Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-14 / 44. szám, vasárnap

Hétfő, február 15. BRATISLAVA 16.45: Angol nyelvlecke kezdőknek. 17.15: TV-érdekességek. 17.45: Az Intervízió műsora Moszkvából. Műkorcsolya Európa-bajnokság. 19.45: TV Híradó. 2D.15: Vera Panova: Förgeteg, tv-játék. 21.45: Arcképcsarnok: Rudolf Kubín ze­neszerző. 22.25: TV Híradó. BUDAPEST 16.55: Műkorcsolya Európa-bajnokság Moszkvában. Férfi szabadkorcso­lyázás. Kedd, február 16. BRATISLAVA 9.00: 10.30: 10.50: 16.00: 18.30: 19.00: 21.20: 22.50: BUDAPEST 8.05 9.00 10.05 11.00; 14.55 15.55: Vera Panova: Förgeteg, tv-játék. TV-érdekességek. TV Magazin (ism.) Az Intervízió műsora Moszkvából. Műkorcsolya Európa-bajnokság. TV-dokumentumfilm Liptovský Mi­kulásról. Tesla Pardubice—Slovan Bratisla­va jégkorongmérkőzés közvetítése. A szünetben: TV Híradó. Minöségolimpia. TV Híradó. 18.30: 18.40: 19.00: 19.30: 19.50: 20.00: 21.15: 21.35: 21.55: 22.10: Iskola TV. Orosz . nyelv. Környezetismeret. Élővirág. Orosz nyelv (középiskolásoknak). Környezetismeret (ismétlés). Műkorcsolya Európa-bajnokság. Gálaest. Hírek Alföld 1964. (A Magyar TV riport­filmje, ismétlés). Hol volt, hol nem volt... (3—6 éveseknek. J TV Híradó. Napi Jegyzetünk. özvegy menyasszonyok (magyar film). Kétszáz márkáért (riportfilm.). A francia irodalom képeskönyvé­ből. Vietor Hugo. Érmek és érmesek. TV Híradó. 2. kiadás. foníus és Cleopatra. A közvetítés szünetében: TV Híradó — Napi Jegyzetünk. 22.00: TV Híradó, 2. kiadás. Csütörtök, február 18. BRATISLAVA 9.00: Orosz társalgás. 9.30: Hajnali párbaj, szovjet film Cse­hov elbeszéléséből. 10.55: TV-érdekességek. 16.45: Kicsinyek műsora. 17.15: Orosz társalgás (ism.). 17.45: Ifjúsági adás. 19.00: TV Híradó. 19.30: A film története. Koldusopera. Pabst filmje. 21.10: TV-egyetem az irányítás tökélete­sítéséről. 21.55: Beszélgetés a filmről. 22.10: TV Híradó. BUDAPEST 15.50: Iskola-tv. Élővilág. 17.10: Iskola tv. Kémia. 17.43: Hírek. 17.50: Export, import és a vegyipar [ri­portműsor ]. 1B.15: A jövő hét műsora. 18.30: Mezőgazdasági szakfilmsorozat. A betakarítás gépesítése. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napló 1945. A Magyar-szovjet ba­rátsági szerződés aláírása. 20.00: Földönjáró csillagok. A Televízió világirodalmi vetélkedője. 21.00: Parabola. 22.05: TV Híradó. 2. kiadás. Péntek, február 19. BRATISLAVA 17.50: Hírek". 18.05: Házunk tája ... 18.10: A 125 éves Heren'd (kisfilm, Ismét lés). 18.30: Van kedve táncolni? 19.00: Magazin (A TV Híradó melléklete) 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Hétről hétre ... 20.00: Nagy felfedezések. Aranymezők gyémántbányák. 20.25: Irodalmi képeskönyv. Mansfield Egy csésze tea. 21.00: Szilveszter, 1964. Részletek a TV december 31-1 műsorából. 22.00: A Barangolás vendégkönyve. Gall na Szamcová és Róna Viktor.. 22.25: TV Híradó, 2. kiadás. Vasárnap, február 21. BRATISLAVA Gyermekműsor. Kisfilmek. Tudomány és technika. Tv-érdekességek. Űj harcosok sorakozója, cseh film Gyermekdalok. Esti mese. TV Híradó. Telesport. Vasárnapi vers. Ki ártatlan? szlovák film. Ifjúsági adás. TV Híradó. Angol nyelvlecke kezdőknek (Ism.). Angol nyelvlecke haladóknak. (Ism.). Iskola-tv Matematika I. (ism.). Iskola-tv. Matematika II. Iskola-tv. Matematika II. (Ism.). Egy kis technika. Mit hogyan csinálnak. A latex használata. Készülünk a spartakiádra. TV Híradó. Ostravai másodpercek. Thomas Brandon: Charley nagy­nénje, tv-játék. Régi, de Jó, zenés revűfilm. Tudják — nem tudják. Dokumen­tumfilm. TV Híradó. Szerda, február 17. BRATISLAVA 9.15: ipari adás. 9.45: Filmhíradó. 10.00: M. Holltzerová: Kérdés. Szocio­lógiai tanulmányfilm a magános férfiak és nők problémáiról. Készülünk a spartakiádra. Beszélgetés a filmművészetről. Iskola-tv. Matematika I. Készülünk a spartakiádra. TV Híradó. Kíváncsi kamera, d-moll. Fantázium és fúga. Menekülés a börtönbe, tv-játék. Kérdések és válaszok. TV Híradó. Angol nyelvlecke haladóknak. 10.25: 11.10 17.20: 18.00: 19.00: 19.20: 20.00: 20.10: 21.15: 22.00: 22.15: BUDAPEST 9.40: özvegy menyasszonyok (magyar film, ismétlés). 10.55: Liliana királykisasszony (lengyel bábfilm, ismétlés). 11.05: Don Pedro (jugoszláv bábfilm, Is­métlés). 17.00: Hírek. Í7.10 Falusi dolgokról. 17.25: Kisdobosok műsora. 17.45: Kukkantó. 18.25: Az elsüllyedt város. Boldizsár Iván jegyzete. 18.45: Esti mese. 18.55: Demeter Imre színházi Jegyzete. 19.05: Közvetítés a Kaposváry Csiky Ger­gely Színházból. Shakespeare: An­9.25: 9.55: 10.25: 11.05: 17.20: 17.50: 18.20: 18.30: 19.00: 19.30: 20:00: 21.05: 21.40: 22.35: BUDAPEST: 8.05: Iskola-tv. Kémia. 9.41: Ébredjetek és énekeljetek (magya­rul beszélő nyugatnémet film, (is­métlés). 11.05: Telesport (Ismétlés). 11.20: A jövő hét műsora. 18.30: Téli falusi esték. Szombat, február 20. BRATISLAVA 10.00: Dokumentumfilm a Dukla Praha labdarúgócsapat amerikai portyá­járól. 10.30: Filmhíradó. 10.40: Óvodások műsora. 11.15: Dokumentumfilm Líptovsk? Miku­lásról (ism.). 18.45: A tíz év előtti első tv-sportközve­títés évfordulójára. 17.30: Gyermekműsor. 18.00: Pionírműsor. 19.00: TV Híradó. 19.30: Időszerű nemzetközi kérdések. 19.50: Oj dalok. 20.00: Riport a déli-sarki kutatók éle­téből. 20.25: Fontos a sütnivalő, angol film. 22.00: TV Híradó. 22.15: A nyomok a hetedik mennyország­ba vezetnek, II. rész. NDK-bünügyl filmsorozat. BUDAPEST 18.00: Kis zenetörténet. A szimfonikus zenekar hangszerei. II. 10.00: 11.00: 11.30: 12.00: 15.45: 17.30: 18.45: 19.00: 19.30: 19.55: 20.00: 21.35: 22.20: BUDAPEST 9.15: Iskola-tv. Fizika. 9.35: Az iskola-tv jövő heti műsora. 9.40: Orosz nyelv (középiskolásoknak ismétlés). 10.00: A piramis titka (vidám Jelenet út törőknek). 10.30: Legenda a vonaton (magyar film a KISZ fílmszemínáríumok részé re). 14.55: A Varsói Bábszínház műsorából. 15.40: Mezőgazdasági szakfilmsorozat. A betakarítás gépesítése. (Ismétlés) 16.05: Kisfilmek és alkotóik. Bemutatjuk Kolonist Ilona dokumentumfilm­rendezőt. 17.00: 0. Dózsa—MTK ökölvívó-csapat bajnoki mérkőzés. 18.35: Utazás a föld körül: Finnország 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Világhírű rendező. Hetedik ke reszt. (Magyarul beszélő amerikai film). 21.45: Telesport. 22.05: TV Híradó, 2. kiadás. A német, szovjet és lengyel divat áruházak felkészülve várják a tavaszi idényt. Képünkön: A varsói Eva divat­szalonban kreált egyszerű, egyenes­szabású tavaszi kabátok csupán gal­lérjukkal, a gombok, s gomblyukak elrendezésével különböznek egymás­tól. (CTK-fel vétel) A NISZEI G 2 TITKA 1944 áprilisában a burmai Npum Ga magaslatok körül folytaik a har­cok. Az itt operáló 18. japán gyalog­hadosztályt a balszerencse üldözte. Nem volt olyan hadművelete, melyet az amerikaiak eleve ne ítéltek volna kudarcra. Egyszer összpontosított tá­madást intézett az amerikaiak leg­gyengébben védett vonala ellen. S ml történt? A japánok kelepcébe estek, gyilkos golyózápor fogadta őket, s ez­zel a 18. gyaloghadosztály sorsa meg­pecsételődött. Kevesen maradtak élet­ben. Mintha gondolatolvasók lettek vol­na az amerikaiak táborában ... Vagy talán fontos dokumentumok birtoká­ba jutottak? A japán vezérkar ezt sem tartotta kizártnak, mert az emlí­tett operáció előtt rejtélyes körül­mények között eltűnt Minegi Koga tengernagynak, a japán flotta pa­rancsnokának és vezérkarának repü­lőgépe. A tisztek fontos okmányokat vittek magukkal Pulauból Dawaúba. Ezek kerültek volna az ellenség ke­zébe? Ez a feltevés nem volt alaptalan, bár a Npum Ga-i harcokkal egyidejű­leg az amerikaiak bravúros haditet­teket vitték véghez más frontszakaszo­kon is, így a Fülöp-szigeteken dön­tő csapást mértek a japánokra, s ez­zel meggyorsították a háború végét. A japán vezérkar azonban úgy vél­te, ha meg is szerezte az ellenség a fontos okmányokat, hadművelet terve­ket stb., nem nyert vele semmit, mert aligha fejthetik meg a titkosírással, szokatlan rejtjelekkel, egzotikus krip­togrammokkal telerótt lapok tartal­mát Szinte biztosra vették, hogy a dokumentumok Amerika számára használhatatlanok. Ha ez így van, ak­kor mivel magyarázzák sorozatos ku­darcaikat, melyek lényegében azt bi­zonyították, hogy az amerikai hadve­zetőség átlát a japán vezérkar terve­In? Ki árulta el a hadműveleti terve­ket? Hogy tudódtak kl hétpecsétes titkok? A rejtély megoldódik A háború végéig nagy talány volt a japán haditervek kiszivárgása. Az­után sem szellőztették az amerikai rajtaütések sikerének hátterét, csak nemrégen árult el részleteket az Ame­rican Légion Magazin és a Saga Ma­gazin, az Egyesült Államiakban élő japánok lapja, amikor fényt derített az amerikai vezérkar ún. „Niszei G 2" akciójára. A G 2 jelzés az amerikai hadsereg törzskari felderítő osztályainak fedő­neve volt, „niszei"-eknek pedig az Egyesült Államban született és ott élő japánokat, tehát a japán szárma­zású amerikaiakat nevezeték. A fel­derítő szervezetek őket vetették be speciális feladatokra, többek között a japán vezérkar rejtjelzett terveinek és okmányainak megszerzésére és megfejtésére. „ A japánokat abban a tévhitben hagyták, hogy biztonságban vannak, mert az amerikaiak nem birkóznak meg a titkos iratok nyelvi bonyolult­ságával. A japánok a háború végéig nem is sejtették, hogy az amerikai kémszervezetek különleges csoport­jai mellett működő fordítók minden MIÉRT ÉRTÉK SOROZATOS VERESÉGEK A JAPÁNOKAT BURMÁBAN • LATHATAT­LAN ERŐ A HÁTTÉRBEN • WASHINGTON JANICSÁRJAI megszerzett dokumentumot lefordítot tak," — írta a Magazin. A „Niszei G 2" keze volt az ame­rikai hadsereg burmai, okinavai, Oj Guinea-i, Salamon-szigeti, mikroné zial és Fülöp-szigeti rajtaütésszerű hadműveleteiben. A „niszeí"-k a kém­kedésen, a rejtjelzett okmányok meg­fejtésén kívül különleges diverzáns­csoportokat alkottak az ellenség hátterében. Egyikük, Macava Burmá­ban a japánok ellein felkelő kacsln törzs parancsnoka volt. Japán fegyverletétele után mégin­kább megnőtt a „íyszeľ'-k szerepe, ök alkották a megszállók közigazgatásá­nak gerincét, miután elsők között lép­tek az óhaza földjére. Fontos tiszt­ségeket töltöttek be McArthur vezér­karában , a kémelhárító szolgálatában állottak a lakosság körében. A béke­szerződés után ls Japánban marad­tak, befolyásos embereik vannak az uralkodó körökben, s mindenről tájé­koztatják Washingtont. Az ó ellenőr­zésük alatt áll a japán rendőrség és a politikai hírszerző iroda is. Sok „niszei" jelenleg az amerikai hadseregben szolgál, rendszerint kü­lönleges beosztásban. Többen a kül­ügyminisztérium és a CIA, a közpon­ti hírszerző központ szolgálatában állnak. /A Vojenno-isztoricseszkij zswnal nyomán) A TANÍTÓ SZEMÉLYISÉGE Az iskola a múltban s napjainkban is a műveltség, az ismeretszerzés, a tudás, a kultúra székháza volt. Talán nincs ls olyan ember, akit ne kötne ezernyi emlék, vidám vagy szorongó élmény ahhoz az iskolához, amelynek falai között sok-sok napot, évet töl­tött. Az iskolához elválaszthatatlanul hozzátartozik a tanító. Hozzá kapcso­lódnak, az ő személyén keresztül vál­nak plasztikussá még a legegyszerűbb emlékmozaikok is. Természetes tény ez, hiszen ami bennünk érték, amit tudunk, mivé lettünk, az jó részben az ő munkájának igye/.ezetének, oda­adásának bizonyítéka is. Köztudomású, hogy a nevelés, az ok­tatás, a társadalmi hatások érvénye­sítése csakis a tanító, a nevelő köz­vetítésével, közreműködésével válik lehetővé. E munka — magától értető­dően — csak akkor eredményes, ha a nevelés objektuma, maga a tanuló ls aktív ebben a folyamatban. Ugyan­is a nevelési hatások a belsS adottsá­gokon keresztül, a belső átélések se­gítségével realizálódnak, A nevelő­oktató munka szervezője, Illetve azok legfontosabb, s leghivatottabb meg­valósítója a tanító. Ezért van az, hogy a tanító személyiségét Illetően na­gyok, igényesek a követelmények. Hogy milyen személyiségvonásokkal kell rendelkeznie a jó tanítónak, azt nemcsak magának a pedagógusnak kell tudnia, hanem a szülőknek, a pályaválasztás előtt álló fiatalnak ls. Tisztában kell lenniük ezekkel a sze­mélyiségvonásokkal már csak azért is, mert annak eldöntése, hogy vala­ki pedagógus legyen-e vagy sem, csak így lehet megfontolt, íszlnte. A pedagógusi pályán működő pályaté­vesztett ember visszavonhatatlan sú­lyos károkat okozhat a gyermekeknek és a társadalomnak egyaránt. Vizsgáljuk meg tehát, milyen sze­mélyiségvonásokkal kell rendelkeznie a pedagógusnak ahhoz, hogy mara­déktalanul érvényre juttathassa a szükséges nevelőhatásokat. Hangsúlyozni kell először is, hogy senki sem születik pedagógusnak, ne­velőnek. Az emberrel természetesen vele születnek olyan adottságok, ideg­rendszeri sajátosságok, amelyek be­folyásolják, hogy az illető alkalmas-e a pedagógus pályára.' Általában min­den ép, egészséges ember magában hordozza azokat a feltételeket, ame­lyek kifejlesztése után eredményes nevelőmunkát végezhet. Ez azonban arra is utal, hogy a nevel5vé válás­ban döntő szerepe van a tanítókép­zésnek, úgyszintén az önképzésnek. A pedagógus pálya tele vaň fel­emelő, szép élményekkel, célkitűzé­sekkel, széles körű érvényesülési le­hetőségekkel. Lehet-e szebb munka, mint a ragaszkodó, az újra, az Isme­retlenre kíváncsi, a szomjas érdeklő­déssel bámuló gyermekszemek előtt beszélni a szépről, a jóról, az ember­ségről. Tanítani, oktatni őket azokra az ismeretekre, értékekre, amelyeket az emberiség napjainkig felhalmozott. Persze könnyebb ezt elmondani, mint megvalósítani: sok-sok fejtörést, tanu­lást, kemény megfeszített munkát igé­nyel, hogy mikor, hogyan, s mit kö­zöljünk a gyermekekkel, mire tanít­suk stb. Az osztály tagjai egyénen­ként különböző temperamentummal rendelkeznek, mindegyikhez külön­külön is alkalmazkodni kell. Mindeh­hez alapos felkészülésre van szükség, s a tanító csak akkor képes e sok energiát igénylő munkát elvégezni, ha ép, erős idegrendszerrel, mély hivatás- ós felelősségtudattal rendel­kezik. A pedagógusnak mindig szá­molnia kell azzal, hogy akarva, aka­ratlanul példaképpé, mércévé válhat: jelentéktelennek látszó megjegyzések, viselkedési formák is komoly jelentő­ségűek lehetnek. Minden szó, cseleke­det építhet, vagy lerombolhat valamit a gyermekben. E ténynek a súlyát csak komoly felelősségtudattal lehet elviselni. Szükséges, hogy a tanítónak kifor­rott, rendezett tudományos világnéze­te legyen. Enélkül nem tájékozódhat kellő biztonsággal a társadalmi problémák, az erkölcsi élet terüle­tén. Szocialista társadalmunk jogo­san támaszt olyan követelményt, hogy a pedagógus ne legyen bizonytalan­kodó, meggyőződés nélküli, kapkodó, középutat kereső ember, mert ezen a téren a kompromisszum súlyos bo­nyodalmakat okozhat. Nem állhat az Igazságot, becsületességet kereső gyermek elótt olyan nevelő, aki ma­ga nem hiszi azt, amit mond. A világ­nézet rendezése tehát nemcsak köte­lesség, hanem becsületbeli ügy ls. Aki úgy érzi, hogy ennek pozitív Irá­nyú megoldására képtelen, az inkább válasszon más pályát. A pedagógus érzelmi stabilitása ugyancsak jelentős tényező a peda­gógus és a gyermek kapcsolatában. A gyermekek nemigen kedvelik a hisz­tériás, örökösen panaszkodó, jajgató, vagy hahotázó pedagógust. Határozott önuralommal, szilárd érzelmi kiegyen­súlyozottsággal rendelkező pedagó­gus munkája lehet csak eredményes. Ugyancsak elengedhetetlen része a tanító személyiségének a rugalmas alkalmazkodó képesség, a találékony­ság, a kitartás, a türelem, a derűlátás és az egészséges humorérzék. A kész sablbn, recept szerint dolgozó peda­gógus, aki örökösen csak önmagát, vagy másokat ismétel, hamarosan olyan nehézségekkel találja magát szemben, amelyek legyőzése szinte lehetetlen. Természetesen vannak ál­talános tapasztalatok, amelyeket ered­ményesen felhasználhat munkájában, de ezek nem zárják ki a gyermekhez, a helyzethez, az eseményekhez való egyéni alkalmazkodást. A pedagógus nem lehet türelmetlen sem a gyer­mekkel, sem önmagával szemben, hi­szen a nevelésben, nem lehet máról holnapra „világraszóló" eredményeket felmutatni. Aprólékos, kitartó mun­kával, gyakran átmeneti sikertelensé­gekkel tarkított az az út, amely a cél­hoz vezet. A tanítói pályát választónak jó be­széd- és előadókészséggel kell rendel­keznie. Mély és széles körű érdeklő­désre lesz szüksége. A szűk látókörű', távlatok nélküli ember rendszerint nem tud magának tekintélyt szerez­ni a gyermekek előtt. Az iskolai munka lényege az isme­retszerzés. Ezt a tanító irányltja, aki­nek alapos, korszerű szaktudással kell rendelkeznie, amely magától értető­dően szélesebb körű, mint a tankönyv anyaga. Lópést kell tartania a tudo­mányok gyors fejlődésével, hiszen csak így biztosíthatja a tanítás, az oktatás szükséges színvonalát. S itt újra előtérbe kerül az önképzés, az önnevelés fontossága. A naponként Is­métlődő, rendszeres tanulás elenged­hetetlen, komoly jelentőséggel bíró mozzanat a pedagógus életében. Hogy valaki kellő hatékonysággal nevelhessen, őszinte s mély gyermek­szeretettre van szüksége. Nem a min­dent megbocsátó, követelményt csök­kentő érzelgős szeretetre gondolunk, hanem olyanra, amely a gyermek tiszteletén, megbecsülésén, a józan segíteniakaráson nyugszik. Olyan sze­retetre, amely biztosítja, hogy a gyer­mek rejtett, lappangó, pozitív értékei ls kibontakozhassanak. Ez azonban, tökéletes gyermek ismeret nélkül el­képzelhetetlen. Az a tanító, aki nem Ismeri a gyermek életkori, pszichikai, vérmérsékleti sajátosságait, bármeny­nyire Ts igyekszik, képtelen eredmé­nyes nevelőmunkát végezni. Ugyanígy lehetetlen nevelni tekintély hiányában ís. A nevelő tekintélye nem lehet kl­kényszerített, csakis külsőleg muta­tós áltekintély. Az igazi tekintély a tudás tiszteletén alapszik s a peda­gógusnak a gyermekek problémái (nemcsak tanulási) iránti őszinte ér­deklődéséből táplálkozik. A gyermek ugyanis hihetetlenül nagyra értékelt ezt az érdeklődést. A jó tanítót el sem tudjuk képzel­ni hivatásszeretet nélkül. Ez a szere­tet biztosítja, hogy a pedagógus lel­kileg mindig fiatal maradjon, hogy együtt tudjon érezni tanítványaival, hogy együtt tudjon gondolkodni, bán­kódni, örülni velük. A felsorolt személyiségvonások nem merítik ki teljesen azokat az igénye­ket, követelményeket, amelyeket a tanítói hivatás támaszt az emberrel szemben, de így ís érzékelteti, meny­nyire bonyolult sokoldalúságot Igény­lő pálya ez, milyen komoly elhatáro­zást és felkészülést kíván, mennyire szilárd, egyenes jelleműnek kell len­nie annak, aki elszánta magát: taníta-­ni, neveim akar, hozzá akar járulni a jövő társadalmában, a kommuniz­musban létrejövő uralkodó életfor­mák, szociális kapcsolatok, az új er­kölcs szerint élő ember kialakításá­hoz. A magas színvonalú ideológiai­politikai tudás a biztosíték arra, hogy a gyermeket megtaníthassa előrelátni, hogy bepillantást nyújthasson abba a társadalmi rendszerbe, amelyben napjaink kisiskolásai majd élni fog­nak. Társadalmi rendszerünk a nevelés egészében központi helyet biztosít a tanítónak, ö az, aki közvetít, meg­valósítja a társadalom kívánalmait, célkitűzéseit, ő az, aki szakavatott kezekkel tudja irányítaná a gyermek megismerő folyamatait, fejleszteni problémamegoldó gondolkodását, aka­rati, érzelmi életét, nyesegeti a rossz hajtásokat, ápolja, vigyázza azt, ami jó ós érték a gyermekben, ű az, aki biztosítja a sokoldalúan fejlett szocia­lista erkölcsű személyiség létrejöttét. Mindezt nem lenne képes megvalósí­tani egyedül, magárahagyatva. Érez­nie kell a társadalom anyagi és er­kölcsi támogatását. S mindennek szű­kebb értelmezésben is meg kell nyil­vánulnia: szükséges, hogy zavaró kö­rülményektől mentes együttműködés jöjjön létre a tanító, a tanítói kollek­tíva, a társadalmi szervek, valamint a szülők között, hogy közösen egységes akarattal tevékenykedhessenek a ne­veléssel összefüggő nemes célok ér­dekében. KOVÁCS ZOLTÁN adjunktus W85. februára 14. * SZ(J 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom