Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-17 / 75. szám, szerda

EMBER á lüktető város zajától elzárva * egy asszony vajúdott, s nemsokára életerős kisfiúnak adott életet. A gyerek egészséges sírásával mintha azt akarná kérdezni: „Emberek, jó planétán születtem én?" Mintha megsejtette volna, hogy születésével gondot, nem pedig örömet okoz. Szerelemgyerek ... A szomszédban gyorsan elterjedt a hír. A látogatók egymásnak adták a kilincset. Nem győzték dicsérni a kisfiút. „Szakasztott az édesanyja" — mondogatták. A kismamának jólesett a dicséret. A bút röpke percre öröm váltotta fel, hogy azután annál nagyobb teherrel nehezedjék a vállára. Teltek a hetek, múltak a hónapok. A kis Jőska szépen fejlődött. Dédnagyanyja — akinél édesanyjával lakott — úgy vigyázott rá, mint a szemefényére. Még a széltől ís óvta. Jobban szerette, mint valamikor saját gyermekeit. Az egyik nyári este Erzsi — Jóska anyukája — a nagymama elé állt. — Szeretnék dolgozni menni... Messzire... oda, ahol nem ismernek ... Jóskát itt hagynám ... míg... lakás kerül... A dédnagymama nem egy gyereket, unokát nevelt már fel. Hetvenéves múlt, de nem sokáig töprengett a Hírek Ivánkáról Az Ivánkái Baromfitenyésztő Üzem hazánk egyik legkorszerűbb üzeme. Az üzemcsarnokokban a leghaladóbb munkamódszereket alkalmazzák. A húsés tojástermelés ebben a „baromfigyárban" úgyszólván ipari szinten folyik. Az üzem dolgozói azonban nem elégednek meg az elért eredményekkel, hanem a legjobb ismereteket felhasználva állandóan javítják, korszerűsítik a műszaki berendezéseket. Az újítómozgalom Ivánkán nagyon jó alapokon nyugszik. Tavaly például kilenc újítási javaslatot fogadtak el. <r Az újítómozgalmon kívül a szocialista munkaversenyt is teljes mértékben kibontakoztatták. A vállalaton belüli szocialista munkaverseny teljesítéséért a munkacsoportoknak és egyes dolgozóknak 1964-ben a rendes prémiumon kívül 137 535 korona pótjutalmat fizettek ki. •ü A szocialista munkaverseny elmélyítésével a Xaverovi Baromfitenyésztő Üzemben versenyfelhívás született a tervfeladatok túlteljesítésére és egyéb gazdasági mutatók fokozására. Az ivánkai üzem két negyedévben bizonyult a legjobbnak. Ugyancsak két ízben nyerte el a mezőgazdasági dolgozók Központi Szakszervezeti Tanácsának vándorzászlaját. l-os) Jelentős szerepe volt a párt Ideológiai nevelőmunkájának. A közgazdasági kategóriák egész sorának elméleti analízise a népgazdasági problémák és összefüggések tanulmányozása — a nevelőmunka számára egészében — a közgazdasági nevelés számára pedig különösképpen új alapokat teremtett. Az elméleti és ideológiai-nevelőmunka intenzívebbé tétele az új irányítási rendszer kidolgozásával kapcsolatban meggyorsította a közgazdasági jelenségek és összefüggések leegyszerűsített értelmezésének leküzdését (az ilyen nézetek a dogmatizmus időszakában mind az elméleti, mind a gyakorlati gazdasági szakemberek körében előfordultak). Alapjában véve meggyorsul a marxista közgazdaságtudomány legújabb ismereteire támaszkodó új „közgazdasági tudat" kialakulása. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az új időszakban e folyamatot két irányban kell előrelendíteni. Egyrészt: ideológiai-nevelómunkánkat aképpen kell kiszélesítenünk, hogy a termelők és a termelés szervezőinek legszélesebb tömegeit tökéletesen megismertessük az új elvekkel, másrészt pedig úgy mélyítsük el az új irányítási elvek magyarázatát, hogy — az elméleti alapok megvilágításával és továbbfejlesztésével, valamint annak az egyes termelőágazatok feltételeinek megfelelő alkalmazásával egyidejűleg — konkrét propagandát, konkrét feltételek között fejtsük ki. A nyílt és tárgyilagos viták során fokozatosan leküzdöttük azokat a nézeteket, melyek (nyíltan, vagy burkoltan) kétségbe vonták a javaslatok szocialista jellegét, melyek a javasolt rendszert a szocialista népgazdaság jellegével ellentétesnek, valami olyannak minősítették, amely —< véleményük szerint — a népgazdaság irányításában lehetővé teszi a liberalizmus átszivárgását. Természetes, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló nézetek helyenként még ma is előfordulnak. Ahol ez így van, ott újból és tökéletesebben meg kell magyarázni, hogy a szocializmus fő előnye nem abban rejlik, hogy a központi direktív tervezés helyettesíti-e az irányítás gazdasági hajtóerőit, hanem mindenekelőtt abban, hogy a szocializmus a tőkés rendszerrel szemben a gazdasági hajtőerő segítségével (és nem annak kizárásával), annak aktív kihasználásával — a társadalomnak és valamennyi tagjának érdekeivel összhangban — megteremti az újratermelési folyamat tervszerű szabályozásának lehetőségét és szükségszerűségét. Hangsúlyozni kell, hogy éppen a közgazdasági aiapokon nyugvó új irányítási rendszer teremti meg a szocialista termelési mód objektív előnyei ésszerű kihasználásának előfeltételeit. Az új irányítási rendszer, töké letes megmagyarázáshoz azonban nem elég, ha csak magukat az elveket világítjuk meg. Az elvek összessége ugyanis a marxista közgazdaságtudománynak a szocializmus sokoldalúságából levont szintézise és az eddigi szocialista gazdasági gyakorlat tapasztalatainak az elemzése. Ezek helyes megismerése tehát közvetlenül az új tudományos ismeretek összességének elsajátításától függ. Nem elégedhetünk meg tehát azzal, hogy néhány előadás, vagy vita keretében „átvesszük" az új elvek tartalmát és alapjait. Arra van most szükség, hogy az eg é s z közgazdasági nevelés tartalmilag (és összetételében) állandóan • közgazdaságtudomány legújabb felfedezéseinek színvonalán legyen. Kétségtelen, hogy az új irányítási elvek alapvetően megváltoztatják a népgazdasági problémákkal kapcsolatos általános felfogast. Az alapelvek azonban a gazdasági viszonyok elemzésének és konkretizálásának csupán alapvető — Igaz, hogy a leglényegesebb — irányát tűzi ki az egyes szakágazatokban. Az alapelvek tulajdonképpeni konkretizálása és alkalmazása még megoldásra vár. Ez a munka az eddigi tevékenységnél semmivel sem lesz könnyebb, ellenkezőleg, bonyolultabb és igényesebb lesz. Nagy munka vár ránk a külső gazdasági viszonyok kapcsolatainak kidolgozásával, az árreformmai, a pénzügyi politikával, a gazdasági szabályok-, tervezési módszerek-, az új gazdasági törvények és rendeletek —, a bérpolitika, a vállalaton belüli irányítás rendszerének kidolgozásával kapcsolatban. Ez a munka a legnépesebb aktívának is több évre szóló munkát ad. Ezenkívül azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a Központi Bizottság által elfogadott alapelvek eddig a népgazdaságnak csak egy részét — az ipart, az építőipart és az üzlethálózatot érintik. A továbbiakban az új elveket olyan fontos népgazdasági ágazatokban is alkalmaznunk kell, mint a mezőgazdaság, a közlekedés és a szolgáltatások, később az új elveket a társadalmi élet felépítményi munkaszakaszain is alkalmazni kell. Épp ezért a továbbiakban intenzíven és következetesen úgy kell megvilágítanunk az új Irányítási rendszer lényegét, hogy senki se ringassa magát abban az illúzióban: a legfontosabb munkát már elvégeztük, az egész rendszer átépítése már befejeA PÖTJUTALMAZAS ÖSZTÖNZÖ EREJÉT. A növénytermesztésben célprémiumokat fizetnek a munka gyors, idejében való elvégzéséért, és teljesítmény prémiumokat a hektárhozamok fokozásáért. Az állattenyésztésben valamennyi termékből túlteljesítették az eladás tervét. Természetesen a pénzbevétel is gyarapodott a vártnál 335 000 koronával lett több. Az állattenyésztés fejlődésének feltétele — az évzáró gyűlésen is hangsúlyozták — a jobb takarmányellátás. Zoncon helyes utat választottak, amikor az évelő növények és más szálastakarmányok vetésterületét a szántóterület 33 százalékára terjesztették ki. Amellett a szántóföld 58,3 százalékán szemesveteményeket termesztenek. A fokozódó szorgalom a tagok jövedelmének növekedésében is megmutatkozik. Az aszályos év ellenére a munkaegység teljes értékén kívül 50 fillér többletet fizetnek, azazhogy egy részét már kifizették év közben pótjutalomként. A termelési kérdéseken kívül foglalkoztak a falu többi problémájával is. A vitában sokan arról beszéltek, hogy feltétlenül fel kell „támasztani" AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET és a többi tömegszervezetet, mert a CSISZ-szervezet például eddig úgyszólván mégcsak életjelt sem adott magáról. Pedig a szövetkezetben sem ártana már a fiatalítás, meg a kommunista káderutánpótlás nevelését sem lehet elhanyagolni. Határozatba foglalták, hogy el kell mélyíteni a párt hatását az ifjúsági szervezetre. Az ifjúság problémájával részben összefügg egy másik égető kérdés: a kulturális élet fellendítése. A faluban mindmáig nincs kultúrház. Ezért a párt évzáró gyűlésén elhatározták, hogy komolyan kell tanulmányozni a kultúrház felépítésének lehetőségét. Sokan kifogásolták, hogy a szövetkezeti gazdálkodás ellenőrzése még mindig nem kielégítő. A határozatba is belefoglalták, hogy el kell mélyíteni a szövetkezet gazdálkodásának ellenőrzését. Eszerint havonta értékelnék a szövetkezet gazdasági eredményeit és az árutermelési terv teljesítését. Mindeddig ezt ugyanis eléggé szórványosan végezték. Végül elfogadták még azt"a" JáVasrátot; rfôgý a jövőben a pártszervezet tevékenységébe, illetve az aktív politikai munkába jobban be kell vonni a pártonkívülieket. P. L. •WIMW I IMIMBKBHSBMHMBÍMUI ződött, a folyamat már lezárult s ma már minden simán, automatikusan megvalósul. Ezzel természetesen nem azt állítjuk, hogy borúlátó hangulatot kell teremtenünk. Erről szó sincs. Meg vagyunk győződve az új irányítási rendszer bevezetésének helyességéről és szükségszerűségéről, arról, hogy az további előrehaladásunk, társadalmunk egészséges Intenzív gazdaságfejlesztése szempontjából milyen óriási ieientőségű. A propaganda-tevékenységre jelentős feladat vár, hogy az új irányítási rendszer megvalósításával kapcsolatos meggyőződésünk a nép közkincsévé váljon. Valamennyi dolgozó aktivizálása érdekében, hogy senki se legyen, aki ezekben a kérdésekben „várakozó álláspontra" helyezkedik, ideológiai nevelömunkánkban ezért a lehető legobjektlvebben és a valóságnak megfelelő hangon kell szólnunk a tömegekhez. A propagandamunkában nincs helye a szépítgetésnek, de peszszlmizmus keltésnek sem. Szilárdítani kell az emberek bizalmát, de egyúttal meg kell magyarázni azt is, hogy a megkezdett mű sikeréért mindanynyian felelősek vagyunk. Az ideológiai munkában szenteljünk összpontosított figyelmet a dolgozók, főképpen a gazdasági vezetők továbbképzésének. Ezek az emberek az új irányítási elvek alapjait ne csak elméleti szinten (habár ez természetes és alapvető követelmény) sajátítsák el, hanem az elméleti alap színvonalának —• konkrét feltételek között —- az egyes termelési ágazatokban folytatott gyakorlati tevékenységnek is meg kell felelnie. Az eddigi tapasztalatok szerint a múltban nemegyszer az elvileg helyes, jól átgondolt és helyesen megformált határozatot a gyakorlati alkalmazásnál elferdítették, sőt ml több, visszájára fordították. Az új irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos nevelőr::unka során ezért az a leglényegesebb, hogy a dolgozók megértsék az íj irányítási elvek iôLESZ BELŐLE válaszon. Megértette, hogy dédunokája sorsáról, jövőjéről van szó. — Eridj, lányom. Az idő a legjobb orvosság. A gyerekre pedig ne legyen gondod. Erzsi még aznap este összeszedte holmiját. Másnap reggel homlokon csókolta alvó kisfiát és sietett az állomásra. A vonatból még egyszer visszanézett az ébredő városra. Furcsa érzéssel gondolt otthon hagyott fiára. Magának ls szégyellte bevallani: tehernek érezte. Jgyes, dolgos lány volt, kapott ' hamar munkát. Esténként, amikor szobájában gondjaival magára maradt, kisfia járt az eszében. „Szegény gyermek. Vajon hogy megy a sora." így ment ez egy hónapig. Az egyik vasárnap hazautazott. Mindent rendben talált, nem sokáig időzött. A nyarat ősz, majd tél váltotta fel. Unalmasak lettek az esték. Megörült, amikor a barátnője farsangi mulatságra hívta. A bálon gondtalanul ropta a táncot, egyszer csak azt vette észre, hogy az egyik fiatalember rajta felejtette a szemét. Nem lepődött meg, amikor reggel felé hazakísérte. Tetszett neki a fiú. Megbeszélték a legközelebbi találkát s aztán naponta találkoztak. Megszerették egymást, házasságot kötöttek. J |óska sorsa megpecsételődött. Az iskolai beiratkozásra is a dédnagymama vitte el. Szegény aszszony azt sem tudta, hol a feje. Mi lesz a gyerekkel? Ki segít neki a tanulásban, ő maga már rosszul lát, a tananyagot sem ismeri. De megtette, amit tudott. Jóska jól tanult. Ruháján azonban meglátszott, hogy szerényen élnek. 192 korona nyugdíjból és a 200 korona tartásdíjból csak szűkösen lehetett élni. Igaz, hogy a bírósági végzés az anyát is 160 korona fizetésre kötelezte. Ö azonban mindent megtett, hogy a végzésnek ne lehessen érvényt szerezni. Egy alkalommal kijelentette: — Ha annak a vénasszonynak nem tetszik, adja a gyereket intézetbe. Felháborodását fejezte ki a hivatalokhoz intézett leveleiben is. Hogy mernek tőle pénzt követelni. Két gyermekről gondoskodik. Férje 1500 koronát keres, s ő maga nincs állandó munkaviszonyban. Hogy fia és a dédnagymama 392 koronából él, az őt nem érdekelte. Azzal sem törődött, hogy ketten egy ebédet esznek, ami a kifőzde dolgozóinak jóvoltából elég volt kettőjüknek. A sors volt mostoha, vagy az anyai szív? ... Az idők múlásával az öregasszony elvesztette szemevilágát. Vállára 86 év terhe nehezedett. Jóska közben megnőtt. Esténként kezdett otthonról kimaradozni. A vak asszony nem tudta, mikor jár haza. A szomszédok példázgatásaiból azonban sejtette, hogy baj van. — „MI lesz a gyerekkel" — ezeket a szavakat mormolta naphosszat. Érezte, fogytán az ereje, de Jóska sorsát a szivén viselte. Gyakran lehetett őket látni a nemzeti bizottság épületében. A fiú tudta, hogy a jövőjéről van szó. Érezte, a dédnagymama már nem sokáig él. Mit tehet ő maga? Kit átkozzon, a sorsot, vagy az anyját? Tudta, hozzá nem fordulhat, hiszen a 160 koronát sem volt hajlandó kifizetni. Ha mégis magához venné, csak nyűgnek érezné. Aztán meg el is idegenedtek egymástól. Bár a sors kegyetlen volt Jóskához, az emberek törődtek vele. Nem hagyták, hogy az utcára kerüljön. Intézetben talált otthonra. Jól tanult, oktatói megszerették. Maga sem vette észre, hogy múlik az idő. Nehéz szívvel búcsúzott el, s vonatra ült, hogy egy morvaországi üzemben mesterséget tanuljon. Amikor teheti, hazautazik szülővárosába. Első útja a temetőbe vezet. Szomorúan áll meg dédnagyanyja sírhalmánál, szeme könnybelábad. Nem él már az az asszony, aki őt úgy szerette. | unkahelyén dicsérik, szorgos, ügyes fiú. Zárkózottsága azonban itt sem oldódott fel. Nincs kinek panaszkodnia. Bármilyen jók is hozzá az emberek, de a „fiam" szót senki sem tudja olyan melegen kiejteni, mint az anya. Neki van és mégsincs édesanyja. De azért ember lesz Szilárd jóskából ... N. J. M KICSI A BORS... A zonci falusi pártszervezet évzáró gyűléséről szóló elemzést akaratlanul is a közismert szólásmondással kel! kezdenünk. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a zonci alapszervezetnek mindössze hét tagja van. Ez a hét ember irányítja a néhány száz lelket számláló községet és az alig 400 hektáros szövetkezetet. De, hogy a szólásmondás második részét se hagyjuk magyarázat nélkül, le kell szögeznünk, hogy a kis szövetkezet szilárd, erős alapokon gazdálkodik, és hoszszabb idő óta figyelemreméltó termelési eredményeket ér el. Ez pedig nagyrészt a néhány tagú alapszervezet érdeme. Az évzáró gyűlésen is a legtöbbet a szövetkezet problémáival foglalkoztak. Megelégedéssel tölt el, hogy Zoncon nagymértékben ÉRVÉNYESÜL A PÁRT VEZETŐ SZEREPE . a termelésben. A zonci szövetkezet túlzás nélkül a Bratislava-vidéki járás legjobb szövetkezetei közé sorolható. A kedvezőtlen időjárás miatt tavaly a növénytermesztésben nem érték el az előirányzott szintet. A hektárhozamok úgyszólván minden termékből alacsonyabbak voltak a tervezettnél. Szinte csodának mondható tehát, hogy a növénytermesztésben ilyen körülmények között 20 000 koronával túlteljesítették a tervezett pénzbevételt. Vajon minek köszönhető a páratlan siker? A válasz nem egyértelmű. A siker elsősorban a pontos, aprólékos, mindennapi irányító munkának és ellenőrzésnek köszönhető, melyben kézzelfogható a kommunisták érdeme. A jó irányítás azonban magában aligha eredményez fokozott munkaszorgalmat. Zoncon jól kihasználják Már két év telt el azóta, hogy üzembe helyezték Kralopy nad Vltavouban az új kaucsukgyárat. A vegyi úton előállított kaucsuk gyártásának tervszerű növelése oly eredményes, hogy már ez idén 30 százalékkal és 1970 ig 50 szá zalékkal csökkenthetjük a természetes kaucsuk behozatalát. Képünkön Jlfí Vohnlcký, a mfikaucsuk osztály dolgo- P; zója. (CTK - B. Krejcí felvétele) _______________ & Az új irányítási elvek gyakorlati megvalósítása igényes feladatok elé állítja a dolgozókat Ritkán fordul elő, hogy egyegy intézkedés a lakosság körében oly élénk visszhangra talál, mint a népgazdaság új, tervszerű irányítási rendszerének a közelmúltban nyilvánosságra hozott alapelvei. Érthető ez, hiszen olyan intézkedésekről van szó, melyek nemcsak a népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából igen fontos (az intézkedések természetesen elsősorban a népgazdaságot érintik), hanem a társadalmi élet többi területére is hatnak. Miután pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az új irányítási elveket, befejeződött a párt- és az állami szervek dolgozóiból, közgazdaságtudományunk jeles képviselőiből, gazdasági szakembereinkből álló aktíva munkájának első időszaka. Az új irányítási alapelvek kidolgozása folyamán a napi sajtóban és a szakirodalomban megjelent cikkek, kommentárok, a pártgyűléseken és szemináriumokon elhangzott hozzászólások és megjegyzések segítették a széles körű aktíva munkáját. Az átépítés lényegével, az új irányítási rendszer bevezetése szükségszerűségének felismerésével kapcsolatos nézetegység kialakulása, a koncepció kidolgozása, a feladatok teljesítése fő irányvonalának megszabása, ennek az egyes ipari szakágazatok, a belkereskedelem és a külkereskedelem feltételeire való alkalmazása, a megvalósítás feltételeinek körvonalazása — ezek voltaképpen azok a pozitívumok, melyekkel az új irányítási elvek megvalósításának új időszakába lépünk. Már az új irányítási rendszer alapjai kidolgozásának időszakéban ÜJ SZÖ 4 * 1985. március 1T,