Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-25 / 24. szám, hétfő

A fő téma ismét a pályaválasztás A JELENTKEZÉSI LAPOK BENYÚJTÁSA A KÖZÉP- ÉS A SZÁKISKO­LÁKRA ® AZ IPARI TANULÁS TERÉN IS NAGYOK Á LEHETŐSÉ­GEK ® A PÁLYAVÁLASZTÁSBAN A LEGFONTOSABB A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG A kilencéves alapiskola hivatott arra, hogy az első osztálytól kezdve, de tűként az utolsó évfolyamokban a pályaválasztás iránt felkeltse a tanulók érdeklődését. Ebben az Irányító munkában szem előtt kell tar­tani a tanulók tehetségét, képességét éa érdeklődését. A pályaválasztás­nak összhangban kell lennie a t&rsadalom érdekeivel. Az Iskola- és Kulturálisilgyl Minisztérium határozata értelmében a ki­lencéves alapiskolákban most van folyamatban az a nagyon fontos akció, amely az utolsó évfolyamok tanulóinak elhelyezésével és pálya­választásával foglalkozik. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a kilencéves alapiskolákat csaknem kétmillió fiú és leány látogatja, s ezért a 9-ik évfolyam abszolvenseinek az elhelyezése valóban nagy munka. Az 1983/66-ik tanévben 80 000 új tanulót várnak a különféle középisko­lák első évfolyamába, s ugyanebben az évben több mint 130 000 fiú és leány kezdi meg tanulmányait az ipari tanintézetekben. Az említett okból kifolyólag a ki­lencéves alapiskolákban különbizott­ságok, úgynevezett „elhelyező bizott­ságok" működnek. A bizettságok elnöke az Iskola Igazgatója, tagjai: az osztályfőnök, a pedagógiai tanács­adó, a nemzeti bizottság képviselője és a szülői szövetség elnöke. Ez az elhelyező bizottság az abszolvensek elhelyezésében és pályaválasztásában szorosan együttműködik az érdekelt tanulók szüleivel. Mikor kell benyújtani a jelentkezési lapokat? A kilencéves alapiskola abszolven­sei jelentkezési lapjukat mindenfajta középiskola — így az üzemi középis­kola — első évfolyamába ls az isko­la vagy az üzem igazgatójának nyújt­ják ba 1985. március 15-ig. A mező­gazdasági szakiskolák tanulói szintén erre a határidőre nyújtják be jelent­kezési ívüket a mezőgazdasági ta­nonciskola vagy a mezőgazdasági szaktanlntézet Igazgatójának, továbbá azok a jelentkezők ls, akik nincse­nek állandó munka- vagy tanoncvi­szonyban. Az ilyen Jelentkezők Je­lentkezési lapja nem nélkülözheti az illetékes helyi (körzeti) oemzeti bizottság véleményét. A kilencéves alapiskolák vagy az üzemek Igazgatósága a benyújtott jelentkezési lapokat a tanulók komp­lex értékelésével együtt legkésőbb 1985. április 25-ig megküldi az ille­tékes középiskola igazgatóságának. A nemzeti bizottságok ugyanígy meg­küldik azoknak a jelentkezőknek a jelentkezési lapját, akik nincsenek állandó munka- vagy tanoncviszony­ban. A tehetségvizxgát igénylő isko­lákba a Jelentkezési lapot már 1985. március 31-ig be kell küldeni. Ki jelentkezhet középiskolába? Középiskolára az állami tervben megállapított létszámban felvehetők azok a jelentkezők, akik • sikerrel végezték el a ki­lencéves iskola 9-ik évfolyamát, vagy vele egyenértékű műveltséget szereztek (az első évfolyamba); • akiknek orvosi bizonyítvá­nyuk van, hogy a választott szakma kitanulására, illetőleg a leendő hivatás betöltésére egész­ség) szempontból megfelelnek; • akik a felvételi vizsgát az il­lető középiskolában sikerrel letet­ték; • akik sikerrel letették az érettségi vizsgát valamely általá­nos középiskolában, a dolgozók középiskolájában. vagy pedig olyan iskolában, amelyben meg­feleld ismeretekel szereztek a kö­zépiskola első évfolyamába. Jelentkezési lapot az iskolákból és az üzemekből a jelentkezők • középiskolai tanulmányra e kilencéves Iskola Igazgatóságán; • az abszolvensek tanulmá­nyaikra az általános középiskolák vagy a dolgozók középiskolájának igazgatóságán szerezhetik be. Tehetségvizsga Egyes szakközépiskolákba való fel­vétel „tehetségvizsga" letételétől ls függ Tehetségvizsgát kell tenniük az iparművészeti közéiskolába, a kö­zép fokú képzőművészeti szakiskolába, az egészségügyi középiskola fogászati laboráns szakára, a konzervatórium­ba és a pedagógiai Iskolákba jelent­kezőknek. A feltüntetett szakiskolá­ba felvételi vizsgára csak azokat a jelentkezőket fogják meghívni, akik sikerrel tették le a „tehetségvizs­gát". Felvételi vizsgák Felvételi vizsgát írásban kel) ten­ni, mégpedig a tannyelvből és mate­matikából, abból az anyagból, amit a kilencéves Iskolában tanultak. Az Iskola- és Kulturálisilgvi Minisztérium legújabb rendelete értelmében vala­mennyi középiskola első évfolyamába a felvételi vizsga egységesen 1985. május 10-én lesz. Szükség esetén a felvételi vizsgára pótterminust tűzhet ki az Illetékes kerületi nemzeti bi­zottság iskolaügyi osztálya. A dolgozók továbbtanulása Azok a jelentkezők, akik foglalko­zásuk mellett akarják valamely kö­zépiskolában tanulmányalkat tovább folytatni, kérésüket az előírt nyom­tatványon, munkahelyük elhelyező bizottságának közvetítésével, 1965 április 25-ig nyújtják be az illető középiskola igazgatóságának. A dolgozó jelentkezők számára a felvételi vizsga valamennyi középis­kolában szintén egységes időpontban lesz, mégpedig 1965. május 25-én 10 órakor. A jelentkezők szintén a tan­nyelvből és matematikából fognak vizsgázni, mégpedig a kilencéves is­kolában átvett anyagból. Fellebbezés A felvételező bizottság elutasító döntése ellen a jelentkező a döntés kézhez vétele után öt napon belül fellebbezést adhat be az iskola igaz­gatójának. A fellebbezésről az illető kerületi nemzeti bizottság Iskolaügyi osztálya dönt. Felvétel tanonc- vagy munka­viszonyba A kilencéves Iskola abszolvenseinek elhelyezésében a bizottságok együtt­működnek az Illetékes nemzeti bizott­ságokkal Is, és velük együtt döntenek az abszolvensek tanonc- vagy mun­kaviszonyba való elhelyezéséről. Az üzentek a kiskorúakat május 1-től veszik fel munkaviszonyba, és lehetőséget nyújtanak a különösen keresett és igényes szakmák tanulá­sára azoknak is, akiket nem vettek fel más középiskolába. Az általános középiskolában való tanulást főképp azoknak ajánljuk, akiknél megvan annak feltétele, hogy a főiskolákon is sikerrel fognak ta­nulni. A szakközépiskclák és az Ipari szakmák közül előnyben részesül a bányászat, a kohászat, az építészet, a mezőgazdaság, a vasút, a gépészet és az elektrotechnika. t—rt—) Fohász mindennapi tiszta kenyerünkért A „Samoobsluha" kenyerespultja mellett fehérköpenyes klszolgálónő álldogált. — Kérek fél kilogramm fehér kenyeret­Az elárusító szó nélkül négyfelé vág egy cipót s egyik részét a ko­saramba teszi. — Kérek egy kis papírt Is. — Csodálkozva mered rém egy másod­percig, majd felvesz a pultról egy negyed szalvéta nagyságú papírda­rabot s a kenyér mellé teszi. Elné­zem a 15x17 cm nagyságú papír­darabkát s azon tűnődöm, vajon a kenyér melyik feléhez tapasszam... Majd még egyszer a fehérköpenyes­hez fordulok: — Lenne olyan kedves, s becso­magolná a kenyeret ebbe a papír­ba? — Nem vagyok olyan kedves! Vagy talán azt hiszi, hogy más munkám nincs? — s ezzel tünte­tően igazgatni kezdi a kenyereket. — A végén még fel is szereltetné velem! — teszi még hozzá mérgesen. — De drága elvtársnő, maga fél­reértett engem — próbálom diplo­matikusan magyarázni a helyzetet. — Nézze, nincs nálam táska s kint zuhog az eső. Hazáig szétázik a kenyerem. Talán csak akad valahol egy darabka papír? Áz elárusítónő még dohog egy ideig de végül is hnz a raktárból egv másfélkllős zacskót, s aztán sietve visszavonul. m m m Beszélünk a higiéniáról, a baci­lusokról, a víruszos betegségekről és a megelőzésről, s közben szinte észre sem vesszük, hogy minden falat kenyérrel naponta a bacilu­sok millióit fogyasztjuk el. Figyeljük csak meg, milyen ntat tesz meg a kenyér a kemencétől a fogyasztóig: Az éjjel sütött kenyeret hajnalban hordják szét a pékek. Az üzletek többsége azonban csak később nyit, s így a kenveret nyltntt ládákban lepi a bolt előtt az útra pora s közben kl van téve annak is, hogy minden arra menő kutya meg­szagolja. Majd jön az üzletvezető s kezdi behordani a ládákat. Ilyen­kor megesik, hogy egy-két kenyér a földre pottyan, de hát azt nem látja a vevő, s így az üzletvezető — amit nem lát a szem, nem fáj a szívnek — nyugodt lelkiismeret­tel a többi közé teszi. Az, hogy milyen bánásmódban részesül a ke­nyér az üzletekben, ahol egyes vevők összetapogatják, s piszkos köpenyű elárusítók nem éppen a legtisztább kézzel ide-oda rakos­gatják — külön fejezetet érdemel­ne. A helyzet elgondolkoztató. Ho­gyan lehetséges az, hogy éppen a legfontosabb élelmiszerünk, a ke­nyér csomagolására fordítják a legkevesebb gondot? A babot, a rizst, a zöldséget, sőt a gyümölcsöt is — amit fogyasztás előtt úgy Is megmosunk — Igelit-, vagy papír­zacskóba csomagolva árulják. A ke­nyeret viszont, amely változatlan formában kerül asztalunkra, semmi sem védi a piszoktól. Vajon nem lenne-e már Időszerű, ha a kereskedelem dolgozói végre gondolnának a fogyasztók egészsé­gére ls és higiénikusabban csoma­golnák a kenyeret?) —111. A dunaszerdahelyi Jednota népi fogyasztási szövetkezet a napokban nyi­totta meg ismét a rendbehozott és korszerűsített „Három hordó" borozót, ahol egyszerre 160 vendéget szolgálhatnak ki. Képünkön: A „Három hordö" borozó és étterem. A LA MANCHE CSATORNÁBAN távoli délisarki vendégek — pingvi­nek tűntek fel. A helyi lakosok nem emlékeznek rá, hogy valamikor is látták volna ezeket a madarakat ezen a vidéken. ÉSZAK-SVÉDORSZÁGBAN, Gaellva­re térségében 20 000 rénszarvast éh­halál fenyeget. A szokatlanul vastag befagyott hóréteg lehetetlenné teszi, hogy kikaparják élelmüket. EGY TEMETKEZÉSI VÁLLALAT St. Louisban (USA) a következő reklám­mal vonja fel magára a nagyközön­ség figyelmét: „Halion meg. A többit már elintézzük". AZ IRODALOM nagyjai váltják fel a francia bankjegyeken a királyokat és államférfiakat. IV. Henrik és Ri­chelieu helyébe Vietor Ilugo és Vol­taire került, az új 100 frankos bank­jegyet pedig — Napóleon helyett — ezentúl Corneille arcképe díszíti. AZ AFROÁZSIAI nők első kong­resszusát júniusban tartják meg Al­gírban. KUBÁBAN nemrég bélyeget adtak ki annak emlékére, hogy 1961-ben a Disznó-öbölben viszaverték az ame­rikaiak támadását. A bélyeg iránt az az Egyesült Államokban is nagy ér­deklődés nyilvánult meg, de behoza­talát és gyűjtését hamarosan betil­tották. AZ AlR NEW ZEELAND nevet ve­szi fel áprilistól az új-zélandi Tas­man légiforgalmi vállalat. PJÖNGJANGBAN emlékiratot tet­tek közzé, mely az egész koreai nép nevében tiltakozik az ellen a terv ellen, hogy 2000 dél-koreai katonát akarnak küldeni Dél-Vietnamba. Az emlékirat tötob példát említ meg ar­ról, hogy a dél-koreai hivatalok az imperialisták és újgyarmatosítók agresszív terveit támogatták. (ČTK) AZ AMERIKAI SHREVEPORTI repü­lőtéren a két órán át tomboló vihar 6 repülőgépet megsemmisített és to­vábbi nyolcat megrongált. A kár mintegy 500 000 dollár. AMERIKAI, FRANCIA és nyugatné­met repülőgépgyártó vállalatok közös hellkoptergyárat építenek az ENSZ­ban, München mellett. HATALMAS MÉRETŰ BUDDHA szob­rot találtak a szovjet geológusok Dél­Tadzsikisztánban egy VI.—Vh. szá­zadból származó buddhista kolostor feltárásánál. A szobornak csupán a lábfeje két méter hosszú. HEVES HÓZÁPOROK, hóviharok' pusztítanak napok óta Jordánia kö­zépső részén. Nyolc ember életét vesz­tette, 1200 pedig fedél nélkül maradt. OCEANOGRÁFIAI KUTATÁSOKRA alkalmas, műszerekkel felszerelt ha­jót ajándékozott Algériának a szov­jet kormány. GHANA LAKOSSÁGA 1980 őta R00 ezer fővel szaporodott, s jelenleg meg­haladja a 7 millió 500 ezret. A SZUHE BÁTOR érdemrendet nyújtották át Konsztantyln Szimonov­nak, az ismert írónak, aki 25 évvel ezelőtt részt vett a Halhil-Gol folyón, a japán támadók ellen vívott harcok­ban. Ugyancsak megkapta mongol ki­tüntetését Fedorenko szovjet külügy­miniszterhelyettes, s a napokban át­nyújtják az érdemrendet Gyemicsev­nek, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségi póttagjának. A GÉPKOCSIADÖ 65 SZÁZALÉKOS emelésére hozott rendeletet a. hol­land parlament. Az így -befolyó-' össze­geket új autóutak építésére szánják. INDIAI FILMFESZTIVÁLT rendez­tek fJj-Delhiben húsz ország részvéte­lével. A nemzetközi zsűriben helyet foglal Andrzej Vajda lengyel film­rendező és Georgcs Sadittyl francia kritikus is. SZÍNHÁZ ELVÁMOLÁS Alighanem terebélyesedő Idegenlor­galmunk juttatta eszembe, hogy Bécs és Bratislava között valamikor az első köztársaság Idejében villamosvasút köz­lekedett. Nálunk bécsi villamosnak hív­ták, Ausztriában a Pressburger Elektrl­sche névre hallgatott. Egy piszkoszöld szinií. ormótlan villamoskocsi két nem kevésbé otromba, kávésbarnára mázolt személykocsit ráncigált maga után. Ezért lényegesen lassabban „száguldott" gőz­mozdonyos ősénél. Egy ilyen szerelvényen tőrt ki velem a botrány, mégpedig Erzsi nevű húgom leltára miatt. Erzsit szüleim az akkori szokáshoz híven, mint „cseregyereket" Bécsbe vezényelték a nyári szünidőben, hogy beletanuljon a német nyelv fon­dorlataiba. Ellenértékül a húgom gond­ját viselő családtól egy alpesi bocira emlékeztető, nagy étvágyú gömbölyű­séget kaptunk, aki akkor is elevett elő­lem mindent, ha már nem volt éhes. Egy reggel édesanyám becsomagol­tatta velem ünneplő ruhámat azzal, hógy egy Bécs környéki búcsún kell majd húgom erkölcsét vigyázni, népte sebben szólva: gardírozni. Ennek az ellenszenves hangzású, férfi mivoltomat lealacsonyító foglalkozásnak gyakorlati jelentőségét véges fiatalemberi elmém mel nem tudtam még kellőképpen fel mérni, amiért ls tiltakozni próbáltam De nem használt. Mire elkészültem a csomagolással anyám egy rózsaszín nőt bugyit erősza kolt rám azzal, „hátha a lelkemadtá nak nincs éppen kéznél tiszta alsóne­műje". Ojból ellenzékbe léptem. Nem ment a fejembe, mi a csudának tiszta bugyi a lelkemadtának egy búcsún? Elvégre nem megy benne strandolni! Anyám rendreutasított, ne beszéljek sületlenségeket. A szülő és gyermeke közti JogegyenIStlenség alapján persze ő került ki győztesen a vttaértekezlet­ből. Különben ls ő pénzelte a vállal­kozást. Bergig, a határállomásig simán ment minden. A csehszlovák vámőr benyomta pecsétjét útlevelembe és elköszönt. De Jött az osztrák finánc és megkérdezte a kocsi utasait, kinek van elvámolni valója? Hallgatás az egész vonalon. — Szóval senkinek? — ismételte meg kér­dését egy inkvizítor konokságával a határok őre. További hallgatás a foly­tonosság megszakítása nélkül. Csakhogv a tlnánc nem azért finánc, hogy ne lásson a lelkekbe és — a kofferokba. Biztos léptekkel egyenesen felém tartott: — Mi van ebben a kofferben? — tu­dakolta. — Személyi útlkellékem — válaszol­tam olyan síri hangon, hogy magam Is megszeppentem tőle. — Miből áll az a személyi útikellék? — fokozta vallatását fordulatos hang­színezéssel. — Ruhám, cipőm, fehérneműm . . . — Más nincs benne? — fuvolázta a i'ámór egy oktávval magasabb hangon. — N-nlncs, azaz . . . — Nyissa kl a koffertl — Lőttek a bugyinak! — villant át agyamon. Az átkozott rózsaszínű vacak ugyanis ott virított holmim legtetején, még a vak Is meglátta volna. Ahááál — csapott le rám a pénz­ügyőr diadalittasan. — Engem nem lehet átejtenil Fogja csak szépen azt a „legszemélyesebb" ruhadarabját és ma­gyarázza el a főellenőr úrnak, hogy ma­guknál a férfiak ls hajnalpír színben tündöklő bugyogóban szaladgálnaki Egyedüli mentségemre, hogy az Inkri­minált bugyi saját édestestvéremé, az utasok kuncogása harsogó röhögéssé fajult. — Ez Jól adjal — hangZott innen is, onnan is. — Talpraesett kifogás, de kl hiszi el neki? Vesszőfutásszerűen vágtam magam keresztül az utasok tömkelegén — ke­zemben a lengedező bugyival —, hogy a fináncisten színe elé |áruljak. Kevés­bé épületes eszmecsere után a vámbó­déban trónoló pénzügyi hatalmasság közölte vélem, hogy egy schillinget fi­zetek a bugyi elvámolásáért, három schillinget az eltitkolásért, öt schillin­get az osztrák védőszentek gyalázásá­ért és további öt schillinget azért, mert a kis mitugrálsz fináncot „spenótbakter­nak" becéztem: összesen tizennégy schillinget, arci akkor körülbelül hetven csehszlovák koronának felelt meg. Pelyhező állfl Ifjú valék, vagyontalan és bohó. Hetven korona egy kis va­gyont Jelentett számomra, amtt bevasal­tak rajtam. Egyezkedési kísérletemet,' hogy Inkább otthagyom a bugyit, a va­dászmundéros istenség csirájában elfoj­totta. A Bergbol 'ndul* következő vonatot még elértem, ^é-i-'jen leadtam húgom­nak a becses ereklyét ís a legközeleb­bi vonattal hazautaztam Éppen annyira futotta még pénzemből, mulatságra mér nem. A tanulság? Nem érdemes csempfisz­nil Még egy bugyit sem. És még „fel­sőbb" parancsra sem! KQZ1CS EDĽ Hétfő, január 25. FILMSZÍNHÁZAK (Bratislava): HVIEZ­DA: Orgona (szlovák) 15.30, 18, 20.30, SLOVAN: Szerelem négy dimenzióban (olasz) 15.30, 18, 20.30, PRAHA: Csak ketten játszhatják (angol) 10.30, 13.30, 16, 18.30, 21, POHRANIČNÍK: A test ör­döge (francia) 15.45, 18.15, 20.45, TATRA: A gripsholmi kastély (NSZK) 15.45, 18.15, 20.45, DUKLA: Az éjszaka világa I.—II. rész (olasz) 16, 19.30, PALACE: Egy asszony meg a lánya (olasz) 22, MIER: A te küszöbödnél (szovjet) 18.30. 19, OBZOR: Játék a szerelemmel (svéd) 18, 20.30, PARTIZÁN: A kalandor (NDK) 17, 19.30. FILMSZÍNHÁZAK (Kniice): TATRA: A nagy föld (amerikai), ÚSMEV: Az éjsza­ka világa (olasz), SLOVAN: A különös lány (jugoszláv), PARTIZÁN: Cleo öttől hétig (francia), DUKLA: Alázatosan Je­lentem (cseh). SZÍNHÁZAK (Bratislava): NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19), Oj SZÍNPAD: A víg özvegy (19.30). ÁLLAMI SZÍNHÁZ (Koiice): MA: Car­men, HOLNAP: Kék rózsa (19. A CSSZBSZ HÁZA (Bratislava): Kerü­leti amatőr képzőművészeti kiállítás. Nyitva 10 órától 21 óráig. 19.00: Az ál­lamok békés együttélésének Jogi-politi­kai alapelvei. Előadás. Minden az embe­reké marad, film. A TELEVÍZIÓ MOSORA BRATISLAVA: 17.15: Angol nyelvlecke kezdőknek. 17.45: Ifjúsági adás. 18.30: Telesport. 19.00: TV Híradó. 19.30: Vé­res vasárnap. Dokumentumfilm a nácik húsz év előtti kegyetlenkedéséről Ostrv Grúňon és Klakon. 20.00: Dold-Mlhajllk: Ordasok között, II. rész, tv-film. 21.40: TV Híradó. Szlovákia egész területén sűrű felhő­zet, helyenként havazás, havas esö. A slk területeken eső. Éjszakai hőmér­séklet mínusz 3 fokig. Napközben plusz 1 — plusz 3 fok. A völgyekben gyenge szél. ŰJ SZÖ 2 * 1365. január 2S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom