Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-17 / 320. szám, kedd

Nagy jövőjű ipari segédanyagaink - A SZILIKONOK A természet még sok titkot rejteget az ember előtt. Hisz még az összes egyszerű kémiai elemet sem ismerjük! Sok közülük még felfedezőjére vár. Mindegyikből rengeteg, teljesen új vegyület jöhet létre, rendkívüli új tulajdonságokkal. Azt, hogy ezek a kémiai elemek léteznek, s valamikor valaki felfedezi őket, teljes bizonyossággal tudjuk Mengyelejev táblázata alapján. E táblázat segítségével nemcsak az ismeretlen elemek létezését tételezhetjük fel, hanem azt is, milyen tulajdonságokkal rendelkezik maga az elem és a belőle létrehozott vegyületek. Megszületik a szilikon A kémiában korlátlanok a lehetőségek és megvalósulhatnak a legfantasztikusabb elképzelések. A világ tudósainak egyik csoportja merész célt tűzött maga elé: figyelmük az élő anyagra — a fehérjékre irányult. Nem lehetne-e mesterséges fehérjét előállítani? A múlt század derekától foglalkoztatta a kutatókat ez az izgalmas kérdés. Tudták, hogy a fehérjék szénből, hidrogénből, oxigénből és nitrogénből tevődnek össze, vagyis olyan anyagokból, amelyek a gyakorlati használat során igen érzékenyek: nem viselik el a legkisebb hőmérsékdezik, s a repedéseken keresztül a víz bejuthat a felületi rétegek alá, a szilikonok nem olvadnak meg, sőt egészen 250—350 C° hőmérsékletig használhatók, s a legtöbb felületre olyan olajra, s —70 C°-ig hűthetők le anélkül, hogy megdermednének. A szilikonolajok emellett hidrofóbok; a legkülönbözőbb vegyszerek, savak, lúgok és sók vizes oldatai sem támadják meg őket. A szilikonolajok fagyálló tulajdonságát elsősorban a légi közlekedésben használják fel. Nagy magasságokban ugyanis az erős lehűlés következtében a közönséges ásványi olajok már annyira viszkózussá válWJM jól rátapadnak, hogy arról csak ne- na

k' ho

g" kenésre nem alkalmasa

khezen távolíthatók el. A hidrofóbozás csodaművei ••Él II Már egész vékony, a milliméter százezred részényi vastagságú szilikonréteg is megváltoztatja az üvegfelület viselkedését a vízzel szemben. A sziliKonozott gyógyszer-ampullákból pl. a vizes folyadék maradék nélkül kiönthető. A szilikonnal kezelt táblaüvegről (ablaküvegről) a viz lepereg, és az üveg a legnagyobb esőben is teljesen átlátszó marad. 1 g szilikon kb 10 m

2 üvegfelület hidrofóbizáíására elegendő. A villamos szigetelők, kondenzátorok és .egyéb berendezések teljesítő képessége már a levegőben levő vízpára hatására is rohamosan csökken. Összefüggő vízhártya rövidzárlatot, szikraütést és teljes üzemzavart okozhat. Ha a villamos alkatrészek porcelánból, kerámiából vagy hasonló anyagból készültek, már egy-két molekula vastagságú szilíkonréteg is elegendő ahhoz, hogy a berendezést a víz kárus hatásától megvédje. A szilikonokkal való hidrofóbizálás JP K*' RHR < • WM II1IPP : Szilikonnal bevont táblaüvegről a víz összefüggő sugárban folyik In let-emelkedést sem anélkül hogy ne valóságos forradalmat jelentett a texromolnának el. Mi hasznunk lenne az ilyen szerves vegyületből? A fehérje egyes alkotóelemeit ezért olyan anyaggal kell helyettesíteni, amelynek nem árt a magas hőmérséklet sem. Ilyen anyagok — Mengyelejev táblázata szerint — a szilícium és az A szilikoncsalád további tagjai Számos iparágban komoly gondot okoz, hogy a folyadékok forraláskor vagy desztillációkor erősen habzanak. Ezzel a jelenséggel gyakran találkozunk az erjedésiparban; ugyancsak tiliparban. A szilikonnal kezelt textíliák kevésbé gyűrődnek, kellemesebb a fogásuk, ugyanakkor még „lélegzeni" is tudnak, azaz a levegőt változatlanul engedik át. Forgalomba hoztak >gondot okoz azoknak is, akik aszfaltolyan bársonyból készült esőköpenyeket is, amelyek zuhogó .esőbén száraásványi foszfátok. Ámde hogyan he- zak maradnak; a víz legfeljebb csak lyettesítsük a szenet szilíciummal, a cseppek alakjában ül a bársony felüA szilikonnal kezelt itatóspapíron megállnak a tintacseppek nitrogént pedig foszforral, hogy olyan létén, de könnyen lerázható, s alatta mesterséges fehérjét nyerjünk, amely a bársony olyan száraz, mintha eső alapul szolgálhat a műszaki gyakor- nem is érte volna. Éppen így egyéb latban? vizes foltok is — pl. tinta-, gyümölcsHosszú éveken át foglalkoztak ez- vagy tejfoltok — nyom nélkül ietözel a problémával a tudósok, míg egy rölhetők a szilikonnal kezelt textísokoldalú új ipari segédanyagot fej- liákról. lesztettek ki. Tulajdonképpen nem is egy anyagról van szó, hanem többről, közös nevük szilikonok. Fagy- és hőálló kenőolajak A kémia kulcsanyaga Nagy jelentőségű a szilikonok alkalmazása a kenéstechnikában is. Tudjuk, hogy a kenőolajoknak hőmérAz első szilikonok előállítása óta séklettel járó nagymérvű változása sok szó esett már arról, hogy segít- sok nehézséget okoz többek között a ségükkel számos újfajta és eddig gépiparban, ahol a szobahőmérséklemegoldhatatlannak látszó műszaki ten megfelelő viszkozitású olaj a gép probléma nyerhet megoldást. Mi a szilikonok különlegessége, és mi adja ipari értéküket? Ismerünk folyékony és szilárd halmazállapotú, olajos, ragacsos, gyantaszerű, kemény, lakkhoz és gumihoz hasonló szilikonokat. Ezeknek, az egészen különböző megjelenési forfelmelegedése következtében túlságosan „híggá" válik, és kicsorog a gépből. A szilikonolajoknak meglepő (mondhatnók: egyedülálló) sajátosságuk, hogy viszkozitásukat a hőmérséklettel alig változtatják. tal, bitumennel dolgoznak. A szilikonolajok egyik fajtája megszünteti a habzást. 1000 liter erjedő folyadék habzását pl. már 1 milliliter szilikonfolyadék is megszünteti. A szilikonféleségek közül .talán a legelterjedtebbek a szilikongyanták, és a legsokoldalúbban használják fel őket. A villamosiparban, a festék- és lakkiparban és számos más fontos iparágban felhasználják a szilikongyantákat nagy hőállóságuk, víztaszító képességük és vegyszerekkel szembeni ellenállásúk folytán. Az elektromotornál pl. igen fontos a szigetelőanyag hőállósága. A mai motorok üzemi hőmérséklete nem haladhatja meg a 80—100 C°-ot. Ha a motor ennél jobban felmelegszik, a szigetelés elég, és a tekercselés tönkremegy. A legjobb szilikonszigetelések 250 C°-os üzemhőmérsékletet évekig elbírnak és rövidebb ideig 350 tT-os hőmérsékletet is. Ennek következtében a motorok mérete egytizedére csökkenthető, élettartamuk pedig az eddigi sokszorosára növelhető. A szllikontermékek közül a legérdekesebb és a legtöbb kilátással kecsegtető a szilikongumi. Hőállóság és hidrofóbitás tekintetében a többi szilikonhoz hasonlóan viselkedik, de ehhez még hozzájárul a természetes és mesterséges gumikhoz hasonló rugalmassága és egyéb fizikai tulajdonságai. A szilikongumi pl. —50 és + 250 C° hőmérsékleti határok között is rugalmas marad. Ma még igen messze vagyunk attól, hogy azt mondhatnók: ismerjük a szilikonok valamennyi felhasználási lehetőségét. Úgyszólván napról napra újfajta szilikonokat állítanak elő, s új, meglepő tulajdonságokat fedeznek fel ezekben az anyagokban. Örvendetes tény, hogy már a csehVannak olyan szilikonolajok, ame- szlovák vegyipar is foglalkozik — májú anyagoknak a vegyi felépítése íyek 350 C°-ig felmelegíthetok, mert egyelőre félüzemi méretekben azonban annyira rokon, hogy indokoltan tekintjük őket egy és ugyanazon család tagjainak. Kémiailag szilíciumot tartalmazó szerves vegyületeknek mondhatjuk őket. A szilikonok egyik legfontosabb tulajdonsága az ún. víztaszításuk. A „víztaszítás" elnevezés tulajdonképpen nem helyes, mert a szilikonok 'nem „taszítják" a vizet olyan értelemben, amilyenben a taszítást a fizikában általában ismerjük. A víz a „víztaszító" — idegen szóval hidrofób — területeken nem alkot összefüggő hártyát, hanem önálló, könnyen lepergő cseppek alakjában helyezkedik el, akár a higany az üveg felületén. A görög eredetű hidrofób szó szerint vízutálót, víztől rettegőt jelent. A szilikonoknak a vízzel szemben mutatott „ellenszenvét" a molekulájukban levő szénhidrogéngyökök okozzák. A szénhidrogénekről általánosan ismeretes, hogy „nem szeretik" a vizet. A szénhidrogénekből álló paraffinviasz felületén pl. a víz különálló cseppek alakjában marad meg, és éppen úgy gurul, mint a higany az iivegen. De míg a paraffin 60 — 70 között megolvad, megrepea levegő oxigénjének még ezen a hő- korszerű ipar nagy jövőjű segédanyamérsékleten sincsen káros hatása az gaival — a szilikonokkal. •JíuCtám Főbb ezer éves művészet Távoli időket, régmúlt kor életét, kultúráját idézi a Nemzeti Galéria februárig tartó kiállítása. A művészeti és műtörténeti szempontból is roppant értékes, a Berlini Múzeumok óegyiptomi gyűjteményének részét képező anyagot az NDK kölcsönözte galériánknak. A 3000 éves töretlen fejlődést jelző képző- és Iparművészetnek alkotásait, melyek a vallás és a halotti kultusz szolgálatában állottak s korunknak hűséges kifejezői, Bratislavában első ízben szemlélhetjük közvetlenül. Az ókori Egyiptom korlátlan urai, az ,

Tisteni származású" fáraók rabszolgáik s a dolgozó nép sok évtizedes verejtékes munkájával óriás gránittömbökből épült piramisokba temetkeztek. Bebalzsamozott tetemüket, múmiáikat többszprös koporsó zárta magába. így várták a feltámadást, amikor halhatatlan lelkük ismét egyesülhet majd testükkel. A piramisok belseje szobrokkal, faragásokkal, káprázatos kincsekkel volt ékes. Különféle használati tárgyakat, edényeket, élelmiszereket, fegyvereket, ruhákat és ékszereket halmoztak fel bennük, hogy a feltámadt uralkodók változatlanul folytathassák majdan életüket. A sivatag homokja és más külső beavatkozások mindezt jóformán eltüntették a föld színéről. A múlt században elkezdett régészeti kutatásoknak és ásatásoknak köszönhető, hogy a Nílus menti eltűnt világ újból napfényre került. Itt láthatjuk az öt és négyezer év előtti harmonikus formájú agyag-, kő- és alabástromedényeket és elefántcsont-faragványokat. Két-háromezer esztendős szobrok és reliefek érzékeltetik a korabeli szigorú előírások szabályozta skulpturális felfogást. Az ember — és állattestű istenek, a főpapok és királyok szobrai mértani felépítésűek és szimmetrikusok A lényegre szorítkozva kerülik a részletezést, monumentálisak. Szembefordulnak a nézővel, hátuk támasztékhoz illeszkedik. Végtagjaik feszesen simulnak a testhez. Arcuk nem árul el sem érzést, sem indulatot, — csupán Időtlen nyugalmat, fölényt, a fáraók emberfölöttiségének, hatalmuk megváltoztathatatlanságának tudatát sugározzák. Az orr, száj olykor egyénített, arcmásszerű benyomást kelt. Dombormüveik tulajdonképpen határozott rajzú síkreliefek. A figurák arca s lába oldalnézetű, törzsük szembefordul velünk. Tartásuk mozdulatlan. Egymást követő rendben, elbeszélő formában ábrázolják a felvonulásokat. Szertartásokat, harcokat, munkafolyamatokat. Az egyszerű embereket, íródeákokat, kincstárosoka t, munkásokat ábrázoló, s házi használatra készült realisztikus szobrocskák formanyelve kötetlenebb. Különösen állatfiguráik közvetlen életszerűsége mutatja, hogy a mozgás érzékeltetésének is mesterei voltak. Takarékos, tiszta színezésű falfestményeik, a Halottak Könyvét illusztráló képírásos szövegű papiruszlapok biztos rajza, a perspektíva mellőzése azt a napjaink művészi felfogásával szöges ellentétben álló törekvésüket árulja el, hogy a világ valóságából minél többet ábrázoljanak, s pontosan és érthetően fejezzék ki közölnivalójukat. A magas fokon álló díszítő- és iparművészet remekei, a tükrök, finommívű ékszerek és kozmetikai eszközök a Kelet pompaszeretetéről adnak hírt. A kiállítás legfigyelemreméltóbb darabja egy barna homokkőből faragott, finom naturalisztikus, __ gyönyörűen stilizált karcsú nyakon ülő női fej: a Hercegnő feje. Vonzó bája, a szem és száj igézetes kifejezése arról beszél, hogy 1. e. a 14. században a szabadabb művészi felfogású amarnai korszakban az ihletett szobrász az asszonyi szépség varázsát is tudta és merte éreztetni. A hanyatló birodalom az időszámításunk előtti első évezredtől kezdve a szomszédos és távolabbi hódító népek zsákmánya lett. Életük és művészetük azok kultúrájának befolyása alá került, illetve kölcsönösen hatottak egymásra. Bárkány jenőné AMERIKAI ELEKTRA A REALISTA SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA Szép színházi estben volt része a prágai Realista Színház közönségének E. O'Neill amerikai Nobel-díjas író Amerikai Elektra drámai trilógiájának előadásán. A mű kétségtelenül századunk egyik legkiemelkedőbb alkotása. Nemcsak mondanivalójában utal Szophoklész tragédiájára, nagyságában is felveszi a versenyt az antik drámákkal. O'Neill, akit jogosan neveznek az amerikai dráma úttörőjének, megteremtőjének. a harmincas években írta ezt a darabját, amely azóta bejárta a világ összes számottevő színpadát és ma is szerepel a színházak műsortervében. Az író három részben (A hazatérés,, A hajsza, Hazajáró lelkek) bontakoztatja ki a néző előtt egy amerikai kisváros tiszti családja tragikus sorsát. A cselekmény az amerikai polgárháború idején játszódik le, mégis érezhető, hogy a nagy gazdasági krízis éveiben íródott, magán viseli a kor fojtogató hangulatát, erkölcsi kilátástalanságát. A dráma terjedelme ellenére, eredetiben 13 felvonás, (a Realista Színházban tízre rövidítették) tömör cselekmény. A bűnös kapcsolatok láncreakciója, a gyűlölet és a látszat megőrzése jegyében elkövetett gyilkosságok sorozata alapján szomorú és megrázó történetet takar. Az író mesteri eszközökkel mindvégig forró, telített légkörben, a feszültséget fokozva rántja le a leplet az arisztokrata családnak rettegésén, sötét indulatokon felépített családi kapcsolatairól. Prágában az Amerikai Elektrát a felszabadulás óta nem játszották s igy a bemutatót nagy érdeklődés előzte meg. A közönség tetszéssel fogadta a színészekre komoly igényeket támasztó elcadást. Parel Palouš rendezésében, Jan Slávek díszleteivel a főszerepeket Ljuba Bene.šová (Lavínia), Jirina Stépniéková (Christlne), Karel Máj (Ezra Mannon), Jozef Vinkláŕ (Orin), Jifí Adamira (Adam BrandtJ és Vladimír Stach (Seth) játszák. Az Amerikai Elektra minden bizonnyal a színházi idény egyik legsikeresebb darabja lesz. —va AZ EGYETLEN Ül Megjelent Dolores Ibarruri élettörténete a Kossuth könyvkiadó kiadásában A szilikonok egyik alapanyaga — a szilícium, porrá őrölnek malmukban finom „Jobb állva meghalni, mint térden állva élni!" — Dolores Ibarruri, a' spanyol szabadságharcosok Pasionanája e gondolat jegyében élt, dolgozott, küzdött Spanyolország függetlenségéért, szabadságáért. Élete szakadatlan harc az egyetlen úton, amely a spanyol dolgozó osztályok felszabadulásához, emberi életéhez vezet. Harc a nyomorúságos bérért, amely alig ment meg az éhhaláltól; bűzlő barakkok helyett emberi lakhelyekért; harc a tüdőbaj és a korai halál ellen, a babonák és a középkori sötétség ellen, mely a Spanyolországban mindenható katolikus egyház jóvoltából még a tüdőbajnál is jobban pusztít; harc a monopóliumok urai és a földesurak ellen, a csendőrök ellen — az egész embertele

n feudálkapitalista rend ellen egy új, jobb társadalomért; harc a nemzetközi fasizmus ellen a munkásegységért, a népfrontért, a köztársaságért, Európa békéJ

jéért. Mert mint Pasionaria mondotta: „A mi hacunk nem egyszerűen polgárháború, mi egész Európa békéjéét* és szabadságáért harcolunk. Ha az európai országok nem nyújtanak segítséget Spanyolországnak, ha engedik összezúzni a spanyol népet, úgy maguknak kell majd nagyon kedvezőtlen feltételek között háborút viselniük." A forradalomért, a fasizmus ellen felkelt nép hősi harca elbukott a nemzetközi fasizmus túlerejével szemben, mert a nyugati „demokráciák" benemavatkozási politikájukkal kiszolgáltatták Spanyolországot g fasizmusnak. A második világháború a bizonyíték rá, hogy milyen drága árat fizettek Európa népei azért, mert szociáldemokrata vezetőik elárulták még a polgári demokrácia érdekeit is. „Az egyetlen út" nemcsak a szegény asziúriai bányász leányának, a spanyol szabadságharc és a kommunista párt egyik kiemelkedő vezetőjének élettörténete, hanem a spanyol nép függetlenségi harcának, a fasizmus elleni küzdelmének, a nemzetközi brigádok és a spanyol nők hősi helytállásának apológiája; mert Pasionaria alakja elválaszthatatlan a spanyol szabadságharc történetétől. í«84. november 17. * tJJ SZŐ 5