Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-08 / 7. szám, péntek

FEDÉL ALÁ A GÉPEKET Javában tart a tél. Mezőgazdasági üzemeinkben azonban már most gondolnak a tavaszra. Különösen nagy a készülődés a traktorállomások javítóműhelyeiben. Az egész esztendei munka kivette a gépek „zsírJát", űjra üzemképessé kell őket tenni. A jő gép a legjobb segítőtárs. Erről már régen meggyőződtek a szövetkezetekben. Ogy is mondhatnánk, hogy ma már a gépek korszakát éljük. Nélkülük el sem tudnánk képzelni az életet, annál inkább nem a mezőgazdasági termelést. Tavasszal minden percnyi késés befolyásolhatja a terméseredményeket. Márpedig az idén — a mezőgazdaság nagy feladatainak megfelelően — alapos munkára lesz szükség, hogy elérjük a tervben meghatározott terméshozamokat. És a terméshozamok fokozásáért folyó munkában a gép igen sokat segít. Meg is szerették mindenüt a traktort, a kombájnokat. Csak egy a baj! Nem mindenütt becsülik, óvják a drága mezőgazdasági erő- és munkagépeket. Nemrégiben a vonatban lestem el egy beszélgetést. Csak a lényeget írom meg. Valahogy így foglalhatnám össze: — A nagy hozamokat — volt a megállapítás — jórészben a gépeknek köszönhetik a szövetkezetesek. Régebben 10—12 mázsás holdankénti termés már rekordnak számított a Csallóközben — mondta egy ősz hajú ember. Ma meg 30— 35 mázsát ad a föld hektárja. Megdolgozzák, jól művelik a földet. A traktorral keresztbe, hosszába felszántják, aztán annyit kultivátorozzák, fogasolják, míg olyan lesz a talaj, mint a hamu. Hiába, a gép, az gép... És mégsem becsülik meg úgy, mint valamikor a parasztember a lovát — szólalt meg egy kis szünet után a másik korosabb ember. Van valami az állításában. Sok helyütt a szabad ég alatt telelnek a drága gépek. Igaz, nem általánosíthatunk, mert a szövetkezetek, főleg a traktorállomások többségében már fedél alatt vannak. így kellene mindenütt. Ezzel kápcsolatban nemrég egyik vezércikkünkben megjegyeztük: hogyha másképpen nem tudnak „gépházat" vagy garázst építeni, készítsenek a sok régi, kihasználatlan pajtából fészereket. Egy olvasónk? kifogásolta, hogy ez nem helyes. A pajták, úgy, mint a családi ház, a szövetkezeti tag személyi tulajdonát képezik. Milyen jogon veheti ezt el a szövetkezet? Még ha kifizetnél Nos, a félreértések elkerülése végett újra kijelentjük: Nem azokra a pajtákra gondoltunk (a vezércikkben is hangsúlyoztuk: „sok régi pajta áll kihasználatlanul), amelyekre szüksége van tulajdonosának, hiszen valahova el kell raktározni a háztáji jószág téli takarmányát. Meg aztán bűn is volna szétverni a használatban levő Jó pajtákat. Arról van szó, hogy a düledező, a senki által nem használt pajtákat — a tulajdonossal való megegyezés alapján — megvehetné a szövetkezet, s belőlük ideiglenes fészert csinálhatna a gépek részére. Annál ls inkább szükség van erre, mivel az idén sok géppel gyarapszik a traktorállomások és a szövetkezetek gépparkja. Mezőgazdaságunk az idén egyéb gépeken kívül 16 000 új traktort, 30 000 pótkocsit és 3500 gabonakombájnt kap. A mezőgazdasági gépjavítók örömére az idén sokkal több lesz az alkatrész, mint tavaly volt. A nyugatszlovákiai kerületben kétszer annyi alkatrész lesz kapható. Nem teljes a Zetor-35-ös és 50-es traktorok alkatrészellátása, mégpedig azért, mert az alkatrészeket gyártó vállalat nem tyd eleget tenni minden megrendelésnek. Azzal kezdtük, hogy folyik már a készülődés a tavaszra. Még csak ennyit: a gépjavításokon kívül gondoljunk arra ls, hogy sem a kombájnnak, sem az ekének, de még a traktornak sem használ, ha a szabad ég alatt telel. A lehetőség szerint tegyünk minden gépet fedél alá, hogy ne marja a rozsda. MERY FERENC ** Becsületes ember Azt hiszem, nem kell különösebben magyarázni, mi az automatizált eladóhely. Nincs benne kiszolgáló, nincs benne pénztár, csak nagy automaták Abban vannak a rekeszek, a rekeszekben az áru, a vevő egy kis nyíláson bedob/a a pénzt és egy nagy nyíláson kiveszi az előre meggusztált árucikket. Namármost: minden egészséges agyú és hajlamú ember rendes pénz zel fizet, nemcsak az élő pénztárosnőknek, hanem az élettelen,, ám okos gépeknek is. Akadnak azonban beteges agyúak és beteges hajlamúak is, akik úgy gondolják, hogy mit tudja az a gép, jó pénzt dobok-e be, vagy rosszat?! ÉS ha nem tudja, akkor két egykoronás érme helyett bedobok két egyenesre kalapált pipakupakot és kapok érte egy csomag Lipót. Mondom, vannak, akik így gondolkodnak és a gondolatot többnyire tett követi. Néhány nappal ezelőtt a bratislavai automatizált eladóhelyen, a Tempóban is, ez történt: egy ismeretlen tettes pipakupakokat dobott be a gépbe, amely azonban olyan okos gép, hogy észrevette a csalást és nem adott semmit a tettesnek, aki megtört lélekkel, ám az ismeretlenség homályába burkolva távozott. Telt-múlt az idő és megint jöttek, kopogtattak, akarom mondani, pénzt dobáltak az automatába. Szegény automata nem tud kiabálni, hogy kérem én beteg vagyok, ne tessék hozzám nyúlni, na ... Szegény kis automata elnyelte a bedobott é'meket és azonnal vissza is köpte őket — de — köpött hozzájuk még ugyanannyit. Az új vevők — három zsenge fiatál — nagy lélekjelenléttel rendelkeztek és azonnal kihasználták ezt a rendkívüli alkalmat. Ismét bedobtak két koronát és kaptak érte négyet. Hü a mindenit — gondolták a zsenge fiatalok — hát miért nem Írták meg az újságok, hogy már ilyen gépek is vannaí? De hiába akarták tovább folytatni a bűnös,_ám számukra kellemes tevékenységet, mert hozzájuk lépett a becsületes ember és felháborodástól lihegve hörögte: — Takarodtok innen, aljas huligánok! Mindjárt hívom a rendőrt! A zsenge fiatalok erre rendkívül gyorsan távoztak és a megsértett társadalmi rend éppen kezet akart csókolni a becsületes embernek, de nem tehette, mert az haragtól szikrázó szemekkel nézett a bűnös huligánok után, azután — a géphez lépett és bedobott két koronát.. Kapott érte négyet, újra bedobott kettőt és újra kapott négyet. De mert ez egy nagyon becsületes ember volt, nem folytatta a műveletet sokáig — csak amíg az automata pénzrekesze kiürült. Akkor Ď i$ eltávozott, azzal a felemelő tudattal, hogy a becsületesség a legkifizetődőbb üzlet. -p-f— A trnavai GTÁ dolgozói a Križovany nad Dudvähom-i Földmüvesszövetkezet és a Hlohoveci Állami Gazdaság számára két laminátosarnokot építettek a mezőgazdasági gépek raktározására. A raktár építése a panelek szerelésével együtt két hétig tart, s miután a laminát áttetsző, nincs szükség ablakra, sem különleges világítótestekre. (CTK — K. Cích felvétele) A KELET-SZLOVÁKIAI ZBUDZAI S0TELEPEN még április végéig folytatják a geológiai vizsgálatokat. A kísérleti tárnában végzett szerkezeti, víztani és minőségi vizsgálatok megmutatták, hogy a só minősége mintegy 96 százalékos. A kísérletek révén felszínre került 380B tonna sót hasznosítják. BESZÉLGETÉS A HNB ELNÖKÉVEL o fejlődő Nemesócsáról A Nemesócsai Helyi Nemzeti Bizottság irodájában Bakos Imre az írógép fölé hajol. Az év végén rendszerint több az irodai munka Kimutatások, tervek, a' jövő évi költségvetés és egyéb feladat ilyenkor alaposan Igénybe veszi az embert. Egyébként a zárszámadások nélkül is éppen elég a munka ebben a 2600 lakosú községben. — Költségvetés? — mutatok az írógépbe fogott papírra. — Nem — válaszolja az elnök. — Az idén ezzel nincsen különösebb gondunk. Építettünk már iskolát, művelődési otthont, mozit. Van óvodánk, tűzoltószertárunk — sorolja a HNB elnöke a közelmúltban elvégzett mun-' kát. A Csallóközben kevés község dicsekedhet olyan beruházásokkal, mint amilyeneket a nemesócsalak az elmúlt években végeztek. 1962-ben elkészült a 3,5 millió korona költséggel épült 18 TANTERMES ISKOLA. Ezzel egyszerre megoldódott az évek hosszú során bosszantó, váltakozó tanítás kérdése Égető szükségként nehezedett a községre a művelődési otthon építése. Fiatalok és öregek vállvetve dolgoztak az épületen, és aránylag rövid időn belül, 373 ezer Korona értékű munkával csökkentették az építkezési költségeket. Most a 627 ezer korona készpénzkiadással felépült négyszáz ülőhelyes művelődési otthon valóban kulturális hajlékot nyújt mindenkinek. A legnagyobb eredmények egyike a közel 200 férőhelyes SZÉLES VÁSZNO MOZI felépítése 360 ezer korona költséggel. A Csallóközben csak két helyen, Komáromban és Dunaszerdahelyen dicsekedhetnek ilyen mozival. A nemesócsalak továbbá megépítették és átadták rendeltetésének a járás legkorszerűbb tűzoltószertárát. Létrehozásához az állami biztosító is jelentős összeggel járult hozzá, ami természetes, hiszen érdeke, hogy a község tűzvédelme kifogástalan legyen. A négytantermes óvodában a dolgozó szülők gyermekeit gondozzák. Sokat Jelent ez a mezőgazdasági csúcsmunkák idején, amikor a szülők egész nap a határban dolgoznak. KORSZERŰSÍTETTÉK A VILLANYHÁLÓZATOT, ,

6vjm,| ami a villanyműveknek kereken félmillió, a falunak pedig 80 ezer koronájába került. Nemesócsa fekvésénél és vasúti állomásánál fogva tíz község központja. Éppen ezért a közszolgáltatások szerepe kétszeresen fontos. Első helyen említjük az egészségügyi szolgálatot. A község két orvosa a helyi egészségügyi intézetben rendel és a faluban lakik. Említést érdemel az is, hogy Nemesócsa már 1919 óta gyógyszertárral rendelkezik. A község péküzeme naponta 16 községet lát el kenyérrel. A kenyér minősége legjobb a járásban és emellett a tervet is teljesítik. Igen jól működik A RUHATISZTÍTÓ- ÉS MOSÓÜZEM. A komáromi járásban a legnagyobb forgalmat itt bonyolítják le. A falusi lakosság eleinte nemigen vette igénybe ennek a nagy szolgálatot nyújtó, sok időt és fáradságot megtakarító vállalatnak munkáját és bizalmatlanul fogadta. Az elért eredmény részben Németh Mária nyugdíjas tanítónő meggyőző és türelmes nevelömunkájának köszönhető, aki mint a gyűjtőhely vezetője közmegelégedésre végzett gyors munkájával meggyőzte az újtól Idegenkedő asszonyokat. Ennyi eredmény és siker után azonban Bakos Imre néhány fogyatékosságra is rámutat: A JEDNOTA BOLTJAI NEM RENDELKEZNEK MEGFELELŐ HELYISÉGEKKEL. A HNB minden "támogatást megad, csakhogy megszűnjön a helyiséghiány. javulás mégsem történik. A Jednota annak ellenére, hogy nagy forgalmat bonyolít le és minden befektetés kamatos kamattal megtérülne, saját költségén új épületet még nem épített a faluban. Hasonló a panasz a postahivatalra is, amely meg nem felelő helyiségekben végzi felelősségteljes munkáját. Említést érdemel az ls, hogy a HNB-hez tartozó közszolgáltatási üzemek mind önállóan dolgoznak és nem szorulnak támogatásra. Munkájuk van bőven — és ami a legfontosabb — a lakosság* bizalommal fordul hozzájuk. A helyi nemzeti bizottság az új esztendőben újabb tervek megvalósításával foglalkozik. Az állami építkezés keretében 12 LAKÁST ÉPÍTENEK. Nagyobb súlyt fektetnek az utak karbantartására. A postahivatalt is szeretnék megfelelőbb helyre költöztetni. Az elmondottakból kitűnik, hogy Nemesócsa tulajdonképpen — mint sok más csallóközi község — most van üjjászületőben. A korszerű fürdőszobás házak tőszomszédságban a múlt emlékeként még megmaradtak a nádfedeles házak. Csak az állomástól a községházig ötöt számláltunk meg. Viszont rendezik az utcákat és a lebontott házak újjáépítésével a falu szépítésére is gondolnak. f-y VALAKINEK ÖRÖM, VALAKINEK ÜRÖM \em szerelném feleslegesen szaporítani a szót, ezért máris a lényegre térek: a meleg vlz másoknak örömet, nekem bosszúságot okoz. Augusztus óta várom, hogy lakásunkban megjavítsák a vízvezetéket, mivel azokon a napokon, amikor van meleg víz, nálunk a falakon ömlik végig. Az esetet már legalább harmincszor Jelentettük a házkezelöségen. ígéretből is van elég, csupán szerelőt nem küldenek, aki megjavítaná a vízvezetéket. Az fisszel szépen kifestett lakás ma már mindenre hasonlít, csak lakásra nem. Végre valahára karácsony előtt mégis megjelent a szerelfí. Nem mondom, mun kájának megvan a látszatja: eddig csak a melegvizes csfi folydogált, most már a hidegvizesbfil is békésen csordogál. Azóta úfból négyszer fordultunk a bázkezelftséghez. Könynrgésnnk azonban a mai napig síiket fülekre talált. KOVÁCS JÓZSEF, Komárom. III. Sídl. G-14 VLADIMÍR KOUCKÝ: Az ideológiai harc néhány kérdése Idén nyáron az angol könyvpiacon megjelent egy brosúra a BBC külföldnek szóló adásairól. A brosúra szerzői egyáltalán nem törekedtek különösebb eredetiségre Más volt a céljuk — meg akarták győzni Anglia befolyásos szervezeteit és tekintélyes politikusait arról, hogy több pénzt kell fordítani a szocialista országoknak szánt propaganda céljaira. A „Times" című londoni lap lakonikus, de éles kommentárral válaszolt a brosúrában kifejtett álláspontra. Rámutatott arra, hogy a propaganda fokozása kétségkívül örömet szerezne a brit antikommunistáknak, külföldön ellenben semmiféle hatást nem gyakorolna, mivel „a hivatalos propaganda egyetlen kommunistát sem fog meggyőzni". Mi, persze, nem tudjuk hogy az új, munkáspárti kormány mennyire reálisan foglal majd állást a „Times" nek ebben a kérdésben kifejtett véleményével kapcsolatban, s hogy ez a józan felfogás miképpen fog visszatükröződni gyakorlati tevékenységében. Azt viszont egészen pontosan tudjuk, hogy a „Times" véleménye nem tetszhet a tőkésországokban hatalmon levő köröknek. Ezek a befolyásos körök azt tartják, hogy az ideológiai támadás, a burzsoá ideológia fokozott és minden eszközzel támogatott terjesztése a szocializmus elleni harc egyik fö fegyvere. Ezeket a nézeteiket a legkevésbé sem befolyásolja az, hogy az utóbbi időben sok szó esik a kapitalizmus és a szocializmus ideológiai „békés egymás mellett éléséről", sőt, hogy a burzsoá ideológusok ezt a békés egymás mellett élés politikája feltételének is tekintik. A nyugati sajtóban ennek az elméletnek a védelmében sok szép frázis elhangzott. Logikus lenne hát, hogy azok akik az eszmei .kibékülést" javasolják, tettekkel támasszák alá szavaikat és hozzájáruljanak annak az ideológiai diverziós tevékenységnek, annak a bomlasztó propagandának a csökkentéséhez, amely a szocialista országokkal kapcsolatban folyik. De ilyesmiről szó sincs. Ellenkezőleg, az utóbbi időben a nyugati reakciós körök'egyre'nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a burzsoá ideológia exportjának, az antlkommunista propaganda állandó fokozásának, s keresik az Ideológiai diverziós tevékenység új taktikai módszereit és új eszközeit. Erről számos tény tanúskodik. Elegendő egy pillantást vetnük azokra az országokra,, melyeket a tőkésorszégok '.olyan szervezetei és intézményei használtak fel, amelyeknek egyetlen feladatuk az ideológiai diverziós tevékenység. Például az Egyesült Államok Tájékoztató Ügynökségének a kiadásai 1953-ban, a veszett McCarthyizmus időszakában, 85 millió dollárt tettek ki, 1962-ben már 130 millióra, 1963-ban pedig 161 millió dollárra emelkedtek. Így tehát, míg a burzsoázia egyes képviselői arról akarnak meggyőzni bennünket, hogy a burzsoá és a szocialista ideológia közötti harcot csökkenteni kell, sőt abba kell hagyni, mások e harc további fokozását propagálják és mindent meg is tesznek ennek érdekében. W. Dizard amerikai ideológus, az .Igazság stratégiája" c. könyv szerzője, határozottan kijelenti, hogy az Ideológiai harcban az Egyesült Államok sohasem ismerte el az államhatárokat. Mindig „exportálta" eszméit külföldre. Ennek az exportnak a céljait elárulja John Richardson, a „Szabad Európa Bizottság" elnöke, aki föltétlenül szükségesnek tartja „a marxizmus—leninizmusba vetett hit megingatását". A burzsoá politikusok és propagandisták felhívása a kommunizmus elleni, a szocialista országok elleni ideológiai harc fokozására az egész világ kizsákmányoló osztályainak sokesztendös tapasztalatain alapul. Jól megtanulták ők. hogy nem tarthatják fenn a dolgozók fölötti uralmukat, ha nem gyakorolnak a dolgozókra ideológiai befolyást, ha nem lépnek fel a kommunista eszmék forradalmasító hatása ellen. E politikusok és propagandisták véleménye szerint a cél természetesen szentesíti az eszközöket, még a legalávalóbb legemberteienebb eszközöket is. Ennek egyik tanúbizonysága K. VVittfogel washingtoni egyetemi tanárnak az Egyesült Államokban széltében-hosszában reklámozott könyve az ún. „keleti zsarnokságról". A szerző el akarja hitetni az olvasókkal, hogy a szlávok „fenyegetik" a nyugati civilizációt, s ezért szerinte a Nyugatnak „erélyes intézkedésekhez" kell folyamodnia, nehogy a „keleti rendszer" az egész világon elterjedjen és a „nyugati szabadság" helyébe lépjen. De a washingtoni professzor úr nem egészen eredeti: ugyanilyen fajelméletet hirdetett annak Idején Hitler a többi náci vezetővel egyetemben. Ogy hisszük, hogy az emberek még jól emlékeznek, azokra a szenvedésekre, amelyeket a fajüldözők a népekre zúdítottak és zúdítanak ma is. A kommunistaelleneség egyáltalán nem az erő kifejezése. Csupán a mai tőkés társadalom mély ideológiai válságát, programjának reakciós jellegét tükrözi vissza. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a burzsoá társadalom valamennyi eszmei áramlata ilyen jellegű. Van sok becsületes burzsoá tudós és teoretikus is, akiknek őszinte meggyőződésük, hogy a kapitalista társadalmat meg lehet újítani, s akik egy s más kérdésben progresszív álláspontot képviselnek. Mi persze legkevésbé sem szándékozunk ezekel a tudósokat egy kalap alá venni azokkal, akik egész létüket a vulgáris antikommunizmusra építik, akiknek a számára az igazi szabadság, a háború kiküszöbölése az emberiség életéből, a társadalmi haladás, a humanizmus csupán a szavakkal űzött játékot jelenti Nem véletlen, hogy ez év augusztusában Walter Lippman amerikai újságíró, az Egyesült Államok elnökének következő szavait kommentálva: „ ... nem bízunk már sem a holnapban, sem önmagunkban", ezt írta: „...Ennek a betegségnek az oka abban rejlik, hogy az emberek elvesztették a talajt a lábuk alól, hogy nincs otthonuk, hogy védtelenek magányosak, Irányítás nélkül tévelyegnek ... hogy elidegenedtek a világtól." És elmélkedését ezekkel a szavakkal fejezi be: „A mai konzervatívoknak különösen szívósan kell munkálkodniuk a bizonytalan jövő érdekében". Ehhez nincs szükség kommentárra. Ez a kapitalista társadalom szellemi zsákutcájának teljesen nyílt beismerése. Ugyanakkor a burzsoá ideológusok minden kínálkozó alkalommal azt hangoztatják, hogy a kommunizmus képtelen megoldani az ember létkérdéseit. Az a forradalmi átalakulás, amely a szocialista országokban végbement, nem képes egy csapásra megoldani az összes problémákat, az anyagi életfeltételektől kezdve egészen a társadalmi viszonyokig. A szocializmus — márpedig egyelőre a fejlődésnek ebben a szakaszában vannak a szocialista közösségül SZÓ 4 * 1965. január 8.