Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-31 / 89. szám, szerda

Romok, törmelék, rémült lakosság a Fő utcán. Tőbb mint ötszáz épület ment tönkre az ostrom alatt. (St. Blaho felvétele) JUBILEUM ALKALMÁBÚL • Az új területi átszervezés eredményeképpen a nyitrai járás területe 1500 négyzetkilométerre gyarapodott, lakóinak száma 186 000-re emelkedett. Magában foglalja a régi verebélyi ós aranyosmaróti járásokat. • Húsz év alatt több korszerű ós gyártmányairól külföldön is hires üzem nőtt ki a járásban. Aranyosmaróton a hűtőszekrénygyár, Verebélyen a Tesla-üzem, Mlynárcén a Palagyár, Felsőköröskényben a Bloveta-gyógyszerüzem, Fagyasztóüzem, Tekos ós kisebb termelőüzemek létesültek. • Nem kisebbek az eredmények a mezőgazdaságban sem. jelenleg a járásban 99 EFSZ folytat nagyüzemi gazdálkodást. Tavaly 342 millió korona bevételre tettek szert, az előző évi jövedelmet 28 millió koronával gyarapították. • A nemzeti bizottságok Irányította gazdaságokban az Idén a tartalékok további feltárását és a társadalmi szükségletek jobb kielégítését tartják szem előtt. • Az építkezési Iféruházások keretében "éz idéri Kör$sk£jyr—fyerencs községek között megkezďľk a Ňyitrafolyón a tervezett vízmű építését. • Több mint 550 családi házat építenek fel a járásban a magánlakások építésén <k keretében. Ezenkívül 628, ebből Nyitrán 532 lakás építését kezdik meg. • Ü) iskolák épülnek Lapásgyarmaton, Mlynárcén Kolonban, Felsőlefánton. A „Z" akció keretében társadalmi munkával befejezik az alsóbodoki, pani, lédeci, szelezsényi és a jároki kultúrház építését. • A helyi gazdálkodás területén további közszolgáltatási üzemek létesülnek. A járás! székhely központjában cipőjavítőüzemet, rádió—tv javítószolgálatot létesítenek. Nyitrán átadják rendeltetésének a fürdőt ls, melyet a város ós környékbeliek örömmel üdvözölnek. • Pormentesítik a járás utalt. Ez idén Cajakovce—Šurianky és Mankovce—Zlatno szakaszon kezdik meg a munkát. Több mint egymillió korona befektetéssel megjavítják és kiszélesítik a zobori TBC szanatóriumhoz vezető utat. • Nyitra város könyvtára húsz éw alatt 9284 kötetről 59 338 kötetre gyarapodott. A tudományos és a szépirodalmi könyvek között a magyar olvasók is válogathatnak. • A járás egészségügyi intézeteiben az elmúlt évtizedben több minit 1000-re növekedett az ágyak száma, 100 orvos és 200 ápoló gondoskodik a lakosság egészségvédelméről. • Alsőcsitár a nyitrai járás egyik legkisebb községe, a Zsibrlca hegy lábánál terül el. A hegycsúcs szembetűnően dominál a hegyvonulat csoportjában. A csúcson karlstadti várerődítést találtak, fallal és sánccal. A hegyen 1954 óta 18 hektáron botanikus rezervációkban védik a növényzetet. • Pográny községben több házon figyelemre méltó népművészeti alkotás látható. Ezenkívül érdekes tó is van a falu közepén, amely a legkeményebb hidegben sem fagy be Télen 12—15 fokos meleg vize a nyári hőségben ls csak 3 fokkal melegebb. A vegyelemzés szerint széndioxldtartalmú források táplálják Vizét. A Zobor hegyen, az egykori bencés apátság kolostora helyén korszerű TBC szanatórium várja a betegeket. (j. Davidek felv.) A VAROS TÖRTÉNELMÉBŐL A történelemírás már a X. század elején emlegeti Nyitrát. A várdombon 830 körül épült az első keresztény templom. A város története elválaszthatatlan a vártól. Az 1241-es tatárjárás idején Nyitra megvédte magát s ezért IV. Béla királytól 1248-ban szabad királyi városi jogokat kapott. 1271-ben és 1273-ban II. Pŕemysl Ottokár felgyújtotta és lerombolta a várat. A Rákóczi-felkelés idején a fejedelem fővezére, Bercsényi Miklós uralta Nyitrát. A felkelés után a város nem volt komoly esemény színhelye. Szabad királyi városi jogalt a város 1278-ban elveszti. IV. László király ezzel a joggal Paschasius püspököt és a megyét ruházta fel Mária Terézia uralkodásának kezdetéig. A török sokszor veszélyeztette és pusztította a várost. 1664-ben Nyitra 139 házából csak 44 maradt épen. 1739-ben a kolerajárvány 1242 emberáldozatot követelt. A város lakóinak negyedét a járvány kipusztította. A 18. és 19. században a város k.Ot moly szerepet töltött be a szlovák nemzeti megújhodás történelmében főleg a magasabb fokú Iskoláival. A húszas években Nyitrán is kezdetét vette a kapitalista fejlődés. A régente agrárjellegű városban megindult az Ipar, kezdetét veszi a kereskedelem és csakhamar fontos kulturális gócponttá fejlődik. Šmigovský nyitrai helyőrség-parancsnok az SZNF idején áruló módon a katonaságot és a hadifelszereléseket átadta a náci egységeknek, akadályozta a felkelésben harcolók megerősítését. Míg a szlovák nép nemzeti felkelésével világosan kifejezte, hogy nem vállal közösséget a fasiszta rendszerrel, az árulók maroknyi csoportja hű barátja lett a nácizmusnak. Hašík nyitrai megyefőnök, a fasiszta hordák kiszolgálója, a haladók üldözője lett. A város történelmi műemlékekben igen gazdag. A Pedagógiai Főiskola előtti téren áll a szovjet hadsereg emlékműve, melyet a város szülötte, Bártfay Tibor szobrászművész alkotott. A Zobor a nyitraiak kedvelt kirándulóhelye. A várostól északra fekszik —, 380 méter tengerszint fölötti magasságban. A középkor kezdetén bencés szerzetesek kolostort építettek itt és apátságot alapítottak. Ma már nyoma sincs a középkori kolostornak, a barokk épület maradványalt korszerű TBC szanatóriummá alakították át. Köszöntik a húszesztendős szabadságot Komjatlce lakosai elhatározták, hogy a falu felszabadulásának 20. évfordulóját értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntik. A faluszépítési akció keretében már a múlt esztendőben 7749 egyéni és 39 kollektív felajánlást tettek. A kötelezettségvállalások teljesítésének eredménye 11 680 korona értékű elvégzett munka. A községben portalanították az utcákat, hét és fél kilométeres betonjárdát építettek, és közel 10 000 facsemetét ültettek ki. Munkájuk jutalmául elnyerték a kerületi nemzeti bizottság vándorzászlaját és a Példás falu megtisztelő címet. Az oldalt írta: SZOMBATH AMBRUS NYITRA Tavasz volt akor is. Zöld lombjukat bontogatták a fák, újjáéledésre készült a természet. Az ágyúdörgés mind közelebbről hallatszott. De Nyitra utcáin még kevély SS legények, vérszomjas gárdisták taposták az aszfaltot, rémítgették a kiszolgáltatott lakosságot. RÁTÁK A VAROS FELETT 1945. március 26-án reggeli köd borította a várost. A laktanyákban állomásozó náci csapatok a Garam és Érsekújvár irányából előre lendülő szovjet hadsereg feltartóztatására készülődtek. Kilenc óra tájban — amikor a nácik már indulásra sorakoztak fel a kaszárnyák udvarán — váratlanul, mint a fecskeraj, fürge ráták és könynyű bombázók törtek a város légiterébe. Süvítve hulltak a bombák, hüvelykujjnyi szilánkok szórták a háztetőkről a cserepet. A civil lakosság a közeli erdőbe, a Zobor hegy rejtett helyeire menekült. A náci csapatok kénytelenek voltak visszafordulni és a csermányi dombokon, a vasúti töltés mentén építették kl védőállásaikat. Ez a készülődés azonban hasztalannak bizonyult. A 2. ukrán hadsereg bátor katonáit nem lehetett feltartóztatni. A március 31-ére virradó szép napos reggelen a felszabadító szovjet hadsereg alakulatai büszkén meneteltek a város romokkal teli utcáin, elhozták a rég óhajtott szabadságot, melyet sok szenvedés és emberáldozat árán váltottak meg. ÚJJÁÉLED A VÁROS A megszállás és az ostrom alatt a város több mint ezer polgára vesztette életét, csaknem hétszáz család A VISSZATÉRŐK CSAK ÜSZKÖS ROMOKAT TALÁLTAK Skýcov a legszebb község a járásban. 1945 "májusában a német fasiszták körülzárták és elrendelték, hogy a férfiak két órán belül gyülekezzenek a templom előtt. A megjelölt Időpontban csak nyolc öregember jelent meg. A fasiszták a lakosságot kilakoltatták, átadták őket a szlovák csendőröknek. Mindnyájukat koncentrációs táborba hurcolták. A nácik ezután a községet felgyújtották. A viszszatérők csak üszkös romokat találtak. A felszabadulás után újjáépítették a községet. A művelődési otthon előtt állították fel Ľ. Goga szobrászművész alkotását, az SZNF emlékművét. A község új arcot öltött, a járás egyik legjobb szövetkezete működik a faluban. vált hajléktalanná. A várost olyanynyira jellemző X. századbeli vár tornya is a lángok martalékává vált. Tavasz derekán megkezdődött az újjáépítés. A lakosok és a környékbeliek szívesen fogtak munkához. Eltakarították a romokat, megindították a város vérkeringését. Bár Nyitra nem tartozott a Felkelés területéhez, a párt szavait követő lakosság tevékenyen hozzájárult a város felszabadításához. Hamis okmányokkal látta el a partizánokat, élelmiszert, gyógyszereket szállított a pratizáncsoportoknak. Levéltári okmányok is híven bizonyítják, hogy a titkosrendőrség ügynökei nagyon sok embert figyeltek a városban és széles környékén, akikről feltételezték, hogy szabotálnak, röpiratokat terjesztenek. Sokan meg is járták a nyitrai fegyházat és a náci koncentrációs táborokat. HÚSZ ÉV TÁVLATÁBÓL A régi Nyitrára és az eseményekre a fiatalok már csak az idősebbek elbeszéléseiből emlékeznek. Ma már szinte hihetetlen, hogy a város lakossága alig huszonháromezerről 44 904-re gyarapodott. — Nemcsak ezt a tényt kell figyelembe venni — tájékoztatott Túrba János, a VNB elnöke. — Fontos tényező az is, hogy a városnak és környékének lakosai állandó munkához jutottak, a felépült új és kibővített gyárakban keresik meg mindennapi kenyerüket. Az elnyomatás évei alatt mindössze öt termelőüzeme volt a városnak. És ma? Jelenleg kilenc korszerű üzemben több mint tízezer munkás talált biztos megélhetést. A közeljövőben befejeződik a Wilhelm Pieck Vegyigyár (Plastica) építése is. Húsz évvel ezelőtt Nyitrát a gyalogjárók városaként emlegették, hiszen Zobor és a vasútállomás között csak egy rozoga autóbuszjárat bonyolította le a forgalmat. Ezen a téren — főleg az elmúlt évtizedben — lényeges, változás történt. A várost sűrű autóbuszhálózat köti össze a környékbeli községekkel és az azóta felépült új városnegyedekkel. Tavaly — állapították meg az Autóbuszközlekedósi Vállalat Igazgatóságán — 15 millió utast szállítottak a városba és a járási székhelyről a községekbe. A nyitraiakkal egyetemben a környékbeli falvak lakossága nagyra értékeli a városnak azt a kezdeményezését, mellyel a közszolgáltatások hálózatát kibővítette. Ruhatisztító üzemeit, mosodáit és egyéb szolgáltatásait ma már sokan veszik igénybe. A múlt évben 314 500 kilogramm fehérneműt mostak ki és 215 600 kilogramm ruhát festettek be a közszolgáltatási üzemek. A FIATALOK VAROSA A belföldi és külföldi turistákat egyaránt bámulatba ejti a város nyüzsgő élete. Különösen szembetűnő, hogy a sétányokon, szórakozóhelyeken rengeteg a fiatal. Honnan kerültek ennyien a városba? — Én sem vagyok régi lakosa a városnak — vallja dr. Frldecky Ákos egyetemi tanár. — Annyit azonban elmondhatok, hogy a Mezőgazdasági Főiskola és a Pedagógiai Intézet megszervezése óta csaknem ötezer fiatal diákkal gyarapodott a lakosok száma. A közelebbi adatok még többet árulnak el. Az 1964/65. tanévben az Agrártudományi és a Pedagógiai Főiskolán 4800-an sajátítják el a korszerű földművelés, állattenyésztés és a pedagógiai nevelés ismereteit. Eddig több ezer képzett pedagógus, mezőgazdasági mérnök segíti társadalmunk fejlődését, akik Nyitrán szerezték meg oklevelüket. A nyitrai főiskolák építésébe az állam négy év alatt 100 millió koronát ruházott be. Korszerű tantermek, laboratóriumok és diákotthonok épültek. Ezenkívül nagyarányú beruházásokat fordítanak az ötezer hektáros tangazdaság teljes kiépítésére, mely mezőgazdasági üzemeink példaképe lesz a korszerű nagyüzemi termelés megszervezésében, a haladó módszerek alkalmazásában. A hivatalnokok és a papok városából húsz év alatt ipari és egyetemi jellegű, modern Nyitra fejlődött. A legutolsó évtizedben négyezer boldog család jutott új lakáshoz s Nyitra a közhasznú berendezések építésében sem maradt el az ország más városaitól. A Kultúra és Pihenés Parkjában megrendezett kulturális rendezvényeken több mint ezren nézhetik az előadásokat. Az új sporttelep nagyobb városok igényeit is kielégítené. Az ódon utcasorok végképp eltűnnek, elmosódnak a város képéből. Modern lakások, toronyépületek töltik ki a Zobor aijl város panorámáját. A két évtized alatt Nyitra a széles környék kulturális és gazdasági központja lett. Területi kőszínházában hetente kétszer tartanak előadást, a város filmszínházait megtölti a szórakozni vágyó közönség. SZÉP TÁVLATOK Eddig 38 hektárnyi területen zöldövezet pázsitja ékesíti a várost. A közeljövőben — további lakótelepek építésével — még bővítik a parkokat, meghittebbé varázsolják Nyitra környezetét. Az építés és a fejlődés üteme sohasem volt oly méretű, mint manapság a városban. Ezt látják a Zobor-alján minden családban, üzemben, munkahelyen, ahol a felszabadulás huszadik évfordulójáról megemlékeznek. Nyitra új arca. A háború alatt lebombázott nyomortanyák helyén új, korszerű lakások épültek. Felvételünkön a város egyik új negyede, a Pár utca, mely kivitelezés tekintetében a nagyvárosok utcáival is felveszi a versenyt. ' (Kvapli felvétele) HÚSZ ESZTEN JE 19B5. március 31. • tíj SZÖ S