Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)
1965-04-06 / 95. szám, kedd
Egy festő harcos útja Húsz évvel ezelőtt ért tragikus véget Josef Capek 1965. április 6. * §20 S A súlytalanság állapotában Az űrhajózás legutóbbi eseményeivel kapcsolatban újból felmerült a beszélgetések és viták során a súlytalanság kérdése. Mit érez az ember a súlytalanság állapotában? Nem káros e a. gravitáció hiánya a szervezetre? Hogyan alkalmazkodik az idegrendszer s a fiziológiai funkció a szokatlan körülményekhez? Ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az embereket. A kutatók már jóval az első űrrepülések előtt különleges repülő laboratóriumokban vizsgálták embereken és állatokon a súlytalanság kérdését. A Szovjetunióban többek között Leonyid Kitájev-Szmik fiziológus foglalkozik ezzel a problémakörrel. Egy különlegesen berendezett repülőgép kabinjában több mint hatszázszor volt már „súlytalan". Mintegy 200 embert figyelt meg, és sok állatkísérletet is végzett. Megfigyeléseit így foglalta össze: Repülőgépünket tréfásan Noé bárkájához szokták hasonlítani, mert macskák, kutyák, nyulak, egerek, ma. darak, halak emelkednek rajta a levegőbe. Valamennyien eltérő módon viselkednek a súlytalanság állapotában, bár bizonyos közös sajátságok is mutatkoznak. Az emlősállatok kivétel nélkül hevesen mozogni kezdtek. Különösen jellegzetesek voltak „futó" mozdulataik — a levegőben függve az állatok úgy viselkedtek, mintha valami kellemetlen elől akarnának elszaladni. Az ismételt kísérletek során az állatok egyre kevésbő nyugtalankodtak, majd teljesen nyugodtan lebegtek. A halak és a madarak kivételt képeznek. Ezek — különösen a halak — jóformán nem is érzékelik a nehézségi erő megszűnését. Ügy látszik, a súlytalanság nem vált ki szervezetükben különös változást. Lehet, hogy éppen belőlük lesznek az „űrfarmok" első lakói, ők iátják majd el az embereket élelemmel a hosszú bolygóközi repülések idején. Az embereket aszerint, mit éreznek a súlytalanság állapotában, két csoportra osztja Kitájev-Szmik. Az első csoportba tartozók, amikor először kerülnek a súlytalanság állapotába, úgy érzik, hogy esnek, zuhannak lefelé. Ezt a látszólagos esést félelemérzet kíséri. Van, aki akaratlanul is felkiált, mintegy támaszt keresve kapkod a kezével. Ilyen pillanatokban a műszerek a légzés kihagyását, lassúbb szívverést mutatnak. A második csoportba sorolható emberekben olyan érzés támad ilyenkor, mintha megfordítanák őket. Egyesek úgy érzik, mintha a repülőgép kerekeivel felfelé fordult volna, másoknak úgy tűnik, mintha a repülőgép függőlegesen állna, és ők fejjel lefelé a hasukon feküdnének, ismét mások, hogy a repülőgép az oldalára fordult. Ez a csoport nem esett át nagy megrázkódtatáson, de azért a súlytalanság állapotában „valahogy kellemetlenül" érezték magukat, émelyegtek. A súlytalanság állapotában végzett kísérleteknél tehát az embereknél két nemkívánatos jelenség mutatkozott: a félelemérzet és az egyensúlyérzékelő szervek működési zavara. Érdekes, hogy a következő repülések során az első csoportba tartozók nagyon gyorsan megfeledkeztek félelmükről. Minden ok nélkül öröm, vidámság fogta el őket, semmilyen egyensúlyi zavart nem lehetett rajtuk észrevenni. A másik csoportba tartozó emberek viszont, továbbra is „tengeri", illetve az adott esetben inkább „kozmikus" betegségben szenvednek. S ha később ez nem is jelentkezik, az ebbe a csoportba tartozó emberek számára a súlytalanság soha nem válik kellemessé. Hogyan változik meg a látás a súlytalanság állapotában: Megállapítást nyert, hogy az idomokat ilyenkor sokan torzítva és felnagyiiva látják. Az érzéki csalódás különböző lehet: a kör ellipszisnek vagy körtealakúnak, az egyes idom görbének vagy hullámosnak tűnik. Furcsa és egyelőre érthetetlen, hogy ezek a látási zavarok csak azoknál jelentkeztek, akik úgy érezték, mintha zuhannának, amikor a súlytalanság állapotába kerültek, míg azoknál az embereknél, akiket a második csoportba soroltak, ilyen zavarok soha nem fordultak elő. Könnyű-e a súlytalanság állapotában dolgozni? Igen, könnyű, válaszolta az összes kísér'eti személy. A munka eredményességének pontos ts automatikus feljegyzése azonban mást árult el: kiderült, hogy ez íá volról sincs így. A különleges fe'adatuk elvégzési ideje hosszabb lett, a hibák száma megnőtt. Ebből következik, hogy a munka rosszabbul ment, de ezt az emberek nem vetlék észre, túlértékelték munkájuk gyorsaságát és minőségét. A zuhanó repülőgépekben végzett súlytalansági kísérletek tovább folynak annak ellenére, hogy az űrhajósok már „saját bőrükön" kipróbálták ezt az állapotot és részletesen beszámoltak róla. Egy bizonyos: az élő szervezet elviseli a súlytalanságot, de persze alaposan fel keil rá készülnie. (A Szovjetunió nyomán) Kcgyan viselkednek a súlytalanság állapotában a „legijsdősebb" állatok, a macskák? Némelyikük tágrameredt símmel nyávog, kapálózik, némelyik igyekszik belekapaszkodni a környező tárgyakban, erősen reszket. Sokáig nem szokják meg e körülményeket. IPARI GYÉMÁNT Ä gyémántot nem szükséges bemutatni. Tudjuk, hogy a szénnek jellegzetes atomrácsú, a szabályos rendszerben kristályosodó változata. Ez a legkeményebb ásvány s a legértékesebb drágakő. A színtelen gyémántból csiszolással készül a briliáns. Változatai a gömbös-sugaras bort és a fekete, apró kristályos karbonádó. Ezeket a drágakőül nem használható gyémántokat ipari célokra (fúró-, vágószerszámokban, finom dróthúzókészülékekben stb.) hasznosítják. Az ipari gyémántokat drágakövek vágására, csiszolására és polírozására régóta alkalmazzák, a csekély üvegipari fogyasztás ugyancsak hoszszabb múltra tekinthet vissza; hoszszabb idő óta használják fémek, kerámiák és üvegtárgyak gravírozására is. Fúrószerszámként első ízben 1888ban alkalmazták a Gotthard-alagút építésénél. Az ipari fogyasztás ugrásszerű emelkedése az 1926. évre vezethető vissza, amikor Krupp az első Widiaszabadalmat bejelentette: (Widia w a forgácsolásra használt szerszámacélok egyik faja. J A keményfémötvözetek forgácsoló megmunkálása, mely nélkül ma már számos korszerű gépipari ágazat el sem képzelhető, a festészet nem másol, hanem varázsol. Híres és ma is helytálló Josef Capek akkori Picasso apologetikája, amelyben így beszél: „Ez a festészet f mármint Picassóé), nem misztikum, hanem tudomány. Tiszta realizmus ez, amelyet a festő a legideálisabb képzőművészeti kifejezéssel elevenít meg." Hitler hatalomra Jutását gyilkos karikatúrákkal kommentálja, s határozottan lép fel 1934. novemberében a hitlerista buzdításra akcióba lendüJosef Capek: Tűz (V. variáns). A szverdlovszki Munkavédelmi Intézet munkatársai fáradtságmérő készü léket szerkesztettek. A berendezés aránylag kicsi és két perc alatt meg állapítható a fáradtság íoka. A készülék segítségével szerzett adatok más megfigyR'ésekkel együtt hozzájárulnak azoknak a tényezőknek a felderítéséhe?: és megszüntetéséhez, amelyek a termelés folyamán kedvezőtlenül hatnak az ember idegrendszerére. — A képen az új készülék kipróbálása. azóta egyre nagyobb méretekben használja fel az ipari gyémántot. Ma az összes termelt gyémántmennyiség 80 százalékát az iparban használják fel, csak az optikailag és kristálytanilag kifogástalan köveket dolgozza fel az ékszeripar. A gyémánt keletkezési hipotézisét Goldsciimidt dolgozta ki, s ezzel megalapozta a műgyémánt termelését. Eszerint a gyémánt olivinben dús szilikált-olvadékból kristályosodott ki 1800 C fokon. A gyémánttartalmú magma a vulkánokon keresztül jutott a földfelszínre, ahol az anyakőzetet a víz szerpentin jellegű, víztartalmú mágnéziumszilikáttá bontotta. Ezért lehetséges a gyémánttermelés mosás révén. Goldschmidt arra következtetett, hogy a képződés során a magmában minimálisan 17 000 atmoszféra nyomásnak kellett uralkodnia, és az olivin kristályosodást elősegítő katalizátorként hatott. Az 1955. évi sikeres gyémántszintézis igazolta ennek a hipotézisnek a helyességét. 1952-ben felfedezték, hogy az úgynevezett II. típusú gyémántok erősen foszforeszkálnak és jellegzetes félvezető tulajdonságokkal rendelkeznek. Az ipari célokra szolgáló gyémántot más anyagokba foglalva használják. A szokásos kötési mód fémporral, műanyaggal vagy üvegporral történik nyomás és magas hőmérsékleten való formaalakítással. Elvileg új és érdekes módszer a gyémántszemcsék elektrolitikusan lehordott fémrétegbe foglalása. A legfinomabb szemcsézetű gyémántport lazán olajjal keverve pasztaként használják kemény fémek polírozására. A legújabb felismerések nyomán bizonyos gyémántfajtákat alkalmazni lehetne optikai eszközökbe, tranzisztorokba, hőmérsékletmérő eszközökbe és részecskegyorsítókba. A már említett II. típusú termisztor tulajdonságai például lehetővé teszi 0,002 C fok t nagyságrendű hőmérséklet-különbségek észlelését. Sorsa sokban a mi halhatatlan Radnóti Miklósunkra emlékeztet, ö ls élete legnehezebb óráiban nőtt az erdő fölé, róla is tudjuk, mikor született, ám azt a napot, a végzetes dátumot, amikor a horogkeresztes vérebek elpusztították, akárcsak Radnóti Miklós halálának napját, nem ismerjük. Josef Capek Hronovban született és Upice munkásnegyedében élte le gyermekkorát. Orvos apja riadtan figyeli különcködő, kissé élhetetlen és ügyetlen elsőszülöttjét, aki otthon rengeteget rajzol, fest... kz iskolában mégis rossz rajzolónak tartják. Tanítója egy alkalommal tréfás gúnnyal mondta a kis nebulóról: „Capek fiam, belőled sem lesz soha festő!" Az 1905-ös esztendő fordulatot Jelent Josef Capek életében. Felkerült Prágába, ahol az Iparművészeti iskola diákja lesz. Még ugyanabban az évben megismerkedik E. Munch festészetével, s ez a találkozás örökre mély nyomot hagy a fiatal diák lelkében. Kitárulnak előtte a modern európai művészet ablakai. De nemcsak előtte! E. Fílla így emlékezik ezekre az időkre: „Kezdetben vala E. Munch ..." S nem is kétséges, hogy az északi szecesszió legnagyobb alakja, az expreszäzionizmus ajtónyitója valóban nagy hatással volt a fiatal cseh képzőművészekre! Kilencszáztízenhétben megrendezik lő hazai fasizmus ellen is. HarmincPrágában a francia impresszionisták hétben A diktátor csizmája című rajzkiállítását, kibővítve Daumier, van sorozatban teszi nevetségessé a faGogh és Cézanne alkotásaival. Az siszta diktátorokat, maid egy évre rá impresszionisták után a francia füg- a Modern Times ciklussal reagál getlenek következnek: Derain, Friesz, Franco, Hitler ős Mussolini spanyolor-. Valaminek, Matisse és Braque, úgy- szági véres agressziójára, hogy Josef Capekot és vele egyívású Marié Majerová és Josef Kopta tártársait elragadta a modern francia saságában jár a Szovjetunióban. Viszfestészet örvénye. szatérte után így beszél: „A földgömbTanulmányai befejeztével a fiatal nek ez a nagy része, egyszer majd festő Párizsba zarándokol. Heteket, döntő szerepet játszik a világ orszáiiónapokat tölt a Louvre, a Luyem- g ai s népei sorsának szempontjábourg palota képtárában, Kahnweiler ból..." S mégegyszer megismétli az és Vollard galériájában, no meg a 1937-es brnói U-Blokk, negyedik száColerosi iskolában. mában tett hitvallását, hogy mit is Hazatérte után a Manesben kitör a jelent a Szovjetunió egy antifasiszta vihar. Az F. X. Salda támogatta fia- író számára. talok, köztük J. Capek is, otthagyják Münchent gálád árulásnak tartja és a Mánes öregjeit és megalapítják a harcba száll a sorssal. Befejezi Felmodernista „Képzőművészek csoport- legekbe írtam című önvallomását és ját". Közben prózát ír (Az óriás kert- 1938—39-ben megfesti a Tűz-sorozat je) és fest. Ekkor születnek meg a képeinek vagy hatvan változatát. „Gyár 1, a „Harmonikás', a „Tenge- A tőm a egyszerű. Égő háza előtt egy rész" című festményei is, ekkor so- női alak áll (a hazá t jelképezi) s hol rakozik fel nyíltan a kubizmus zász- védőleg emeli karját az orvul lopalaja alá. Érdekes azonban, hogy Jo- kodó fegyveres rablók felé, hol pedig sef Capek kubizmusának, műveinek vádol és harcr a buzdít... Színei hol elemzői nem Braquet és Picassót, ha- komorak, hol lángolnak, egyszer búnem a dél-cseh gótika, Cézanne, Le- sul a világ> más szor me g lángban áll ger, no meg Henri Rousseau es a ne- a láthatár. A Vágyak című sorozatáger plasztika hatását fedezik fel. ban> az ei rab 0lt határhegyek tövében Az első világháborút szerencsésen bánatos asszony ül s várja a szabadmegússza, nem keli bevonulnia. Igy ság hajnalát. Sajnos a tervezett Gyötehát több ideje van a festésre és a zelem sorozat megfestéséhez már hozvitatkozásra. Tizennyolcban megala- zá sem foghatott. A Gestapo Josef kul a „Konokok" alkotócsoportja. Capekot 1939 szeptember elején leTagjai közt ott látjuk Jan Zrzavýt, tartóztatta. A prágai Pankrác börtönRudolf Kremličkát, V. Spálát, Josef bői Dachauba, onnan Buchenwaldba, Capekot... Ideológusuk S. K. Neu- aztán pedig Sachsenhausenbe, majd mann, a költő, J. Capek régi, jó baj- Bergen-Belsenbe kerül, társa. És a modern művészek roham- j Capek a koncentrácl6s tábor m a_ csapata máris támadásba lendül. gánzárkájában sem csüggedt. TitokA hazafiaskodó, konzervatív folkloris- ban rajzolj fest és cikkek et ír. Vázlattákat támadják. A vita eles. J. Capek {üzetében meg örökiti Dante Infernóki is Jelenti ,hogy inkább vállalja a jának szenvedöl t __ halálrakínzott fokultúrbolsevik bélyeget, minthogy ugy golytársai t. De ra)zo l játszadozó gyealkosson, mint ezek a maradi álhaza- rekeket iS i megfesti a Virágárusnőt fiak, akikre Klicpera már a XIX. szá- és a Tűz clklus két ségbeesett asszonyzadban rámutatott. alakját. Fogolytársai életük kockázA szabad haza légkörében változik tatásával megmentik verseit, rajzalt a festő palettája. Eddigi groteszk, és két festményét is. A nagy művészt zsurnalisztikus meglátása elmélyül. az 0nban nem tudják megmenteni. Nagy szomorúan tapasztalja ugyanis, A szemtanúk vallomása szerint 1945. hogy az új államban nagyon sok a április 4—5-én még élt. A vég állítónyomorúság. És az emberi sorsok, lag 1 0. e előt t következett be. Az antragódiák felé fordul, vásznain megje- gol rádi ó április második felében kölennek a szegények, elesettek, özve- zölte eg yik híradásában, hogy Josef gyek, bohócok, prostituáltak, rongy- Capek, ez az igaz ember, az európai szedők meg a rakodómunkások... modern festészet egyik úttörője, kiEzekben az években kerül bemuta- szenvedett, tásra Prágában, Berlinben és Európa sursum cordal A festő, aki játékos több nagy városában Josef és Karéi vidámságra született, önmaga vállalCapek társadalmat bíráló „A rovarok ta a harcoti az e mberi gondolat szaéletéböl" című drámája. Ugyanakkor badságáért, a haladásért, a művészejelenik meg prózaírásainak második tér t_ BIzv a bízott az igazság győzelkötete, a Sánta vándor. Emellett har- mében. És sorsa elől nem is futott, cos cikkeket ír a Lidové Novinybe, B ätran, megrendülés nélkül állt a képzőművészeti kritikákat, művészei- p 0mpeji strázsán, még akkor is, amiméleti cikkeket. Polemizál, véd és tá- kor a horogkeresztes hamvasztók hamad. Vallja, hogy a festészet az 11- m ueső]e elkínzott testét betemette, lúziók és a mágia művészete, hogy BARSI IMRE i
