalom, a haladás és a béke erőit és örömére szolgál az imperialistáknak. Minden kommunista összefogása a közös anti­imperialista harcban az agresszorok leküzdésének és közös eszméink dia­dalra juttatásának legjobb eszköze. A kommunista mozgalom problémái megoldását célzó konstruktív megkö­zelítés jó példáját mutatta, vélemé­nyünk szerint, a 19 párt március elejei moszkvai konzultatív találko­zója. 1985. április 10. * (JJ SZÓ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom