Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)
1964-12-31 / 362. szám, csütörtök
/ Közös gondok és eredmények A GYERMEK SZEMÉVEL LÁTTA A VILÁGOT SOPORNYA nem éppen a világ kü- zőknak, hanem az irodabelieknek. Azóta sok' víz lefolyt a Vágón, s az zepe. Még csak azt sem lehet rábi- Szóval vendégekben nincs hiányunk, eltelt esztendők azt bizonyították, zonyitani, hogy a galántai járásban g m aZ (s rt ne m túlságosan lelkesedünk, hogy a szövetkezetesek idegenkedése mának volt a vezére Henri Matisse, ilyenféle helyzete lenne. Hogy kör- i 10gy itt a munkahelyünkön csak el- többé kevésbé „féltékenységben" gyö- a saint-quentini ügyvédbojtár, akinek nyékén mégis sokat beszélnek róla, vétve találkozhatunk velük. keredzett. Azért nehogy azt higgyük, egy súlyos operáció után a véletlen annak bizonyára megvan a maga oka; — Ezek szerint nem kedvelik a iá- nö van az ügyben. Arról volt Itt szó, adta kezébe az ecsetet! Párizsban az éppen úgy, mint annak, hogy a kis togatókat? hogy a sajátosan kialakult munkaer- École des Beaux Arts esti tanfolyaszövetkezetet aránylag többen látó- _ Azt éppen nem mondanám mert külc s megszokott „rendjét" féltették, mán Gustáv Moreau felfedezi tehetséHenri Matisse, 1869. XII. 31. - 1954. XI. 3. gatják, mint a környékbelieket. Egye- pél[)ául a sered i nikkelesek látog itása Mer t ugyebár a gyáriak nem aikudoz- gét. Maga mellé veszi ^ műtermébe sek szerint azért van ez így, mert a yszor kihúzott bennünket tak, hogy ezért vagy azért kis szövetkezet általában nagy ered- .. .— —. <_, a mun- ahol Marquettel és Rouaulttal ismera pácból. Űk mindig szívesen látott káért tíib b munkaegységet írjon nekik kedik meg. Ök hárman jelentik majd ményeket ér el. Méghozzá nemcsak v en dégeink. - . . .. . .. ... járási, hanem kerületi, sőt országos ~ lehetőségek között sem válogattak, méretben is. Ha valóban ezért a nagy HOGY NF. SOKÁIG takargassuk a n em nézték, hogy melyik munka klíorgalom, akkor ez rendjén is van. dolgot, — a seredi nikkelkohó dolgo- fizetődobb. Olyan munkát végeztek, Ám jónéhányan olyanok is akadnak, zói néhány évvel ezelőtt védnökséget amilyent rájuk bíztak, akik másra hivatkoznak. A borra, vállaltak a sopornyai EFSZ fölött. A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE terMert való igaz, hogy a járásban fehér Akkor lényegében még nem is volt mészetesen (ha nem is egységesen) holló a sopornyaiakéhoz hasonló sző- kidolgozott programjuk, nem hatá- másképp nézett a dologra, mint a lőlé. És ki merné azt tagadni, hogy rozták meg, hogy tulajdonképpen mi- „féitékenykedők". Rövid időn belül az aranysárga nedűnek semmi köze bői is áll majd a védnökség. A szö- rájöttek, hogy ež a védnökség! kapa látogatottsághoz? . vetkezetesek mindenekelőtt a mun- cs oi a t szilárd alapokat teremt gazEzek az általánosított vélemények kaerőhiány kiküszöbölésének egyik dálkodásuk belterjességének fokozátermészetesen igaz voltuk ellenére fontos tényezőjét látták a védnükségl sái ) 0z, s egyúttal a munkaerkölcsöt sem árulják el a részleteket. Adjuk kapcsolatban, a gyáriak viszont ta- i s kedvezően befolyásolhatja. A géhát a szót Katarína Lipovskának, az Ián inkább csak a felülről kapott p fi Sftésnét is kettős sikerrel kecsegteegyik szocialista munkabrigád vezető- utasításnak igyekeztek eleget tenni tett a kapcsolat. Egyrészt a beruházájének, akinek 28 tagú kertészeti cso- azzal, hogy a csúcsmunkák idején sok at illetően, másrészt a megvásáportja (csak úgy mellesleg megje- néhány emberüket átengedték a szö- rolt gé pe k kihasználásának lehetőgyezve) több mint 2000 ezer koroná- vetkezetnek. ségében számíthattak eredményes válval túlteljesítette az évi bevételi ter- N e m szeretnénk a múltat firtatni, tozásra. Ugyanis a gépekre szánt bevet. de tény ami tény, eleinte a munka- ruházásokat olyan mértékben csök— Hát igen, én is azt hallom, hogy erőhiány ellenére sem örült vala- kenthették, amilyen mértékben szápéldául a járásiak elég gyakori ven- mennyi szövetkezetes a brigádosok- míthattak az üzem segítségére a dégeink. Ez rendjén is lenne, — ma- nak. Egyszer-másszor még olyan meg- csúcsmunkák idején; másrészt meggyarázta a szókimondó természetéről jegyzés is elhangzott, hogy: — Már levő szállítóeszközeiket hesznoslthatjárásszerte ismert brigádvezető, — ezek is a mi nyakunkon akarnak ták akkor is, amikor mezőgazdasági hiszen nem mindig kérni jönnek, élősködni? — Vagy például: — Hát üzemükben számukra nem akadt gyakran tanácsokat is adnak. Persze már nem elég nekik annyi, amennyit munka. az EFSZ csoportvezetője. A kereseti néhány év múlva a „Fauves-ek" (VaXX. század első festö-forradal- érzésének csöndes öröme dominált nála, s talán ezzel is magyarázható, hogy nyitott szemmel álmodta át az életét! Ezek a szemek azonban sok mindent láttak. Amikor 1932-ben a francia kormány perbe fogta Louis Aragont és be akarta a költőt börtönöznl, G. Braque, P. Picasso, Paul Fort, Tristan Tzara, B. Brecht, Th. Mann és F. Garcia Lorca tiltakozó aláírása mellett ott látjuk Henri Matisse-ét is! A második világháború befejezése után pedig tisztelete és szeretete jeléül kilenc rajzát küldi a szovjet népnem nekünk, a kertészetben dolgo- a gyárban keresnek? tes orvosi kivizsgálás után szabad megbízni az embereket. Fogadjunk hogy ennek a bácsinak sincs egész ségügyi igazolása ... Az illető ellenőrzésére nem került sor, mert nem messze tőlünk zöldség szállítóautó állt. Rozoga tehergépko esi, de két erőteljes fiatalember rak ta le róla a karfiolos ládákat. Tőlük kérünk igazolást. — Nincs nekem semmi bajom mondja az egyik. — Voltam orvosnál 1960-ban... — Ez nálunk nem fordulhatna elő! A másik bölcsen hallgat. Érvé méltatlankodik K. I., aki nemrég nyes igazolásuk nincs. Az üzemben űrszállítás halottaskocsival avagy: Hagyjuk abba a rossz vicceket Jött egy prievidzai építkezéshez. Kenyér a teherautó padlóján ... Társa legyint: — Biztosan rég elkerültél hazulról. Olvasom az újságokat, jól tudom, hogy mifelénk sem rózsásabb á helyzet. Ellesvén ezt a beszélgetést, hazanem kéri számon tőlük senki. Tudják-e, mi a bacilusgazda? Persze, katonaviselt emberek, tudják jól, majd jelentkeznek az orvosnál. összenézünk és továbbindulunk. A vezetőséget okoljuk, vagy a beosztottakat? Felelőtlenség, hanyagság lépten-nyomon. Már a járási székhelyen siettem, hogy jellapozzam a hivatalos járunk. Háromkerekű motorosjármű orvosi jelentéseket, amelyek arról be- felismerem, a bányász-mentőállomás szélnek, mennyi visszaélés és kihágás számára szokta a napi ételt szállítani akad az élelmiszer-szállítás körül a dél-szlovákiai járásokban is. Mindjárt másnap alkalmam adódott arra, hogy egy szabadságát itt töltő l.-i vezető személyiséget megkérdezzek a véleménye jelöl. — Mit gondolsz, mi ennek az oka? most szennyes ruhával megrakva száguld a mosoda felé. Az l.-i vezető dolgozó megfogta a könyökömet: — Nézd csakl A temetkezési vállalat koporsó-szállító kocsija vesztegelt a sorompó előtt. Mindig szorongó szívvel nézek Az egyes vállalatok hiányos jelsze- a kocsira, de most, midőn benéztem relése, kocsiparkja vagy az emberek fényesre tisztított ablakán, megfa hanyagsága? gyott bennem a vér. A koporsó he— Szerintem az, hogy az egyszerű lyén, egymásra rakott ládákban — dolgozók a felelős üzemvezetők részé- üveges topofčanyi sör. A gépkocsiről sem látnak elég igyekezetet, ha vezető azt bizonygatja, hogy fertőtle. egészségvédelmi és munkabiztonsági nítette autóját. Más kocsi éppen nem intézkedésekről van szó. De legszíve- állt rendelkezésükre. Hogy ezt az ausebben körülnéznék veled, mi a hely- tót tilos más célokra, különösképpen zet nálatok, aztán megbeszéljük a dol- élelmiszer-szállításra használni? S got. hogy a kultúráltságnak, az esztétikáNem vagyok lokálpatrióta, s így rá- nak a. köznapi élet minden területén állhattam ajánlatára. Pedig tudtam, is érvényesülnie kell? Arra bizony hogy cifra dolgokra akadunk. Már az egyesek keveset gondolnak. első tapasztalatok nyomán azt mond- Mi most arrfl ] beszélgetünk l.-i tár ta az l.-i vezető személyiség: sammal, hogy a névtelenül pellengér— Akár a mi járásunkban! re állított, higiéniával és esztétikával A handlovai vágóhíd mellett talál- hadilábon álló emberek tulajdonképkoztunk azzal az autóval, amelynek pe n dolgos, szorgalmas és áldozatkész ablakából lenyúzott, véres állatfő vi- alkalmazottai azoknak a vállalatokcsorgott a körülmenőkre — a helybeli n aj { g s üzemeknek, amelyeknek lakosszálloda kocsija volt. Esztétikai ér- sá g Unk élelmiszer-ellátását kell nazék? Azt az előírások nem követelik po nta biztosítaniuk. Ezek az emberek meg. Aztán nyomon követtük a pék- s okszor már éjszaka talpon vannak, ség kocsiját: modern, tiszta, zárt szál- ne m tekintenek fagyot, esőt, keveset Jítóeszköz. Az útmenti sáros falvak- törődhetnek családjukkal is, olykor |Wtn boltok, vendéglők előtt állott gépiesen, megszokottan végzik a rátieg, s az emberek bizony sáros láb- j uk bízott munkát, s teljesítik az utabal léptek a kocsi padlójára, ahová s(tásokat. Nem csoda, hogy ezen a a polcokra nem férő kenyér csak úgy, tg ren anny i kifogásolni való akad tepapír nélkül volt lerakva. vékenységiikben. De gondoljunk arra, Egy ócska, piszkos ľovas szekeret hogy ezeknek az embereknek feljebbértünk utói Chrenovec községnél, ép- valóik is vannak, akik teljes felelőspen odaállt egy deszkatákolmány séggel tartoznak valamennyiünknek mellé, amelynek az a rendeltetése, azért, hogy a szállításban ma már hogy a tejeskannákat ráállítsák, és jobb legyen a helyzet, mint — mondígy védjék őket a szennyeződéstől, juk — öt esztendővel ezelőtt. Azért A bátyó azonban a földről rakta rá állnak rendelkezésiikre a vállalatoa kannákat, amelyeket előzőleg ö%z- kon, üzemeken belül higiénlkusok, sze-vissza fröcskölt sárral minden ar- technikusok, eszközök, jóváhagyóit ra haladó gépkocsi. Társamnak eszébe tervek stb. Azért kapják a járási' jutott: közegészségügyi intézetek figyelmezNálunk odahaza is így van. Az- tetéseit, útmutatásait. S végeredményzal a különbséggel, hogy a tejeskan- ben, azért kapják az igazgatóságok pák a moslékosdézsák társaságában dolgozói a fizetésüket, utaznak a szekéren. Azt hiszem, ott a Az l.-l vezető ember eleget látott baj, hogy ezeket az embereket nem nálunk:. — Az élelmiszert a mi jáoktatják ki eléggé feladataik teljesí- rúsunkban nem a temetkezési vállatésére. Főleg az öregekkel nem tö- lat szállítja ugyan, de hasonló rossz rődnek, arra sem igen gondolnak, viccek nálunk is előfordulnak, hogy élelmiszerszállítással csak tüze- (szgyj A kétkezi munkásokat illetően is ugyanez volt a helyzet. S ! aki tudja, hogy a mezőgazdaságban a munkadak) derékhadát. Ekkor azonban még Corot a bálvány! Egy bretagnei utazása során Monet és van Gogh barátja, john Russell megismerteti Matisse-szal az impreszszionisták koloritjét és festőtechnikáját. A jövendőbeli lázadóra azonban Cézanne szigorú, kötött formái hatnak a legjobban. A belső rend, a cézannei, puritánság imponál neki. A századforduló nélkülözésekkel teli évei megtámadják egészségét. Súlyos tüdőbajjal kerül Svájcba, ahol megismerkedik későbbi harcos bajtársaival, Derainnal és Vlaminckkel. Am a sikertelenség és betegség nem töri meg. Matisse nemcsak erős akaratú, de konok Is! A Függetlenek Szalonja után az Őszi Szalonban, majd Vollardnál állít ki. Aztán ismét a Függetlenek Szalonja következik. Ezerkilencszáznégyet írnak ekkor és ez már a „fauvisták" rövid, de híres korszakának kezdete! Matisse és barátai — csak úgy, mint annak idején az impresszionisták — nevüket egy konzervatív kritikus gúnyolódásának köszönhetik. A Függetlenek Szalonja kilencszázötben nagy U erőhiány és a szövetkezet tagjai szá- botránynak volt a színhelye, amikor mára az állandó foglalkoztatottság Camille Mauclalre és Louis Vauxelles biztosítása egyaránt probléma, az Matisse-ék lángoló vásznai között észkönnyen megérti, mit nyert a szövetkezet a védnökségi kapcsolattal. Szinte hihetetlen, mekkora utat tettek meg a sopornyaiak az utóbbi években a termelés fejlesztésében, a belterjesség és a gazdaságosság fokozásában. Hat év alatt az egy hektárra eső bevétel csaknem megkétszereződött. Ezt nem kis részben a védnökségi üzem önzetlen segítségének köszönhetik. Sőt Holička bácsi szerint még azt is, hogy a szövetkezet a jelenlegi 11 hektárról néhány éven belül több mint ötven hektárra bővíti szőlészetét. Ki ne tudná, hogy a szőlő sok kétkezi munkát követel? Nos a fürgekezű gyári lányokban mindig bízhatnak, ezt bizonyítja az eddigi gyakorlat. r.evették Donatello bronzszobrát. Maurlaire fegyelmezettebb és intelligensebb volt társánál, ezért csak anynyit mondott: „A kiállításon egy csöbör festéket öntöttek a nézők szeme közé!" Vauxelles azonban tombolt dühében és lapjában így hördült fel: „Donatello parmi les fauves!" (Donatello a vadak között!) Ezután már Matisse csoportját, amelynek Marquet, Henri Matisse: Akt (1940) nek ajándékba. És negyvenkilencben Picassóval együtt elsőként írja alá a Béke-világtanács stockholmji felhívását! Ötvennégy novemberében, 85 éves korában távozott az élők sorából a színek nagy forradalmára, a XX. száDerain, Vlaminck, Friesz, Rouault és zad legnagyobb kolorit-mestere, ez az Dufy ís a tagjai voltak, csakis „vadak- ig<tzi művész, tiszta és szerény ember, nak" (fauves) és-fauveistáknak hív- humanista. Igyekezett mindig lépést ták. tartani a fejlődéssel, ezért is lépte át sok, lefektetett tézisnek korlátait. Am élete végéig hű maradt a szerénység crédójához. „A művész sohase legyen foglya önmagának, sem sikereinek. Henri Matisse volt a csoport feje, a festő és grafikus, aki vásznain a tiszta színeket használta. "Színes síkokból állította össze képeit, úgy rakta színeit, hogy ezek egymás hatását se m P ed iS dicsőségének... A japán Ha már a szőlőről van szó, ne ball- ne tompítsák. Színekkel igyekezett művészet dicső korszakának nagy gassuk el azt sem, hogy a szövetke- adekvát módon kifejezni a formát, mesterei életük folyamán gyakran zet kiváló minőségű borából jónéhány A „tiszta festészet" híve volt, aki a változtatták nemiket! MM akarták litert a gyáriak is megittak. És mégis, motívumot teljesen mellékes valamima már gyertyával kellene keresni a nek tartotta. A legintenzívebb színhafaluban az olyan embert, aki a szö- tást vélte az egyedül fontosnakl Igaz, vetkezet szempontjából károsnak bé- crédőja idővel változott, amit ő sohalyegezné a védnökségi kapcsolatot, sem tagadott. „Ma másképpen gondol- modern művészet egyik legnagyobbHiszen a közös jövedelmével arányo- kodom, mint tegnap és kifejezőeszkö- aki el í' s zör alkalmazta a kösan az ő keresetük is növekszik, és z eim is mások", mondja „Vallomásaiezt az eredményt még csak fokozza ban". Ebben az időszakban azonban Matisse-nél a szín még sok esetben a formát jelentette. Mindig a nyugalom, a harmónia tiszta művészetéről álmodott. A dol változtatták nevüket! Meg akarták tartani szabadságukat! Ez igen, ez tetszik nekem!" És Matisse-t ezek a szavak mindvégig jellemezték. Picasso mellett Matisse-t tartják a az egyre javuló munkaerkölcs, s a növekvő biztonságérzet. BEFEJEZÉSKÉNT talán még annyit, hogy most az évi munka értékelésekor és az új évi terv készítésekor gokat olyan magától értetődő egyszeközös a védnök és védenc gondja, közös a siker feletti örömük. Az előbbi kisebb, az utóbbi nagyobb, ha többen osztoznak benne. És hogy a járást se hagyjuk szó nélkül, idézzük újra a brigádvezető szavait: — Igaz, hogy a munkahelyeken nem nagyon találkoztunk a járásiakkal, de ne szidjuk őket, mert a védrűséggel fejezte ki olykor, „mintha csupán a tengert és az égboltot látná ..." Nem szerette a tájképet, s ha paradoxként is hat, a csendéletet sem! Az emberi arc és az emberi test érdekelte, vonzotta őt a legjobban. Mégsem törekedett lélektani elemzésre! A belső látomások ábrázolását tekintette elsődlegesnek, ám mindig harzépkori színes ablakok és a régi peri zsa miniatűr-festészet koloritjét a XX. században. S akinek képeit sokszor a gyerekrajzokhoz hasonlították. Mert ű is — egész életében — a gyerekek prelogikus, ártatlan szemével látta a világot. BARSI IMRE nökségi kapcsolat kialakítása és ál- monikus összhangban a valósággal, ö landó elmélyülése legnagyobb mér- nem dramatizált, mint Picasso, nem tékben mégis az ő érdemük. is fokozta saját tragikus érzéseit. Mindent összevetve, a tanulság: sok A gondokat, drámákat inkább megilyen védnökségi kapcsolatra lenne szelídítette, egyesítette őket és harszükség. HARASZTI GYULA monizálta. A létből fakadó gyönyör Megjelent az Irodalmi Szemle decemberi száma ben könnyed, s Igényesen megírt riportszerü írást olvashatunk — Óbudai meditáció címmel — farka Pašiáková tollából, aki a szlovákiai származású Kassák Lajossal való találkozását írja A Szlovák írószövetség magyar nyel- nalas írásaival hívja magára a figyelvű havi lapja, az Irodalmi Szemle ebben az évben már a hetedik évfolyamot hagyja maga mögött. A folyóirat eddig megjelent számai éppúgy, mint a decemberi, magán viseli azt az igényt, hogy a hazai magyar irodalom támogatása mellett figyelemmel kísérje a külföldi irodalmat is, az alkotás egyes problémáit, műhelytitkait. Az egyes számok ugyan nemegyszer magukon viselik az útkeresés jellegzetes vonásait, többségükben azonban azt igazolják, hogy a népes írógárdával rendelkező folyóirat egyes számai színvonalban is megütik a kívánt mércét. A hazai magyar szerzőkön kívül megszólaltatja a cseh és szlovák, Illetve külföldi irodalmárokat is. Nem célunk e helyütt, hogy a lap egyes számait elemezzük, olvasóink tájékoztatására, s az irodalom iránti érdeklődés fokozásáért inkább a folyóirat ez évi utolsó (10.) számát mutatnánk be. Az előző számhoz viszonyítva — mely a megszokottnál „halványabbra" sikerült — a Szemle decemberi száma tartalmi változatosságával, s színvo• A Szovjetunióban minden lehetőséget kihasználnak a képzőművészet népszerűsítésére. Különleges autóbuszok és vasúti kocsik tengelyen szállítják az ország legtávolabbi vidékeire a vándorkiállítások anyagát. Legújabban már a Volgát, jenyiszejt, Dont és a csatornákat járó gőzhajók fedélzetén rendezett tárlatokat látogatja nagy érdeklődéssel a part menti met. A versek közill Kassák Lajos: városok lakossága. Körsétáját, Karel Siktanc: Szilveszter Q A világ legjobb karikatúrája. A éj-él (kiváló fordítás!) és Tőzsér Ar- kanadai Montrealban megtartott nempád két versét emeljük ki\a Szemlé- zetközi karikatúra-kiállításon a svéd ben közölt versek közill. A prózai rész- Martin Lamm karikatúráját értékelték az év legjobb Ilynemű alkotásának. A de Gaulle-t ábrázoló rajz címe: Európa beszél. • A hetvenhét éves Chagali a párizsi Opera mennyezetfestménye után újabb alkotással gazdagítja a világ le. A novellák közül Duba Gyula: Bo- művészetét. Az ENSZ New York-i pahóc a hajnali utcán című írását emel- lotáját fogja díszíteni a hatalmas ubnénk ki, a regényműfajban pedig Egri lak, melynek témája: Béke és emViktor közeljövőben megjelenő Meg- berség. mondom mindenkinek című regényé- • Glűría Swanson, a némafilm egynek részletét. kori sztária ismét főszerepet kapott Érdekes és tanulságos a szocioló- Hollywoodban. A nálunk is nagy sigiáról folytatott lengyel vita ismerte- kert aratot t Legénylakás című film tése is, hasonlóra a Szemle is vállalkozhatna. Csanda Sándor irodalomtörrendezője — Billy Wilder új filmjében, a Vetélytársnőkben szerepel. ténész tollából részletes tanulmányt , Ä kutyacsalád viszontagságos , ' kalandjait mondja el a Wald Disney olvashatunk Avantgardizmus és szo- pro dukció]ában készült 101 kiskutya cializmus Forbáth Imre költészetében Című pompás rajzfilm, amely egyben címmel. kritkát is gyakorol az ember-társada—fz— lom felett. Ü] SZÖ 4 * 1984. 4 . 31.