Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-19 / 352. szám, szombat

V. SZOKOLOV RIPORTJA A SZOVJETUNIÓBÓL EGY VAROS, MELYNEK NINCS MÚLTJA * annak különféle városok. Egyesek ősi alapításúak, mások az első ötéves tervek időszakában születtek. S vannak egészen fiatal városok is. Ezek már a háború után épültek. Különösen ér.dekesek azok, amelyeknek semmilyen múltjuk sincs... Sok ilyen város van Kelet-Szibériában. Bratszk, Angarszk, Zseleznogorszk, Leszogorszk, Selehov ... Nyugodtan állíthatjuk róluk: a ma szülöttei. Csak az irkutszkl területen ötezer építkezést tartanak nyilvánl Az építkezések jórésze falusi és városi település. Újságírói hivatásom vetett az egyik ilyen múlt nélküli városba ... Autónk hegyek között bukdácsolva lefelé tart a Zsamar-Daban egyik nyúlványán. Jobbra erdős hegygerincek, balra az úttól hatalmas szakadék. A távolban a Bajkál-16 kéklik. Egy éles kanyar szélén megáilunK. Sokáig gyönyörködünk a Rajkáiban. Köröskörül csend honol. Autónk rátér a széles műútra, majd mintegy 15 perc múlva útkereszteződéshez érünk. Egy nagy furnírlemezre mázolt felirat hirdeti: Bajkalszk. Útitársaim nem akarnak hinni a szemüknek. Tétován körülnéznek. Hol az a Bajkalszk? Hisz köröskörül a sűrű, szűziesen érintetlen tajga terül el. Bízva az útjelző táblában balra fordulunk, és tovább hajtunk. ( Fenyőerdő, Nyírfaliget.., Hirtelen egy széles utcában találjuk magunkat. Ez lenne hát az a város, melynek nincs múltja?! Romantikus álmodozók városa. Benne, mint egy csepp vízben, visszatükröződik a szovjet ember nagysága. Minden az emberért Bajkalszk csodálatosan szép és sajátos város. A Bajkál-tó partján, mint fehér kérgű nyírfák, nőttek ki a földből a házak, itt vonulnak az új város utcái. Szemgyönyörködtető látvány az épületek külső díszítése. A faplasztikájú terméskőházak különféle színben pompáznak. Látunk zöld, kék, orgonaszínű házakat. A hófehér nyírfaerdő és a kéklő tenger ünnepi köntösbe öltözteti a várost. Egyetlen terv sem foglalta magába a díszítést; az építők kezdeményezően törődtek azzal, íiogy városuk csinos legyen. Bajkalszkban lényegében tizenhét és huszonhárom emeletes házakat építettek. Villanyés rádióberendezéssel, központi fűtéssel, fürdőszobával adták át a lakásokat új gazdáiknak. A közejjövöben villanytűzhelyek kerülnek beléjük. Az őserdő közepén sok lakásban megjelentek a tv-készülékek! Az új városban szépen és kényelmesen építkeznek. Középütt van egy szép nagy iskola. Több mint ezer gyermek tanul itt, esténkint pedig felnőttek látogatják, ugyanazok az építők és szerelők, akik létrehozták az Iskolát, és új vátost építenek. Az iskola mellett napközi otthon. A város másik végén több bölcsőde és napközi otthon. Mindenütt szembetűnik, mennyire törődnek a serdülő nemzedékkel: különös szeretettel gondozzák a tiszta és kényelmes gyermek- és Iskolai Intézményeket. Bajkalszk nagyszerű szállodával, fürdővel, áruházzal, éttermekkel, kjubokkal, művészeti stúdiókkal büszkélkedhet. A lakosság egészségére vigyázó tervezők és építők nagy gondot fordítottak a belső és a város körüli zöld növényzet megőrzésére. Bajkalszkban jelenleg iöbb mint tízezer ember Icklk és dolgozik s a közeljövőben a lakosság száiria megkétszereződik. Bajkalszkra a jelennél még szebb jövő vár. A város közepén a hatalmas Művelődési Palota épül. Már megkezdték egy sportpálya építését. A vízi sport híveinek jachtklubot építenek. Ezer férőhelyes új Iskolán dolgoznak, s a közeljövőben több bölcsőde és napközi otthon, technikum, szanatóriumváros épül.., A jövő gyára A bajkalszkiak szeretik városukat és büszkék rá. Nevezetességeit ismertetve büszkén n. .-.-p A VAROS HATTERÉBEN A BAJKÁL TŰ KÉKLIK. mutogatnak a város keleti pereme felé, ahol egy óriási alumíniumgyár épül. Nélküle nem ís létezhetne a Bajkál-parti város, viszont a város nélkül a gyár sem állhatna, annyira egymásra vannak utalva. A város és a gyár elválaszthatatlan egészet alkot. Nincs messze az az idő, amikor a most épülő gyár megkezdi a „szuper-szuper" védjegyű rendkívül tartós kord előállításához szükséges félkészárut — a kordcellulózt. Az üzem évi teljesítőképessége 200. ezer tonna cellulóz, 20 ezer tonna takarmányélesztő, 19 ezer tonna csomagolópapír. Az üzem évente mintegy másfél millió köbméter faanyagot dolgoz fel. Víllanyhegesztők lángja villan a felriasztott őserdőben. Teljes lendülettel folyik az építkezés. A fő épülettesten most fejezik be a váz szerelését. Már az utolsó simításokat végzik. Szerelik a technológiai berendezést. Beállítják a főzőkazánokflt, a szárítógépet, beindításra előkészítik a vegyi részleget. Mint a többi szibériai város, Bajkalszk építői is kezdetben -fabódékban-"lakta-k,- és tuzra-kásoknál melegedtek. Az úttörők kommunisták és komszomolisták voltak. .. Késő este búcsúztam a várostól. Csendes, meleg idő volt. Az elektromos fényárban mesebelien szépnek tűnt ez a város, inelynek amcs tnAtty. ,csak nagyszerű jövője. (Az C j Szó számára beszerezte a. Novosztyi sajtóiroda.) MONTY METH LONDONI LEVELE: LONDON HÍRHEDT EAST END NEGYEDE, AHOL ILYEN BÁDOGLEMEZ LAKÁSOKBAN ÉLNEK SOKAN. LAKÄSÖZÉREK ÉS HAJLÉKTALANOK T

évednek, akik azt állítják, hogv a Viktória-korabeli drámákból, * Diokens regényekhői Ismert kőszívű házié r már rég a múlté. A lakásínséghói tőkét kovácsoló bérháztulajdonos és ingatlanspekuláns, a hajléktalanok kétségbeejtő helyzetét kihasználó uzsorás Angliában sajnos még ma ís létezik. 1957-ben a kormány bizonyos házakban megszűntette a lakbérek korlátozását. Az üj rendelet több mint 3 millió lakást érintett. A háziurak ismét felemelték a lakbért — sok helyütt 145 százalékkal — és azóta is kidobják" mindazokat, akik nem tudnak fizetni. Nagy-Britanniában bírósági döntés alapján havonta 1300 családot lakoltatnak ki. Tavaly 18 000 kllakoltatást tartottak nyilván. Ám sok ezren nem Is folyamodtak bírósághoz a felmondólevél átvétele után. A háziurak kiskirályokként uralkodnak a szegénynegyedekben. Fiatal vagányokat bérelnek fel a lakók kikergetésére, s ha ez nem sikerül, feltépik a padlókat. kiszedik az ablakokat, elzárják a vizet, egyszóval mindent megtesznek, hogy a lakóktól megszabaduljanak, és másoknak drágábban adhassák ki a lakást. A munkáspárti kormány évi 400 000 új lakás építését tíizte ki célul. Ám már most több mint egymillió új lakásra lenne szükség. Napjainkban csaknem egymillió család lakik Angliában nyomortanyákon. Mintegy hétmillió lakás távolról sem Telel meg az átlagkövetelményeknek és tatarozásra szorul. Egy saját, új otthon felépítése legalább 7000 font sterlingbe kerül. Az építkezés jelenlegi üteménél még 20—30 évig lesznek kénytelenek az emberek a legnyomorúságosabb negyedekben lakni. Több mint 3 millió lakásban nincs fürdőszoba, meleg víz, vagy saját WC. A munkáspárti kormány ígéretet tett. hngy ellenőrzi a lakbéreket, felújítja a bérlővédelmet, s a lakások rendbehozatalára, fürdőszobák felszerelésére kötelezi a háziurakat. és további telkeket bocsát a községi lakásépítkezés rendelkezésére. A kormányhivatalok egyetlen egy osztálya sem tartja nyilván a kilakoltatásokat, sem a háziurak által elkövetett szabálytalanságokat. A rendőrség a háztulajdonosok kezére játszik és nem törődik a bérlők panaszaival. Audrey Harvey asszony, népjóléti munkás London East End negyedében Bérlők veszélyben című nemrég megjelent könyvében megrázóan számol be a nagyobb városok lakásínségéről. „Oly kevés a lakás az alacsony jövedelmű emberek számára" — frja ..hogy a háziurak könnyűszerrel és igen jövedelmezően adják ki a lakások szobáit különkülön. vagy kettesével. Olykor 30an vagy még többen használnak egyetlen illemhelyet. Fürdőszoba alig akad. melegvíz-szolgáltatásról nem is beszélve, és az élelmiszereket sincs hol tartani. A tűzhelyek többnyire • folyosókon, vagy a szobában vannak, ahol a családok éjjel nappal tartózkodnak és a szennyvizes vödröket sem tarthatják másutt. Egy férfi, akitől megkérdeztük, milyen szobában lakik heti három és fél font lakbérért, ezt válaszolta: ..Nem szoba az kérem, hanem kalitka, még egy szék sem fér el benne. Állatmódra élünk Itt valamennyien ebben a házban." A továbbiakban Audrey Harvey a zsúfolt községi menhelyeden meghúzódott hajléktalanok szenvedéseiről ír. F, szükségszéllésokon nincs magánélet, elégtelenek az egészségügyi berendezések és a beteg gyermeket sem lehet elkülöníteni. A hajléktalan anyákat gyermekeikkel sokszor ósdi, szegényházakban helyezik el. Siralmas látványt nyújtanak ezek a szállások. Ám ez sem a legrettenetesebb még. Akadnak szénkamrákban, kiszolgált teherkocsikban meghúzódó családok. Sokan nyilvános illemhelyeken, kávéházakban és hasonló helyeken töltik az éjszakát." Audrey Harvey könyvében egy 80 éves rákbeteg aggastyán esetét említi, akit egy nedves alagsorban puszta matracon, lepedő és takaró nélkül találtak, bár már hónapok óta várta felvételét a kórházba. Á síoba a két szoba egyike volt, melyet lánya heti 5 font sterlingért béreit, és neki sem volt ágya, sem ágyneműje. Egy másik idősebb házaspár ugyanilyen áron bérelt magának szobát olcsóbb híján, és csak heti egy fontjuk maradt kettőjük élelmezésére, ruházkodására és a fűtésre. A bérelt lakások és bérelt házikók katasztrofális hiánya miatt sok ezer ember kényszerül családi házat vásárolni, mégha ezt nem is engedhetik meg maguknak. A pénzkölcsönzőnek fizetett kamatok olykor a ház vásárlási árának kétszeresét is kiteszik. A telekspekulánsok és a bérháztulajdonosok tőkét kovácsolnak a lakásínségből. A kormány feladata, hogy ennek véget vessen. A háború alatt tilos volt ez a fajta kizsákmányolás. Ám utána megint szabad kezet adtak a spekulánsoknak. az uzsorásoknak és az építőipari mágnásoknak. A tőkésrendszerű Angliában ezek köztiszteletben állnak, és azok kerülnek börtönbe, akik igyekszenek a kilakoltatásokat megakadályozni. Anglia népe érdeklődéssel várja, hogyan birkózik meg a munkáspárti kormány a nehéz helyzettel. A kommunista párt továbbra is lankadatlanul küzd az építőtelkek teljes államosításáért, évi legalább 400 000 községi ház felépítéséért, a lakbérek csökkentéséért és ellenőrzéséért, valamint a bérlővédelem felújításáért. A

Benin-öböl kéklő tükrében visszaverődik egy kis afrikai város képe. Ez Lomé, Togo fővárosa, melyet zöld ligetek koszorúznak. Ha autóval végighajtunk a tengerpart menti műúton, két perc múlva már ilyen táblák fogadnak: „Üdvözöljük Ghanáhan". Ellenkező irányban 40 perc múlva a másik határon találjuk magunkat. Az emher felmutatja útlevelét, közli a határőrrel utazása célját, s mehet tovább Dahomey Köztársaságba. Lométól a Felső-Voltával szomszédos északi határig két nap az út. Ilyen arányok jellemzik Togo Köztársaságnt. az egyik legkisebb független afrikai államot. t VfHAX UTAW A köztársaság kikiáltása óta politikai viharok söpörtek végig az országon. Az 1983. január 13-i államfordulat alkalmával a katonai junta megölte Sylvanus Olympio elnököt. A betiltott ellenzéki pártok újra megkezdték működésűket és Nicholas Grunitzky. az új elnök megalakította a nemzeti egység kormányát. Aztán lepleztek még egy összeskűvést, s az előző rendszer bősz támogatói rács mögé kerültek. Olympio elnök bukásától megrendülve több afrikai ország sokáig vonakodott elismerni az új togői kormányt. A nemzetgyűlési választások és az alkotmányjogi népszavazás után azonban lecsillapodtak a kedélyek, s Grunitzky kormányát valamennyien elismer ték. TogO ezek után csatlakozo'az Afro-Malgas Unióhoz. # 4 PARASZTOK CSALÓDTAK Trópusi hőség. A por vasta, rétegekben rakódik az izzadt tes tekre. A földig hajoló parasztok ritmusosan dolgoznak kurta nyelű kapáikkal. Serényen folyik a Jamsz gyomlálása. Befejeznek egy sort. s megpihenhetnek a baobabfa árnyékában, kortyolgathatnak a kaiebasz (tökből vájt edény) zavaros folyadékából, és egy kicsit szundíthatnak. A parasztok virradatkor mennek ki földjeikre, s csak napnyugtakor térnek viszsza a szukaiákba, jellegzetes afrikai kunyhóikba. Otthon szegényes vacsora fogadja őket: jamsz- és kukoricalepény. A vacsora maradékát másnap hajnalban fogyasztják el, mielőtt kimennének a földekre. S ez az unalmas életkép napról napra megismétlődik. így láttam a parasztok életét Dapango vidékér., az ország északi részén. Evek óta magunk igazgatjuk országunkat, de ml vátozott a franciák, s az előttük uralkodó németek kormányzatához képest? — panaszkodtak a moba törzs parasztjai. Issif Ayev/a tiszteletreméltó ősz szakállú aggastyán elhallgat. Az itteni mohamedánok hosszú öltözékét viselő öregúr a Sokarié környéki törzsek főnöke. Éppen olyan hatalma van. mint a körzeti közigazgatási főnöknek. — Az emberek nem értették meg a függetlenség lényegét — folytatja Ayewa. — Azt hitték, egy csapásra mindeo jóra fordul. Megszűnik a kimerítő mezei munka, s az étel majd valamilyen „terülj asztalkámon" magától ott terem. Nem így történt, nem lett könnyebb a nép sorsa, ez az oka az általános csalódottságnak és kiábrándultságnak. Csalódottság. Ezt a szót nemcsak Ayewátől hallottam . .. — Három év alatt semmire sem jutottunk — mesélték a járási főnökök, akikkel elbeszélgettem. — Nehezebb lett az élet, a mezőgazdaság hanyatlik, pang az üzlet. A aszály miatt az ország északi részein Idült jelenséggé vált az éhség. A LOMÉI PIACON A SCHELL. TELÉFUNKEN, BLAUPUNKT MERCEDES ÉS PHILLIPS CÉGEK REKLAMjAIT IS MEGTALÁLJUK. — A függetlenség új elit osztályt szült — afrikai közigazgatási tisztviselőket. Szakadék van köztünk és a nép között. Egy afrikai járási főnök általában havi százezer frank fizetést kap, no és ingyen lakást, ami tízszerese — hússzorosa egy paraszt évi jövedelmének. — Mit szándékoznak tenni? — Szükség van a kormány állandó aktív beavatkozására. Még kell tanítani a parasztokat a gépek, a műtrágya használatra, újszerű földművelésre. — Tegyük fel, hogy vannak gépeik és műtrágyájuk. Kire bízzák? — Szövetkezetek kellenek. Másként nem boldogulunk. Persze meg kell törni a hagyományokat. Véget kell vetni a patriarchális életmódnak, melynek egyik következménye: az ifjúságot nem érdekli munkájának eredménye. A törzsfőoöki rendszert is io kell rombolni. A törzsfőnökök a parasztok terméséoek jó részét elviszik. De kl merné kenyértörésre vinni a dolgot? • TSMOM ATYA Banya a pangói járási főnök zölddel befuttatott villájának teraszán estidőben beszélgettünk. A villát a volt fraocia parancsnoktól örökölte. Beszélgetésünkbe a helybeli katolikus pap is bekapcsolódott. Nappal már találkoztam vele, s meg kell mondanom, külsőleg nagyon eltért a 'öbbi paptól, akiket eddig ismeríem. Rövid nadrágot, cowboy-inget viselt, keze olajos volt, ami tem csoda, hisz mellesleg egy autójavító iiznm igazgatója. Csak goodosan ápolt szakálla árulja el, hogy az egyházi rendhez tartozik. Benois atya megérti, hogy szövetkezetek nélkül nem tudnak boldogulni. — Csak nem kell sietni. Isten ments, hogy valamit is rákényszerítsenek a parasztokra. Tanulják meg maguk, mit csinálnak, fejlődéssel érjenek el haladást. Benois atyát nem érdekli, hogy közhen hány évtized telne el. Csak ne legyen gyors törés, forradalom. Ez a legfőbb gondja. — Tudja, mit kérdezett tőlem egy paraszt valahol egy messzi faluban? — meséli előre élvezve a várt hatást. — Monsieur curé, hamar vége lesz a függetlenségnek? • k isôíOíf MKÔ A1 IDŐ Lehet, hogy olyan paraszt tet te lel így a kérdést, aki a francia uralom idején évi ötszáz frankot fizetett, most meg 850 frank adót fizet. A pap önkéntelenül megjegyzi: — Látja, európai vezetés nélkül nem tudnak meglenni az afrikaiak. Kevesen osztoznak nézetéhen. Togóban nem háborúskodtak a gyarmattartókkal, s a társaságok a függetlenség kikiáltása után is ott maradtak. Persze, az új itt is utat tört. Lomében felépült az elnöki palota, élénkebn lett a város. Rendelkezésre áll a gyönyörű Bénin szálló, amelyben naponta 2—4 ezer frankot kér nek egy szobáért. Nyugatnénic tek nyomdát, amerikaiak műutat építenek, izraeli szakemberek farmokat rendeznek be . . . Senkinek sem lehet kifogása kikötők, országutak stb. építése ellen. Ám sem a miniszterek, sem mások, akikkel beszéltem, nem állították határozottan, hogy ezzel megszűnik az ország gazdasági elmaradottsága. Felelős államférfiak érzik a sürgős intézkedések szükségességét. Az idő majd megmutatja, megvalósulnak-e a jó szándékok. VIHAROS T TOGÓBAN GRAMMATCSIKOV TOGÓI RIPORTJA 1964. december 19. ^ (JJ SZÖ 1