Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-30 / 118. szám, péntek

JOGI TANACSADÔ Különleges elévülési határidő Az ú] polgár! törvénykönyv ál­talános elévülési rendelkezéseinek magyarázatát már közöltük. Mai közleményünkben a polgári törvény­könyv különleges elévülési határ­idejéről számolunk be. Részletfizetést törlesztés esetében az egyes részletek az esedékessé­güktől számítva évülnek el, ha a részletfizetés be nem tartása a részletfizetési kedvezmény elvesz­tésével jár, a teljes hátralék elévü­lése az utolsó nem teljesített rész­let esedékességétől számítódik. Egyébként az elévülési határidő há­rom év. A biztosítást szerződésekből az állami biztosítóval szemben fennál­ló jogigények egy éven belül évül­nek el. A határidő a biztosítási ese­tet követő egy év eltelte után kez­dődik. A valódi örökösnek az örök­ség kiadása iránti Igénye az ál­örökséggel szemben az örökhagyó halálától, 111. a holtánytlvánttást végzés jogerejétől számított 3 éven belül évül el. így pl. a mellőzött örökös az örökséget átvevő örökö­sökkel szemben ezen elévülési ha­táridőn belül érvényesítheti logát. Fontos kivételt képeznek a kárté­rítést Igények. Ezeket egy éven be­lül lehet érvényesíteni attól a nap­tól számítva, amikor a károsult tu­domást szerzett káráról, dologi ká­rok esetén azonban legkésőbb a káresettől számított 3 éven belül. Az egyéves határidő szubjektív, a hároméves határidő objektív. Az el­ső esetenként más lehet, míg az utóbbi objektív esemény dátumá­hoz fűződik. Az egészségben okozott kárból ke­letkezett igénynél csak az említett egyéves, szubjektív elévülési határ­idő érvényes, pl. ha valamilyen bal­eset miatt a tényleges kár (meg­vakulás stb.) csak 10 év múlva kö­vetkezik be, a kárigényt egy éven belül kell érvényesíteni attól a nap­tól kezdve, amikor a károsult tény­leges káráról tudomást szerzett. Ezeknél a jogigényeknél tehát a tör­vény nem állapít meg semmilyen objektív elévülési határidőt. A fogtálán anyagi haszon kiadása iránti igény egy éven belül évül el attól a naptól számítva, amikor arról a károsult tudomást szerzett, 111. megtudta, hogy az kinél van, ilW'ki élve^'dls thqkéMb B a károso­dástól számított 3 éven belül, szán­dékosság pl. csalás esetén legkésőbb 10 éven belül. Fuvarozási szerződésekből eredő követelések egy éven belül évülnek el. A bíróság vagy más hivatalos szerv által megítélt követelések a döntés jogerejétől számított 10 éven belül évülnek el. Az adós által írásban — melyben elismer! a követelés jogalapját és összegét — elismer! követelések szintén 10 év alatt évülnek el, vagy az elismerés napjától, vagy az eb­ben megállapított esedékességtől számítva. A kamatok és a megismétlődő tel­jesítések (így pl. a tartásdíj ls) há­rom éven belül évülnek el. Kivételt képeznek a jogerős ítélettel meg­ítélt, és az adós által írásban elis­mert már esedékes kamatok, 111. megismétlődő teljesítések (az ítélet, 111. az elismerés napjáig), melyek 10 éven belül évülnek el. A jogi irodalom szerint a mér el­évült követelést az adós újból elis­merheti írásbeli nyilatkozatával és ezzel újabb 10 éves elévülési határ­időt biztosíthat a hitelező köve­telésének. A jogosult, 111. kötelezett szemé­lyében bekövetkezett változás nincs befolyással az elévülés múlására (pl. ha a követelés öröklés tár­gyát képezi, az örökös számára nem kezdődik új elévülési határidő). Ha a jogosult követelését az el­évülési határidőn belül a bíróságon, vagy más illetékes szervnél előirt módon — pl. kereset benyújtásával érvényesítette, és a megkezdett el­járást rendesen folytatja, pl. azzal, hogy megjelenik a bírósági tár­gyaláson, Időben beterjeszti a bíró­ság által kért bizonyítékokat, az ér­vényesítésnek ezt az idejét nem szá­mítják be az elévülési határidőbe. Ez vonatkozik a végrehajtási eljá­rásra is. így pl. annak a hitelező­nek, akinek csak közvetlenül az el­évülési határidő eltelte előtt sike­rült az adós címét megállapítani, de keresetét a bíróságon még idő­ben benyújtotta és az eljárást ren­desen folytatja, követelése nem évül el (az elévülés ez idő alatt „nyug­szik"). A per beadásának és folytatásá­nak nincs ilyen elévülést megsza­kító következménye akkor, ha a pert nem folytatná úgy, ahogy ezt a jogszabályok előírják. Azokkal a személyekkel szemben, akiknek törvényes képviselőre, gon­dnokra van szükség (kiskorúság vagy elmebaj), az elévülés csak az Ilyen képviselő kinevezése után ve­szi kezdetét. Ha törvényes képvise­lő kinevezésére az elévülési határ­idő múlása Vözben lenne szükség — pl. elmebetegség miatt — mí£ az meg nem történik, addig az elévü­lés csak akkor folytatódik, ha el­telt egy év a törvényes képviselő kinevezése után. A törvényes képviselő és az általa képviselt személy, pl. kiskorú és szülei között, amíg ez a viszony fennáll, az elévülés meg sem kez­dődhet. Ugyanez vonatkozik a há­zastársakra is a házasság fennállá­sa alatt. Dr. FÖLDES JÓZSEF Ami a beszámolóból kimarad Lapunk tegnapi számában „ZENG JEN A DAL" címmel beszámolót kö zöltünk — a Csallóközi énekkari fesztivál kapcsán — a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkaré nak fellépéséről. Ha most néhány szó erejéig visszatérünk a témához, tesz szük ezt azért, hogy az énekkar lé tezése körüli érdemeket a legkevés bé se halványítsuk. A tulajdonkép peni „apaságról" van szó, s ha az adott esetben ebben mások ls osztoz nak, ez csak erénynek mondható. A CSEMADOK Központi Bizottsága em lítése mellett — minden rossz szándék nélkül — méltánytalanul mellőztük Népművelési Intézetet, mely az életre hívás körüli segédkezésen kívül a „gaz dag nagybácsi" szerepkörét is példásan betölti. Dr. Szabó Rezső, CSEMÁDOK KB vezető-titkár és dr. Koczka István, Népművelési Intézet nemzetiségi oszta lya vezetőjének egybehangzó véleménye alapján, matematikai fogalommal kife­jezve az 1:10 arány szól a CSEMADOK munkából való részesedés Javára s en nek fordítottja érvényes a Népművelési Intézet önzetlen, készséges anyagi tá mogatására. A tetteket provokáló kezde ményezést illetően — a vitára vonatkoz­tatva — hasonló „kulcsot" állapítottak meg az Üj Szó Javára. (Ezt nem sze rénytelenségből, csupán a teljesség ked véért említjük.) Az énekkart rajtuk kívül magáénak vallja az SZNT Iskolaügy! és kulturális osztálya ls. így csak remélni merjük hogy egy ennyire életerősnek ígérkező újszülöttet — a növéssel járó „öltözte tés" előre nem látott gondjai ellenére — ilyen parádés szereposztású szülői triumvirátus képes lesz „felnevelni" Kulturális életünk eme újszülöttjének csak örülni tudunk, remélve, hogy a „szülők" és a mindannyiunkat felölelő nagy család egyik büszkeségévé növi ki magát. Fonod Zoltán Korszerű húsgyár Bŕezhradban működik hazánk leg korszerűbb húsfeldolgozó kombinátja. Naponta átlag 140 szarvasmarha és B00 sertés húsát dolgozza fel. Felvé­telünkön a szafaládé töltése látható. (CTK — J. Finda felvétele J A lombsátortól a munkásszállóig Cj rendünknek szép szokása, hogy május 1-én és május 8-én nemcsak szabadtágunk évfordulóját ünnepeljük, hanem minden esztendőben fel­mérjük a megtett utat ét gyönyörködünk gyarapodó javainkban. 1965-ben, hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján ugyanezt cselekedjük, da a kétévtizedes jubileumnak kijáró ünnepi örömmel és az elért eredmények fölött érzett büszkeséggel. Ebben az esztendőben mi, építkezési dolgozók is jogos büszkeséggel mutathatunk rá mindarra, amit kezünk betonba, fémbe szilárdított. Ugyanakkor tudjuk ét hangtúlyozzuk, hogy a tárta­dalom, a szocialista gazdasági rendszer teremtette meg számunkra a jobb munka előfeltételeit és a jobb életkörülményeket. Az idősebb építkezési munkások valószínűleg még emlékeznek arra, hogy az első köztársaság tőkés rend­szerében milyen volt az építkezési munkások elszállásolása. Például a červená Skala Margecany építkezé­sen még az egészségre ártalmas fa­barakokban is csak néhány munkás kapott helyet, a többség vagy a fa­ágakból és agyagból összetákolt lomb-kalylbákban vagy a környező is­tállókban aludt. Ez csak egy példa a sok közül, egy kép a kapitalista korszakból. Hazánk felszabadulása után építke­zési dolgozóink élete is megváltozott. Az elszállásolási és élelmezési körül mények fokozatosan megjavultak. Ma már megállapíthatjuk, hogy a dolgo­zók jelentős többsége tégla, vagy sze relt épületekben lakik. Szlovákiában 1964 végén 27 építkezési munkásszál ló 5008 ágyas befogadóképességgel állt a dolgozók rendelkezésére, je lenleg a közös üzemi szállásokat 40 372 dolgozó — a munkások 75,2 százaléka — veszi igénybe. A szállások felszerelése a követ kező: a) Központi fűtés hideg meleg vfz 27 221 személy részére (64.5%). b) Helyi fűtés, hideg-meleg víz 11098 személy részére [26,3%). c) Helyi fűtés, hideg vlz 3888 sze­mély részére (9,2%). Igaz, hogy a dolgozók egy része még ma is lakókocsiban lakik, de csak az építkezési munkálatok kez­deti Időpontjában. Ugyanez előfordul még kisebb, távoleső építkezéseken ls, ahol a drága és gyakran csak rövid időre szükséges szállás építése nem lenne kifizetődő. Bár az építkezési dolgozók elszál­lásolása már jelenleg is rendkívül kedvezően értékelhető, a munkásszál­lók építése továbbra is állandó fel­adat. Nem akarjuk azt mondani, hogy már minden rendben van, hogy már minden elkészült. A fejlődés állandó, ezt bizonyítja az is. hogy az Idén, va­lamint a következő esztendőben to­vábbi szállásokat építünk 9759 ágyas befogadóképességgel. Az otthonokban nem feledkeztünk meg a dolgozók kulturális és művelődési lehetőségei­ről sem. Ugyancsak mintaszerűnek nevezhetők az egészségügyi és higié­nai berendezések, említést érdemel­nek a rádió- és televíziókészülékek, valamint a könyvtárral ellátott tár salgók. Hiányos lenne a felmérés, ha nem értékelnénk az étkezés terén elért eredményeket is. Az egykori hideg, száraz, alacsony tápértékű ételek he­lyett ma a munkások meleg, tápláló és higiéniai szempontból kifogástalan ételekhez jutnak. Az építésügyi szer­vek 15 833 dolgozó részére 59 üzemi konyhában biztosítottak ellátást és sok helyütt többféle ételt szolgálnak fel. A téli ellátás keretében az épít­kezéseken a munkások meleg levest, vagy teát is kapnak. A konyhák mel­lett falatozókat rendeztek be, ahol a dolgozók élelmiszereket és üdítő Ita­lokat vásárolhatnak. A betegségmegelőzést és az egész­ségügyi gondoskodást 56 egészség­ügyi létesítményben biztosítják, ezek közül 21 a fogászati rendelő. A mun­ka- és életkörülmények további Javí­tására minden építővállalat kidol­gozta a szocialista létesítmények távlati költségvetési tervelt, egészen az 1970. eszendőig. önkéntelenül adódik a kérdés, hogy ml tette lehetővé az elért ered­ményeket? Elsősorban az 1948. évi államosítás, amikor társadalmunk nagy összegeket szabadított fel ós mi, építkezési dolgozók ls bekapcsolód hattunk a szocializmus építésébe. Az eredményekhez Jelentős mértékben hozzájárult a nemzeti vállalatok ak clótervelnek és kollektív szerződései nek teljesítése ls. De Igen hatékony segítséget nyújtottak maguk az épít­kezési dolgozók, akik e létesítménye ket felépítették. Ugyanakkor értékelnünk kell a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom állandó és következetes gondoskodó sát, amely az építkezési dolgozók szociálpolitikai helyzetének hatalmas fejlődését nemcsak anyagi eszközök kel, hanem politikai, kulturális és ne­velőmunkával ls támogatta. ONDREj BRÁZDOVIC A csehszlovák film útja Azon a napon, amikor e cikket írtam, Lindsay Andersonnal, az Ismeri angol filmrendezővel tálállcoztam. Anderson már épp egy hete tartózkodott Prágában, és ez idő alatt több mint 10 filmet tekinthetett meg legújabb filmalkotásaink közül. Ml a benyomása? Csodálattal töltötte el a csehszlo­vák filmek eredetisége ás kultúrája. Egyéb tapasztalat: Raf Valonne, olasz filmszínész, akt a Locarnóban megrendezett filmfesztiválon a zsűri tagja volt, Ladislav Tunis csehszlovák újságíróval folytatott beszélgetés alkalmával, a következőket mondotta: „Fantasztikus mindaz, amit a csehszlovák filmművészetből itt Locarnóban megismertem. Ez rendkívüli művészt élmény volt. Országuk nem ftlmnagy­hatálom, és mégis négy magasszlnvonalú filmet mutatott be. Véleménye szerint legftgyelemre méltóbb az, hogy ez a négy alkotás nem egy láng­ész müve, hanem négy rendező különféle műfajú filmfe. A világnak is­mernie kellene a csehszlovák filmművészetet és azokat a körülményeket is, amelyek színvonala elérésében közrejátszottak. Mert ezt csak olyan al­kotók érhették el, akiknek van mondanivalójuk, és akiket nagyon fejlett művészet, kultúra és társadalom vesz körül." A VILÁG, amelynek ismernie kelle- vezését ls hatékonyan elősegítették, ne filmművészetünket, csak az utób- Filmművészetünk szempontjából az bi Időben fedezte azt fel. Ez a film- államosítás minőségileg új feltételeket művészet négy év alatt saját maga teremtett. Mindenekelőtt lehetővé tet­tárta fel lehetőségeit, és a nemzet- te, hogy a filmművészet államunk közi versenyeken sorozatos sikereket mindkét testvérnemzete számára egy­ért el. Először csak a szakértők szük a ra n t kulturális érdekeket szolgáljon, köre figyelt fel rá, de alkotásait Ezt a tényt Lenin 1907-ben így jel­napjainkban az a nagyközönség is lemezte: „amint a film a tömegek ha­megismerhette, amely a filmkultura talináöa és a szocialista kultúra kép­fejlődését érdeklődéssel figyeli. Egy- viselőinek a kezébe kerül, csak azú­ré több országban rendeznek cseh- tán Válik a tömegek nevelésének esz­szlovák filmhetet, és reméljük, hogy közévé." Pontosan felsorolhatnánk azután olyan országokkal is sikerül mindazt, amit általában a film álla­kapcsolatainkat elmélyíteni, amelyek- tnosltásával elértünk. Általa indult be eddig csak kivételesenjuthattunk me g például Szlovákiában a nemzeti el. „A csehszlovák film' fogalma, filmgyártás, amely a rövid-, a báb­amely az elmúlt években Jifí Trnka és a r ajzfiimek fejlődésének előfelté­nevével és filmvígjátékainkkal olvadt telel t teremtette meg. Továbbá az ál­egybe, ma már elsősorban játékfilm- i am0 Sítás a filmfölskolák megalapfc­jeink sikerét jelenti (bár vígjátékaink tásának feltételeit is megteremtette, világviszonylatban még mindig az el­ső helyen vannak). EZEK A VÁLTOZÁSOK a filmgyár: Egyes országokban ennek ellenére tásban új, igényesebb szempontokat is találkozunk olyan próbálkozások- v et ettek fel, s alapját képezte a fiir kai, amelyek a „csehszlovák filmcso- me k kulturális értékké válásénak. Azt dát" tendenciózusan magyarázzák, jelentette, hogy az új feltételek mel.­E felfogással nemrég Ausztriában ta- i ett tovább kell fejleszteni a háború lálkoztam, ahol ugyan némely újság- elött i fn m ek haladó hagyományait, és író elismeri a csehszlovák filmmüvé- egyúttal búcsút kelj mondani a pro­szet értékeit, de mégis úgy ecseteli vincionalízmusnak, elszakadni a kis­azokat, mintha ezeket az értékeket p oi gári és polgári hagyományoktól, alkotóik az őket körülvevő nehéz kö- melyek a háború előtti filmjeink töbh­ríHmények ellenére vívták volna ki. ségé t jellemezték. Ez természetesen Ezek a hangok annál ls Inkább meg- nein vol t könnyű és egyszerű folya­lepőek, mert olyan országban hang- mat Anná] ls i nkább, mivel a háború, zottak el, amelynek filmművészete m aj d a f eb r Uá r i győzelmet követő művészileg pang, gazdaságilag pedig években, amikor a filmművészek több­nyugati partnereitől függ. De nem- sége a dolgozók oldalára állt s részt csak ezekre a megnyilvánulásokra kIván t vállalni a szocialista filmmű­akarok rámutatni. Hiszen a Svájcban vésze t kialakításában, a fejlődésnek megrendezett csehszlovák filmhétről ebben a legérzékenyebb szakaszában írt lelkes és lényegében objektív ér- filmgyártásunk a személyi kultusz tékelésben, amely a genfi Voix Oüv- sz üi 8t tj e) a dogmatikus esztétika be­riere című lapban jelent meg, a kö- f oi yás a alá. került. Nem foglalkozha­vetkezőket olvashatjuk: „Lausanne-ban tunk enne]s a Z időszaknak részletes e kivételes filmhét alkalmával meger- ele mzésével. Hangsúlyoznunk kell tettük, hogy a csehszlovák filmet az azonban > hogy minden nehézség elle­állandó mozgás, az élet jellemzi. Bár- nére szo ci ai lst a filmgyártásunk leg­milyen témát feldolgozhat, s bármi- j ob b alkotásainak hagyománya bon­lyen témát tartalommal képes meg- takozott ki. Olyan alkotások szület­tölteni. De ezt magasra kell értékel- tek> am ei y ekre ma is büszkék lehe­nl, mivelhogy ez a filmművészet álla- tünki mégha a játékfilmjeink fejlődé­mosított..." sét az értékek ingadozása jellemezte ls. Filmgyártásunk fejlődésében azon­ENGEM AZ Á BIZONYOS ..mivel- ban mlnd a mal napig nem vo]t 0i yan hogy" érdekel. Mert az az alkotó össz efüggő szakasz, amelybe nemcsak szabadság, amely a csehszlovák film- egyes müve kkel, de a filmek egész gyártás szervezésében és alkotásaiban sorával a SZO Cíalista filmalkotás új nyilvánul meg, nem valami meglepő csúcsá t érnénk el és magunkra von­körülmény, mivelhogy államosított nánk a fumvilág figyelmét. Azok az filmről van szó, és csak azért érhe- alkotósok) a melyeknek ihletője a XII. tett el ilyen méreteket, mivelhogy kongresszu s előtti társadalmi monda­államosították. Tehát olyan filmmüve- nlvaló volti biz 0nyságát adták, hogy szet, amelyben az anyag megválasz- fllmmű vé 8z etünkben a tehetség kibon­tásától annak feldolgozásáig a film- takozásána k olyan lehetősége nyílt alkotóé a szó és amelyet nem áru- meg) amely ekröl a „szabadságot" hír­ként, hanem kulturális értékként ke- dető nyuga ti ak még csak nem ls ál­zelnek. Ebből az ls következik, hogy modh atnak. Ugyanakkor a szabadság a filmnek az áruértékén túl más ér- fogalma a művészek szabadságával téke ls kell, hogy legyen (Ez nem je- eg yé r teimü, a kiknek többsége felada­lentl azt, hogy a mi filmdolgozoinK tftt társadalm i érdekek támogatásá­nem tartják szem előtt a nézők érae- ban gs g kommunista pá r t törekvé­keit és a hasznot). Azt hiszem, hogy seihez val 6 felzárkózásban látja. a filmnek, mint * ult u 7 r á" s. Ŕ^ t é*™ y Felesleges lenne részletesen foglal­ez az értelmezése ésja i a tény, nogy kQz n. ^ ez a íelfelô irál5y u. nemcsak a gyártásvezető de a műve tendencia miIye n alkotásokban szek maguk is döntenek a filmanro ^ hisz a Szirénától tás jellegérő, lel lanti a leigklfeje ^ ^ következik azo k. zőbben az államosított filmet, annas ^ g ]elentős alkotäso knak, melyen nagy horderejét. keresztül filmművészetünk a világ , legjobbjai közé felsorakozott. Meg kell még jegyeznem: épp most tanultuk „„,„.„,... np^AcBAN m e8 a szocialista filmművészet szer­A F E LS ZAB ADULT ORSZÁGBAN ^^ R]ő a teljes mérték ű 1945-ben elsőként a filmgyártást Slia k, has2nálás feltételeiti am l elért mosították. Ez nem volt véletlen na er edményeinkben ls visszatükröződik, nem egy céltudatos munka ereame nye. Az államosítást maguk a mm ^ CSEHSZLOVÁK FILMGYÁRTÁS dolgozói még a háború ideien kbszi ^ ^ ünnep eive hadd mondjuk meg tették elö, tulajdonképpen a ná«K a z „ n nem Jelen U szeme láttára. Haladó <fi malkotótnk szemet hunyunk a probl é. egész sora vett részt a felszabadít ^ amelyek ből akad jócskán, ország fll filmművészete szerve:zese kérdéscsoport lényege, hogy nek előkészületei ben. Köztük volt ^^ ( v41t01at0sl 4. Vladislav VanCura kiváló cseh író ts, v ^ beszélhetUnk a sz 6 akit még a háború a a« kwégeztek. « emesebb értelmében a vonz 6 filmek Amikor 1945-ben a filmet államosi ŕ g ^ ^ oRa gnna k tották. csaknem félévszázados törté * « z e]múlt évben fllmJeln k nelmi múltra tekintett ntór 'viss^ ^ ^ CSÖKKEN T A Jövőbeli világon a csehszliovák fi mgyírMa £ iUetöen szerepe t j átsz a. pJh g rf.lm ket Mto tésznettéí nak elért eredményeink s az a tény, A háború alatt a barrandovi filmgyár hogy az államosított filmgyártás ed­képezte a hazai filmgyártás korszerű digl tapasztalatai alapján, s elért műszaki alapját és számos filmet ké színvonalával lehetővé teszi, hogy .a szített. A rendezők jelentős része csehszlovák filmművészet elkövetke­oiyan filmalkotásra törekedett, amelv z endő évei elé bizalommal, és a ked­meghaladfa az akkori filmek provm vező k ii átaso k reményében tekintsünk, ciálls jellegét ök voltak azok, akik filmgyártásunk háború utáni újjászer- - MILOŠ FIALA 1985. április 30. • Ü] SZÖ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom