Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-01 / 1. szám, péntek

P Á G E R ANTAL, Dr. WALTER HQLlTSCHERj A LAN BUSH, ismert angol zeneszerző INDULJUNK EL AZ EGYETEMES LESZERELÉS FELÉ ila 1965-bejj jháronj kívánságom teljegĹilhetiíi?. eTsosörjpán' azt kí yáiinam, Jj.ogy a világ yalämeny gyi népe írjon alá és tartson tisz leletben ggy őszinte háborúellenes EügacUijniat. Kojikrét ífpés" lenne a{ egyetemes" Ig^érejés felé és JeJsptŐ§ pénzösszegek szabadulnának lel g népek anyagi és kulturális színvonalának emelésére. Másodszor azt szeretném,' ha az egesz ýilág békeszerető népeinek akciói meghiúsítanák a gyugatnémetországl kormánynak arra irányuló törekvéseit, hogy egy multilaterális jjtomh.aderő.ben való részvételével, vagy egyéb módon eg^MH n

m—i

.

: nukleáris fegyverhez Jusson. MBarin™ Harmadik kívánságom, Jjogy mind gyakoribbá vaijeK a brit és csehszlovák zeneművészek kölcsönös cseréje. A csere 1946—1947-ben úgy kezdődött, hogy Brnóban és Prágában rendezett hangversenyeken angol, Loadűnban pedig csehszlovákiai zeneszerzők müveit vezényeltem. Ennek folytatása, hogy 1964-ben a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsége a Brit Zeneszerzők Szövetségének két tagját ís.tQfaíásra hívta meg Prágába. Reméljük a követkeié éV-ben tovább mélyülnek ezek a kapcsalatok. G E O R G E S S É G U Y, ä francia CGT főtitkára, az FKP politikai irodájának tagja A HALADÁS ERŰI MINDENÜTT FOGJANAK ÖSSZE Az általa vezetett vasutas szakszervezeti szövetség egyike 4 legerősebbeknek az ország,bai). A francia államvasutak — a viíág £gyik legjobban felszeyelt vasiíthájójata 350 000 dolgozójának' 70 százalékát tömöríti. Ez a szervezet már évek óta vezető szepepgt játszik a bérkpveteiési küzdeie'mben. De Gaulle-nak hatalomra jutása óta a vasutasoknak mintegy '40 prgzágps méretű megmozdulásuk" volt és Uy mó'dóp harcojtak bérül? csökkentése ellép. ^^^^ A Vasutasok Szakszervezeti Szö—FP| vétségé, (CGT) tjtkára, Georges Séguy így ^szegezi kívánságait: KIVÁGOM, * h.ogy a francia munkásoH, glsőgorban a vasutasok bérköveteléseiket kiharcoljákhpgy létrejöjjön a kommunisták, szocialisták és a többi demokraták egysége égy közös program alapjjn. Ez elősegítené § nagy népi összefogást annak érdekébgn/ hogy Franciaország megszabaduljon a ' szepiélyi hatalom tpl, és hogy a demokrácia győzedelmeskedjék; hogy békés együttélést é§ leszerelést szorgalmazó erők még szorosabban tömörüijene.k, és ez§lt§l hatékonyabb akciókra legyenek képesek. Végül Is jó egészséget kívánok az pj Szó olvasóinak, valamint azt, hogy szép hazájuk tovább virágozzék. L U C Y N A W

! N N I C K A, lengyel filmszínésznél SOK-SOK VIDÁMSÁGOT — Hajló? Igen — Itt Lpcyng | Wlnriicka Részéi 1 Sproljam fel az újévi kívánságaimat? Ňagypj) gzí vesen. Akad egynéhány, A telefonáló csak a színésznő hangját hallja, de felidézi a Mater ^ Johanna, az Éjszaki yonat, A nagy háború igazi yége című lengyel filmek hősnőjének arcét. — Hát először Is.. kívánom, hogy az emberiség kihasználja az űrrepülés adta lehetőségeket Tud ja, olyan különös arra gondolni, hogy az én lányom talán agyszer nyugodtan repülhet a holdba Azután! Itt vannak a barátaim. Sok Jóbarátom van. Szeretném, ha minden kívápságuk teljesülne. Na és természetesen vannak ellenségeim is. Azoknak azt kívánom, hogy Jóbarátaimmá legyenek... Hogy mit kívánok a kislányomnak?... Neki és minden hozzátartozómnak a legszebbet: sok sok vidánjságpt... Nem, magamról sem feledkezem meg, ne t'élienl Magamnak aagy utazást kívánok. És hát természetesen mint minden színésznő, jó szerepeket kívánok magamnak Jó szerepeket nlyan filmekben, amelyeknél sorba állnak 3 nézők a Jegyért. magyar színművész CÉLJAINK KÖZÖSEK Elnézést kér — csak távirati stí lusban válaszolhat az Üj Szó körkéfáés&st. mari .a Vígszínház új darabjának főpróbájára siet. U.tá 11a Saro Urzival, az Elcsábítva üs elhagyatva című Germi-film karak' terszínészével találkozik, aki a bjj dapesti olasz filmnapokra érkezeti a magyar fővárosba. Vele közösén kapta pieg a legutóbbi cannesi filmfesztivál legjobb férfi fősze replőjének díját. — Először is erőt, egészséget kívánnék magamnak — mondja csendesen Páger Antal, mintha a népmese tündérének felelne. — Hatvanhat éves vagyok, bizony g}fáradtam. Amíg a hivatalszglga mezítlábas fiából színész, sykat dolgozd színész lettem, miközben zselléreknek és munkásoknak' nemeik rjih^á}, jlg lelkét is magamra öltöttem, nem ktmfägxo. grürngt. Yi§^zfljiflniíltqji élek, nem érdekel más, csak a nmojca, jjzáinqmrjz jijiicf pihenő, folytatni akarom, s azak kQ$4 ä UkűvésisK tartozom, akiket nem a tegnap, luiiMim csak a ma a jjűlnap érdekel. — Második kívánságom folytatása 02 elsőinek: út letie-* tőségeket, fi/ szerepeket szeretnék, hogy tovább léphessek. Az alakítás, az alkotás munkáidban mélyebbre, szebbre, emberibbre vágyom. Hiszek a fejlődésben, a magaméban is: elmondhatom, hogy soha sem nagyok elégedett magammal, a magam munkájával. Amikor megkérdezem, milyennek látja mégis a 64-es év mérlegét, azt válaszolja: elfogadhatónak. A Páger Antal számára elfogadható év nagy sikert hozott nemcsak a nyughatatlan, mind elmélyültebb alakításra vágyó művésznek, hanem a magyar filmvilágnak is: Gatines-ban, ahol goha magyar film, magyar művész díjat még nem kapott, első ízben az é alakítását tüntették ki, a Pacsirta Vajkay Ákosáét. — Már csak azért ts vágyom új meg új lehetőségekre folytatja Páger — mert én úgy vagyok vele, hegy minden eljátszott szerep megöl bennem egy embert. I'ajkai/ Ákost soha többé nem jáťszhatom el, amint nem Lehetek többé Tamburás sem... Remélem, tetszeni fog a Pacsirta Csehszlovákiában is, ahol külenuetítésen már bemutatták a Kak? lovy Vary-ban megrendezett filmfesztiválon, s ahol úgy tudom: rövidesen — országszerte műsorra tűzik. Páger Antal harmadik kívánsága is művészi pályájával függ össze. Arra vágyik, hogy meg sok örömet, elismerést szerezhessen ä magyar népnek. s- Ezt nem lehet megszerezni sablon-szerepekkel. Ami sablon, ami rutinmunka, ami szokványos: jigrri érdekel töbr b£. Cs_ak azt szeretném eljátszani, ami belőlem ts fakad. Olyanokra gondolok, mint legújabb szerepem is, Fábry Zoltán Húsz ôrg című filmjében. Egy magyar parasztot nem játszok, — hanem tiszta szívvel mondhatom: élek meg benne. Nagy film lesz, engem egészen felkavart. Őszinte, mélységesen emberi; egy emberi sorsot élek meg benne, egy 40 éves ember életét 60 éves koráig. Ilyen szerepeket szeretnék még! Borotvaélen akarok játszani. Ha nem veszi szerénytelenségnek, úgyis mondhatnám; a trapéz legmagasabb fokán. Befejezésül az 0] Szó őtjSn is üdvözli a csehszlovákiai magyar közönséget. Szereti, becsüli, ismeri, hiszen nemegyszer járt a szlovákiai városokban: rendszeresen nyaralt a Tátrában, Matlárházán, szeretettel gondol pálya-társaira, akikkel például legutóbb a Vígszínház vendégszereplése alkalmával találkozott, Így Újházi Nusira, akivel 40 évvel ezelőtt együtt játszott a pozsonyi színházban, s aki most nyugdíja Színészként kereste fel a bratislavai vendégjáték során. — Egymás mellett, együtt élünk, magyarok és szlovákok rr- mondja Páger Antal- — Céljaink közösek. Szeretném a mtyŠSlšt szálaival is seorosabbbra fonnt a két nép barátságiit. KAR El NOVÝ, «eh író, nemzetj művész DÉKÉT AZ EMBERISÉGNEK Három kívánságom? Akadna több }s! Melyik az első? Az, amelyik megszületésünktől kísér bennünket: pékét az emberiségnek! Mert csak ez jelenti az otthenom, a családom fejlődését, boldogságát, munjíám sikerét, terveim és álmaira megvalósulását. ^ biztonságos élstre vájjypm oly igen, ahogy az am- f j beriség túlnyomó többsége, hí- ŕ §zeji csak a bőrünk szfne különböző — a szívünk egyfop-. mán pires. És vajon miért nem lellSf í>é ke a földgolyón? Vajon miért harcol az U6A Indokínában? Talán Indokína fenyegeti az Egyesült Államokat? Talán New V'ork támadására, elfoglalására, megsemmisítésére készül? Vqtjen niiért ölik Kongóban a fehér pmberek a feketéket? És vajon a lengyeled, csehek, magyarok, jugoszlávok fenyegetései ellen védekeznek a nyugatnémet politikusok a multilaterális erővel? Olyan világot kívánok, amejyben nincsenek fegyverek, amely megszépül az embermilliók munkája nyomán!" Azt hiszem, válaszomban már a további kérdésekre is feleltem. Leszerelést és örök békétľ SGIÍSZOF már ügy hangzik, mint egy utópista frázis. De valóban utópia? Akkor, amikor minden ember kívánja, és az emberj agy kéz csodákat alkot? És vajon nem életünk lényege, kifejezője e?. az utópia? psztrák egyetemi tanár LELKESEDÉST, KITARTÁST • TANULÁSBAN ÉS HARCBAN Marxista bölcsész, akinek szá mos, többnyíre természettudományi és bölcsészeti tárgyú müve idegen nyelveken is megjelent. (Csehül 1953-ban Prágában: Vesmírný vývoj; magyarul Budapesten: A természettudományos világkép.) Aki nem Msz a sorsban vagy felsőbbrendű lényekben, jnegprtí; magának kell elősegítenie vágyai megvalőjjjjlÁÍSát, e yf# fó&ngs nézeteket vallókkal együtt olyanná kell változtatnia a világot, hogy megfeleljen uäW- Esért olyasmit kívánok, amit magam is megváló síthatok: alkalmasabb szeretnék lenni a világ megváltoztatására Ehhez nagyon sokat kellene kívánnom. Szeretnék többet tudni, hogy a világot józanul értelmezhessem, melyebben és bátrabban eleois?Í}£Ssem a helyzetet; és elszántabban, nagyobb lelkesedéssel lássak hozzá a világ megváltoztatásához. Mindez tőlem függ. A konkrét helyzetelemzés fő félté* tele a részletes és átfogó tudás, fő ellensége a felelőtlen dilettantizmus. Sem a tudományt, sem a bölcsészetet, s

em a művészetet, sem a poljtikáí nem jehet állandó tanulás nélkül fejleszteni. Mélyrehatóbban és merészebben, ötletesebbet) $3 elvhűbben szeretném magyarázni a vijégot. Hisz píy rohamósas bontakozik ki az emberi tydás és képesség, a vjlág népeinek felszabadító harcai Mínnyi megoldatlan probjéma előtt állnak a haladás bajnokai! Az újat csakis a nézetek kii?* delmében elért akarategység ítlspján foghatjuk fel és valósíthatjuk meg. Kívánom, hogy lelkesen és els?ántgi} tudjak cselekedni. Valamennyien egy megváltoztatható é? változásokat igénylő világban élünk. A tőkés társadalmi rendszer, melyhez pa?ájii vezetői ragaszkodnak, veszélyes és emberhez nem méltó, mert alapja a kizsákmányolás é« eíP.berirtág. Amióta eszemet tudom mindig arra vágytam, JiPgy bum|nu? célokért küzdő, tudományos tervezésre épülő kommunista rendszeí váltsa fel ä tőkés rendszert. Ezért mg&em.nak is nektek Js, kedves barátaim, azt kii «ánom, hagy nagy szándékaink megvalósításában soha sa( fogyjunk ki lelk.eseíésbőf és kitartásból. MOUSA O U M A R SY^ mali történész FÉLTÁRJUK A MÚLT KINCSÉIT A bamakói Mali Nemzeti Mázeum igazgatója. Történész ós néprajzkutató. Annak a fiatal af* rikai értelmiségnek jellegzetes képviselője, amely fel tudja mérni, hogy a kolonializmi4snak milyen mély szakadékából kell ffilsrpeLkednie, milyen nagy utat kell meg, tennie népének, hogy függetlenné vált hazáját a? elmaradottságból a felvirágzás űtjára vezesse. Ä felébredt fekete földrész öntudatának részese és formálója egyben; tudatosan harcol 9 gyarmatosítás és mindenfajta {jgokolonialista kísérlet ellen, felismerte, hogy a felemelkedés leggyorsabb útja a izeeializmusé. Amikar meghallja a körkérdés hármas „játékszabályát", felnevet: Afrikában is vannak hasonló népmesék, mitil néprajzkutató, nem egy hasonló mondát ismer. — Első kívánságom az lenne mondja a fiatal mfireumigazgató — hogy a mi kis intézményünk 1965-ben terveink szerint kibővülhessen. A múieumot az IFAN-tól örököltük, a fekete Afrikában a franciák által létesített szervezettől. Elsősorban ezért szegényes. Népművészetünk legszebb kincseit a gyarmatosítás korszakában rendszerint elvitték Afrikából: a mali föld legszebb faragásai, álarcai, fából és elefántqsontbó] készült szobrai nem Bamakóban, hanem Európa múzeumaiban találhatók. — Második kívánságom összefügg az elsővel: szeretném, ha megvalósulnának azok a tervek, amelyek ősi múltunk feltárására irányulnak. A Mali Birodalom a kösépkor elején SZeri>ezett

l erős hadsereggel és államgépezettel rendelkező, nagy hatalmú államszövetség vott, amelynek uralleeáája, Szundjata Keita diplortiáfiai kapcsolatban állott Portugália és Franciaország királyaival is. Az európai nagykövetek elismeréssel szóltak a mali udvar fényéről, amint a korabeli híres arab utazók is csodálattal, emlékeztek meg a mali városok szépségéről, tisztaságáról, közbiztonságáról. A kplonializmus véget vetett ennek a virágzó államnak, a rabszolgakereskedelem és a gyarmatosítás sötét évszázadai megtizedelték, szolgaságba és nyomorúságba taszították fekete Afrika népeit. Ásatásokat tervezünk, hogy jeltárjuk Mali nagy múltjának emlékeit. Ezzel segíteni kívánjuk azt a politikát ts, amely Mali népének nemzeti öntudatát emeli, s amely nem véletlenül választotta az ország nevéül éppen a hajdani birodalom nevét. Amikor a volt FranciaSzudán heíi/én megszületett a független Mali Köztársaság, jelképesen az ősforrásból merítettünk; mast valóságosan is szeretnénk jeltárni az ősi múlt emlékeit, elsősorban a nép művészetinek bizonyítékéit. A rotterdami és az utrechtl egyetem és nôgrajý intézet közreműködésével 1964-ben megkezdték a Dogonföltlön a kutatásekat. Részt kíván venni ebben a munkában több szecialista ország is. — Harmadik kívánságom személyes is, egyetemes ts: szeretném gyermekeimet békében, jó egészségben felnevelni. Négy gyermekem van., Afrikában ez kis családnak számít. Kis családomnak és magamnak békességet, nyugalmat kívánok 1965-ben ts. D 1985. ÜJÉV * Üf SZÖ S