Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)
1965-02-25 / 55. szám, csütörtök
Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás a 4. oldalról) — nem volt könnyű. A burzsoázia elvesztette ugyan nyilvános politikai és gazdasági pozícióit, de szabotézsokhoz, különféle cselszövésekhez folyamodott, hogy megnehezítse vagy lehetetlenné tegye a szocialista fejlődést. Arról, hogy a burzsoázia 1948 februárjában elszenvedett veresége után sem tett le a hatalom visszaszerzésére irányuló törekvéséről, s még mindig remélte, hogy visszaállítható a tőkés rendszer, tanúskodik az az Illegális tevékenység, amely a szocialista társadalom kiépítésének megakadályozására folyt. Nyugati határaink közelében a kémközpontok egész sorát építették ki, ahonnan tucatjával küldték hozzánk az ügynököket, akik hazánkban szabotázs- és kémtevékenységet szerveztek. A február utáni időkben, a munkásosztály győzelme után, éles osztályharc dúlt, amelyben a reakció a legkegyetlenebb és legaljasabb módszerektől sem riadt vissza. A burzsoázia arra számított, hogy a fokozódó nemzetközi feszültség a legközelebbi időben — de legkésőbb az 1953—1954. évben — háborús összetűzésbe csap át, s akkor a Nyugat segítségével ismét saját kezébe ragadhatja a hatalmat. A SZEMÉLYI KULTUSZ HATÁSA Ezekben az időkben szükséges volt, hogy a párt igen éberen cselekedjen, leleplezze a burzsoázia céljait, s irgalmatlanul közbelépjen mindenütt, ahol ilyen törekvések megnyilvánultak. S ez az az időszak, amelyben bizonyos visszaélésekre került sor, amikor néhányan, akiket a hatalom gyakorlásával megbíztak, ezt a megbízatást saját személyi hatalmuk gyakorlására használták fel. Ezek az emberek eltorzították a párt osztálypolitikáját és a munkásosztály diktatúrájának alapelveit, s ennek következménye néhány esetben jogtalanságok elkövetése volt. A személyi kultusz és pártunkban megnyilvánuló formái hatására — itt nagy szerepet játszott Sztálin kultusza — a helytelen politikai eszközök megválasztása következtében túlkapások és hibák fordultak elő, sőt bizonyos helytelen politikai intézkedésekre ós következtetésekre is sor került. Pártunk politikájának elferdítését különösen elősegítette az a hibás intézkedés, amely szerint a párt vezetősége a február utáni Időiben általános felhívást tett közzé a íowwnunista pártba való tömeges belépésre. később, hogy ezt a helyzetet jóvátegye, a másik végletbe esett. Különféle biztonsági ötös és hármas csoportok alakultak, a biztonsági szervekben különleges bizottságok létesültek, s ezek feladata volt a pártban megbúvó ellenség leleplezése. Végül úgy alakult a helyzet, hogy a párt tisztaságának őrei jelentős mértékben a közbiztonsági szervek lettek. A közbiztonsági szervek figyelme az ellenség keresésénél nem a burzsoázára és annak kiszolgálóira, hanem a párt soraira összpontosult. Így következhetett be, hogy elvtársakat a párttól való elhajlással, sőt pártellenes tevékenységgel vádoltak és az embereket pártkivizsgálás nélkül állították bíróság elé. A pártvezetöség így további komoly hibát követett el azzal, hogy megszegte a párton belüli élet elveit, a párton belüli demokráciát és a tagság jogait megrövidítették. A pártos osztálypolitikát eltorzították, a párton belül egyes helytelen jelenségek burjánzottak. Az évek távlatából megmutatkoznak azok a hibák, melyek a párt vezető szerepének, az osztálypolitika és a hatadöntő tényező az egész szocialista társadalom számára a mezőgazdaság alapjainak szocialista átalakulása, amely az új szervezési módszerek és technika segítségével megteremtette a mezőgazdasági termelés növekedő sének feltételeit. Ez ugyan még nem érte el a népgazdaság többi ágazatának színvonalát, csupán a háború előtti szinten mozog, azonban ezen a téren sem lenne helyes a fejlődés jelentőségét csökkenteni, hiszen ezeket az eredményeket a lakosság létszámának tízszázalékos és a mezőgazda sági dolgozók létszámának jelenté keny csökkenése mellett értük el. Ugyanakkor a munka társadalmi termelékenysége ezen a területen 1948 tói 1963-ig 75 százalékkal emelkedett Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szocialista termelés és a nemzeti jö vedelem^ gyors növekedése következ tében hazánk a legmagasabb életszín vonalon álló országok közé tartozik Az egyéni és társadalmi szükséglet állandóan növekszik és a reálbérek állandó emelkedése biztosítja a la kosság anyagi és kulturális körül ményeinek rendszeres javulását. A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ELMÉLYÍTÉSE A párttagok igen nagy száma gya- lom megtartásáért folytatott küzdekorlatilag a párt politikai szilárdsá- lemnek, a munkásosztály és a dolgogának eszmei egységének meggyen- zó nép jógáinak helytelen értelmezégítéséhez vezetett. A párt vezetősége séből eredtek. A PROLETÁRDIKTATÚRA TÖRTÉNELMI SZÜKSÉGSZERŰSÉG Elvtársak, az említett hibák elle- ! egy-egy adott történelmi helyzetben nére a párt elveihez hűen állandóan [ mi jelenti a fő veszélyt. A valóság előrehaladt, építette a szocialista rendszert és a dolgozó ember jobb életéért küzdött. Egyúttal köztársaságunk védelmét is biztosította. A proletárdiktatúra rendszere történelmi szükségszerűség volt, enélkül lehetetlen lett volna biztosítani a tőkés rendszerből a szocializmusba való átmenetet. Az elmúlt időszak fejlődésének értékelésekor újból hangsúlyozni kell azt az alapvető tényt, hogy a munkásosztálynak és forradalmi pártjának lényegében nem érdeke az osztályharc öncélú fokozása. Nem igenli az erőszakot, mélyen humanista, ezért a harcnak mindig azt a formáját, a legyőzött kizsákmányoló osztály elnyomásának olyan fokát választja, amilyent annak ellenállása rákényszerít. Mindemellett, természetesen, nemcsak a haza! reakció aktivitását kell figyelembe venni, hanem szélesebb viszonylatban a nemzetközi helyzetet ls e téren. A történelemből nem lehet kitörölni az ötvenes évek nemzetközi feszültségét, melyben a leienkor történelmének alapvető ellentmondásai az, hogy — különösen az ötvenes években — a fő veszélyt nem a dogmatizmus és a baloldaliság, hanem a jobboldali revizlonizmus jelentette. A valóban marxista forradalmi munkáspártnak el kell tudnia dönteni, milyen helyzetben milyen álláspontot foglaljon el, hogy ezzel elsősorban a szocializmus és az imperializmus között folyó világméretű küzdelmet segítse, hogy ezzel a nemzetközi kommunista mozgalmat ne pillanatnyi szempontokból, hanem a világfejlődés alapvető Irányzata szempontjából erősítse. Ezek azok az alapvető politikai szempontok, melyekből az elmúlt évek értékelésekor kiindulunk, amikor a párt a személyi kultusz kedvezőtlen befolyásának fokozatos megismerésével tevékenységében következetesen Igyekezett érvényesíteni a marxizmus-leninizmus elveit. Hangsúlyozom, elvtársak, hogy a párt tevékenységében a lenini munkastílus felújítása alapvető feladat volt, mert a párt vezető szerepének, lenini alkotó jellegének felújításáról volt szó. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ezért szentelt a Szovnyilvánultak meg: a bomlófélben levő ; jetunió Kommunista Pártja XX. és tőkés világ és a születő és egyre erő- j XXII. kongresszusa következtetései södő szocialista világrendszer közötti egyre mélyülő ellentmondások. Lehetetlen észre nem venni ezeknek a növekvő ellentmondásoknak a belső helyzetre gyakorolt hatását. Egyúttal azt is helyesen kell értékelni, hogy a munkásosztály ügyére, a nemzetközi kommunista mozgalomra és a nemzetközi munkásmozgalomra — melynek a csehszlovák munkásosztály és pártunk szilárd osztaga — elemzésének figyelmet. Másik fontos tény a bírósági eljárások, a feltárt tévedések és hibák felülvizsgálása volt. Azokat, akiket jogtalanul ítéltek el, mind párt-, mind pedig polgárjogi szempontból rehabilitáltuk. A személyi kultusz hatása következményeit sokoldalú kivizsgálás után eltávolítottuk és mindent elkövettünk, hogy ehhez hasonló esetek már többé ne fordulhassanak elő. HELYES IRÁNYBAN HALADTUNK SZOCIALISTA JELENÜNK FELÉ Elvtársak! Az 1948 februárja óta elért eredmények, melyek mögött népünk nagy munkáját kell látnunk, teljes mértékben arra jogosítanak fel bennün ket, hogy megállapítsuk: helyes irány ban haladtunk szocialista jelenünk felé. A szocialista építés eddigi időszakában dolgozó népünk nagy anyagi értékeket alkotott. A társadalmi össztermék, a társadalmi termelés egészben vett eredménye 1948-hoz hasonlítva 1964-ben háromszoroséra, a nemzeti jövedelem pedig ebben az időszakban 2,7-szeresére emelkedett. Sikeres gazdasági fejlődésünk alapja az ipari termelésnek — a népgazdaság vezető ágazatának alapvető fejlődése volt. Az ipari termelés — 1948-hoz hasonlítva — 4,5-s2eresére növekedett. Szlovákiában a fejlődés a téren még ennél is jelentősebb volt. Itt az ipari termelés 6,7-Szeresére fokozódott. Az ipari termelés fellendülése sok fontos feladat megoldását tette lehetővé, mint például Szlovákia Iparosítása, a város és falu életszínvonalában mutatkozó különbség felszámolása, az egyes területek közötti gazdasági különbségek kiegyenlítése, a kapitalista gazdasági rendszertől független csehszlovák népgazdaság kialakítása és nem utolsó sorban hazánk véderejének növelése. Az ipari termelés és a munkásosztály politikai öntudatának növekedése aránylag rövid idő alatt és nagyobb gazdasági megrázkódtatások nélkül lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságban a kis egyéni termelési módszerekről áttérjünk a szocialista nagyüzemi termelésre. Éppen ezért A szocializmus építésében elért eredményeinket azonban nem ítélhetjük meg csupán a gazdasági számok alapján. A szocialista ember életének gazdagságához tartozik politikai, közéleti és kulturális tevékenysége is és e tevékenység érvényesítésének lehe tősége. Ide tartozik elsősorban a szo cialista demokrácia elmélyítése amely a párt vezetésével valamint a szocialista társadalom fejlődésével és annak szükségleteivel összhangban valósul meg. A szocialista demokrácia fejlődése közvetlenül és egyre Inkább megmutatkozik a választott képviselőtestületek tevékenységében, a Nemzetgyű léstől kezdve a nemzeti bizottságokig, továbbá széles körű tájékoztatottság ban, amelynek révén a dolgozók a társadalmi építés fejlődésének minden alapvető kérdéseiről értesülnek, valamint az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos helyi és országos mé retű nyilt vitákban. Egyidejűleg a választott népi ellenőrző szervek létesítésével tökéletesítjük a dolgozók részvételét az állami és gazdasági szervek tevékenységének ellenőrzésében. A polgárok jogainak érvényesítése és védelme, különösen az össztársadalmi érdekek védelme érdekében megszilárdul és tökéletesedik a szocialista törvényesség, bíróságaink, biztonsági és egyéb szerveink munkája, valamint egész jogrendszerünk minőségileg ls javul. Ezen a helyen szeretném hangsúlyozni, hogy Csehszlovákia Kommu nista Pártja a szocialista állami szer vek építése közben nem feledkezett meg arról, hogy munkásosztályunk fegyveres egységei- a népi milícia hivatása magaslatán álljon. Tagadhatatlan tény, hogy a népi milíclára a februári események után is szükség volt. Elismeréssel kell szólnunk arról, hogy mint jelentős fegyveres tényezők számos belső vagy nemzetközi okokból keletkezett különleges helyzetben fontos feladatokhoz jutottak. Éppen ézért a népi milíclát a jövőben is erősítjük, felkészültségét növeljük és anyagi ellátottságuk minőségét javítjuk. Tevékenységünk egyik fontos szakasza hazánk külső védelmének és véderejének biztosítása. Szövetségünk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésben való részvételünk soha nem érzett biztonságot nyújt nekünk minden lehető agreszszió ellen. A Varsói Szerződés tagállamai védelmének fejlesztéséből ls kivesszük részünket és tudatosítjuk közös erőnket a béke védelmébsn. Ezen az úton haladunk a jövőben is, amíg a világon háborús erők és agresszió létezik, amíg az egész világ békeszerető népe a nukleáris háború és az imperialista agresszió miatt nem érezheti magát biztonságban. A MILITARIZMUS ÉS A HÁBORÚ ERŐI MÉG MINDIG TEVÉKENYEK Nekünk személyesen — különösen hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 20. évfordulójával kapcsolatban — igen sok okunk van rámutatni arra, hogy a militarizmus és a háború erői még mindig tevékenyek. Ezt mutatják az amerikai impe. rialistáknak a napokban a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen végrehajtott támadásai, amikor fegyveresen beavatkoztak a dél-vietnami nép nemzeti felszabadító harcába. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és népünk elítéli a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe ellen intézett agressziót és elutasítja az amerikaiak által kisajátított úgynevezett „szabadság"-jogot, hogy beavatkozhassanak a vietnami nép belügyeibe. Ugyanakkor DélkeletÁzsia nem az egyedüli hely, ahol az imperialista erők páratlan fegyveres intervenciókkal megakadályozni igyekeznek a gyarmatosító rendszer végső megsemmisítését és vérbe akarják fojtani, a népeknek szabadságukért folytatott harcát. Számunkra különösen jelentős bizonyíték a nyugat-németországi helyzet alakulása. A német kérdés — amely tágabb értelemben az európai biztonság kérdése is — államunk biztonságénak szavatolásánál ma is nagy jelentőségű. Még akkor ls, ha — amint azt már hangsúlyoztam — népeink sorsa ma már nem lehet játékszer az tm perlallsta hatalmak kezében. Azonban jól látjuk, hogy egyes nyugati nagyhatalmak háború utáni politikája is számol a németekkel, mint hatalmi és elsősorban antikom munista céljaik egyik tényezőjével. Egyidejűleg látjuk, hogy a NyugatNémetország határain belül Ismét fel támasztott militarizmus egyre önál lóbb és kézzelfoghatóbb szerephez jut a világ színpadán. Felhasználva az antikommunizmus kísérleteit arra törekszik, hogy gazdasági ereje mellett korszerű katonai erőt építsen ki és ezzel Európában megteremtse revansista követelései teljesítésének kedvező feltételeit. Ezt tagadhata lanul bizonyítja az is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya min den erejével az úgynevezett sokolda lú atomhaderő megvalósításáért harcol. A nyugatnémet uralkodó körök ugyanis tisztában vannak azzal: még nem engedhetik meg maguknak, hogy nyíltan követeljék az önálló atomütő erőt, ezért részesítik előnyben a sokhogy így is elérhetik célkitűzéseiket. A nyugati politikusok, főként az amerikaiak ugyan szeretnék elhitetni a világgal, hogy ha a Német Szövetségi Köztársaságot bevonják a sokoldalú atomhaderőbe, ez tulajdonképpen — állítólag — a nyugatnémet militarizmus ellenőrzését jelentené. Talán elhiszi ezt valaki, nekünk azonban sokkal keserűbb tapasztalataink vannak a német imperializmussal, semhogy elvesztenénk ítélőképességünket és körültekintésünket. Főként azért, mert a Német Szövetsági Köztársaság politikai és állami élstéből távolról sem küszöbölték ki azokat politikai irányzatokat és elemeket, amelyek Hitler alatt szerepet Játszottak. Ezenkívül azt látjuk, hogy a bonni körök meg akarják akadályozni valamennyi háborús bűnös következetes megbüntetését. A németországi fejlődéssel és a két szuverén állam megalakulásával kapcsolatban, amelyek közül a Német Demokratikus Köztársasággal jó baráti kapcsolatban állunk, és kölcsönösen előnyös együttműködést folytattunk, azt akarjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság polgáraival is baráti, a békés egymás mellett élés elvén alapuló kapcsolataink legyenek. A békés egymás mellett élés — külpolitikánk fő irányvonala — koncepciójának eme aktív értelmezésével összhangban érdekünk a Német Szövetségi Köztársasággal fennálló kapcsolataink rendezése is, s főként az egyenlőségen alapuló kölcsönös ke. reskedelmünk fejlesztése. A Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek abból kellene kiindulniuk, hogy nem mi támadtuk meg Németországot, hanem ők támadtak meg minket, ők fosztották ki országunkat, az ö polgáraik gyilkolták le lakosainkat, s a nekünk okozott károkat egyáltalán oldalú atomhaderő tervét, tudván azt. | nem térítették meg. SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK TOVÁBBFEJLESZTÉSE HOSSZAN TARTÓ FOLYAMAT Elvtársak! A mai gyűlésen szeretnék rámutatni néhány alapvető feladatra ls, amelyek a XII. pártkongresszus határozatainak teljesítésével, szocialista társadalmunk fejlesztésének további koncenpclóiva) függnek össze. Pártunk Központi Bizottsága nemrégen fontos ülést tartott, amelynek napirendjén népgazdaságunk tökéletesltett irányításának alapelvei, valamint ezzel kapcsolatban pártunk és a társadalmi szervezetek, főként a szakszervezetek jövő munkájának elmélyítésére irányuló intézkedések megtárgyalása szerepelt. Csehszlovákia Kommunista Pártja az irányító munka kérdéseire már évek óta nagy figyelmet fordít, amióta hazánkban győzelemre jutott a szocializmus. Ezzel kapcsolatban megemlítem kommunista pártunk 1958. évi XI. kongresszusának határozatát, amely kitűzte az Irányelvet: „A szocialista építés befejezését nem értelmezzük előre meghatározott Időszakként, hanem olyan fejlődési szakaszként, amelyben társadalmunk a felépített szocializmus alapján tovább! erőt gyűjt, új anyagi és kulturális forrásokat halmoz fel és hoz létre a kommunizmusba való átmenethez". Ebből következik, hogy szocialista társadalmunk továbbfejlesztését hoszszan tartó folyamatként értelmezzük. Ebben a folyamatban teljes mértékben fel kell használni mindazt, amit ez előző években építettünk fel, anyagi, kulturális vagy más területen, s meg kell válnunk mindattól, ami már nem felel meg az új helyzetben. Az elért eredmények alapján tovább kell haladnunk, az objektív Irányzatok behatóbb megismerése alapján, a marxizmus-leninizmusnak életünk valamennyi területén való alkotó felhasználásával új koncepciókat kell kialakítanunk. Munkánk ilyetén értelmezéséből Indul ki Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa is, amely a fő irányok meghatározásával megmutatta a szocialista társadalom fejlesztésének útját, s egyúttal a kommunizmusba való átmenet feltételeinek kialakításához vezető utat. E folyamathoz megteremtettük az alapot 1960-ban köztársaságunk új, immár szocialista alkotmányának elfogadásával. Ebben az alkotmányban nemcsak az eddigi eredményeket rögzítettük, hanem a fejlett szocialista társadalom építésének előfeltételeit ls. A szocialista alkotmány az intézkedések egész sorát hozta magával. Kialakult az új területi állami szervezet. Ennek alapján nagyobb kerületek és Járások jöttek létre, melyek bizonyos gazdasági egységeket képviselnek, s amelyekben már aránylag komplex politikai-gazdasági fejlődést lehet biztosítani. Ezzel kapcsoltban nemzeti bizottságaink mint szocialista rendszerünk hatalmi szervei is nagyobb Jogkört kaptak, főként a nemzeti bizottságok választott szerveinek jogköre bővült. Elsősorban ugyanis e választott szervek útján kapcsolódnak be dolgozóink tíz- és százezrei szocialista társadalmunk közvetlen irányításába és igazgatásába. Miután kiépítettük az új területi szervezetet, s a nemzeti bizottságok munkáját szocialista társadalmunk fejlesztése új feltételeihez és szükségleteihez idomítottuk, szocialista demokráciánk elmélyítésének folyamatában sor került államunk legfőbb demokratikus szervei tevékenységének módosítására is. A Nemzetgyűlésnek — népünk legmagasabb választott képviseleti szervének fokoztuk törvényes ellenőrző és irányító szerepét a kormánnyal szemben, ugyanakkor bizonyos mértékig az elnök jogkörét korlátoztuk. Határozatot hagytunk jóvá a Szlovák Nemzeti Tanács helyzetéről és tevékenységéről. E dokumentum alapján a Szlovák Nemzeti Tanács az Irányító tevékenységből az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kiveszi részét, mégpedig azzal, hogy a országos politikát Szlovákiában érvényesíti. A múlt évek folyamán számos fontos intézkedéssel járultunk hozzá munkásosztályunk s a szövetkezeti parasztság további közeledéséhez, szociális helyzetük bizonyos eltéréseinek kiküszöböléséhez. A nyugdíjbiztosítás, a családi pótlék, a szülési szabadság -stb. tekintetében a szövetkezeti parasztok és a többi dolgozó között korábban fenálló különbségek lényegében megszűntek. Emellett felszámoltuk a nyugdíjbiztosítás egyes Irrealitásait ls, amelyek nagyon megterhelték a nemzeti jövedelmet, és figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy meghosszabbodott az emberi életkor, hosszabb lett az ifjúság tanulási időszaka, s csupán gépiesen abból Indultak ki, hogy az emberek összesen milyen hosszú időszak alatt végeznek aktív munkát. Mezőgazdaságunk nagyüzemi termelés! alapja lehetőségeinek kihasználása érdekében intézkedéseket tettünk elegendő szakképzett munkaerő, főként fiatalok biztosítása érdekében, átszerveztük a mezőgazdasági tanonciskolák rendszerét, növeltük az anyagi érdekeltséget a mezőgazdaságban. A XII. kongresszuson kitűzött feladat — mezőgazdaságunknak az ipar színvonalára történő emelése — teljesítésének megfelelően kidolgoztuk mezőgazdaságunkban, az élet- és munkakörnyezet fejlesztésének koncepcióját. A következő időszakban napirendre kerülne* iskolarendszerünk kérdései, úgyhogy oktatási rendszerünk ne csak az általános és szakképzettséget mélyítse el, hanem ugyanakkor sokkal erőteljesebben és hatékonyabban neveljen a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség szellemében. Azért sorolom fel az utóbbi években tett legfontosabb Intézkedéseket, hogy nyilvánvaló legyen: azok a lé(Folytatás a 6. oldalon) 1065. február 2S. * fjj SZÖ 5