Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-24 / 54. szám, szerda

Alexander Dubček elvtárs beszéde (Folytatás a 4. oldalról) Áz SZLKP Központi Bizottságának, apparátusának, valamint aktívájának tagjai, Illetve dolgozói mind gyakrabban vesznek részt a kerületi és a járási pártbizottságok munkájában, tagés nyilvános gyűléseken s egyéb rendezvényeken. Az alsóbb pártszervek nagyra értékelik ezt. Oj feladataink ezor.ban, a módszereket és a segítséget illetően, az eddiginél sokkal nagyobb igényeket támasztanak az SZLKP Központi Bizottságával szemben. Ez azt jelenti, hogy az eddiginél több segítséget kell nyújtania a kerületekben és a járásokban azoknak a konkrét feladatoknak a megoldásában, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága határozatai alapján tűztek ki. E munkában az SZLKP Központi Bizottsága minden tagjának s póttagjának tevékenyen részt kell vennie és pedig úgy, ahogyan ezt az 1964 októberében az SZLKP Központi Bizottsága elnökségén jóváhagyott intézkedéseket feltételezik. Szlovákia Kommunista Pártja kerületi és járási bizottságainak vezető funkcionáriusai, illetve dolgozói, valamint a kulcsfontosságú helyet betöltő pártalapszervezetek funkcionáriusai számára a legfontosabb időszerű kérdésekkel foglalkozó tanácskozásokat, értekezleteket és szemináriumokat rendezünk, s ezzel az alsóbb pártszerveknek az eddiginél nagyobb segítséget nyújtunk. A CSKP Központi Bizottsága januári ülésén hangsúlyozta, hogy a kerületi pártbizottságok felelősek az adott kerület elvi jellegű problémáinak megoldásáért. Erről szólva megemlíthetjük az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának kezdeményezését. Megbízta a košicei Műszaki Főiskola gépészeti tagozata dolgozóinak kollektíváját, hogy bírálják el a kelet-szlovákiai kerület gépipari üzemeiben az 1964. évi műszaki fejlesztés terveinek színvonalát. A kerületi pártbizottság a tudományos és műszaki fejlesztési tervek komplex elemzése s értékelése alapján teljes képet alkothatott arról, hogy a kerületben e szakaszon milyenek a legfontosabb problémák s feladatok. Ez az Illetékes szerveknek lehetővé teszi, hogy a jövőben célirányosan foglalkozzanak a műszaki fejlesztés problémáinak megoldásával. Nem egy olyan esetről tudunk, hogy a járási bizottságok kezdeményezően keresik a politikai és a gazdasági élet eredményesebb irányításának útját, módját. Ezzel kapcsolatban említést tehetnénk az SZLKP érsekújvári járási bizottságáról, amely már több éve kezdeményezte s állandóan támogatja a legnagyobb hektárhozam eléréséért indított mozgalmat. Ez a kezdeményezés azért is nagy jelentőségű, mert hathatósan összekapcsolja a politikaiszervező munkát a gazdasági tevékenységgel, különösen az anyagi érdekeltségre serkentő tényezők érvényesítésével. Ami a burgonya nagy hektárhozamának elérését illeti, a poprádi és a Spišská Nová Ves-i járásban dolgozó elvtársak hasonló jó tapasztalatokra tettek szert. A dunaszerdahelyi járásban serkentő az egységes földművesszövetkezetek vezető dolgozóinak díjazása, ami jelentősen hozzájárult a mezőgazdaság fellendítéséhez. A járás egységes földművesszövetkezetei nemcsak a termelésben érdekeltek, hanem az állami felvásárlásban is, s ez biztosítja, hogy folyamatos s rendszeres a mezőgazdasági termelés növelése s a járás rendszeresen teljesíti, sőt túlteljesíti az állami felvásárlási tervvel kapcsolatos feladatait. A hegyvidéki és a hegyaljai mezőgazdasági termelés fejlesztése sok probléma megoldását teszi szükségessé, s e szempontból nagyon értékes a Banská Bystrlca-I járásban s néhány további járásban dolgozó elvtársak kezdeményezése. Az SZLKP Központi Bizottsága s a Szlovák Nemzeti Tanács hathatósan támogatta ezeket a járásokat a hígtrágyás gazdálkodás megszervezésében, a középszlovákiai kerületi pártbizottság pedig sok gondot fordított a csekély hozamú rétek s legelők feljavítására, valamint ésszerű hasznosítására. Eh hez nagy mértékben hozzájárultak munkájukkal a CSISZ-szervezetek tagjai. A szakértők aktívája, különösen a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola és a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola építészeti tagozata dolgozói, s mások is, értékes setgíséget nyújtanak az említett problémák megoldásában. Állíthatjuk tehát, hogy a párt kerületi és járási bizottságai a területi átszervezés, de különösen a CSKP XII. kongresszusa óta eltelt időben sok munkát végeztek és értékes tapasztalatokat szereztek. A CSKP XII. kongresszusa után egy re eredményesebb volt az SZLKP já rási bizottságai választott szerveinek s szakbizottságainak munkája. Az SZLKP járási bizottságának plénuma a járás döntő politikai szerve. A legutóbbi években a járási pártbizottság munkája már azért is javult, mert e bizottságok tagjai az SZLKP járási bizottsága albizottságaiban együtt dolgoznak a gyakorlatielméleti szakemberekkel, ami kölcsönösen kedvezően befolyásolja Ismereteik gyarapodását. Az SZLKP járási bizottsága tevékenységének aktivizálására jelentős befolyást gyakorolnak a CSKP Központi Bizottságának 1963-ban, illetve 1964-ben hozott határozatai, amelyeket a járási pártkonferenciákon az adott járás konkrét feltételeire alkalmaztak. Az SZLKP Košicei Járási Bizottságéval kapcsolatban néhány jó tapasztalatról értesültünk. Az SZLKP bratislavai városi szervezete után ez a pártszervezet Szlovákia egyik legnagyobb pártszervezete. Jóllehet a koSicei elvtársaknak sok bonyolult problémát kell megoldaniuk, —a párt Irányító tevékenysége szakaszán mégis pozitív eredményeket értek el. Következetesen végrehajtott elemzés alapján elhatározták, hogy az SZLKP járási bizottsága biztosítja a felsőbb pártszervek s a járási pártkonferencia határozatainak teljesítését és az irányító tevékenységben következetesen 'érvényre juttatja az elvi megoldások módszerét. Az elvtársak, amikor az SZLKP járási bizottságának munkatervét összeállították, szintén ezt a módszert érvényesítették. A terv ezért csak a legfontosabb feladatokat, a konkrét célkitűzéseket és azt tartalmazza, kl felelős a járási pártbizottságnak a tervbe foglalt feladatok teljesítéséért. Az illetékes szervezetek és funkcionáriusok teljes bizalmat élvezve kellő működési jogkörrel rendelkeznek, hogy kellőképpen érvényesíthessék kezdeményezésüket. Az SZLKP járási bizottságának plénuma, valamint elnöksége elé csupán a legfontosabb feladatok teljesítését célzó javaslatokat s a végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozó beszámolókat terjesztik. A pártirányítás ilyen rendszere elősegíti a párt és a gazdasági szervek, valamint szervezetek együttműködését. Széleskörűen lehetőségek nyílnak arra, hogy a járási szervek egyre jobban kezdeményezhetnek, egyre önnállóban és nagyobb felelősséggel ténykedhessenek. Az SZLKP járási bizottsága s apparátusa is arra törekszik, hogy sehol se helyettesítse a felelős gazdasági dolgozókat. A problémák megoldására a vezető dolgozók, a pártszervezetek s az adott munkaszakaszon dolgozó kommunisták közvetítésével törekszenek. Sok jó tapasztalatot és bevált módszert Ismerünk, amelyek általánosíthatók s az egész pártmunka tökéletesítése érdekében minden kerületben s járásban hasznosíthatók. Az, hogy melyik a megfelelőbb módszer, az Illetékes pártszerv hatáskörének konkrét feltételeitől, az ott felmerült problémáktól és attól függ, hogy az adott időben melyik a fontosabb vagy a kevésbé fontos feladat. A módszerek alkalmazása folyamán természetesen kerülni kell minden sablonosságot. Azzal, hogy méltattuk a jó tapasztalatokat, még nem mondjuk azt, hogy teljesen meg vagyunk elégedve az SZLKP járási bizottságainak munkájával. Az SZLKP járási bizottságainak munkastílusa s módszerei különfélék s többé vagy kevésbé vannak összhangban a párt jelenlegi követelményeivel. Ami a járási pártbizottságok munkáját illeti, van még mit helyrehozni. Sok helyütt túl merev a pártmunka. A járási pártbizottságoknak az eddiginél sokkal figyelmesebben kellene reagálniuk a párton belüli demokrácia elvei elleni vétségek s a bírálat elfojtása esetén elhangzó panaszokra, figyelmeztetésekre. Néhol még mindig előfordul, hogy egyes pártszervezetekben önkényeskedő beavatkozásokkal, egyébb adminisztratív, Illetve bürokratikus módszerekkel helyettesítik az eleven szervező s politikai tömegmunkát. Szép számmal akadnak még olyan pártszervezetek, amelyek tevékenységének sokat árt elszigeteltségük az élettől, az emberek s a munkahelyek tevékenységétől. A járási pártbizottságóknak ezért az eddiginél hathatósabban kell fellépniük az ilyen és hasonló — de pártunknak mindig idegen — megnyivánulások ellen. Szükséges, hogy a járási pártbizottságok több kezdeményezéssel s nagyobb kitartással keressék a párthatározatok teljesítésének hathatósabb biztosítását s az alapszervezetek eredményesebb támogatását lehetővé tevő új módszereket. A felsőbb szervek közvetlen támoga

: tásával egyidejűleg szükséges az egyes járásokban végzett munkával kapcsolatban szerzett értékes tapasztalatok eddiginél sokkal szélesebb körű általánosítása ls. Enhiek érdekében szükséges, hogy az SZLKP kerületi bizottságai az SZLKP Központi Bizottságával szorosan együttműködve gyakrabban szervezzenek a járások, a fontos üzemek s a jelentős szerepet betöltő falvak funkcionáriusai számára módszertani szemináriumokat és konferenciákat. Az SZLKP járási bizottságainak hasonló módon kellene az alapszervezetekben szerzett jó tapasztalatokat általánosítaniuk. A járási pártbizottságok támogatásáról szólva szem előtt kell tartanunk az irányítási rendszerben betöltött helyüket. Tudnunk kell, hogy az SZLKP járási bizottságai alapvető és döntő fontosságú helyet töltenek be e rendszerben. Tevékenységüknek ezért a határozatokat végrehajtó alapszervezetekben a szükséges politikai-, szervező- és nevelőmunkára kell irányulnia. A SZLKP járási bizottságainak feladata a határozatok politikai jelentőségének ismertetése, valamint az, hogy megnyerjék a dolgozókat a határozatok öntudatos teljesítésének. A járást pártbizottságok munkájában nincs helye a felsőbb szervek munkarendszere gépies utánzásának. Tevékenységükkel közvetlenül az alapszervezetekben szükséges szervező- és nevelőmunkát kell támogatniuk. Ebből a szempontból szükségesnek mutatkozik, hogy a párt kerületi bizottságai irányítsák a Járási pártbizottságok tevékenységét. Az SZLKP járási bizottságai munkájában még előforduló fogyatékosságok kiküszöbölése csak akkor lehetséges, ha a felsőbb pártszervek, különösen a kerületi pártbizottságok nyújtanak e téren megkülönböztetett, az adott járási pártbizottság hatáskörére jellemző színvonalhoz s feltételekhez igazodó segítséget. A tervszerű népgazdaság-Irányítás tökéletesített rendszerének érvényesítésével kapcsolatban hangsúlyozAz ellenőrzési jognak, mely a párt vezető szerepe érvényesítésének egyik módozata, hozzá kell járulnia az egész társadalom célkitűzései s a munkakollektívák, Illetve egyes dolgozók tevékenysége között szükséges összhang kialakulásához. Segítséget kell nyújtania a szervezési, a gazdasági s a kádertevékenységben előforduló hibák leleplezésében, a haladó jellegű irányzatok érvényre juttatásában, a tartalékok feltárásában, valamint a dolgozók munkájának megjavításában. A pártirányítás ilyen értelmezése szabad teret enged a gazdasági vezetőségek jogkörének és felelősségének érvényesítésére. Az adott pártszervezeteknek pedig alkalmat ad a gazdasági dolgozók tevékenységének komplex megítélésére. Egyben létrehozza a gazdasági és egyéb tevékenység közötti arányosság feltételeit. Az alapszervezetek taggyűlése döntő fontosságú szerepet tölt be a kommunisták felvértezése és aktivizálása szempontjából. A járási pártbizottságoknak e taggyűlések előkészítésben különösen fontos szerep Jut. Ez viszont nem Jelenti azt, hogy az SZLKP járási bizottságai a határozatok részletes kidolgozásával vagy pedig azoknak valóra váltásával az alapszervezetek háta mögltt helyettesítsék a párt alapszervezeteit s ne hagyjanak nekik elegendő lehetőséget a kezdeményezésre. Helytelen módszerekkel dolgoznak azok a funkcionáriusok, akik sok esetben a pártalapszervezet háta mögött, közvetlenül az üzemek, az EFSZ-ek és egyéb munkahelyek felelős gazdasági dolgozóival Intéznek el lényegbevágó problémákat. A munkamódszereket és tökéletesítésüket nem értelmezhetjük csupán a felsőbb pártszervek és az alacsonyabb fokú pártszervek, Illetve szervezetek közötti kapcsolatok figyelembevételével, hanem az Illetékes pártszerveken belüli kapcsolatok figyelembevételével, hanem az illetékes pártszerveken belüli kapcsolatokat is szem előtt kell tartanunk. Az a célunk, hogy az adott kollektívának minden tagja közös törekvése és együttes tevékenysége adja meg tekintélyét, amellyel kizárólag a feladatok sikeres teljesítését célzó pártérdekeket szolgálják. Ugyanakkor nem szabad megtűrni, hogy a kollektív szerv tekintélye leplezze egyes személyek fegyelmezetlenségét, felelőtlenségét és a felelősség áthárítását. A pártalapszervezetek tevékenységének fogyatékosságai legfontosabb sejtjükben — a pártcsoportokban — nyilvánulnak meg, ahol pedig valóra kell váltani a párt határozatait. A pártcsoportok nagyon sokféle tevékenységet fejtenek ki, amely közvetlenül a munkahelyeken naponta felmerülő problémák megoldására vonatkozik. A munkahelyeken konkrét jelleget ölt a politikai tömegmunka, s ott minden kommunista szóval és tettel száll síkra a párthatározatok teljesítéséért. A pártcsoportok jó munnunk kell, hogy a termelés szakaszán véezett pártpolitikai munkát ezentúl sem lehet elválasztani a gazdasási feladatok biztosításától és teliesítésétől. A pártalapszervezetek tevékenvséeének főle.e az emberek körében véezett munkára, nevelésükre és arra kell iránvulnia. hogy pártunk politikáiéval összhangban a termelés fellesztésére s eevéb feladatok teljesítésére mozgósítsák őket. A pfirtszTvek munkája tarta'mának s módszerességének. a feladat teljesítésének bíráló szellemű értékeléséhez, valamint oda kell vezetnie, bogv a kommunisták, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vezető funkcionáriusa!, a vezető "azdasáoi doleozňk a töhbi dolgnzóval egvütt egyesült erővel törekedjenek az adott munkahelyeken felmerült problémák sikeres megoldására s emellett vegvék flevelembe a belvl s a társadalmi érdekek kellő összhangiát. Ebben kell látnunk az eevénl érdekek megfelelő kielépítésónpk s ezzel eevúttal szocialista társadalmunk felvirágoztatásának kezességét. Soha sem szabad szem elő! tévesztenünk. hogv a társadalmi előrehaladás az emberektől függ s az embereknek esvén! célkitűzéseik s érdekeik ls vannak ebben a társadalomban. A nárt politika! munkájának nagyszerűsége abban nyilvánult meg, hogv az Indokolt egvénl érdekek tiszteletben tartásával a társadalom célkitűzései felé vezeti a dolgozókat. Minden feladat mögött látnunk kel! az embert, s meg kell teremtenünk alkotó készségének, tevékenységének kibontakoztatásához szükséges feltételeket. A pártszervek ellenőrző tevékenységének is erre kell irányulnia. A pártszervezeteknek az a kötelessége, hoe" a kommunistákat és a pártonkívülieket egyaránt mozgósítsák az állami lervfelad^tnk teljesítésére s a gazdaság! vezetőség tekintélyének szilárdítására. kája különösen a nagy taglétszámú szervezetekben, a többműszakos munkahelyeken és az egységes földművesszövetkezetekben Járul Jelentős mértékben hozzá az egész pártszervezet munkájának hatékonvságához. A senicai járási bizottság a pártcsoportok munkájával kapcsolatban sok Jó tapasztalatról adhatott hírt. A járási pártbizottság elnöksége foglalkozik tevékenységükkel és általánosítja munkamódszereiket. A gazdaságirányítás módosulása következtében a pártszerveknek és-szervezeteknek is a legmegfelelőbb módon kell szorgalmazniuk a párt vezető szerepének s a gazdasági vezetőség tevékenysége fölötti ellenőrzés jogának érvényesítését. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a párt vezető szerepe nem abban nyilvánul meg, hogy mindent jóváhagy, mindennel kapcsolatban véleményt nyilvánít, vagy állami, illetve gazdasági szerveket helyettesit. A párt vezető szerepe főleg abban nyilvánul meg, hogy kitűzi a megfelelő Irányelveket és megfelelő helyre állítja a párt irányelveinek betartását biztosító kádereket. Minden kommunista — dolgozzék bárhol ls — éppolyan pártmunkás, mint azok, akik közvetlenül a párt szerveiben s apparátusában dolgoznak. Ennek teljes megértése, gyakorlati érvényesítése megköveteli a párt szervezési- és politika! egységének s végső fokon a párt vezető szerepének megszilárdítását !s. Minden kommunistának ebben az értelemben kellene munkahelyén alkotó készséggel érvényre Juttatnia a demokratikus centralizmus elvét. Ennek kellene megnyilvánulnia az adott pártszerv, illetve szervezet felépítésében s tevékenységében ls. Ennek alapján kellene megnyilvánulnia a pártfegyelem és a legszélesebb körű párt- demokrácia oszthatatlan egységének, mert csak ez lehet a helyes párton belüli kapcsolatok kialakulásának alapvető feltétele. Pártunk mindig rendkívüli figyelmet szentelt és szentel ma is a káderek kiválogatásának, nevelésének és elhelyezésének. Szocialista építőmunkánk folyamán felneveltük a kiváló szakképzettségű, tapasztalt, elvhű emberek — kommunisták és pártonkívüliek egész seregét. Ezek az emberek a legfontosabb feladatok teljesítésére is képesek. Éppen ezért bátrabban kell a szükséges szakmai és politikai ismeretekkel rendelkező dolgozókat felelősségteljes munkára beosztani s ezzel további fejlődésüket lehetővé tenni. A gyakorlati élet több ízben bebizonyította, hogy az emberek feladataik teljesítése közben fejlődnek. A tökéletesített népgazdaság-irányítási rendszer új elvei értelmében ezentúl sokkal nagyobbak lesznek a vezető dolgozókkal szemben támasztott igények. Szlovákiában vannak olyan vezető dolgozók — üzemi igazgatók, üzemrészlegek, üzemegységek vezetői, valamint mesterek, akik politikai szempontból megfelelően, államférfiúhoz méltó tudással, színvonalasan oldják meg az időnként adódó problémákat s irányítják a munkaközösséget. Viszont akadnak olyan dolgozók ts, akik nem fejlődnek, nem gyarapítják szakmai s eszmel-politikai ismereteiket, s ennek következtében súlyos hibákat követnek el munkájukban. Ma éppen ezért állítjuk előtérbe a szakképzettség kérdését, és az ugyancsak nagyfokú politikai öntudatosság követelményét is. A vezető gazdasági dolgozóktól megköveteljük, hogy kellőképpen értsenek a termelés technikájához, technológiájához, gazdasági alapjaihoz és szervezéséhez, de ugyanakkor politikai ismeretekkel felvérzetve álljanak készen az adott feladatok teljesítésére. A vezető gazdasági dolgozónak értenie kell ahhoz, miként bánjon az emberekkel, akiket a munka kommunista szellemű értelmezésére kell nevelnie s önmagával és munkatársaival szemben Igényesnek kell lennie. A jövőben nagymértékben a dolgozók állandósításától függ a munka minősége. Ezért ki kell küszöbölnünk a kádermunkában még mindig megnyilvánuló véletlenszerűséget és kampányszerűséget is. A párt kerületi, de különösen járási bizottságaiban a kádermunkában való ötletesség különösen abban nyilvánul meg, hogy ezt úgy értelmezzük, mint egyes elvtársaknak bizonyos funkcióba való kinevezése jóváhagyását vagy leváltását. A kerületben, a járásban, az üzemben^a falun s másutt csak ritkán tárgyalják meg a kádermunka problémáit és nem vonják le ebből a szükséges következtetéseket. Nagy hiányosságaink vannak még távlati vonatkozásban is, különösen a kádertartalékok kialakításában; ez az egyik fő oka annak, hogy a káderek kiválasztásánál és elosztásánál a véletlenre hagyatkozunk. Ha a káderek állandósításáról beszélünk, ez nem azt jelenti, hogy helyükön hagyjuk azokat a dolgozókat, akik nem tudják teljesíteni a kitűzött feladatokat, vagy pedig nem váltak be. Azokat, akik sikeresen teljesítik feladataikat és túlnőttek munkahelyük keretén, felelősebb, igényesebb feladatokkal kell megbízni. A kádermunka ilyen értelmezése nemcsak a dolgozók rendszeres értékelését teszi szükségessé, hanem egyúttal a továbbképzésükről, szakképzettségük és politikai színvonaluk emeléséről való rendszeres gondoskodást, s nem utolsó sorban az egészségügyi gondoskodást is. Elsősorban arra a sok száz és ezer munkáskáderre gondolok, akik kezdetben, amikor a párt nem rendelkezett szakképzett és politikailag felkészült értelmiséggel, szilárdan és következetesen helytálltak a szocialista építőmunka feladatainak teljesítésében. A káderpolitikát összhangba kell hozni a párt feladatainak és határozatainak teljesítésével, azzal a politikával, amely az emberről való gondoskodást és a társadalom fejlesztését tekinti fő céljának. A gazdasági és kulturális fejlődésben felmerülő egyre igényesebb feladatokkal párhuzamosan fokozódnak az igények a pártfunkcionáriusok irányító munkájának színvonalával szemben is. A CSKP XII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa óta tovább javult a pártapparátus minőségi öszszetétele. A párt Központi Bizottságában, a kerületi és a járási pártbizottságokon bekövetkezett változásokkal párhuzamosan változások következtek be az összeállításban is. A pártapparátust politikai és szakismeretekkel rendelkező új emberekkel frissítették fel. Az SZLKP Központi Bizottsága apparátusának valamennyi vezető dolgozója — kezdve a titkároktól az osztályvezetőkön keresztül a helyettesekig — mind főiskolát végzett. Az SZLKP Központ! Bizottságában dolgozó vezetők több mint 82 százaléka — tehát az osztályvezetőket ls beleszámítva — főiskolai műveltséggel rendelkezik. Az SZLKP járási bizottságainak xtitkárat — nyolc kivételével — ugyancsak főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Ez azonban még mindig netn elég. A pártapparátussál szemben támasztott igények megkövetelik, hogy továbbra is nagy figyelmet szenteljünk az apparátusban dolgozók szakmai é» eszmei-politikai képzettségének. Ez azonban az éremnek csupán egy oldala. A másik a pártapparátus vezetQ dolgozóinak erkölcsi profilja, jelle me, szervező készsége, munkaszeretete, az új munkamódszerekhez és a néphez való viszonya. A pártdolgozók tevékenységét és funkcióját sohasem tekintettük a munkaadó és az alkalmazott viszonyának, hanem a párt részéről a legnagyobb bizalom megnyilvánulásának, mint a párt adta legmagasabb tisztséget, amely viselőjétől rendkívüli politikai, eszmei, szervezői és erkölcsi igénye(Foíytatás a 6. oldalon.1 A PÁRT VEZETŐ SZEREPÉNEK FOKOZOTTABB ÉRVÉNYESÜLÉSE 1965. február 24. * (Jíj SZÖ 5