Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-12 / 345. szám, szombat

hatalmas vízmű épül. A gát magassága körülbelül 60 méter, 1967-ben fejezik be. (G. Bednár felvételejj A Hernád vö Pusztító vihar után az erdőben Miért vannak nálunk viharok ? A viharok négy fokozata 9 A Tátrában tipikus bukószelek • A legerősebb szelet a Kőpataki tónál mérték November végén Szlovákia területét erős, lökésszerű szélvihar érte, amely egyes vidékeken másod-, illetve harmadfokú erősségű volt. A no­vemberi vihar — amint már a napi sajtóból és a rádióból értesültünk — eléggé nagy károkat okozott az erdőségekben, amelyeknek fáit összetör­te, vagy gyökerestül kitépte. Évente többször beszélünk a vlha­Tokról, de sok ember nincs tisztában a szél erősségének, a vihar fokának fogalmával. Szélviharnak tekintünk minden olyan szelet, amelynek átla­gos sebessége óránként 75—88 kilo­méter, azaz másodpercenként 20,8— 24,4 méter. Az ilyén sebességű szél rendszerint felfordítja a könnyebb a szél sebessége Bratislavában 118 kilométert ért el óránként (Poprádon 180 és a Kőpataki tónál 245 kilomé­teres volt a szél sebessége). Egyúttal ez volt a legnagyobb széllökés, ame­lyet nálunk a meteorológiai szélmérő műszerek eddig feljegyeztek. Az Atlanti-óceán felől érkező cik­lonok, amelyek a szárazföldön viha­tárgyakat, lesöpri a meglazult csere- rcka t méznek elő, különböző útvona­peket a háztetőkről és megnehezíti a járást. Azonban még nincsenek ka­tasztrofális következményei. A másod­fokú vihar már erősebb, a szél se­bessége átlag 89—102 kilométer órán­ként, azaz másodpercenként 24,5 — 28,4 méter. Az erős szélvihar már nagyobb károkat okoz. Kitépi a fá­kat, megrongálja a házakat és a gaz­dasági épületeket. A harmadfokú vi­har már hatalmas szélviharnak szá­mít, 103—117 kilométer óránkénti se lakon áramlanak be. Leggyakrabban Anglián és Dél-Skandinávián keresz­tül hatolnak be északkeletre. A szá­razföldön végigvonuló viharok közül nem mindegyik éri el teljes erejével Közép-Európát, esetleg hazánkat. A legerősebb szeleket azokon a te­rületeken észlelik, amelyek fölött a ciklon közepe vonul. A hegyeken áthaladó szelek sebes­sége jelentősen felgyorsul, A szélnek bességű széllel, (másodpercenként ^"fltf'^ejtőkön^Mvet kezf^be* 28,5 32,6 méter). Nálunk ilyen hatal- S^^ÄvfiTÄÄ ,.inas vihar ritkán fordul elo Tetemes ^ A bukósz e, e k Szlovákiában a itörokat okoz az erdőkben ,és az épü­letekben — pusztító jellegű. Negyed­fokú viharnak nevezzük az orkánt. A szél ilyenkor több mint 118 kilomé­teres sebességet ér el óránként — másodpercenként tehát több mint 32,7 Lomnici csúcs alatt és a Kőpataki tó környékén a legerősebbek. Ezen a területen 1915. november 18-án egy különösen erős szélvihar söpört vé­gig. Tizenkilenc óra alatt a Starý métert. Ez a legpusztítóbb szél. Ház- Smokovec és a Tatranská Lomnica tetőket sodor magával ós nagy káro­kat okoz az erdőkben. Valamennyi fokú viharban a szél egyes lökései sokkal nagyobbak át­lagos sebességénél, s ez csak fokoz­za pusztító hatását. A legerősebb viharok a forró égöv alatt, az óceánok nyugati térségeiben, bizonyos évszakokban keletkeznek. Ezek az ún. tropikus ciklonok. Ná­lunk nagyobb területen végigvonuló viharokra rendszerint ősz végén, té­len és tavasszal kerül sor. Ezeket a nagyon (alacsony légnyomás idézi elő, amely az Atlanti-óceán térségéből gyorsan halad a szárazföld felé, s nagy légnyomásváltozás kíséri aránylag rövid időközökben. Ilyen meteorológiai helyzetben Közép-Euró­pában a szél sebességét még érezhe­tőbbé teszik a gazdagon tagolt terü­letek szélvédett vidékei. Az 1955. ja­nuár 16-án és 18-án Közép-Európában tomboló viharnak legnagyobb széllö­késeit Szlovákiában észleltek, ahol között elterülő erdőt 10 kilométeres hosszúságban és egykilométeres szé­lességben letarolta. A másik rend­kívül erős vihar, amely Szlovákiában 1941. szeptember 1-én és 2-án tom­bolt, kb. 3,5 millió fát döntött ki. P. F. EGY ORVOS naplójából Hátra Ma megismerkedtem egy vonzó szőkeséggel és udvarolni kezdtem neki. Amikor megtudta, hogy or­vos vagyok, lelkendezni kezdett: — Hát ez bűbájos! Képzelje csak, valahányszor eszem valamit, böfög­nöm kell. Szörnyűség! Várfon csak, mindjárt bemutatom, hogyan. Kedd Meghívtak ebédre. Vendéglátó háziasszonyom a fekélyeiröl cse­vegett. Szerda A ma esti vacsorán megjelent a híres színésznő is és elárasztott kedvességével. Először nem értet­tem, vajon miért. Azután megszó­lalt: — Nagyon örülök annak, hogy maga orvos! Írjon fel nekem vala­mit nátha ellen, mert hallgassa csak, hogyan szörcsög az orrom. Csütörtök Szerencsés napom volt, bemulat­tak az ismert költőnek. Nem is mertem megszólítani — ő engem igen: — Tehát maga orvos? Akkor ta­lán megmondja nékem, hogy mi­ért fáj olyan rettenetesen a büty­köm? Péntek Fogásznál voltam. Panaszkodott, hogy köhögés gyötri. Érdeklődött, okozhatja-e ezt a tünetet a do­hányzás. Szombat Vőlegény vagyok. A társaságban megismerkedtem egy kislánnyal, aki olyan bánatosnak látszott. Kérdeztem, hogy mi bántja. Azt felelte, semmi. — Talán beteg? — érdeklődtem hevesen dobogó szívvel. — Telfesen egészséges vagyok — felelte. Vasárnap jövendőbelim szüleinek akartam bemutatkozni, de lemondtam er­ről, amikor az imádott lány csa­csogni kezdett: — Anyuka rendkívül érdekes or­vosi eset. Ugyanis, amint gyümöl­csöt eszik, azonnal szaladnia kell... izé ... tudod hová. Apuka éppen ellenkezője, heteként csak egyszer ... izé ... nem is szalad, csak vánszorog. De azt sem min­den héten. Azután feltétlenül ér­dekel mafd Henrik bácsi makacs fejfájása... és a Zsánt néni epe­kövei ... ja igen ... a Babi króni­kus hányingere is... Tudod drá­gám, már valamennyien örvendez­ve várnak! S. Grodzíenska A fényképek papír­anyaga éppen nem tép­.hetetlen. Ez a tény a ikis formátumú és albu­mokban őrzött képek esetében nem zavaró, de az erősen (például: egy négyzetméternyire) nagyított példányok őr­zése, szállítása ©miatt rendkívüli elővigyáza­tot Igényel, mert a haj­lítás, szennyeződés, nemcsak a másoló-anya- moshatók, sőt vasalha­got, de az emulziós ré- tók és összevarrhatók. teget ls megsértené. A nyugatnémet Thu­raphot cég egyik mér­nöikének sikerült a len­vásznat olyan rendkí­vül fényérzékeny a­nyaggal bevonnia, amely a vászon rost­jait nem roncsolja szét. Az erre dolgozott má­solatok minden veszély napfény ós nedvesség nélkül hajlíthatok, le­A találmány különö­sen a színházak és a te­levíziós stúdiók szá­mára előnyös, de rend­kívüli előnyt jelent a térképezés és rajzolás munkaszakaszain is. Az új anyagot ív-for­mában és 130 cm szé­les hengerekben, gyárt­ják. Hány nyelven beszélnek a fekete világrész népei Afrika, a nemzeti felszabadító mozgalmak földrésze, a gyarmati rendszer bilincseit széttörő fekete óriás néprajzilag nagyon tarka képet mutat. A „néger" megjelölés tulajdonképpen gyűjtőnév, legfel­jebb az Itteni lakosság bőrének szí­nére enged következtetni, de néger nyelvekről nem beszélhetünk. Nem beszélhetünk nemzett nyelvekről sem, mert az afrikai törzsek csak most értek el ahhoz a fejlődést szakaszhoz, amelyben megkezdődik egyes népcsoportok nemzetté vá­lása. Ez pedig eléggé hosszadal­mas folyamat. Afrikában tehát csak törzsi nyel­veket tartanak számon. A burzsoá nyelvészek előszeretettel emelik ki, hogy az afrikai népek rengeteg nyel­ven beszélnek, például csak a ban­tuknál 518 nyelvjárást ismernek, s ezért sohasem érthetik meg egymást. Ez az „elmélet" csakis arra szolgál, hogy „bebizonyítsák": a volt európai gyarmattartók közvetítő nyelve nél­kül Afrika nem civilizálódhatna, nem létezhetne a modern világban. Igaz, hogy a törzsi nyelveknek sok nyelvjárása van, ám mégsem annyi, mint amennyit a nyugati nyelvészek kimutatnak. Másrészt az is igaz, hogy az egyes afrikai nyelvcsoportok kö­zött sok a rokonvonás. A bantu nyel­vekben például egyes nyelvek alap­szókincse és nyelvtani szerkezete ál­talában megegyezik. Például az öt számnév egyes bantu nyelveken Így hangzik: szuahéli, gerrea, ruanda, nyamwezi és lunda nyelven — tano, kongó, ganda, luba és ngala nyelven — tanú, csvana és zulu nyelven — khlanu, maszaba nyelven pedig — rano. NYELVCSALÁDOK Az afrikai nyelvek két főcsoportba, a bantu nyelvek és a szudáni nyel­vek családjába, továbbá a szemita-ha­mlta csoportba tartoznak. Az utóbbi területe Észak-Afrika. A bantu nyel­veket Közép-, Kelet- és Dél-Afriká­ban, a szudáni nyelveket Afrika kö­zépső részén, Etiópiától az Atlanti­óceánig beszélik. A BANTU NYELVEK köztük, esetleg szerepet játszhat egy­kelet-afrikai nemzeti kialakulásában. A SZUDÁNI NYELVEK nem hasonlítanak egymásra, bár egyes szudáni nyelveknek vannak kö­zös vonásaik és bizonyos családokba tartoznak. Például Guinea, Elefánt­csontpart déli része, Dél-Ghana, Togo, Dahomey és Dél-Nigéria nyelvei egy családba, a guineai nyelvcsoporthoz tartoznak. Érdekes a hangképzésük. A fanti nyelvben kétféle í és u van, a jorubában nincs p, k, g hang. Az ewe nyelvben háromféle d-t, két í-t, két f-et különböztetnek meg. A fanti nyelvben tv és gv szokatlan hangok is előfordulnak. A guineai nyelvcsoportra jellemzők az egytagú szavak. Ne gondoljuk, hogy emiatt szegényebb a szókincsük. A szótagokat ugyanis 3—7 hangárnya­lattal ejthetik ki. E rendkívül zeneies nyelvekben az intonáció szerint vál­tozik a szavak jelentése. A szudáni nyelvek másik csoportja a mandingo nyelv, amelyet Ghana északi részén, Libériában, Sierra Leo­nén, Elefántcsontpart északi részén beszélnek. A zeneiességen kívül e nyelvre jellemzők a kéttagú szavak, a toldalékok alkalmazása. A főneve­ket 35 osztályba sorolják. A kisebb moszi-guszi nyelven kívül még sajátos a Niger partján élő tör­zsek mande nyelve. fő jellegzetessége, hogy a főnevek je­lentésükkel összefüggésben bizonyos osztályokhoz tartoznak. Körülbelül 22 osztályt ismerünk. A férfiak, nők, gyermekek, öregek stb. megjelölésére szolgáló főnevek egy közös osztály­ba tartoznak, a városok, folyók, he­gyek neve megint egy másikba. Az osztályok egyes vagy többes szám szerint is eltérőek. Például kongó nyelven az embert így mondják: mu­kongo. Többes számban már ba-kon­go. A kongó nyelvet pedig így mond­ják: ki-kongo. Ezekben az esetekben a szó értelmét prefixszel, előképzővel, előraggal változtatták meg. A prefl­xek az egyes bantu nyelvekben kü­lönbözőek: fci-szuahéli, csí-luba, iszt­zulu, lu-ganda. Az egyes mondatrészeket a preflx ismétlésével egyeztetik. Például zulu nyelven: gula nga-buye nga-senda (megbetegedtem, majd felgyógyul­tam) a nga prefix ismétlődik. A bantu nyelvek közül legelterjed­tebb a szuahéli. Ezt beszélik Tanga­nyikában, Kenyában, Nyaszaföldön (Malawiban), Ugandában, Kongó ke­leti részein, és a szigeteken. Afrika lakosságának legalább egyötöde meg. érti. Ezért érintkezési nyelvvé válhat A HAMITA-SZEMITA NYELVEK csoportjába tartozik elsősorban az arab, a kusita, a berber, az óegyipto­mi a hausza és a kotogo. Az arab nyelvekre jellemző a há­rom mássalhangzös gyökér, a szótár­ban is eszerint lehet megtalálni a szavakat. Például kataba — írni, kat­taba — Íratni, aktaba — diktálni, inkataba — írva lenni, maktab —" az írás helyes, vagyis az iskola szavak közös gyökere a ktb mássalhangzó­csoport, ezért a szótárban is egymás mellett vannak. A szemita csoporthoz tartoznak még az etiópiai nyelvek, elsősorban a hii vatalos amhara nyelv. Az ókori Ak­szum állam hivatalos nyelvéből, a gezz-bői származik. A gezz nyelv ma már csak a kopt keresztények, az etiópiai államvallás szertartási nyel­ve. Nagyon elterjedt nyelv még a hau­sza. Észak-Nigéria és a hegyvidékek lakói beszélik. Dél-Afrika őslakossága — a busmanok és a hottentották nyelve különálló nyelvcsoportot alkot. Beszélőik kevesen vannak, ^kihalás fenyegeti őket. (A Nyegyelja nyomán) Ü] SZÖ 6 * 19B4- december 13,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom