Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-11 / 41. szám, csütörtök

Vita a CSKP Központi Bizottságának 1965 januári ülésén Pavel HRON elvtárs Az intenzív gazdaságfejlesztés biz^ tosítása szempontjából — mondotta felszólalása első részében Hron elv társ — rendkívül fontos szerep jut az állami és a gazdasági apparátusnak. Itt elsősorban nem is az apparátus munkájának mennyiségéről, in kább a tevékenység minőségéről, a munkastílusról van sző. Az Irányítási láncszemek egyszerűsítéséért tavaly már jelentős erőfeszítéseket tettünk, de még mindig nyílt kérdés ho gvan ésszerűsíthetnénk egészében a vezetést. A Kohó- és Bányaipari Minisztérium már tavaly benyújtotta például a bérelszámolás egyszerűsítésére irányuló javaslatát. Ha ezt megvalósítanánk, kétségkívül javulna e téren a munka. A minisztérium azonban az illetékes szervektől még a mai napig sem kapott javaslatára érdemleges választ. Hosszú tehát az ügyintézés ideje. Hasonló a helyzet több népgazdasági ágazatban is, ahol a vállalatok vagy trösztök kidolgozták ugyan az egyszerűsített ügyintézés tervét, de a jóvá hagyás még mindig késik. Az irányító munka egyszerűsítésének szükségessége az ellenőrző tevékenységre is vonatkozik. Az ellenőr zésben sok helyütt az adminisztratív módszerek domináltak. A jövőben e téren is főleg a gazdasági ösztönzők kihasználására kell törekednünk. Ha az üzemekben megvalósítjuk a gazdasági ösztönzők hatóerejének teljes kibontakoztatását, kevesebb nehézség merül majd fel az ellenőrzés terén. Helytelen nézet, hogy egyes emberek az ellenőrző szervekre még mindig mint büntető és nem mint segítő tényezőkre néznek. Meg kell érteni hogy az ellenőrzés legfontosabb szerepe nem a büntetés, hanem a megelőzés. Az ellenőrző szervek fontos feladata továbbá a társadalmi jelenségek komplex értékelése, az elért eredmények elemzése. De ott, ahol az ellenőrzés során komoly fogyatékosságokat, vagy bűnös gondatlanságot észlelnek, a törvény szigorát is alkalmazniuk kell. A XII. kongresszus után, mondotta Hron elvtárs, jelentősen megváltozott az ellenőrző szervek munkamódszere. E munkából mind több ember veszi ki részét. E fontos tevékenység jellege nagymértékben megváltozott. A jövőben azonban pontosan meg kell határozni az ellenőrző csoportok munkakörét, hogy a helyzet áttekinthetőbbé váljon, hogy ne mindenki ellenőrizzen mindenkit, mert ez jelentősen csökkentené a munka hatékonyságát. Felszólalása további részében Hron elvtárs az ellenőrző szervek munkastílusának kérdéseivel foglalkozott. Ivan MÁLÉK elvtárs Jelentősen csökkenne az itt elfogadott népgazdaság-irányítási elvek hatékonysága — mondotta Málék elvtárs —, ha azokat csak mint adminisztratív intézkedéseket értelmeznénk. Ezért különösen jelentős a tömegszervezetek feladata, hogy azok aktivizálják a dolgozók tömegeit. A népgazdaság intenzívebb fejlesztésében igen fontos szerepe lesz a tudománynak és a technikának. Helyesen mutat rá a határozat arra — mondotta Málék elvtárs, — hc-gy a tudományos kutatásnak és a tervező irodáknak mind közelebbi kapcsolatba kell kerülniük a gyakorlattal, a termeléssel. Vigyázni kell azonban arra, hogy átmenetileg se csökkenjen a tudományos kutatómunka hatékonysága azáltal, hogy a termeléssel közvetlenül egybekapcsoljuk. Üzemeink, vállalataink még ugyanis nem szereztek tapasztalatokat az ilyennemű tevékenység irányításában. A tudomány perspektivikusan, s ne csak a pillanatnyi nehézségek megszüntetésében segítse a termelést. A tudományos kutatómunka sikere elsősorban a magas képzettségű tudósok tevékenységétől függ. Ami a kutatás céljait szolgáló munkahelyeknek az ilyen dolgozókkal való ellátottságát illettl, a jövőben jelentős hiányosságokat kell majd leküzdenünk, mert a kutatómunkában alacsony a tudományos munkát,ársak számaránya. A Vegyipari Minisztérium 8600 kutatómunkát végző dolgozója közül csak 1,9 százalék a magas képzettségű kutató. A nehézgépiparban ez a számarány még kedvezőtlenebb: 1,7 százalék. Legkedvezőtlenebb a helyzet az általános gépiparban és a közlekedésben, de javítani kellene a helyzeten a mezőgazdasági kutatásban is. Sokan ellenérvként felvetik, hogy az utóbbi időben jelentősen növekedett a főiskolai képzettségűek számaránya. Ez napjainkban 20 százalékot tesz ki. Van, aki azt állítja, hogy túlságosan szigorúan értékeljük a tudományos kutatás színvonalát. Ez a nézet helytelen, a gyakorlat igazolja, hogy a tudományos munkaihelyeken minden siker az önálló alkotó tevékenységtől függ. Erre viszont csak tudományosan képzett dolgozók képesek. Málék elvtárs a továbbiakban bírálta, hogy egyes üzemekben, termelési vállalatokban rövidlátóan néznek a kutató dolgozók tevékenységére. A tudománynak talán az árt a legjobban, ha Irányítói a kutatóktól azonnal olyan eredményeket várnak, amelyek a termelésben mutatkozó pillanatnyi zavart meg tudnák szüntetni. Ez az irányzat az 1970-ig szóló távlati terv készítésénél ls sok helyütt megmutatkozott. Lehetetlen az alapos tudományos bázis megteremtése, ha állandóan csak a rezortérdekeket tartjuk szem előtt. Mindmáig kismértékben alkalmazzuk a tudományos kutatómunka eredményeit a gyakorlatban. Oldŕich ČERNÍK elvtárs Személy szerint is érzem, milyen fontos feladat vár ránk az ötéves terv irányszámainak kidolgozásánál. Most azonban nem elsősorban annak menynyiségbeli aspektusaira gondolok — mondotta Cerník elvtárs, — hanem elsősorban arra, hogy intezívebbé kell tennünk a gazdaságfejlesztést. Meg kell szüntetnünk az aránytalanságokat, korszerűsítjük az ipart ós a mezőgazdaságot, mert a termelés fejlesztése új dolgozók munkába állításával ma már lehetetlen. Korszerűbb gépek munkába állításával fogjuk a problémát megoldani. A mennyiségi gazdaságfejlesztés a külkereskedelem gondjait sem oldja meg. Annak ellenére, hogy rövid lejáratú fizetési kötelezettségeink jelentősek, egyre nagyobb nehézségekkel jár gyártmányaink eladása nem kielégítő műszaki színvonaluk miatt. Meg kell gátolni tehát a népgazdaság további extenzív fejlesztését, intenzívvé kell azt tenni. Legfontosabb faladataink egyike: az aránytalanságok leküzdése, a belső feszültség megszüntetése, a strukturális változások végrehajtása, a korszerűsítés, a minőség javítása és a tartalékok aktivizálása. Az ötéves tervet csak azoknak az eszközöknek a figyelembevételével lehet kidolgozni, amelyek rendelkezésünkre állanak. Érvényes ez mind az energiával, mind a nyersanyagokkal és a többi tényezővel kapcsolatban. Sok ágazatban túlméretezett igényekkel léptek fel az új beruházások tervezésével szemben. Ügy látszik, itt még a régi utakat járják, nem értették meg, ihogy a Jövőben sikereink elsősorban a minőségtől függnek. A népgazdaság fejlesztésének ártanánk, ha a jövő ötéves tervet „feszültté" tennénk. Pedig a távlati népgazdaságfejlesztési tervben sok vállalat és ágazat túlfeszítette a húrt. így történhetett meg, hogy az 1964—1970 közötti időre országos viszonylatban 150 milliárd korona értékű beruházással többet terveztek, mint amennyit népgazdaságunk forrásaiból meríthettünk. Ezt nem engedhetjük meg akkor sem, ha az illetékeseket a jóakarat vezette. Ezután Cerník elvtárs a népgazdaság fejlesztésének intenzívebbé tételéről, egyes gyakorlati problémáikról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az Állami Tervbizottság a továbbiakban megteremti az új irányítási elvek érvényre juttatásának feltételeit. Eddig 110 vállalatban dolgozták ki az új irányítási rendszer megteremtésének feltételeit. A 110 vállalat az országos termelésnek mintegy egyötödét biztosítja. Jaroslav MISKA elvtárs Az ostrava-karvinái szénmedence bányáinak vállalati igazgatója felszólalásában arról beszélt, hogyan teljesítik bányászaink a rájuk háruló feladatokat. Ezt, mondotta, főként a termelés összpontosításával tudjuk biztosítani. Mind a raktárakat, mind pedig a gépeket, Javításukat és kihasználásukat is összpontosítjuk. A szocialista munkaversenyben maximális mértékben anyagilag érdekeltté teszszük az embereket. A Csehszlovák Hadsereg Bányában például 4,50 koronával sikerült csökkenteni az egy tonna szén kitermelésére eső önköltséget. Önműködő számítógép segítségével igyekszünk életbe léptetni az új irányítási elv egyes elemeit — mondotta Miska elvtárs. — így számítják ma már kl Ostraván a termelés ütemtervét, a tervteljesítést stb. Napjainkban csaknem valamennyi szénmedencében Jelentősen tudnánk fokozni • termelést. Ennek ellenére mintegy 5 millió tonna szenet nagy távolságokról — külföldről — exportálunk. Ez tö'bbek között a vasúti teherkocsikat is Jelentősen igénybe veszi. A hazai termelés fokozását viszont sokszor éppen a vasúti teherkocsik hiánya teszi lehetetlenné. Az eddigi népgazdaság-irányítási rendszer lehetetlenné tette a nein kifizetődő bányák munkájának beszüntetését. Reméljük, — mondotta, — hogy a Jövőbein e téren is rugalmasabbak lehetünk. Miska elvtárs a továbbiakban a szénbányászati kutatómunka problémáival, a bányászok életfeltételeivel foglalkozott. Felszólalása befejező részében az érvényben levő előírások száma csökkentésének szükségességéről szólt. Kijelentette, hogy ma egy ipari vállalatnak több ezer előíráshoz kell alkalmazkodnia. Valamenynyinek áttekintése, megismerése lehetetlen dolog. Ha e téren egyszerűsítenénk munkánkat, sok munkaerő szabadulna fel. Božena MACHAČO"* elvtársnő A pártnak — mondotta Machačová elvtársnő — elsősorban az elv-i kérdések megoldására kell erejét összpontosítania. Az operatív tevékenységet az illetékes gazdasági vezetőkre kell hagynunk, akik munkájukért teljes mértékben felelnek. A párt vezető szerepének nem abban kell megnyilvánulnia, hogy mindent elrendel és megparancsol, hanem abban, hogy a pártszervek és a tagság ellenőrzi, milyen tevékenység folyik a népgazdaságban, ez a nép érdekét szolgálja-e, és összhangban van-e a párt irányvonalával. így elérhetjük, hogy kevesebb párthatározat lát majd napvilágot, de azok hatékonyabbak lesznek. Teljesítésükhöz nemcsak a párttagok, hanem a dolgozók széles tömegeit ls meg tudjuk nyerni. Helyeslem — mondotta Madhačová elvtársnő — hogy az irányítás átépítését nem egyszeri akcióként, hanem folyamatként értékeljük. Később Ma chačová elvtársnő az agitáció és a propaganda újabb formáiról beszélt. Azt mondotta: ma már nem elég, ha az agitáció és a propaganda az új rendszernek csak a napfényes oldalát mutatja be. Ugyanez érvényes az új irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos pártmunkára is. A dolgozókkal az új rendszer esetleges buktatóit is meg kell ismertetni, hogy a htbák megszüntetéséért folytatandó harcot időben megkezdhessük. A jövőben minden sikerünk attól függ, hogyan tudjuk megértetni a tömegek kel az új irányítási rendszer beveze tésének fontosságát. Felszólalása befejező részében Machačová elvtársnő az életszínvonal növelésének problémáiról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az életszínvonal növelése nemcsak a személyi fogyasztás fokozásából áll. Fontos, hogy a dolgozóknak ne kelljen áruért sorakozniuk, hogy a szolgáltatások kielégítsék az igényeket, a közlekedés színvonalas legyen. Ezt a legközelebbi ötéves terv kidolgozásánál is figyelembe kell venni. Dr. Alois NEUMAN, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke Az eddigi irányítási rendszer azt eredményezte, hogy nagy mennyiségű rendeletet kellett kiadnunk, melyek érvényessége sokszor keresztezte egymást. Előfordult, hogy ezek a vállalatok érdekeinek és szükségleteinek is eHentmondtak. Ezt a munkamódszert az utóbbi években sok kritika érte. Az új Irányítási rendszer egyik előnye, hogy a direktív irányítást gazdasági ösztönzőkkel helyettesíti. A most meghozandó intézkedésekkel kapcsolatban új, korszerűbb rendeletekre is szükség van. Hogy a téren rendet teremtünk, az nem jelenti azt, hogy a gazdasági jog fontosságából veszít. Arról lesz itt elsősorban szó, hogyan tudnak a vállalatokban, üzemekben direktív irányelvek nélkül is termelni, hogyan folytatják a szükséges tevékenységet. A jogi előírások természetesen a Jövőben is fontos szerepet játszanak. De elsősorban az alapvető viszonyokat világítják meg, nem bocsátkoznak a problémák részleteibe. Az Igazságügyminiszter később megemlítette, hogy az új irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban több mint húsz törvényt és mintegy ötven rendeletet kell áldolgozni, megváltoztatni. Nehezíti a helyzetet, hogy a jogtudomány az utóbbi időben ez irányban nem fejlődött. Ezért helyes, ha a rendeletek megváltozását is folyamatnak tekintjük. Alois Neuman ezután a gazdasági kísérletek szükségességéről és hasznosságáról beszélt. Az experimentnek — mondotta, — mindenütt nagy fontosságot tulajdonítanak. Ezt a tevékenységet jogi szempontból ls figyelemmel kísérjük, hogy későfob az új elvek szellemében helyes törvények és előírások léphessenek érvénybe. Felszólalása befejező részében Neuman elvtárs azt mondotta, hogy a Csehszlovák Szocialista Párt tagjai nagyra értékelik Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepét. Ez most az új irányítási elvek kidolgozásánál ís megnyilvánult. Dr. Jozef KYSELÝ, a Szlovák Megújhodás Párt elnöke Helyeslem, — mondotta Jozef Kyselý —, hogy a kommunisták ilyen mélyrehatóan értékelték az eddigi tevékenységet. Az értékelés tárgyilagos és alkotó jellegű. Helyeslem továbbá, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a lenini elvek szellemében az ország irányításában a meggyőzés és nem az utasítgatás módszerét alkalmazza. A pártszervek a tömegszervezetek irányításakor törődnek a tömegek alkotó kezdeményezésének fejlesztésével. A februári győzelem óta eltelt időszakban bebizonyítottuk, hogy őszintén segítettük a kommunista párt tevékenységét. Büszkék vagyunk, hogy a felszabadult hazánkban nemcsak a fasizmus gyökereit Irtottuk ki, hanem a kizsákmányolást is megszüntettük. Örömmel tölt el bennüket, hogy az eddigi út értékelésekor pozitív hangon szóltak pártom tevékenységéről, ígérjük, hogy a jövőben munkánk további javításával járulunk hozzá az ország építéséhez. Jozef Kyselý ezután a Szlovák Megújhodás Párt tevékenységéről és jövőbeni terveiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a munka Javítása érdekében a párt a jövőben leküzdi a formalizmust, és elmélyíti a párton belüli demokráciát. ' Dr. Josef PLOJHAR, a Csehszlovák Néppárt elnöke A népegészségügy fejlesztése, — mondotta J. Plojhar —, jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági eredményeket és a nemzeti jövedelem alakulását. E téren még sok a rejtett tartalék, melyek kihasználásával jelentősen növelhetnénk a nép életszínvonalát. A dolgozók munkaképtelenségét Jó felerészben a munkabalesetek, a munkabiztonság és higiénia elégtelenségéből eredő megbetegedések okozzák. 1963-ban a dolgozók csaknem 84 millió munkanapot mulasztottak baleset miatt. Ez sok milliós károkat okozott a népgazdaságnak. 1962-ben például munkabaleset miatt 3229 dolgozó vált rokkanttá, 1143 dolgozót pedig halálos kimenetelű munkabaleset ért. A jövőben tehát javítani kell a dolgozók munkakörülményein. Sokat kell még tenni a munkahelyek zajának csökkentése, a világítás javítása és a megfelelő hőmérséklet biztosítása érdekében. Évente félmilliárd koronát fizetünk még ki az egészségre káros munkahelyeken dolgozóknak fizetésjavltás címén. Sok még a tennivaló a szennyvíz tisztítása terén is. Mindezek azt mutatják, hogy a vállalatok eddig nem használták ki eléggé az e téren mutatkozó lehetőségeket. De miért nem használták ki? Azért, mert e téren sem voltak meg az anyagi érdekeltség érvényesítésének feltételei. Ha valamelyik vállalat a hulladékanyagokkal károkat okozott is például a környék mezőgazdaságának, saját maga ezért anyagilag nem károsodott. Hasonló volt a helyzet a munkakörülményekkel kapcsolatban is. A jövőben — az új irányítási elvek szellemében — az eddiginél sokkal nagyobb mértékben lesznek érdekeltek a vállalatok a munkakörülmények megjavításában. Ez helyes ls, mert a nem megfelelő munkakörülmények a gazdasági eredményekben is megmutatkoznak. Josef Plojhar továbbá a Csehszlovák Néppárt problémáiról, a tagság struktúrájáról beszélt. Oldŕich ŠVESTKA elvtárs Helytelen lenne, ha valaki abban a hitben ringatná magát, hogy az új irányítási elvek bevezetése az emberek gondolkodásmódját is automatikusan megváltoztatja. Az ideológiai munkában tehát az eddigieknél igényesebb feladatok várnak a sajtóra és általában az ideológiai munkára. Ezután az elmélet és a gyaKorlat viszonyáról beszélt Svestka elvtárs. Azt mondotta, véleménye szerint nemcsak a gyakorlati szakembereket kell hibáztatni az itt-ott előforduló hibákért. A gyakorlatban elkövetelt hibák rendszerint a hibás elméletekben gyökeredznek. Minden ember gondolkodásmódja megváltoztatásáért szívós harcot kell vívnunk. Az Irányelveket nem szabad csak „lefelé" érvényesíteni. A sajtó és az ideológiai dolgozók ezért alkalmas formában és nyíltan magyarázzák meg az új irányítási rendszer lényegét. Különösen a sajtónak nagyok e téren a feladatai. Sokszor talán nem ls találunk kellő megértésre. Emiatt azonban nem szabad meghátrálnunk, mert ebben az esetben nem teljesítenénk a sajtó küldetését. Ha a sajtó Jól akarja teljesíteni feladatát, akkor nemcsak „lefelé", hanem fölfelé is kell hatnia. így kell eljárni, ha a dolgozóknak a termelésben való részvételét Igazán fontosnak tartjuk. A tömegek tapasztalatát is népszerűsíteni kell. Helytelennek tartom, hogy azok a felelős dolgozók, akiknek tevékenységét sokszor tízezrek figyelik, nem mondják el véleményüket a sajtóban, a TV-ben és a rádióban. Ha e téren más lenne a helyzet, a dolgozók jobban megértenék egy-egy intézkedés okát. Sokan talán azt mondják: az újságírókat azért fizetik, hogy írjanak. Miért követelik, hogy más írjon helyettük? Ez csak félig igaz. A szocialista sajtó nemcsak a hivatalos újságíróknak nyit teret. Vannak problémák, melyeket legjobban a felelős elvtársak ismernek. Az embereket elsősorban annak a vezetőnek az állásfoglalása érdekli, aki az adott kérdésekben dönt. Svestka elvtárs később a sajtó tevékenységéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az emberi problémák, a morális tényezők napirenden tartása a sajtó egyik fontos feladata. További feladata, hogy az új irányítási rendszer gondolatait érthetően, konkrét példákkal megvilágítva tolmácsolja, s offenzíván harcoljon az irányítási rendszer érvényesítéséért. A továbbiakban Svestka elvtárs a helytelen Ideológiai nézetek — a liberalizmus, az alakoskodás, a hajbókolás stb. — elleni harc fontosságáról szólt. Több jótollú újságíró — sajnos — általános frázisokkal kritizálja a nehézségeket. Ez veszedelmes demagógia, amely ellen harcolni kell. Ezek a tollforgatók volta^ képpen nem is a haladást szolgálják, ha a demokrácián csak a tartalom nélküli gondolatok szabad kii nyilvánítását értik. A kritika — mondotta Svestka elvtárs — azt jelenti, hogy harcolni kell a konkrét fogyatékosságok leküzdéséért. Mindig a helyzet javítására kell törekednünk, és nagyon helytelen annak a publicistának a munkamódszere, aki csak a puszta negatívumok szajkózására koptatja tollát. Azt is helytelennek tartom, ha egy< egy újságíró állandóan csak a jelenségek pozitívumainak és negatívumainak „méricskélésével" foglalkozik. Minden egyes cikknek egy-egy jelenség tárgyilagos értékelését kell tartalmaznia. A dolgok megítélésében a kommunista újságíró más módszerekkel nem dolgozhat — mondotta felszólalása végén Svestka elvtárs. Oldŕich VOLENÍK elvtárs Valamennyi pártszervnek — kezdve a Központi Bizottsággal egészen a járási pártbizottságokig — mondotta Voleník elvtárs — elsődleges feladata a pártalapszervezetekről való gondoskodás. A kerületi és a járási pártbizottságoknak feladatul kellene kitűznünk, hogy a jövőben még Jobban, behatóbban foglalkozzanak az alapszervezetek munkájával. Voleník elvtárs felszólalása további részében a pártmunka új alapokra helyezéséről beszélt. A nyárasdi EFSZ (dunaszerdahelyi iárás) már hosszabb ideje tart fenn gyümölcsöző kapcsolatokat a mosonmagyaróvári mezőgazdasági kísérleti intézettel. A magyarországi intézet dolgozóinak tanácsára tavaly 6ta a szokásostól eltérően nem földdel, hanem 60—80 cm vastagságú lenpelyva réteggel fedik ba a silógödröket a nyárasdi szövetkezetesek. (i. Dubovský f elv. — CTK J 19B5. február 11. * ÜJ SZÓ 3