Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-25 / 83. szám, csütörtök

A SZLOVÁK KULTURÁLIS ÉLET BÖLCSŐJE Mintha a szlovák irodalom és művészettörténeit krónikájában lapoznánk, amikor Banská Bystrica híres szülötteit és azokat vesszük sorra, akik itt kezdték pályafutásukat. • IRODALOM. Az itteni gimnázium neveltjei Ján Kollár, Svetozár Hurban-Vajanský, Janko Jesenský, Jozef Gregor Tajovský Írók és költök, Jaroslav Vlček irodalomtörténász —, hogy csak néhányat említsünk. De a modern forradalmi szlovák irodalom bölcsője is Banská Bystricán ringott. A Szlovák Nemzeti Felkelés napjaiban a felkelési lapok — Pravda. Bojovník, Űtok, Nové slovo, Hlas národa — hasábjain bontakozott ki az új publicisztika és irodalom. Itt terebélyesedik Andrej Plávka költészete, Alexander Matuška esszéíró tehetsége. Kevesen tudják, hogy Banská Bystrica szülöttje napjaink legsikeresebb szlovák drámaírója — Peter Karvaš is. • KÉPZŐMŰVÉSZET. A XIX. század kimagasló festői Dominik Skutecký (a közismert „Besztercebányai vásár" alko* tója) ebben a városban festette a legjelentősebb műveit. A körmöci Angyal Géza alkotásának legjelentősebb időszaka ugyancsak e városhoz fűződik. A háború dúlta Banská Bystricát, a partizánharcok színhelyét örökíti meg a Szlovák Nemzeti Képtárban elhelyezett vásznain egy további Banská Bystrina > festőművész — Eugen Lehotský. • A ZENE. Egész művésznemzedék indult el Banská Bystricáról a zenei hírnév felé. Itt születtek vagy kezdték művészi pályafutásukat Mikuláš Moyzes, Viliam Figuš-Bystrý, Ján Cikker, Šimon Jurovský, Andrej Očenáš. A Banská Bystrica-i balettegyüttes nemrég mutatta be Andrej Očenáš új táncjátékát, a Havasi dalt. KEVESEN TUDJÁK, 'anuár óta hallik az ágyúdörgés a városban. Csak virágvasárnap hajnalán vegyül a csatazajba puska- és gépfegyverropogás is. Most már közel vannak ... A németek visszahúzódtak Radványból, gépfegyvereket helyeztek a városi toronyba és a föter szökőkútfára. Egy szovjet ágyúlövedék azonban kilövi a toronyból a gépfegyvert. A német ágyútűz viszont felgyújtja Radványt. A szovjet aknatűz nem űzi ki a főtérről a németeket ... Nincs más kiút: rohamot kell vezényelni. Kis, húsztagú csapat közelíti meg a Radványt úti házsort. Gépfegyvertűz fogadja őket. Ivan Szolovjev, egy fiatal komszomolista mégis behatol a 23. számú házba, onnan fedezi társai előrenyomulását. Ivan Szolovjev volt a felszabadító sereg első tagja, aki Banská Bystrica-i házba betette a lábát. Elsö kérdése ez volt: Hol vannak a fasiszták?" Közben a németek kiutat keresnek a városból. A harmaneci völgy felé vonulnak a temeHOGYAN LETT PÁRTTAG IVAN SZOLOVJEV? tőn át. Amikor beteszik a lábukat egy házba, csattan a kérdésük: „Nincsenek még Itt az oroszok?" v Délre a szovjet katonáknak már mindenütt ezt felelhették: gérmanov nyet. A német katonáknak már nem kellett kérdezősködniük, mert azok, akiket az Ezüst utca felől foglyokként vezettek, safát szemükkel láthatták: itt már mindenütt szovjet katonák vannak. Másnap, 1945. március 26-án falragaszok jelentek meg a városban: a szovjet haderő legfelsőbb parancsnokának 310. számú napiparancsa. Eszerint a 11. ukrán arcvonal, Zsmacsenko tábornok szovjet csapatai és a Descalescu vezénylete alatt álló román alakulatok felszabadították Banská Bystricát. E fegyvertény tiszteletére aznap este Moszkvában 124 ágyúból 12 össztüzet adnak le. Míg Moszkvában díszszortüz dördül, a Banská Bystrica-i hevenyészett katonai szálláson kis ünnepség zajlik le. Ivan Szolovjev komszomolista csa tába indulása előtt jelvételéi kérte a pártba. A taggyűlés most dönti el, kiérdemelte-e a párt bizalmát. A döntő érv jelvétele mellett: ő lépett elsőnek Banská Bystrica és bátor helytállásával elősegítette a csata győzelmes kimenetelét. Az érvet bajtársai bizonyítják. Ivan Szolovjevet egyhangúlag felveszik a kommunisták soraiba. Felvételének helye és időpontja: Banská Bystrica, 1945. március 26. Banská Bystrica egyik új lakónegyedének részlete. A 12 szintes toronyházak sora teljesen megváltoztatta a város arculatát. A lakónegyedek modern házai nemcsak szépek, hanem kényelmes otthont is adnak sokezer családnak. PILLANTÁS o* ff HOGY... .. . Banská Bystricára naponta hétezer ember érkezik vonaton és autóbuszon a környék falvaiből. Az új üzemek dolgozóinak többsége vidékről jár be. Meglepő, hogy a város lakosai közül nemrég még csak alig 600 volt szakmunkás. A problémát a fokozott lakásépítési program oldja meg. ...a városban élénk képzőművészeti élet zajlik. Az egyik legszebb főtéri reneszánsz épület a Képzőművészet Háza lett. Jelentős festőcsoport a „17." Legújabb kiállításuk a múlt héten nyílt meg a Honismereti Múzeumban. ...a Banská Bystrica-i járás ez év első két hónapjában 108,5 százalékra teljesítette a tejfelvásárlási tervet, ami 120 000 literrel több, mint a múlt év azonos időszakában. ...a járás üzemeiben 20 478 személv dolgozik. Az egy főre jutó munkatermelékenység tervét ez idő szerint 103,1 százalékra teljesítik, ami közel 13 százalékkal jobb eredmény, mint tavaly az év elején. ... tavaly 150 millió koronát helyeztek el betétkönyvre a járás dolgozói. Az egy betétkönyvre jutó átlagösszeg 597 koronáról 690 koronára növekedett. ... a Banská Bystrica-i J. G. Tajovský Színházban dolgozik, a fiatal Drahomíra Bargárová, Szlovákia egyetlen opera-rendezőnője. HÚSZ A HÉTSZÁZTÍZBŐL A tatárjárás után szabad ** királyi város, a fasiszta hordák sáskajárása után szabad város lett Banská Bystrica. Kevesebb ez talán? Tegyük mérlegre a IV. Béla városalapító okmánya óta eltelt 690 évet és az utána következő szabad 20 évet. Képes-e átbillenteni a mérleg nyelvét a röpke két évtized az évszázadok súlya ellenében? A múlt sok szép jelzővel dicsérte a várost. Hívták „Ezüst Besztercének" „Szlovákia gyöngyének", elnevezték lakóit „büszke beszterceieknek", szóIás-mondás született, miszerint „élve Besztercén, holtan a mennyországban" érdemes lakni. Mindez nem véletlen: az arany, ezüst és rézbányászat jelentős központja, a flandriai, német, lengyel kereskedők találkozóhelye volt a város évszázadokon át. A besztercei polgárságot illette a jog, hogy egész Zólyom megyében kutathatta és bányászhatta az aranyat és ezüstöt. Huszonkilenc céh büszke mesterének 41 sörfőzde könnyítette a dús lakomák utáni emésztését. Olyany nyira jó dolguk volt már a polgároknak, s „elitjüknek", a főtéren építkező „ringbürgernek", hogy 1723-ban a városi tanács kénytelen rendeletet kiadni a „szertelen életmód, a túlzott evés-ivás, és a hívság az öltözködésben" ellen. De építettek ís a polgárok: csodás reneszánsz palotákat, sőt kórházat is, meg messzeföldöíi híres iskolát. Az olvasó már lassan gyanút fog, hogy ennyi dicséret után rákezdjük: „Igenám, de aki azt a gazdagságot megteremtette, az bezzeg nyomorban élt..." Mi azonban a mai Banská Bystrica dolgos lakosságának életét nem a múltban nyomorgó nép, hanem a polgárság elitjének fényűzésével akarjuk összehasonlítani. Mert ma már ezt is megtehetjük. Persze más volt a mérce régen és más ma. Egy város fénykorát jelentő szempontok azonban nem oly változók. Ezért megtehetjük, 'hogy elmondjuk: a Banská Bystrica-i Cementgyár — 1958-ban épült — a legnagyobb hazánkban. Hazánk pedig az egy főre jutó cementgyártásban első Európában. A város pedagógiai főiskolája egyre inkább össz-szlovákiai jelleget kap és központi jelentőségű távösszeköttetési technikuma is. Elmondhatjuk azt is, hogy gazdag a város — csak műemlékvédelemre 8 milliót költhet áz idén. öt nagyüzemet létesítettek itt, vagy rekonstruáltak a felszabadulás óta és 4845 korszerű lakást építettek. A város lakossága a húsz év előtti 12 300-ról 27 500-ra növekedett. A város ma azzal büszkélkedhet, hogy a Smrečina, Blotika, Slovenka üzemek gyártmányai oly Ismertek országszerte, sőt külföldön is, mint annak Idején az itteni kézművesek készítményei. A közmondás szerint szerettek Besztercén élni az emberek. Nem meggyőzőbb-e a közmondásnál a következő adat: a lakosság társadalmi munkában 18,500 000 korona értékű művet alkotott — sportpályát, homokos strandot, műjégpályát, csillagvizsgálót az Urpín hegyen, három síugró sáncot, 23. millióért új utak épültek, felépült öt internátus, négy iskola, 11 óvoda, 7 bölcsőde. Itt emelkedik a rádió új épülete, a korszerű áruház, a modern autőbuszpályaudvar, a nagvkórház. ... Természetesen nem adtak ki rendeletet a szertelen életmód és a túlzott evés-ivás korlátozására ... Ámbár ... most olvassuk a helyi lapban: észszerű táplálkozással az érszűkület ellen. Nálunk is kísértenek a túltápláltság okozta betegségek ... Nos, most ezt így mondják. Egyébként az olvasóra hízzuk, ítélte meg, képesek voltunk-e Banská Bystricán is a szabad 20 év javára billenteni az évszázadok mérlegét, s mikorra tehető Igazán a város fénykora. A JOVOBE ORSZÄGH elvtárs, a Banski Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság építésügyi osztályának vezetője, a már jóváhagyott városfejlesztési tervet ismerteti: — Megkezdődtek a munkálatok a város legidőszerűbb problémájának, a gázellátásnak megoldásán. Az elvi beleegyezés megvan, jelenleg a részletes tervrajzokat dolgozzák ki. A gáztűzhelyeket, amelyeket butánbombákból táplálnak, a tervek megvalósítása után rákapcsolják a városi gázvezetékre, amelynek mindeddig nagy íiiányát érezzük. A gáz Žiar nad Hronomból távvezetéken érkezik Banská Bystricára. — Rövidesen befejeződnek a munkálatok a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművén. Az emlékmű a Csehszlovák Hadsereg útját fogja díszíteni. — A sportlétesítmények is gyarapodnak. Városi fürdő és fedett uszoda létesül. Már ez idén megkezdik a munkát a Sportcsarnokon. Mivel a téli sportok számára igen jő telt-élekkel rendelkezik a város — három nagy síugró sánca van, s az olimpiai szabályoknak megfelelő síverseny pályák számára kitűnő a terep — úgy véljük, a város egyedülálló téli sportközponttá építhető ki. Jelentős fejlődésnek néz elébe iskolaügyünk. Országos jelentőséget kap a pedagógiai főiskola és a távösszeköttetési technikum. Ez kihat az építési tervre ís. Az iskolai negyed a városi park mögött létesül. Itt lesz az új távközlési Ipariskola, az egészségügyi nővérképző, egy tanonciskola és a pedagógiai főiskola új épülete. — Portalan környezetben, a Podlavická felé eső város-részen épül majd fel az új kórházi komplexum. A fončordai lakótelep 1970-ig még épülni fog, további 3500 lakás létesül itt. — Mindezek a tervek 1970-lg valósulnak meg. Általában nagy a hangsúly a beruházások komplex voltán, tehát ha lakásokról beszélünk, akkor ezen a hozzávaló parkokat, játszótereket, üzleti hálózatot és utakat is értjük. További útépítésre, valamint a csatornázás, az üzlethálózat rekonstruálására és gázvezetékek építésére 1974-ig készek a tervek. Banská Bystrica legjetentősetiu kulturális létesítménye az öt évvel ezelőtt alakult opera. Képünkön: A legutóbbi bemutató, Verdi Álarcosbáljának egyik főszereplője Mária U r banová (Amélia) és az előadás rendezőnője Drahomíra Bargárová. VILCSEK GÉZA Ml ÚJSÁG A CEMENTGYÁRBAN? A MÁSODIK ÚJJÁSZÜLETÉS A forgó kemence beindításának pillanata. Ján Kamenský a kemence vezérlűpaneljénél. Öriási nyomással, mennydörgő robajjal, derékvastagságú csövön át zúdul a rotációs kemencébe az égő mazut. A nagy átmérőjű forgókemence hatalmas teste még mozdulatlan. A vörösen-fehéren izzó sok méter hosszú lángnyelv a csőalagút-szerű kemence sötétjébe hatol. Tompán felmorajlik a dohogó, sziszegő tűz visszhangja. Befűtik a kemencét. Az emberek távolabb mennek, a mester utolsó ellenőrzést tart. — Mehet! Az automatikus vezérlőszerkezetek és mérőműszerek üvegkalitkájában egy gombot nyomnak meg. Lassan dübörögve forogni kezd a hatalmas acélhenger". A folyékony mészkőmasza hemperegve, lávaszerű folyammá tekeredve lassan forog a hengerben, mind közelebb nyomul az 1450 fokos hőt árasztó lángnyelv felé. A massza nemcsak szárad, vegyi folyamatok is végbemennek a nagy hőben. A műszerek tömkelege segít a pontos hőadagolásban. — Hány százalék víz van a masszában? Rendben. Még mazutot! Apró kapcsolóval további fűtőanyagot zúdítanak a sugárhajtású repülőgép-motorra emlékeztető csőbe. De vigyázat! Ne ártson meg a nagy hő a vegyi folyamatoknak! Lassítani Banské Bystrica legnagyobb felszabadulás utáni létesítménye • Cementgyár. Világviszonylatban az ún. közepes nagyságú üzemek közé tartozik, hazánkban azonban a legnagyobb. Üzembe helyezése 1958 ban azt jelentette, hogy Csehszlovákia a Belgium mögötti második helyről az elsőre került az egy főre jutó cementgyártásban. Az üzemet néhány évvel ezelőtt korszerűsítették. Oj rotációs kemence épült, több gépet kicseréltek, módosították a technológiát. Az átmeneti nehézségek után fellendült a cementgyártás, megnövekedett a termelés. Napjainkban Ismét Aijászületik a gyár, de most nem műszaki átépítésről van szó, kár — mint a jelek mutatják — ez az újjászületés jelentősebb lesz az előbbinél. kell a kemence forgását. A hőnormát nem szabad túllépni! A kiszáradt massza tojásnyi göröngyökben hull a szállítószalagra. Az első adagot a vegyelemzők veszik munkába. — Rendben, mehet a malomba. A finom por a zúzómalmokból — nagy sebességgel forgó acélhengerek sora — csővezetéken, légnyomás segítségével jut a tárolóba, s onnan a vasúti kocsikba. Egy' mozzanatot mutattunk be a cementgyár dübörgő, poro~, fárasztó, nagy figyelmet igénylő munkájából. Itt mindent normák, technológiai előírások szabnak meg, a gépek ereje, állapota a döntő. Mi változtatható ezen? Legfeljebb az hozhatna nagyobb eredményt, ha valami csodás műszaki újdonságot fedeznének fel, ami forradalmasítaná a cementgyártást. Miért beszélnek itt mégis újjászületésről, ha ilyesminek nyomát sem látjuk. — A műszaki normák és a technológia nem minden — mondja a fiatal Ján Kamenský fűtő. Munkatársa, a testes Ján Očenáš megtoldja a szót: — Nem kell ahhoz műszaki csoda, ha biztosítják a jó maszszát, hogy ne tartson túl sokáig ar égetése. Mert akkor lemaradunk a tervvel és ez a borítékon is meglátszik. Ondrej Kriško művezető részletesebben elmondja, mi helyettesíti itt a „műszaki csodát": — No mondjátok fiúk, javulte mostanában a massza vagy sem? — Javult, de még mennyire! Én már csak tudom, elég bajom volt vele valamikor — válaszol Kamenský. — Teljesítjük is a tervet, igaz-e? — teszi hozzá Očenáš. — Pedig egyszerű dolog ez, kérem — folytatja a mester. — Egy részlegbe vonták össze a masszakeverőket és bennünket, égetőket. Mármost, ha mi a rossz massza miatt kénytelenek vagyunk lassítani a tempót, ők is károsulnak. Most már nem teljesíthetik a mi kárunkra a tervet. A keverők is csak akkor kapnak prémiumot, ha jó minőségű munkájukkal nekünk is lehetővé teszik a tervteljesítést. Ez az új irányítás, kérem. Igaza van Janónak, nem kell ide műszaki csoda. A továbbiakban megtudjuk, hogy jelentős kezdeményező erő szabadult fel az új irányítási rendszer bevezetése révén. Az ilyen egymásra utaltság, mint amilyet az égetők és keverők viszonyában láttunk, általános lett a gyárban. A részletek felől a vállalat igazgatójánál, Juraj Černý nél érdeklődünk. — Az új irányítási rendszer sikerének titka a jó előkészítés — mondja az igazgató — és ez várakozáson felül sikerült. Öjév óta dolgozunk rajta, s most kétféle nyilvántartást vezetünk: a rég' mutatók szerint, és az úfak szerint. Áprtlisban már az úf módon „megyünk". — Mondom, várakozáson felüli volt az úf elképzelések sikere. Például a kőbánya és a zúzó viszonyában remekeltek ai elvtársak. Ezt a viszonyt úgy építették ki, hogy a vállalat vezetősége csak a mennyiségi tervei és a minőségi normát szabja meg. Minden további jogkör a két részleget illeti. A zúzó mennyiségi és minőségi feladatait csak akkor teljesítheti — tehát alakíthatja ki a megfelelő béralapot —, ha a bánya jó nyersanyagot ad. Hogy érdekeltté tegyék a bányát a minőségben, a két részleg megállapodott: osztoznak a jó minőségből származó többletbevételen. Ennek formája egyszerű: jobb anyagért többet fizet a zúzó. — Figyeli, hogyan gondolkoznak az emberek? — mondja mosolyogva az igazgató. — Ez jó jel. Már nem mutatókat, számokat látnak a termelésben, hanem értéket, kalkulált tételt, amelynek egy része az ő zsebükbe vándorol. Merem állítani, hogy az így megváltozott gondolkodásmód a már évek óta fájó műszaki és egyéb problé-, mák megoldásában is megmutatkozik, anélkül, hoqy ehhez a határozatok és utasítások tömegét kellene kiadnunk. Nagy dolog ez, higyfe el. Mér hogyne hinném, ha saját szememmel látom az újjászületést! Meg aztán Kamenský Jano a kemencénél is ezt mondta. ö pedig csak tudja. Az oldalt írta és összeállította: VILCSEK GÉZA 1985. március 25. * 0] %