Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-07 / 37. szám, vasárnap

Hétfő, február 8. BRATISLAVA 17,30: Angol nyelvlecke haladóknak'. 18.00 Nyár az év minden szakában —< tv-összeállltás. 18.30: Telesport. 19.00: TV Híradó. 19.30: A reménység völgye, "dokumentumfilm. 20.00: J. P. Sartre: Temetetlen holtak w tv-játék. 21.30: Szlovák zeneszerzők zongoramüvei. 21.50: TV Híradó. Kedd, február 9. BRATISLAVA 9.00: J. Solovií: öt perc múlva éjfél m tv-játék. 10.30: TV-érdekességek'. , 10.50: Ostravai percek. 17.30: Angol nyelvlecke haladóknak (Ism.). 18.00 Szovjet és jugoszláv képeslapok. 18.45: Időszerű kérdések. 19.00: ZKL Brno—Slovan Bratislava légkorong-mérkőzés közvetítése. 21.20: Az éjszaka fényei. Az NSZK-ról szőlő riportsorozat utolsó része. 21.55: TV Híradó. BUDAPEST 8.05—11,15: Iskola-tv. 14,00—17,13: Iskola-tv (ismétlés). 17,13: Az iskola-tv postája. 17,30: Hírek. 17,35: Tapasztalatok, tanulságok. A kenyérgabona tél végi ápolása. 17,50: Ifjúsági Filmklub: Az Epeiosz-akcló (tv-íiim). 18,50: Ipart riportműsor. 19.20: Esti mese. 19,30: TV Híradó. 19,50: Napi Jegyzetünk. 19,55: Érmek és érmesek. A kamera előtt: a súlyemelők. 20,10: Erőd a Néván (szovjet dokumentumfilm). 21,10: 50 éves a Százados úti művésztelep. 21,40: Hajléktalanok (francia kisjátékfilm). 22.05: TV Híradó, 2 kiadás. Szerda, február 10. BRATISLAVA 9.15: Ipari adás. 9.45: Beszélgetés a filmművészetről. 10.00: Filmképek a hegymászók életéből. 10.25: Robot Emil a hegyekben, gyermekfilm. 17.20: Iskola-tv: Fizika I. 18.00: A diákklubok műsora. 19.00: TV Híradó. 19.20: Kérdések és válaszok. 20.05: Kurt Weill: Itt a völgyben, musical. 20.45: Esztrád-műsor. 21.45: TV'Híradó. 22.00: Angol nyelvlecke haladóknak' (ism: J.BUDAPEST 9,40: Erőd a Néván (szovjet dokumentumfilm, Ism.). 10,40: Hajléktalanok (francia kisjátékfilm, ism.). 11,05: Magazin (Ismétlés). 17,18: Hírek. 17,25: Paletta. 17.55: Műkorcsolyázó Európa-bajnokság megnyitójának közvetítése Moszkvából. 18,30: Estt mese. 18,35: Évfordulón ... Beszélgetés Sarlós Istvánnal, a Fővárosi Tanács vbelnökével. 19,05: Közvetítés az Erkel Színházból: Az okos lány. A telefon, Marlo és a varázsló (balett) — A közvetítés I. szünetében TV Híradó. A közvetítés II. szünetében: Napi Jegyzetünk. kb. 22,15: TV Híradó, 2. kiadás. Csütörtök, február 11. BRATISLAVA 9.00: Orosz társalgás. 9.30: Ostravai másodpercek'. 10.30: TV-érdekességek. 17.00: Gyermekműsor. 17.30: Orosz társalgás (ls».)'. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV Híradó. 19.30: Utazás a Föld körül: a Nubtal-stvatag. 20.00: Egy piccolo világos magyar film. 21.25: Emberek között. 22.05: TV Híradó. BUDAPEST 16,45: Iskola-tv. Kémia (a középiskolák I. osztálya számára). 17,10: Iskola-tv. Fizika (a középiskolák II. osztálya számára). 17.48: Hírek. 18,05: Indiai pillanatképek (Dezséry László útifilmje). 1B.20: Mezőgazdasági szakfilmsorozat: A vegyszeres gyomirtás gépet. 18,50: Telesport. 19,05: A jövő hét műsora. 19,20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19,50: Napi jegyzetünk. 19.55: Húsz év magyar filmjeiből: Budapesti tavasz. 21,25: Belépés csak tv-nézőknek: Egy óra a Belügyminisztérium Klubjában. 22,25: TV Híradfi. 2. kiadás. Péntek, február 12. BRATISLAVA Szombat, február 13. BRATISLAVA 10.00: 10.40: 10.50: 11.20: 18.30: 17.30: 20.30: 20.50: 21.00: 21.55: 22.15: Emberek között (Ism.). Egy hét fllmképekben. Óvodások műsora. O. Tatarka: A kiskakas agóniája —i tv-Játák. Pionírok műsora. Az Intervízló műsora Moszkvából: Műkorcsolyázó Európa Bajnokság — Jégtánc 1965. Időszerű nemzetközi kérdések. Három dal a bratislavai Tátrarevü műsorából. A nyomok a hetedik mennyországba vezetnek ... NDK detekttvfilmsorozat I. része. TV Híradó. Dzsesszrevű — angol film. BUDAPEST 17,08: 17,15: 17,25: 20.30: 20,50: 21,00: 22,05: 22,25: 22,50: 8.00: 9.30: 10.00: 10.25: 11.05: 16.50: 17.30: 17.40: 18.00: 20.30: 2Ü.50: 22.20: Politikai oktatás katonáknak'. Angol nyelvlecke kezdőknek. Angol nyelvlecke haladóknak. Iskola-tv: Fizika I. Iskola-tv: Fizika II. Iskola-tv: Fizika II. (ism.)'. Mi hogyan készül. Autósok, motorosok. Műkorcsolyázó Európa-bajnokság. — Jégtánc 1965 — Az Intervfzió műsora — Közvetítés Moszkvából. TV Híradó. Ma este. TV Híradó. BUDAPEST 8.05: Iskola-tv (fizika). 8,35: Kémlá. 9.00: Tanulmányi kirándulás. 9,40: A jót bevált férj (magyarul beszélő angol film — Ismétlés). 11,05: Telesport (ismétlés). 11,20: A Jövő hét műsora. 17,55: Műkorcsolyázó Európa-bajnokság Moszkvában: Jégtánc. Htrek. Újdonságok, érdekességek a' mezőgazdaságban: Korszerű nagyüzemi borkezelés. Műkorcsolyázó Európa-bajnokság Moszkvában: páros műkorcsolyázás, közben: Esti mese. TV Híradó. Hétről hétre .. . Köszöntünk, Budapesti Derűs lapok Csehov műveiből. Tánczene. TV Híradó, 2. kiadás. Vasárnap, február 14. BRATISLAVA 3.00: Katonák műsora. 9.30: Gyermekműsor. 10.00: Az Intervízló műsora a Szovjetunióból. — Staféta. 11.00: Reggel a Tátra alatt —. dokumentumfilm. 11.30: Mezőgazdasági műsor. 15.55: Vasárnapi színházit d-éljutián . : Sastro: Torreádor. 17.15: Természetrajzi műsor. 18.00: TV Híradó. 18.30: Műkorcsolyázó Európa Bajnokság — Jégtánc 1965 — Az Intervízló műsora Moszkvából. 21.00: Ketten a sztyeppén, szovjet film. 22.15: TV Híradó. BUDAPEST 6,05: Iskola-tv. Kémia. 8.35: Iskola-tv Jövő heti műsora. 8,40: Iskola-tv: Angol nyelv (kezdőknek, Ismétlés). 8,55: Látogatás a Tretyakov Képtárban (az Intervízló műsora). 9,30: Hétmérföldes kamera. 9.45: A lázmérő (lengyel kisfilm). 9,55: Staféta (az Intervízló műsora Berlinből). 11,00: Közvetítés a Mezőgazdasági Múzeumból. 16,30: Mezőgazdasági szakfilmsorozat: A vegyszeres gyomirtás gépel (Ismétlés). 17,00: Hírek. 17,15_: Flpojij, /onalak. .va.rázsa (kisfilm). 17,30: Műkorcsolyázó Európa-bajnokság Moszkvában: Nöl szabadkorcsolyázás. Közben estt mese. 21,00: TV Híradó. 21,20: Móricz Zsigmond: Csiribiri (tv-játék). 22,05: Az érem harmadik oldala. Komlós János műsora. Szakosítás — takarmányönellátás Szaporodik a szakosítás útjára lépett szövetkezetek száma. Közéjük tartozik a pozsonypüspöki EFSZ ls. Csóka Lajos zootechnikus és Vojtech János közgazdász az évi terven dolgoznak, amely már átmenetet képez az új felé. A szakosítás értelmében az EFSZ áttér a marhahús- és tojástermelésre, és lemond a sertéshús és a tejtermelésről. — Úgy akarjuk ezt megvalósítani — mondja Csóka elvtárs —, hogy a gazdaság anyagilag meg ne érezze. Ugyanis állattenyésztési termékekből 4,5 millió korona értékű árut szoktunk eladni évenként és szeretnénk, ha ez az összeg az idén ls meglenne. A számítások szerint a szövetkezet bevétele nem lesz kevesebb a szokottnál. Hasonlóan, mint a múltban, az Idén is elad 27 vagon húst, azzal a különbséggel, hogy a sertéshús rovására növekedik az eladott marhahús mennyisége, jövőre azonban gyökeres változásra kerül sor. 40 vagon marhahúst ad el a gazdaság. Két év alatt a Jelenlegi 550 000-ről 770 000-re növekedik a tofástermeiés. Ügy látszik, mintha a szakosítás nem lenne a legszerencsésebb megoldás, hiszen a gazdaság az olcsóbb sertéshústermelésről áttér a drágább, a marhahústermelésre. Alátámasztja ezt az is, hogy a püspöki szövetkezet ráfizetéssel termelte a marhahúst. Ennek ellenére a vezetőség ezt az utat választja. Ismervén a szövetkezetet, le kell szögezni, hogy a választás Indokolt. — Eddig évente 1 millió 200 ezer koronát fizettünk abraktakarmányért — mondja Vojtech elvtárs —, amit túlnyomórészt a sertések fogyasztottak el és a szarvasmarha-állománynak csak Imott-amott Jutott belőle. így aztán nem csoda, ha a marhahús termelése drágább volt. Elsősorban a takarmánykérdés megoldása készteti őket az Ilyen Irányú szakosításra. A marhahústermelés sokkal kevesebb abraktakarmányt Igényel, mint a sertéshústermelés. Ta^ valy a püspökieknek 160 vagon abraktakarmányra volt szüksége. Az idén — mivel változik a hústermelés öszszetétele — 130 vagonra csökken az abraktakarmány-szükséglet. Előzetes számítások szerint egy kiló marhahúson egy korona lesz a tiszta jövedelmük, ami a marhahústermelésben 400 000 korona nyereséget jelent. Jövedelmezőbb lesz a tojástermelés is, mert a jobb takarmányellátás lehetővé teszi a hozam növelését. A tojástermelésre ezelőtt sem fizettek rá, ám ha a hozamot tyúkonként 120 tojásról 150-re növelik, egyegy tojáson 15 fillért nyernek. A szövetkezet ilyen körülmények között önellátó lesz takarmányból és lehetősége adódik az árutermelés 10—12 százalékos növelésére. Ettől eltekintve más előnyöket is Jelent a szakosítás. A szövetkezetben csaknem a kétszeresére növekedik a szarvasmarha sűrűsége, az 1800 hektáros gazdaságnak az év végére már 1820 szarvasmarhája lesz, aminek előnye a jobb trágyázásban rejlik. — Négyévenként rendesen megtrágyázhatjuk a földeket — mondja Csóka elvtárs —, s ennek eredményeként jogosan várhatunk jobb termést. Ideje már, hogy szerves trágyával javítsuk meg a talajt, mert a hektárhozamok nem a legjobbak. A 19—22 mázsás hektárhozam kevés az olyan határban, amelyben a közös gazdálkodás éveiben 28 mázsa búza, vagy 40 mázsa kukorica is termett hektáronként. A szakosítás lehetővé teszi, hogy az állattenyésztésben 15 személlyel csökkentsék a munkaerők számát. A szarvasmarha-állomány növelése szükségessé teszi a szálas és silőtakarmányok hozamának növelését. Erre ls van lehetőség. Az évelő takarmányokból csak 25—28 mázsa terem hektáronként. Egészen másképpen fest majd a helyzet, ha az állattenyésztésből felszabaduló munkaerőkből egy öntöző-csoportot létesítenek, amelynek feladata a takarmányok öntözése lesz. A szakosítás keretében arra törekszenek, hogy takarmányokból önellátók legyenek. Ezért vezetik be 345 hektáron az öntözést, amit jövőre már 400 hektárra növelnek. A növendékállatoknak 200 hektáros legelőt biztosítanak, hogy a nyári időszakban ne kelljen a készből etetni őket. További 200 hektárt átmeneti legelőnek használnak (másodnövények vagy sarjú legeltetése}. Csóka elvtárs azt is kifejtette, hogy a sertésólakat saját erejükből használható istállókká építik át, ami nem kerül sok pénzbe, 200 tehenet tartanak, hogy a más gazdaságokból átvett 4—5 napos borjakat fel tudják nevelni. Megoldják a nagyobb alomszalma-szükséglet kielégítését Is. jövőre több búzát termesztenek. Gabonaeladási tervüket túlnyomórészt kenyérgabonából teljesítik, és több kukoricát is vetnek. A kukoricakóróval a takarmányszalmát pótolják. Szokatlan ez a tervezési mód, de reméljük, a püspöklek is hamarosan megtalálják a növények termesztésének helyes arányát s minden téren önellátók lesznek. (bj) • TATRA TEHERAUTÓ A TAJGAN ÉS A TUNDRÁN AT Egy Tatra védjegyű csehszlovák teherautó 3000 km-t tesz meg a tajgán és a tundrán át. Vezetóje Vlagyimir Korovin február 2-án indult el idei legnehezebb útjára. Az Északi Jeges-tenger partján aranyat bányászé dolgozóknak szállít bányaberendezést. A magadani területen mintegy 200 csehszlovák gépkocsi van forgalomban, s igen jól beváltak az ottaai kedvezőtlen éghajlati feltételek köziltt. Ä A gyermek túlterhel eserol Minden tevékenység, amely az embertől erőfeszítést, fokozott erőkifejtést követel, előbb vagy utóbb fáradsághoz vezet. Erőfeszítés, kitartó és törekvő munka nélkül természetesen az iskolaköteles gyermek sem képes elsajátítani az elméleti és gyakorlati ismeretek rendszerét, amely későbbi tanulmányaihoz alapul szolgálhat. Az iskola törekvésére, kitartására neveli a gyermekeket, mert a tevékenység közben fejlődik, formálódik, alakul a tanító egész személyisége. Közismert dolog, hogy a tanulók elsődleges kötelessége a tanulás. A tanulás a diákok többségétől Igyekezetet, gyakran hosszabb időn át megfeszített tevékenységet követel. Ez fáradtságot eredményez, amelynek következtében a gyermek munkaképessége és teljesítménye átmenetileg csökken. Fontos tehát, hogy a tanuló tevékenysége olyan legyen, amely csak átmenetileg és nem tartósan csökkenti munkaképességét, tehát a tanulókkal szemben csak olyan követelményeket támaszthatunk, amelyek a tanulót korának megfelelően megterhelik ugyan, de nem terhelik túl. A tanulók rendszeres túlterhelése kimerültséget okoz. Nem téveszthetjük szem elől, hogy a gyermek szervezete iskolaköteles korában a hirtelen növés és fejlődés állapotában van. A gyermek tehát nem végezhet olyan munkát, mint a felnőtt, aki már nincs növésben, így minden energiáját a munkára fordíthatja. A gyermek pszichikai és fizikai erejének nagyobb részét a szervezet növekedése és fejlődése emészti fel. Ha a tanulás mind az Iskolában, mind a családban túlságosan igénybe veszi a gyermeket, azaz túl van terhelve, akkor ez a harmonikus testi és szellemi fejlődéshez szükséges erőket vonja el. A gyermek túlterheltségének fogalmát Így határozzuk meg: azt a tanulót mondhatjuk túlterheltnek, aki legjobb akarattal sem képes teljesíteni feladatait, illetve azokat csupán rendkívüli erőfeszítéssel tudja elvégezni.. A tanulók túlterhelése — és az abból következQ krónikus fáradtság — rosszul hat a gyermek testi és szelle* • mi fejlődésére. Ezt igazolják a kutatások eredményei és a gyermekorvosok, pszichológusok megfigyelései is. Például dr. Schnell J. magyar ideggyógyász megemlíti, hogy a túlterhelés egyre több zavart okoz a gyermek személyiségének kialakulásában. Az 1958—59. tanévben a megvizsgált magyar tanulók 25 százalékánál, az 1959—60. tanévben már a tanulók 27 százalékánál tapasztaltak túlterhelés következtében szellemi lemaradást. Hasonló az arány á különféle neurózisok és pszichózisok esetében is. Dr. Várgadő, a budapesti iskolai központi szívgyógyászati intézet orvosa hivatkozik rá, hogy a fiataloknál évről évre több a magas vérnyomásos tünet. (Juvenllie hypertónia). Az orvosok ezt folyamatos idegfeszültséggel, megfeszített szellemi tevékenységgel Indokolják. Dr. Várgadő A. megemlíti, hogy a szellemi téren lemaradottak közül napi 8 vagy több órát dolgozik: az alapfokú iskolákban — a fiúk 64 százaléka, a lányok 81 százaléka, a középiskolákban — a fiúk 92 százaléka, a lányok 91,5 százaléka, a főiskqlákon — a fiúk 98 százaléka, a lányok 99,8 százaléka. Ezek az adatok a Magyar Népköztársaságból valók, és természetesen nem feltétlenül azonosak a mieinkkel, ám bennünket is óvnak a diákok túlterhelésétől. A diákok túlterhelése nem új jelenség, és nem csak nálunk figyelhető meg. Világprobléma ez, mely már az utóbbi két évszázadban foglalkoztatja a szakembereket. Néhány pedagógiaipszichológiai munka szerzője látva, hogy a tanulók iskolai megterhelése az emberi civilizáció fejlődésével párhuzamosan fokozódik, arra a következtetésre jutott, hogy minél nagyobb fokú lesz a civilizáció, annál nagyobb lesz a tanulók megterhelése. Például Kornlcs Gy. magyar pedagógus — pszichológus évszázadunk elején azt állította, hogy a diákok túlterhelése a kultúra és civilizáció haladásának kísérő jelensége éppen úgy, mint ahogy a civilizáció térhódításával együtt jár, a villanyvilágítás elterjedése is. Bár ezzel a nézettel nem érthetünk egyet teljesen, mégis el kell ismernünk, hogy valami Igazság van benne. Ugyanis a tudomány, a technika és a művészet állandó fejlődésével együtt gyors Iramban terjednek és gyarapodnak a természetről, az emberi társadalomról, az emberi gondolkodásról szerzett ismeretek ls. Az egyes tudományok és tudományágak szakemberei pedig szakmai elfogultságból egyre részletesebben igyekeznek egy-egy tárgy anyagát beletömni a tantervekbe és a tankönyvekbe az iskolák valamennyi fokozatán. Ilyen értelemben a civilizáció fejlődése látszólag a tanulók tananyaggal történő túlterheléséhez vezet. A hiba azonban nem a civilizáció fejlődésében van, hanem abban az egészségtelen törekvésben, amely a tanulóktól az emberi értelem feltárta ismeretek olyan mennyiségének elsajátítását követeli, ami bizonyos korban lehetetlen. Az említettekből következik, hogy valamennyiünknek (szülőknek, tanítóknak és tudományos dolgozóknak) küzdenünk kell a tanulók túlterhelése ellen. Az iskolaügy vonalán ezt elsődleges feladatként tűzte elénk a CSKP Központi Bizottságának októberi plenáris ülése is. Ahhoz azonban, hogy a tanulók túlterhelése ellen a családon belül harcolhassunk, elsősorban ismernünk kell annak okait. Vegyük mindjárt az alapvetőket: a) a diákok túlterhelése magánórákkal, b) a diákok túlterhelése házi munkával, c) a helyes napirend elhanyagolása. A szülők gyakran — nem véve figyelembe gyermekük intellektuális és fizikai feltételeit — arra kényszerítik gyermekeiket, hogy nyelvórákat, ének-, zene-, balett — vagy más magánórákat vegyenek. Ezt bizonyítják azok az adatok, amelyeket egy kutatás során Szlovákia különböző területein a kilencéves alapiskolák és a középiskolák több mint 2700 diákjától szereztünk be. A megkérdezett tanulók közül 656 (tehát kb. 25 százalékuk) vesz magánórákat. Megdöbbentő, hogy e tanulók közül 189 hetente 7, vagy még ennél is több órát fordít e különórákra és az előkészületekre. Egészében dicséretes dolog, hogy a szülők többet akarnak nyújtani gyermeküknek, mint amit az iskolában megtanulhat. A hiba azonban az, hogy a szülők többsége túlbecsüli gyermeke képességeit és kényszeríti, hogy olyan tárgyakat tanuljon, amelyek mértéken felül megterhelik, rengeteg időt és energiát követelnek tőle. Ezeket a gyermekeket tulajdonképpen szabad idejüktől, az egészség szempontjából rendkívül fontos pihenéstől, a gyermeki játékoktól és a fiatalkori szórakozástól fosztjuk meg. Félreértések elkerülése végett kijelentjük, hogy nem ellenezzük az idegen nyelvek tanulását vagy a zenei nevelést. Fontos, hogy a gyermek tehetségét és képességét a művészet, a tudomány és a technika különféle te"füfetein "fejlesszük. Szeretnénk azonban, ha a gyermekeket csak abban az esetben Íratnánk be e különórákra, ha abba az osztályfőnök is, aki a gyermekeket jól ismeri, beleegyezik. Lényegében tehát arról van szó, hogy a magánórák se terheljék túl a tanulókat, hogy ne menjenek az iskolai tanulás rovására, az iskolai előmenetel kárára, s így nehogy többet ártsanak, mint amennyit használnak. Az elmúlt kapitalista társadalomban a szülők — főleg a falusi szegény emberek — leginkább különféle házi munkákkal terhelték túl gyermekeiket. Az idősebb tanítók még jól emlékeznek arra, hogy a falusi gyermekek a tavasz beálltával vagy az ősz vége felé vagy nem mentek iskolába, vagy ha el is mentek, nem készültek fel az órákra, egyszerűen azért, mert otthon segíteniük kellett a szülőknek a földeken vagy a háztartásban. Nálunk ma már a szülők nem kényszerülnek arra, hogy gyermekeiket túlzott mértékben bevonják a házi munkába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekek egyáltalán ne segítsenek otthon. A gyermek korának megfelelő és helyesen szervezett házi munka mind pszichológiai és fiziológiai, mind nevelési szempontból igen fontos. Az iskolai higiénikusok és pszichológusok szerint a tanulók házi munkára: a kilencéves alapiskola 1—5. évfolyamának tanulói napi Vi—1 órát, (hetente kb. 15 órát), a 6—9. évfolyam tanulói naponta 1—IV2 órát, (hetente 7—10 órát), a középiskolások naponta másfél órát (hetente kb. 10 órát) fordítsanak. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a kilencévés alapiskolák és a középiskolák megkérdezett 2700 tanulójának körülbelül 17 százaléka még ma is több időt fordít házi munkákra, mint amennyit az iskolai higiénikusok és pszichológusok jónak látnak. Ez főleg a falusi kilencéves alapiskolák tanulóira vonatkozik. Az említett adatok arról tanúskodnak, hogy a szülők akarva-akaratlanul maguk is hozzájárulnak gyermekeik túlterheléséhez, ami bizonyos körülmények között krónikus fáradtságot okozhat, annak valamennyi nem kívánatos következményével. GYURI CS LÄSZLO, egyetemi magántanár, a pszichológiai tudományok kandidátusa 1885. február 7. * ÜJ SZÖ 7