Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-31 / 30. szám, vasárnap

ACSKP Központi Bizottságának határozata a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítésének fő irányelveiről és a pár

t munkájáról (Folytatás a 3. oldalról) II. A párt vezető szerepének elmélyítése és a társadalmi szervezetek tevékenysége A fejlett szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának építése során felmerülő igényes és bonyolult feladatok megoldása, a fejlettebb társadalmi viszonyok kialakítása és a kommunista nevelés megköveteli, hogy a kommunista párt állandóan vizsgálja és megismerje a társadalmi fejlődés objektív folyamatát, s távlati, tudományosan kidolgozott koncepció kitűzésével társadalmi-politikai alapot teremtsen a társadalom minden szervének, szervezetének és tagjának. Emellett szükséges, hogy a párt Ismerje és tekintetbe vegye a társadalom, a társadalmi csoportok, kollektívák és egyének objektíven feltételezett érdekeit, az intézkedések előkészítésébe és realizálásába kapcsolja be a dolgozók legszélesebb tömegeit, s teremtse meg annak feltételeit, hogy az állami és gazdasági szervekben, valamint a társadalmi szervezetekben önállóbban oldhassák meg a problémákat. A pártszervek számára ez lehetővé teszi, hogy figyelmüket jobban összpontosíthassák a távlati kérdések megoldására, s a társadalmi szempontok követésére. A társadalmi fejlődés fő kérdéseinek megoldásáért a pártkongresszusok közötti Időszakban a Központi Bizottság felelős, melynek lehetősége van arra, hogy a társadalmi fejlődés folyamatát komplex móclon mérje fel és egységesítse az osztályok, szociális rétegek, gazdasági és szakágazatok, területek érdekeit és szükségleteit, összegezi a párt ós a társadalom ismereteit és az alkotó politikai gondolkodás fő hordozója. A tudomány legújabb ismeretei alapján megítéli a társadalom terv szerinti fejlődésének lehetőségeit. A szociális-politikái feladatok megoldását szervezi s figyelembe veszi a Szovjetunió, a többi szocialista ország és a nemzetközi Ifommunista mozgalom tapasztalatait. Elmélyíti a sokoldalú tájékoztatás rendszerét, a párt szerveit és szervezeteit arra vezeti, hogy hatáskörükben célszerűen általánosítsák a társadalmi események lefolyását, és növeljék a pártmunka színvonalát. Kedvező szerepet töltenek be ezen a téren a Központi Bizottság egyes bizottságai. Munkájukat még következetesebben a főbb kérdések és alapvető javaslatok átdolgozására kell Irányítani. A bizottságoknak ezekről a kérdésekről konzultációkat kell szervezniük a tudósokkal, szakemberekkel és a dolgozókkal. A kerületi és járási pártbizottságok hasonló komisszlól munkájának súlypontjaként a kerületek és a járások komplex fejlődésének feldolgozását kell tekinteni. A fejlett szocialista társadalom fejlődésének bonyolult irányítása megköveteli, hogy a politikai vezetés tudományos szintre emelkedjék. A helyzet teljes, és elferdítetlen Ismerete, a legmegfelelőbb megoldás elfogadása megköveteli a felmerülő problémák nyílt és tárgyilagos megvitatását, a politikai gondolkodás fejlesztést, a kritikusságot és nyíltságot. Az elfogadott alapelvek realizálásának a következetes pártfegyelemre, a párttagok egységes fellépésébe kell támaszkodni. Hatékonyabb tömegpolitikai munkát A társadalmi fejlődés koncepciójának kidolgozásával egyetemben a párt vezető szerepének lényege abban van, hogy vezeti a dolgozókat, ideológiai neveléssel és szervező munkával megnyeri őket saját politikájának, s e politika aktív gyakorlásának. A Központi Bizottság valamennyi pártszerv és szervezet számára kötelezővé teszi, hogy szem előtt tartsák a pártmunkának ezt a területét, leküzdjék az elzárkózott párton belüli tevékenységre való hajlamosságot, és sokkal többet tevékenykedjenek a párton kívül, intenzívebben fejlesszék a tömegpolitikai munkát. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a dolgozók körében végzett meggyőző politikai munka színvonala már hosszabb idő óta nem kielégítő, nem eléggé harcias. Ezt az Ideológiai front egyes szakaszán jelentkező bizonyos ingadozás is befolyásolja. Ezen az állapoton gyorsan változtatni kell. A Központi Bizottság a pártszerveknek és szervezeteknek ezért meghagyja: úgy szervezzék a kommunisták munkáját, hogy a tömegpolitikal munka az eddiginél sokkal harciasabban és felkészültebben ismertesse meg a dolgozókkal az ország fő feladatait, a párt célkitűzéseit, elgondolásalt és eljárásait. A kommunisták feladata, hogy a mindennapi életben kezdeményezően megvalósítsák a párt politikáját, s ezért munkájukkal és hatásos szóval is harcoljanak. Szükséges, hogy a pártszervek és szervezetek, minden kommunista maximális kezdeményezést tanúsítson az időszerű, kényes politikai és ideológiai kérdések megmagyarázásában, meg tudja különböztetni a helytelen nézeteket a helyesektől, tisztázza a kérdéseket, s ne engedje meg, hogy a nem világos kérdésekre helyette társadalomellenes, zavaros gondolkodású egyének válaszoljanak. Ezért szükséges, hogy részletesen megmagyarázzuk a hazai és a nemzetközi helyzet kérdéseit, s ne engedjük meg, hogy a népgazdaság terv szerinti Irányításának tökéletesített rendszerét, annak alapelvét leegyszerűsítve magyarázzák, vagyis úgy, hogy az a népgazdaság bonyolult problémáit automatikusan megoldja. A pártszervek feladata, hogy a kommunistákat állandóan tájékoztassák a párt politikájáról és arról, milyen problémák megoldásán fáradozik. A párttagokat és a tagjelölteket ezek az információk segítik abban, hogy a dolgozók közötti tevékenysé-. g ükben ismereteiket aktívabban felhasználhassák. A gazdaságirányítás tökéletesített rendszerének bevezetésével kapcsolatban főleg a demokratikus centralizmusnak a társadalom építésében és életében betöltött szerepét kell megvilágítani, rá kell világítani a társadalmi érdek és az egyéni, helyi érdek egységére, a távlati tervezés kérdéseire, az áru- és pénzviszonyok kihasználására, az anyagi érdekeltség fejlesztésére és helyes érvényesítésére, a gazdasági dolgozók jogkörének és felelősségének megerősítésére, a rend és a fegyelem megszilárdítására, a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának jelentőségére és módjára. Amikor a pártszervek és szervezetek a gazdasági problémákkal foglalkoznak, mindig a politikai szempontok legyenek túlsúlyban. A kommunisták tömegpolitikal munkája harciasságának és politikusságának növelése érdekében az alapszervezetek bizottságának munkáját hatékonyabbá kell tenni, a járási és a felsőbb pártszervek részéről az alapszervezeteknek nyújtott segítség megjavítására kell törekedni. A párt mindennemű Ideológiai és nevelőmunkájának növelnie kell a dolgozókban a szocialista hazánk további fejlődéséért érzett felelősségtudatot. A kommunistáknak a dolgozókkal szembeni bármilyen különcködő magatartása kedvezőtlenül befolyásolja a párt viszonyát a tömegekhez. A kommunistáknak a dolgozók Iránt tanúsított forró, elvtársias viszonyát a párt sikeres politikája és a bizalom alapvető feltételének tekinti. A kommunistáknak a dolgozók között végzett közvetlen, személyes szervező munkáját erősíteni kell a sajtóval, rádióval, televízióval és a filmmel. Az említett eszközök hatósugara arra kötelezi ezek dolgozóit — különösen a kommunistákat, — hogy fokozzák a párttal és a néppel szembeni felelősségérzetüket. A népgazdaság pártirányítása A pártirányítás azt jelenti, hogy hatnia kell a dolgozók termelési-gazdasági tevékenységére, az állami, gazdasági és más társadalmi Intézmény és szervezet munkájára, éspedig úgy, hogy tervszerű legyen a társadalmi munkabefektetés, és szabad utat nyerjen a dolgozók tehetsége és kezdeményezése. Ugyanakkor a társadalmi tervékenység minden vonalon történő koordinálásáról, az anyagi termelésben és a társadalomban végbemenő objektív folyamatok felismeréséről és kihasználásáról van szó. A pártmunka jelenleg és a jövőben Is a termelési-gazdasági feladatokra, továbbá arra irányul, hogy még szorosabban fűződjön a termeléshez. A dolgozó nép számára. A párt ügyel gyakorlatban bizonyos egyoldalúságot kell leküzdeni. Az eddigi fogyatékosságok, a dolgozókkal való kapcsolat helyettesítésének és bizonyos meglazulásának okai az ország átmeneti nehézségeivel magyarázhatók. A túlnyomórészt adminisztratív irányítási rendszerben, amikor is a központi állami és gazdasági szervek nem tudták megfelelő mértékben befolyásolni a népgazdaságot, hogy sztagnálása megszűnjön, — a komoly gazdasági problémák és nehézségek gyakorlati megoldására a párt vállalkozott. E feltételek között került sor arra, hogy a pártszervek mentesítették az állami és gazdasági szervek vezető dolgozóit a gazdaság közvetlen irányításáért viselt felelősségük alól. A pártvezetést nem értelmezhetjük úgy, hogy az a gazdasági és állami szerveket helyettesíti, mint ahogy befolyását sem korlátozhatjuk csupán politikai és ideológiai tevékenységre — elszakítva a termeléstől. A pártvezetés nincs ellentétben az egyes gazdasági szervek vagy vezetők jogával és személyes felelősségével, amit az új Irányítási rendszer beiktatott. Ezt a jogkört a pártszervezetek nem sérthetik meg. A feladatok teljesítését és a munka gyakorlati eredményességét azonban elő kell segíteniük, és ellenőrizniük kell. Figyelmeztetniük kell a helytelen döntésekre, és ha a vitás kérdésben nem jutnak a gazdasági vezetőséggel közös nevezőre, s nem mutatkozik javulás — erről tájékoztatniuk kell a felsőbb pártszerveket. Ha a gazdasági és állami szervek, valamint a funkcionáriusok kötelességeit magukra vonatkoztatják — ez lényegében azt jelenti, hogy a pártszervei megfosztják annak lehetőségétől, hogy ellenőrizzen, értékeljen és politikailag vezessen. Ez szükségszerűen ajtót nyit a felelőtlenségnek, az a,libizmusnak, duplicltásnak, s arra vezet, hogy gyakran nem tudják feltárni a fogyatékosságok igazi okait. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a vállalatokban vagy intézetekben a vezetőség tevékenysége ellenőrzésének joga, amelyet a termelési, közlekedési és kereskedelmi szervezetek, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások, a földművesszövetkezetek, tervező szervezetek, konstrukciós irodák és kutatóintézetek {amelyeket az ágazat és a termelési gazdasági egységek irányítanak) alapszervezeteiben a párt alapszabályai biztosítanak, — nem jelenti azt, hogy döntenek is arról, amiről a vezető dolgozóknak kell dönteniük. A pártszervezetek elsősorban arra összpontosítsák erejüket, hogy a vállalatok, üzemek és munkahelyek feltételei között érvényre juttassák a párt politikai-gazdasági irányvonalát, valamint hogy figyeljék a gazdasági tevékenységet, és értékeljék annak eredményeit. A kommunistáknak, mint a társadalmi haladás fő hordozóinak az is kötelességük, hogy elsajátítsák a tudományos ismereteket, harcoljanak az új technika bevezetéséért és teljes kihasználásáért. Abból Indulunk ki, hogy az ökonómiát nem lehet a politikától elválasztani, nem lehet elszakítani a párt munkáját a gazdasági problémáktól. A politika az ökonómia koncentrált megnyilvánulása — és helyes politikai hozzáállás nélkül lehetetlen a gazdasági kérdéseket helyesen megoldani. A párt irányvonala életbeléptetésének alapvető feltétele a helyes káderpolitika. A CSKP Központi Bizottsága elnökségének a kádermunkáról 1964 decemberében jóváhagyott határozata alapján valamennyi pártszerv és szervezet rendkívül nagy figyelmet szentel jelenleg a népgazdaság új Irányítási rendszere káderellátásának. Különösen a műszaki fejlesztés káderellátásáról kell sokoldalúan gondoskodni. Elsősorban a vezető helyeken van szükségünk olyan emberekre, akik tántoríthatatlanul harcolnak a szocialista elvekért, politikailag és szakmailag edzettek, helyesen viszonyulnak az emberekhez, igényesek velük szemben, szeretik munkájukat, és van felelősségérzetük, akik saját munkájukat és munkatársaik tevékenységét aszerint értékelik, milyen eredményeket hoz a társadalom és a arra, hogy minden - szocialista gon-I politikai érettségének megfelelően — dolkodású és szocialista szellemben arra a helyre kerüljön, ahol a tárcselekvő ember — képességének és | sadalomnak legtöbbet használhat. A párt eszmei és szervezeti egységének elmélyítése és szilárdítása Legújabb igényes közgazdasági, politikai és ideológiai feladataink megoldása érdekében fokoznunk kell a párt egységét, cselekvőképességét és a párton belüli életben alkotó készségre alkalmasabb légkört kell létrehoznunk. Pártunk cselekedeteinek s belső kapcsolatainak — ami az elért eredmények tárgyilagos, bíráló szellemű megítélését illeti — példamutatóknak kell lenniük; s el kell utasítani minden nemleges magatartást, és önelégültséget. Marxi—lenini elméleten alapuló, elvi jellegű eszmecserével, bírálattal és önbírálattal kell kiküszöbölnie a pártnak nemcsak saját tevékenységéből, hanem a társadalom életéből is a megcsontosodott munkamódszereket, a kényelmes gondolkodásmódot, a dogmatizmus, a jobboldali opportunizmus és a liberalizmus megnyilvánulásait. Pártunk XII. kongresszusa élvonalba állította az eszmei és a gazdasági egységet, ugyanakkor meghatározta a párt eszmei-nevelő munkájának irányát és az ideológiai befolyásolás minden eszközének szerepét. Jóllehet pártunk Központi Bizottsága decemberi ülésén is konkretizálta az ideológiai munkafolyamatokat, a kívánt javulás mindeddig mégsem észlelhető. Az ideológiai arcvonalon a XII. pártkongresszus útmutatásaihoz való igazodás érdekében szükséges offenzív jellegű eszmei sorakozó helyett az ideológiai arcvonal több szakaszán egy helyben topogás figyelhető meg, sőt az is előfordult, hogy elferdítették a szocialista társadalom lététől elválaszthatatlan alapelveket. A Központi Bizottság népgazdaságunk új irányítási rendszerének érvényesítésével kapcsolatban újból hangsúlyozza, hogy a liberalista irányzatok, a konzervativizmus és a szubjektivizmus elleni ideológiai küzdelmet kitartással s megalkuvás nélkül kell folytatnunk. El kell utasítanunk az olyan eszmefuttatásokat, melyek szerint az új rendszerben közgazdaságunk veszít szocialista jellegéből, s a liberalizmus tért hódíthat a gazdaság irányításában. Ellenkezőleg, a pártintézkedések célja azoknak az erőknek felszabadítása, amelyek lehetővé teszik, hogy társadalmunk a nyárspolgári erkölcsöt és a mesterkedések még észlelhető csökevényeit is kiküszöbölhesse. A pártmunka módszereinek és a párt szervezési felépítésének is kellő összhangban kell lennie népgazdaságunk új szervezési elveivel. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a pártépítésnek ezentúl is a területi termelési elv alapján kell folytatódnia. A kommunistákat munkahelyük szerint, tehát a termelési elv alapján egyesítő pártalapszervezetek ezentúl s területi, azaz járási és kerületi pártszervezeteket alkotnak, élükön a területi elv alapján megválasztott közös pártbizottsággal. Ez lehetővé teszi a területi pártszerveknek, hogy az aclott járás, illetve kerület fejlődési távlatait szem előtt tartva foglalkozzanak a problémákkal, részt vehessenek a gazdaságfejlesztési távlati tervek kidolgozásában, az üzemi s vállalati feladatok teljesítésére buzdíthassák a kommunistákat, és a demokratikus centralizmus szellemében érvényre juttassák a párt egységes befolyását. Egyben el kell terjesztenünk azokat a munkamódszereket, és munkaformákat, amelyek hatására egységes lesz a szakágazati vállalatokban, illetve vállalati trösztökben dolgozó kommunisták tevékenysége. A pártépítésben és a párt tevékenységében érvényesülő demokratikus centralizmus elvével összhangban alkalmat kell adni arra, hogy a szakágazati igazgatóságokon (illetve a döntő szerepű üzemekben) működő pártbizottságok a CSKP Központi Bizottsága (az SZLKP Központi Bizottsága) illetékes osztályával s a területileg illetékes kerületi pártbizottságokkal megegyezve, évente kétszer vagy háromszor hívhassák tanácskozásra a szakágazati vállalathoz vagy tröszthöz tartozó vállalatokban, üzemekben, kísérleti és tervező intézetekben ténykedő pártszervezetek elnökeit, esetleg más funkcionáriusait is. E tanácskozások programja általában a lényegbe vágó gazdaságpolitikai kérdésekkel, a káderneveléssel, a munkaerők elhelyezésével stb. összefüggő elgondolások megvitatása lenne.. További küldetésük, hogy a kommunistákat teljes áttekintést nyújtva tájékoztassák a szakágazati (a tröszthöz tartozó) vállalatok feladatairól, továbbá a különböző nézeteket, teendőket egybehangolják, s az irányító tevékenységben résztvevők nélkülözhetetlen ismereteket, tapasztalatokat stb. szerezzenek. A társadalmunk életében még a legszerényebb szerepet betöltő emberek kezdeményezésre buzdítását, és ezzel egyidejűleg a társadalom lávla11 fejlődésére kihaló központi irányítás elmélyítését célzó törekvések hatásának meg kell nyilvánulnia a kerületi pártbizottságok tevékenységében Is. A CSKP Központi Bizottságának az a kívánsága, hogy a kerületi pártbizottságok tapasztalataikat értékesítve járuljanak hozzá a távlati — különösen a gazdasági — tervek kidolgozásához és valóra váltásukhoz. A kerületi pártbizottságoknak a pártpolitika egységes megvalósítására s arra kell utasítaniuk a járási pártbízottságokat, hogy a tárcasovinizmust és a helyi érdekeket mindenképpen mellőzve következetességet, az országos érdekekért felelősséget követeljenek. Mivel a pártalapszervezeteket a dolgozókhoz legközelebb álló járási pártbizottságok irányítják, nagyon fontos, hogy politikai, ideológiai és szervező tevékenységük célja az eddiginél nagyobb mértékben és hovatovább az emberek körében végzendő konkrét munka legyen. Az egyre nagyobb feladatok megoldása feltétlenül megköveteli a járási pártbizottságoktól, hogy ne foglalkozzanak lényegtelen részproblémákkal, hanem a Központi Bizottság által kitűzött legidőszerűbb és sarkalatos politikai feladatok teljesítésére, a járásban szükséges ideológiai és kádermunka fellendítésére, valamint a kellő ellenőrzésre összpontosítsák tevékenységüket. A járási pártbizottságokra hárul mindinkább az az elsőrendű feladat is, hogy döntő fontosságú szervekként politikai, szervező és nevelő munkájuk révén, az alapszervezetek tagjaival és a többi dolgozóval együttműködve közvetlenül érvényesítsék pártunk politikáját. Ez viszont megköveteli, ' hogy az alapszervezeteket eredményesebben Irányítsák, legyen mélyebbre hatoló betekintésük tevékenységükbe, s irányítsák őket eredményesebben arra, hogy egyre hathatósabb lehessen a kommunisták befolyása az üzemekben, a földművesszövetkezetekben, minden más munkahelyen , a városokban, és a községekben is. Ezért sokkal jobban kell a pártszervezetek s minden kommunista és dolgozó tájékozottságáról gondoskodniuk. Ami pedig a kerületi s a járási pártbizottságok közötti kapcsolatokat illeti, ezentúl pontosabban meg kell határoznunk a szervek szerepkörét és munkamegosztását. Ugyanis helytelen lenne, ha azonos módon foglalkoznának ugyanannak a problémának a megoldásával. Az ilyen ügyintézés a párt erejének elfecsérléséhez, fölösleges határozathozatalokhoz, iratgyártó munkastílus meghonosodásához vezet. Például ott, ahol a Központi Bízottság minden, jóllehet teljesen konkrét határozatát is aprólékosan fel akarják dolgozni, elkerülhetetlen a felesleges erőíecsérlés, a határozatok lassabban jutnak el a központból a pártalapszervezetekhez, megbénítják a pártutasításoknak helyi feltételekhez alkalmazását célzó kezdeményezéseket, és ezzel a párthatározatok végrehajtását is hátráltatják. A Központi Bizottság a kerületi és járási pártbizottságok plénumai tárgysorozatának alaposabb előkészítése érdekében lehetségesnek tartja, hogy a CSKP kerületi és járási bizottságai az alapszabályzatban meghatározottnál ritkábban, de kéthónaponként legalább egyszer ülésezzenek. Pártunk legfőbb erőssége a pártalapszervezetekben van. Az a legfontosabb feladatuk, hogy a dolgozók körében következetesen fejtsenek kl tevékenységet. A pártszervezetekben mélyrehatóan, sokoldalúan kell ismerni a termelésben kialakult helyzetet, és minden munkahelyen létre kell hozni az irányítás gazdasági eszközei öntudatos, célravezető hasznosításá( Folytat ás az 5. oldalorúj ÜJ SZÖ 4 * 19B5- Január 31.