Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-25 / 55. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesülje lek f UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONT! BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1985. FEBRUÁR 25. Csütörtök XVIII. ÉVFOLYAM 55. szám Ára 30 fillér A CSKP vezette dolgozó népünk februári győzelme — az elmúlt húsz év egyik legdicsőbb történelmi eseménye A PRÁGAI DOLGOZÓK ÜNNEPI NAGYGYŰLÉSE (CTK) — Prágában, a Jfilius FuCfk Kultúra és Pihenés Parkjának Kongresszusi Palotájában tegnap délután fél négykor Antonín Krček, a prágai városi pártbizottság vezető titkára nyitotta meg a prágai dolgozók és a népi milicia ünnepi nagygyűlését. Az ünnepi nagygyűlést a CSKP központi, városi és közép-csehországi kerületi bizottsága rendezte a Nemzeti Front szerveivel a februári győzelem 17. évfordulóján. A gyűlés jelszava: „A párt és a nép szilárd egységében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további eflvirágoztatásáért." Az ünnepi nagygyűlésen jelem voltak a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai és póttagjai, a CSKP Központi Bizottságának tagjai és titkárai, a kormány tagjai, a Nemzeti Front pártjainak elnökei és a társadalmi szervezetek neves vezető személy iségei. A Kongresszusi Palota bal szárnyát teljesen betöltötték az egybegyűlt prágaiak ezrei, míg a csarnok középső részében a városban lezajlott díszmenet után a népi milícia három zászlóalja vonult fel. A fő beszámolót Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke mondotta. Antonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársak! Ez idén, amikor hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 20. évfordulóját ünnepeljük, nagy jelentőséget tulajdonítunk a februári győzelem 17. évfordulójának, amely arra emlékeztet, hogy a munkásosztály hazánkban győzelmet aratott a burzsoázia fölött. 1945. május 9. és 1948. február 25. újkori történelmünk legjelentősebb időszakának — a szocialista forradalom győzelme időszakának — határkövei. Csehszlovákia Kommunista Pártja s vezetésével a munkásosztály e forradalomban bizonyította be érettségét és képességét arra, hogy utat nyithat az új, szocialista társadalmi rend feté, s hazájában kezébe veheti a hatalmat. Az 1945. május 9-én győzelmet aratott nemzeti és demokratikus forradalom előkészítése és végrehajtása idején, valamint a burzsoázia teljes leverésére irányuló, 1948 februárjában vívott politikai harcokban a marxizmus—leninizmus szellemében alapozta meg CsehszlovákiS Kommunista Pártja a szocialista társadalmunk megszervezését célzó, alkotó szellemű politikáját. A PROLETÁR NEMZETKÖZISÉG SZELLEMÉBEN Szocialista forradalmunk 1948 februárjában aratott győzelme elválaszthatatlan a proletár nemzetköziség eszméinek valóra váltásától, ami az akkori történelmi helyzetben elsősorban azt jelentette, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk s együttműködésünk érdekében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának e nemzetközi jellegű politikája már a München előtti köztársaság idején is erős befolyást gyakorolt, úgyhogy a csehszlovák burzsoázia 1935-ben e politika nyomására kényszerült szerződést kötni a Szovjetunióval. Nem csodálkozhatunk tehát azon, ha népünk előző tapasztalataiból okulva 1945 májusában szabad elhatározásából magáévá tette a kommunisták internacionalizmusát és külpolitikai irányzatát, amelynek elsődleges célja a Szovjetunióval való szövetség volt. Nem fér kétség ahhoz, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának ez az alapvető jellegzetessége az 1945 májusától 1948 februárjáig vívott politikai küzdelemben nagyon fontos szerepet játszott. A burzsoázia és politikai képviselői végzetesen tévedtek, amikor fel akarták újítani a háború előtti időket, és úgy vélték, hogy a nemzetközi reakcióval karöltve letéríthetik a dolgozók tömegeit a Szovjetunióhoz fűződő barátság útjáról, amelyen Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével haladtak. (Folytatás • 4. oldalon) 1945. február 25. Liptovský Mikuláü térségében a csehszlovák hadsereg tagjai a szovjet katonákkal karöltve folytatják a támadást. As első csehszlovák brigád gyalogezrede a kora reggeli órákban Indul támadásra a várostól néhány kilométerre levő Bobrovec község ellen. A hitleristák szokás szerint elaknásították a mezőket, ntakat, ösvényeket és erdei csapásokat ls. A csehszlovák hadsereg műszaki alakulatai az erős német géppuskatűz ellenére is ártalmatlanná teszik az aknákat. Nehéz és veszélyes manka ez. és nyomukban a gyalogsági alakulatok csak lépésről-lépésre haladhatnak előre. A falu előtt néhány száz méterrel azonban már olyan sűrű az aknamező, hogy a műszaki alakulatok parancsnoka kénytelen segítséget kérni a parancsnokságtól. Rövid időn belül megjelennek a szovjet mfiszaki katonák. Hideg és sötét a téli reggel, az erdővel borított dombok felől jeges szél csap a katonák arcába. A szovjet katonák azonban megállás nélkül dolgoznak egész éjszaka, még akkor is. amikor a reggeli órákban a hitleristák észreveszik őket. A német aknavetők és gépfegyve rek ontják a tüzet. Reggelre utat vágnak az elaknásitott területen és a csehszlovák katonaság rohamra indul. Bob rovec falu közelében több sebből vérző szovjet katonát találnak, kinek a vére piros foltokat rajzol a hóba. Amikor óvatosan felemelik, megtalálják alatta a német aknát. A csehszlovák roham idefe alatt testével biztosította az utat. Amikor a csehszlovák katonák megköszönik a hőstettet, a sebesült csak legyint: „Az 6t szabad, előre!" A város lakosainak nagy tömege előtt Osíraván ünnepélyesen leleplezték Klement Gottwald emlékművét (CTK) — Az ostravai dolgozók ünnepi nagygyűlésén — amelyet a Győzelmes Február évfordulója alkalmából rendeztek — a vítkovicei Klement Gottwald új Kohó kultúrháza előtt leleplezték köztársaságunk első munkáselnökének emlékművét. Az emlékmű Stanislav Míkuláitík szobrásznak, az Uherské Hradtfte-i iparművészeti iskola tanárának alkotása, akí a nyilvános országos pályázat nyertese volt. Ostrava lakosai és a felsorakozott népi milicisták előtt Bohnslav Laitoviőka, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagja a Nemzetgyűlés elnöke mondott beszédet, (a 2. old. közöljük), amelyben megemlékezett Klement Gottwald életművéről és szerepéről a februári győzelemben. Az ünnepi nagygyűlést az ostravai állami konzervatórium diákjainak és tanárainak hangversenye zárta be. aláírták a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződést Jozef Lenárt fogadta dr. Ajtai Miklóst, a magyar kormányküldöttség vezetőjét (ČTK) — A KGST 18. ülésén tett indítvány alapján február 22. és 24-én folyt le Prágában a magyar és a csehszlovák küldöttség zárótárgyalása a két; ország gazdasági kapcsolatairól, valamint az árucseréről az 19(56— 1970-es évekre. A magyar küldöttség vezetője dr. Ajtai Miklós volt, az Országos Tervhivatal elnöke, a csehszlovák küldöttséget OldUch Cerný mérnök, miniszterelnök helyettes, az Állami T.ervbizottság elnöke vezette. Csehszlovákia főleg fűtőanyagokat, kohóipart anyagokat, traktorokat, autókat, megmunkáló gépeket és könnyűipari berendezéseket szállít Magyarországnak. Magyarországról viszont élelmiszeripari cikkek, elekt ro- és rádiótechnikai gyártmányok, mezőgazdasági gépek stb. érkeznek hazánkba. A két kormányküldöttség tárgyalásáról szóló jegyzőkönyvet tegnap írták alá a prágai Valdštej-palotában. Az aláíráson jelen volt Otakar Simíi• nek mérnök, miniszterelnök-helyettes, Vratislav Krutina, élelmiszeripari miniszter, valamint Cséby Lajos, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete. Jozef Lenárt miniszterelnök ugyan csak tegnap fogadta dr. Ajtai Miklóst a magyar küldöttség vezetőjét. A vendégek tiszteletére. Oldfich Cerný mérnök, miniszterelnök-helyet tes díszebédet adott. A Magyar Népköztársaság kormány küldöttsége még tegnap a délutáni órákban visszautazott hazájába. A NÉPI MILÍCIA EGYSEGEI PRAGA UTCAIN 1CTK felvétele}

1 EMLÉKEZÉS FEBRUÁRRA Irta: Dénes Ferenc A közeli hetekben ünnepeljük hazánk felszabadításának huszadik évlordulóját. Népeink történetének legjelentősebb s legszebb fejezete köztársaságunknak a hitleri fasizmus igája alóli felszabadítása a Szovjetunió dicső hadserege által. Hazánk felszabadulása, nemzeteink szabadsága teremtette meg annak a lehetőségét, hogy népeink nemzeti demokratikus forradalma szocialista forradalommá fejlődhessen át. 1948. februárjával lezárult a forradalom első szakasza, és kezdetét vehette a szocializmus építésének korszaka. Csehszlovákia népe a munkásosztállyal az élen s kommunista pártja vezetésével a februári napokban a reakciós burzsoázia felett aratott győzelmével végleg leküzdötte azt az akadályt, amely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útjában állott. Az események alakulásában döntő jelentősége volt annak, hogy köztársaságunkat a Szovjetunió szabadította fel, mert ez nagyon kedvezett az nsztályeröknek a munkásosztály javára való eltolódásában. A köztársaság politikai pártjai — egy párt, a kommunista párt kivételével — az ország ^mzeti érdekeinek elárulásával és a fasiszta megszállás alatt tanúsított magatartásukkal súlyosan kompromittálták magukat. A kommunista párt volt az egyetlen párt, amely már a München előtti burzsoá köztársaságban, de a hitleri megszállás nehéz időszakában is következetesen harcolt a nép szabadságáért, az állam függetlenségéért. A megszállás alatt a szabadságharc élére került. Mint a munkásosztály élcsapatát Csehszlovákia népe vezető erejének ismerte el. Csehszlovákia népének a kommunista párt iránt megnyilvánult nagy bizalma s ugyanakkor a pártnak a nép forradalmi és alkotó erejébe vetett hite volt a záloga annak, hogy a forradalom célkitűzései megvalósulhattak. A párt vezette munkásosztály és az egész nép győzelme a Szovjetunióval való megbonthatatlan szövetségre támaszkodó új, népi demokratikus állam felépítésében testesült meg. Az új, népi demokratikus rend gerince a városok és falvak dolgozóit tömörítő, a munkásság és a parasztság mind szilárdabbá váló szövetségére épülő Nemzeti Front lett. A februári események során pártunk mesteri politikai képességeiről tett tanúbizonyságot. Kitűnően felhasználta a tömegekkel való kapcsolatát, s ennek révén oly csapást mért a reakciós burzsoáziára, hogy az elvesztette nemcsak minden politikai, hanem gazdasági pozícióit, sőt annak lehetőségét is, hogy törvényes úton, a maga erejéből, külső beavatkozás nélkül visszaszerezhesse elvesztett hatalmát. Meghiúsult annak lehetősége, hogy megismétlődjék az 1920-as év, amikor a jobboldali szociáldemokrata vezetők segítségével sikerült elnyomni a munkásság forradalmi harcát, s ezáltal a burzsoázia uralmát biztosítani. A februári napok eseményei döntötték el végérvényesen és megváltozhatatlanul, hogy köztársaságunk a szocializmus építésének útjára lépett. Hogy pártunk stratégiája és taktikája e sorsdöntő napokban helyes volt, és hogy pártunk valóban bölcsen cselekedett, azt nemcsak hazánk eredményes fejlődése bizonyítja, hanem az a tény is, hogy forradalmunk tapasztalatait a nemzetközi munkásmozgalomban is teljes mértékben elismerik és nagyra becsülik. A februári győzelem teremtette meg annak lehetőségét, hogy aránylag rövid idő alatt — nem egész másfél évtized alatt — győzött hazánkban a szocializmus. Építjük a fejlett szocialista társadalmat, hogy megteremtsük a kommunizmusba való átmenet feltételeit. A mi pártunknak és a többi szocialista országok kommunista és munkáspártjainak tapasztalatai alapján juthatott a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa arra a következtetésre, hogy a mai korszakban megvalósulhat a szocialista forradalom vérontás nélkül, békés és törvényes parlamenti úton, az összes demokratikus erőknek — a társadalom legprogresszívabb erőinek — a munkásosztály köré történő felsorakozásával. Forradalmunknak ez jellemző sajátossága volt. A hatalom birtokosa hazánkban a februári győzelemmel — forradalmi, de békés, parlamentáris úton a kommunista párt vezette munkásosztály lett. Az a munkásosztály, amelynek kommunista pártja a februári győzelemmel a marxizmus—leninizmus eszméi iránti hűség tanúbizonyságát adta, amikor annak tanítását helyesen alkalmazta az adott helyzetben, s ezzel jelentősen hozzájárult a szocialista világrendszer megszilárdításához, a proletár nemzetköziség eszméinek elmélyítéséhez. A februári győzelem ezért nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai vonatkozásban is nagy jelentőségű esemény volt. A párt a szocialista forradalmat bonyolult körülmények közepette mesterien vitte győzelemre, s erre méltán büszke is lehet. A pártpolitika szempontjából emeli a februári győzelem jelentőségét a nemzetiségi kérdés — elsősorban az itt élő magyar nemzetiség kérdésének — helyes, marxista-leninista szempontból való megítélése. 1948 februárja hozta meg a bonyolult kérdés megoldásának első megnyilvánulásait. Jóvá kellett tenni az 1945— 1948 közötti időszakban a magyar nemzetiségen esett sérelmeket a cseh és szlovák nemzettel való teljes egyenjogúság proklamálásával. A februári események törvényszerű következménye volt ez; ha a februári győzelem a kapitalizmus felszámolását jelentette, akkor mi sem természetesebb, mint hogy le kell számolni mindazzal a rosszal is, amit a kapitalizmus szült. A kapitalizmus legártalmasabb terméke a dolgozók gondolkodását megfertőző burzsoá nacionalizmus és sovinizmus, amit elsősorban a párt soraiból, de egész szocialista társadalmunk életéből örök időkre ki kell irtanunk. A burzsoázia eszmei diverzióinál nagy előszeretettel terjeszti ezt a nehezen kiölhető bacilust. 1948 februárja óta pártunk nagy figyelmet szentel a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának. Ennek bizonyítéka az a nyílt és őszinte beismerés, hogy a magyar (Folytatás a 2. oldalon)