Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)
1965-04-27 / 115. szám, kedd
-f Hlinu Mit tud az ultrahang Barangolás a halhatatlan hangok birodalmában • A denevér utat mutat • Mesterséges ultrahangkeltés • Mélységet fürkésző ultrahangok • Ultraszonikus anyagvizsgálat • Az ultrahang tisztít, kever, fémmegmunkálást végez, gyógyít A technika és a tudomány sokat ta- nagyfrekvenciás villamos rezgések nult a természettől. Leleplezte többek átalakítása mechanikus rezgésekké között a denevérek „hangradarát", Az általánosan használt ultrahanggeamelyet a zsákmány felderítésére nerátorok a magnetosztrikciós, piezohasználnak; a hallhatatlan hangok elektromos, illetve elektrosztrikciős utat találtak maguknak a mérések te- hatást használják fel. Hogyan is műrületén, az iparban, a gyógyászatban ködik egy ilyen rezgéskeltő berendeés még sok más területen. zés? Az ultrahangkeltés leggyakrabban elektromos energia segítségével törA lengcsendesebb környezetben is A S 6 1 ^r* és leggyakrabban sok a hang, csak éppen nem érzékel- alkalmazott eljárá^ az amikor két Hősünk - az ultrahang jük őket. A számunkra hallható han gok terjedelme aránylag kicsiny, sok fémlap közé kvarckristályból csiszolt igen vékony lemezt helyeznek, a fémkai több az olyan hang, amelyet' csak I aP^ a t P, ed i8 eSY áramforrás két J y~" ' KniiliAital hnti l r APPTn A Irironn qt közvetve „hallunk". Azokat a hangosarkával kötik össze. A kvarc az kat, amelyeket az'átlag ember füle elektromos feszültségre rendkívül ércsekély rezgésszámuk miatt nem hall zék8 ny| megnyúUkvagy^összehuzódik meg (0 és 16 Hz között) infrahangok nak, amelyeket pedig éppen szapora aszerint, ahogyan az áram Iránya változik. A többi aztán már „egyszerű". ságúk, magasságuk miatt nem érzékel Gyorsan váltogatják az áram Irányát; (16 000-től több millióig) ultrahangok- """" nak nevezzük. Vegyük alaposabban szemügyre az utóbbit. Ultrahangok bőven vannak, a terUltrahang-szerszám félvezető elemek kászítésére. Az üveglemezen kész germániumhengerek egy gyufaszál nagyságához hasonlítva. mire a kvarclemez rezgésbe jön. Ezek a rezgések annyira felerősödhetnek, hogy például egy pillanat alatt eloltják a rezgéskeltő készülék közelébe állított gyertya lángját. (Tegyük még hozzá, hogy ezt a jelenséget — amikor elektromos feszültség hatására a kristály alakot változtat — a szakemberek piezoelektromos hatásnak, az ilyen rezgéskeltő készüléket pedig piezoelektromos ultrahang-generátornak nevezik.) A Titanic katasztrófájától a tengerek feltérképezéséig A sokáig emlékezetes Titanic óceánjáró katasztrófája után jutott eszébe Richardson fizikusnak, hogy ultrahangok felhasználásával észlelni lehetne a tengeren éjjel vagy a kedvezőtlen Időjárás következtében beállott rossz látási viszonyok között is a veszélyes jéghegyeket. Az ötletet csak az első világháború alatt hasznosították: Langewin készített először jól használható ultrahang-generátort. Ké- „ llltr ah arignk erős rsillanodása sőbb, 1927-ben Wood és loomis már at . Az ultrahangok eros csuiapoaasa több kísérletet végeztek az ultrahan- gy e"fj® 8®" ] t an 8 lesre)tettebb hlbát gokkal, és megalapozták az ultrahang ls m eSt ala il U KHogyan tisztítsuk meg az érdes, göVisszhangos mélységmérő írószerkezettel. világsikerét. . Az ultrahangot valószínűleg már az röngyös felületű edényeket? Itt is első világháború alatt ts használták segítsegre jön az ultrahang. Az ulta tengermélység mérésére. Hogyan rahang „mosogatót' úgy szerkesztetmészetben, erről azonban Inkább az működik az ilyen mélységmérő? ték meg, hogy nagy erősségű ultraállatok tudnának „beszélni"; többről is a visszhang alapján. A hajófenékre hangot állítottak elő folyadékban, tisztudjuk, hogy ilyen hangokat használ- ultrahangos adó- és 'vevőfejet szerel- ta vagy mosószerekkel kevert vízben. va értekeznek egymással. Előfordult n eij ^z adó keskeny nyalábba fogott Amikor az ultrahang-gerjesztő műpl., hogy a kísérleti nyúl, miközben va- ultrahang-hullámokat sugároz a ten- ködik, mindenütt, tehát a legkisebb laml operációt hajtottak végre rajta, g erfenék felé, s ezek visszaverődnek mélyedésben ls jelentkeznek buborésemmi hangot sem adott, de ugyanak- onna n. Azt tudjuk, hogy a hang ter- kok, és nagy nyomású felületük kor Q közeli szobákban elhelyezett jsdési sebessége vízben 1400 m/mp. Ha mintegy ksúrolja a legkisebb részt, többi nyúl fájdalmakat kifejező han- mérik az ldöti am ei y alatt a hang- zugot is. gokat hallatott, mintha együttérezne az hullámok oda-vissza megjárják az Érdekes kísérletek folynak az ultraoperálttal. Későbbi vizsgálatoknál tűnt ki, amikor a közelben elhelyezett mikrofon és egy berendezés segítségével átalakították az operált nyúl számunkra eddig hallhatatlan hangját, hogy az bizony ultrahangon siránkozott társainak. Legtöbbet talán a denevérek hangjáról tudunk, amelyek „szonárrál" (hangradarral) közlekednek a levegőben. Impulzusszerű ultrahangokat hoznak létre, amelyeket aztán szájukkal módosítanak az ultrahangok rövid hullámhosszai miatt a módosítást Így könnyen végezhetik). Fülük pedig — mint eleven szonárernyők — ugyancsak pontos Irányt jelez, amikor a visszaverődő hangokat felfogja, így veszik észre a sötétben repülő rovarokat és repülésük akadályait. Amikor hangjuk alacsonyabb tartományokba téved. Jó fülű ember meg is hallhatja furcsa csikorgó, visító hangjukat. Érzékenyek lehetnek azonban a rovarok is az ultrahangokra, bár nem tudni, hogyan. Ultrahangokat irányi utat, akkor a két adatból: a hangsebességből ős a mért időből ki lehet számftaní, milyen mély a hajó alatt a tenger. Az írószerkezettel egybeépített, korszerű visszhang-mélységmérők olyan pontossággal rajzolják fel egy papírcsíkra a tengerfenék domborzatát, hogy segítségükkel akár egy elsüllyedt hajót t s fel lehet kutatni, de jelztk a nagyobb halrajokat is. Ezért természetesen a Az ultrahangos mélységmérő működési vázlata. tengeri halászok is felszerelték hajói- hangos mosással s a levegő ultrahankat ultrahangos távolság-, illetve gos tisztításával kapcsolatban is. Ma mélységmérővel, szonárrál (ezt a ne- Is folynak kísérletek azzal kapcsolatvet már a radar megjelenése után ban, hogyan lehet a gyárkémények adták az ultrahang-lokátornak). füstjét megfosztani az egészségre különösen ártalmas részecskéktől — ultrahanggal. Az ultrahang már a fémek megUltrahang a „polgári" életben A tengermélység-regisztrálóból időtott'ak lepkékre, 7rre"ezek'szárnyukat vei folyadékszint-magasságmérő ala- munkálását is végzi. Nem megveten összecsapva hullottak alá, így akarván kult kl Az üzemekben sokszor kelle- dők ugyanis azok az utesek, amelyemenekülni a „támadó denevér" elől. ne ismerni a nagy tartályokban levő ket az ultrahang magában az anyagEddigi ismereteink szerint a szonár folyadék magasságát, esetleg regiszt- ban okoz, megpedig az anyag saját használatában a denevérek viszik a rálni a szintváltozásokat, de a közön- reszecskeinek közvetítesével. Ezek az pálmát mert még a víz közvetlen séges, mechanikai módszerek részben ütesek aprók ugyan, de nagyon gyorfelszíné alatt úszkáló halak felfedező- a távolság, részben egyéb okok miatt sak ennélfogva nagyon erősek ls, nem alkalmazhatók. Ilyenkor hasz --» nálják az ultrahangokat. sére is használják eleven lokátorukat. romboló hatásúak lesznek tehát abban a miniatűr térfogatban, amelyben Milyen a legmagasabb hang? A tartály aljáról egy generátor fel- létrejönnek. Az ultrahangot tehát — felé irányított ultrahangot sugároz, megfelelő frekvenciával és erősségei Nem tudni, létezik-e ilyen egyálta- A hang a folyadék felszínén, a rosz- alkalmazva, továbbá nagy pontosságIán. Laboratóriumi kísérletek során szabbul vezető levegő felületén meg- gal irányítva — felhasználhatjuk a azonban már másodpercenként har- törik és visszaverődik. A visszavert legkeményebb anyagok megmunká. mlncmtllló rezgésszámú ultrahangot hangsugarat egy mikrofon veszi fel, lására. Bármilyen alakú, nagy is stkerült létrehozni. Vajon hogyan ugyancsak a tartály fenekén. A be- ságú lyukat fúrhatunk beléjük, sőt hozzák létre az ilyen iszonyú gyors rendezést úgy szerkesztik meg, hogy marással ls alakíthatjuk őket, minél rezgést? az adatokat már elektromos rezgé- keményebbek, annál könnyebben. Az ultrahangkeltés legegyszerűbb sekké alakítva kapják meg. Hasonló Sokat mesélhetnénk még az ultramódja síppal vagy szirénával történik Mindaddig növelik a levegő sebessé gét, míg a keletkező hangfrekvencia az ultrahangok tartományába nem elven működik az ultrahangos vas- hang csodálatos tulajdonságairól és tagságmérő és a fémlemezvizsgáló érvényesüléséről. Akik részletesebben készülék is. meg akarnak vele ismerkedni, olvasHa meg akarunk győződni arról, sák el a „Korunk technikája" c. mű esik. A technikában az ultrahang lét- hogy fémlemezben, fémdarabban, sin- idevágó fejezetét. Az ultrahang érvé rehozása néhány mechanikus rezgés- ben, tengelyben van-e belső repedés, nyesül a gyógyászatban ls, ezzel más keltési műd mellett legelterjedtebb a ultrahang-berendezéssel „világítjuk alkalommal fogunk foglalkozni. Jíuítúva L. KORKOŠ PLASZTIKÁI A bratislavai Városi Képtár Ludvik Korkošnak, közép nemzedékben szobrászaink egyik tehetséges tagjának plasztikáit mutatja be. Korkoš a lengyelországi Czarná Gorában született 1928-ban. A sötét hegyek és zúgó erdők formálták gyermeki fantáziáját, irányították a látott és képzelt világ egy-egy jelenségét fába faragó kezét. — A Selmecbányái ipariskolában szerzett szakmai képzettséget. A prágai iparművészeti főiskolában mestere J. Wagner, a cseh szobrászat egyik lírikusa volt. Ezerkilencszázötvenhárom óta Korkoš a bratislavai ipariskola tanára. Termékeny szobrász, egyes korai műveit ls jutalmazták, s nem egy szlovákiai várost ékesítenek monumentális alkotásai. Ezen első egyéni tárlatán az elmúlt hat esztendő termésének gondos válogatásával, mintegy 30 faszoborral és két homokkőfigurával találkozunk. Korkoš a megismert természeti valóságból indul ki. Merít a népművészet tiszta forrásából, a hazai régi gótikus plasztikából s egyben a modern világművészet irányába tájékozódik. Optikai benyomásai élménnyé érve, Indulatok és érzések szűrőjén keresztül módosulva öltenek formát. Érzelemmel telített egy tömbből faragott figurái, a kubizáló formák kisebb-nagyobb éles vonalak határolta, dinamikusan váltakozó síkokra bomlanak. A leegyszerűsített törzsön apró fej, többnyire csak jelzett arc. A mozdulat kifejező, a ruha redőzete takarékos. Az anyag sajátosságát tiszteli, A fa szerkezete, erezete, természetes hasadásai kompozíciós elemekként szerepelnek. Elemző, s a fejlődés során az utolsó év tömören összegező művelnek formai sajátosságai nem öncélúak, hanem a tartalom kifejezői. Az érzésből nőtt, érzést kiváltó tartalom a szobrász világszemléletéről vall: nép- és emberszeretetéről, háborúgyűlöletéről. Megtestesítői: a közös gyászban, fájdalomban összeboruló kendős telgártl nők, az embertelen gyilkosoktól féltett gyermekét magáTelgárti nők (Részlet) hoz ölelő anya, a hegyek keménykötésű, merész arcélű férfia, asszonya, s az érzést jelző szlovák anyaszobrok. Életet, a mindennapok arcét, munkát, szigorú törvényt, haragos vihart, puha alkonyi csöndben egymáshoz tartozó párt, zengő dalt, harmóniát fejeznek ki a jelzések, a stilizált, absztraháló, ám a valóság határvonalán belül maradó formák, — a modern szlovák szobrászat egyik fiatal képviselőjének, Korkošnak művei. BÄRKÄNY JENÖNÉ Találkozás Stanley Weinerrel A közelmúltban a Bratislavai Rádió zeneosztályának vendége volt Stanley Welner, a neves belga hegedűművész és zeneesztéta. Látogatása nagy jelentőségű nemcsak a hangszalagfelvételeket illetően, hanem egy eddig ismeretlen Haydn-hegedűverseny bemutatása miatt is, melyet az ausztriai Melk városkában talált meg. A Bratislavai Rádióban találkoztam e szerény, végtelenül kedves művészegyéniséggel, s elbeszélgettünk. • Hogy érzi magát nálunk? — Remélem, nem veszi majd hízelgésnek, ha azt mondom, hogy valóban élményszerűen hat Ittlétem, azon egyszerű oknál fogva, hogy Önöknél — az az érzésem — csak muzikális emberekkel jövök össze, és hogy itt mindenki szereti a zenét. • Honnan jött hazánkba és hol van otthon? — Belgiumban élek, feleségem belga. Apám orosz származású, anyám osztrák. Az Egyesült Államokban éltem szüleimmel, tehát sok helyen lehetek otthoni • Hol végezte tanulmányait? Tudna első nyilvános fellépéséről mondani egyet-mást? — Első tanárom apám volt, aki maga is muzsikus és a New York i filharmonikus zenekarban még ma is mint hegedűs működik. Tanulmányaimat New Yorkban végeztem. Első fellépésemnek megvan a maga, szinte hihetetlen története. Amint említettem, apám szintén hegedült és leghőbb vágya az volt, hogy fiát minél előbb hegedülni hallja! 8 hónapos koromban Párizsban éltünk. Apám megtanított egy amerikai népdal, a „Jankee Doodle" egy rövid kis részére, melyet G-húron játszottam. Apám elvitt sétálni a Szajna partjár?, persze hegedűvel a hóna alatti Itt cincogtam e kis dallamrészletet. Produkciómnak csakhamar számos hallgatóNÉPSZERŰ FILMEK FELÚJÍTÁSA A bratislavai Kultúra- és Pihenés Parkja együttműködésben a Városi Moziigazgatósággal a világ filmgyártásának felejthetetlen alkotásaiból összeállított filmsorozatot mutat be a mozikedvelő közönségnek. A Bratislavában első ízben megrendezésre kerülő sorozatban valóban a legnépszerűbb filmek szerepelnek. Ma este, az első bemutatón a zenés filmek felújítására kerül sor, úgy hogy a nézők újból élvezhetik Rita Hayworth, L. Amstrong és más világhírű művészek alakítását. A május U-i bemutató műsorán filmrevük, a május 25-i előadásén amerikai és európai filmek szerepelnek. —dija akadt. Nagy tapsot arattam, és ráadásaimban oly bőkezű voltam, annyiszor Ismételtem, hogy apám kénytelen volt karjára venni és eltávolítani első hangversenypódiumomról. Nyolcéves koromban már komolyabb fórumon mutattam be tudásomat. A „National Symphony Orchestra" kíséretében léptem fel Washingtonban. A nagy sikerű hangversenyt Hans Kindler vezényelte. 6 Ez a korai indulás hogy folytatódott tovább? — 22 éves voltam, amikor a „New York City Symphony" zenekarban Leonard Bernstein vezetése alatt mint első hegedűs működtem. Ugyanilyen minőségben az indianapolisi szimfonikus zenekarban ténykedtem, majd 1953-ban Európába mentem, ahol mostanáig hegedűművész és zeneszerzőként ismer a zenei közvélemény. Ha nem untatom az adatokkal, elárulom, hogy repertoáromban 45 hegedűverseny szerepel. Egyforma szeretettel Játszom a klasszikus és a modern muzsikát. Megalapítottam az ún. Welner-együttest, tulajdonképpen triót, melyben a hegedű, hárfa és a viola da gamba foglal helyet. • Tudomásom van arról Is, hogy Ön nagy előszeretettel végez kutatásokat. A napokban játszotta fel kamarazenekarunkkal Haydn egy egész ismeretlen hegedűversenyét? — Valóban szenvedélyes búvára vagyok az ilyen ismeretlen, kl nem adott műveknek. Ily kompozíciók után kutattam Ausztriában is, Melkben. Kísérőmnek megmondottam, melyik Haydn-művet keresem. Együtt láttunk hozzá a szekrényekben, pultokon heverő kottaanyagok átnézéséhez. „Ez nem az a mű, amit ön keres" figyelmeztetett kísérőm, amikor az említett D-dúr hegedűverseny anyagát mutattam meg neki. „De ez is végtelenül érdekes, válaszoltam." Nem komplett az anyaga, hiányzik a második oboa" méltatlankodott kísérőm. Engedélyt kértem az anyag lefényképezésére. Otthon megírtam az egyes hangokból a partitúrát, a hiányzó oboa-hangot ls hozzáírtam az anyaghoz. Nagy meglepetésemre, valóban egy remekművel álltam szemben, melynek ősbemutatója itt Bratislavában, az Önök rádiójában hangzott el. Nagyon meg voltam elégedve a rádió kamaraegyüttesével, mely Vlastimil Horák vezetésével kitűnő kísérőnek bizonyult. • Számíthatunk a jövőben is nyilvános fellépéseire? A legnagyobb örömmel látogatok el szép és zenekedvelő hazájukba. Feljegyezte: BORARQS JÖZSEF 1985. április 27. * fjj §ZÖ %