Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-13 / 71. szám, szombat

FILM • Berlangának, az Isten Hozta, Marshall úr! kitűnő spanyol film szerzőjének már negyedik filmjét, a Hóhért játsszák most a párizsi mo­zikban. Jellegében a film hasonlít a rendező előbbi műveihez. Metsző gúnnyal és keserű humorral számol be egy emberről, aki képtelen volt az őt üldöző eseményekkel szembe­szállni. Így történt, hogy a koránt­sem erre termett Jósé Luis, apósa halála után ennek mesterségét volt kénytelen folytatni: hóhér lett. A történet tulajdonképpen a Franco által megnyomorított Spanyolorszá­got ábrázoló allegória. ® Nagy reklámmal harangozták be Párizsban a Goldfinger amerikai kémfilmet (harmadik a fames Bond sorozatban). Sean Connery, a fő­szereplő maga ls eljött Párizsba a bemutatóra. Az amerikaiak nyugod­tan megtarthatták volna maguknak az egész filmet főszereplőjével együtt... © „Éljen az új Csehszlovák film­produkcióI" Ez a négyhasábos cím ékesítette a Lettres Frangais első oldalát. Michel Cabdenac, a lap filmtudosítója a többi között ezt ír­ja: „Az újdonság szele fúj keletről, egy kis országból, melynek azon­ban annál nagyobb a hozzájárulása a kultúráihoz. Csehszlovákiáról van szó. Űj nemzedéke különös gondot fordít e művészeti ág kifejlesztésé­re." A lap egy egész oldalt szentel a Franciaországban nemrég vetí­tett csehszlovák filmeknek. SZÍNHÁZ 9 Max Frich Andorra című szín­művét az aubervilllers-i községi szín­padon játsszák, mondhatnók kettős sikerrel. Egyrészt a munkásokból álló községi elöljáróság figyeile<nire méltó kulturális törekvéseinek sike­re, hogy a darab egyáltalán szín­padra került. Dicséret illeti továbbá Gábriel Garran színtársulatát. A da­rabnak a fajgyűlöletet kipellengére­ző mondanivalóját a színészi gárda minden tagja mélyen átérezte, s ez megmutatkozott a kitűnő alakítá­sokban is. ® Fernand Reynaud, a párizsi ze­nés revue egyik legjobb komikusa, már másodízben ruccan ki a klasz­szikus színházból. Moliére Sganarel­Ze-jének teljesen szokatlan előadá- i sában láthatjuk. A híres komikus­nak Itt alkalma nyílik temperamen­tumának és tréfás játékának egész skáláját a nézők előtt kibontakoz­tatnia. © Egy szőke Laurent Terzieffet láthatunk ezúttal az Amerikai álom­ban, melyet a Zoo Story-val együtt játszanak most a lutece-i színház­ban. Albea fiatal amerikai szerző íkétfelvonásos darabjában maró gúnnyal festi az Atlanti óceánon tú­ili erkölcsöket. KÖNYVEK QEgy világfi emlékei a címe An­dré Wurmser alaposan fűszerezett novella-gyűjteményének. Humor és szatíra párosul itt az olvasó szóra­koztatására, s a burzsujok bosszan­tására. ® Raymond Queneau A kutya és a mandolín cím alatt szedte csokorba az utóbbi években írt költeményeit. Versei humorban, eredetiségben, imély érzésbein bővelkednek. DIVAT A „SEMAFOR " ismét zöldet jelez S + Š (Suchý és Šlitr) V+W (Voskovec és Werich) nyomdokaiban JIŔI SUCHÝT próba közben talál­tam. A darab írója, rendezője, sőt a da­lok szerzője ezúttal egy személyben Jirí Suchý. Még csak a prózai részt próbálja az együttessel. Meggyőző erővel, ötletes, mulatságos eszközök­kel figurázza ki a színpadon az em­beri gyengeségeket, és mint általában minden rossz, az önzés, a könnyelmű­ség a végén itt is elnyeri méltó büntetését. — Miért nem szerepel a darabban? És hol hagyta elválaszthatatlan tár­sát Jirí Šlitrt? — teszem fel a kér­dést a szünetben. — Talán nem veszem ki eléggé ré­szemet a darabból? — kérdez vissza, majd hozzáfűzi: — A jóból is megárt a sok. Slitrnek pedig éppen más dol­ga van. A Szekta ezegyszer kizárólag az én ügyem. Tovább faggatom: — Mit vár a darabtól? — Márciusban eldől — mondja. — Akkorra tervez­zük a bemutatót. Azután pedig... hát igen... azután... ha minden jól megy, . a Szektát is megfilmesítjük. De ez még messze van... egyelőre csak próbálunk. Észbe kap. — Ja igen, a próba. — Lányok, a színpadra! Hol ls hagytuk abba? Egy darabig megy minden, mint a karikacsapás, míg azután egyszerre felhangzik: — Tovább nem jutottam a szöveggel — mondja Jerneková, a főszereplő. — Mára tehát befejeztük — ért egyet a rendező. Ma délután még egy próba vár rá. Az már közös alkotás társával: a szö­vegkönyv J. Suchýé, a zene J. Šlitré. Annak is márciusban lesz a bemuta­tója. Pontosabban március végén. És persze az is abszurd, de még mennyi­re. ,,A jól megfizetett séta" című kap­zsiságot bíráló dzsessz-operában Gott és Piláfová játssza a főszerepet, Šlitr ügyvédet, Suchý pedig levélhordót alakít a darabban. Színhelye? Egy fürdőszoba: fürdőkáddal, és mindaz­© Jóllehet a tél az idén még most ls fogalt vicsorgatja (még Párizsban ls havazik!), a divatbemutatóik már a tavasz Jegyében állnak. Alighogy kisüt majd a melegebb nap, Párizs elegáns női virág- és gyümölcsmln­tás ruháikban Jelennek majd meg. Ám a csíkozás ís kedvelt lesz még ebben az idényben. A szoknyák Igen kurták és lefelé erősen bővülnek. A ruhák nyakkivágását gyakran könnyű szalagok díszítik. A lenge, csaknem átlátszó muszlinok kerül­nek előtérbe. Az anyagok harmoni­kus színezésén lesz ezúttal a hang­súly. A tervezők általában kerülik a rikító, túl élénk színeket. LAKBERENDEZÉS Megnyílt a 34. lakberendezési sza­lon. A kiállítás nagy esemény Pá­rizsban. Újdonságai: széthúzható bú­tor, a négy-míkrohullámos Ultra­rapid tűzhely, amelyen 5 percen be­lül megfő az étel, továbbá különféle villanyfűtéses berendezések, s a cso­dálatosabbnál csodálatosabb apró elmés háztartási készülékek egész sora. Suchý és Slitr a Semafor színpadán A MATESZ csütörtöki bratislavai vendégszereplése sarán megérdemelt közönségsikerrel mutatta be Miller: Pillantás a hídról című darabját. Ké­pünkön: Bugár Béla, a darab fősze­replője. (Nagy L. felv.J zal, ami egy fürdőszobához tartozik. Azaz mégsem egészen. Több annál, mert a kádat alvásra vetették meg, körülötte néhány szék, asztal. A tü­kör és a mosdó közötti polcon a szo­kásos piperecikkeket könyvek helyet­tesítik. A csendéletből még a zongora sem hiányzik. Gott ebben a fonák környezetben Ovidius verseket szaval, persze énekelve. — Helyzetkomikum dzsesszzenére — vázolja a mester azt a világot, amelyben oly otthonosan érzi magát, és amely a régente oly népszerű filmgroteszkeket idézi. És hogy a színházi közönségen kí­vül mások is, minél többen élvezhes­sék az újdonságot, a bemutatót köve­tően megkezdik a darab forgatását, csakúgy mint a Jónásét. Ez utóbbival azonban előbbre tartanak. Legutóbbi berlini tartózkodásuk alkalmával meg is tették az első lépéseket. Ez a munka nem lehet folyamatos, mert a darab más-más külföldi városban játszódik le. — Nem dolgozunk ku­lisszákkal. Párizs, London, a New York-i Broadway majdnem az egész világot a nyakunkba vesszük, míg pontot tehetünk a Jónás után. A felvételeket a terv szerint még az Idén szeretnénk befejezni. A filmezésre mindenütt csak úgy mellékesen kerül sor, mert külföldi útjaik tulajdonképpeni célja, hogy eleget tegyenek a számos meghívás­nak. Mindenekelőtt Jugoszláviába ké­szülnek. Innen visszatérve az NSZK­ba, majd Belgiumba. Érdekes, hogy a Semafor tagjainak többsége színészi pályafutását ama­tőrként kezdte. — A ml szempontunk­ból ez nem jelent hátrányt. Ellenke­zőleg — jegyzi meg J. Suchý. — A Semafor „világot jelentő deszkái" lényegeseti 'eltérnek a többi színház légkörétől. Speciális feltételeink kö­zött nem érvényesek a színiakadé­mián elsajátítható általános követel­mények, a játékstílus. Nekünk más kell. A mi számunkra elég, ha a te­hetség gyakorlattal párosul. Ez a ket­tő teszi a mestert. A Klarinétról, melynek forgató­könyvén két és fél évig dolgozott, Suchý már nem akar beszélni. ^ Elintézett ügy, — legyint — bár a kritika több kivetnivalót talált rajta, mint vártuk. De azért a közönségsi­ker sem lebecsülendő. Prágában két hét alatt több mint 60 000 látogatója volt a filmnek. Él-hal a művészetért és mindenért, ami azzal összefügg. Rendkívül sok­oldalú. Dehogy is sejtette az egykori képzőművész — kezdetben grafikus­ként kereste kenyerét —, hogy vala­mikor mint a Semafor oszlopos tag­ját emlegetik majd. Azért eredeti foglalkozásához is hű maradt. Ma is szívesen rajzolgat. Most éppen saját elbeszéléseit illusztrálja. Csak úgy mellékesen, mert már régebben dön­tött a fő foglalkozása mellett. 1956 ban történt. Slitrt HorníCek hozta el hozzá a Redutba. Éppen nagybőgőzött. Így hát a találkát más napra halasztották. — Visz'lát a Ká­polnánál! — búcsúztak el egymástól. Csakhogy mindketten egy másik ká polnára gondoltak. Ügy látszik azon ban sorsát senki el nem kerülheti, s .így a véletlen néhány órával ké­sőbb mégis csak összehozta őket. — A többit már tudja, „összehá­zasodtunk" — tréfálkozik és együtt­élésünk során csak nagy ritkán for dul elő, hogy „megcsaljuk" egymást, mint például most a Szekta esetében. Ä Semafor a fiatalok találkozóhe­lye. Megszerették azt a művészetet, mely a Felszabadult Színház, Jan We ricli, Jifí Voskovec és Jaroslav Ježek forradalmi hagyományaiból kiindulva a romlatlan, a jó ízlésnek megfelelő korszerű kultúrát, a kitűnő szórako­zást jélenti. SUCHÝÉK SZAMARA' nem Idegen ifjú közönségük. Vannak, akiket sze­mélyesen is, többet közülük leveleik­ből ismernek. Sokan kérnek tőlük autogram.mos fényképeket, mások kér­déseikkel ostromolják őket, de akad­nak olyanok is, akik magánügyeik­kel fordulnak hozzájuk tanácsért. — Mit tagadjam, nemegyszer fejtöréssel jár a lelkiismeretes válasz. De nem sajnáljuk a fáradságot, mert a leve lekben a bizalom jelét látjuk. Ez fel­emelő érzés, már csak a kölcsönös­ség miatt is. Mert mi is bízunk ben­ne, hogy nem hiába dolgozunk, hogy a mulattatáson kívül, szerény erőink hez képest, legalább némileg hozzá­járulunk az ifjúság neveléséhez, ok­tatásához. És ez a célunk. KARDOS MÄRTA MÉRFÖLDKŐ Egy emberöltő a magyar irodalom tükrében Csak dicsérni lehet a magyarorszá­gi Corvina Könyvkiadó kezdeménye­zését, mely a felszabadulás 20. évfor­dulója alkalmából Szabolcsi Miklós szerkesztésében Mérföldkő címmel a magyar Irodalom legjobb alkotásalt gyűjtötte kötetbe. A magyar kiadás­sal egyidejűleg — módosított válto­zatban — megjelentette a kötetet an­gol, német, francia, orosz és spanyol nyelven is. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a kötet otthon és külföldön egyaránt méltón reprezentálja a magyar iro­dalmat. A harmincas évektől a fel­szabadulásig megtett utat méri fel — az írói alkotások tükrében. S ezek az alkotások az irodalom megannyi gyöngyszemei. Regényrészlet, novel­la, vers, szociográfia, esszé, vagy irodalmi riport egyaránt megtalálha­tó a kötetben, mintegy Idézve az egy emberöltőnyi változásokat, ese­ményeket. Az antológia az ünnepi al­kalom meghatározta témakörben va­lóban kiváló, okos válogatásnak mondható. ŰJat tulajdonképpen nem ad, a már megjelent alkotásokból a legjobbakat gyűjtötte össze, hogy a 20. évforduló mérföldkövénél bizo­nyítsa: íme, érdemes megállni, s vlsz­szateklntenl a férfimunkának arra a legjavára, melyet az elmúlt két évti­zed alatt a magyar nép maga mögött hagyott. A három részre tagolódó kötet Jó­zsef Attila Külvárosi éj-ével indul. „Szegények éje! Légy szenem, füstölögj itt a szívemen, olvaszd ki bennem a vasat, álló üllőt, mely nem hasad, kalapácsot, mely cikkan pengve, — sikló pengét a győzelemre, óh éj! Ä korparancsként hangzó sorok" s az azt követő írások a távolabbi múlt fájdalmakkal, mepróbáltatások­kal, teli időszakát idézik, s az iga­zabb jövőt remélik. A második részt az új élet első napjait s azt követő 'éveket vonultatja fel — a szép szó maradandó alkotásain keresztül. Vers és próza szinte dokumentumhűséggel tárják elénk ,a kort, az újjászületés derűjét és fájdalmát. A harmadik rész a inal napok pátoszától feszül, az egészséges fejlődés nyugalmát és nyugtalanságát, az épülő szocializ­mus világát hozza — emberközelbe! A kötet a magyar Irodalom minden kiválóságát felvonultatja. A szemelvé­nyek nemcsak a kiadvány klválósá gát bizonyítják, hanem a magyar iro dalom érettségét, fejlettségét is. Jól­eső érzés forgatni a könyvet, s tu domásul venni: nincs mint szégyel­lenie a világ előtt. S a magyar Iroda lom hírét -a világban minden bizony­nyal ez a Atöbbnyelvű kiadás ís segí­ti. A-kötet legfőbb jellemzője — iro­dalmi és képzőművészeti alkotások esetében egyaránt — a biztos Ítélet és a helyes szerkesztési arányérzék Múlt és jelen a művészet kíméletlen igazmondásával elevenedik meg előt­tünk, s megragadó sokszínűsége a 20 évforduló mérföldkövénél nemcsak megállít és a megtett út felett gon­dolkodásra késztet, hanem a jövőre nézve erőt is ad — fénynyalábjába vonja a továbbhaladás útját. F. Z. ÚJ KÖNYVEK Tóth Elemér: A halak mélyben úsznak Talárt nem dicsérjük érdemeirt túl, ha azt mondjuk, a harmadvi­rágzás második váltásának költői közt — Tőzsér és Cselényi mellett — tehetség, költői adottság dolgá­ban egyike a legizmosabbaknak, s egyben a legfiatalabbaknak. Először jelentkezik kötettel. Versei fejlett formaérzéket s gondolati gazdagsá­got árulnak el. Faluról jött s falu­si élet emlékein keresztül keresi az utat mai életünk problémáihoz. Az eleven élet érdekli, s pillanatké­peiben azt igyekszik nyomon követ­ni. Ez a szándéka általában sikeres, mely nemcsak felfedező kedvről és sajátos egyéniségről vall, hanem lí­rája gondolati mélységéről is ta­núskodik. (SZSZK, 160 oldal. 10,— Kčs) Kulcsár Tibor: Pogány imádság „Vélem a Tiszta-táj, Bodroköz üzen" — vallja egyik versében a most első kötetével jelentkező Kul­csár Tibor. Neve először a nyolc fiatal költő antológiájában tűnt fel, 's verselt, — ha gyérebb időközök­ben is — nyomon követhettük a sajtó hasábjain. Első önálló kötete, a Pogány imádság, azt bizonyítja, hogy látóköre az évek sodrásában tágult, egyénisége s költői alkata kedvezően gyarapodott. A szerelem mellett az emberi lét egyéb jelen­ségei is ihletik, ezeket is megének­11. (SZSZK, 112 oldal. 9.— Kčs) Ozsvald Árpád: Földközelben Költészetének halk, de mindig emberközel hangvétele, s probléma­keresése már jó néhány éve beírta nevét az olvasók tudatába. Először 1954-ben, a három fiatal költő an^ tológiájában jelentkezett. Azóta két önálló verskötete jelent meg. A mos­tani harmadik kötete, a Földközel­ben részben az előző kötetek köny­nyed, benyomásszecű hagyomáiyatt követi — de már magasabb foko-n. A költő Itt már jobban „odafigyel" a közélet problémáira, s az igazmon-! dás szenvedélyével keresi „az em­ber egyszerű, őszinte tiszteletének" útját, lehetőségeit, sürgetve egyben a kor erkölcsi tisztaságának foko­zódó igényét ls. (SZSZK, 80 oldal. 7,50 Kčs) Monoszlóy M. Dezső: Villamos alatt A költőként és műfordítóként egy­aránt jól ismert szerző — hazánkban megjelent három verskötete, s több kötetnyi műfordítás után — most novellásikötettel jelentkezik. Megle­hetősen változatos tematikával, több mint két évtized elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe. Monosz­lóy mint novellista is megmaradt költőnek, novelláiban a gondolati elem, a lélek bonyodalmai kerülnek' túlsúlyba. Kötete a hazai magyart szépprózát kétségtelenül gazdagítja, SZSZK 207 old. 15.— KCi Lehocky Teréz: Moloch az isten Három ókori tárgyú elbeszélést tartalmaz ez a könyv. Az első kettő Július Caesar korában vezeti az ol­vasót, a másodikban pedig egy csa-. vargóvá züllött szabad római pa­raszt-veterán viszontagságain át ele­veníti meg az ókórl Róma életét, A harmadik novella Dávid királyról, az izraeli törzsek egyesítőjéről szól, A szokatlan témaválasztás ellenére, az író erőssége a korábrázolásiban található. 10,50 KÉ| SZSZK 168 old. Turezei Lajos: írás és szolgálat Az 1958-ban megjelent írások mér­lege című kötete után új könyvvel jelentkezik az irodalmunkban nép-, szerű és ismert Irodalomtörténész, Turczel Lajos. Az írás és szolgálat című most megjelent kötetében megjelent kritikáit gyűjti össze, me­lyekben irodalmi fejlődésünk egyes problémáit, s a megjelent műveket vizsgálja. Felmérései figyelmet ér­demlők, s a kötet hasznos helyet foglal el hazai magyar irodalmunk­ban. SZSZK 268 old. 22,— Kčs (DZ) Cj 10 * 13S3. március 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom