Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-04 / 62. szám, csütörtök

Az idegenforgalom jelentősége a népgazdaságban Az 1962-es világstatisztika szerint 81 330 000 ember utazott külföldre, és ezeknek köszönhető a több mint 8 milliárd dolláros bevétel. A külföldi utazások száma évente 9 százalékkal emelkedik, az ebből eredő bevétel pedig 10 százalékkal. A TÖMEGES KÜLFÖLDLÁTOGATÁS, valamint a látogatók igényeinek kielégítése, a különféle szolgálatok nyújtása új jövedelmi forrást jelent az egyes államoknak, s létrehozta — ahogy külföldön nevezik — a turistaipart. Az említett számok csak a külföldi utazások mennyiségét mutatják, vagyis azt, hányan lépik át a határt. A külföldi utasok a turistaforgalom kisebb részét teszik ki. Eddig a belföldi turistaforgalom nagyobb az idegenforgalomnál, előreláthatólag továbbra is az marad. Nemcsak a termelési, hanem a vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások is nagy jelentőségűek a népgazdaság szempontjából, főként akkor, ha szervezettek és tervezettek. Az idegenforgalom nyújtotta igények kielégítése nagyobb hasznot hajt a népgazdaságnak, mint például a külföldre eladott áru. Ebben van az idegenforgalom jelentősége, így járul hozzá a népgazdasági terv teljesítéséhez, a nemzeti jövedelem kialakításához. Az említettekből kitűnik, az Idegenforgalomnak, mint a népgazdaság ágazatának gazdasági jelentősége. Az idegenforgalmat láthatatlai) exportárunak is szokták nevezni, amely az állam szempontjából nagyon előnyös. Az idegenforgalom által szerzett nyereség egyenlő az exportáruból bevett nyereséggel, de még annál is előnyösebb. Az aktív idegenforgalom gazdasági eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a nyereségrészesedés nagyobb, mint az árukivitel esetében. Az exportálás alkalmával számolnunk kell a szállítási kiadásokkal, a biztosítással, a raktározással, az áru világpiacon való értékesítésével. Ha ugyanezt az árut itthon adjuk el a külföldieknek, ezek a kiadások elmaradnak. Ugyanakkor előnye az árpolitikában is megmutatkozik. Az áru devizaértéke a belföldi piacon sokkal nagyobb, mint a világpiacon. MÉG ELŐNYÖSEBB a különféle szolgáltatások eladása a külföldiek számára, így például — a szállodai szolgálatok, utasszállítás; autókölcsönzés, idegenvezetői szolgálat stb. Ezeket a szolgáltatásokat exportálni nem lehet, helyhez és időhöz vannak kötve az államhatárokon belül. Az idegenforgalmat tehát különös exportnak tekinthetjük, melynek az a jellegzetessége, hogy az árut nem szállítjuk az ország határain túl, hanem a vásárló maga jön el az áruforráshoz, hogy Itt megvásárolja, és el ís fogyassza. A 81 330 000-es szám az 1962. évből azt mutatja, hány külföldi ment el az egyes államokba az áruforráshoz. Ha egybevetjük, mennyi hasznot hoz a népgazdaságnak az idegenforgalom, és mennyi hasznot az árukivitel — egy korona befektetésnél — szemmellátható, hogy az Idegenforgalom hozta haszon nagyobb. Példának a Magyarországon végzett kutatás eredményeit említjük meg. Az 1961-es évben egy amerikai dollár megszerzéséhez az idegenforgalomban 20—22 forintot kellett kiadni, exportáruban pedig 45—50 forintot. Ami az exportáru értékét és a turisták árufogyasztásának értékét illeti, itt ls az idegenforgalom javára billen a mérleg. Az exportált sertéshús ára például 0,18 amerikai dollár, otthoni vendéglői ára 2,93 amerikai dollár, a marhahúsé 0,77, otthon 2,13, a kacsahúsé 0,56, otthon 2,93, a libahúsé 0,59, otthon 2,58, az almáé 0,15, otthon 0,49, a málnáé 0,27 és 1,29, a boroké 0,20, otthon 1,58 amerikai dollár stb. Az idegenforgalom jelentőségét minden állam gazdasági szervei tudatosítják. i HOGY A BEUTAZÁST SERKENTSE, sok állam a pénzcserét — az idegen valuta és a hazai pénzegység között — a hivatalos árfolyamnál előnyösebbé tette. Ez az ún. turistaárfolyam csak külföldről érkezett látogatók pénzbeváltásakor érvényesíthető, akik az aktív idegenforgalom keretén belül jöttek. A turistaárfolyamot nálunk is bevezették, mégpedig a kapitalista államok valutacseréjében. 1965. január 1-től kezdve az egységes bonifikáció az alapárfolyam 125 százaléka. A külföldi látogató, aki turistavízummal érkezik, köteles ittléte alatt minden napra legalább három dollár értékű összeget beváltani. Az érvényben levő bonifikált árfolyam értelmében a bankjegycsere alkalmával 1 dollárért 16,08 koronát, egy font sterlingért 44,55 koronát, 100 francia frankért 372,37 koronát és 100 svéd koronáért 308,25 koronát kap. A turistaárfolyam bevezetése nagyobb jövedelmet biztosít a külföldre szállított árunál, mivel így is hasznára van a népgazdaságnak. Hogy az idegenforgalomról, mint népgazdaságunk önálló ágazatáról beülhessünk, mely nagyon hasznos az ország számára — tömegmozga_lommá kell válnia. Csak így jelenthet állandó jövedelemforrást, és egyúttal beruházási alapot. Csehszlovákia ebben az Irányban már megtette a szükséges lépéseket. Bizonyos hagyományokra építünk, melyek azonban ma már nem tudják kielégíteni az igényeket. 1964 ebben a tekintetben is határkő. Habár még tilncs^ meg az 1964-es év idegenforgalmáról a statisztikai kimutatás, előreláthatólag csúcseredményről értesülünk majd. A Magyar Népköztársaságból érkezettek száma meghaladja az egymilliót, az Ausztriából érkezetteké a negyedmilliót stb. NEM SZABAD SZEM ELÖL TÉVESZTENÜNK, hogy azok az államok, ahol virágzóbb az idegenforgalom, sokkal jobb eredményeket érnek el. 1962-ben 5 620 114 külföldi lépte át az osztrák határt, akik 35 982 314 éjszakai szállást igénveitek, a francia határt 5 975 000-en, 34 365 000 szállást igénybevéve, az olasz határt 21 millió 323 000 ember, Svájcét 5 597 000-en stb. Az idegenforgalom terén ezek az államok a legfejlettebbek. Habár az említett államokban ezek az eredmények számos objektív tényezőnek köszönhetők, nálunk is megvan a mennyiségi és minőségi feltétele annak, hogy az idegenforgalom népgazdaságunk állandó, szilárd bevételi forrásává váljék. 1963-ban és 1964-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamint Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatai értelmében sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk az idegenforgalom rendszeresítésének, hogy így növeljük jelentőségét a népgazdaság, valamint a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében. AZ 1983. ÉVBEN TETT INTÉZKEDÉSEKBŐL arra következtethetünk, hogy az idegenforgalmat alapjában véve növelni és irányítani akarjuk. A hivatalos teendők leegyszerűsítése, az idegenek nagyobb beáramlása s lakosaink kiutazásának engedélyezése hozzájárult az idegenforgalom tömegalapra való helyezéséhez. A külső és belső turistaforgalom legnagyobb hatáskörrel bíró Irányító szerve az Utasforgalmi Kormánybi zottság. Ez a kormányszerv a bel- és külföldi utasforgalom területén minden egyéb szervtől függetlenül természetesen a párt és a kormány irányvonalának megfelelően fejleszti az utasforgalmat. Ezáltal szervezési szempontból is megteremtettük az utasforgalom függetlenségének alap feltételeit. Doc. G. SLÁDEK C. Sc. A

> (.. í ^ • f .. ... regi furao uj köntösben Körülbelül hat évvel ezelőtt harap tak a gépek először a pöstyénl föld be, hogy a régi, omladozó házak helyén nagy, új épületek alapjait rak hassák le. Azóta ül városrészek épül tek, de modern korunk kötőanyaga, a cement még ma is vagonszámra in• pavilon, pálmaként, rózsaliget és sportpályák, a gyakorlati és művészt szempontok harmóniája alakítja, formálja Pöstyén új arcát. A fűtésre a hő j orrások vizét, vagy a villanyáramot használják fel. A közismert Termia Palace-hotel átPöstyéni városrészlet dul Pöstyén felé, mert újat. szebbet, jobbat teremt megállás nélkül az ember alkotó akarata. Sok minden megújult és sok minden megújul. A tervek szerint háromezer ággyal bővül a kapacitás, s felújítják a fürdő gyógykezelési és rehabilitációs berendezéseit is. Az elsó rész, a 230 ágyas reumatológiai intézet és ehhez hasonlóan a továbbiak, úgy épülnek, hogy a páciensek szobáikból fedett területen át juthassanak a medencékhez. Ez különösen a téli hónapokban jelent fokozott védelmet és hatékonyabb gyógykezelést. Átalakítják a városi közlekedési rendszert is és a körutakon gördülő júrmüvekkel az új gyógyintézetig juthatnak majd a gyógyulást keresők. A híres hídon csak a gyalogosok közlekedhetnek, és nyilván jokozza a város vonzóerejét az új központi park ís. Oj szökőkutak, domborművek és szobrok, korszerű tájékoztatási iroda, üzlet- és műhely hálózat, hangversenyÉrtékes felajánlás A Handlová! Nagybánya dolgozói, akik rövidesen rátérnek az új irányítási rendszerre. és bevezetik a rövidített munkahetet, a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére sok értékes felajánlást tettek: szám szerint 48 kollektív, 10 részlegi s ezek alapján egy munkafelajánlást. Eszerint a közelgő évforduló tiszteletére a bánya dolgozói 20 ezer tonna szenet fejtenek terven felöl Értékes a tolyosóhajtők vállalása is, akik tervüket közel 400 méterrel' akarják túlszárnyalni. Az szocialista munkafelajánlásból kitűnik, még, hogy a handlovái bányászok az Idén rendkívül nagy gondot fordítanak az önköltség és a balesetek csökkentésére, valamint a munkatermelékenység növelésére. Az idei év egyébként a gépesítés terén is sokat ad majd a Nagybánya dolgozóinak. Májustól kezdődően a falakban gépesített — DVP-4 típusú — dúcolást alkalmaznak. Jelentősen fokozzák továbbá a kombájnfejtést. JOZEF TADIAN, Handlová (j. Hrebíček felvétele) alakítása már megkezdődött és elmondhatjuk, hogy színvonala azonos lesz a legjobb külföldi világszállók színvonalával. Minden szobában megtaláljuk a fürdőszobát, telefont és a hőszabályozó készüléket. Minden igényt kielégítő társalgó áll a vendégek rendelkezésére és a gazdasági épületek, raktárak, műhelyek a Vág túlsó partjára kerültek, tehát a szálló környéke teljesen zajtalan. A beruházási tervben egy új, 150 ágyas nemzetközi- Interhotel is szerepel. Építéséhez már hozzá is kezdtek. Tuzex, Mototechna, Vkus, cukrászda, bizsutéria és gyógyszertár... ez is az új Pöstyén. Régóta hangoztatott szükségesség a kulturális központok további bővítése. A tervezők erről sem feledkeztek meg, és már ez év végérp megnyitja kapuit a Művészet és Zene Háza. De épülnek az új mozi, klubok, áruházak és garázsok. További 8 hektárral növelik a parkokat és a Fürdők szigete nemsokára új épületekkel, minden igényt kielégítő kényelemmel fogadja majď a hazai és- .külföldi vendégeket. f-rk-I FELDOLGOZZÁK A NÁDAT A nagymegyer! Rákos helyi gazdálkodási üzemben ez évben körülbelül százezer nádköteget dolgoznak fel. A nádat az erdőgazdaságoktól és az egyes földművesszövet^ezetektől vásárolják fel. A legkeresetteb nádkészítmények közé tartoznak a nádtakarók, melyeket a zöldség és a burgonya téli tárolásánál továbbá az építkezéseken használnak fel. M

a |arokkő egyik ősi városát, Meknest a ligetek városának nevezik. Van ott városliget, szultánok ligete, természetbarátok ligete, és sok más park és kert. A oázisváros középkori stílusban épült masszív földszintes házakból áll, melyeket erődítések hármas gyűrűje vesz körül. A kalauzok szerint Meknesbe vezet a világ legszebb városkapuja, a tarka mozaikkal kirakott Bal e-Mansur. Néhány közigazgatási épületen kívül az egyedüli modern létesítmény a „Boldogság völgye" nevű liget. — 18 évvel ezelőtt Pagnon úr, egy íttent francia telepes különös álmot látott: azt álmodta, hogy. a paradicsomkertbe jutott. Felébredve rögtön elhatározta, hogy az álomképet megvalósítja — meséli kísérőnk, Rao Mohammed — Volt rá módja: az akkori Francia-Marokkóban rengeteg földbirtokkal rendelkezett Meknes melletti ültetvényét ligetté varázsolta, és elnevezte a „Boldogság völgyének". A liget amfiteátrum formáját ölti, úgy látszik, így álmodta Pagnon úr. Az északi hosszú tűlevelű fenyőtől a kaktuszig és a datolyapálmáig minden fa és növény megtalálható benne. Mesterséges tavakban — medencékben messzi tengeri halfajták úszkálnak. Árnyas fasorok. A fák árnyékában díszcserjék. Kristálytiszta víz tör fel a szökőkutakból. A liget mélyén vízesés. Pagnon már nincs az élők sorában. Egyike volt annak a hatezer francia ültetvényesnek, akiknek több mint egvmillió hektárnyi birtokuk volt Marokkóban. Ugyanakkor a marokkói parasztok 60 százaléka nincstelen. Helyzetükön csak a fokozatos földreform segíthet. • MULLA IDRIS Mulla Idris város az Atlasz-hegységben fekszik. A hegynyúlványokról csengő gyermekhangok ütik még fütnessziről látni a sziklákra épült, la- lünket. Egy kis udvaron áthaladva pos tetejű fehér házakat. A város feléjük tartok, s a medreszben, mukozepén az ősi mecset emelkedik zulmán iskolában találom magam. „A SZŐNYEGEK ASSZONYAINK KEZÉT DICSÉRIK" % A BOLDOGSÁG VÖLGYE < _ > — • Ul |Q (u y uj < < m magas minarettel. Lépcsőszerű keskeny, kanyargó utcáin kövezett járdák. Mulla Idris az első marokkói város, amelyben az iszlám elterjedt. Mulla Idris sejk alapította 12 évszázaddal ezelőtt. A legenda szerint Alinak, Mohammed próféta vejének ükunokája volt. Messzi szent helyekről lött Marokkóba, s a legendás Harun al-Rastd megmérgeztette őt, mert félt befolyása növekedésétől. Mulla Idris sírja most zarándokhely, s a róla elnevezett kis város marokkói Mekka lett. ... Óvatosan lépegetünk a szűk utcákon. Ablaktalan vályogházak között járunk. Néha szembejövő málhás szamarakkal találkozunk, melyeket gazdáik únottan nógatnak. Hirtelen Egy kis ablakon gyér fény lopódzik a tanterembe. A tanulók keleti szokás szerint keresztbe tett lábbal szőnyegen ülnek. A kislányok hajában virágok. A gyerekek táblát tartanak kezükben, rajtuk Korán-idézetek. Az ablaknál áll a világos színű csalmába öltözött ősz szakállú tanítómester, akinek feje majdnem a mennyezetig ér. A függetlenség kivívása után Marokkóban sok állami iskola nyílt, ennek ellenére sok kis marokkói még mindig a Koránt tanulja az egyházi iskolákban. Érthető, hogy itt nem szerez olyan tudást, hogy felvehessék felsőbb Iskolába, és szakmunkás! képesítést nyerjen. Mogadorban, Rabatban, Marakechben nagyszerű modern iskolákat láttunk, de a falvakon ilyesmik nem léteznek. • BÜSZKESÉGEINK A SZŐNYEGEK Rabat, Casablanca, Tanger nagy városok erősen különböznek a tartományoktól. Más az építkezési stílusuk, az életmódjuk, más még a lakosság külseje is. E három városban sok az európai korszerű épület, az utcákon a legújabb típusú autók robognak. A városok peremén gyárak, ipari üzemek. Különösen sok iparvállalat van Casablancában. Rabatban is több gyár van, Itt több mint ezer szőnyegfonó asszony dolgozik. — Az én unokahúgom is szőnyegszövő. pedig még csak kislány — dicsekszik Rao Mohammed úr. — Akarja látni a munkáját? Fél óra múlva a város peremén voltunk. Rao Mohammed egy földszintes, kis ablakos agyagházba vezetett. Ez volt a műhely. Belépünk. Vagy harminc kislányt látunk szorgoskodni. Egy idősebb mesternő felügyel munkájukra. — A szőnyeg a mi büszkeségünk, s hagyományosan csak nők szövik. A mi szőnyegeink vetekednek a perzsa szőnyegekkel, s nagy hírnévnek örvendenek külföldön. Kiskoruktól kezdve tanulják a szőnyeggyártás titkát. Napi hat—nyolc órát dolgoznak. Normájuk egy és negyed méter szőnyegdarab. Más üzemekben ls jártunk, ahol a dolgozók többsége idősebb nő. A hagyományok ereje miatt Marokkóban még ma is nehezen tudnak elhelyezkedni a nők. Annál nagyobb győzelmet jelent az, hogy Marokkő új alkotmányában aranybetűkkel ragyog ez a megállapítás: „A férfiak és nők egyenlő jogokat élveznek". JELLEGZETES ARAB UTCA FEZ VÁROSÁBAN ÜJ SZÖ 4 * 1965. március 3,