Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-19 / 18. szám, kedd

A jó felkészülés—közös érdek MÁR MOST GONDOLNAK AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERRE • HADÜZENET A RÁFIZE­TÉSES GYÁRTMÁNYOKNAK • A RENTABILITÁS A MUNKAVERSENY KÖZÉPPONTJÁBAN • AZ ÖNKÖLTSÉGET 535 EZER KORONÁVAL CSÖKKENTIK Tegyük fel, hogy a Szlovák Mű szaki Üveggyárban több olyan árut készítenek, ami ráfizetéses. Mármost, ami ráfizetéses — az nem jövedel­mező, s ami nem |övedelmező — az nem kifizetődő, s ami nem kifizető dő — ott valamit tenni kell. Nem azért, mert a rentabilitás fogalma ma divatos, hanem azért, mert ez a logjkasor érdekeket érint. Sem a tár­sadalomnak, sem az egyénnek nem lehet ugyanis érdeke, hogy valami lyen áru előállítási költsége nagyobb legyen, mint értékesítési ára, ám ér­deke ennek fordítottja. A jövedelmezőség kétféleképpen érhető el: vagy áremeléssel, vagy a termelési költségek csökkentésével. A műszaki üveggyárban A MÁSODIK UTAT VÁLASZTOTTÁK. Igaz ugyan, hogy a tavalyi árrende­zés az ő termékeiket is érintette — azonban Karol Grohman igazgatóhe­lyettes szerint még így is elég sok gyártmányukra ráillik a jelző: ráfi­zetéses. Hogyan foglalkoznak a kérdéssel a vállalatnál? Ez a kérdés két szempontból is ér­dekelt bennünket. Először is: tavalyi teljes termelési tervüket 103,9, a mun­katermelékenység tervét pedig 104 százalékra teljesítették — ugyanakkor az önköltségeken 387 ezer koronát takarítottak meg. És még egy adat: az árutermelés teljes értékének csu­pán 0,02 százalékát' reklamálták, vagyis a minőség terén is jók az eredmények. Másodszor: a vállalat NEM TARTOZIK A KIVÁLASZTOTT ÜZEMEK KÖZÉ, vagyis az új irányítási rendszer be­vezetésével nem kísérletezik. Igen ám, csakhogy előbb-utóbb rájuk is sor ke­rül, s ha az idén nem, de jövőre rá kell térni náluk is az új irányítási rendszerre. És erre idejében fel kell készülni, mert ebben a kérdésben az­tán valóban érvényes: „ki korán kel, aranyat lel". A vállalatban már a múlt év végén foglalkoztak e kérdésekkel. Elemzést készítettek, melyben feltüntették azo­kat a gyártmányokat, amelyeknél nö vélni fogják a jövedelmezőséget. így megszületett a vállalat idei kötele­zettségvállalása, melyben hazánk fel­szabadulásának 20. évfordulója tisz­teletére felajánlották, hogy a terme­lési költségeken 535 ezer koronát ta­karítanak meg. A dolgozók szocialis­ta munkaversenye is erre irányul. A kérdésre nem tekintenek mere­ven, amit az is mutat, hogy nemcsak a ráfizetéses, hanem a már jövedel mező gyártmányoknál is KERESIK A LEHETŐSÉGEKET. Vegyünk néhány példát. A villany­égő-burák gyártásánál igazán nem mondható, hogy kihasználják a tech nika vívmányait, mert a burákat ha gyományosan, kézzel készítik! Világ viszonylatban tehát lemaradtunk. Mi nőségben talán nem is, mert hisz a vállalat speciális burái külföldön is keresettek [itt jegyezhetjük meg, hogy gyártmányaik 30 százalékát exportál­ják), — de a gyártási költségek csök kentése terén jól ki kell lépnünk, hogy felzárkózzunk a világszínvonal hoz. A teljes bura-gyártás egymillió két százezer koronát jövedelmez — azon­ban az egyes burafajtáknál a ráfi­zetés hétszázezer koronát tesz ki, s ez a tényleges jövedelmet ötszáz­ezer koronára csökkenti! Az említett elemzés megmutatta, hogy ha jobban kihasználják az aggregátorok telje­sítményét és rátérnek a háromműsza kos termelésre — a jelenlegi árvi­szonyok közepette — A JÖVEDELEM 160 EZER KORONÁVAL NÖVELHETŐ. Ugyanis az aggregátorok átépítése le­hetővé teszi, hogy az üzemanyag­szükségletet (a generátorgázt) húsz százalékkal csökkentsék. Igaz ugyan, hogy az egyes bura-fajták gyártása még mindig ráfizetéses marad, azon­ban a gyártási költségek és a megté­rítés közötti arány változik: száz ko­rona költségből — az eddigi 65 koro­na helyett — hetvenhárom korona térül meg. Ha nem is jelent teljes fordulatot — kezdetnek ez is jó ered­ménynek mondható. Más a helyzet a bazaltrost gyártá­sa terén: ez teljes egészében jövedel­mező. Azonban e téren is módot ta­láltak arra, hogy még rentábilisab­bá tegyék a termelést. Hogyan? A ba­zaltrostból készített gyékény (az épí­tőiparban szigetelőanyagként használ­ják) jelenlegi jövedelmezősége 8,2 százalékos, vagyis száz korona költ­ségre 108,2 korona a megtérítés. A műszaki fejlesztés keretében azon­ban — saját műhelyükben — NAGY TELJESÍTMÉNYŰ VARRÓGÉPET FEJLESZTETTEK, melynek üzembe helyezése a gyé­kénykészitést száz százalékkal növe­li, ugyanakkor lényegesen csökken­nek a költségek. Mert minél több gyékényt készítenek, annál kevesebb bazaltrostot- kell csomagolni — s amennyivel kevesebbet kell csoma­golni, annyivei kevesebb deszkát használnak fel a csomagoláshoz — és végül az eredmény: a ibazaltrost gyártásának jövedelmezősége hat szá­zalékkal növekszik, vagyis ennél az egv terméknél az idén 359 ezer ko­ronával csökkentik az önköltséget. Még egy példát említhetünk: a ren­tabilitás "fokozásának egy másik for­rása — a hulladék csökkentése. Ezt a lehetőséget a termoszok gyártásá­nál akarják kihasználni: arra számí­tanak, hogy a munkafolyamat'ok jobb megszervezésével, a technológia töké létesítésével a termoszok gyártásánál a hulladék 1,5 százalékkal csökkent hető. A várható eredmény: 51 EZER KORONA ÉRTÉKŰ ANYAGOT TAKARÍTANAK MEG, ugyanakkor a termelést 102 ezer ko rónával növelik, ami azt jelenti, hogy a termoszok jövedelmezősége a jelen legi 108,9 százalékról 109,4 százalék ra emelkedik. Mint a példákból is kitűnik, az új Irányítási rendszer érdekében sokat lehet tenni azokban az üzemekben is, ahol az idén még nem kísérletez nek hivatalosan. Az új irányítási rendszerbe ugyanis nem lehet bele­csöppenni — és körültekintő, előre­látó felkészüléssel mégiscsak köny­nyebb lesz az első lépés. AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE, éspedig a hulladék-csökkentést premi­zálják, más szóval — kl, mennyi anyagot takarít meg, annak arányá­ban kap prémiumot. Természetesen ennek első számú feltétele a kifogás­talan minőség. Ugyanezeket a muta­tókat veszik figyelembe a műszaki­gazdasági dolgozóknál is — a premi­zálás magassága náluk azonban a választékterv teljesítésétől függ. Ez­zel elejét veszik annak, hogy a ren­tabilitás címén olyan gyártmányokat gyártsanak, amelyek iránt a vásárlók nem érdeklődnek — tehát raktáron maradnak. Az anyagi érdekeltség helyes alkalmazása pedig alapvető feltétele a sikeres termelési eredmé­nyeknek. KEREKES ISTVÁN Év végi számveté s a pártszervezetekben Konkrét feladatokat a tagságnak A beszámoló elhangzott s Nagy Ala­los, a nádszegi földművesszövetkezei ígalántai járás) pártalapszervezeté nek elnöke megnyitotta az évzáró gvűlés vitá|át. A Központi Bizottság levele és a beszámoló élénk vitára adott alapot Elsőként Banalos La­jos, a szövetKezet elnöke kért szót Elmondta, hogy a pártszervezet de Hencz$ Béla, a szövetkezet zootech­nikusa adatokkal bizonyította az ál­lattenyésztési dolgozók kiváló mun­káját. Ebben az esztendőben egyebek között 44 vagon húst vár a szövetke­zettől a társadalom. A vitában felvetődött az öntözéses gazdálkodás kibővítésének a gondo­lata is, hogy az aszályos esztendőben rekasan helytállt az elmúlt esztendő kisebb legyen a veszteség Nádszegen ben. jó munkájáról tesz tanúságot az a tény. hogy a szövetkezet népgaz daságunknak nem maradt adósa, hiánytalanul teljesítette a mezőgazda­sági termékek eladási tervét. Valóban dicséretre méltó a nád­szegiek igyekezete Ügy végezték munkájukat, hogy az aszályos év, el­nincs szükség apró víztárolók, halas­tavak létesítésére, mert a Feketevíz és a Kis-Duna ]ó néhány kilométer hosszúságban övezi a szövetkezet földjeit. Mégis kevés az öntözőmű, a természetadta lehelőség nincs kellő­képpen kihasználva. Egy másik vitatott kérdés: a szak­ienére se vailia kárál a közellátás ember-utánpótlás. Az ideológiai mun­a mostoha időjárásnak. A pártszerve- ka területén szép eredménynek szá­zéi egész évben lankadatlanul dol- mi t, dogy a pártoktatási minden év­gozott. Állandóan figyelemmel kísér- ben nagy számban látogatják. A párt­ié a munka menetét, és nem tért ki szervezet, illetve a szövetkezet ve­a problémák elöl. zetósége azonban kevés gondot for­A szövetkezet kétmenetesen végez- dít arra, hogy minél több fiatal je­te az aratást, így minimális volt a lentkezzen mezőgazdasági iskolákba, szeiriveszteség. A takarmány begyűj- Viliam Bolo elvtárs, a járási nern­tését teljesen gépesítették, a légáram zeti bizottság elnöke a pártmunka lásos szárítást alkalmazták, ezáltal színvonalának megjavítása érdekében elegendő jó minőségű szálas takar- javasolta, hogy minden párttagnak mányhoz jutottak. jelöljék ki a munkáját. Kapjanak A termelés irányításában jól bevált konkrét pártfeladatot, s legyenek ak­az idénymunkák idején működő ope- tivisták saját munkahelyükön. Vállal­rativ bizottság, melynek élén a párt- janak felelősséget a tehenek, az anya­szervezet elnöke állt. A bizottság na- sertések gondozásáért, a földeken ponként értékelte, ellenőrizte a mun- végzett munkáért. Járjanak nyitott kát. A problémákat rugalmasan, hat- szemmel, vegyék észre a hibákat és hatős Intézkedésekkel azonnal megöl- munkatársaik előtt ne hallgassák el dották. véleményüket. Nem utolsósorban a pártszervezet Az évzáró taggyűlés vitája minden politikai, szervező tevékenységének bizonnyal meghozza gyümölcsét. A köszönhető az is, hogy a Szlovák felvetett hiányosságok eltávolításáról Nemzeti Felkelés 20. évfordulóján a szóló javaslatok elhangzottak. Most a komplexbrigád elnyerte a szocialista pártszervezet új vezetőségén és a tag­munkabrigád címet. A szövetkezetben ságon múlik, hogy az idén még ered­ez már a második .brigád, mely e ményesebb munkát végezzenek megtisztelő címet viseli. Sándor Gábor Mérlegen a tavalyi termelés Az év leteltével jó gazda módjára minden szövetkezetben mérlegelik a tavalyi termelési eredményeket. Mi­chal Supek, a mihályi szövetkezet (ér­sekújvári Járás) közgazdásza ezt vég­zi. A sok adatból keresi a végered­ményeket, az egyes termékek önkölt­ségi árát. Még nem Jutott a végére, az amortizáció és a rezsiköltség még nincs hozzászámítva a termelési költ­ségekhez, de már így is tud következ­tetni, mennyi az önköltség. Megállapítása szerint 1 kiló mar­hahús előállítása 9 koronába kerül, a sertéshúsé néhány fillérrel keveseb­be, a tojás darabjáért az önköltség 62 fillér, és a tej literjéért 2,20 ko­rona. A gabonaneműek mázsájának önköltségét pedig 75 koronára becsü­li. összefoglalóul megjegyzi a köz­gazdász, hogy a növénytermesztésben jól jött ki a lépés, a tervezettnél 323 625 koronával hozott többet a házhoz. A tej kivételével a többi ál­lattenyésztési termék is hasznot ho­zott. Végeredményben az adatokból arra lehet következtetni, hogy a szövetke­zet Jól gazdálkodott. A tagság is elé­gedett lehet, hiszen a tervezett 18 koronát egy-egy normáért (szilárd bérezés) megkapta, és az évzáró köz­gyűlésen további 200 ezer korona szét­osztására kerül sor, ami átlagban egy­egy normára további 2,5 koronát tesz ki. A tagság Jövedelmét talán még szemléltetőbben tükrözi az egy hó­napra eső átlagkereset. Az állatte­nyésztésben dolgozók 1600 Kős-t ke­resnek havonta, a növénytermesztés­ben dolgozók átlagkeresete pedig 1300 korona havonta. Igaz, az utóbblak át lagát a traktorosok keresete emeli, ám ennek ellenére a gyalogmunká­sok is szép Jövedelemhez jutnak. Nem lenne helyénvaló, ha az ön­költség megállapítását az év végén csak a szövetkeze.tek keresete szem­Fő a bizalom lyezni a községházán, ha nyomban kiköltöznek a lakásból. .. — Rendben van! Ám tudod-e, hogy Szokatlan januári szombat délután. A hőmérő higanyszála plusz öt fok fölé emelkedett. Naszvad utcáin, a járdákon hőiétől megduzzadt széles e héten mit művelt az édesapád? tócsák akadályozzák a közlekedést. Leszedte Bandiék kéményét, hogy mi­Az Ojvár felöl begördülő autóbusz előbb elűzze őket a lakásból, utasait mindez nem zavarja, a Jól el- _ Tudom. Nem cselekedett helye­Megfontoltság, erély, bizalom és az emberek szeretete, e fontos ténye­zők közül egyik sem hiányzik a sző­ke, javakorabeli elnökből. Polgár Vincének, amint befejezte az ebédet, eleredt a nyelve és őszin­tén feltárta a falu helyzetét, azt is, mi bántja öt a legjobban. — Az ifjúságnak nincs hol szóra­koznia. Szabad idejüket a füstös kocs­mában kell eltölteniük... Tudomásom szerint — szakítot­mindig célszerűen, gazdaságosan használta fel a beruházásokat. A helyi nemzeti bizottság képvise­lőit, a választópolgárokat egyaránt az a tudat lelkesíti —, noha igen drága tandíjat fizettek az elkövetett hibá­kért, — hogy ez idén átadják ren­deltetésének a falu minden igényt ki­elégítő kultúrotthonát. Érzi az elnök, hogy a túl sokáig húzódó, lassú építkezés nem vet jó fényt a HNB munkájára. Sokkal töb­végzett munka tudatában igyekeznek sen a z gdesapám — vallja be őszin- tam félbe — tágas kultúrház épült bet tehettek volna, mint amennyit otthonukba. A feleség és a család térl) és hogy na gy 0bb súlya legyen " " egész heti távollét után szeretettel a szavánaki mé g kiegészíti: — Persze várja haza a hozzátartozókat. az ls igaz, hogy édesapám előzőleg Sok helyen — mert a téli idényben megállapodott Bandiékkel az elköltö­legaiább 1200 hízót vágnak a faluban zés határidejében... — disznótor teszi a kedves, meleg családi hangulatot örömtelibbé. Jó ba­rátok, szomszédok kölcsönös látoga­tása, vendégeskedése jegyében gond­Az elnök jól ismeri a két fél között dúló lakásvitát. Határozott, de barát­ságos hangon békés megegyezésre 0tthon teljes elkészítéséhez, szólítja fel őket. A felek rövid této a faluban ... — Csak épül — helyesbít az elnök. — Eddig 900 ezer korona készpénz befektetésével és 300 ezer korona ér­tékű társadalmi munkával sem tud­tuk befejezni az építkezést. Negyven­ezer korona hiányzik még a kultúr­, , , - , , í • i * * x * i JA .A . Negyvenezer korona nem nagy ösz- - — talanul telnek el a hét végi napok, vázás és magyarázkodás után hajla- g fj f á flz asvamo n S A r é„ kosság soraiból több mint harminc Dnioíi. \nr,na a he.ivi namííti hl. nak képviselőjük szavára, s megkö- 6 - - - i«„<i,«n„i,»j!i, „ — eddig elvégeztek. Jó tanulság ez mind­nyájuk számára. A legutóbbi válasz­tások után éppen ez adott okot arra, hogy új, szélesebb alapokra helyezzék a nemzeti bizottság tevékenységét, mi­nél több lakost vonjanak be a község irányításába. — A választott képviselőkön kívül Jegyzi meg a HNB elnöke — a la­Polgár Vince, a helyi nemzeti bi zottság elnöke számára azonban a szönve segítségét, hét vége sem Jelent pihenést. A majd- csukják be maguk mögött az ajtót. nem hatezer lelket számláló község gondjai ilyenkor sem hagyják nyug­ton. Hasztalan távozik el a község­házáról, az ügyfelek odahaza is gyak­ran felkeresik. Ilyen a falu élete. Az emberek zsör­tölődnek, összekülönböznek és a vé­gén többnyire megbékélnek egymás­sal. A közelmúltban V. I. felesége szá­aktivista tevékenykedik a szakbizott­ságokban. A kollektív vezetés elve a falu irányításának minden terüle­tén érvényesül. Azóta sokat javult a helyzet a fa­luban, habár az élelmiszerboltok előt­Felesége éppen az ebédet tálalja, nalmat keltő zokogással, kezét tör­amikor kopogás hallatszik az ajtón, delve lépett be a nemzeti bizottság — Tessék) — szól ki az elnök. Két irodájába. Halvány arcán kék foltok, lihegő fiatalember lépi át a konyha Kisírt szeme vádlóan bizonyított, küszöbét. A zömök, összekuszált hajú Bandi és a nyúlánk, bőrkabátos Paluska Jó­zsef. — No, ml járatban vagytok, gyere­kek? — vet rájuk egy pillantást az asztaltól. — Azért jöttünk, Polgár bácsi — iT- ľ torM óta éP ü l° kúltúrház befejezését ennek Kiengesztelődve a csekély összegne k _ ha már töb b mint egymillió koronába került — nem lett volna szabad megakadályoz­nia. Nincs rá fedezet? A kultúrház létesítésével szinte t f sorban állást a mai napig sem si­egy időben két új templom és a kü- kerül t teljesen megszüntetniük, lönféle szekták számára vagy" hat Kevés az elárusítóhely, nagy a for­imaház épült a faluban. A falu kul- galom. A Jednota a közeljövőben turális életének fellendítésére hiva- ezért korszerű nagy áruház építését Amikor a""férjét is~ előhívták, először tot t közhasznú berendezés építésének irányozta elő. A lakosok Javaslatai tagadott A szavak súlya az' asszony tiefejezése ugyanakkor — akárcsak a alapján a közszolgáltatások hálózatát tekintete azonban csakhamar megöl- rétestészta - egyik évről a másikra is bővítik dotta nyelvét. tolódik. _ Fő elvünk a bizalom — jelen­— Igaza van — jelentette kl. — — Őszintén be kell vallanom — tette ki búcsúzóul Polgár elvtárs. — Csak nem egészen úgy történt, ahogy mondja Polgár elvtárs —, a Járásra, Ezt a bizalmat tovább szilárdítjuk előadta... a felsőbb szervekre egy rossz szót választóinkkal, mert így kölcsönösen A férj aztán a Jelenlevők előtt bo- sem mondhatunk. A munkák lassú sokkal eredményesebben oldhatjuk kezdi szaggatottan a jó megjelenésű csánatkérően magához ölelte a sze- üteméért minket terhel a felelősség. m6g a f ai u n r obiémáít. — , . n- / i _ :l J u 1. M A.i-% Prtfri/11/rtf7!7n ŕirrTTii+1 A n í + 1 rfirrnnf 7 n lrn! A + hajlandók vagyunk pegő asszonyt és fogadkozva együtt Az építkezést a Z-akció keretében Paluska fiú Bandiék házáért a pénzt letétbe he- indultak vissza otthonukba. végezzük és a nemzeti bizottság nem SZOMBATH AMBRUS pontjából mérlegelnénk. Az önköltség megállapításának egy gazdaságban más szerepe ls van, útmutatóként szolgál a további termelésben. Meg­mutatja, melyik szakaszon volt gaz­daságos a termelés, és megmutatja azt is, hol szorít a csizma. A mihályi szövetkezetben itt van például a tej­termelés, ez bizony drágább a kelle­ténél. A szövetkezet tavaly többet termelt, mint az előző évben, bizonyí­ték rá a többtermelésért kapott 88 ezer korona prémium. A valóságban azonban kitűnik, hogy a 6,05 literes átlaghozam még nem elégséges az önköltség fedezésére, és a drága ter­melés következményeként 110 ezer koronát fizetett rá a szövetkezet a tejtermelésre. Ha ez nem történik, ezen az összegen is a tagság osztoz­hatott volna, vagy termelési eszközök vásárlására fordíthatta volna a szövet­kezet. Ilyen jelenségek megállapítására Jó, ha az önköltséget figyelemmel kísé­rik, amit őszintén szólva sok szövet­kezetben még mindig másodlagos fel­adatnak tartanak. Nemcsak arról van szó, hogy a gazdaságok ezáltal meg­állapíthatják, hol a hiba, hanem az elemzés révén megtalálják a követen­dő utat is. Ismert tény, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy részében elég magas a marhahústermelés önköltsége, több helyen ráfizetéssel termeltek. A mi­hályi szövetkezetről ezt nem mond­hatjuk, sőt, az idén felemelt ár mel­lett náluk még jövedelmezőbb lesz a marhahús termelése. A két termék: a tej és a hús értékének, s a fejőste­henek és a hízómarha takarmányozási költségének egybevetése megmutatja a mihályiaknak, hogy csökkenthetik a tej termelési költségét is. A fiatal hízómarha-állományt ugyanis kihajt­hatják a legelőre, ez a takarmányo­zás olcsóbb. S bár a legeltetési idő­szak az istállóban hizlalt időszaknál sokkal rövidebb, mégis hozzájárul a hústermelés költségeinek csökkentésé­hez. A további lépés tehát, hogy Jó le­gelőt biztosítsanak nemcsak a fiatal állománynak, hanem a fejőstehenek­nek is, és a lehető leghosszabb idő­szakban használják ki a legelőt. A mihályi szövetkezetesek ezzel köny­nyen Jövedelmezővé tehetik a tejter­melést, hiszen a kétkoronás tejár mellett a tavalyi termelési viszonyok között is — már csak feleannyit fi­zetnek rá. Minden remény megvan arra, hogy a takarmányozás olcsób­bá tételével és a hozam növelésével jövőre a tejtermelést is jövedelmező­vé teszik, ami egyben a tagság szá­mára is nagyobb jövedelmet Jelent. (bj) ÚJ SZÖ 4 * 19B5- ianuár 18,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom