Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-13 / 43. szám, szombat

ELETGYÖKER A természet a gyógyszerek tárháza ©' A néphitet sok esetben az orvsotudomány is igazolja © ® Tudósok kutatják a Távol-Kelet növény- és állatvilágát A zsensenyt („életgyökér") ősidők 61a gyógynövényként ismerik, gyökere négy évezrede gyógyítja a Kelet lakólt. Sokféle gyógyító hatása meglepi a kutatókat is és egyre újabb lehetőségeket kínál ennek a természetadta gyógyszernek az alkalmazása. Ä ZSENSENYGYÖKÉR formája sokszor nagyon hasonlít az emberi alakhoz. A kuruzslók egykor részenként adták pácienseiknek. Akik fejfájásban szenvedtek, a gyökér felső részét kapták, akik szívbántalmakra panaszkodtak, azoknak a középső rész jutott, akik pedig lábukat fájlalták, a gyökér „lábával" gyógyíthatták magukat. A néphitben az fejeződött ki, hogy nincs az emberi testnek olyan része, amelyre ne gyakorolna Jó hatást a zsenseny. A mai orvostudomány nemcsak általános erősítő szerként iismeri ezt a növényt, hanem számon tartják sokrétű kiválasztó hatása mia'tt is. Kísérletek folynak a hlpertonás betegségek, az érelmeszesedés, az ideggyengeség, a cukorbaj zsensennyel való gyógyítására. Napjankban biológusok és vegyészek tanulmányozzák a gyógyhatású gyökér tulajdonságait. Sikerült kivonniuk a zsenseny hatóanyagát és bebizonyították, hogy a legősibb gyógynövényben rejlő lehetőségeket még távolról sem tárták fel. Lehetséges, hogy a zsenseny igen nagy szerephez jut majd a jelenkori orvostudomány sok aktuális problémájának megoldásában. A zsenseny iránt megnyilvánuló tudományos érdeklődés másik következményeként felfedeztek egy sor ugyancsak gyógyító hatású rokon-növényfajtát: az eleuterococcust, az acantopanaxot és a mandzsúriai aráliát. A legnagyobb figyelmet az eleuterococcus érdemli, mert gyökere, szára és levele olyan hatóanyag-komplexumot tartalmaz, amely az életfolyamatok egyensúlyban tartását segíti elő. Az eleuterococcus még olyan, egymással teljesen ellentétes jellegű betegségekkel is felveszi a harcot, mint az apátia és a túlzott ingerlékenység, az álmatlanság és az aluszékonyság, segít azokon, akiknek alacsony, vagy akiknek a normálisnál magasabb a vérnyomása. Egyelőre még kevés erősítő készítményt gyártanak a Távol-Keleten. Hiszen az usszurl tajgában nem kőnynyű zsensenyre találni. A rokon-tulajdonságú növények gyakrabban előfordulnak, viszont azok még nem terjednek el széles körben az orvostudományban. A Távol-keleti Biológiai Intézetet nemrégiben hozták létre Vlagyivosztokban, s az intézet munkája meggyorsítja majd az egyedülálló helyi növényvilág felhasználását, AZ INTÉZET MUNKATÁRSAI kísérleteznek azzal is, hogy mesterséges körülmények között termesszenek zsensenyt, megkezdték az elsó eleuterrococcus ültetvények létrehozását és újabb természetes gyógyszerek után is kutatnak. Valószínű, hogy nemcsak a növények között, de az állatok testében is rábukkannak majd hasonló természetes gyógyhatású anyagokra. A pantokrin nevű készítményt például a távol-keleti pettyes szarvas fiatal agancsából nyerik. Az állatvilág egyelőre kevés hasonló természetes gyógyhatású anyagot szolgáltat. A tudósok tehát ismét megvizsgálják a Távol-Kelet gazdag állatvilágát, mint a szárazföld, mint a Csendes-óceán faunáját. A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODA a napokban rövid hírt közölt arról, hogy a Znojmói Helyi Nemzeti Bizottság vízgazdálkodási osztálya elrendelte a földalatti térségek beméréséi és rendezését. Ezzel az intézkedéssel a város utcáinak és házainak sülylyedését akarja megelőzni. A hír a föld aláttl térségek rövid leírását tartalmazza s megállapítja, hogy a munkálatok előreláthatólag több mint 400 000 keronát igényelnek. A dolog mód felett felkeltette kíváincsiságomat. Milyen föld alatti térségekről -lehet szó? Hirtelen eszembe jutottak a „znojmoi katakombákról" szóló kósza hírek, amelyek állítólag Ausztriáiba- vezetnek. Eddig ugyan nem hittem a mende-mondáknak, de a sajtóiroda híre most mintha részben igazolná. Ha valóban katakombákról van szó, akkor miért ne végződhetnének Ausztriában? Hiszen Znojmó alig néhány kilométernyire van az országhatártól! És ha tényleg Ausztriába vezetnek a föld alatti folyosók, akkor viszont ezek a világ legnagyobb katakombái! Micsoda felfedezés! Gondoltam arra is, mit Jövedelmeznek például a híres római katakombáik... A znojmói katakombáik előzetes értesülések szerint körülbelül 8tí hektárnyi terület alatt húzódnak, két-háufcában kezdtek veszélyesen Ingadozni a házak. Dr. Cigán mérnök, professzor, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, akit e jelenség megítélése céljából Znojinóba hívtak, megállapította, hogy a házak vagy talajcsuszamlás, vagy pedig a föld alatti üregek beomlása következtében süllyednek. Ezek után kezdett a dologgal foglalkozni a helyi nemzeti bizottság is. Most, miután már olvasóink is ismerik a legfontosabb tényeket, lépjük át végre az óvárosháza címerekkel díszített kapuját, s menjünk le a katakombákba vezető húsz lépcsőn. Szabályosan kivájt sziklaüreg, friss KATAKOMBÁK MÉLYÉN AZ ELSÜLLYEDT KAZÁNHÁZ ZNOJMÓBAN • ARANY A PINCÉBEN • A FIATALOK ÉS ARIADNE FONALA levegő és villanyfény fogad a föld alatt. Ezt a részt már hat évvel ezelőtt feltárták. Persze, akkor még rom, sőt helyenként négy emeletnyi nem sejtették, hogy a katakombák az egész város alatt, sőt messze a város falain túl húzódnak. mélységben. Építésük a XIII. század ban kezdődhetett s kb. 300 évig tarthatott. Az időpont a folyosók állapotából, a felhasznált építőanyagból, valamint az építészeti' technika alapján állapítható meg. Sem a városi levéltárban, sem másutt ugyanis egyetlen feljegyzés sem maradt, amely utalna ezekre az építkezésekre. Ebből arra következtethetünk, hogy a katakombákat városvédelmi célokra építették. Ezt a feltevést az a tény is iga zolja, hogy a föld alatti folyosók tő Kísérőim gyorsan haladnak előre, közben figyelmeztetnek egy-egy érdekességre, mint például a 20 cm átmérőjű szellőztetőlyukra, amelyet olyan furfangosan vájtak a sziklafalba, hogy az építészek máig sem képesek megállapítani annak módját. Labirintusokon haladunk keresztül, itt-ott megtorpanunk egy-egy vak folyosó előtt, majd egy körfolyosón kéletes szellőző berendezéssel és öt- ni

e«y

ünk v

é8'8- h

o8y visszatérjünk a letesen megoldott vízvezeték rendszer- kUlldu1

0 ponthoz. rel vannak ellátva, tehát hosszabb időre ís menhelyül szolgálhattak a város lakóinak. Ez magyarázza a fennmaradt tűzhelyek szerepét is — amelyekből a füstöt gazdagabb polgá- már nincs villanyvilágítás, rok házának kéményeibe vezették, hogy az ellenséget ne figyelmeztet— Itt ugyan könnyű lenne elbolyongant — gondolom megborzongva, de kísérőim magabiztosan haladnak előre. Végül is elérkezünk oda, ahol Most az úgynevezett román tetesse. a katakombák létezésére. A fo- remben vagyunk,. 80 centlméternylre i-yosók összefüggnek -a város bástyáival ls, amelyek a középkori város legfontosabb védőpontjai voltak. Évszázadok múltán a védelmi rendszer elvesztette jelentőségét és a folyosókat gazdasági célokra kezdték használni. A házak tulajdonosai elkerítették a házuk alatti rászt, s gyü-. mölcsöt raktároztak benne. (A pincéikben ugyanis állandó a hőmérséklet, mégpedig a felső emeleteken 6—8 C fok, az alsókban pedig 4—5 C fok. a városi park alatt — magyarázzák. A lámpa egy nagyobb terem körvonalait világítja meg, melyet középen masszív, román stílusú oszlopok választanak ketté. A terem falait különös gonddal dolgozták ki. Miután kivájták a sziklaüreget, kirakták téglával, a közöket kitöltötték őrölt mész: kő- és homokkeverékével, majd vízzel (egyesek szerint sörrel!) locsolták. Az így oltott mészt erősebben tart, mint maga a sziklafal. Ezt a Ennél a hőmérsékletnél a gyümölcs mó

d'

S

2.

er

t _ m°

el

y, nákln

k ismeretlen hónapokon át megtartja frisseségét. Ez tehát a znojmoi zöldség titka! Ezért szállíthatták már a középkorban is a híres znojmói kereskedők a friss cseresznyét és uborkát Közép-Euró-. pa főúri konyháinak). Teltek, múltak az évszázadok, s arról, hogy a folyósórészecskök egy nagyobb egységhez tartoznak, lassan megfeledkeztek. Akiket érdekeit volna, mit rejt a pincék fala, a.zok se merészkedtek néhány száz méternél tovább, mert féltek, hogy eltévednek a sötét labirintusban. A nem használt folyosók mennyezete idővel megron-. gálődott, s a felső emeleteket elöntötte a megrepedt csatornákból kiszivárgó víz. Végül is megtörtént az, aminek a víz és az iszap hatására törvényszerűen be kellelt következnie. Az alámosott sziklafalak omladozni, s a házak, amelyek alatt a talaj rnegcsuszamlott, süllyedni kezdtek. Három évvel ezelőtt történt, hogy amikor a középiskola fűtője reggel be akart gyújtani — meglepetten vette észre, hogy a kazánok helyén csak egy nagy fekete lyuk tátong! A fűtőberendezés úgy, ahogy volt — elsüllyedt. Kis idő múltán viszont a Mikuláš volt — a rómaiak alkalmazták. Eztehát arra vall, hogy a munkálatokat valószínűleg olasz hadifoglyok végez ték. Tovább megyünk. Szűk lyukakon bújunk át, meredek lépcsőkön szál lünk egyre lejjebb. Az az érzésem már nagyon mélyen lehetünk. Lábam hirtelen vizet ér. A lámpa fényét lépcsőkre Irányítjuk, de víz sehol sem látható. — Pedig ott van! — nevetnek kl sérőim. Valóban! Hiszen érzem isi Csak olyan tiszta és átlátszó, hogy az embernek bele kell nyúlnia, hogy elhigyje. — Most az egyik legmélyebb he lyen vagyunk — magyarázza kísérőm — Figyelje csak meg ezt a sziklafalat átszelő keskeny kaolin-eret. Akár a szappan. Ez okozza a szikla csu számlását. Ne nagyon tapogassa, mert még ránk omlik a mennyezet! Gyorsan felmegyünk a lépcsőkön s egy újabb tágas terem tárul elénk Borpincének használták. A felsőbb emeleten volt a prés. Feljebb me gyünk. A lépcsők itt már nem olyan meredekek, s durva deszkákkal van nak kirakva. Ez azért van, mert ide már a ház urai is le szoktak járni. — Itt a lépcsőnél — meséli kísé rőm — egy 1629-ből származó húsz grammos aranypénzt találtam a múlt kor. Az egyik oldalán III. Zsigmond lengyel király, a másikon Gdanszk képe látható Biztosan valami lengyel kereskedőé volt a pince. Tovább haladunk. Húsz centiméter re vagyunk a felszíntől. A lámpa fé nyénél különös rajzokat látok a fa Ion. Ezt a helyet a znojmói fiatalok fedezték fel, itt tartották gyertya fénynél összejöveteleiket. Hogy el ne bolyongjanak, ide jövetelükkor fehér fonalat gombolyítottak a fal mellett Észrevétlenül múlik az idő. Mire feljutunk a pincékből, már sötétség uralkodik a város felett, de a katakombák homálya után ez fel sem tű nik. A régi városháza nehéz ková csolt rácsoskapuja becsukódik mö göttünk, amikor hirtelen eszembe jut a kérdés: — Hol végződnek a katakombák? És milyen hosszúak a folyosók tulajdonképpen? — Hogy hol végződnek, azt még nem tudjuk — kapom a választ. — Eddig mindössze 28 kilométert sikerült felmérni s kitisztítani. A szakértők sze rint még sok-sok kilométernyire húzódnak a Dyje alatt ls egészen a Kraví Höráig, s talán még tovább ls, Annyi már bizonyos, hogy a znojmói katakombák nagyobbak az Európaszerte legnagyobbnak vélt tábori katakombáknál. Vannak, akik még me részebb dolgokat állítanak s világ viszonylatokat emlegetnek. Ez azonban csak feltételezés. Épp úgy, mint ahogy az is, hogy Aiisztriábán vég-zddnek. Fáradtan, átfázva búcsúztam kedves kísérőimtől, S miközben a vonat hazafelé robogott velem, lélekben még egyszer felidéztem a vég nélküli sötét folyosók komor hangulatát S habár jelentőségükről még nem sokat mondtak a szakértők, egy bizonyos: nagy történelmi felfedezésről van szó, amelynek híre bizonyosan túlszárnyalja majd hazánk határait ROMAN ILONA Nyirkos földalatti folyosók. TÉLI REGGEL volt, amikor Dobiáš elvtárs riasztotta az osztagot. A pisztolydörrenés a háromszögelési pont felől hatolt a füléhez. A Gazik motorja feldübörgött, és az erdő felé száguldott. A két felderítő, Nociar és Beneš határőrök behatoltak az erdőbe. Csend volt, csak a hó ropogott lépteik alatt. Aztán egy hörgő hang hallatszott a fák közül: — Fiúk... segítség... segítség...! A katonák az őrtorony felé rohantak. • • * Pepo Ulrichot nagyon A gyilkos és q pártfogók szerelték a bajtársai. Lelkiismeretes, szorgalmas, fegyelmezett katona és bajtárs volt. Azon a reggelen Pepo Ulrich volt az őrjárat parancsnoka, és amikor Dobrichovský nevű bajtársával elindult, még nem tudta, hogy útja a halálba vezet. — BAJTÁRSAK, SEGÍTSETEK! — hörögte szegény Pepo Ulrich, amikor bajtársai az őrtorony alá értek. Ott feküdt a fiatal katona átlőtt gerinccel, összezúzott testtel... A hóban pedig kirajzolódtak a menekülő gyilkos nyomai. A nyomok a bajor határ felé vezettek. PEPO ULRICH, miközben bajtársai a kórházba szállították, meghalt. Dobrichovský gyilkos a Német Szövetségi Köztársaságba menekült, és a mai napig is ott tartózkodik. A NEONÁCIK örvendeznek. A „Der neue Tag" hatalmas szenzációként közölte, hogy „egy cseh fegyverrel a kezében átmenekült a határon!" A neonácik védik a gyilkost — mert hiszen testvérük a gyilkosságban, elállatiasodásban, gonoszságban. Dobrichovský gyilkost a a csehszlovák hatóságok kikérték az NSZK-tól, de ez ideig még nem kaptak kérésükre választl ITT VAN ELŐTTEM Pepo Ulrich fényképe. Kedves, mosolygós gyermekeire. Az apjára és az anyjára gondolok ... Ifi) WPM', KÜLÖNÖS RAKOMÁNY Egy párizsi pályaudvarra befutott tehervonat vágómarhának deklarált csukott vagonja vonta magára a pályaudvari személyzet figyelmét. A kocsi belsejéből ugyanis egyszer sem hallatszott bőgés. Nagy volt a megrökönyödés, amikor felnyitásakor csonlig lesoványodott portugál munkanélkülieket találtak benne, akiket így csempésztek Párizsba A nyomban megindított vizsgálat kiderítette, hogy az utóbbi években már 50 000 olcsó portugál munkaerőt „importáltak" ily módon az országba. Egy embercsempészkonszorcium egyre újabb „árumegrendeléseket" . kap a francia munkaadóktól.SZENZÁCIÓS TALÁLMÁNY Harold Bates brixhami farmer tyúkjainak egyelőre nem kell a szakácsnő vágókésétől rettegniük. Tulajdonosuk ugyanis rájött, hogy bizonyos hőmérsékletre felhevített ürülékükből metángázt lehet nyerni, mely teljesen helyettesíti a benzint mint hajtóanyagot a gépkocsimotorban. Bates egy újságíró kíséretében 115 kilométert tett meg az újonnan nyert üzemanyaggal hajtott gépkocsijával. Az angol mezőgazdasági minisztérium és más hivatalok ls érdeklődést tanúsítottak a felfedezés Iránt és a legközelebbi kísérleti autótúrán részt akarnak venni. Az új találmányban nem lebecsülendő, hogy a „tyúkganéj-hajtóanyag" teljesen szagtalan. JÖSSZ-E VELEM TÁNCBA? Az Egyesült Államok szenátusi vizsgálóbizottsága lerántotta a leplet egy „szállítócégről", mely ügyfeleinek jegyzéket küldött szét állítólagos „party-girl"-ök (leányok, akik hívásra hajlandók „estélyeken" részt Venni) nevével, címével és telefonszámával. 50 név ára: két dollár. A bökkenő a dologban: a lányok valóban léteznek, címük és telefonszámuk is pontos, — ám kivétel nélkül' teljesen ártatlan „tizennégyévesek" (serdülő korú lányok), akiknek fogalmuk sem volt róla, hogy valaki nevükkel visszaélve üzleteket csinál. Az egyik lány apácanővendék egy kolostorban. /Neues Deutschlandf SZÓ SZERINT VETTE Dührohamot kapott egy vevő egy New York-i áruházban, amikor a kért revolver helyett az elárusítónő kötelet kínált neki. Amikor a nőt kérdőre vonták, a cég eladási alapelveire hivatkozott, amelyekben szó szerint ez áll: „Ha a vevő olyan cikket kér, mely már elkelt, okvetlenül pótcikket kell helyette kínálni". j Berliner Zeitung J MIRON, A KÍGYÓÖLŐ DALIA A macskát eddig általában egérvadásznak tartották. E nézetre alaposan rácáfolt Miron, az üzbegisztáni Usztiurt fensíkon kutató geológusok macskája. E cirmos ugyanis szakmát változtatott: egerek helyett mérgeskígyókat pusztít. Alighogy a geológusok táborában kígyó jelenik meg, Miron tüstént ráveti magát, mégpedig sajátos taktikával: a kígyót a farkánál ragadja meg, a levegőbe penderíti, majd a földhöz vágja. Még egy-két akrobatikus mozdulat, és az ellenség élettelenül terül el a földön. Miron, a győztes büszkeségével viszi zsákmányát a konyhasátorhoz, ahol jól megérdemelt ínyencfalattal jutalmazzák. Nemrég Miront megmarta egy vipera. A geológusok azonnal orvost hívattak, aki külön helikopteren csakhamar leszállt a táborba. A megmentett Miron továbbra is védelmezi a geológusok táborát a veszedelmes vendégektől. ( ĽHumanité ) WAöer; \if. ÜJ S7.Ö 6 * 1985. február 13.