Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-07 / 310. szám, szombat

ÍJ MĽFAJ A FANTASZTIKUS IRODALOM? Hallatlanul gyors Iramban fejlődik szerű példa: Ha valaki a holdutazás íme két példa: Aldouse Huxley ha­a világ. A technika szinte na- történetét dolgozza fel, feltétlenül is- lála elölt kiadott könyvében A szi­ponta lepi meg ujabb csodakkal az mernie kell többek között a Hőidről get"-ben (1962) a képzeletbeli Pala • ľ"l b?, r t- ^eretanyag feltartóztat- szerzett eddigi ismereteket, a világűr- sziget lakói elérik a társadalmi hala­hatatlanul gyűlik, halmozódik, figye- repülés tapasztalatait. Ez azonban dás és jólét legmagasabb fokát de lemmel is alig győzzük követni. Ki- csak az alap, vagy még inkább kör- agresszió áldozatául esnek és vissza­sz«i mitottá 1c loog y az emberi isrnere- nyezet, amelybe ha nem sikerül „be- térnek az ellentmondásokkal teli ká­ték 1750 1950-ig körülbelül megket- ágyazni" húsvér hősöket, legjobb eset- pitaiista társadalom kebelébe szerezodtek, de 1950-tol ilyen aranyu ben is csak egy tudományos ismeret- Philipp Whiley: Győzelem (1963] növekedéséhez már csak egyetlen év- terjesztő cikk születhet, semmiesetre című könyvében leírja az atomhábo­tizedre volt szükség. Egy uj techm- sem irodalmi mű. rút, amelynek következtében csak né­kal forradalom korában elünk, amely A Iantasztikus irodalo m áthidalta a hány ember maradt életben az ame­rányomja bélyeget az elet va amennyi tudomänyos és a szépírod ai om közö m rikai atomóvóhelyeken (ez éppen az teruletere Ez alol az irodalom sem óriúsi k Uiönbségeket. Persze ez nem atomóvóhelv-láz időszakában jelent kivétel. Nemcsak a technikai fejlodes jele m, a két mfl f összeolvadását, meg és újabb megrendüléseket bizto­napról napra bővulo szotara lopako- metve f l, fi j eii eg z etességeinek sított az óvóhely építő nagvvállala­dik be a ku onfele irodalmi mufaiok- megszünésé t. A sz őpj rodalora a z em- toknak). Természetesen az Egyesült ba, a verstől a drámáig, hanem egy- beri sorsoki érzésR k ábrázolója és az Államokat szovjet rakéták pusztítot­egy „Uj műfaj tör utat: a ludoma- , s marad Az atomkorszaki a rakét a. ták el, s válaszképpen az amerikai és a világűrkutatás kora azonban el- atomtengeralattjárók a Szovjetuniót kerülhetetleniil és egyre jobban rá­nyomja bélyegét. A fantasztikus művek írói előtt szinte kimeríthetetlen, végtelen lehe­tőségek állnak. A modern tudományok minden ágazata forradalmi változá A finom vonalak művésze nyos fantasztikus irodalom, amely lét­jogot követel az irodalomban. Itt azonban két dolgot is tisztázni kell: Először ls; valaki azt mondhatja, hogy a fantasztikus irodalom nem új­keletű. Elég megemlíteni ifjúkori ol­vasmányaink egyik legkedveltebb író­ját, Vernét. (Nemrég olvastam vala­hol, hogy zseniális elképzeléseiből közel száz valósult meg.) Évtizedek­kel ezelőtt az úgynevezett utópiszli kus regényeket az ifjúsági irodalom tikus művek világa. Az ember de a mai fantasztikus S Ľp viszonyának hagyomanyos kutatás, a biológia, a kibernetika, a lélektan és más területek a fantasz­és a közé sorolták, de a mai fantasztikus tema­regényeket már nem lehet a serdülő Jlké* a tudomány uj es ujabb terű­ifjúság irodalmi kategóriájába kény- létein elevenedik fel Az írók tolla szeríteni, hogy úgymondjam „kinőtte nyomán kitárul előttünk a jövő, a gyermekkorát". Ma évente világszer- esi lagok világa, megjelenik a holnap íe ezer számra jelennek meg a fan- embere, az okos gepek sokasaga. De tasztikus regények. Vannak országok, milyen is lesz az a jóvo.. ahol milliós példányszámban, külön tették tönkre. A nyugati „antiutópista" 'művek többsége a tőkés társadalom politiká­ját tükrözik és ezért természetes, hogy a szocialista fantasztikus iroda­lom merőben más elvekre épül. Szer­sok küszöbén áll, a mely'" szárnya kä t 7Őiaek hizt 0? al aP ot a tudomá­ad az alkotó képzeletnek. A világűr- mJ° s "ilagnezet és a társadalmi fej­lődés meghatározott célkitűzésé. I. jefremov: Androméda köd-ét Lem, lengyel író több művét vagy hogy magyar szerzőt is említsünk, Fehér Klára: A földrengések szigelé-t megszerették az olvasók. A Szovjet­unióban napjainkban megjelenő fan­így jutottunk el a világnézethez, az tasztikus művekből mély humanizmus, az emberi ész józanságába vetett bi­zalom árad. Példaként érdemes meg­említeni G. Altov és V. Zsuravljova: Ballada a csillagokról című regényét, jelentő fényéből. Ekkor a földi em­lierek egy mesterséges napot találnak ki, amely mesterséges bolygóként kí­sérné az égitestet és így megmentik a pusztulástól. Kazancev: Visszatér a ľľ - • ľniT™ '^k nanvilá^o kv eszmei állásfoglaláshoz. Számos nyu- ^ifa « csmagokroi cimu regenyer fo yólratokban látnak napvilágot így etikus és irodalmár azt bizony- amelyben szörnyű veszély fenyegeti jutottunk el a második tisztazásra vá 8 fantasztikus irodalom egy távoli csillagrendszer elólenyek­ro kerdeshez politikamentes. Benne a gépeké a lakta bolygóját: A világűrben ura lko­Igazi irodalom e a fantaszt kus re £ e• ? d6 V0nzáí5 i törvények következteben f T M a gí- ^^s^idÄ nyában nincs poíitľka, hacsak beľe a bolygó hosszú időre más pálvára ^ÄSSÄ nLn beszélik. tér és így kikerül két napja életet igazi irodalomból". Ezt bizonyítja az Csupán az Egyesült Államokban a tény is hogy irodalmi lapjaink ha- évente megjelenő 100—120 fantaszti­sábjain egyáltalán (tisztelet egy-két kus regény (vagy utánzat) többsége kivételnek) nem közölnek ilyen mű- egész másról tanúskodik. Ha nem veket. Pedig jónéhány író bebizonyí- vesszük figyelembe a világűrbe áthe- Jg^rszak" cVmíTéTdekés művében a totta, hogv ez o speciális műfaj le- yezett szokványos detektív törtenete- et tud6sok f ej t a, ái nak eg y olyan hetővé teszi, az esztétikai követeimé- ket,_ a „szuppermanok hősiességét at amel y megállítja a nukleáris nyek betartását, amely nélkül nem le- dicsőítő kaland regenyeket s csupán f e k láncreakcióját és így sike­het művészi színvonalú irodalom. Az a legnevesebb amerikai, illetve nyu- rü } megakadályozni az atomőrüllek is biztos, hogy minden kísérletezés, gati szerzők müveit vizsgáljuk kide- merényletét az emberiség el­sők közepes és gyenge művet terem, rül, hogy nagyon is sok kozuk van így van ez a fantasztikus irodalom- avilágnézeth^ Töbftsgflk " ember " szeUeme ég k é. ban is. Ez azonban nem rekesztheti ki degenerációjával a gépekkel szembe állandó feilődése magas « igazán mély, emberi problémákat, * ľoÄmcs^faV SÄ X alapos műveket az irodalomból. va es az emoeriseg pusztuiasana* felelőssé* jellemzi e művek hő­Néhány kritikus szerint a fantasz- szörnyű víziójaval^foglalkozjk. Nyuga- ^ gyűzel­mébe vetett bizalom csendül ki belő­lük. Sok sikerült regény, elbeszélés jelzi már e műfaj térhódítását. A jö­vő emberének megformálása a képze­letsziilte környezetben nagyon bonyo­lult írói feladat és a kísérletezések, a tévedések elkerülhetetlenek. A fantasztikus irodalomról minden bizonnyal még évekig fognak vitat­kozni az irodalmárok. Annyi azonban bizonyos, hogy a holnap irodalma e műfa f nélkül nehezen képzelhető el. SZŰCS BÉLA „Jiíí Svengsbir művészetéről írni mindig örömteli feladat. Az első, amit az emberndk meg kell tennie: hófehér papírt vesz és ceruzáját a le­hető leghegyesebb­re faragja, hogy ceruzája hegyével lehelet finomsággal érinthesse a fehér­lő papírt..." Ezzel a találó megállapítással kezdődik a kiállí­tási katalógus elő­szava. Neiiéz is lenne találóbban iellemezni J. Sven­gsbir kifejező for­máját. Hajszálvá­kony vonalai szin­te lehetetlenné te­szik rajzainak még reprodukálását is. Ez a kifejezési forma természete- Akkor hosszan elbeszélgettünk. Mű­sen nem véletlen. J. Svengsbir min- veiről, munkájáról. Nem lelkendezett, den művéből — legyen az apró rajz nem áradozott, mégis mennyi derű, vagy nagyobb grafika — a nyugalom, optimizmus áradt szavaiból. Leveleket a kiegyensúlyozottság árad. Ezt ér- mutatott, sok-sok levelet a világ min­zékelteti vonalaival is. Mintha fél- den tájáról: Spanyolországból, Fran­ne, hogy egy-egy vastagabb ceruza- ciaországból, Ausztriából és az óceá­vagy tollvonás ezt a kiegyensúlyo­zott nyugalmat megzavarhatná. A témaválasztás is szervesen beil­leszkedik a külső forma és a belső tartalom egységébe. Gyakori motí­vum a virág, a gyümölcs, az egy­nontúli országokból is. Művészetének csodálói írnak, véleményt mondanak, kérnek... Apró kis rajzai milliós példányszá­mokban látnak napvilágot. J. Svengs­szerű tárgyak. Olyanok, amelyekkel bír számos bélyeget tervezett. A vilá­mindennapi életünkbeír, közvetlen gon akadnak filatelisták, akik csak tikus elbeszéléseknek és regényeknek ton egy új kifejezés született: az anti körülbelül olyan a viszonya az iro- utópia. Ez azt jelenti, hogy míg a dalomhoz mint a publicisztikáé. Azon- klasszikus utópisztikus irodalom a ban ez is csak féligazság, mivel egy társadalmi és technikai haladás le­rioortszerű feldolgozási mód alapve- hetőségeire támaszkodott, addig a tőén különbözik egy regénytől, amely- mai burzsoá fantasztikus irodalom a nek hőse él harcol, viaskodik, szen- kérlelhetetlen természeti erőkkel, gé­ved szeret és gyűlöl, csak egészen pékkel, sőt túlvilági lényekkel szem­más környezetben, csak a mindenna- ben tehetetlen ember vívódásait ábrá­Ditól teljesen eltérő körülmények, vi- zolja. így próbálják az olvasóba bele­szonvok között. Véleményem szerint oltani minden harc kilátástalanságá­napjainkban a fantasztikus regény nak, a reménytelen jövő érzését és a már kivívta méltó helyét az iroda­lomban. Ezt bizonyítja az olvasók rendkívüli érdeklődése is. Ma a fan­tasztikus regények talán a legolva­sottabb könyvek. Egy-egy új mű szin­te napok alatt elfogy a könyvkeres­kedésekből. Ezt elsősorban annak kö­szönheti, hogy a világűrrepülés korá­ban alaposan megnövekedett az ér­deklődés a technika csodálatos vilá­ga iránt. A szerzők felvillantják az olvasók előtt az ezernyi meglepetést rejtegető holnapot. Jó fantasztikus művet nehéz írni kapitalista rend örökkévalóságát hir­detik. környezetünkben találkozunk és sok­szor elmegyünk mellettük anélkül, hogy észrevennénk. Svengsbir éppen erre — a hozzánk legközelebb állóra — akarja felhívni figyelmünket. A kiállított rajzokat szemlélvö, aka­ratlanul is felelevenedik J. Svengs­az ő bélyegeit gyűjtik. Nem könnyű feladat hat-nyolc négyzetcentiméter­nyi területen művészi mondanivalót sűríteni. Svengsbir nem tagadja, eb­ben hivatást érez. Apró kis rajzai — művészi kivitelű bélyegei népünk kul­bír műtermében tett régebbi látogatá- túrájának, művészetének parányi hír­som emléke. Egyszerű szoba, itt egy nökei az egész világon, szobrocska, ott egy váza, amott egy . , , . . ,,„„„, . „ lepkegyűjtemény. . Annyi minden A hodonínl kiállítás J. Svengsbir megragadja a látogató figyelmét, még- művészi pályájának legutolsó szaka­is mennyire tágasnak tűnik a terem. sz át érzékelteti. Jóleső felismerés. Zsúfoltságnak semmi nyoma. Ilyenek hogy ez a pálya továbbra is felfelé rajzai is... ível. ZS. L. KULTURÁLIS HÍREK • JEAN PAUL SARTRE Flauber-ta­nulmányon dolgozik. A mű új, teljesen egyéni felfogásban mutatja be a nagy francia legényírót. • HEINZ RÜHMANIN sem marad ki a memoárt író filmszínészek sorából. A népszerű komikus színész emlék­iratai először képeslapban folytatá­sokban, majd könyvformában jelen­nek meg. • Hannoverben kísérletképpen be­vezették az orosz nyelv kötelező ok­tatását. Kiderült, hogy az orosz nyelv • A PRÄGAI Trója kastélyban Me­xikói grafika címen kiállítás nyílt Jósé Guadalupa Posada, a modern mexikói festészet egyik megalapítójá­nak műveiből. • E. WINTER, az NDK-beli Hum­bolt egyetem tanára meglátogatta a bratislavai könyvtárakat és a Szlovák Tudományos Akadémia Intézeteit. • 83 NÖT FOJTOTTAK MEG az amerikai filmekben a legutóbbi év folyamán ós 12-őt az ablakból dobtak ki — állapítja meg a Variety című tanulása semmivel sem okoz nagyobb amerikai folyóirat, majd megkérde­nehézséget, mint a francia, vagy a zf: — Ez lenne filmművészetünk jő­latin nyelvé. vője...? Érdekes vonások — új tervek Beszélgetés LEV KULIDZSANOVVAL. a szovjet filmgyártásról Ahhoz a nemzedékhez tartozik ő, A válasz derűlátó: - Úgy vélem, ségben megvan az alkotó és a gvár­amely az ötvenes evekben felfrissí- hogy filmgyártásunk mai viszonyai tó elem is tette a szovjet filmgyártás vérkerin- nagyon kedvezőek, - mondja vendé- Az a m| t mondtam termrsrpipspn uB^ét- inhamnc o]Ai-o^ii-óco oovhuuoiir „,--,„ i ' _ alu u_ "ionáram, termeszetesen • Harmadszor Lev Kultdzsanovot, mint a szövetség elnökét kérdezem meg, hogy mit tart a kongresszus előtti időszakban a művészszövetség legfontosabb feladatának? — Először a szövetségi köztársasá­gok fiatal filmművészeinek támogató­sát, mégpedig tapintatosan, rendsze­resen és kézzelfoghatóan. Másodszor a baráti szocialista or­Az írói adottságokon kívül nem elég ^ T ío l/ tBtJ a. :. T ne m' zá ri a k i- hogy semmitmondó, át- szágok filmgyártásaival való kapcso­a mindennapi élet ismerete, a gazdag f kultu! >? koilátdinak ledön- nekelott azért, mert az uj hullámban j agos filmek n e j ássana k „apvilágot latunk elmélyítését és kibővítését élményanyag és a szárnyaló képzelet. megismétlődött az a folyamat, amely de 5gy legaJább kevese bj, I p P he t^°> A kapcsolatok megvannak, a szővet­Ez a műfaj bizonyos fokú műszaki "'ttahb /JSŕÄľrí F^él h« néhí ľv ötvenes evek nagy hullámában: kínálkozik ilyen filmek forgatására ség fennállása óta, de időnként elég­és tudományos ismereteket is piegkö- * '-Sk a mI felsorakoztak a fiatalok. Ezek mint Összegezve: bátran állíthatjuk, hogy *é felületesek voltak. A szocialista vetel, mert a fantáziának a mai tech- • ^fc 1^ ™ tIkor méá t S "ľľ^' 1"' f6lfn S" «a nem voltunk tanúi « filmgyártások eseményeiről gyakran nikai vívmányokra és a belőle táplál- tn'kafteAké? íüzet » filmgyártást. alkotó erők Hy nagymértékű aktiviz á. kozó valószerű elképzelésekre, lehető- mayamte yo.ta*. a ja/c, a KeK űzet. Ösztönzőleg hat az, hogy megvan- lódásának. ségekre kell támaszkodnia. Egy egy- '^TrtľSV ^ nak a feltételeink az alkotó munka • Az általánostól a konkrétumok színessé, sokrétűvé tételére. Elég /elé haladva megkérdezzük: Ügy. hal­münkkel kapcsolatban is. Nálunk a Barátok a tengeren című színes filmet forgatta, s közben Prágában kitűnően megtanult csehül. A cseh szót még ma sem felejtette el, olyannyira, hogy nemcsak megért mindent, de beszél is folyékonyan. Ez év nyarán megvá­lasztották a Szovjet Filmipari Alkal­mazottak Szövetsége irányító bizottsá­gának elnökévé. A közelmúltban a csehszlovák szín­házi és filmművészek meghívására Prágában járt, hogy megismerkedjen f iliYigyártásunk új alkotásaival, s hogy a további együttműködés elmélyítésé­nek kérdéseiről tárgyaljon. nagyon későn tájékoztattak bennün­ket, holott nekünk teljes és gyors tájékoztatásra van szükségünk. Az együttműködés nem szorítkozhat csu­megeinlíteni a Háború és béke forga- lottuk a közeljövőijen Dosztojevszkij P á n egyszeri, kampányjellegű akciók­tását, Bondarcsuk rendezésében, Csuli- Az ördöngösök című művét forgatja. r a- Ellenkezőleg, a kapcsolatok rend­raj új filmjét a Volt egyszer egy öreg- Miért választotta ezt a művet? ' szeresítésével kell bebizonyítanunk, apó és egy Öreganyó, Szatikov már Ez már régi tízéves tervem. So- hogy munkájukat a mi működésünk befejezett filmjét, az Elnök-öt, Tar- káig törtem rajta a fejem, de soha- szerves részének t,ártjuk. És éppen kovszkij új Rubljevről szóló Hímjét és Sem tudtam magam rászánni hogy ezeknek a kapcsolatoknak a kibonta­a Kijevben forgatott nagyon érdekes belekezdjek. Most azonban a nagy koztatásában látom egyik legfonto­filmet, amelynek a címe: Az elfeledett előkészületi munkálatokat már elvé- sab 1' feladatunkat. Éreznünk kel], ősök árnyai. Sor került az érdekes geztem. Miért akarom éppen Az Or- h°sy barátokkal vagyunk körülvéve, klasszikusok filmváltozataira is, pél- döugőseket megfilmesíteni? Nagyon Harmadszor: a fővárosok filmstú­dául Roszlckij a Napjaink hősé t for- időszerűnek tartom, hiszen ha mai dióiban fel akarjuk élénkíteni és meg gatja. Azonban nemcsak a témák és a műfajok sokféleségéről van szó szemmel nézünk a regényre, azonnal akarjuk szilárdítani az alkotószekciók, rájövünk, hugy Nietsche filozófiájá- mln t a szövetség elsődleges sejtjeinek Az én derűlátásomat az a tény is • Minden filmgyártás fejlődését ter- alátámasztja, hogy csaknem vala­mészetesen elsősorban az eredménye- me nnyi alkotó művészünk dolgozik a ken mérjük le. De az ötlettől a film filmekkel. Az régebben nem fordult forgatásáig hosszú az út, olykor két elő> hogy az egés z élgárda forgatott vagy még több év is eltelik. Így, akik volna. ami oly jellemző a jelen időszakra, nak könyörtelen leleplezése. S ezt a tevékenységét. Mégpedig úgy, hogy filozófiát személy szerint a XX. szá- éPP«n ezek a tagozatok ihlessék al zad egyik ostorának tartom. És e filozófia problémája, sajnos, még ma is létezik. Szerintem vég­eredményben határozottan antifasiszta film — persze nem a fogalom baná­lis értelmében. Úgy gondolom, egy kotásra a stúdiókat, hiszen műalko­tás csak ott születhet, ahol közös az érdek és az aktivitás. Ennek az alko­tó légkörnek a megteremtése a har­madik fontos feladatunk. A hosszú, tanulságos beszélgetés A. Gadzsijev: Távol a partoktól. (Linóleummetszet 1963.) tudják, hogy ml játszódik le a film- A szervez ésben Is sok az érdekes részes, fehér-fekete, széfes vásznií film utá n azzal a kívánsággal búcsúzunk, gyártás fejlődési folyamatában, azt is üj vo nás, itt mindenekelőtt Csuhraj lesz. Nagyon színészi — ha szabad hogy filmgyártásunkban sok sikert ér­tudják, azokat a problémákat is isme- és Szimonov sokat ígérő kísérleti ; g y mondanom. Már csak azért is, i ü ,ik e I> s hogy közös erővel valósít­rik, melyeket csak a kész filmen ke- csoportjára gondolok. A stúdió a kö- mert a szereposztás az egyik legfon- suk m eg azt, amiről Kulidzsanov ely­resztül képtelenség lemérni. Ezért vetkező elgondolás alapján jött lét- tosabb probléma lesz. A forgatást va- tár s beszélt — ismereteink és egyiitt­megkérdeztem Lev Kulidzsanovot, mint re: elválasztani az alkotást a gyártás- lószínűleg csak a szövetség kongresz- működésünk elmélyítését szocialista jól tájékozott szakembert, néhány szó- tói, ami alapvető változást jelent az szusa utéi- (1965. őszén) kezdhetem filmművészetünk javára. val jellemezze a szovjet film jelen• eddigi szervezéssel szemben, amikor meg de ad-lig mindent gondosan elő A beszélgetést feljegyezte- MILOS legi helyzetét s a jövő kilátásait. is egy stúdióban ugyanabban az egy- akarok készíteni. FIALA. Ül SZÖ 10 * 1964. november 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom