Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-24 / 112. szám, szombat

KULTURÁLIS PANORÁMA A PARLAMENTBEN FÉLSZ AB ADULÄ- | SL'N'K huszadik év- § fordulójának előestéjén a Parlament kupolacsarnokában álltam. Fönt, körben, reí'lektorok égtek. A padsorokban vendégek: tudósok és művészek, akik percekkel később kapták meg az idei Állami- és Kossuth-díjakat, a Kiváló Művész és Érdemes Művész kitűntető címet, s néhányan, akik két nappal előbb A Húsz óra — vették át a József Attila-, a Jászai Mari-, Balázs Béla-, Munkácsy Mihály-, az Erkel- vagy a Liszt-díjat művészeti tevékenységük elismeréséül. Micsoda panoráma! Húsz esztendő kulturális fejlődésére nyílt szép kilátás ezen a délutánon a Parlament kupolacsarnokában. Mit is értünk el? Magyar mérnökök tervei alapján hidak épülnek szerte a világon. Sávoly Pál Kossuth-díjas, most már Állami-díjas is, nekünk az új Erzsébet-híd tervezőjeként kedves, de sokfelé másutt is tisztességet szerzett hazánknak híd-terveivel. S ez az új Erzsébet-híd sokszorosan is nagy eredmény. Az egyik utolsó háborús örökség múlt el így. De ez a híd emlékeztet arra is, hogy mérnökeink nemcsak idehaza tudnak szép és jő eredményeket elérni, hanem másutt ls. Állami díjat kapott dr. Sík Endre, a történettudományok doktora, nyugalmazott külügyminiszter, a Fekete Afrika története című kétkötetes könyvéért. Az ősz tudós és politikus régen írta ezt a munkáját, távol hazájától, amikor az emigrációban egyetemi előadóként Afrika történetével foglalkozott. Évekig dolgozott, hazatérésekor már kiadásra várt a mű. Aztán tovább javítgatta, míg pár évvel ezelőtt végre napvilágot látott a könyv — franciául. Most máir magyarul is olvasható és újabb fordítások ls várhatók. Nemzetközi tekintélyt szerzett a könyv, Szabad-Afrika egyetemein pedig tankönyvvé lett. Ki győzné fölsorolni a díjazottakat? Maga a névsor egy egész oldalt töltene meg az újságban, hát még ha hozzáfűznénk, bármily röviden is, kicsoda a kitűntetett s miért kapta a díjat: Hogyan válogassunk, találomra, ilyen vagy olyan szempont szerint? SOK KÉPZŐMŰVÉSZ kapott díjakat. Pátzay Pál például, az új budapesti Lenin-szobor készítője. Egyszerű, hivalkodásmentes, rokonszenves ez új szobor a Városliget szélén, a Dózsa györgy úton — épp olyan, mint akit ábrázol. A szobrászművész nagy gondot fordított arra is, hogy szobra külsőleg hiteles és hűséges legyen. Eredeti fényképeket, filmhíradókat, újságriportokat tanulmányozott és szabadulni igyekezett a későbbi évek patétikus ráadásaitól. Valóban, az új budapesti Lenin-szobor olyannak ábrázolja Lenint, amilyen valójában volt — de nemcsak külsejében. Belülről árad igazán a hűség és a hitelesség. Ferenczy Béni és Domanovszky Endre, Kaesz Gyula és Mihálcz Pál, Kmetty János, Vil t Tibor, Kondor Béla, Szász Endre és még sok más képzőművész kapott az évfordulón különféle kitüntetést vagy díjat. A képzőművészet különféle ágaiban tevékenykednek és stílusuk is többféle: díjazásuk is bizonysága annak, hogy a szocialista művészet egysége a sokféleségben támad. Van közöttük konzervatív művész és van kísérletező kedvű is, aki a legmodernebb próbálkozásoktól sem riad vissza. A közös mindjükben az, hogy az embert ábrázolják, az Igazságot, a Jövőt, hittel és meggyőző erővel. Számos író szerepel a kitüntetettek között. Kossuth-díjat kapott Kas-, sák Lajos, Caray Gábor, Váci Mihály. Kassák évtizedeken át sok — s gyakran munkásmozgalmi té-májú — könyvet Irt, ezenfölül sokat kísérletezett modern költői módszerekkel ls. Ga-^ rai Gábor ízig-vérig szocialista költő: szenvedélyes, Intellektuális, érzelmes, korunk legnagyobb kérdéseiről í? frissen, szépen, világosan. Váci Mihály változatos művész: költő, újságíró, politikus és irodalomszervező is. A József Attila-díjasok közül Hubay Miklóst szeretném kiemelni. Elsősorban drámaíró: kitűnően fogalmaz és szerkeszt, a díjat is drámai munkáinak nemrég megjelent kötetéért kapta. Hubayt korunk kérdései izgatják a magyar filmgyártás kiemelkedő alkotása. Képünkön a film egyik jelenete látható. elsősorban; a többi között az ő műve az operaváltozatban is világsikert aratott C'est la guerre. Számos filmet is írt, így az Angyalok földjét is, amely ugyancsak megérdemelt sikert aratott idehaza és a nagyvilágban is. Mellesleg: ezt a filmet Kassák Lajos egyik könyvéből írta. A kitüntetett irodalmárok közős vonása, hogy olyan új, szocialista magyar Irodalomért fáradoztak, amellyel bátran megállhatunk a világ előtt is. Ez így helyes: nincs helye a szocialista irodalomban a provincializmusnak, amely voltaképp mindig elbizakodottságból és szűklátókörfiségből fakad. Az elbizakodottság pedig tévútra vezet. A NEMZETKÖZI SIKER számos Kossuth-díjat és más kitüntetést segített elő zeneművészeink sorában is. Elsősorban Fischer Annié neve kínálkozik ide; a világ egyik legkitűnőbb zongoraművésze ő. A Liszt Ferenc-díjjal kitűntetett Bartók Kvartett két nemzetközi zenei versenyen is kiváló helyezést ért el: a nemzetközi élvonalba kerülést pecsételi meg és jutalmazza méltán a díj. Balettművészeínk is sokfelé a világban szereztek tisztességet hazájuknak. Havas Ferenc Orosz Adél és Róna Viktor együttesen kaptak Kossuth-díjat, mindhárman számos külföldi sikerrel dicsekedhetnek, legkivált Róna Viktor, akit a világ legjobb balett-táncosai között emlegetnek. Erkel-díjat kapott Szokolay Sándor zeneszerző. Vérnász című, Garcta Lorca-drámából írt nagyszerű operája a műfa] jövőbe törő, érdekes alkotása, modenn és népi ízű. Kossuth-díjat kapott az idén Keres Emil színházigazgató és Kazimír Károly főrendező, a budapesti Tháliaszínház vezetői. Ez a színház néhány évvel ezelőtt még csak egyike volt a pestieknek, nem is a legjobb. Amikor a most kitüntetett vezetők átvették a színház irányítását, új arculatot adtak a színháznak. A nevét ls megváltoztatták: azért lett Thália, hogy a régi, haladó színházi mozgalomra emlékeztessen. Szocialista avangardista színház — szokták mondani a Tháliára (s ez voltaképpen kettős jelentőségű: a Thália újat akar, új módszereket keres (például a körszínpadi berendezés lehetőségét ls megteremtették a színházban), erős markáns korszerűség uralkodott el játékukban, — másrészt tartalmas és politikus Irányzatú darabokat játszanak, régi magyar szerzőktől és maiaktól) — ők vitték sikerre színpadon az utóbbi évek egyik legnagyobb regény-sikerét, Fefes Endre Rozsdatemetődét —, külföldi klasszikusokat és a legújabbakat. Shaw és Max Frisch, Sartre éppúgy játékrendjükön szerepel, mint például egy újszerű — kabaré. Sokoldalúan, de meg nem alkuvóanl — ezt vallják. HOSSZÜ SORA VOLNA, ha mind földsorolnám a színészeket és rendezőket, az operaénekeseket, akik színművészeti munkásságukért díjakat kaptak az évfordulón, llosfalvy Róbertról szólhatnék, aki számos külföldi vendégszereplésén európai színvonalú énekesnek bizonyult, idehaza pedig egyike a legnépszerűbb művészeknek. Nem maradna kl a sorból Ádám Ottó, a budapesti Madách Színház kitűnő rendezője, akinek nagy érdeme nemcsak néhány emlékezetes rendezés, hanem többedmagával az is, hogy a Madách Színház az ország egyik legjobb együttesévé vált. Bánkt Zuzsa, Kemény László, Mezei Mária, Rajz János, Dómján Edit, Garas Dezső neve határainkon túl is jól ismert számos szép filmjátékuk nyomán. Többen azért kaptak kitüntetést, mert a vidék színházi életében kiváló játékkal vagy rendezéssel szereztek érdemeket, a szocialista műveltség forradalmának e fontos őrhelyén. A színészek között kapott Kossuth-díjat Páger Antal ls, sok új magyar film főszereplője, legutóbb a Pacsirtáé és a Húsz óráé. Az előbbi szerepért tavaly Cannesban a legjobb színészi alakítás megosztott díját kapta. Páger kiváló tehetségű, modern eszközöket alkalmazó művész. Életpályája bővelkedik vargabetűkben, évekig — vezeklésül — hazájától távol élt. A legnehezebb időkben tért haza és szerény, színes színészi munkával újra az első közé küzdötte föl magát. Különösen filmszerepeiben remekel, az alakítások széles skálájával szolgál. Minden eddigi alakítását túlszárnyalta a Húsz órában, Fábri Zoltán remek filmjében, amely húsz esztendőnk drámai foglalata, eleven problémák megrázó, művészi ábrázolása. Fábri Zoltán is kapott kitüntetést: kiváló művészi címet. A kétszeres Kossuth-díjas művész a magyar filmművészet nemzetközi hírének egyik letéteményese: ha valahol a világban két filmet mutatnak be a magyar filmművészet reprezentálására, az egyik bizonyosan az övé. Legújabb művében, a Húsz órában — mondhatni — összefoglalta eddigi munkásságát, Mondják, s joggal: a Húsz órából meg lehet érteni bennünket, az örömeinket és gondjainkat, hogy mit miért csináltunk jól vagy rosszul, meg lehet érteni az elszántságunkat és szilárd elhatározásunkat, hogy fölépítjük hazánkban a szocializmust. Ezzel a filmmel nyugodtan odaállhatunk a világ elé: megérthetnek belőle minket, mert ml is megértjük benne magunkat. MÁS FILMMŰVÉSZEK is díjakat kaptak, korszerű, érdekes filmjükért. Kettőt szeretnék még megemlíteni közülük. Az egyik Kovács András, a Nehéz emberek rendezője. Ez a film, amely a cinéma vértté módszerével készült interjúfilm, arról szól, hogy milyen maradi magatartás gátolja, milyen új emberek támogatják nálunk a helyes és jó műszaki elgondolásokat. A film voltaképpen a szocialista és a nem-szocialista emberek ellentétének szép művészi ábrázolása. Keleti Márton legújabb filmjét épp a napokban mutatták be Budapesten. A tizedes meg a többiek vígjáték, a felszabadulás előtti napokban játszódik. Hősei furfangosan átmentik magukat az új világba, számos mulatságos kalandon át — közben azonban megint csak a jó és a rossz, az áldozatkész és az önző ember konfliktusát jelképezik cselekedeteikkel. Keleti Márton az egyik legtermékenyebb magyar filmrendező, akinek legtöbb filmje világszerte sikert arat. Gyorsan, frissen reagál fontos eseményekre, kedvesen, szórakoztatóan adja elő mondanivalóját. A kitüntetett művészek fölsorolását, művészetük elemzését még sokáig folytathatnók. Mind részletesebb kép állna elénk, panoráma kulturális életünkről, a szocialista művelődési forradalom eredményeiről. Ott, a Parlamentben, a díjak kiosztásakor arra gondoltam: milyen előre jutottunkI Művelődésünk olyan eredményekkel dicsekedhet, amelyek nemcsak a magunkéi, hanem amelyekkel bízvást kiállhatunk a világ elé is. Ez pedig Igen fontos dolog: a szocialista mfl vészetek életkérdése. Nem zárkózhatunk gőgösen és önelégülten önmagunkba, s vélhetjük, hogy ami nekünk már tetszik, az biztosan a legjobb Csak akkor jó igazán az, amit teszünk, ha másokat ts meggyőz erről. A mi koránk a két világrendszer versengésének korszaka. A küzdelem egyik legfontosabb területe éppen a kultúra, a művészet. Az a feladatunk, hogy ezen a téren valóságos eredményeket produkáljunk, amelyekkel bátran a világ eié állhatunk, mert meg győzőek. ERRŐL GYÖZÖTT MEG engem a felszabadulásunk huszadik évfordulóján a Parlament kupolacsarnokában, az idei nagy tudományos és művészeti díjkiosztáson elém táruló kulturális panoráma. ZAY LÁSZLÚ y Eletem céja: a művészet ALFRÉD RADOK a csehszlovák színművészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Nevét a felszabadulás után kezdték megismerni az emberek. A prágai Nemzeti Színház rendezője volt, a Laterna Magika alapítója, jelenleg a Városi Színházaknál működik. Az ő rendezte darabok bemutatója komoly színházi esemény nemcsak itthon, hanem külföldön ts. A közelmúltban 50. születésnapját ünneplő Alfréd Radokot a köztársasági elnök gazdag munkássága elismeréséül Érdemes művész címmel tüntette ki. Hogyan dolgozik a „nagy" rendező, milyen a munkamódszere, a magánélete, hogyan vélekedik a színészetről — ilyen és ehhez hasonló kérdé-. seket tettem fel Radoknak prágai otthonában. Előjáróban meg kell jegyezni, hogy a beszélgetés aligha sikerült volna, ha nincs jelen felesége és egyben legközelebbi munkatársa, Marié Radoková. A rendkívül rokonszenves, kellemes asszony a Radok-család szíve, éltető motora. Valaha színésznő volt, de búcsút mondott a színpadnak, hogy idejét megossza férje és gyermekei között. S mivel gyermekei már nagyobbak, most ha más for mában Is, vissza tért a színházhoz. Mint segédrendező együttdolgozik fér jével, pontosan is meri terveit, néze teit, sőt gondola tait is, több közöí írásuk jelent meg úgyhogy Igazán megkönnyítette a meglehetősen szűkszavú és magába zárkózott Radokkal való beszélgetést. Színházi rendező úgy látszik otthon sem tud meglenni színpad nélkül, a dolgozószoba íróasztalán a habgumiból készített modell, az új darab kicsinyített mása. • Mit próbál, mire készül, érdeklődtem a modell láttán? •— A Kamara Színházban Ibsen Hedda Gabierjét próbáljuk. A bemutató április 15-én lesz, nyakig benne vagyunk a munkában. Kiváló színészek játszanak benne, Adamová, Jiránková, Voska, öröm velük dolgozni. • Jelenkori vagy klasszikus szerzők műveit rendezi szívesebben? — Nem szoktam ilyen szempontból osztályozni a szerzőket. A rendezéstől, a felfogástól függ, hogy a régi darabok is a mához szóljanak. Romáin Rolland Játék a szerelemről és a halálról című drámáját például, ahogy eredetileg megírta a szerző, nem lehetett volna előadni. A darab viszont olyan fogalmakkal foglalkozik mint jog, igazság, szerelem, lelkiismeret, amelyek nagyon is időszerűek és állandó érvényűek. A francia forradalom történelmi vonatkozásban ma már aligha érdekelné a nézőket, az emberi vonatkozásai, az eszméje izgatóan mai. Nagy és kellemes meglepetés számomra, hogy a nézők között sok a fiatal, ami azt bizonyítja, hogy sikerült a szándékomat, az elképzelésemet megvalósítani. A fiatalokat egészséges, Jó publikumnak tartom és ha megnyerjük a rokonszenvüket, igen hálásan reagálnak. • Tudom, nehéz a laikusoknak megmagyarázni, hogyan dolgo-. zik a rendező. Mégis szeretném, ha elmondaná, milyen a munkamódszere. A közönség csak a végeredményt látja és az Ön által rendezett darabok rendszerint még a sokszor látott és jól ismert színmüveket is új oldalairól mutatják be. — Először is abból indulok ki, hogy 1965-öt írunk. Az írót igyekszem úgy tolmácsolni, hogy korunk közönsége megértse. Minden darabnál más módszereket, más eszközöket választok. Gyakran előfordul, ha valami már bevált, függetlenül attól, hogy alkalmas-e vagy nem, megfelel-e a darab stílusának, mondanivalójának, öncé-: lúan alkalmazzák. Rendezői munkámban nagy súlyt fektetek az előadás tisztaságára. Ezalatt a stílus, a kifejező eszközök, a játék egységét ér^ tem. Minden mozdulatnak, hanglejtésnek megvan a jelentősége, a célja. — És még valami. Az ember nem elégedhet meg azzal, amit már mások elvégeztek előtte. Tovább kell men-: nje, felfedezni a fel nem fedezettet, feltárni a legrejtettebb gondolatokat is. Az író, akinek a darabját rende-. zem, mindig nagyon közel áll hozzám, Igyekszem behatolni a szerző legbensőbb énjébe, elképzelem, hogyan írta volna meg a darabot ma és úgy próbálom visszaadni. A Rolland-darabot, Csehov Svéd gyufáját is átdolgoztam, anélkül, hogy megbolygattam volna a dráma alap-mondanivalóját

2 • Hallottuk, hogy a bécsi kritika Igen kedvezően fogadta a Svéd gyuja bemutatóját. Milyen ta-. tapasztalatokat szerzett Bécsben? Készül megint külföldre?. —- Az első napok nem voltak könynyűek. A színészek — és hozzá kell tennem, kiváló művészekkel kerültem össze — szívélyesen, de inkább for-. mális szívélyességgel fogadtak. A szívélyesség a próbák folyamán spontán lelkesedésbe csapott át; az eredménynyel az együttes is és én is elégedett voltam. Tisztában vagyok azzal, hogy elég nehéz velem együttdolgozni, de vérbeli színészek megértik szigorú, következetes munkamódszeremet. A legközelebbi külföldi utam Münchenbe vezet, Gorkij-darabot rendezek, a be^ mutatót június közepére tervezik. • Mi a véleménye a csehszlovák színművészet színvonaláról öszszehasonlítva a külföldön látót-, takkál? A színvonal nálunk jó és vannak egészen kimagasló, világhírű művészekkel összehasonlítást bíró színészeink. Néha játszom a gondolattal: micsoda színházat lehetne csinálni, ha megvolna a lehetősége annak, hogy a legjobb erőinket egy társulatnál foglalkoztassuk. Azt hls?en} az egész világ irigyelne bennüokpí. A jó színháznak fontos kiegészítője a jó zene és a jő díszletek. Nagyra becsülöm Zdenék Liška zeneszerzőt, Ladislav Vychodil díszlettervezőt. Mindkettőjükkel szorosan együttműködöm. Vychodil tervezte az Orfeusz az alvilágban, a Londoni tolvajnő, a Nősülés, a Játék a szerelemről és a halálról, valamit a bécsi Csehov-előadás díszleteit. • Hogy került a színházhoz? — A megszokott történet. Apám ellenezte, ügyvédet akart belőlem csinálni. De már diák koromban mágneses erővel húzott a színpad, a művészet. Írtam, rendeztem, a színház körül lábatlankodtam. Hivatásososan E. F. Buriánnál kezdtem mint segédrendező. 1945 óta több darabot írtam egyedül és a feleségemmel, még többet rendeztem, filmet csináltam, elr indítottam útjára a Laterna Magikát, előadtam a prágai Színművészeti Akadémia rendezői tagozatán. Voltak időszakok, amikor nem értettek meg, ma már szabadon, gátlás nélkül alkothatok és ez jelenti életem célját, művészi ambícióim beteljesülését. Feljegyezte: KIS EVA KULTURÁLIS HÍREK • A Csehszlovák Televízió a jóvSben bővíti ismeretterjesztő adásalt. A matematika és fizika tanfolyamok mellett további kémia és biológia előadássorozatokat tervez. Továbbá németb51, franciából és spanyolból kezdők és haladók részére nyelvtanfolyamokat rendez. A nyelvtanfolyamok tervét úgy állították össze, hogy az a Csehszlovák Rádió nyelvtanfolyamaival kiegészítsék egymást. • A könyvhónap alkalmábűl a Szepsi népkönyvtár több jól sikerült irodalmi estet rendezett a keletszlovákiai írókkal. lm. p.) • Jifi Pelikán a Csehszlovák Televízió központi igazgatója az 1964-es év második felének legsikerültebb televíziós műsorszámait díjjal jutalmazta. Az első díjat az Ordasok között című háromrészes televíziós film kapta, amelyet Dojld-Mihajlik szovjet író regénye nyomán forgattak a bratislavai filmgyárban. A díjat Ottó Haas rendezőnek, Pavol VanCík dramaturgnak és Josef Hakl operatőrnek adták át. • A gömörhorkai könyvtár sokrétű munkát végez. Ezt az Is bizonyítja, hogy állandóan emelkedik az olvasók száma. A könyvtár a szabadpolcos kölcsönzést alkalmazza. Legutóbb jól sikerült Irodalmi esteket rendezett. (p. 1.) • TOKIÖ modern múzeumában nagy nemzetközi grafikai kiállítást rendeznek, melyen harmincöt ország vesz részt. Köztük a Csehszlovák Köztársaság ls. A hazai fehér-fekete művészetet olyan néhány száz lap képviseli, melyeket már több világkiállításon értékeltek. • PÁRIZSBAN nagy kiállítás nyílt meg A tenger és a művészet címen, mely három évezred azon művészi alkotásait mutatja be, amelyeket a tenger sugalmazott. Az ógörög művészettől napjaink alkotásáig terjedő anyagról van sző, melynek nagy részét a londoni British Museum kölcsönözte. • Arnost Lustig átadta a Csehszlovák írószövetség kiadóvállalatának a Fehér nyárfák ősszel című novellájának kéziratát. A balladikus történet katonai környezetben játszódik. ÜJ SZÓ 10 * 1985. április 24.