Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-12 / 42. szám, péntek

Arthur Miller: Pillantás a hídról A Magyar Területi Színház bemutató előadása ÜJ KÖNYVESBOLT 'A napokban nyílt meg a Vencel-tér közepén Prága egyik legszebb és legmodernebb könyvesboltja. Azelőtt is könyveket árultak itt, de aki most bemegy, nem ismeri jel a 800 000 korona költséggel újonnan átépített űz-, letet, jifí Kolinger építészmérnök tervei alapján készült a rendkívül ízléses és valóban tökéletes kivitelezésű berendezés, a világítótestek, bútorok. Az alagsori raktárból különleges könyvjelvonó szállítja a könyveket a csomagolópulthoz. A felvonó prototípus, sorozatban még nem gyártják. Miroslav Fiedler, az üzlet igazgatója büszkén vezet végig üvegkalitká•> hoz hasonló birodalmán, ahol naponta körülbelül ezer ember fordul meg, A vásárlók és az eladók is jól érzik magukat a kellemes, kulturált környezetben. Az új könyvesbolt szombaton és vasárnap ls egész nap nyitva van, s szépirodalomtól, ifjúsági irodalomtól kezdve szakirodalomig, művészi publikációkig mindenféle és -fajta könyv megtalálható a polcokon. — Nagy idegenforgalomra számítunk, különösen a nyári hónapokban, úgyhogy Prágáról idegen nyelvű kiadványokat is árusítani fogunk. A dolgozók bérezése már részben az irányítás új rendszerének elvet alapján történik. A terven jelül eladott áru értékének bizonyos százalékát jutalék formájában osztjuk szét az alkalmazottak között. A kiadóvállalatok idei terve sok szép müvet ígér. Reméljük, kivívjuk olvasóink megelégedését — mondja Miroslav Fiedler, .[—va J Vers, muzsika, szerelem Újabb verses játékkal lépett közönség elé a bratiálavai irodalmi színpad együttese. Az elmúlt napokban mutatta be Szerelem' cfmű kétrészes műsorát. Mindenképpen érdekes és dicséretre méltó próbálkozásnak voltunk tanúi, összefüggő játékot szerkesztettek, ékes füzért fűztek a szlovák népköltészet gyöngyszemeiből. A népmesék hangulatát keltő, színes, tarka díszletek előtt egymás után hallottuk a legény és a lány évődését, szerelmet kérő és ígérő szavait, a hetyke legénybúcsút, a lány könynyes, reménykedő elszakadását lánytársaitól, lánysága díszétől, a zöld koszorúcskától és a szülői háztól. A halk szavú asszonyka előttünk változott át pörlekedő menyecskévé, s mindezt az ismert és kevésbé ismert népdalok szárnyán. Igaz, az archaikus nyelvezet időnként zavarta a szereplőket, teljesítményük rovására ment, de az előadás így ls magával ragadó volt. A magnetofonszalagról közbe iktatott gyermekmondókák élénkítőn hatottak. Az üde gyermekhang kedves színfoltja volt az előadásnak. Az irodalmi színpad együttese — Ján Rybárlknak, az Új Színpad művészének vendégszereplésével — jól oldotta meg kissé szokatlan, de nem túl igényes feladatát. Kiemelkedő volt Lívia Mackóvá alakítása, aki előadását sok színnel és bájjal fűszerezte. Svetozár Stračina zenéje talán kissé túlzott komorsággal és ünnepélyeséggel foglalta keretbe a játékot. Sz. Zs. Első megtekintésre és olvasásra, az ismerkedés és ízlelgetés első óráiban a Pillantás a hídról kizárólag lélektani drámaként hat, amelynek csak a hátterében jelentkeznek a társadalmi vonatkozások. Ez a látszat csal. Ha lelkiismeretesen és az új megismerés felé kitárulkozó értelemmel elemezzük mindazt, ami az emberi szenvedélyek vihara mögött meghúzódik, rájövünk: itt mérhetetlenül többről van szó. Korunk egyik legnagyobb élő,, drámaírójának, az amerikai Arthur Miller-nek ez a müve döbbenetes belső feszültséggel telített gyújtópontba sűrít olyan társadalmi kérdéseket, amelyek a határoktól és a rendszerektói függetlenül foglalkoztatnak minden gondolkodó elmét. A gyújtópont a negyvenesztendős Eddie Carbonenak, az Olaszországból bevándorolt brooklynt dokkmunkásnak vonzalma és gátat szakító szenvedélye eladósorba lépő nevelt lánya, Catherlne Iránt. Szinte elemi erővel sodorja ez végül a jó, dolgos és érzelmeiben is tiszta embert az árulásba és a halálba. Ebből a gyújtópontból, a dráma elejétől az utolsó szóig, villamos szikrákként pattannak ki a lényeget kerekítő gondolatok. Az ember és a természeti törvényszerűségek, az ember és a társadalom íratlan szabályai, az ember és az uralmon levő társadalmi osztály törvényei, s végül — mindezt átfogóan — az ember két énje közötti ellentmondások láncolatában jelentkeznek ezek a gondolatok. Közelítsük meg ezeket az életben és a drámában egyaránt feszítő ellentmondásokat. Eddie az évek hosszú során annyira hozzánőtt nevelt lányához, hogy nélküle el sem tudja képzelni már a családja és saját életét. Pedig szereti jóban-rosszban vele tartó feleségét, Beatriceot, és Catherlne Iránti ragaszkodása önkéntelenül, akaratától függetlenül alakul át mélyebb vonzalommá. Érzelme vitathatatlanul tiszta, de mivel megzaboláani nem tudja és nem is akarja, elkerülhetetlenül szembeütközik a természeti törvényszerűséggel: Catherlne fiatal, magához való társat keres és rá is talál a bátyjával, Marcoval együtt Olaszországból „feketén" bevándorolt dalos és mókás kedvű, jóképű, szőke Rodolphóban, Beatrice unokatestvérében. Eddie nem hajlandó utat szabadítani és itt éri az első vereség. A lejtőn nincs megállás. Hiába próbálkozik Alfieri, a munkások ügyvédje jobb belátásra bírni, hiába magyarázza meg Eddienek, hogy Rodolphót tévesen vádolja ferde hajlamokkal és a törvény nem akadályozhatja meg a két fiatal szerelmének beteljesülését. Carbone most már szenvedélynek megszállottja s felégeti maga után az utolsó hidat is. Pedig jól tudja, nincs nagyobb bűn, mint a bevándorlási hivatalnál feljelenteni a „tengeralattjárókat", az „ígéret földjére" munkáért és kenyérért érkezőket. Carbone ezt Is megteszi, elárulja az íratlan erkölcsi törvényt, a munkásszolidaritást. Ezt megelőzően kl kell egyeznie a hatalom törvényeivel, amelyekkel eddigi életében makacsul és hajlíthatatlanul szembeszegült, mert az uralkodó osztály érdekét szolgálták. Ezt az ellentmondást tehát az árulás oldja fel és az események menetének vaslogikája diktálja, hogy elfordulnak tőle azok, akikkel egy sorban küzdött és küszködött. Ez után pontot már csak a bűnt lemosó halál tehet. Az embernek joga van a boldogsághoz, vagy egyezzen ki fele-fele arányban? Ez az alapvető milleri kérdés. Válasza nem teljesen egyértelmű és nem is lehet az. Az életjelenségeket összefüggéseikben, ellentmondásaikbart tárja fel és így következtetése is csak dialektikus lehet. Az ember nem él légüres térben, társas, társadalmi lény. Következetes boldogságkeresése rokonszenves mindaddig, amíg nem ütközik megváltoztathatatlan törvényszerűségekbe, amíg nem fajul önzéssé, tekintetnélküliséggé, becstelenséggé és kiegyezéssé egy munkásellenes világ hatalmi törvényeivel. A dráma kitűnően megrajzolt háttere szilárd oszlopsorként támasztja alá ezt a társadalmi mondanivalót. Csodálatos, ahogy Miller néhány epizódíigura, szórványosan elhangzó mondat közvetítésével nemcsak sejteti, hanem elénk vetíti a New York-i kíkötőmunkás életét. Az olasz munkássorsról ls köteteknél többet mond Rodolphónak néhány szava: „Olyan csodás dolog amerikainak lenni? Azt hiszed, nálunk, Olaszországban nincsenek magas épUletek? Villanyvilágítás? Széles utcák? Vagy nincsenek zászlók? Nincsenek autók? Nálunk csak munka nincs. Azért akarok amerikai lenni, hogy dolgozhassak. Itt csak egy csodás dolog van — a munkai" A komáromi együttes ezúttal csatát nyert. Ojra igazolta: érdemes a kockázatvállalás. A szunnyadó képességet Is felszínre hozó, mozgósítható'nagy feladatok megoldása olyan befektetés, amely busásan megtérül a színészek fejlődésében. S meggyőződésem, a színház mai közönségétől sem kell tartani. Mind nagyobb hányada választékosabb Ízléssel és nagyobb igényességgel fogad minden új darabot. Az előadás valóban megérdemelte a vastapsot. Ebben oroszlánrésze van Viktor Lukáí rendezésének. Munkáját nemcsak Intellektuális elmélyflltséggel, aprólékos gonddal és hozzáértéssel végezte, hanem érezzük: szívvel-lélekkel Is. Néhány eddigi rendezése nem volt meggyőző. Most azonban kételyeket oszlató elégtételt adott. Miller gondolatait teljes összetettségükben fogja fel és a lényeget emeli ki. A lélektani dráma burkából minden erőszakoltság nélkül kihámozza a társadalmi vonatkozásokat. Balladikus légkört teremt a színpadon, de anélkül, hogy elmosná a dráma realitását. Az első előadások óta sikerült felgyorsítani a játék ritmusát és az utolsó Jelenetig fokozni tudja a drámai feszültséget. A zárókép megkomponálása az antik görög tragédiákra emlékeztet, mégpedig stílusegységben az egész előadással. A zenei aláfestés és a fényhatások is elképzelését szolgálják. Tarlcs János modern, kifejező, drámai töltésű zenéje különben Is nagyszerű teljesítmény. ötletes a sztereofonikus megoldás, csak helyenként a színészi beszédet elnyomó hangerőt kifogásoltam. A fénynyel (főviiágosító: Varga András) az mányzat kezdete óta a népművelés hálózatában 10 335 tanító dolgozik. A magyar Iskolákban 1286, a román nyelvűekben 205. Az általános műveltséget nyújtó Iskolák fejlődésével egyidejűleg erősödnek a középfokú szakiskolák és az Uzsgorodi Állami Egyetem nyolc fakultása. Az egyetemi hallgatók száma már elérte csaknem a hétezret. Az Uzsgorodi Állami Egyetemen a folyó tanév elején megnyílt a magyar nyelv és irodalom tanszéke is. A hivatalos területi újság ukrán, orosz és magyar nyelven jelenik meg, az öt kerületi újságból kettő magyar kiadásban is. A Területi Rádióállomás ukrán és magyar nyelven sugározza adásait. A Területi Könyv- és Újságkiadó sok könyvet adott ki. Emelkedik az életszínvonal Nagy fejlődést ért el a népegészségvédelem. A felszabadulás előtt Kárpát-Ukrajnában csupán 5 városi kórház, a falvakon pedig mindössze 47 magánorvos működött. 1945-ben a terület valamennyi egészségügyi Intézményében 175 orvos dolgozott, azaz minden 10 ezer lakosra csak két orvos jutott. Jelenleg minden 10 000 lakosra 75 kórházi ágy, 14 orvos és 53 középfokú képzettséggel bíró egészségügyi személyzet jut. 1965-ben az egészségvédelmi kiadások elérik a 20 millió rubelt, vagyis hatszor felülmúlják az 1945-ben eszközölt kiadásokat. Nagy eredményeket értek el a betegségek elleni harcban. A lakosság halálozási arányszáma a felére, a gyermekhalandóság pedig egyharmadára csökkent. A szovjet uralom előtti időben csak néhány primitív magánfürdő állt az itteni lakosok rendelkezésére. Jelenleg az ásványvízforrások közelében 9 szanatórium és üdülő működik. A nemzetiségi politika a gyakorlatban A szociális és kulturális átalakulás és a nagy gazdasági fejlődés a magyarlakta kerületeken is tapasztalható. Azelőtt Beregszászon csupán néhány kisebb üzem és műhely működött kevés számú munkással. A felszabadulás utáni időben Beregszászon mintegy 20 ipari üzem, illetve gyár létesült, melyekben több ezer munkás dolgozik. A Beregszászi Bútorkombinát több műhelye jelentékeny mennyiségű műbútort és fűrészanyagot gyárt, a Beregszászi Ruhagyár a terület legnagyobb ruhakészítő üzeme. Gyorsan növekszik a nemrégen létesített Gépkocsijavító Üzem, működik az Ipari Kombinát, az Élelmiszeripari Kombinát, Bőrgyár, Sajtgyár, Kenyérgyár, a Beregszászi Borászati Üzem, a Muzsaji Pezsgőüzem. A Beregszászi Téglagyári Igazgatóság irányításával három téglagyár dolgozik, melyek termelését erősen kibővítették. Teljesen újonnan létesült a Kerületközi Kolhozépítő Vállalat, amely a kolhozok építkezéseit végzi, továbbá a 3. számú útépítő részleg és a Beregszászi Építővállalat. Említésre méltó a Geológiai Kutatóállomás. Növekszik a Beregszászi Dohányüzem stb. 1962-ben Beregszászon Majolikaüzemet, Muzsajban Perlitüzemet építettek. 1963-ban megkezdték egy nagyobb pezsgőborüzem és kenyérgyár építését. A beregszászi kerületben jelenleg 11 nagy, sokágazatú kolhoz működik. Nagy fejlődés mutatkozik ezen a magyarlakta vidéken a népművelés, iskolaügy, kultúra, népegészségügy terén, a nép életszínvonala emelésének tekintetében. A kapitalista rendszerben a kerületben csupán egy magyar tannyelvű gimnázium volt Beregszászon, a falvakon elemi iskolák és csak egy polgári iskola működött, 1965-ben a kerületben 91 iskola létezik, ebből 27 ukrán, 64 magyar nyelvű iskola. A 26 elemi Iskolából 14 ukrán és 12 magyar nyelvű. 33 nyolcosztályos Iskola működik, ebből 4 ukrán, 29 magyar nyelvű, A 8 11-osztályos iskolából 3 ukrán, 5 magyar tannyelvű. Ezenkívül működik egy iskolainternátus, egy kisegítő Iskola és egy levelező tagozatú magyar középiskola. Mlg azelőtt a beregszászi kerületben nem voltak klubok, könyvtárak, s mozi ls csak Beregszászon volt, jelenleg a kerületi üzemekben 42 klub, számos vörössarok, Beregszászon kultúrház, 61 könyvtár jelentékeny számú könyvvel áll az olvasók rendelkezésére, 27 állandó mozgóképszínház és vándormozi működik. A Beregszászi Kultúrházban színielőadásokat tartanak. 200 különböző műkedvelőkör — javarészben magyar nyelven — működik. Csap — a fejlődő határváros A nagy szociális átalakulás egyik jellegzetes bizonyítékát látjuk Csapnak, a határmenti kisvárosnak rohamos gazdasági és kulturális fejlődésében. Csap a szovjet kormányzat évei alatt virágzó határvárossá fejlődött. Csapról a XIV. század óta vannak feljegyzéseink. A XIX. század végén kezdték Itt a vasút építését és Csap vasúti állomást kapott. 1904-ben építették a csap—ungvár—nagybereznai vasútvonalat az Uzsokl-hágó irányéban. Az első világháború idején Csap már fontos vasúti gócpontnak számított. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság és a kárpát-ukrajnai forradalom idején a városban ádáz harcok folytak. Csap egy másik forradalmi nevezetessége, hogy itt tartották' 1922-ben a kárpát-ukrajnai Ifjúság első Komszomol-kongresszusát. A második világháború közepén az előrenyomuló szovjet hadsereg szívós harcokban törte meg a hitleri hadsereg. ellenállását. Két hétig folyt az elkeseredett harc Csapért, a város és a vasútállomás nyolcszor cserélt gazdát. A szovjet hadsereg 1944. november 2-án szabadította fel a várost. Csapon új, nagy és korszerű vasútállomás és pályaudvar épült, amely mind nagyobb forgalmat bonyolít le. Legjelentősebb üzeme a hő- és vlllanymozdonycsarnok, s teheráru-átrakodó raktára. A vasútállomás mind nagyobb szerepet tölt be a Szovjetunió és Csehszlovákia, valamint Magyarország között egyre növekvő vasúti forgalomban. Ezenkívül jelentős tégla- és cserépgyár, a lakosság ellátására szolgáló kombinát ós malom működik Itt. A városnak négy tanintézete van. Új kórház épült a vasutasok részére és egy városi kórház sebészeti, belgyógyászati, gyermek- és szülészeti osztállyal, röntgenfelszereléssel, laboratóriumokkal. • • • A kárpátontúli terület dolgozói a kommunista párt vezetésével tevékenyen, nagy lelkesedéssel dolgoznak a hétéves terv határidő előtti teljesítésén, méltó hozzájárulással kiveszik részüket a kommunista társadalom építéséből. WEISS SAMU olasz neoreallsta filmekre emlékeztető hatást értek el, csak néha indokolatlanul sötétség borult az akcióban levő színész arcára is. A zárójelenetben éppen a fény és a sötétség keverésével jobban kifejezhették volna azt a gondolatot, hogy Eddie tragédiája egyben feloldozás, katarzis ls. A darab balladikus [elfogásával megegyezett Ivan Štépán Jelzett díszlete, amely a főhős összetört álmait és vágyait Jelképezte. Csakhogy ez az önmagában hatásos képzőművészeti megoldás meglátásom szerint kicsit hideg, részvéttelen keretbe szorítja a darab háborgó szenvedélyeit. Az elvontság ugyanakkor térben szétieszltl a dráma megkötöttségét, és — egy-két vonatkozásban ugyan vitathatóan — általánosabb érvénnyel ruházza fel. A szereposztás a színház két fiatal színészének nagy alkalmat nyújt a bizonyításra. Budlás Ida várakozáson £e1Ü1 mutatkozott be. Catherlne szerepében érzékeltetni tudta a csitri szerelmes lánnyá és jövőt tervező asszonnyá érlelődését. Helyenként ugyan hiányzott még a mélyebb átélés, a több egyéni szín és a gyakorlottabb mozgáskultúra, de ez a figura él. hiteles, hat. Zakál Gyula, aki eddig főleg vígjátékok néhányszavas szerepeiben hívta fel magára a figyelmet, már nem tudott ilyen eredményesen megbirkózni Kodolpho alakjával. Testalkatllag sem felel meg a szerző elképzelésének, de a szöveget ls kicsit mintha lélektelenül mondaná. Rodolphója színtelen, Catherlne iránti szerelmében merev és esetlen. Talán más jellegű szerepben többet nyújthatna. Annál több erőtől duzzad Turner Zsigmond játéka. Marcójának alig van szövege, de ahogy íurner mondja s ahogy megjátssza ezt az Olaszországban nyomorgó családjáért minden áldozatra kész munkás alakját, annak művészi Ihlete van. Mintha gránitba faragta volua a paraszti egyszerűséget, az acélos akaratot, a család szeretetét, a hegyeket megmozgatni képes erőt, a munka vad féltését. Kitűnő, pontos munka ez, amely magán viseli az egyéniség markáns jegyeit Bngár Bélára hárult a legnagyobb feladat, hisz rajta áll, vagy bukik ez a dráma. Élete legriagyobb teljesítményét nyújtja s egy-egy Jelenetben egészen kiválóan sikerül színpadra vinnie Miller tragikus hűsét, Eddie Carbonet. Két énjének viharos vívódását főleg arcjátékával érzékelteti találóan, s ilyenkor még azt ls feledtetni tudja velünk, hogy palettájáról hiányzik a lassan öregedő férfi tónusa. A hangerővel sem gazdálkodik mindig módjával, néha megfeledkezik róla, hogy a szenvedélytől túlfűtött tompított hangú indulat többet mond a leghangosabb szónál, s a megroggyant térd nem az egyedüli módja a belső összetörtség kifejezésének. Az Ilyen részlethlbákat azonban messze felülmúlja ' á ' színészi érdem: egyszerű eszközökkel megfogalmazott hús-vér ember Bugár Béla Eddieje, olyan, amilyennek a szerző megírta, olyan, akit nem tudunk egyoldalúan sem elítélni, sem felmenteni. Szép és kiegyensúlyozott játékkal örvendeztetett meg bennünket Lengyel Ilona. Beatrice alakjában a férjét, Eddiet szerető és féltő asszonyt látjuk, akinek szinte csak a pillája rezdülése árulja el magába fojtott szenvedését, a halványan felcsillanó remény és a sötéten gomolygó reménytelenség közti tehetetlen vergődését. Siposs Jenőt a munkások ügyvédjének szerepében láttuk. Al« fierl, mint narrátor keretbe foglalja, kommentálja az eseményeket, előre Jelzi a fejleményeket. Siposs javára írhatjuk, hogy nem szenveleg, hanem tárgyilagos tanúként vall Eddie Carboneról, akinek emlékében él valami. Valami, ami fonák módra tiszta. Nem volt makulátlan az élete, de mégis tiszta volt ..." Tanúként vall, de nem részvéttelenül, hiszen a brooklyni kikötő élete az ő élete ls. Az epizódszereplők közül főleg Gyurkovics Mihály (Louls) tűnt ki. Szép színházi este volt, s a megérdemelt siker nem maradt el. Még ennél is örvendetesebb, hogy azóta több község közönsége telt házzal fogadta a darabot. Persze egy vagy néhány csata megnyerése még nem végső győzelem. A közönségért folyó küzdelemnek sok a buktatója és a jövőben is előfordulhat, hogy kiváló darabot jó előadásban is „megbuktatnak". Mégis az a véleményem, hogy főleg a tv-nek a közönségízlés mércéjét évek óta fokozatosan emelő hatása kialakította a színvonalbeli frontáttörés legszükségesebb feltételeit. Ezt a frontáttörést a színház csak úgy hajthatja végre, ha műsorpolitikájában következetesen érvényesíti a nagyobb igényességet. Minden műfajra szükség van, de gyenge darabokra nem. A színház meg tud birkózni a nehezebb feladatokkal, ennek most is tanúbizonyságát adta. S a közönséget hovatovább mindinkább csak így lehet megnyerni és megtartani. GÄLY IVÁN • Olaszországban nem készül többé filmhíradó. A mozikban már nem is vetítenek híradót a filmek előtt. Az állam kétmilliárd lírával támogatta eddig a Cineglornallt, Corsona tájékoztatási miniszter azonban megszüntette a szubvenciót. Ezt azzal Indokolta, hogy a híradó ma már nem a mozi, hanem a TV feladata. 1985. február 12. * {jj SZÖ 3