Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-27 / 115. szám, kedd

-f Hlinu Mit tud az ultrahang Barangolás a halhatatlan hangok birodalmában • A dene­vér utat mutat • Mesterséges ultrahangkeltés • Mélységet fürkésző ultrahangok • Ultraszonikus anyagvizsgálat • Az ultrahang tisztít, kever, fémmegmunkálást végez, gyógyít A technika és a tudomány sokat ta- nagyfrekvenciás villamos rezgések nult a természettől. Leleplezte többek átalakítása mechanikus rezgésekké között a denevérek „hangradarát", Az általánosan használt ultrahangge­amelyet a zsákmány felderítésére nerátorok a magnetosztrikciós, piezo­használnak; a hallhatatlan hangok elektromos, illetve elektrosztrikciős utat találtak maguknak a mérések te- hatást használják fel. Hogyan is mű­rületén, az iparban, a gyógyászatban ködik egy ilyen rezgéskeltő berende­és még sok más területen. zés? Az ultrahangkeltés leggyakrabban elektromos energia segítségével tör­A lengcsendesebb környezetben is A S 6 1 ^r* és leggyakrabban sok a hang, csak éppen nem érzékel- alkalmazott eljárá^ az amikor két Hősünk - az ultrahang jük őket. A számunkra hallható han gok terjedelme aránylag kicsiny, sok fémlap közé kvarckristályból csiszolt igen vékony lemezt helyeznek, a fém­kai több az olyan hang, amelyet' csak I aP^ a t P, ed i8 eSY áramforrás két J y~" ' KniiliAital hnti l r APPTn A Irironn qt közvetve „hallunk". Azokat a hango­sarkával kötik össze. A kvarc az kat, amelyeket az'átlag ember füle elektromos feszültségre rendkívül ér­csekély rezgésszámuk miatt nem hall zék8 ny| megnyúUkvagy^összehuzódik meg (0 és 16 Hz között) infrahangok nak, amelyeket pedig éppen szapora aszerint, ahogyan az áram Iránya vál­tozik. A többi aztán már „egyszerű". ságúk, magasságuk miatt nem érzékel Gyorsan váltogatják az áram Irányát; (16 000-től több millióig) ultrahangok- """" nak nevezzük. Vegyük alaposabban szemügyre az utóbbit. Ultrahangok bőven vannak, a ter­Ultrahang-szerszám félvezető ele­mek kászítésére. Az üveglemezen kész germániumhengerek egy gyufaszál nagyságához hasonlítva. mire a kvarclemez rezgésbe jön. Ezek a rezgések annyira felerősödhetnek, hogy például egy pillanat alatt elolt­ják a rezgéskeltő készülék közelébe állított gyertya lángját. (Tegyük még hozzá, hogy ezt a jelenséget — ami­kor elektromos feszültség hatására a kristály alakot változtat — a szak­emberek piezoelektromos hatásnak, az ilyen rezgéskeltő készüléket pedig piezoelektromos ultrahang-generátor­nak nevezik.) A Titanic katasztrófájától a tengerek feltérképezéséig A sokáig emlékezetes Titanic óceán­járó katasztrófája után jutott eszébe Richardson fizikusnak, hogy ultra­hangok felhasználásával észlelni le­hetne a tengeren éjjel vagy a kedve­zőtlen Időjárás következtében beállott rossz látási viszonyok között is a ve­szélyes jéghegyeket. Az ötletet csak az első világháború alatt hasznosítot­ták: Langewin készített először jól használható ultrahang-generátort. Ké- „ llltr ah arignk erős rsillanodása sőbb, 1927-ben Wood és loomis már at . Az ultrahangok eros csuiapoaasa több kísérletet végeztek az ultrahan- gy e"fj® 8®" ] t an 8 lesre)tettebb hlbát gokkal, és megalapozták az ultrahang ls m eSt ala il U K­Hogyan tisztítsuk meg az érdes, gö­Visszhangos mélységmérő írószer­kezettel. világsikerét. . Az ultrahangot valószínűleg már az röngyös felületű edényeket? Itt is első világháború alatt ts használták segítsegre jön az ultrahang. Az ult­a tengermélység mérésére. Hogyan rahang „mosogatót' úgy szerkesztet­mészetben, erről azonban Inkább az működik az ilyen mélységmérő? ték meg, hogy nagy erősségű ultra­állatok tudnának „beszélni"; többről is a visszhang alapján. A hajófenékre hangot állítottak elő folyadékban, tisz­tudjuk, hogy ilyen hangokat használ- ultrahangos adó- és 'vevőfejet szerel- ta vagy mosószerekkel kevert vízben. va értekeznek egymással. Előfordult n eij ^z adó keskeny nyalábba fogott Amikor az ultrahang-gerjesztő mű­pl., hogy a kísérleti nyúl, miközben va- ultrahang-hullámokat sugároz a ten- ködik, mindenütt, tehát a legkisebb laml operációt hajtottak végre rajta, g erfenék felé, s ezek visszaverődnek mélyedésben ls jelentkeznek buboré­semmi hangot sem adott, de ugyanak- onna n. Azt tudjuk, hogy a hang ter- kok, és nagy nyomású felületük kor Q közeli szobákban elhelyezett jsdési sebessége vízben 1400 m/mp. Ha mintegy ksúrolja a legkisebb részt, többi nyúl fájdalmakat kifejező han- mérik az ldöti am ei y alatt a hang- zugot is. gokat hallatott, mintha együttérezne az hullámok oda-vissza megjárják az Érdekes kísérletek folynak az ultra­operálttal. Későbbi vizsgálatoknál tűnt ki, amikor a közelben elhelyezett mikrofon és egy berendezés segítsé­gével átalakították az operált nyúl számunkra eddig hallhatatlan hangját, hogy az bizony ultrahangon sirán­kozott társainak. Legtöbbet talán a denevérek hang­járól tudunk, amelyek „szonárrál" (hangradarral) közlekednek a levegő­ben. Impulzusszerű ultrahangokat hoznak létre, amelyeket aztán szájuk­kal módosítanak az ultrahangok rö­vid hullámhosszai miatt a módosítást Így könnyen végezhetik). Fülük pedig — mint eleven szonárernyők — ugyancsak pontos Irányt jelez, ami­kor a visszaverődő hangokat felfogja, így veszik észre a sötétben repülő rovarokat és repülésük akadályait. Amikor hangjuk alacsonyabb tartomá­nyokba téved. Jó fülű ember meg is hallhatja furcsa csikorgó, visító hang­jukat. Érzékenyek lehetnek azonban a ro­varok is az ultrahangokra, bár nem tudni, hogyan. Ultrahangokat irányi utat, akkor a két adat­ból: a hangsebességből ős a mért időből ki le­het számftaní, milyen mély a hajó alatt a ten­ger. Az írószerkezettel egy­beépített, korszerű vissz­hang-mélységmérők olyan pontossággal raj­zolják fel egy papír­csíkra a tengerfenék domborzatát, hogy segít­ségükkel akár egy el­süllyedt hajót t s fel le­het kutatni, de jelztk a nagyobb halrajokat is. Ezért természetesen a Az ultrahangos mélységmérő működési vázlata. tengeri halászok is felszerelték hajói- hangos mosással s a levegő ultrahan­kat ultrahangos távolság-, illetve gos tisztításával kapcsolatban is. Ma mélységmérővel, szonárrál (ezt a ne- Is folynak kísérletek azzal kapcsolat­vet már a radar megjelenése után ban, hogyan lehet a gyárkémények adták az ultrahang-lokátornak). füstjét megfosztani az egészségre kü­lönösen ártalmas részecskéktől — ultrahanggal. Az ultrahang már a fémek meg­Ultrahang a „polgári" életben A tengermélység-regisztrálóból idő­tott'ak lepkékre, 7rre"ezek'szárnyukat vei folyadékszint-magasságmérő ala- munkálását is végzi. Nem megveten összecsapva hullottak alá, így akarván kult kl Az üzemekben sokszor kelle- dők ugyanis azok az utesek, amelye­menekülni a „támadó denevér" elől. ne ismerni a nagy tartályokban levő ket az ultrahang magában az anyag­Eddigi ismereteink szerint a szonár folyadék magasságát, esetleg regiszt- ban okoz, megpedig az anyag saját használatában a denevérek viszik a rálni a szintváltozásokat, de a közön- reszecskeinek közvetítesével. Ezek az pálmát mert még a víz közvetlen séges, mechanikai módszerek részben ütesek aprók ugyan, de nagyon gyor­felszíné alatt úszkáló halak felfedező- a távolság, részben egyéb okok miatt sak ennélfogva nagyon erősek ls, nem alkalmazhatók. Ilyenkor hasz --» nálják az ultrahangokat. sére is használják eleven lokátorukat. romboló hatásúak lesznek tehát ab­ban a miniatűr térfogatban, amelyben Milyen a legmagasabb hang? A tartály aljáról egy generátor fel- létrejönnek. Az ultrahangot tehát — felé irányított ultrahangot sugároz, megfelelő frekvenciával és erősségei Nem tudni, létezik-e ilyen egyálta- A hang a folyadék felszínén, a rosz- alkalmazva, továbbá nagy pontosság­Ián. Laboratóriumi kísérletek során szabbul vezető levegő felületén meg- gal irányítva — felhasználhatjuk a azonban már másodpercenként har- törik és visszaverődik. A visszavert legkeményebb anyagok megmunká. mlncmtllló rezgésszámú ultrahangot hangsugarat egy mikrofon veszi fel, lására. Bármilyen alakú, nagy is stkerült létrehozni. Vajon hogyan ugyancsak a tartály fenekén. A be- ságú lyukat fúrhatunk beléjük, sőt hozzák létre az ilyen iszonyú gyors rendezést úgy szerkesztik meg, hogy marással ls alakíthatjuk őket, minél rezgést? az adatokat már elektromos rezgé- keményebbek, annál könnyebben. Az ultrahangkeltés legegyszerűbb sekké alakítva kapják meg. Hasonló Sokat mesélhetnénk még az ultra­módja síppal vagy szirénával történik Mindaddig növelik a levegő sebessé gét, míg a keletkező hangfrekvencia az ultrahangok tartományába nem elven működik az ultrahangos vas- hang csodálatos tulajdonságairól és tagságmérő és a fémlemezvizsgáló érvényesüléséről. Akik részletesebben készülék is. meg akarnak vele ismerkedni, olvas­Ha meg akarunk győződni arról, sák el a „Korunk technikája" c. mű esik. A technikában az ultrahang lét- hogy fémlemezben, fémdarabban, sin- idevágó fejezetét. Az ultrahang érvé rehozása néhány mechanikus rezgés- ben, tengelyben van-e belső repedés, nyesül a gyógyászatban ls, ezzel más keltési műd mellett legelterjedtebb a ultrahang-berendezéssel „világítjuk alkalommal fogunk foglalkozni. Jíuítúva L. KORKOŠ PLASZTIKÁI A bratislavai Városi Képtár Ludvik Korkošnak, közép nemzedékben szob­rászaink egyik tehetséges tagjának plasztikáit mutatja be. Korkoš a len­gyelországi Czarná Gorában született 1928-ban. A sötét hegyek és zúgó er­dők formálták gyermeki fantáziáját, irányították a látott és képzelt világ egy-egy jelenségét fába faragó kezét. — A Selmecbányái ipariskolában szer­zett szakmai képzettséget. A prágai iparművészeti főiskolában mestere J. Wagner, a cseh szobrászat egyik lírikusa volt. Ezerkilencszázöt­venhárom óta Kor­koš a bratislavai ipariskola tanára. Termékeny szob­rász, egyes korai műveit ls jutalmaz­ták, s nem egy szlovákiai várost ékesítenek monu­mentális alkotásai. Ezen első egyéni tárlatán az elmúlt hat esztendő ter­mésének gondos válogatásával, mintegy 30 faszo­borral és két ho­mokkőfigurával találkozunk. Kor­koš a megismert természeti való­ságból indul ki. Merít a népművé­szet tiszta forrásá­ból, a hazai régi gótikus plasz­tikából s egyben a modern világ­művészet irányába tájékozódik. Opti­kai benyomásai élménnyé érve, Indu­latok és érzések szűrőjén keresztül módosulva öltenek formát. Érzelem­mel telített egy tömbből faragott fi­gurái, a kubizáló formák kisebb-na­gyobb éles vonalak határolta, di­namikusan váltakozó síkokra bomla­nak. A leegyszerűsített törzsön apró fej, többnyire csak jelzett arc. A moz­dulat kifejező, a ruha redőzete taka­rékos. Az anyag sajátosságát tiszteli, A fa szerkezete, erezete, természetes hasadásai kompozíciós elemekként szerepelnek. Elemző, s a fejlődés so­rán az utolsó év tömören összegező művelnek formai sajátosságai nem ön­célúak, hanem a tartalom kifejezői. Az érzésből nőtt, érzést kiváltó tarta­lom a szobrász világszemléletéről vall: nép- és emberszeretetéről, há­borúgyűlöletéről. Megtestesítői: a kö­zös gyászban, fájdalomban összeboru­ló kendős telgártl nők, az embertelen gyilkosoktól féltett gyermekét magá­Telgárti nők (Részlet) hoz ölelő anya, a hegyek keménykö­tésű, merész arcélű férfia, asszonya, s az érzést jelző szlovák anyaszob­rok. Életet, a mindennapok arcét, munkát, szigorú törvényt, haragos vi­hart, puha alkonyi csöndben egymás­hoz tartozó párt, zengő dalt, harmó­niát fejeznek ki a jelzések, a stilizált, absztraháló, ám a valóság határvona­lán belül maradó formák, — a mo­dern szlovák szobrászat egyik fiatal képviselőjének, Korkošnak művei. BÄRKÄNY JENÖNÉ Találkozás Stanley Weinerrel A közelmúltban a Bratislavai Rá­dió zeneosztályának vendége volt Stanley Welner, a neves belga hege­dűművész és zeneesztéta. Látogatása nagy jelentőségű nemcsak a hangsza­lagfelvételeket illetően, hanem egy eddig ismeretlen Haydn-hegedűver­seny bemutatása miatt is, melyet az ausztriai Melk városkában talált meg. A Bratislavai Rádióban találkoztam e szerény, végtelenül kedves művész­egyéniséggel, s elbeszélgettünk. • Hogy érzi magát nálunk? — Remélem, nem veszi majd hízel­gésnek, ha azt mondom, hogy való­ban élményszerűen hat Ittlétem, azon egyszerű oknál fogva, hogy Önöknél — az az érzésem — csak muzikális emberekkel jövök össze, és hogy itt mindenki szereti a zenét. • Honnan jött hazánkba és hol van otthon? — Belgiumban élek, feleségem bel­ga. Apám orosz származású, anyám osztrák. Az Egyesült Államokban él­tem szüleimmel, tehát sok helyen le­hetek otthoni • Hol végezte tanulmányait? Tud­na első nyilvános fellépéséről mondani egyet-mást? — Első tanárom apám volt, aki maga is muzsikus és a New York i filharmonikus zenekarban még ma is mint hegedűs működik. Tanulmányai­mat New Yorkban végeztem. Első fel­lépésemnek megvan a maga, szinte hihetetlen története. Amint említet­tem, apám szintén hegedült és leg­hőbb vágya az volt, hogy fiát minél előbb hegedülni hallja! 8 hónapos ko­romban Párizsban éltünk. Apám meg­tanított egy amerikai népdal, a „Jan­kee Doodle" egy rövid kis részére, melyet G-húron játszottam. Apám el­vitt sétálni a Szajna partjár?, persze hegedűvel a hóna alatti Itt cincog­tam e kis dallamrészletet. Produk­ciómnak csakhamar számos hallgató­NÉPSZERŰ FILMEK FELÚJÍTÁSA A bratislavai Kultúra- és Pihenés Parkja együttműködésben a Városi Moziigazgatósággal a világ filmgyár­tásának felejthetetlen alkotásaiból összeállított filmsorozatot mutat be a mozikedvelő közönségnek. A Bratis­lavában első ízben megrendezésre ke­rülő sorozatban valóban a legnép­szerűbb filmek szerepelnek. Ma este, az első bemutatón a zenés filmek fel­újítására kerül sor, úgy hogy a né­zők újból élvezhetik Rita Hayworth, L. Amstrong és más világhírű művé­szek alakítását. A május U-i bemu­tató műsorán filmrevük, a május 25-i előadásén amerikai és európai filmek szerepelnek. —di­ja akadt. Nagy tapsot arattam, és ráadásaimban oly bőkezű voltam, annyiszor Ismételtem, hogy apám kénytelen volt karjára venni és eltá­volítani első hangversenypódiumom­ról. Nyolcéves koromban már ko­molyabb fórumon mutattam be tudá­somat. A „National Symphony Or­chestra" kíséretében léptem fel Wa­shingtonban. A nagy sikerű hangver­senyt Hans Kindler vezényelte. 6 Ez a korai indulás hogy foly­tatódott tovább? — 22 éves voltam, amikor a „New York City Symphony" zenekarban Leonard Bernstein vezetése alatt mint első hegedűs működtem. Ugyanilyen minőségben az indianapolisi szimfo­nikus zenekarban ténykedtem, majd 1953-ban Európába mentem, ahol mostanáig hegedűművész és zene­szerzőként ismer a zenei közvéle­mény. Ha nem untatom az adatokkal, elárulom, hogy repertoáromban 45 hegedűverseny szerepel. Egyforma szeretettel Játszom a klasszikus és a modern muzsikát. Megalapítottam az ún. Welner-együttest, tulajdonképpen triót, melyben a hegedű, hárfa és a viola da gamba foglal helyet. • Tudomásom van arról Is, hogy Ön nagy előszeretettel végez kutatásokat. A napokban ját­szotta fel kamarazenekarunkkal Haydn egy egész ismeretlen he­gedűversenyét? — Valóban szenvedélyes búvára va­gyok az ilyen ismeretlen, kl nem adott műveknek. Ily kompozíciók után kutattam Ausztriában is, Melk­ben. Kísérőmnek megmondottam, me­lyik Haydn-művet keresem. Együtt láttunk hozzá a szekrényekben, pul­tokon heverő kottaanyagok átnézésé­hez. „Ez nem az a mű, amit ön ke­res" figyelmeztetett kísérőm, amikor az említett D-dúr hegedűverseny anyagát mutattam meg neki. „De ez is végtelenül érdekes, válaszoltam." Nem komplett az anyaga, hiányzik a második oboa" méltatlankodott kísé­rőm. Engedélyt kértem az anyag le­fényképezésére. Otthon megírtam az egyes hangokból a partitúrát, a hiány­zó oboa-hangot ls hozzáírtam az anyaghoz. Nagy meglepetésemre, va­lóban egy remekművel álltam szem­ben, melynek ősbemutatója itt Bratis­lavában, az Önök rádiójában hang­zott el. Nagyon meg voltam elégedve a rádió kamaraegyüttesével, mely Vlastimil Horák vezetésével kitűnő kísérőnek bizonyult. • Számíthatunk a jövőben is nyil­vános fellépéseire? A legnagyobb örömmel látogatok el szép és zenekedvelő hazájukba. Feljegyezte: BORARQS JÖZSEF 1985. április 27. * fjj §ZÖ %

Next

/
Oldalképek
Tartalom