Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-12 / 345. szám, szombat

A szovjet filmszínházak most vetllik a LENFILM stúdióban készült Hazaáruló című filmet, amelyet Csernyisev pilóta — aki a háború első napjaiban átállt a fasisztákhoz — árulását dolgozza fel. Képünkön: Sz. Lukjanov (balról) Cser­nyisev szerepében A. Pokrokovszka Mája alakítója és A. Gyemjanyenko — Andrej megszemélyesítője (CTK — TASZSZ felv.) Felfelé ível a szovjet filmek útja EDDIG MÉG SENKI sein állapította színei tömörebbek. Szergej Bondar- a Nagydíjjal jutalmaztak, sajátos mó­meg pontosan, mikor és melyik nem- csuk és Mihail Solohov alkot így. don beszél az emberi szívről, s az zetközi filmfesztiválon vettek először A lángoló évek szélesen hömpölygő emberi méltóságról. Olyan ember sor­részt szovjet filmek. Még azt sem epikus alkotás, telítve lelkes hősi ro- sát viszi vászonra, aki végigszenvedte mutatta ki senki, melyik szovjet film mantikával. Ez Alekszandr Dovzsenko a személyi kultusz korszakának ke­volt az a szerencsés, amely elsőként és Júlia Szolincevova munkája. gyetlen igazságtalanságait. Asztahov lett nemzetközi verseny győztese. A SZKP XX. kongresszusának hatá- pilóta, a film hőse és felesége, Sza­Egyelőre mindez még csak vizsgálat rozataival életrehívott célkitűzések, a senka sok bánatot, szenvedést és tárgyát képezi, s időről időre termé- személyi kultusz következményeinek megpróbáltatást élt át. De végül is keny vitákra ad alkalmat. Természe- felszámolása az élet mindéi) terüle- ők győztek és boldogok lettek... tesen nem feladatunk, hogy most e tén, a kommunista párt és a szovjet A film fő gondolata, hogy bármilyen megpróbáltatás éri is az egyéneket, az embereket, az élet megy tovább. Az emberek harcoltak és e harcban győztek. A szovjet filmgyártás figyelemre méltó eseménye volt Mihail Romm Egy év kilenc napja című filmje, amely 1962-ben a XIII. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál Kristálygló­buszát nyerte el. A film olyan embe­reket mutat be, akik a mai tudomány egyik legfelelősségteljesebb és legbo­nyolultabb ágazatában, az atomfiziká­ban dolgoznak. Az atomfizika a gaz­dagsághoz vezető út, az anyagi bőség, a természet megzabolásának forrása. Ám ugyanez az atomfizika jelenti az atombombát, az atomháborút, mindazt a rosszat, ami korunk emberét fenye­geti. A film hősei Guszev, Kulikov és a többi tudósok intellektuális, gazdag lelki életet élő emberek. Sokoldalú ak, minden érdekli őket. Kiállnak a béke, a munka és a szerelem mellett. Becsüljük őket, érdekelnek bennün ket, élvezzük humorukat és irónié jukat. » . A mai szovjet filmek jellemző vo­nása, hogy sokrétű figurákat, mély, eredeti képeket igyekeznek alkotni és cikk keretében e tisztázatlan kérdé- kormány szorosabb kapcsolata az iro- a, ma í, embe r g azd aS érzelmi életét seket elemezzük, ehelyett inkább né- dalom és a művészet dolgozóival, kívánják bemutatni, hány film példáján szeretnénk be- mindez megmutatkozott a filmművé- 1963-ban és 1964-ben a nemzetközi mutatni a szovjet filmgyártás fejlődé- szet fejlődésében és hozzájárult ah- filmfesztiválokon a következő szovjet sét az utóbbi években. hoz, hogy sok új, érdekes, kiemelkedő fii m ek szerepeltek: Opitimisla tragé­Kezdjük 1956-ban. A MOSZFILM filmalkotás jött létre. A filmművé- dja lvún gyermekkora > Moszkvai séta, Viktor Rozov drámaíró egyik szín- szet tematikája egyre szélesebb mé- FeMf kamv á, em és holtak Máp műve alapján forgat filmet. A darabot reteket olt es egyre változatosabbak fpiületes ismerete aianián K már jó néhány színpadon bemutatták, a műfajok is. Az epikai vásznak mel- e mmek fe^ ete de nagyobb sikert sehol sem ért el. lett zenés komédiák, a mai témájú, leszögezhetjük hogy változatosak A stúdióban sem lelkesedtek különb pszichológiai drámák mellett törté- mmd a témat és a muI al t' mlnd a k í" sebben a darab megfilmesítéséért. n ei mi és forradalmi filmek, az idő- vlteIezé st és művészi megoldást ille­Ám jött 1957, Cannes. A Viktor Rozov szerű ) szórakoztató és ismeretterjesz- töe n" A szo ví e t filmgyártás nagyvo­színműve alapján készült Szállnak a t ő fjj me k mellett az orosz és világ- nal ú általános fejlődése tehát nem darvak című film nyerte el a feszU- irodalom kiválő a]kotásinak fllmvá l. rekedt meg... Pedig mindössze csak vál nagydíját, az Aranypálmát. Egy- megtalálhatjuk n« az bat fUme t említettünk, holott az utób­szerlben erre az alkotásra összponto- k ôTé P Poľt ában mél leľ bi ké í évben több mint kétszáz alko­sult a világ filmsajtojának figyelme, eraekioaes kozeppontjaoan mégis leg- naDvlláeot Az itt Pmlített Mihail Kalatozov, a rendező és Szer- inkább a ma emberének érzései és tas latot t napvilágot. Az itt említett gej, Uruszevszkij, az operatőr egyszer- gondolatai, napjaink problémái áll- Illme K azonban sajátosan önálló mun­re a legjobb filmszakemberek sorába nak ká k- arae Iyek éppen a szerzők egyé­lépett, Tatjana számoljova, a fősze- 196 0. bail a Karlovy Vary-i fesztivál " i sf g® r A évé n ékednek ki az át replő pedig új ragyogó csillagként Kristályglóbuszával a Szerjózsa című lagbu l" A z OP»mista tragédia forra­szokként a film egére. Ilyen sikert fji me t tüntették ki. A filmvásznon a dal ml eposz, szigorű, tartózkodó, ro­szovjet film már régen nem könyvel- hatéve s szerjózsa szalad játszótársai mantikus történet. Az Ivan gyermek­hetett el. f ei é > hogy közölje velük felfedezését: kora pszichológiai dráma, amely rend­De minek köszönhető mindez? A vé- „Nekem van szívem!" kiáltja büszkén kívül finom vonásokkal elemzi a film letlennek, a körülmények szerencsés „hallgassátok meg, hogy dobog!" hőseinek élményeit. A Fehér karaván alakulásának, vagy a tehetségek vá- Egy szív! Egy emberi szív! Valami, a grúz pásztorok életéről mesél népi ratlan kibontakozásának? A művé- ami befolyásolja a hangulatot, az ön. hangnemben, lassú, humoros tónus­szetben nincsenek véletlenek, s ami tudatot, az ember társadalmi viselke- ban. A Moszkvai séta szellemes, lírai a tehetségek kibontakozását illeti, dését és az emberekhez való viszo- komédia, tele napfénnyel és szipor­azelőtt is dolgoztak tehetséges em- nyát. Sok minden függ a szívtől. Per. kázó vidámsággal. Az Élők és holtak berek a szovjet filmnél. Kalatozov és sze, nem attól, amely az orvosok ha- egyetlen témával, a háborúval fog­UruszevszkiJ is már régebben került táskörébe tartozik, hanem attól, amely lalkozlk és ennek kapcsán számtalan a MOSZFILM-hez. Kérdésünkre a vá- a művészek, költők gondja. Sajnos, eseményt és sok-sok ember életét tár­laszt akkor kapjuk meg, ha egymás a személyi kultusz időszakában nem ja a közönség elé A Hamlet elmélyü­mellé állítjuk a két dátumot: 1956 - lgen volta k tekintettel arra, hogy az jé 3 ) clyan alkotás amelyben a fieve­a Szovjetunió Kommunista Pártjának embernek minde n embernek szíve lem egyetlenegy sorsra esvetlen /ev XX. kongresszusa, 1957 — a szovjet , ' ,. u . csyeuenegy sorsra, egyetlen egy film nagy sikere van! Most pedlg az embeťl szív ešy r e ember érzéseire és gondolataira össz­A Szállnak a darvak című film át- í n l; á b t b magának a neki Járó pontosul... Ezek a filmek tehát az ütő sikerében tehát döntő Jelentősé- he ]y e t- A Szerjózsa cimu film nagy- utóbbi időszak legjobb alkotásai. gűek voltak azok a változások, me- szerű példa erre. Szerzői Vera Pano- Ezenkívül rengeteg közepes és átla­lyeket az SZKP XX. kongresszusa tett vova írónő, Georgij Danelij és Igor g 0n aluli alkotás is született, de a lehetővé. Vitathatatlanul nagy része Talankin fiatal rendezők a gyermek sokoldalúan fejlődő filmművészet ter­volt a sikerben a rendező tehetségé- szemével tekintettek körül. Tágranyi- mészetesen elkerülhetetlenül selejtet nek, afe operatőr kiváló művészi fo- tott gyermekszemmel pillantottak a is produkál. A fontos azonban az gásainak és a színésznő finom va- vi lágba. Az életet szerető ember sze- hogy ma már nem jelentenek kivé' ľztothogy Drfilm g fu>rrnd"u ga 'megérten, mind telt azok a filmek, amelyek a szövi háborúról, mégpedig úgy, ahogyan az r- ami ő t körülveszi, mindazt, amit Jet filmgyártás tematikai és műfaji eddig a háborúról senki sem beszélt. s z«' et és becsü l- sokrétűségéről tanúskodnak. A viták A vásznon nem sematikus figurák A Tiszta égbolt című film, amelyet és véleménycserék nemcsak a filmek mozogtak, hanem egyszerű emberek, a II. moszkvai nemzetközi fesztiválon körül, illetve a fii mek miatt vannak Berkó Sándor: Nem vagy magadban a háború igazi hősei. A film az egy szerű embereket mutatta be, Boriszt a fiatal katonát. Veronkát, gyári mun. kásokat, e nehéz évek katonáit és munkásait. Bemutatta életüket,- mo­solyukat és könnyeiket, álmaikat és reményeiket. 1958 a Ballada a katonáról, 1959 az Emberi sors hatalmas sikerének éve. 1961-ben A lángoló évek című szovjet film nyerte el a cannesi fesz­tivál különdíját. Mindezek a filmek háborús témáról szólnak, de a hábo­rút űj, valósághű fényben mutatják be. Ez természetes. Az SZKP XX. kongresszusa után a művészet demok­ratizálódása, a közélet valóban pár­tos, lenini normáinak felújítása tette lehetővé, hogy a művészek szabadon, egyéni tehetségük és képességeik alapján, sajátos, művészi formában alkossanak. Mindezeknek a filmeknek Maguk a filmek ls vitatkoznak a mű­vészi kép, a művé­szet nyelvén. Az Iván gyermekkora, az Emberi sors, a Békét az érkező­nek, az Élők és holtak — ezek olyan alkotások, amelyek a gondo­latot és a nézőpon­tot tekintve sok­ban eltérőek. A SZOVjET FILMGYÁRTÁS út­ja felfelé ível. Ké­pes arra, hogy to­vábbi nemzetközi versenyeken is méltón helytálljon. Szíve erősen és biztosan dobog, csaknem azonos az életanyaga, a há­ború s mégis mennyiben különböznek Névtelen katonák nincsenek — egyelőre ez a címe a kijevi tiszta, egészsége és egymástól A Ballada a katonáról fi- filmstúdió készülő, új filmjének, amely az ukrán főváros éIetet adó vér m k. nom lírai elbeszélés, az emberi lélek l?"-" védelmének hósi napjait viszi vászonra A forgató­, , , „ .',.„. r, könyv A. 1. Rogyiinuev tábornok, a Szovjetunio kétszeres feltárasa, magan viseli Grigonj Csűr- h6se napl6|a a, apjáll ké szült. Rendező Sz. Cibulnyik és „ , haj stílusát, kézvonását. Az Emberi L Smaruk. Felvételünkön az új film egyik jelenete VLADIMÍR sors férfias, nyersebb elmélkedés, (CTK —. TASZSZ fglv.J SALUNŰVSZKlj A BUDAPESTI Szépirodalmi Könyv­kiadó nemrég jelentette meg a na­gyon tehetséges költőnek induló, lo­sonci születésű Berkó Sándor hatvan versét, tizennégy ifjúkori zsengéjét és legjobb műfordításait. A kötet ver­seit Csanda Sándor, a nyitrai magyar tanszék vezetője rendezte sajtó alá, terjedelmes és gondos utószavában ő mutatja be olvasóinak is a költőt. Mohón és kíváncsian lapozunk bele a kötetbe, hiszen bizonyos életrajzi ismeretek soha nem pótolhatják, eset­leg érthetőbbé tehetik a művet. Ber­kó 1918-ban született Losoncon és mint mukaszolgálatos katona 1943­ban halt meg a keleti fronton. Hu­szonöt évet élt s ez csak a valóban kivételes lángelméknek elég az üd­vözléshez. Magasba röpítő szárnyát eltörte a fasizmus embertelen vihara. Csonka szárny s csonka életmű ma­radt az utókornak, de hány Ilyen tö­redéket tart számon az irodalom? Berkó ötödikes gimnazista korában hívta fel magára a figyelmet a tisza­virág életű losonci Indulásban. Aztán meglepő gyorsasággal fejlődik, publi­kált versei egyre tisztábbak, leszűr­tebbek. A diákköltő 1938-ban már Forbáth Imre mellett az egyik leg­jelentősebb szocialista költő az Ost­raván megjelenő kommunista szelle­mű Magyar Napban. Koraérett ifjú, néhány ifjúkori zsengéjét leszámítva felkészült költőként áll csatasorba Fábry Zoltán, Forbáth Imre és Győri Dezső oldalán. Azok soraiban mene­telt, akik Berkó kifejezésével élve „remélik és várják, hogy holnapra ismét pirkad, de másképpen, mint ed­dig!" Nem volt véletlen, hogy a diákköl­tő Losoncon bontogatja szárnyait. A kisvároban a harmincas években igen élénk volt az irodalmi és kul­turális tevékenység. 1932-ig itt jelent meg a haladó magyar fiatalság leg­jelentősebb folyóirata, A Mi Lapunk. Érdemes idézni, hogy a lapnak Mó­ricz Zsigmond is munkatársa volt, itt jelentette meg a ma már közismert Gyalogolni jó. riportját. De itt műkö­dött Győry Dezső, Dai'kó István és Simándy Pál vezetésével, a városi baloldali értelmiség közreműködésé­vel a Madách Kör is. Itt bontakozik ki a harmincas években a szocialista eszméivel szimpatizáló fiatal értelmi­ség jelentős mozgalma, amelynek élén a komoly marxista műveltséggel rendelkező kritikus és publicista Sán­dor László áll. Ö szervezi meg a szlo­vákiai magyar diákság — sajnos rö­vid életű! — haladó folyóiratát, az Indulást. Ű egy időben a Korunk szlo­vákiai szerkesztője, aki kapcsolatot tart fenn Gaál Gáborékkal és figyel­mükbe ajánlja a tehetséges Berkó Sándort. 1937-ben így jelenik meg a tekintélyes erdélyi folyóiratban a fia­tal losonci költő Vers az öreg nap­számosról • című, remekbe szabott költeménye. PERSZE, AZ ITTHONI LAPOK is sorra közlik verseit, amelyekben erős szociális mondanivaló párosul szipor­kázó költői képekkel. Tehetségét a haladóknak egyáltalán nem mondha­tó Prágai Magyar Hírlap sem vonja kétségbe. Nem is lehetett a szót meg­vonni attól a poétától, aki „kicsinyke kunyhók csöndes mélabújából" merí­tett Ihletet (Vers a barátomról), aki elhivatottságát, helýét, a néppel a népért, kéz a kézben nemes szándé­kát így fogalmazta: „A könny, a jaj, az éh, a kétség, az évezredes ős sze­génység tette kezembe kezedet. Ha csak egyszer is megtagadlak, vesse kt a föld testemet." 1938 nyarán sokan fejüket vesztet­ték, a fasizmus halált lehelő árnyéka a gyávábbakat megfutamította. Akkor írta egyíft legmegrendltőbb versét a bátor, a jellemes írótársakhoz, For­báth Imréhez, Fábry Zoltánhoz és a többiekhez. Szóról szóra kellene ide másolnunk ezt az írását, annyira tur datosan merész. Íme két versszaka: „Az elárult nép bánata hajol rám, fogjuk meg egymás kezét, Fábry Zol­tán, s ti mindannyian, ifjak és idősek, szószólói e vészthozó időnek, akik a poszton, ím, még megmaradtunk, ml végigharcoljuk megkezdett harcunk, ha kell fokossal, ha kell tintalével, az elnyomottak töretlen hitével..." Berkó nagyon tisztán látó költő volt, méltán említették nevét Fábry és Forbáth neve mellett és amit nagy pozitívumként mondhatunk róla, hogy ízig-vérig szlovákiai magyar poéta volt. E nek a Tátra alján című verse hangulatában, tájszeretetében és mon­danivalójában is rokon más költemé­nyeivel. Amerre Jár, mindenütt egy és ugyanaz a leszűrt igazság cseng ki írásaiból: „Lám, így vagyunk mi ketten: egyek, s népünk is egy van: a szegények". IFJÚKORÁNAK ÉLMÉNYEIT, benyo­másait szőtte bele verseibe, ezen a földön vívott ki elismerést művészeté­nek. Tanítómesterei: Ady, József Atti­la, Petr Bezruő és Jozef Hora. Komor hangvételű és játszi könnyedségű köl­teményeiben József Attilát érezzük leginkább. Epigonizmusról természete­sen szó sincs. József Attila első ver­seiből is kiérezhető némi Ady-hatás. Komját Aladár inkább szemléletében él. pedig ő is példaképe volt, húsz­éves korában Egy ismeretlen magyar költő címmel figyelemre méltó tanul­mányt ír róla. Csehszlovákia feldarabolása után a fiatal losonci költő Pestre kerül és mint a Népszava külső munkatársa csak nehezen tud publikálásból meg­élni. Pesten nem talál kiadóra, pedig Ez nem legenda című verskötete meg­érett a kiadásra. 1940 őszén Losoncon sikerül megjelentetnie Az ördög kö­penyében című versesgyűjteményét. Ebben az időben a Korunkban Iát napvilágot Nem vagy próféta című köl­teménye, amely kegyetlen vádirat a fasizmus ellen s amelyben „magas hőfokon izzó lírája nemcsak a szár­mazásuk miatt ekkor üldözöttek ke­serű sorsát, hanem az üldözöttség, az elnyomás kínját általában is kifejezi." Berkót 1940 szeptemberében munka­szolgálatos katonának hívták be, s a Szovjetunió megtámadása után a ke­leti frontra vezényelték. Teste valahol a fasizmus áldozatainak egyik tömeg­sírjában porladozik... A fiatal szlo­vákiai magyar költő korai halálával a csehszlovákiai magyar irodalom ha­tározottan szegényebb lett és veszte­ség érte az egyetemes szocialista lí­rát. Örökre elnémult egy hang, amely a derűsebb, biztosabb és embersége-i sebb jövőért dalolt. Meztelen nyakamat földhöz cövekelték Tátra fenyőivel, két jó karom, Nyugat s Kelet ringatója, átszegezve ível dübörgő rögökön, lábaimat saját hazám fúrta által... Szemem homályosul, lassan feketébe olvad a világgal. Elcsitul a föld és egyre lejjebb süllyed, — vagy én emelkedem? Az áldott könnyűség pihéi rezegnek vérző tenyeremen, elpihenek szépen, mint anyám szívében a jakó remények, hadd csúfolja, vígan, megfeszült testemet: önárnyát a lélek, a lélek, mely most is őrök-rendületlen dalra nyitja ajkát, makacsul idézve egy haloványabb csillagod, Szabadság! Berkó Sándor Java versel és szín­vonalas Bezruő, Hora, Halas stb. for­dításai szépen elfértek egy szép kö­tetben. Elismerés Illeti Csanda Sán­dort, aki összegyűjtötte és tanulmány­nak is beillő utószavában bemutatta magyarországi olvasóközönségnek a szlovákiai magyar költőt. Sajnála­latos viszont, hogy a Nem vagy ma­gadban csak Budapesten Jelent meg, mivel idehaza a kötet nem talált ki­adóra. Berkó verseinek és fordításai­nak kéziratát a Szlovákiai Szépirodal­mi Könyvkiadó magyar szerkesztősé­ge 1962 végén vette kézhez és 1963­ban, egy év múlva közölték Csandá­val: Berkót nem adhatják ki. Berkó­val Budapestre kellett menni, hogy versel megjelenhessenek, s Forbáth Imre is — a Mikor a néma beszélni kezd című kötete után — évek óta várja a .nyilvánosságot. (A teljesség kedvéért moiidjuk meg azt is j Forbáth egyik kézirata most került be a terv­be!). Károsnak mondható ez a kése­delmesség, s több rugalmasságot várr nánk az itteni kiadótól. HALADÓ HAGYOMÁNYAINK ápolá' sa és az Irodalmi folytonosság meg­teremtése megkívánja, hogy az első köztársaság irodalmát, Sellyei, Mor­vay, Darkő, Bányai stb. műveit elbíráltassa és az arra érdeme­seket újra kiadassa. E téren nem fé­kezni, hanem ösztönözni kellene irodalomtörténészeinket. S ha már Berkó hazai kiadására nem került sor. indokolt lett volna legalább, a közös könyvkiadás keretében megje­lentetni. A haladó hagyományainkhoz való pozitív hozzáállás elengedhetet­lenül szükséges, s ezt nem a kiadó érdeke vagy érdektelensége, hanem a múlt tisztelete s irodalmi életünk folyamatossága követeli meg. MÁCS JÓZSEF 0] SZÖ 10 * 1964. december 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom