Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-22 / 21. szám, péntek

t sereden még e hónap végén átadják rendeltetésének a korszerűen berendezett új sütőipari üzemet, melynek építését a bratislavai Stavoindustria dolgozói terv szerint, idejében fejezték be. Az üzem részlegeiben már megkezdődött a próbaüzemelés. Első képünkön: jól működnek a nápolyi szeletek töltelékét keverő gépek. Az egyik gépet Vilma LukaCiková irányítja (középen). Harmadik képünkön: A csomagoló automaták rendkívül meggyorsítják a munkát. (K. Bachan felvételei) HOGYAN KIÉI 1H6AT1AHT EIADNI NEM A VÉLETLEN MŰVE Nálunk még nagyon sok az olyan ember, akinek családi házán, kertjén kívül egy darab földterület is birtokában van, tehát szövetkezeti/vagy családi házon kívül rendelkezik mezőgazdaságilag megművelhető földterülettel, nyári lakkal, garázzsal stb. Ezeket és a hasonló fajta ingatlanokat a tulajdonos eladhatja, ajándékozhatja, örökségül hagyhatja. Az ezzel kapcsolatos előírásokat az új polgári törvénykönyv tartalmazza. Itt közöljük a legfontosabb alapelveket, melyeket az adásvételnél figyelembe kell venni. Az ingatlan eladása az eladó és vásárló közötti írásbeli szerződés útján történik. A szerződésben szükséges feltüntetni az eladó és vásárló nevét, személyi adatait és az ingatlan árát. Tehát nem elég, ha a két fél szóbeli egyezséget köt. A szerződést megírhatja az eladó, a vásárló, vagy egy idegen személy is. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha a két fél szövegezi meg a szerződést, akkor az gyakran vagy a vásárló, vagy- az eladó kizárólagos javát szolgálja — ami később a bíróság beavatkozását teszi szükségessé. Ennek az a magyarázata, hogy a két fél a szerződés szövegezésekor nincs tisztában azzal, mi mindent kell a szerződésben feltüntetni. Hogy az ilyen kellemetlenségeket elkerüljük, ajánlatos a közjegyzői hivatalhoz fordulni, s a szerződést ott megfogalmaztatni hivatalos jegyzőkönyv vagy protokoll formájában. Előnyösebb, ha a szerződést jegyzőkönyvben írják meg, mivel a másolat elvesztése esetén az okirat eredetije a közjegyzői hivatalban mindig az eladó vagy a vásárló rendelkezésére áll — s így könnyen lehet további másolatokat készíttetni. A jegyzőkönyv további előnye, hogy a fél a további ügyintézést a jegyzőre bízhatja, más esetben viszont magának kell a továbbiakat intéznie. Az írásbeli szerződés megírása után az adásvételhez ki kell kérni a járási nemzeti bizottság beleegyezését, amit a JNB mezőgazdasági osztálya ad ki határozatként. A járási nemzeti bizottság felülvizsgálja, hogy az eladandó terület nem veszélyezteti-e a nagyüzemi mezőgazdasági termelést. Ha a JNB egyetért az Ingatlan eladásával, a közjegyzőség beiktatja a szerződést. A beiktatás a felek szempontjából nagyon fontos jogi aktus, mert az új polgári törvénykönyv szerint csak így érvényes az adásvétel. Hogy a közjegyzőség az beiktatást elvégezhesse, az eredeti szerződésen és másolata két példányán kívül be kell nyújtani egy kivonatot az ingatlanok számontartásáról, ami azt bizonyítja, hogy ez a földterület nem esik bele a község építkezési tervébe. Továbbá a beiktatáshoz szükséges a helyi nemzeti bizottság nyilatkozata, hogy az eladandó terület odőja rendezve van. és hogy a HNB-nek az adásvétel ellen nincs semmi kifogása. Végezetül néhány tanács a vásárlók és eladók számára. A szerződés megírása előtt a vásárlónak meg kell állapítania, hogy az eladásra kerülő ingatlan valóban az eladó tulajdona-e, hogy a tulajdonos korlátlanul rendelkezik-e az ingatlannal stb. A vásárló a JNB pénzügyi osztályán személyesen meggyőződhetik arról, hogy az eladandó ingatlan nem elkobzott terület-e. Ellenkező esetben megtörténhetik, hogy a vásárló kifizeti a vásárlási öszszeget a Járási nemzeti bizottság beleegyezése előtt. Ha az adásvéttel közeli rokonságban levők közt zajlik le, az öszszeget a vásárlónak a jegyző jelenlétében, vagy pedig az Állami Bankon keresztül kell kifizetnie — másképpen az átírási illetéket úgy határozzák meg, mintha ajándékozásról lenne szó. Az ajándékozott Ingatlanért járó illeték sokszor kétszerese a vétel utáni illetéknek. (J. B.) Amikor három évvel ezelőtt megkérdezték Hurta Eugent, a pani szövetkezet (nyitral járás) akkori elnökét, hogyan állnak a takarmányozással, igen lehangoltan válaszolt. — Drága dolog az — ismételgette, de mást nem is mondhatott, mert bizony a szövetkezet keveset készített télre, és a takarmányt vásárolni kellett. A topolčiankyí erdőgazdaságnak 115 koronát fizettek a széna egy-egy mázsájáért. Jő takarmány — dicsérte, aki látta —, persze, ha tudomást sze reztek volna borsos áráról, biztos alább hagytak volna a dicsérettel, inert ami sok, az sok. De nem is ezen van a hangsúly, hanem inkább azon, hogy mennyibe kerülhetett ilyen körülmények között a tejtermelés. A szövetkezet nem kísérte figyelemmel az önköltségi árakat, annyi azonban bizonyos, hogy sokat ráfizetett, mert a tagságnak csak előlegre futotta. Azóta már nagyot változott a helyzet, a paniak saját kárukon okultak, és igyekeztek a csorbát kiigazítani. Tavaly olyan Jól gondoztak az évelőket, hogy a télen a tehenek napi adagjába 5 kiló hereszéna Jut, és 78 mázsa heremagot el is adott a szövetkezet. Az évzáró közgyűlésen a tagok borítéka sem marad üresen. Szerény számítások szerint is négy korona jut egy-egy munkaegységre. Még ez is szerény eredmény. Ám sokat kellett javítani a munkaszervezésen, míg a gazdaság idáig jutott. A szervezés ! eredménye nem is a véletlen műve, | mert hisz a szükségszerűség váltotta ki. A mostani előkészületek is azt mutatják, hogy a takarmányalap biztosíj tása elsődleges feladattá vált a sző' vetkezetben. Annak idején azt mondták a paniak, hogy azért nincs takarmányuk, mert a lóherét kirágták az egerek. Ez igaz, az egerek valóban nagy kárt tettek a lóherében. Ez a veszély azonban most is fönnáll, és még sem aggódnak annyira miatta, mert már előre elhatározták, mit tesznek, ha az egerek újból tönkreteszik a herét. Szóval jó gazda módjára ilyen lehetőségekkel is számolnak: nagy kártétel esetén tavaszkor kiszántják a herét, és fehérjedús keveréket vetnek helyébe. Az az elképzelésük is nagyon jó, hogy növelik a borsó vetésterületét. Ugyanis tavaly már 10 hektáron termesztettek borsót, s egy-egy hektárról 7200 koronát vettek be érte. Emellett a'hulladék jó takarmányként szolgált, s a növény nitrogéndús talajt hagyott maga után. Az idén 35 hektárt vetnek be borsóval. Ennek egy részét takarmányozásra szánják, a többit meg eladják. 17 mázsa hektárhozamra számítanak. Amint Pavel Sabó, a szövetkezet agronómusa mondja, ezt még az átlagosnál gyengébb időjárási viszonyok között is el kell érniük, mert a talajt 22 mázsás hozamra készítették elő. A tények igazolják, hogy a paniak a takarmányalapról komolyan gondoskodnak. Ezt bizonyítja az anyagi érdekeltség széles körű bevezetése is a szövetkezetben: Tavalyelőtt prémiumokra a szövetkezet 30 ezer koronát fizetett ki, tavaly az e célra kifizetett pénz már meghaladta a 100 ezer koronát. Meg is volt az eredménye: az évelőket gyorsan és Igen kis veszteséggel takarították be, csak egy kazalba való lóhere ázott meg. Azt sem lehet elhallgatni, hogy a silózásra a gyors munka közepette nem fordítottak kellő gondot, és a'silótakarmány részben megsavanyodott. Részben ezzel magyarázható, hogy a különben bőséges takarmányadag mellett (20 kiló silótakarmány, 5 kiló répaszelet, 5 kiló hereszéna, 5 kiló szalma és 40 deka abrak) az átlagos tejhozam egy-egy tehéntől csak 5,2 liter. Ne vegyék szemrehányásnak, de ebből is van mit tanulniuk a paniaknak. Bizonyára le is vonják belőle a következtetést, és a Jövőben nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget ls biztosítják majd, mert csak így számíthatnak nagyobb jövedelemre. (bj) Hívatlan vendegek Az emberek rendszerint udvariasságból látogatják meg egymást, de néha akad nem várt látogató is. Az elmúlt napokban két ilyen nem kívánatos látogató kereste fel K-né füleki lakos házát. A hívatlan vendégek, a 34 éves R. Sándor és a 14 éves B Gyula úgy tudták, hogy a ház lakóját a losonci kórházban kezelik. Felkeresték K-né lakását, de mivel az ajtó zárva volt, az ablakon mentek be a lakásba. Persze nem sejtették, hogy a lakás tulajdonosa már elhagyta a kórházat. K-né a városban sétálva találkozott a postással, aki nyugdíját kézbesítette. A lakásba lépve tetten érték a hívatlan vendégeket, akiket átadtak a közbiztonsági szerveknek. Privacsek Károly, A pártszervezetek ideológiai munkája és a népgazdaságirányítás új alapelvei Új fejezet előtt a pártoktatás • Nagyobb feladatok - magasabb színvonal A népgazdaság irányítási rendszerének tökéletesítése — amely pártunk XII. kongresszusa óta a kommunisták és egész népünk érdeklődésének előterében áll — az irányítási rendszer új alapelvei tervezetének közzététele után a párt- és állami propaganda legfőbb kérdésévé vált. Ez a problematika az új év kezdetétől fogva helyet kap a párton belüli nevelésben is. Ennek az a célja, hogy felkészítse a dolgozókat az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítésére. A tervszerű irányítás tökéletesített alapelvei tervezetének megvalósítása nem jelent új átszervezést. Mélyreható változásokat eredményez majd, amelyek nagy hatással lesznek társadalmunk életére. Az új alapelvek legfőbb célja, hogy optimális viszonyokat teremtsenek a központi terv és a piac féladatai között, hogy a követelmények szerint szabályozza a jogkör kérdését a központ és a termelőegységek között. Olyan feltételek megteremtéséről van szó, amelyek lehetővé teszik az ökonómiai kategóriák Jobb kihasználásét, azt, hogy minden dolgozó anyagilag érdekelve legyen a társadalom szükségleteinek kielégítésében, a munkatermelékenység növelésében; hogy szorosabb kapcsolatba kerüljenek egymással a gazdasági és erkölcsi indítékok; hogy az Irányításssal összhangban tágabb tere nyíljon a kezdeményezésnek. Ez megköveteli egyrészt a vállalatok hatáskörének maximális kibővítését, másrészt a központi, tervszerű irányítás megszilárdítását és összpontosítását a gazdaságpolitika alapvető, legfőbb kérdéseire. Az Irányítási rendszer alapelvei csupán az emberek öntudatos tevékenysége révén érvényesíthetők; s ez egyben azt is Jelenti, hogy égetfl szükségét látjuk az ideológiai munka továbbfejlesztésének. A tökéletesített irányítási rendszer alapelvei fokozatos érvényesítésének, a gazdaság irányításában elérendő jobb eredményeknek elengedhetetlen feltétele az emberek ökonómiai gondolkodásának megváltozása, a népgazdaság problémáinak konkrét megoldásával szemben tanúsított új állásfoglalása. Az új alapelvek sikeres bevezetésének előfeltétele tehát a céltudatos nevelés, az új Irányítási rendszer elveinek alapos tanulmányozása, és az érvényesítésükért folytatott szívós gyakorlati harc. Az a célunk, hogy a párt ideológiai munkája, feladatának megfelelően nagy szerepet játsszék az irányítási rendszer bevezetésében. Ki kell használnunk a kedvező körülményeket, kivált a társadalom gazdasági kérdései iránti érdeklődést. Arra kell vezetnünk az embereket, hogy az eddiginél is mélyrehatóbban tanulmányozzák az Irányítás elveit, jól megértsék az intézkedések lényegét ós szükségszerfiségét és saját felelősségüket az Irányítási rendszer új alapelveinek életbe léptetése során. A tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesített alapelveinek megvilágításában fontos feladatot tölt be a párton belüli nevelés. A pártoktatás minden alakulatában körültekintően, részletesen tanulmányoznunk és magyaráznunk kell az irányítás új rendszerének bevezetésével összefüggő kérdéseket, mégpedig az egyes helységek konkrét szükségletei szerint. A Központi Bizottság ideológiai osztálva azt ajánlja, hogy minden alakulatban, tekintet nélkül előző tárgykörükre, tehát a filozófia, a nemzetközi kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó körökben, szemináriumokban, vagy esti iskolákban is meg kell magyaráznunk. „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdasága tökéletesített irányítási rendszerének lényege és jelentősége" című tárgykört. A politikai és közgazdaságtannal foglalkozó esti iskolákban még további három tárgykörrel kell foglalkozni: ,„A népgazdasági terv funkciója és megvalósításának módja a népgazdaság irányításának tökéletesített rendszerében", „A pénz- és áruviszonyok figyelembe vétele népgazdaságunk irányításában" (ez főként az árak problematikájával, az anyagi érdekeltség kérdéseivel, a termelés és a belkereskedelem kapcsolataival foglalkozik), „A vállalatok és üzemek szakágazati igazgatóságainak küldetése", (itt gazdaságunk szervezeti kérdéseit, az üzemi terv feladatait és az üzemen belüli irányítás kérdéseit kell megvilágítani). A propagandisták előtt tehát az a feladat áll, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak, a nép széles tömegeinek az Irányítás tökéletesített alapelveit és azok megvalósításának módját. Elsősorban azt kellene elérnünk, hogy a vezető gazdasági dolgozók értsék meg jól az irányítás új rendszerének kérdéseit és feladatait, hogy képesek legyenek távlatokban gondolkozni és merészen megoldani az új feladatokat. Nagy jelentőségűek lennének az olyan szemináriumok, amelyeken a CSKP Központi Bizottsága határozatait összhangba hoznák a konkrét feltételekkel, népszerűsítenék a progresszív példákat és tanulmányoznák a helyi tapasztalatokat. Rendkívül fontos elérnünk, hogy a párt Központi Bizottságának határozatai eljussanak a párt minden tagjához, minden dolgozóhoz, hogy ezeket a határozatokat helyesen értelmezzék és valósítsák meg. A propagandisták hamarosan megkapják a Központi Bizottság által kiadott brosúrákat, s általános tájékoztatást nyerhetnek a a CSKP Központi Bizottsága ée az SZLKP Központi Bizottsága napilapjaiban és folyóirataiban megjelent cikkekből. A legfontosabb anyag természetesen a CSKP Központi Bizottsága közeljövőben sorra kerülő plenáris ülésének anyaga lesz, amely a tervszerű irányítás tökéletesítésének kérdésével foglalkozik majd. Az irányítás új alapelveinek megvalósítása — mint már többször hangsúlyoztuk — elsősorban megköveteli, hogy propagandánk ne csak tájékoztasson, ismertessen, hanem bontakoztassa ki tudatformáló szervező és nevelő munkáját is. Természetes, hogy e szervező munka formái nem csupán jelszavak és felhívások lesznek, hanem a jelenségek mélyenszántó elemzése, a tapasztalatok általánosítása és népszerűsítése, a hatékony tömegpolitikai munka a Központi Bizottság határozatainak végrehajtása érdekében. Tehát már az új alapelvek tanulmányozásának és megvilágításának egybe kell kapcsolódnia az emberek ökonómiai gondolkodásának megváltozásával. A gyakorlatban nem sokat változtatnánk, ha nem biztosítanánk, hugy az üzentek dolgozói megértsék, miért szükséges egész gazdaságunk érdekében felvetnünk a rentabilitás kérdését, miért kell jobban gazdálkodnunk, miért kell jobban megfontolnunk: mire van szüksége a társadalomnak, mi fizetődik ki stb. A gyakorlatban keveset változtatnánk, ha nem világítanánk meg a terv új funkcióját, a gazdasági tevékenységünk új irányát, ha nem magyaráznánk meg gazdasági eredményeink megítélésének új szempontjait, és Így tovább. Az új alapelvek népszerűsítésével egyidejűleg ugyancsak meg kell magyaráznunk azoknak a gazdasági kategóriáknak az értelmét is, amelyeket használunk. Ha például arról van szó, hogy optimális viszonyokat akarunk teremteni a központi terv és a piac feladatai között, hangsúlyozzuk: célunk nem az, hogy egyoldalúan fejlesszük vagy egyszerűen „bevezessük" az áru- és pénzviszonyokat, hanem hogy figyelembe vegyük: a szocializmusban is létezik piac, mivel léteznek eladás céljából előállított termékek. A gazdasági kategóriák magyarázatával egyidejűleg meg kell világítanunk azokat a problémákat is, amelyek a leginkább érintik a nép életszínvonalát, éspedig a Jutalmazás, a bér, az árak stb. kérdéseit. Az irányítás új alapelveinek megvilágítása során továbbá ügyelnünk kell arra, hogy ne keletkezzenek helytelen elképzelések a konkrét problémák megoldásával kapcsolatban. Egyesek ugyanis azt tartják, hogy az irányítás új alapelvei már önmagukban a problémák megoldását jelentik és nem csupán a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítésének eszközei. Az ilyen felfogás illúziókat kelt az új alapelvek „mindenhatóságáról", s következményeiben passzivitáshoz vezet. A Központi Bizottság ezért hangsúlyozza, hogy a javasolt új irányítási rendszer szervesen összefügg a népgazdaság konkrét gyakorlati problémáinak megoldásával. így kell ezt megmagyaráznunk a pártoktalásban is. Az új alapelvek megvilágítása ugyanakkor ne legyen elvont. Ismertetnünk kell egyúttal a gyakorlati kérdéseket, feladatokat és problémákat is. Ez azt Jelenti, hogy az új alapelvek tanulmányozásának és megvilágításának saját munkánk megjavításával egyidejűleg kell végbemennie. Hangsúlyoztuk már, hogy a tervszerű i irányítás tökéletesítésének sikere nagymértékben az üzemen belüli gyakorlattól, a belső szervezeti felépítés és az üzemen belüli irányítás tökéletesítésétől függ. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy egyes szakaszokon nyomban hozzáfogjunk munkánk megjavításához, javíthatjuk például az üzemen belüli tervezés minőségét, a munkaiszervezést stb. Mér az eddigi tapasztalatok i s bizonyítják, hogy a gazdasági irányítás új alapelvei a tömegek kezdeményezése kibontakoztatásának hatékony eszközelvé válhatnak ... Az új alapelvek tanulmányozása során nem feledkezhetünk meg a szakképzettség elmélyítésének és az iskolák fejlesztésének kérdéseiről sem. A CSKP Központi Bizottságának októberi ülése — mint ismeretes — Iskolaügyünknek az utóbbi években kidolgozott alapelveit a napjainkban megoldásra kerülő gazdasági problematikával kapcsolatban elemezte. A* Iskolaügy kérdésének összefüggése a Ül SZÖ 4 * 1985. Január 22.