Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-09 / 98. szám, péntek

KEMÉNY DIÓ átoMit

oi Úí filmek' A filmszínházainkban műsorra tűzött új filmek közül hármat említhetnénk, melyek a nézők érdeklődésére számot tarthatnának: a CSALÁDI KRÖNIKA című olasz, a DÁVID ÉS LlZA című amerikai és a HELYJEGY VISSZATÉRÉS NÉLKÜL című cseh filmet. A CSALÁDI KRÖNIKA című színes olasz film Valerto Zurlini rendező alkotása, amelyben V. Pratolíni novelláját dolgozza fel érdekesen és megkapóan. A film két testvér sorsát mutatja be, s a családi kapcsolatok alakulását követi nyomon, a háttérben a cselekmény szempontjából Időszerű politikai eseményeket szerepeltetve. Kiváló színészi alakításoknak ís tanúi lehetünk, éspedig Marcello Mastroiannl és Jacques Perrin részéről. A filmet 1962-ben a velencei nemzetközi filmfesztivál nagydíjával jutalmazták. A DÁVID ÉS LlZA című amerikai film lélektani problémákat tárgyal, érdekesen és vonzón. Frank Perry rendező — Theodor Issac novellája alapján — a film cselekményét egy Ideggyógyintézetbe helyezi, s nemcsak a gyógykezelés különlegességeivel, hanem egyes váratlan fordulatokkal is meglep. Két ember, Dávid és Liza érzelmi életének alakulása figyelhető meg a filmben, emberséggel telitett kicsengéssel, rendkívül rokonszenves megoldásban. A HELYJEGY VISSZATÉRÉS NÉLKÜL című cseh pszichológiai film két fiatal rendező, Dušan Klein és Miroslav Sobota első filmje. Cselekménye a jelenben játszódik, vonatkozásaiban azonban a múlt elevenedik meg. A cselekmény központi problémája egy gyermek eltulajdonítása, akit a fasiszta megszállás időszakában Németországba hurcolnak. Az anya helyzetén és a nemzet kiszolgáltatottságán keresztül a terhes múlt érződik, s a szokatlan, hagyományos formákat nélkülöző megoldások éppúgy, mint maga a mondanivaló érdekessé teszik a filmet. Az anya szerepét lifina Sejbalová játssza. Alakítása egyike legjobb filmszerepeinek. —dz — BOLT A KORZÓN A BARRANDOVI hangkeverő stúdióban kialszanak a fények, és Jan Kádár rendező megadja az utolsó utasításokat a műszakiaknak. A vetítőterem vásznán megjelennek az új cseh film — a Bolt a korzón — első kockái. A film nemsokára elhagyja Barrandovot. A háborús évek kellős közepén egy szlovák kisvárosban vagyunk, ahol az emberek baráti szomszédságban éltek egymással: összejöttek, beszélgettek, politizáltak a maguk módján. Nem különbőztették meg a borbélyt a kovácstól, a keresztényt a zsidótól. Míg egyszer csak ... A munka nélküli szlovákok könnyűszerrel munkához juthatnak: semmi mást nem kell tenniük, mint arizálniuk a nem árja boltokat, üzleteket. Akinek pedig nem fűlik a foga a kereskedéshez, az jelentkezzen a Führer emlékművének az építkezéséhez. A zsidók? Nos, a zsidókkal terveink vannak ... Tono Brtko asztalos is meglehetősen nehezen keresi meg a betevő falatot. Aztán az asszony, Evelin is a módosabb élet felé kacsingat: nézd csak, Tono, ezek ls meg amazok is szereztek már valamicskét, de te még a kisujjad sem mozdítod... Szerencsére itt van a sógor, akkoriban a Hiinka-gárda parancsnoka, s azt ajánlja Tonónak, vegye át a zsidóaszszony, Lautmann Rozália boltját a korzón. Tonónak, az egyszerű, jámbor kisembernek nincs ellenére a dolog: miért ne társulhatna be a nagyothalló, nehézkesen mozgó öregasszonyhoz? Brtko Így értelmezi az arizálást. Az öregasszony még nagyobb idealista: Tonóban az ajánlkozó segédet látja ... mert ő mit sem tud a nürnbergi törvényekről, a városka polgárai, az emberek tisztességesen köszöntik, s a világ békésen megy a maga útján ... A két emberre a halál leselkedik, s találkozásukkal veszi kezdetét a tragikomédia — nemcsak az asztalos és az öregasszony tragikomédiája, hanem ezen túlmenően az egész szlovák állam szörnyű tragikomédiája. Jan Kádár rendezőt egy csésze fekete mellett találtuk a vetítőben. Hü munkatársa, Elmar Klos jelenleg Párizsban tartózkodik, ahol a Vádlottat vetítik, így tehát helyette is válaszol: — Hogy mit jelent számomra a Bolt a korzón? Talán ez a legszemélyesebb filmem. Klos — aki egyenértékű partnerem — ezúttal szabad kezet hagyott nekem. Tudja, hogy a forgatás közben nem a hatmillió elpusztult, megkínzott zsidóra gondolok, hanem apám halálára, néhai barátaimra, az emberekre, akik személyes ismerőseim voltak. Nem érdekelnek a külsőségek: számadatok, általánosítás. Megható filmet akarok csinálni — ehhez pedig a rendező érzelmein, személyes élményein keresztül vezet az út... — A Bolt a korzón Ladislav Grossmann Past novellája nyomán született, amely a Plamen című havilapban jelent meg. A történet tragikomikus keretében megfogott bennünket a szerző humánus szemlélete. Ez nem a háború epikája, hanem két jóindulatú, jámbor lélek története... Grossmann elbeszélésének ez is egyik jeles tulajdonsága: valahogy belülről látja a fasizmust, mélyebben, mint'sokan mások. Pontosan ismeri szereplőit, — mert saját élményeit írja le. Még a legtragikusabb helyzetekben is felcsillan egy szikrányi humor. De ugyanakkor a néző is, az olvasó is tudja, hogy emberéletek forognak kockán. Így kerültünk aztán Sabinovba, hogy megfilmesítsük Grossmann forgatókönyvét. Ma már csupán néhány műszaki módosítás hiányzik. A BOLT A KORZÖN a sajátosan szlovák fasizmus ábrázolója, minden provincialitásával és familiaritásával együtt, ám mindennél rettenetesebb következményeiben, noha csak két sorsot mutat be. Valahogy úgy van: beledobnak egy követ a tóba — kihirdetik a nürnbergi fajvédő törvényeket. A kő nyomán gyűrűzni kezd a víz — az egyik távoli hullám az a tény, hogy Tono Brtko megöl egy. ártatlan embert... A film tehát egy nagy tragédia epizódja, amelybe bele van sűrítve annak a világnak az abszurduma, amelyben a Brtko típusú jő, de habozó, Ingatag emberek számára az Erőszak teszi lehetővé, hogy lábra álljanak. A Halál neve Engelchen című filmünk a fasizmus érmének ' egyik oldalát, a Bolt a korzón pedig a másik oldalát mutatja meg. — Sabinovban eszményi környezetre találtunk. A városka húsz év alatt külsőleg alig változott, s a lakosod óriási segítséget nyújtottak a korhű részletek kidolgozásában. Hangsúlyozni szeretném, hogy a helyi lakosokból kitűnő statisztériát állítottunk össze. Gátlástalan örömmel dolgoztak és Játszottak, és becsületesen, fegyelmezetten viselkedtek a felvevő gép előtt. Valahogy romlatlanok, s ezért jobbak, mint a hivatásos statiszták. És az igazi színészek? Nos, Jozef Kró• ner a bratislavai Hviezdoslav Színházból és Ida Kaminská, a varsói Állami Zsidó Színház tagja olyannyira átélték szerepüket, hogy rendező létemre olykor elbűvölt nézőként merültem el Játékukban. DE KICSODA TULAJDONKÉPPEN Ida Kaminská? Hogy megtudjuk, varsói levélváltásra volt szükségünk. A Zsidó Színház hatvanéves igazgatónőjének, rendezőjének és színésznőjének nevét világszerte Ismerik. Az együttes európai és tengeren túli turnékra jár — és a Kaminskyak igazi művészdinasztia. A színházat 100 évvel ezelőtt alapította Ester Kaminská, s azóta a család tagjai úgyszólván egybenőttek a színházzal. Egyaránt játszanak klasszikus, jiddis darabokat és modern műveket. A Bolt a korzón rendezői hazánk' ban nem találtak olyan színésznőt, aki személyes élményei, tapasztalatai alapján alakíthatta volna ezt a rendkívül bonyolult szerepet. Szerencsére a lengyel kollégák felhívták figyelmünket Ida asszonyra. A fasizmus rányomta bélyegét az ő életére is. És a film forgatókönyvének szerzője? Ladislav Grossmann Humennén született. Prágába csak a háború után érkezett, ahol két főiskolát végzett el. Szorgalmasan és sokat Ír, de a sajtóban csak nagyon kevés elbeszélése jelent meg. — Nem foglalkozom irodalomelmélettel, azt írom, amit az ész és az érzelem diktál — mondja. — Így született meg a Bolt a korzón is, — folytatta. — Szeretném megcáfolni azt a nézetet, hogy a zsidók úgy mentek a halálba, mint a bárányok a vágóhídra. Ez nem felel meg a történelmi igazságnak. Az emberek nem tudták, mi vár rájuk, s amikor kinyílt a szemük, utolsó leheletükig harcoltak... VÉGEZETÜL: A Bolt a korzón képviseli majd Csehszlovákiát a cannesi filmfesztiválon. Reméljük, hogy a művészi értékén kívül fontolóra veszik a náci háborús bűnök elévülésének kérdésével kapcsolatos mondanivalóját. LlDA GROSSOVA Az UniCovi Gépgyárban hamarosan elkészül egy KU-300-as típusú óriásgép prototípusa. A 750 tonnás gépet elkészülése után a tušimicei „Nástup" bányában helyezik majd üzembe a földeitakarítási munkáknáL Óránként 1200—1800 köbméter földet mozgat majd meg. A képen Rudolf Krytinár mester és Jidrich Vrána ellenőrzi a KU-380-as gép fogaskerekét. iCTK — Fr. Nesvadba felv.j, Hordozható hegesztőagregát A Jihlava Városi Építővállalat egyik újítója hordozható hegesztőaggregátort szerkesztett. A kerekeken gördülő és igen könnyen kezelhető készülék jó szolgálatokat tehet különösen a különféle vasépítmények — pl. hidak, tornyok stb. — karbantartóinak. A gép elektródával hegeszt, és mindenütt alkalmazható, ahol egyfázlsos 220 voltos feszültség áll rendelkezésre. Ára megközelítőleg 500 korona lesz, s iránta a következő címen lehet érdeklődni: Mestský stavebný podnik, Jihlava, Űj versenykerékpár A világhírű rokycanyi Favorit kerékpárgyár dolgozói a napokban fejeztek be az F 12 típusú új verseny kerékpár szerelését. A teljesen újfajta sebességváltóval, fékkel, kormánnyal és még sok más újdonsággal ellátott modellből a gyár szakmunkásai egyelőre 800 darabot készítettek. A gépek eddigi próbák során beváltak, ám a főpróba még hátra van: erre az idei Békeversenyen kerül sor. A hazánk színeit képviselő versenyzők ugyanis ezeken a gépeken kerekeznek majd. Miniatűr, analogikus számítógép A Plzeň! Gépészeti- és Elektrotechnikai Főiskola mellett működő Turbinaépítési- és Hőtecihnolőgiai Intézet három tudományos munkatársa: Vlastimil Beran, Otaikar Vávra és Vladimír Svígler mérnökök miniatűr analogikus számítógépet szerkesztettek. A „GRAPIDOT DP-04" elnevezésű mintegy 3,20 kilogrammos szerkezetet a helybeli Lenin Művekben állították munkába. Jó szolgálatokat tesz különösen elektrotechnika szakembereknek. De megoldhatók vele különféle regulációs, terhelési és egyéb problémák is. A gyógyászatban ís felhasználható, ahol — többek között — a szívműködés megvizsgálásában nyújt segítséget. Világszínvonalú kaszálógép A prostéjovi Agrostroj mezőgazdasági gépgyár fejlesztőrészlegének technikusai új kaszálógépet szerkesztettek. A ZTM 107 H-2 típusú egyhengeres kétütemű, léghűtéses szerkezet takarmányféleségek kaszálására készült. Az új mezőgazdasági gép hasznát főleg azok a mezőgazdasági üzemek veszik majd, amelyek takarmányukat dimbes-dombos vagy vizenyős földeken termesztik. Négyszeresére emelkedett a termelés 1945. május 9-én gyártották az első vasat a felszabadult haza területén a Vltkovicei Klement Gottwald Vasmű dolgozói. Az elmúlt húsz év alatt a termelés négyszeresére emelkedett és a vitkovicel vasgyár gyártmányait 56 országban ismerik. Közrendészeti felügyelőség Az utóbbi Időben sok kifogás éri Košicét fogyatékos tisztasága miatt. Az utcákon, tereken rengeteg a piszok, a szemét. Ezt az állapotot semmi esetre sem „indokolja" a városban folyó hatalmas építkezés és forgalom A hanyag háztulajdonosok, lakók és járókelők ugyanis a legtöbb esetben erre hivatkoznak. A tisztaság nem azért hiányzik, mintha a köztisztaság, a rend kérdésével az illetékes szervek közül senki sem foglalkozna. Az igazság az, hogy a lakosság meggyőzése már nem elegendő, és az eddigi köztisztasági felügyelet szerveinek ellenőrző munkája sem kielégítő. A Városi Nemzeti Bizottság ezért április 1-vel kilenctagú, egyenruhával ellátott, felügyeleti és bírságoló jogkörrel felruházott csoportot létesített, amely a jövőben hivatva van biztosítani a városban a közrendészeti és tisztasági szabályok betartását. — Egyszerű' irodahelyiség. Áz ajtón tábla: Didi Pál, a JNB cigánykérdéssel foglalkozó meghatalmazottja. A szobában 4—5-en tartózkodnak. Vitatkoznak az asztal mögött ülő férfival. Fél órába ls beletelik, míg kiürül a helyiség. Didi Pál cigarettát vesz elő, s bodor füstöt eregetve beszélni kezd. i— Járásunkban 53 településen mintegy 8889 cigány származású polgár él... Település. Lehete Így nevezni? Sárón például 62 ár területen 55 kunyhó van összezsúfolva. Milyen lehet it az élet? Didi Pál jól ismeri ezt, maga is a péróban született, ott nőtt fel. .— Az idén négy cigánytelepiilést felszámolunk. Ez ötvenkét „lakás", vagyis ennyiből költöznek ki. Mélyet lélegzik, majd tovább fonja a beszéd fonalát. — A régi „lakásokat" felbecsüljük, s a kiköltözködőknek kölcsönt adunk, hogy lakást vásároljanak. Igyekezetünk természetesen sok nehézségbe ütközik. Telefonberregés szakltja félbe szavait. Az ügyvédi tanácsadóból hívják a lakásfelbecsléssel kapcsolatban. A vonal másik végén valaki élénken magyaráz. Didi elvtárs türelmesen végighallgatja, majd határozott szavakkal válaszol. — Bajos dolgok ezek — mondja, miközben helyére teszi a telefonkagylót. — Nem egy helyen fél kézzel, előítélettel intézik a cigánykérdést. Mi tagadás, erre néha maguk a cigány származású polgárok is okot adnak. De mindenkit egy kalap alá venni mégsem lehet. Az előtte lévő papírcsomóban keresgél. Az egyik ívet a kezébe véve folytatja. — Járásunkban 960 an vannak rendes munkaviszonyban és mintegy 200 azoknak a száma, akik dolgozhatnának. Tudom, hogy a foglalkoztatottak közt többen vannak, akik csak azt nézik, hogy ledolgozzák havonta a 20 munkanapot s megkapják;a gyereksegélyt. Ennek ellenére olyanok is vannak, mint például Kovács Károly, Kovács Gizella és Ján Fekeč, akik mind munkahelyükön, mint odahaza jó névnek örvendenek. — Mit tesznek a helyzet megváltoztatása érdekében? — Ellátogatunk az üzemekbe, Illetve a péróba, s elbeszélgetünk cigány származású polgártársainkkal. Megmagyarázzuk a helytelen nézeteket, s hogy az embernek nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Mondhatná valaki, hogy szavunk csak falra hányt borsó. Ez nem igaz. Egyébként is századok vétkét nem lehet pár év alatt helyrehozni. Három férfi lép be az irodába. Cigányul folyik a beszélgetés. Belelapozok az előttem lévő irattömbbe. Az egyik kimutatást böngészve megtudom, hogy a Járásban 735 Iskolaköteles cigánygyerek van. Ezek közül 48 egyáltalán nem, 136 pedig rendszertelenül jár Iskolába. — Több család Csehországba megy dolgozni. Félbeszakad a tanulás. Aztán visszajönnek, de az iskoláról elfeledkeznek. — S akik befejezik az iskolát? — A múlt tanévben 21-en fejezték be a tanulást. Négyen közülük tanoncnak mentek. Az idén e téren is javulást szeretnénk elérni. A végzősök közül 15—20-an tanulhatnának mesterséget. Felnőttek? > — Kétszázan lehetnek, akik nem ismerik a betűvetést. Számukra tanfolyamot rendezünk. Jelenleg Léván Podobáné vezetésével működik egy tanfolyam. Ezt a közeljövőben még három követi. Didi elvtárs hetente két napot van irodájában, a többin a pérókat járja. Azt vallja, hogy a személyes kapcsolat többet ér a legjobban sikerült jelentésnél és beszámolónál. — Hogy magukat a cigány származású polgárokat is érdekeltekké tegyük saját ügyükben, a legjobbak közül választjuk ki aktivistáinkat. Persze ez még nem minden. A HNB-k is sokat segíthetnek, ha olyan megértők volnának, mint Ipolyságon. Délután négy óra felé jár az idő. A látogatók lassan elmaradnak. Didi elvtárs is készülődik, de nem hazafelé. Falura "megy. Nem könnyű feladatra vállalkozott, amikor beosztását elvállalta. Nem hálás dolog a cigánykérdéssel foglalkozni. Egy ember, még egy jól dolgozó szakbizottság ls egymaga nem sokra megy. Hogy az életük és ők is mások legyenek, hosszadalmas, türelmes s néha idegfeszítő munkára van szükség. De azért nem hiábavaló. N. J. 1965. április B, * ŰJ SZŐ 5