Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-22 / 21. szám, péntek

t sereden még e hónap végén átadják rendeltetésének a korszerűen berendezett új sütőipari üzemet, melynek építését a bratislavai Stavoindustria dol­gozói terv szerint, idejében fejezték be. Az üzem részlegeiben már megkezdődött a próbaüzemelés. Első képünkön: jól működnek a nápolyi szeletek töltelékét keverő gépek. Az egyik gépet Vilma LukaCiková irányítja (középen). Harmadik képünkön: A csomagoló automaták rendkívül meggyorsít­ják a munkát. (K. Bachan felvételei) HOGYAN KIÉI 1H6AT1AHT EIADNI NEM A VÉLETLEN MŰVE Nálunk még nagyon sok az olyan ember, akinek családi házán, kertjén kívül egy darab földterület is birtoká­ban van, tehát szövetkezeti/vagy csa­ládi házon kívül rendelkezik mező­gazdaságilag megművelhető földterü­lettel, nyári lakkal, garázzsal stb. Eze­ket és a hasonló fajta ingatlanokat a tulajdonos eladhat­ja, ajándékozhatja, örökségül hagyhat­ja. Az ezzel kap­csolatos előírásokat az új polgári törvénykönyv tartalmazza. Itt közöljük a legfontosabb alapelveket, melyeket az adásvételnél figyelembe kell ven­ni. Az ingatlan eladása az eladó és vásárló közötti írásbeli szerződés út­ján történik. A szerződésben szüksé­ges feltüntetni az eladó és vásárló ne­vét, személyi adatait és az ingatlan árát. Tehát nem elég, ha a két fél szóbeli egyezséget köt. A szerződést megírhatja az eladó, a vásárló, vagy egy idegen személy is. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha a két fél szöve­gezi meg a szerződést, akkor az gyak­ran vagy a vásárló, vagy- az eladó ki­zárólagos javát szolgálja — ami ké­sőbb a bíróság beavatkozását teszi szükségessé. Ennek az a magyará­zata, hogy a két fél a szerződés szö­vegezésekor nincs tisztában azzal, mi mindent kell a szerződésben feltüntet­ni. Hogy az ilyen kellemetlenségeket elkerüljük, ajánlatos a közjegyzői hi­vatalhoz fordulni, s a szerződést ott megfogalmaztatni hivatalos jegyző­könyv vagy protokoll formájában. Előnyösebb, ha a szerződést jegyző­könyvben írják meg, mivel a másolat elvesztése esetén az okirat eredetije a közjegyzői hivatalban mindig az el­adó vagy a vásárló rendelkezésére áll — s így könnyen lehet további máso­latokat készíttetni. A jegyzőkönyv to­vábbi előnye, hogy a fél a további ügy­intézést a jegyzőre bízhatja, más eset­ben viszont magának kell a továbbia­kat intéznie. Az írásbeli szerződés megírása után az adásvételhez ki kell kérni a járási nemzeti bizottság beleegyezését, amit a JNB mezőgazdasági osztálya ad ki határozatként. A járási nemzeti bizott­ság felülvizsgálja, hogy az eladandó terület nem veszélyezteti-e a nagy­üzemi mezőgazdasági termelést. Ha a JNB egyetért az Ingatlan eladásával, a közjegyzőség beiktatja a szerződést. A beiktatás a felek szempontjából na­gyon fontos jogi aktus, mert az új polgári törvénykönyv szerint csak így érvényes az adásvétel. Hogy a köz­jegyzőség az beiktatást elvégezhesse, az eredeti szerződésen és másolata két példányán kívül be kell nyújtani egy kivonatot az ingatlanok számon­tartásáról, ami azt bizonyítja, hogy ez a földterület nem esik bele a köz­ség építkezési ter­vébe. Továbbá a beiktatáshoz szük­séges a helyi nem­zeti bizottság nyi­latkozata, hogy az eladandó terület odőja rendezve van. és hogy a HNB-nek az adásvétel ellen nincs semmi kifogása. Végezetül néhány tanács a vásár­lók és eladók számára. A szerződés megírása előtt a vásárlónak meg kell állapítania, hogy az eladásra kerülő ingatlan valóban az eladó tulajdona-e, hogy a tulajdonos korlátlanul rendel­kezik-e az ingatlannal stb. A vásárló a JNB pénzügyi osztályán személyesen meggyőződhetik arról, hogy az eladan­dó ingatlan nem elkobzott terület-e. Ellenkező esetben megtörténhetik, hogy a vásárló kifizeti a vásárlási ösz­szeget a Járási nemzeti bizottság be­leegyezése előtt. Ha az adásvéttel közeli rokonság­ban levők közt zajlik le, az ösz­szeget a vásárlónak a jegyző jelenlétében, vagy pedig az Állami Bankon keresztül kell kifizetnie — másképpen az átírási illetéket úgy ha­tározzák meg, mintha ajándékozásról lenne szó. Az ajándékozott Ingatlanért járó illeték sokszor kétszerese a vétel utáni illetéknek. (J. B.) Amikor három évvel ezelőtt meg­kérdezték Hurta Eugent, a pani szö­vetkezet (nyitral járás) akkori elnö­két, hogyan állnak a takarmányozás­sal, igen lehangoltan válaszolt. — Drága dolog az — ismételgette, de mást nem is mondhatott, mert bi­zony a szövetkezet keveset készített télre, és a takarmányt vásárolni kel­lett. A topolčiankyí erdőgazdaságnak 115 koronát fizettek a széna egy-egy mázsájáért. Jő takarmány — dicsérte, aki látta —, persze, ha tudomást sze reztek volna borsos áráról, biztos alább hagytak volna a dicsérettel, inert ami sok, az sok. De nem is ezen van a hangsúly, hanem inkább azon, hogy mennyibe kerülhetett ilyen kö­rülmények között a tejtermelés. A szö­vetkezet nem kísérte figyelemmel az önköltségi árakat, annyi azonban bi­zonyos, hogy sokat ráfizetett, mert a tagságnak csak előlegre futotta. Azóta már nagyot változott a hely­zet, a paniak saját kárukon okultak, és igyekeztek a csorbát kiigazítani. Tavaly olyan Jól gondoztak az évelő­ket, hogy a télen a tehenek napi adag­jába 5 kiló hereszéna Jut, és 78 mázsa heremagot el is adott a szövetkezet. Az évzáró közgyűlésen a tagok borí­téka sem marad üresen. Szerény szá­mítások szerint is négy korona jut egy-egy munkaegységre. Még ez is szerény eredmény. Ám sokat kellett javítani a munkaszervezésen, míg a gazdaság idáig jutott. A szervezés ! eredménye nem is a véletlen műve, | mert hisz a szükségszerűség váltotta ki. A mostani előkészületek is azt mu­tatják, hogy a takarmányalap biztosí­j tása elsődleges feladattá vált a sző­' vetkezetben. Annak idején azt mondták a paniak, hogy azért nincs takarmányuk, mert a lóherét kirágták az egerek. Ez igaz, az egerek valóban nagy kárt tettek a lóherében. Ez a veszély azonban most is fönnáll, és még sem aggódnak annyira miatta, mert már előre elha­tározták, mit tesznek, ha az egerek újból tönkreteszik a herét. Szóval jó gazda módjára ilyen lehetőségekkel is számolnak: nagy kártétel esetén tavaszkor kiszántják a herét, és fe­hérjedús keveréket vetnek helyébe. Az az elképzelésük is nagyon jó, hogy növelik a borsó vetésterületét. Ugyan­is tavaly már 10 hektáron termesz­tettek borsót, s egy-egy hektárról 7200 koronát vettek be érte. Emellett a'hulladék jó takarmányként szolgált, s a növény nitrogéndús talajt hagyott maga után. Az idén 35 hektárt vetnek be borsóval. Ennek egy részét takar­mányozásra szánják, a többit meg eladják. 17 mázsa hektárhozamra szá­mítanak. Amint Pavel Sabó, a szövet­kezet agronómusa mondja, ezt még az átlagosnál gyengébb időjárási vi­szonyok között is el kell érniük, mert a talajt 22 mázsás hozamra készítet­ték elő. A tények igazolják, hogy a paniak a takarmányalapról komolyan gondos­kodnak. Ezt bizonyítja az anyagi ér­dekeltség széles körű bevezetése is a szövetkezetben: Tavalyelőtt prémiu­mokra a szövetkezet 30 ezer koronát fizetett ki, tavaly az e célra kifizetett pénz már meghaladta a 100 ezer ko­ronát. Meg is volt az eredménye: az évelőket gyorsan és Igen kis veszte­séggel takarították be, csak egy kazal­ba való lóhere ázott meg. Azt sem lehet elhallgatni, hogy a silózásra a gyors munka közepette nem fordítottak kellő gondot, és a'si­lótakarmány részben megsavanyodott. Részben ezzel magyarázható, hogy a különben bőséges takarmányadag mellett (20 kiló silótakarmány, 5 kiló répaszelet, 5 kiló hereszéna, 5 kiló szalma és 40 deka abrak) az átlagos tejhozam egy-egy tehéntől csak 5,2 liter. Ne vegyék szemrehányásnak, de ebből is van mit tanulniuk a paniak­nak. Bizonyára le is vonják belőle a következtetést, és a Jövőben nem­csak a mennyiséget, hanem a minő­séget ls biztosítják majd, mert csak így számíthatnak nagyobb jövede­lemre. (bj) Hívatlan vendegek Az emberek rendszerint udvariasság­ból látogatják meg egymást, de néha akad nem várt látogató is. Az elmúlt napokban két ilyen nem kívánatos láto­gató kereste fel K-né füleki lakos há­zát. A hívatlan vendégek, a 34 éves R. Sándor és a 14 éves B Gyula úgy tud­ták, hogy a ház lakóját a losonci kór­házban kezelik. Felkeresték K-né laká­sát, de mivel az ajtó zárva volt, az ablakon mentek be a lakásba. Persze nem sejtették, hogy a lakás tulajdonosa már elhagyta a kórházat. K-né a városban sétálva találkozott a postással, aki nyugdíját kézbesítette. A lakásba lépve tetten érték a hívatlan vendégeket, akiket átadtak a közbiz­tonsági szerveknek. Privacsek Károly, A pártszervezetek ideológiai munkája és a népgazdaságirányítás új alapelvei Új fejezet előtt a pártoktatás • Nagyobb feladatok - magasabb színvonal A népgazdaság irányítási rend­szerének tökéletesítése — amely pártunk XII. kongresszusa óta a kommunisták és egész népünk ér­deklődésének előterében áll — az irányítási rendszer új alapelvei tervezetének közzététele után a párt- és állami propaganda leg­főbb kérdésévé vált. Ez a proble­matika az új év kezdetétől fogva helyet kap a párton belüli neve­lésben is. Ennek az a célja, hogy felkészítse a dolgozókat az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítésére. A tervszerű irányítás tökéletesített alapelvei tervezetének megvalósítása nem jelent új átszervezést. Mélyreha­tó változásokat eredményez majd, amelyek nagy hatással lesznek társa­dalmunk életére. Az új alapelvek leg­főbb célja, hogy optimális viszonyo­kat teremtsenek a központi terv és a piac féladatai között, hogy a kö­vetelmények szerint szabályozza a jogkör kérdését a központ és a ter­melőegységek között. Olyan feltételek megteremtéséről van szó, amelyek le­hetővé teszik az ökonómiai kategó­riák Jobb kihasználásét, azt, hogy minden dolgozó anyagilag érdekelve legyen a társadalom szükségleteinek kielégítésében, a munkatermelékeny­ség növelésében; hogy szorosabb kap­csolatba kerüljenek egymással a gaz­dasági és erkölcsi indítékok; hogy az Irányításssal összhangban tágabb te­re nyíljon a kezdeményezésnek. Ez megköveteli egyrészt a vállalatok ha­táskörének maximális kibővítését, másrészt a központi, tervszerű irá­nyítás megszilárdítását és összponto­sítását a gazdaságpolitika alapvető, legfőbb kérdéseire. Az Irányítási rendszer alapelvei csupán az emberek öntudatos tevé­kenysége révén érvényesíthetők; s ez egyben azt is Jelenti, hogy égetfl szükségét látjuk az ideológiai munka továbbfejlesztésének. A tökéletesített irányítási rendszer alapelvei fokoza­tos érvényesítésének, a gazdaság irá­nyításában elérendő jobb eredmé­nyeknek elengedhetetlen feltétele az emberek ökonómiai gondolkodásának megváltozása, a népgazdaság problé­máinak konkrét megoldásával szem­ben tanúsított új állásfoglalása. Az új alapelvek sikeres bevezetésének előfeltétele tehát a céltudatos neve­lés, az új Irányítási rendszer elvei­nek alapos tanulmányozása, és az ér­vényesítésükért folytatott szívós gya­korlati harc. Az a célunk, hogy a párt ideológiai munkája, feladatának megfelelően nagy szerepet játsszék az irányítási rendszer bevezetésében. Ki kell használnunk a kedvező körülmé­nyeket, kivált a társadalom gazdasági kérdései iránti érdeklődést. Arra kell vezetnünk az embereket, hogy az ed­diginél is mélyrehatóbban tanulmá­nyozzák az Irányítás elveit, jól meg­értsék az intézkedések lényegét ós szükségszerfiségét és saját felelőssé­güket az Irányítási rendszer új alap­elveinek életbe léptetése során. A tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesített alapelveinek megvilágí­tásában fontos feladatot tölt be a párton belüli nevelés. A pártoktatás minden alakulatában körültekintően, részletesen tanulmányoznunk és ma­gyaráznunk kell az irányítás új rend­szerének bevezetésével összefüggő kérdéseket, mégpedig az egyes hely­ségek konkrét szükségletei szerint. A Központi Bizottság ideológiai osz­tálva azt ajánlja, hogy minden ala­kulatban, tekintet nélkül előző tárgy­körükre, tehát a filozófia, a nemzet­közi kapcsolatok kérdéseivel foglal­kozó körökben, szemináriumokban, vagy esti iskolákban is meg kell ma­gyaráznunk. „A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság népgazdasága töké­letesített irányítási rendszerének lé­nyege és jelentősége" című tárgykört. A politikai és közgazdaságtannal fog­lalkozó esti iskolákban még további három tárgykörrel kell foglalkozni: ,„A népgazdasági terv funkciója és megvalósításának módja a népgazda­ság irányításának tökéletesített rend­szerében", „A pénz- és áruviszonyok figyelembe vétele népgazdaságunk irányításában" (ez főként az árak problematikájával, az anyagi érdekelt­ség kérdéseivel, a termelés és a bel­kereskedelem kapcsolataival foglalko­zik), „A vállalatok és üzemek szak­ágazati igazgatóságainak küldetése", (itt gazdaságunk szervezeti kérdéseit, az üzemi terv feladatait és az üze­men belüli irányítás kérdéseit kell megvilágítani). A propagandisták előtt tehát az a feladat áll, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak, a nép széles tömegeinek az Irányítás tökéletesített alapelveit és azok megvalósításának módját. Elsősorban azt kellene elérnünk, hogy a vezető gazdasági dolgozók értsék meg jól az irányítás új rendszerének kérdéseit és feladatait, hogy képesek legyenek távlatokban gondolkozni és merészen megoldani az új feladato­kat. Nagy jelentőségűek lennének az olyan szemináriumok, amelyeken a CSKP Központi Bizottsága határoza­tait összhangba hoznák a konkrét feltételekkel, népszerűsítenék a prog­resszív példákat és tanulmányoznák a helyi tapasztalatokat. Rendkívül fontos elérnünk, hogy a párt Központi Bizottságának határo­zatai eljussanak a párt minden tagjá­hoz, minden dolgozóhoz, hogy ezeket a határozatokat helyesen értelmezzék és valósítsák meg. A propagandisták hamarosan megkapják a Központi Bi­zottság által kiadott brosúrákat, s ál­talános tájékoztatást nyerhetnek a a CSKP Központi Bizottsága ée az SZLKP Központi Bizottsága napilap­jaiban és folyóirataiban megjelent cikkekből. A legfontosabb anyag természetesen a CSKP Központi Bi­zottsága közeljövőben sorra kerülő plenáris ülésének anyaga lesz, amely a tervszerű irányítás tökéletesítésé­nek kérdésével foglalkozik majd. Az irányítás új alapelveinek meg­valósítása — mint már többször hang­súlyoztuk — elsősorban megköveteli, hogy propagandánk ne csak tájékoz­tasson, ismertessen, hanem bontakoz­tassa ki tudatformáló szervező és ne­velő munkáját is. Természetes, hogy e szervező munka formái nem csupán jelszavak és felhívások lesznek, ha­nem a jelenségek mélyenszántó elem­zése, a tapasztalatok általánosítása és népszerűsítése, a hatékony tömegpo­litikai munka a Központi Bizottság határozatainak végrehajtása érdeké­ben. Tehát már az új alapelvek ta­nulmányozásának és megvilágításának egybe kell kapcsolódnia az emberek ökonómiai gondolkodásának megvál­tozásával. A gyakorlatban nem sokat változtatnánk, ha nem biztosítanánk, hugy az üzentek dolgozói megértsék, miért szükséges egész gazdaságunk érdekében felvetnünk a rentabilitás kérdését, miért kell jobban gazdál­kodnunk, miért kell jobban megfon­tolnunk: mire van szüksége a társa­dalomnak, mi fizetődik ki stb. A gya­korlatban keveset változtatnánk, ha nem világítanánk meg a terv új funk­cióját, a gazdasági tevékenységünk új irányát, ha nem magyaráznánk meg gazdasági eredményeink megíté­lésének új szempontjait, és Így to­vább. Az új alapelvek népszerűsítésével egyidejűleg ugyancsak meg kell ma­gyaráznunk azoknak a gazdasági ka­tegóriáknak az értelmét is, amelye­ket használunk. Ha például arról van szó, hogy optimális viszonyokat aka­runk teremteni a központi terv és a piac feladatai között, hangsúlyozzuk: célunk nem az, hogy egyoldalúan fej­lesszük vagy egyszerűen „bevezessük" az áru- és pénzviszonyokat, hanem hogy figyelembe vegyük: a szocializ­musban is létezik piac, mivel létez­nek eladás céljából előállított termé­kek. A gazdasági kategóriák magya­rázatával egyidejűleg meg kell vilá­gítanunk azokat a problémákat is, amelyek a leginkább érintik a nép életszínvonalát, éspedig a Jutalmazás, a bér, az árak stb. kérdéseit. Az irányítás új alapelveinek meg­világítása során továbbá ügyelnünk kell arra, hogy ne keletkezzenek helytelen elképzelések a konkrét problémák megoldásával kapcsolat­ban. Egyesek ugyanis azt tartják, hogy az irányítás új alapelvei már önma­gukban a problémák megoldását jelen­tik és nem csupán a tervszerű népgaz­daságirányítás tökéletesítésének esz­közei. Az ilyen felfogás illúziókat kelt az új alapelvek „mindenhatóságáról", s következményeiben passzivitáshoz vezet. A Központi Bizottság ezért hangsúlyozza, hogy a javasolt új irá­nyítási rendszer szervesen összefügg a népgazdaság konkrét gyakorlati problémáinak megoldásával. így kell ezt megmagyaráznunk a pártoktalás­ban is. Az új alapelvek megvilágítása ugyanakkor ne legyen elvont. Ismer­tetnünk kell egyúttal a gyakorlati kérdéseket, feladatokat és problémá­kat is. Ez azt Jelenti, hogy az új alapelvek tanulmányozásának és meg­világításának saját munkánk megja­vításával egyidejűleg kell végbemen­nie. Hangsúlyoztuk már, hogy a terv­szerű i irányítás tökéletesítésének si­kere nagymértékben az üzemen belü­li gyakorlattól, a belső szervezeti fel­építés és az üzemen belüli irányítás tökéletesítésétől függ. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy egyes szaka­szokon nyomban hozzáfogjunk mun­kánk megjavításához, javíthatjuk pél­dául az üzemen belüli tervezés minő­ségét, a munkaiszervezést stb. Mér az eddigi tapasztalatok i s bizonyítják, hogy a gazdasági irányítás új alap­elvei a tömegek kezdeményezése ki­bontakoztatásának hatékony eszközel­vé válhatnak ... Az új alapelvek tanulmányozása során nem feledkezhetünk meg a szakképzettség elmélyítésének és az iskolák fejlesztésének kérdéseiről sem. A CSKP Központi Bizottságának októberi ülése — mint ismeretes — Iskolaügyünknek az utóbbi években kidolgozott alapelveit a napjainkban megoldásra kerülő gazdasági proble­matikával kapcsolatban elemezte. A* Iskolaügy kérdésének összefüggése a Ül SZÖ 4 * 1985. Január 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom